Ajax-loader

Vörösmarty Mihály könyvei a rukkolán


Vörösmarty Mihály - Csongor ​és Tünde / A rom / A két szomszédvár
Csongor ​és Tünde: "Mintha az Ezeregyéjszakát nem is nyugati közvetítéssel kapta volna. Fantáziájának keletiessége vele született, ősi örökség. Költészete ott érezte magát igazán otthon, ahol már a nemzeti igát is lehányta, s őszintén a fantasztikumba lendült... A romantikus szellem minden útja előbb-utóbb pesszimizmusba vezet. Vörösmarty elindult a maga tarka virágos ösvényén egyre sötétebb virágok felé. Romanticizmusa szinte klasszikussá érett. S ezen a ponton vetette föl a cél és érdemesség problémáját. Ebből jött létre a Csongor és Tünde. A művész elbánt a világ minden pazarlásával. Elbánt magával a végtelenséggel. Vörösmarty az európai fejlődést előlegezi evvel. S mennyi európai fejlődést sűrít össze ő maga is költeményében! Szimbólumait a népmeséből veszi. De a drámai formát a Szentivánéji álomból. S ezt a Faust formája felé tágítja... Belső formája a romantikus regény fogására emlékeztet. Csongor keresi Tündét, aki egyszer gyermekkora kertjében, egy tavaszi éjszakán az övé volt. Mint ahogy otthon, gyermekkorunk álmában, a mienk a boldogság, hogy aztán örökre eltűnjön. És egész életünkben keressük." Babits Mihály: az európai irodalom története

Vörösmarty Mihály - Remény ​s emlékezet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Versek ​/ Csongor és Tünde
A ​mű forrása egy 16. századi magyar széphistória: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzlányról. Szerzője egy Gergei (Gyergyei) Albert nevű költő. Vörösmarty felhasználta e történet eseményeit, a mű mégsem dramatizált népmese. Egyrészt új szereplőket is felléptet (három vándor), másrészt alakjait és cselekményét többrétű szimbólumrendszer fűzi össze. A Csongor és Tünde az élet értelmét, célját kutató nagy filozofikus mű, kiemelkedő drámai költemény.

Vörösmarty Mihály - Keserű ​pohár
"...zsenialitása ​nemcsak legkitűnőbb műveiben rejlik. Összes hatásában nyilatkozik legfőbb dicsősége, melyet aligha közelíthet meg magyar költő. Ő szabadította fel költészetünket részint a klasszikai, részint a német költészet járma alól, s a nemzeti szellemnek erőteljesebb és költőibb kifejezést adván, egyszersmind szentesítette a képzelet szabadságát. Nemzeti szellemet és önérzetet lehelt költészetünkbe; hatása alatt mind nemzetibbé vált az, s merni tanulva, eredetibb és gazdagabb lőn... Költészetének diadala a nemzeti szellem és költői szabadság diadala volt. Ez lángelméjének legdicsőbb emléke..." - írta _Gyulai Pál_ Vörösmarty Mihályról, a tizenkilencedik század egyik legnagyobb lírikusáról, Szerb Antal szavaival: "az első modern költő"-ről. Kötetünk annak a sorozatnak darabja, amelyben az _Olcsó Könyvtár_ klasszikus költőink életművének legjavából nyújt válogatást.

Vörösmarty Mihály - Csongor ​és Tünde
,,Csongor ​öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett. A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik nagyon is durva, hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, első helyen azonban az ősgonosz, Mirigy.) A színmű, amely a drámai műfaj minden szabályát félreteszi, végül is hatalmas, romantikus költői vízió, amely azonban minden inkább, csak nem éteri, elvont, testtelen műalkotás: teli színei, ragyogó részletei, zsúfolt eseménymenete, realista életképei, gazdag humora a leginkább komplex, összetett alkotások közé emeli. Vörösmartynak sikerült olyan művet alkotnia, amely egyszerre népmesei egyszerűségű és felépítésű, ugyanakkor az irodalmi alkotásokban még töredékesen is alig fennmaradt magyar reneszánsz ragyogását és eleganciáját is képviseli, de mindezt a romantika legkiérleltebb nyelvén, stílusában filozófiailag, gondolatilag is végtelenül elmélyítve, szimbolikus sugárzásúvá téve."

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály összes költeményei I-II.
Vörösmarty ​hatalmas életművéből a lírai és epikai költemények összessége a kötet. Az összeállítás fele a rövidebb, másik része a hosszabb költeményeket tartalmazza, ezen belül az elrendezés időrendi. Vörösmarty költői életműve négy nagyobb szakaszra bontható. A húszas évek elejének klasszicizmus és romantika között elhelyezhető dús lírai tenyészete (A régi idők emlékezete; A koszorú; Helvilához, A bátortalan szerelem stb.) újabban került csak az érdeklődés előterébe. A kritika megállapítása szerint már ezekben a versekben is kora legjobbjai közé emelkedik Vörösmarty, olyan poétikai sajátosságokat mutat fel (érzékenység, szatirikus véna, a nyugat-európai klasszicizmusok hozadékának egyéni átalakítása stb.), amelyeknek nem csupán fejlődéstörténeti értékük van. A húszas évek végén a harmincasok elején Vörösmarty elsősorban hatalmas epikus kompozíciókon dolgozik (Zalán futása, Cserhalom, Rom, Tündérvölgy, Délsziget stb.); e műveinek a korban hatalmas nemzeti jelentősége volt, ma inkább filozofikus és lírai értékük miatt tartjuk őket jelentőseknek. Az epikus korszakban jelentek meg a költő műveiben először a romantika sajátosságai, teljes kiérlelődésre, kibontakozásra a harmincas-negyvenes évek lírájában jutottak. E korszakban lett Vörösmarty nagy nemzeti költővé, a reformkor költői előharcosává és képviselőjévé (a nagy ódák, az epigrammák, a buzdító-felvilágosító tanköltemények, a sokértelmű, jelképes értékű szerelmi költemények stb.). Az utolsó korszak mindössze néhány verset eredményezett (Előszó; A vén cigány stb.) ezek azonban szinte kivétel nélkül remekművek. A szabadságharc bukása utáni, elkeseredett, reménytelen, "leari fájdalmú" Vörösmarty egészen egyéni; félelmetes intenzitású, rendkívül modern poétikájú alkotásai e művek, a világirodalomban is kiemelkedő jelentőségű alkotások.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kölcsey Ferenc - Vörösmarty Mihály - Himnusz; Szózat
A Himnusz angol, német, eszperantó, finn, francia, olasz, spanyol, szlovák, orosz, ukrán, udmurt, lengyel, arab, héber, és japán nyelven a magyar mellett. A Szózat angol, finn, francia, lengyel, német, olasz, orosz, román, spanyol, szlovák, görög, héber és arab fordításban. Korabeli képek nyomatával. A kötet végén két rövid tanulmány: - A Hymnus és a Szózat - Lukácsy Sándor írása - A Himnusz és a Szózat zenéje - Legány Dezső tollából

Vörösmarty Mihály - Csongor ​és Tünde / Tündérvölgy és más költemények
Vörösmarty ​Mihály 1830-ban játszódó, öt felvonásos színjátékának fő alakjai Csongor és Tünde. Számukra a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthető kincs, örökre erőt adó hatalom, bölcsességgé párlódott tudás. Így lesznek halandók halhatatlanok...

Vörösmarty Mihály - Eger
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály összes versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Válogatott ​versek / Csongor és Tünde
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arany János - Csokonai Vitéz Mihály - Fazekas Mihály - Felvinczi György - Kisfaludy Károly - Petőfi Sándor - Tompa Mihály - Vörösmarty Mihály - Borban ​a vigasság
Borban ​a vigasság, ezt nem lehet tagadni. Sok búfelejtő korty édesített már meg keserű napokat. Vigasság és igazság jól megférnek együtt a borban, és e könyv lapjain is. Remek költőink szavait Sajdik Ferenc grafikái fűszerezik, és ha mértékkel fogyasztjuk, derűs szórakozást jelent, akár poharazgatás közben is.

Vörösmarty Mihály - Tündérvölgy
Vörösmarty ​Mihály elbeszélő költeményeinek burjánzó és kalandos mesevilága mellett filozófiai magasságokba emelkedő és mélységekbe alászálló látomásos rapszódiákban keresi a létezés értelmét. A hangoskönyv szerteágazó életművének legszebb és legigazabb alkotásait tartalmazza – közöttük olyan klasszikusokat, mint a Szózat vagy A Guttenberg-albumba. Különlegessége, hogy a Tündérvölgy című eposzi költeményről most először készült hangfelvétel – Hegedűs D. Géza ihletett előadásában.

Vörösmarty Mihály - Kaffka Margit - Ármány-adta ​Péterkéje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály költői művei I-II.
"... ​zsenialitása nemcsak legkitűnőbb műveiben rejlik. Összes hatásában nyilatkozik legfőbb dicsősége, melyet aligha közelíthet meg többé magyar költő. Ő szabadította föl költészetünket részint a klasszikai, részint a német költészet járma alól s a nemzeti szellemnek erőteljesebb és költőibb kifejezést adván, egyszersmind szentesítette a képzelet szabadságát. Nemzeti szellemet és önérzetet lehelt költészetünkbe; hatása alatt mind nemzetibbé vált az s merni tanulva, eredetibb és gazdagabb lőn ... Költészetének diadala a nemzeti szellem és költői szabadság diadala volt. Ez lángelméjének legdicsőbb emléke ..." (Gyulai Pál) "Vörösmarty költészete a mítoszban gyökerezik. Nem tudatosan, költészettani meggondolások alapján, hanem különös lelki alkata által, melyben mondhatóvá váltak azok a képzetek, amelyek minden nép mítoszának az alapját alkotják .... Ez a mítoszos képzelet adja meg Vörösmarty költészetének hátborzongatóan nagyszerű perspektíváit. .. Szándékaiban Vörösmarty nem akart többet, mint amennyit a korszellem és nemzedékének diadalmas nacionalizmusa megköveteltek. Szándékai tulajdonképpen feladatok voltak, mint a klasszicisztikus költő szándékai: fényes képeket festeni a múlt napjaiból, munkás haza szeretetre buzdítani az elfáradókat, megnyerni az úri hölgyeket stb. De amikor az alkotáshoz látott, megnyílt valami zsilip, és a hazafias és polgári feladatot elsöpörték képzeletének vad démonai, és a világ négy sarkából besüvítették titokzatos meséiket." (Szerb Antal)

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály epikai költeményei II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Irtózatos ​hazugság mindenütt
Az ​ember egészen boldog sohasem lehet.” "Mit csinálnak Magyar honban? Esznek, isznak, hadakoznak, Szörnyűség! - No nem kell félni, Csak szavakkal kardlapoznak." "Fölmerül a külfaj árja, A meleg vért általjárja És a nemzet áll fagyottan Tompa, zsibbadt fájdalomban." "Karod között megolvadt bánatom." "A leány hű nem lehet - Férficsontból vétetett." "Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért."

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály összes költeményei
Vörösmarty ​hatalmas életművéből a lírai és epikai költemények összessége a kötet. Az összeállítás fele a rövidebb, másik része a hosszabb költeményeket tartalmazza, ezen belül az elrendezés időrendi. Vörösmarty költői életműve négy nagyobb szakaszra bontható. A húszas évek elejének klasszicizmus és romantika között elhelyezhető dús lírai tenyészete (A régi idők emlékezete; A koszorú; Helvilához, A bátortalan szerelem stb.) újabban került csak az érdeklődés előterébe. A kritika megállapítása szerint már ezekben a versekben is kora legjobbjai közé emelkedik Vörösmarty, olyan poétikai sajátosságokat mutat fel (érzékenység, szatirikus véna, a nyugat-európai klasszicizmusok hozadékának egyéni átalakítása stb.), amelyeknek nem csupán fejlődéstörténeti értékük van. A húszas évek végén a harmincasok elején Vörösmarty elsősorban hatalmas epikus kompozíciókon dolgozik (Zalán futása, Cserhalom, Rom, Tündérvölgy, Délsziget stb.); e műveinek a korban hatalmas nemzeti jelentősége volt, ma inkább filozofikus és lírai értékük miatt tartjuk őket jelentőseknek. Az epikus korszakban jelentek meg a költő műveiben először a romantika sajátosságai, teljes kiérlelődésre, kibontakozásra a harmincas-negyvenes évek lírájában jutottak. E korszakban lett Vörösmarty nagy nemzeti költővé, a reformkor költői előharcosává és képviselőjévé (a nagy ódák, az epigrammák, a buzdító-felvilágosító tanköltemények, a sokértelmű, jelképes értékű szerelmi költemények stb.). Az utolsó korszak mindössze néhány verset eredményezett (Előszó; A vén cigány stb.) ezek azonban szinte kivétel nélkül remekművek. A szabadságharc bukása utáni, elkeseredett, reménytelen, "leari fájdalmú" Vörösmarty egészen egyéni; félelmetes intenzitású, rendkívül modern poétikájú alkotásai e művek, a világirodalomban is kiemelkedő jelentőségű alkotások.

Kölcsey Ferenc - Vörösmarty Mihály - Arany János - Válogatás ​Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Arany János műveiből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fazekas Mihály - Vörösmarty Mihály - Garay János - Petőfi Sándor - János ​vitéz és más verses elbeszélések
A ​könyvben szerepelnek az alábbi művek: Fazekas Mihály: Ludas Matyi Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka Garay János: Az obsitos Tompa Mihály: A jávorfáról Arany János: Rózsa és Ibolya A Jóka ördöge A bajusz Rege a csodaszarvasról Keveháza Toldi Toldi estéje Petőfi Sándor: János Vitéz A helység kalapácsa

Vörösmarty Mihály - A ​két szomszédvár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály válogatott versei
A ​költőóriás életművében való tájékozódás segédletének szánt zsebkönyv méretű kötetke a 19. századi magyar líra nevezetes, legismertebb, legszebb és többnyire a tananyagban is szereplő "nagy verseit" közli keletkezésük kronológiájában. A válogatás tehát kirajzolja a költői mű egésze mellett a pálya ívét - az Alku a természettel című, 1823-as keltezésű költeménytől a búcsú, a vég keserű költeményeiig, A vén cigányig vagy a Fogytán van napodig. Nemkülönben kijelöli a mű csúcsait, legnagyobb hatású darabjait (A búvár Kund; Szózat; A Guttenberg albumba; Fóti dal; Országháza; Előszó stb.). A mindenfajta tájékoztatást, jegyzeteket nélkülöző, csupán a versek keletkezési helyét és idejét föltüntető, nem egészen nyolcvan művet közlő kötetke - példányszám-kiegészítésre szolgálhat.

Vörösmarty Mihály - Tündérvölgy ​/ Széplak / A rom / A két szomszédvár / A délsziget
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty-Album
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Tündérvölgy ​/ A Délsziget / A Rom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály összes költői művei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály válogatott művei I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Útravaló ​Vörösmarty Mihály tollából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - A ​merengőhöz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Fazekas Mihály - Vörösmarty Mihály - Petőfi Sándor - Arany János - Dorottya ​/ Ludas Matyi / Csongor és Tünde / János Vitéz / Toldi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - A ​Guttenberg albumba / Gondolatok a könyvtárban / A vén cigány
Babits ​Mihály írja erről a három versről: "Hol a nagyobb rész boldogsága? Munka... Könyvírás, fáradozás... De mely munka az, amely biztosan használ? 'Ment-e a könyvek által a világ elébb?' ... S kiért dolgozzunk? Magunkért? ... Másokért? Vörösmarty valóságos szabadgondolkozó, hisz a korban, amikor 'kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek', amikor Guttenberg igazi diadala eljő, amikor a beteg, megzsibbadt gondolat felkel rabágyának kőpárnájáról... A költő vén cigány... Milyen különös vers ez! Semmi sincs benne a megszokottból. Egy őrült verse. A logika kapcsolata elszakadt. A képzetek rendetlen és rengeteg káoszban űzik egymást. A költő agyában megrendült a velő. A vére forr. A világ háborús képeit kavarogni érzi a lelkében. A zengő zivatartól tanulja dalát. A kemény jégveréstől..."

Kollekciók