Ajax-loader

Déry Tibor könyvei a rukkolán


Darvas József - Déry Tibor - Kassák Lajos - Nagy Lajos - Virradat ​előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - Képzelt ​riport egy amerikai popfesztiválról
"De ​voltunk néhányan, talán hatvanan-nyolcvanan a háromszázezerből, akik elhatároztuk, hogy eltakarítjuk az égig bűzlő szemetet; addig nem megyünk haza, amíg be nem gyógyítjuk a föld sebeit, ahogy egyikünk mondta."

Déry Tibor - Vidám ​temetés
Az ​ötvenes évek történelmi eseményeinek emléke olyan kisregények, novellák megírására késztette Déry Tibort, amelyek nem csupán ezeknek az eseményeknek embertelen, törvénytelen, szorongató világát örökítették meg, hanem fölmutatják az emberi tartalékot, amely biztosítékot jelent az író hősei - és az olvasók - számára is, hogy az erőszak testet-lelket pusztító újjászületése ellenére mégis léteznek tartós kapcsolatok, sérülés nélküli érzelmek, emberség, tisztesség, tisztaság hangját hallató hősök. Törvénytelenség, embertelenség és tisztán megőrzött érzelmek egymással feleselve viszik előre a kötetünkben közölt öt kisregény és novella történetét. Az 1955 és 1962 között született Déry-írásokat ez a tartalmat is kifejező szerkesztési elv kapcsolja össze. Az ártatlanul bebörtönzött hősök és a szabadulásukat otthon váró társaik; a játékból ketrecbe zárt kisgyerek és a kiszabadításáért szót emelő fiú; a haláltusa utolsó óráiban számvetést készítő haldokló és a halált leső környezet olyan ellentéteket szembesít, amelyekből a történetek záróakkordjaként mindenkor a tiszta emberség hangja csendül ki.

Déry Tibor - Válogatott ​versek, kisregények, novellák / Ítélet nincs
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

239201
elérhető
1

Déry Tibor - Kyvagiokén
Ki ​vagyok én? – kérdi a nyolcvankét esztendős Déry Tibor új regé­nyének címében. De hiszen ezt kérdezte mindig is, ifjúkori naturalista novelláiban és szürrealista-expresszionista-dadaista verseiben csak­úgy, mint A befejezetlen mondatban, az Ítélet nincs-ben, a Kedves bópeer…!-ben. A Kyvagiokénben Déry Tibor életének legfontosabb epizódjait villantja fel, örvénylő forgatagban, sodró lendülettel; emlékei ezúttal az irónia, a szatíra fénytörésében jelennek meg, hogy a kaleidoszkóp arabeszkjei mind jobban kirajzolják egykori és mai ismerőseinek alakját, a városokat, tájakat, ahol élt, élményeit és képzelgéseit, a va­lóságot és az álmokat, kiváltképp pedig mindenkori hősét: önmagát. Az író hol tündérien játékos, hol fogcsikorgatón keserű humora, akasz­tófahumora emeli ki az egyéni sors esetlegességei mögött megbúvó mélyebb tartalmakat: Déry Tibor megszenvedett, ellentmondásokból kialakult és ma is termékeny, ellentmondásokkal gazdag filozófiáját. A Gyilkos és én, e kötet másik nagyszerű írása, mintegy rímel a Kyvagiokén-re: a németországi kéjgyilkosság rémtörténete csak al­kalom és ürügy arra, hogy az író, mintegy behelyettesítve magát a gyilkos személyébe, az ember mindenkori agressziójának természet­raját adja, s túl azon művész és társadalom kapcsolatát, viszonyát fogalmazza meg.

Déry Tibor - Felelet ​I-II.
Déry ​Tibor nagysikerű regénye két ember útját követi nyomon. Az egyik Köpe Bálint, egy kistarcsai kastély özvegy házmesternéjának fia, a másik különös, sőt különc férfi: Farkas Zeno professzor, a világhírű tudós. A professzor és a fiatal munkás a társadalom két ellenkező pólusán áll, de a maguk módján mindketten megsínylik a kor nyomorúságát: Bálintot a nyomor, a gazdasági válság, a munkanélküliség sújtja, Farkas Zenót a Horthy-Magyarország, a fasizálódó Európa szellemi közviszonyai nyomasztják. A regény két hőse a magyar irodalom emlékezetes, nagy alakjai közé tartozik. Rendkívüli lélektani tudással, árnyaltan megrajzolt figurájuk köré kristályosodik ki a kor magyar valóságának sok problémája, a pontosan megrajzolt vagy éppen csak jelzett mellékalakok részint társadalmi magatartás-lehetőségeket, részint egyéni, személyes választásokat testesítenek meg. A Felelet, kiváltképp második kötete, megjelenéskor viták kereszttüzében állt. Ma már, új kiadások és fordítások, a mű népszerűsége nyomán - e viták letűntével - bizonyosan tudjuk, hogy újabb irodalmunk maradandó, értékes alkotása.

Déry Tibor - Kedves ​bópeer...!
"Születtem ​Budapesten, a kilencvenes évek vége felé, így ha jól számítom, még közelebb járok a hetvenhez, mint a noylcvanhoz. Családi okmányaim, születési bizonyítványom s keresztlevelem is Budapest ostroma idején lebombázott házunk romjai alatt elvesztek, az azóta eltelt három évtized alatt másolatokat szerezni, úgy látszik, nem volt időm" - kezdi elbeszélést, vallomását Déry Tibor regényének hőse, az idős budapesti író. Amit elbeszél - önmagának beszéli el -, az a világirodalomban meglepően ritkán szereplő tárgy: az öregedés folyamata. Nemcsak fájdalommal és halálfélelemmel, hanem valamilyen furcsa, kaján luciditással figyeli írásának legfőbb témáját, önmagát: hogyan meszesedik maga az agyvelő is, hogyan alakulnak ki rigolyái, hogyan lobban fel benne - mégis! - a vágy az új gyönyörök, új szerelem, talán a halhatatlanság iránt, hogyan ismerkedik meg menyével, egy szép, fiatal lánnyal, aki felszítja benne a betemetettnek hitt szenvedélyeket, utoljára, a végső, néma csönd előtt.

Déry Tibor - Újabb ​napok hordaléka
A ​napok hordaléka és az Újabb napok hordaléka, Déry Tibor cikkeinek gyűjteményei nagy sikert arattak. Déry Tibor ezekben az írásokban életének apróbb eseményeiről szólt - de nem is annyira magukról az eseményekről, mint arról, amit róluk gondolt: a Balaton-vidéki tájról vagy a technikai civilizáció veszedelmeiről, az öregedésről, az évszakok változásáról stb. Gyűjteményünk az 1975. május - 1977. június között keletkezett "hordalék"-okat foglalja magába, az előző kötetek szerves folytatásaként és fejezéseként. Déry Tibor most is jegyzeteket rótt korunk nagy problémái vagy az őt foglalkoztató személyesebb kérdések margójára: a tamáshegyi kert tenyészete mintegy az élet jelképeként jelenik meg tűnődéseiben, ember és állat, ember és természet kapcsolatáról elmélkedett, kommentálta a tévében és a napilapok hasábjain érkező híreket, kivált azokat, melyek az emberiség elvadult ösztöneiről értesítenek, elmondta véleményét a gerontológiáról, a riói karneválról, az igazságszolgáltatás érvényéről és kudarcairól, VI. Pál pápa nyilatkozatáról, beszámolt jugoszláviai utazásáról - változatos, színes témákról. Kiemelkedik a gazdag gyűjteményből Déry Tibor: Jegyzetek a múlandóságról című megrendítő tanulmánya. A "hordalékok" és Déry Tibor életműve ezzel a kötettel lezárul. Az író 1977 őszén meghalt.

Déry Tibor - A ​napok hordaléka
Déry ​Tibor 1964-től 1977-ben bekövetkezett haláláig írt cikkeinek legteljesebb - eddig kiadatlan írással is kiegészített - gyűjteményét találja az olvasó ebben a kötetben. Az író ezekben a cikkekben életének apróbb eseményeiről szólt - de nem annyira magukról az eseményekről, mint arról, amit róluk gondol: a Balaton-vidéki tájról vagy a technikai civilizáció veszedelmeiről, az öregedésről, az évszakok változásairól stb. Az egymástól oy távol eső témákat az író szemlélete fogja egységbe: a korában benne élő, annak jelenségeire érzékenyen válaszoló ember felelősségérzete, önvizsgálata, iróniája és öniróniája. S mindenekelőtt mesterségének tisztelete. "Mit őrizzen meg az író fiatalságából késő napjaira is? - kérdi Déry Tibor. - Egyet őrizzen meg épségben, akkor még bátran elengedheti tollát: a tiszteletet az üres, fehér papírlap iránt, melyet az íróasztalához ülve maga elé terít. Engem egy-egy önkéntelen mélyebb légvétel figyelmeztet még ma is arra, amikor golyóstollamat a kezembe veszem, hogy izgatott vagyok: íráshoz készülődöm." Ezt az izgalmat, a gondolkodás és az alkotás izgalmát közvetítik Déry Tibornak az életműsorozat utolsó kötetében összegyűjtött írásai is.

Déry Tibor - A ​félfülű
Ifjabb ​Hamilton György, egy amerikai milliomos unokája, egy átmulatott éjszaka után haza igyekszik a római Fórum klubból Via Avelinó-i nyolcszobás lakásába. Egy elhagyott sikátorban váratlanul ismeretlen férfiak rohanják meg, tarkón ütik, egy lefüggönyözött Ford-kocsiba tuszkolják, szemét fekete kendővel kötik be, szájába nedves zsebkendőt tömnek... Ezzel az izgalmas jelenettel indul Déry Tibor új regénye - ám A félfülű persze mégsem pusztán kalandregény, "rémtörténet", ahogy maga az író nevezi irónikusan. Déry Tibor a leggazdagabb amerikai ember unokájának elrablását, ifjabb Hamilton György viszontagságait és tűnődéseit nem csupán regényanyagnak, hanem ugródeszkának is tekinti: a váratlan fordulatokban bővelkedő, rendkívüli lélektani-nyelvi tudással, játékos művészettel megírt történet egyszersmind alkalom arra, hogy az író a vak erőszak és az anarchia kapcsolatait elemezve napjaink nagy történelmi-erkölcsi kérdéseire keressen választ.

Déry Tibor - A ​gyilkos és én
A ​Kedves bópeer...! főhőse, egy idős budapesti író, életének utolsó kalandját beszéli el a regényben: hogyan lobban föl benne a vágy egy szép, fiatal leány iránt, aki fölszítja betemetettnek hitt szenvedélyeit, utoljára a végső, néma csönd előtt. A regény egyszersmind az öregedés folyamatának nemcsak fájdalmas, hanem kajánul ironikus, mesteri rajza is. A félfülű egy amerikai milliomos unokájának mulatságos és izgalmas históriája; a váratlan fordulatokban bővelkedő, játékos művészettel megírt történet egyben alkalom arra, hogy az író erőszak és anarchia kapcsolatait fölvázolva napjaink nagy történelmi-erkölcsi kérdéseire keressen választ. Ki vagyok én? - kérdi regényének címében a nyolcvankét éves Déry Tibor. Életének legfontosabb epizódjait villantja fel, örvénylő forgatagban, sodró lendülettel; emlékei ezúttal a szatíra fénytörésében jelennek meg, hogy a kaleidoszkóp arabeszkjei mindjobban kirajzolják egykori és mai ismerőseinek alakját, a városokat, ahol élt, élményeit és képzelgéseit, a valóságot és az álmokat. A gyilkos és én mintegy rímelés a Kyvagiokén-re: egy németországi kéjgyilkosság rémtörténetének tükrében Déry Tibor, az ember mindenkori agressziójának természetrajzát mutatja fel, s túl azon, művész és társadalom kapcsolatát, kölcsönhatását elemzi.

Déry Tibor - Niki ​és más történetek
Déry ​a Niki és más történetek című kötetében szereplő novellák hozadékát mintegy szintetizáló, az ötvenes évek közepén keletkezett világhírű Niki, finom áttétellel egy foxi történetébe ágyazva mutatja be az ötvenes évek hazai világának nyomasztó körülményeit; hogyan válik a lelkiismeretesen dolgozó mérnök személyi bosszú áldozatává, hogyan kezd új életet a börtönből szabadulva. Ebben a regényében a személyi kultusz embertelenségét leplezi le az író. A játékos kedvű kutya a cselekmény kezdetén minden erőltetettség nélkül testesíti meg a háború befejezése után éleződő, tétova reményeket, majd gazdája nyilvánvalóan törvénytelen bebörtönzése után hiábatartó várakozásával, szűkülő mozgásterével, sorvadó vitalitással, idő előtti pusztulásával megintcsak jelképpé magasodik: a megalázott, halálra kínzott ártatlanok sokaságának szimbóluma lesz. A kisprózai remeklések művészi vonzereje nem csupán Déry korabeli viszonyokkal dacoló, szókimondó bátorságában rejlik. Az író tökéletesen élt a kispróza kínálta atmoszférikus sűrítésben rejlő lehetőségekkel.

Déry Tibor - Liebe - Love
Angol - német kétnyelvű, magyar író tollából származó regény.

Déry Tibor - Útkaparó
A ​szerző publicisztikáit és irodalomtörténeti írásait tartalmazza a kötet.

Déry Tibor - Ló, ​búza, ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - A ​talpsimogató
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - Niki ​s egyéb elbeszélések
Déry ​Tibor műveiben egy sokat megélt, nagy tapasztalatú író szólal meg, aki az első megpillantás naiv frissességével látja az embereket: tele van részvéttel, de ugyanakkor egy kíváncsi gyermek kegyetlenségével is, csupa gyengédség és humor és csodálkozás, s erőteljes képzelete megelevenítő látomásait egy szivárványos stílus színeiben vetíti elénk: ez adja Déry Tibor írásainak sajátos szépségét, s emeli őket a világirodalom java novellái közé. Komlós Aladár

Déry Tibor - Képzelt ​riport egy... / A félfülű
Déry ​Tibor (1894-1977) érett művészetének két remekét adja ez a kötet. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról - amely 1971-ben jelent meg először - formája szerint riport ugyan egy amerikai beategyüttes hangversenyéről, valójában több annál: a korokon átívelő emberi agresszivitás és gonoszság rajza, azoknak az indulatoknak fájdalmasan ironikus ábrázolása, amelyekkel minden időben és társadalomban szembeszegül a szeretet, szerelem, a jóság újra meg újra föllobbanó örök kísérlete. A félfülű (1974) - melyet írója rémtörténetnek nevez - igencsak aktuális problémát helyez a cselekmény központjába: a terroristák emberrablását, zsarolását. A váratlan fordulatokban bővelkedő, játékos művészettel megírt, opalizáló történet alkalom arra, hogy erőszak és anarchia kapcsolatait fölvázolva az író napjainak nagy történelmi-erkölcsi kérdéseire keressen választ.

Déry Tibor - Szerelem
Az ​ötvenes években Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost. A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát, és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap váratlanul kiszabadul János, s a házaspár újra kezdi az életet...

Déry Tibor - Énekelnek ​és meghalnak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - G. ​A. úr X.-ben
A ​G. A. úr X-ben a Déry-életmű egyik legrangosabb darabja. Az író szerint: "mint minden utópia, ez is polemikus jellegű. Hogy milyen lesz a jövőnk, ez az ember sorsdöntő kérdése: én csak azt írtam meg, hogy milyen ne legyen." Déry látomása jövő-vízió , mely megkérdőjelezte azt, amit egy hanyag társadalom haladásnak nevezett.

Déry Tibor - Niki
A ​kisregénynek keretet adó kutyatörténetben az 1950-es évek eseményei elevenednek meg. Niki, a fiatal kis nőstény kutya, alig másfél éves, amikor a nyugodtan, kiegyensúlyozottan élő Ancsa házaspárhoz kerül. Életének egy boldog korszaka kezdődik, Ancsáék, szeretik, megbecsülik. Amikor Pestre költöznek, oda is magukkal viszik. A kis foxi „városi kutya” lesz. Hozzászokik a pórázhoz, a lakáshoz, de hiányzik neki korábbi szabad, vidéki élete. Amikor pedig gazdáját politikai okokból letartóztatják, a kiskutya végképp elveszti lába alól a talajt. Hosszú, szomorú, kilátástalan évek következnek. Ancsáné – maga is megtört lélekkel, hitét vesztve, magányosan , a mindennapi megélhetésért küszködve – legjobb tudása szerint próbál életkedvet csepegtetni a csöppnyi kis állatba, de nem sok sikerrel. A férjről sokáig azt sem lehetett tudni, hogy él-e még. Bár később az asszony nagy ritkán meglátogathatta őt a gyűjtőfogházban, ennek élményét nem oszthatta meg a kiskutyával. Az elkövetkező évek sivárságába ritkán csöppen egy-két vidám óra az asszony és a kutya életébe. Mindketten megtörnek, idő előtt elkopnak örömtelen életükben. Öt évvel gazdája eltűnése után , Niki végképp feladja a küzdelmet, elpusztul. Ancsát pedig szabadon engedik. Mikor letartóztatták, nem mondták, mivel vádolják. Most elengedték, nem mondták miért. Mindhármuktól elvették a fiatalságot, a boldogságot, az életörömöt. A két ember túlélte- a kiskutya belepusztult.

Déry Tibor - A ​felhőállatok
Déry ​Tibor verseit csak az író leglelkesebb hívei és az irodalomtörténészek ismerik - nem csoda, hiszen több mint negyven éve nem jelent meg verseskötete. Korai költeményeiben az európai avantgarde áramlatához, Kassák forradalmához csatlakozva énekelte meg bánatát, lázadását, idegenségét az emigrációban és az ellenforradalmi Magyarországon, majd költői ötletekben páratlanul gazdag dadaista korszaka után egyre ritkábban jelentkezett verssel - nagy, prózai művein dolgozott. 1929-1938 között írt költeményei, amelyek a Nyugatban, a Gondolatban, a kolozsvári Korunkban jelentek meg, hangváltásról tanúskodnak: a költő némileg kötöttebb formában, a görögökhöz, Berzsenyihez és talán Hölderlinhez is visszanyúlva igyekszik új formanyelvet teremteni; ezek a versek most jelennek meg először könyv alakjában. Gyűjteményünk gazdag válogatás: merít a Ló, búza, ember (1922), Énekelnek és meghalnak (1928) anyagából, válogatást ad a csak folyóiratokban, hírlapokban megjelent versekből, közli a kiadatlan verseket, a 700 éves Szent Ferenc-et, valamint az Ébredjetek fel! c. prózaverset és költői jelenetét, a Szembenézni-t.

Déry Tibor - Két ​asszony / Szerelem / Niki
A ​klasszikus magyar írót a ma felnövekvő generáció alig (esetleg régi filmjeinek felújítása révén) ismeri. E kötetben a híres kutyaregény mellett még két olyan kisregény kap helyet, amely emberségre, jóságra, az egymásrautaltság nemes eszményére, annak gyakorlására mutat példát a remek irodalom olvasása közben.

Déry Tibor - G. ​A. úr X.-ben / A kiközösítő
A ​G. A. úr X.-ben utópikus vagy inkább antiutópikus regény: egy soha nem volt világ kísértetiesen eleven leírása. A regény kerete szerint G. A., az író ifjúkori barátja, egy hosszú utazás végén jut el X. városába, majd az ottani életről, tapasztalatairól, elmélkedéseiről készült följegyzéseit az íróra hagyományozza. E fantasztikus városnak, ahova G. A. végeláthatatlan ócskavastelepeken átvergődve érkezik, különös törvényei vannak, élete mintegy fonákja a mi világunknak - avagy éppen veszedelmes lehetőségek képzeletben átélt megvalósulása volna? Déry Tibor költői részletekben és filozófiai gondolatokban gazdag regénye fordulatos, ironikus történetének tükrében szabadság és rend dialektikáját kutatja. A kiközösítő látszat szerint Ambrus milánói püspök életrajza - valójában áltörténelmi regény és példázat. Déry Tibor csak azért használja a történelmi és mondai adatokat, hogy elrugaszkodva tőlük, a szent életű püspök sorsába ne lásson mást, mint nagyszerű lehetőséget egyén és közösség, tömeg és hatalom, hit és kétely örök és mindig új kérdéseinek megfogalmazására. Ahogy a regény angol kiadásának előszavában írja: "A magam legendája ez a nagy egyházatyáról, a kiváló teológusról, költőről, zeneszerzőről, az aranyszájú szónokról, a korai középkor egyik legnagyobb politikusáról. Minthogy megbízható adatok szerint sok csodát is tett, ezeket is beiktattam a történelmi adatok közé. Természetesen mindvégig abban a naiv hitben, hogy emberismeretem megbízhatóbb azoknál a költői látomásoknál, amelyeket többi kommentátora fejtett le Ambrus alakjáról. Sajnos, azzal a gyanúpörrel élek, hogy két fő ihletőm, Gibbon és F. Homes Dudden, könyvem olvastán fölvonták volna a szemöldöküket."

Déry Tibor - Illyés Gyula - Szembe ​nézni / Az éden elvesztése
A ​somogyjádi irodalmi színpad felkérésére írta Illyés Az éden elvesztése c. oratóriumát. A két nagy fogódzó, a Biblia és a Fizika könyörtelenségével, az embertelen istennel, az ember nélküli természeti törvényekkel egy általános érvényű humánumot állít szembe, egy emberközpontú, mondhatnánk, Somogyjád-központú filozófiát. A mű gerincében az atomháború reális veszedelme áll, az a tény, hogy a felhalmozott nukleáris fegyverek elegendők az egész emberi lét megsemmisítéséhez, s ennek következményeként a kipusztulásnál is drasztikusabb fenyegetés: az emberi kultúra megsemmisülése. Illyés legdrámaibb kérdése: mi nagyobb veszedelem: kipusztulni, vagy állattá válni? Válasza: tovább tökéletesedni: A tökéletesedés útja, hogy mindenki megtegye a kötelességét, s az atomháború elkerülhető, ha a somogyjádiak, a világ összes somogyjádjának lakói küzdenek ellene. Az embertelenedés ellen is ez a fegyver, jóval küzdeni a rossz ellen, nincs nagyobb emberi feladat a szerény kötelességek teljesítésénél. S ha az emberek Somogyjádon emberibbé válnak, nem lehet nélkülük dönteni az emberiség sorsáról. Déry műve, a Szembenézni, válasz Illyés oratóriumára, s noha kevésbé optimista, éppen keserűsége, kétkedése okán talán drámaibb. A Szembenézni párbeszéd Somogyjád és Kakukháza - Ábel és Káin - a jó és rossz között, tehát olyan parabola, mely gondolatmenetét az egész emberi történelmet és sorsot jelképező bibliai drámává mélyíti el, és hitelesíti; a párbeszédet az író kommentárjai kísérik, aki saját sorsában a mai ember buktatókkal teli, nehéz életét ábrázolja. Ha Illyés Vörösmarty versét állítja kulisszaként oratóriuma mögé, Déry ugyanezt tesz az Ember tragédiájával; s valóban a lét teljességét érintő kérdéseket sorjáztat a drámai párbeszéd során. S azt is, ami kérdésekből logikusan következik: megéri-e? Déry a megéri-e kérdésére voltaire-i választ adja: műveljük kertjeinket. Ha teljesíti kötelességünket, közelebb jutunk a nagy kérdések megoldásához is. A művet csak az író zárja voltaire-i derűjével, azzal az önmagának adott tanáccsal, hogy végezzük kötelességünket, hogy bénulás veszélye nélkül szembenézhessünk kétségeinkkel; Ábel és Káin parabolikus párbeszédét az anya fejezi be, aki szenvedélyes szeretetében arról vall, hogy kész újra szülni a gyilkos Káint és Ábelt, az áldozatot. Ellentmondás? Kétségkívül, de szükségszerű ellentmondás, mert áltat naivitással, nem hiteti el, hogy a kert művelése megóvja az Ábeleket a gyilkosoktól. Még sokáig születnek Káinok, s éppen ez a pesszimisztikusnak ható befejezés igazolja a voltaire-i biztatást.

Déry Tibor - Emlékeim ​az alvilágból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - Theokritosz ​Újpesten
A ​gyűjtemény első elbeszélése 1931-ben született, az utolsó 1966-ban: harmincöt esztendő novellatermését tartja kezében az olvasó. Most, hogy ezt a hatalmas, gazdag, sokszínű anyagot együtt látjuk, nemcsak egy kivételesen izgalmas tehetségű író fejlődését követhetjük nyomon, hanem harmincöt év európai történelmének és stílusirányzatainak alakulását is. A gyűjtemény két kötete tartalmazza Déry Tibor jól ismert novelláit, elbeszéléseit, A ló meg az öregasszony, a Szerelem anyagát (köztük olyan nagyszerű írásokat, mint az Alvilági játékok, a Jókedv és buzgalom, Az óriás, a Vidám temetés, Számadás, Két asszony). Ezt az anyagot kiegészítettük a Niki-vel, továbbá az író néhány régebbi elbeszélésével (A prágai lány, Vendéglátás stb.), amelyek ezúttal jelennek meg első ízben könyv alakban, valamint az utóbbi évek novellatermésével.

Déry Tibor - Képzelt ​riport egy amerikai popfesztiválról / Kedves bópeer...!
Az ​idő s személyiségünk változása újabb és újabb viharokat korbácsol életünkben. A remekművekre azonban, mint vezérlő csillagra, bármikor rábízhatjuk magunkat, mert fároszként világítanak, biztos partra segítve a kétkedőt, hogy megerősödjék hite: bármilyen viharok közepette is érdemes embernek maradnia.

Déry Tibor - Déry ​Tibor levelezése 1901-1926
A ​levelezés felöleli szinte az egész 20. századot, s irodalmunk egyik legmozgalmasabb időszakáról ad élő, hiteles, személyes indítékokkal színezett képet. Botka Ferenc – aki a Déry Archívum eddig megjelent tíz kötetében már hozzáférhetővé tette az író elfeledett vagy elveszettnek hitt műveit – nem száraz adathalmazként kezelte e levelezést. Megjegyzetelt minden apró részletet és olyan magyarázó szövegeket fűzött, hozzájuk, amelyek összeolvasva egységes életrajzot adnak. A levelezést számos illusztráció kíséri – korabeli képeslapok, a levélírók portréi és írásai, kötetek, folyóiratok címlapjai. A Pályakép levelekben első, legnagyobb egysége, a pályakezdés időszaka (1901–1944) a nagy terjedelem miatt három kötetben jelenik meg (I/A, I/B, I/C). A második (1945–1960), a lelkesedés és csalódás, 1956 és a börtönévek emlékeit tartalmazza, a harmadik és az azt követőek 1977-ig a pálya kiteljesedését és gazdag nemzetközi vonatkozásait kísérik nyomon. Sajtó alá rendezte Botka Ferenc.

Déry Tibor - Színház
Déry ​Tibor munkáinak életmű-sorozatában az író drámáinak mindeddig legteljesebb gyűjteménye jelenik meg. A kötetet az a három színjáték nyitja meg, amelyet Déry Tibor 1926-ban, perugiai emigrációja idején írt: Az óriáscsecsemő, a Mit eszik reggelire? és A kék kerékpáros; ez a három játék a magyar avantgardista dráma korai kezdeményezése, mintegy előlegezi az abszurd színház majdani európai áramlatát. "A világ - jelenti ki Az óriáscsecsemő főszereplője-reménytelen, mint egy kínai lábujj. A világ abszurditásának, vagyis pontosabban a kapitalista társadalom képtelenségeinek keserű játékokban tobzódó, eszméltető komédiája ez a három játék, egyszersmind modern kísérlet a "teljes színpad" újrateremtésére. A későbbi drámák újabbkori történelmünk egy-egy fordulópontjához kapcslódnak: A tanúk Budapest ostromának iszonyatát viszik színre, A tükür és a Bécs, 1934 az illegális kommunisták harcait, az Itthon egy hazatérő hadifogoly tragédiáját; A talpsimogató és a Vendéglátás a személyi kultusz torzulásainak szellemes szatírája. A Mit eszik reggelire? és A kék kerékpáros itt jelenik meg első ízben könyv alakban.

Déry Tibor - Niki ​/ Szerelem
eredeti, ​teljes szöveg, tárgyi és szómagyarázatokkal, értelmező kérdésekkel a szerző életrajzának és életművének bemutatása a korszak, az "ötvenes évek" bemutatása a művek értelmezése, a valósággal való összefüggései az elbeszélések irodalmi és politikai előzményei bibliográfia "Az emberi kapcsolatok meglétét, kialakulását, a kötődések megőrzését, az erőszakosan elvágott érzelmi szálak mélyen való megtartását, a helyreállítható emberi értékeket példázza Déry Niki történetével, egy olyan történelmi időpontban (1955), amikor éppen hogy eltűnőben van a felelősségvállalás, az emberi erkölcs, a szabadság, a szeretet, a hatalom, az ésszerűség, a szükségszerűség tiszta fogalmait megcsúfoló korszak." (Szalai Anna)

Kollekciók