Ajax-loader

Csathó Kálmán könyvei a rukkolán


Csathó Kálmán - Mikor ​az öregek fiatalok voltak / Blanche avagy a szegény rokon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csathó Kálmán - A ​varjú a toronyórán
A ​regény a múlt század végén játszódik, színhelye a korabeli Budapest. Főhőse egy csinos, okos, céltudatos leány, Domokos Lenke, aki zongoraművésznek készül nővérével, Máriával és öreg nagynénjükkel, Máli nénivel egy földszintes pesti házban lakik. A két, korán árván maradt leánynak két fiatalember udvarol: Sivány Lajos - ő Máriáé és Timár Sándor - az övé Lenke. Úgy tűnik minden rendben: a két dzsentrifiú feleségül veszi a két úrilányt és élnek majd boldogan, illetve ahogy a hasonszőrűek. Csakhogy az igazi, a mindent legyőző szerelem közbeszól. Lenke ugyanis valójában nem Sándort szereti, hanem Mária udvarlójának az édesapját, a 47 éves, még mindig hódító Sivány Lászlót.... Lenke akcióba lép, és bonyolult, sokszor kíméletlemül önző praktikák segítségével keresztülviszi akaratát. Rengeteg keserű leánykönny potyog, új szerelmek lobbannak fel és roskadnak hamuvá, míg csak a végén el nem rendeződnek a dolgok - ahogy Lenke kívánta.

Csathó Kálmán - A ​varjú a toronyórán / Blanche, avagy a szegény rokon / Mikor az öregek fiatalok voltak
A ​századelő népszerű regény- és drámaírójának három regényét adjuk most közre. Csathó Kálmán színes, joviális írásainak cselekményvezetése szórakoztatóan fordulatos, alakjai lélegeznek, élnek. Csathó kerüli a zord hangulatokat, sötét tónusokat, a megoldhatatlan konfliktusokat - a fenyegető fellegeket lehetőleg elhárítja kedves figuráinak feje felől, a szerető szíveket összeboronálja, s ezen közben hiába vesznek hatalmas vagyonok: a veszteségből is származik haszon. Ennek a nosztalgikus idillnek a hátterében persze az olvasó, ha érzékeny a társadalmi mozgásokra, felfedezheti a századforduló gazdasági átrétegződésének farkastörvényeit - hiszen az úri osztály eladósodása, a hozzá nem értő gazdálkodás következtében elfoszló nagybirtokok, a pénz és a születési előjogok különválása és szembefordulása - akárcsak a Móricznál, Csathónál is - gyakran a regények alaphelyzete, sötét kontúrja. A kereteket azonban a szerelmi bonyodalmak fodulatai töltik meg, s karakteres, markánsan jellemzett alakok: kedves, bohókás, naiv vagy éppenhogy akaratos, céltudatos leányok; csélcsap, léha - vagy ellenkezőleg: korrekt, tisztességes, feddhetetlen - fiatalurak, és a zsánerfigurák: zsörtölődő, kuporgató vagy éppen nagyvonalúan tékozló, vendégszerető, de csaknem mindig csőd felé haladó földbirtokosok, savanyú vénkisasszonyok - a régi úri Magyarország megannyi jellegzetes kövülete.

Csathó Kálmán - Ibolyka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csathó Kálmán - Családfa
Delney ​Bálintnak hatvan évig nem jutott eszébe, hogy az őseit kutassa. A jelen és a jövő gondjai közt nem ért rá, hogy a multtal bibelődjék. Egyszer azonban arra ébredt, hogy származásának igazolásául nagyszüleinek a keresztlevelét kérik tőle. Eleinte meg volt kissé akadva, mert azt sem tudta, hogy melyikét hol keresse. De aztán elkezdett a rokonsága körében kérdezősködni. Szóbaállt olyan harmadunokatestvéreivel, akiket máskor kilométernyi távolságból elkerült, leveleket írt öreg bácsiknak és meglátogatott még öregebb néniket, akik már régóta nehezteltek rá, amiért emberemlékezet óta feléjük sem nézett. Majd ügyvédeket bízott meg Erdélyországban való kutatással, mert apai ágon székely volt és az okmányok egy részét onnan kellett megszereznie. Így végre összeszedte az adatokat, sőt sokkal többet, mint amennyire szüksége volt. Előkerült ugyanis egy csomó régi okmány, levél, feljegyzés, naplótöredék, - rég elköltözött öregek megfakult kezeírásával. És végül előtte állott családjának egész története az utolsó százhúsz esztendőről, úgy amint itt következik.

Csathó Kálmán - Te ​csak pipálj, Ladányi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csathó Kálmán - Kluger ​és társa I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csathó Kálmán - Blanche, ​avagy a szegény rokon
A ​regény egy alföldi birtokon, Esztáry Dezső kúriájában játszódik. Ide hívják meg Esztáryné (a nagy család tényleges feje), Tóni néni elárvult unokahúgát, a szegény kis Blanche-t. Ne maradjon ott távoli idegenben egyedül az a kisleány, elfér a hatalmas házban, ahol az Esztáry-lányokon és férjeiken, fiaikon és feleségeiken, illetve ezek gyerekein kívül még két rokon vénkisasszony is tartózkodik. Tóni néni parancsára a nők mély gyászba öltözve fogadják a távolból érkezett árva lányt, akiről kiderül, hogy cseppet sem ügyefogyott, cseppet sem szerény és szegény, hanem éppenséggel nagyvilági dáma, aki napok alatt megbolondítja az egész házat. A nőket szépségápolásra szoktatja, a férfiakat szerelemre lobbantja maga iránt, s minden mozdulata, minden gondolata hangsúlyozza azt az óriási távolságot, amit a drezdai művelt polgárság és a poros alföldi tanya között van. Végül ráunva parlagi rokonaira, visszaszökik Drezdába, s az Esztáry-házban lassan minden visszazökken a régi kerékvágásba, és sorjáznak újra a tespedt hétköznapok.

Csathó Kálmán - Vadászzsákmány
Szépirodalmi ​műveiben a két világháború közti időszak középosztályának életét, a kor atmoszféráját ábrázoló író vadásztörténetei igazi kikapcsolódást jelentenek a vadászat és a vadászirodalom szerelmeseinek. Kemény és férfias erőpróbák, ízes, vidám és izgalmas kalandok elevenednek meg mesteri tolla nyomán, miközben elmeséli, mi történik akkor, ha a vadász ír, az író meg vadászik. A kedélyes történetek, a kacagtató baklövések vagy a nagy trófeák begyűjtése valójában csak álca. Az író igazi célja az, hogy megízleltesse velünk a természet titkait, megossza velünk a vadászszenvedély izgató élményét, és hogy bensőséges vallomást tegyen a természet szeretetéről. Az állatok, a fák, a patakok, az erdő ugyanúgy hősei ezeknek a történeteknek, mint az ember: a vadász. A vadász mind természetjáró írja bevezetőjében. Megtanul olvasni és gyönyörködni a Természet nagy könyvében, és ezzel megismeri a maga kicsiségét és az Alkotó nagyságát. Az igazi vadászok, akiket nem a testi ügyességük, hanem a lelki berendezkedésük tesz azzá, mind istenfélő és jó emberek. Csathó Kálmán vadászelbeszélései épp olyan szórakozást és művészi élvezetet jelentenek annak is, akinek sohasem volt puska a kezében, mint a legvérbelibb vadászoknak, mert színes, szuggesztív erejű előadásuk szinte belevonja az olvasót az erdő ősi szépségű élményeibe és kalandjaiba.

Csathó Kálmán - Ilyeneknek ​láttam őket
Csathó ​Kálmán a régi Nemzeti Színháznak mintegy három évtizeden át rendezője, főrendezője, később szerzője, de gyerekkorától kezdve mindvégig áhítatos közönsége és rajongója volt. Ebben a könyvben nemzeti színházi emlékeit írta meg, annak igazgatóiról és legkiválóbb színészeiről festve lírai művészportrékat úgy ahogy – mint mondja – ő maga látta őket. A nagy művészekről és esendő emberekről szóló beszámolókból nemcsak a régi idők színházának kulisszái mögé lát be az olvasó, napfényre kerül belőle a régi Pest erkölcsének és társadalmi életének sok jellemző vonása is.

Csathó Kálmán - Földiekkel ​játszó égi tünemény
Nagy ​költő ihlető múzsájának lenni páratlan megtiszteltetés, irigyelt sors. Hány és hány nemzedék fordult kiapadhatatlan érdeklődéssel Petrarca Laurájának, Goethe Krisztájának, Petőfi Júliájának személye felé! Halhatatlanok ők, de halhatatlanságukat a költőnek köszönhetik, akit remekművek alkotására ihletett szépségük, egyéniségük, nőiességük. Ilyen megtisztelő szerep jutott osztályrészül Vajda Juliannának, a komáromi gazdag gabonakereskedő szépségével és értelmével tündöklő leányának is, aki iránt halhatatlan szerelemre lobbant Debrecen elűzött nagy fia, Csokonai Vitéz Mihály, a Lilla-dalok költője. Huszonöt éves volt a nagy vagabundus, az országjáró poéta, aki fejébe vette, hogy az irodalomból él meg - elsőnek a honban -, amikor a sors megajándékozta a nagy szerelem boldogító élményével. Ki volt Lilla, viszontszerette-e a költőt, miért váltak szét útjaik? - ezekre a kérdésekre kapunk választ Csathó Kálmán Csokonai-regényében.

Csathó Kálmán - Most ​kél a nap
Az ​osztálykülönbségeken átívelő nagy szerelem regénye a társadalmilag alacsony besorolású, bár nagyon gazdag örmény trafikos leánya és az előkelő főispán fia között.

Csathó Kálmán - Az ​új rokon / A házasságok az égben köttetnek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csathó Kálmán - Leányok, ​anyák, nagyanyák I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csathó Kálmán - Divat! ​- Nem divat!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csathó Kálmán - Barátom, ​Bálint
"Ugye, ​ráérsz egy pillanatra?" "Van egy ráérő szabad perced?" – hangzik fel néha a kérdés, amelyet aztán hosszú szóáradat követ. Talán ismerős a helyzet: mindnyájunk életében akad egy-egy barát vagy barátnő, aki magánéletének eseményeibe enged bepillantást nyújtani – olykor órákon át, amikor erre éppen egyáltalán nincs is időnk. Ilyen típus Bálint is, aki nemcsak hogy beavatja barátját szerelmi ügyeibe, hanem egy pillanatnyi nyugalmat sem hagyva neki arra ösztökéli, segítsen neki az imádott nő felkutatásában. Főhősünk ugyanis megpillantva egy asszonyt első látásra beleszeretett, ám elszakadtak egymástól: és bár Bálint nem tud semmit a hölgyről, minden követ megmozgat, hogy felkutassa őt. Ebben a zaklatott, sokszor teljesen tévútra vezető nyomozásban kéretlenül is részt kell vennie íróbarátjának: az ő kettejük különös kapcsolatát és az ismeretlen nő utáni hajszát beszéli el az író – remek humorral és ragyogó párbeszédekkel fűszerezve. Csathó Kálmán (1881–1964) író, színházi rendező a két háború között nagy népszerűségre tett szert vidám regényeivel és színműveivel. Bár néhány regényét (Varjú toronyórán, Te csak pipálj, Ladányi stb.) vagy a Csokonairól szóló életrajzi művét (Földiekkel játszó égi tünemény) a háború után is kiadták, neve mára kissé feledésbe merült. A Barátom, Bálint című mulatságos regénye 1938-as kiadása óta most jelenik meg először.

Csathó Kálmán - Te ​csak pipálj, Ladányi / A kék táska
Az ​ádámházi ebéd Barnaleves volt tüdőstáskával, paprikáscsirke, utána főtt marhahús garnirozva, aztán vesepecsenye zöldborsóval. Ötödik fogásnak töltöttkáposzta következett, amelyben a töltelékek közt szerényen meghúzódva egy kis disznódagadó is bujkált. Miska bácsi, ámbár a csirkéből, meg a vesepecsenyéből is jól bepakolt, sőt a marhahúsból is eltüntetett vagy három darabot, nem tudott ellentállani a kedvenc ételének és megevett négy tölteléket, meg két darab dagadót. Megivott rá egy pohár szódavizes bort, aztán, mint aki végre kibékült sorsával, körülnézett a társaságon és ezt a házigazdához nem igen illő kijelentést tette: - Na hát én már jóllaktam! Felőlem hozhattok, amit akartok, nem eszem többet. Linka néni, a Miska bácsi felesége, elpirult erre levendulaszinű ruhájának a fodros krézlijéig. Restelte nagyon a házigazda beszédjét, amelynek olyan szinezete volt, mintha elegendő étel került volna már az asztalra és hogy valamiképp ellensúlyozza a vendégek előtt ezt az udvariatlanságot, szives kinálással fordult a főbíró felé, aki elé éppen akkor tartotta oda az inas harmadszor a töltött káposztát: - Egyék még, kedves főbiró uram! Parancsoljon, mert éhen marad. Itt az ebéd, nem lesz egyéb semmi...

Csathó Kálmán - Ezernyolcszázhuszonöt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csathó Kálmán - Mikor ​az öregek fiatalok voltak
Csathó ​kerüli a zord hangulatokat, sötét tónusokat, a megoldhatatlan konfliktusokat - a fenyegető fellegeket lehetőleg elhárítja kedves figuráinak feje felől, a szerető szíveket összeboronálja, s ezen közben hiába vesznek hatalmas vagyonok: a veszteségből is származik haszon. Ennek a nosztalgikus idillnek a hátterében persze az olvasó, ha érzékeny a társadalmi mozgásokra, felfedezheti a századforduló gazdasági átrétegződésének farkastörvényeit - hiszen az úri osztály eladósodása, a hozzá nem értő gazdálkodás következtében elfoszló nagybirtokok, a pénz és a születési előjogok különválása és szembefordulása - akárcsak a Móricznál, Csathónál is - gyakran a regények alaphelyzete, sötét kontúrja. A kereteket azonban a szerelmi bonyodalmak fodulatai töltik meg, s karakteres, markánsan jellemzett alakok: kedves, bohókás, naiv vagy éppenhogy akaratos, céltudatos leányok; csélcsap, léha - vagy ellenkezőleg: korrekt, tisztességes, feddhetetlen - fiatalurak, és a zsánerfigurák: zsörtölődő, kuporgató vagy éppen nagyvonalúan tékozló, vendégszerető, de csaknem mindig csőd felé haladó földbirtokosok, savanyú vénkisasszonyok - a régi úri Magyarország megannyi jellegzetes kövülete.

Csathó Kálmán - A ​régi nemzeti színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csathó Kálmán - Lilla
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csathó Kálmán - Tavasztól ​tavaszig
Az ​író vallomása új könyvéről: Vadászéletemnek papírra kirakott terítéke ez a könyv abból az időből, mikor még tavaszról tavaszig minden szabad percemben puskával a vállamon jártam az erdő-mező vadjai után. Tudom, hogy sok olyasmi is belekerült könyvembe, amire komoly vadászatok, akik közül nagyon sokan sokkal többet tudnak nálam erről a nemes mesterségről, azt mondhatják, mire való ilyen maguktól értetődő dolgokat megírni. A maguk középpontjából igazuk is lenne, ha ez a könyv az ő számukra íródott volna. Csakhogy én elsősorban nem nekik szántam ezeket a feljegyzéseket, hanem azoknak a nagyközönségbeli nemvadászóknak, akik a városi aszfaltba belegyökeresedve idegenül nézik ezt a számukra érthetetlen, ősi szenvedélyt, ezt a barbár időknek szerintük itt felejtett csökevényét. Nekik írtam ezt a könyvet, hogy megvilágítsam előttük a vadászat lényegét. Hogy megértsék, mi benne olyan szép és vonzó a mi számunkra, akik rabjai voltunk, vagyunk és leszünk halálunkig.

Csathó Kálmán - Pókháló ​/ Ibolyka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csathó Kálmán - Szarvasbőgés
Csathó ​Kálmán vadásztörténetei jelentőségükben messze túlszárnyalják e népszerű irodalmi műfaj kereteit. Ízes, vidám és izgalmas kalandok, kemény és férfias erőpróbák elevenednek meg mesteri tolla nyomán, a természet minden titkával, költészetével és gazdagságával. Az állatok, a fák, a patakok, az erdő ugyanúgy hősei ezeknek a történeteknek, mint az ember: a vadász. Csathó Kálmán vadászelbeszélései épp olyan szórakozást és művészi élvezetet jelentenek annak is, akinek sohasem volt puska a kezében, mint a legvérbelibb vadászoknak, mert szuggesztív erejű, színes és ízes előadásuk a valóságot leheli magából, s szinte belevonja az olvasót az erdő ősi szépségű élményeibe és kalandjaiba. "Ezek az írások, amelyeket itt vadakról, vadászokról, szelíd állatokról meg vademberekről összehordtam, olyan valakinek a rendszertelen feljegyzései, aki ha vadászik, írónak érzi magát, ha ír, vadásznak. Komoly vadászok alighanem azt fogják rájuk mondani, hogy mire való ilyen vadászatokat megírni? A nem vadászók azonban talán megértik belőlük, hogy íróember hogyan lelheti örömét ilyen vérengző szórakozásban. A komoly vadászatot persze nem szabad összetéveszteni a pecsenyevadász-kocapuskások vadpusztításával. Ezért ez a könyv azt is megpróbálja világossá tenni az olvasók és a kezdő vadászok számára, hogy mi is az az igazi vadászat."

Csathó Kálmán - Te ​csak pipálj, Ladányi / Földiekkel játszó égi tünemény / Most kél a nap
Csathó ​Kálmán nevét leginkább a Te csak pipálj, Ladányi című kisregénye s az ebből készült színműve tette ismertté. Nem véletlenül: a gazdag és nagyvonalú magyar vidéki birtokos, Ladányi történetében, vagyonának váratlan szertefoszlásában Csathó a századforduló Magyarországának egyik fenyegető, akut gondját, az úri osztály elszegényedését örökíti meg és tragédiáját oldja fel óvatos, finom mozdulatokkal, szellemes, kedves idillben. Nemcsak Móriczot, a maga módján Csathót is foglalkoztatta a társadalmi átrétegződés, a birtokosság eladósodása, a hozzá nem értő gazdálkodás következtében elolvadó nagybirtokok, a pénz és a születési előjogok különválása és szembefordulása: regényeinek sokszor ez az alaphelyzete. A sötét kontúrokat azonban nála szerelmi bonyodalmak fordulatai töltik meg, aminthogy a Most kél a nap is az osztálykülönbségeken átívelő nagy szerelem regénye a társadalmilag alacsony besorolású, bár nagyon gazdag örmény trafikos leánya és az előkelő főispán fia között. Csathó legszebb regénye, a Földiekkel játszó égi tünemény más téma, más kor: Csokonai-életregény. Romantikus feldúsítás nélkül, természetes életközeliséggel beszéli el a költő szerelmét és válását Lillával, Lillától: küszködését, hogy megéljen egyedül költészete után, lapot alapítson, s általában: terjessze, népszerűsítse a magyar kultúrát, gazdagítsa a nyelvet, s pártolókat találjon a magyar művelődés ügyének. A Csokonai-regény Csathó egyik legjobb műve: ballaszt nélkül érvényesülnek benne írói erényei: a kedélyes, könnyed elbeszélés, hangulatos, gördülékeny írásmód, a karakteres jellemfestés. Minden alakja él, színes: mellékalakjai zsánerfigurák, főhősei kissé komikus és szánni-szeretni való jellemek.

Csathó Kálmán - Fűszer ​és csemege
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók