Déry Tibor könyvei a rukkolán

Déry Tibor - A ​napok hordaléka
Déry ​Tibor 1964-től 1977-ben bekövetkezett haláláig írt cikkeinek legteljesebb - eddig kiadatlan írással is kiegészített - gyűjteményét találja az olvasó ebben a kötetben. Az író ezekben a cikkekben életének apróbb eseményeiről szólt - de nem annyira magukról az eseményekről, mint arról, amit róluk gondol: a Balaton-vidéki tájról vagy a technikai civilizáció veszedelmeiről, az öregedésről, az évszakok változásairól stb. Az egymástól oy távol eső témákat az író szemlélete fogja egységbe: a korában benne élő, annak jelenségeire érzékenyen válaszoló ember felelősségérzete, önvizsgálata, iróniája és öniróniája. S mindenekelőtt mesterségének tisztelete. "Mit őrizzen meg az író fiatalságából késő napjaira is? - kérdi Déry Tibor. - Egyet őrizzen meg épségben, akkor még bátran elengedheti tollát: a tiszteletet az üres, fehér papírlap iránt, melyet az íróasztalához ülve maga elé terít. Engem egy-egy önkéntelen mélyebb légvétel figyelmeztet még ma is arra, amikor golyóstollamat a kezembe veszem, hogy izgatott vagyok: íráshoz készülődöm." Ezt az izgalmat, a gondolkodás és az alkotás izgalmát közvetítik Déry Tibornak az életműsorozat utolsó kötetében összegyűjtött írásai is.

Déry Tibor - Kyvagiokén
Ki ​vagyok én? – kérdi a nyolcvankét esztendős Déry Tibor új regé­nyének címében. De hiszen ezt kérdezte mindig is, ifjúkori naturalista novelláiban és szürrealista-expresszionista-dadaista verseiben csak­úgy, mint A befejezetlen mondatban, az Ítélet nincs-ben, a Kedves bópeer…!-ben. A Kyvagiokénben Déry Tibor életének legfontosabb epizódjait villantja fel, örvénylő forgatagban, sodró lendülettel; emlékei ezúttal az irónia, a szatíra fénytörésében jelennek meg, hogy a kaleidoszkóp arabeszkjei mind jobban kirajzolják egykori és mai ismerőseinek alakját, a városokat, tájakat, ahol élt, élményeit és képzelgéseit, a va­lóságot és az álmokat, kiváltképp pedig mindenkori hősét: önmagát. Az író hol tündérien játékos, hol fogcsikorgatón keserű humora, akasz­tófahumora emeli ki az egyéni sors esetlegességei mögött megbúvó mélyebb tartalmakat: Déry Tibor megszenvedett, ellentmondásokból kialakult és ma is termékeny, ellentmondásokkal gazdag filozófiáját. A Gyilkos és én, e kötet másik nagyszerű írása, mintegy rímel a Kyvagiokén-re: a németországi kéjgyilkosság rémtörténete csak al­kalom és ürügy arra, hogy az író, mintegy behelyettesítve magát a gyilkos személyébe, az ember mindenkori agressziójának természet­raját adja, s túl azon művész és társadalom kapcsolatát, viszonyát fogalmazza meg.

Déry Tibor - Kedves ​bópeer...!
"Születtem ​Budapesten, a kilencvenes évek vége felé, így ha jól számítom, még közelebb járok a hetvenhez, mint a noylcvanhoz. Családi okmányaim, születési bizonyítványom s keresztlevelem is Budapest ostroma idején lebombázott házunk romjai alatt elvesztek, az azóta eltelt három évtized alatt másolatokat szerezni, úgy látszik, nem volt időm" - kezdi elbeszélést, vallomását Déry Tibor regényének hőse, az idős budapesti író. Amit elbeszél - önmagának beszéli el -, az a világirodalomban meglepően ritkán szereplő tárgy: az öregedés folyamata. Nemcsak fájdalommal és halálfélelemmel, hanem valamilyen furcsa, kaján luciditással figyeli írásának legfőbb témáját, önmagát: hogyan meszesedik maga az agyvelő is, hogyan alakulnak ki rigolyái, hogyan lobban fel benne - mégis! - a vágy az új gyönyörök, új szerelem, talán a halhatatlanság iránt, hogyan ismerkedik meg menyével, egy szép, fiatal lánnyal, aki felszítja benne a betemetettnek hitt szenvedélyeket, utoljára, a végső, néma csönd előtt.

Déry Tibor - Niki ​és más történetek
Déry ​a Niki és más történetek című kötetében szereplő novellák hozadékát mintegy szintetizáló, az ötvenes évek közepén keletkezett világhírű Niki, finom áttétellel egy foxi történetébe ágyazva mutatja be az ötvenes évek hazai világának nyomasztó körülményeit; hogyan válik a lelkiismeretesen dolgozó mérnök személyi bosszú áldozatává, hogyan kezd új életet a börtönből szabadulva. Ebben a regényében a személyi kultusz embertelenségét leplezi le az író. A játékos kedvű kutya a cselekmény kezdetén minden erőltetettség nélkül testesíti meg a háború befejezése után éleződő, tétova reményeket, majd gazdája nyilvánvalóan törvénytelen bebörtönzése után hiábatartó várakozásával, szűkülő mozgásterével, sorvadó vitalitással, idő előtti pusztulásával megintcsak jelképpé magasodik: a megalázott, halálra kínzott ártatlanok sokaságának szimbóluma lesz. A kisprózai remeklések művészi vonzereje nem csupán Déry korabeli viszonyokkal dacoló, szókimondó bátorságában rejlik. Az író tökéletesen élt a kispróza kínálta atmoszférikus sűrítésben rejlő lehetőségekkel.

Déry Tibor - A ​félfülű
Ifjabb ​Hamilton György, egy amerikai milliomos unokája, egy átmulatott éjszaka után haza igyekszik a római Fórum klubból Via Avelinó-i nyolcszobás lakásába. Egy elhagyott sikátorban váratlanul ismeretlen férfiak rohanják meg, tarkón ütik, egy lefüggönyözött Ford-kocsiba tuszkolják, szemét fekete kendővel kötik be, szájába nedves zsebkendőt tömnek... Ezzel az izgalmas jelenettel indul Déry Tibor új regénye - ám A félfülű persze mégsem pusztán kalandregény, "rémtörténet", ahogy maga az író nevezi irónikusan. Déry Tibor a leggazdagabb amerikai ember unokájának elrablását, ifjabb Hamilton György viszontagságait és tűnődéseit nem csupán regényanyagnak, hanem ugródeszkának is tekinti: a váratlan fordulatokban bővelkedő, rendkívüli lélektani-nyelvi tudással, játékos művészettel megírt történet egyszersmind alkalom arra, hogy az író a vak erőszak és az anarchia kapcsolatait elemezve napjaink nagy történelmi-erkölcsi kérdéseire keressen választ.

Déry Tibor - Felelet ​I-II.
Déry ​Tibor nagysikerű regénye két ember útját követi nyomon. Az egyik Köpe Bálint, egy kistarcsai kastély özvegy házmesternéjának fia, a másik különös, sőt különc férfi: Farkas Zeno professzor, a világhírű tudós. A professzor és a fiatal munkás a társadalom két ellenkező pólusán áll, de a maguk módján mindketten megsínylik a kor nyomorúságát: Bálintot a nyomor, a gazdasági válság, a munkanélküliség sújtja, Farkas Zenót a Horthy-Magyarország, a fasizálódó Európa szellemi közviszonyai nyomasztják. A regény két hőse a magyar irodalom emlékezetes, nagy alakjai közé tartozik. Rendkívüli lélektani tudással, árnyaltan megrajzolt figurájuk köré kristályosodik ki a kor magyar valóságának sok problémája, a pontosan megrajzolt vagy éppen csak jelzett mellékalakok részint társadalmi magatartás-lehetőségeket, részint egyéni, személyes választásokat testesítenek meg. A _Felelet_, kiváltképp második kötete, megjelenéskor viták kereszttüzében állt. Ma már, új kiadások és fordítások, a mű népszerűsége nyomán - e viták letűntével - bizonyosan tudjuk, hogy újabb irodalmunk maradandó, értékes alkotása.

Déry Tibor - Vidám ​temetés
Az ​ötvenes évek történelmi eseményeinek emléke olyan kisregények, novellák megírására késztette Déry Tibort, amelyek nem csupán ezeknek az eseményeknek embertelen, törvénytelen, szorongató világát örökítették meg, hanem fölmutatják az emberi tartalékot, amely biztosítékot jelent az író hősei - és az olvasók - számára is, hogy az erőszak testet-lelket pusztító újjászületése ellenére mégis léteznek tartós kapcsolatok, sérülés nélküli érzelmek, emberség, tisztesség, tisztaság hangját hallató hősök. Törvénytelenség, embertelenség és tisztán megőrzött érzelmek egymással feleselve viszik előre a kötetünkben közölt öt kisregény és novella történetét. Az 1955 és 1962 között született Déry-írásokat ez a tartalmat is kifejező szerkesztési elv kapcsolja össze. Az ártatlanul bebörtönzött hősök és a szabadulásukat otthon váró társaik; a játékból ketrecbe zárt kisgyerek és a kiszabadításáért szót emelő fiú; a haláltusa utolsó óráiban számvetést készítő haldokló és a halált leső környezet olyan ellentéteket szembesít, amelyekből a történetek záróakkordjaként mindenkor a tiszta emberség hangja csendül ki.

Déry Tibor - Újabb ​napok hordaléka
A ​napok hordaléka és az Újabb napok hordaléka, Déry Tibor cikkeinek gyűjteményei nagy sikert arattak. Déry Tibor ezekben az írásokban életének apróbb eseményeiről szólt - de nem is annyira magukról az eseményekről, mint arról, amit róluk gondolt: a Balaton-vidéki tájról vagy a technikai civilizáció veszedelmeiről, az öregedésről, az évszakok változásáról stb. Gyűjteményünk az 1975. május - 1977. június között keletkezett "hordalék"-okat foglalja magába, az előző kötetek szerves folytatásaként és fejezéseként. Déry Tibor most is jegyzeteket rótt korunk nagy problémái vagy az őt foglalkoztató személyesebb kérdések margójára: a tamáshegyi kert tenyészete mintegy az élet jelképeként jelenik meg tűnődéseiben, ember és állat, ember és természet kapcsolatáról elmélkedett, kommentálta a tévében és a napilapok hasábjain érkező híreket, kivált azokat, melyek az emberiség elvadult ösztöneiről értesítenek, elmondta véleményét a gerontológiáról, a riói karneválról, az igazságszolgáltatás érvényéről és kudarcairól, VI. Pál pápa nyilatkozatáról, beszámolt jugoszláviai utazásáról - változatos, színes témákról. Kiemelkedik a gazdag gyűjteményből Déry Tibor: Jegyzetek a múlandóságról című megrendítő tanulmánya. A "hordalékok" és Déry Tibor életműve ezzel a kötettel lezárul. Az író 1977 őszén meghalt.

Déry Tibor - Ítélet ​nincs
Emlékirat? ​Vallomás? Önéletrajz? Regény? Esszé? Az Ítélet nincs - Déry Tibor nagy sikerű műve - valamennyi egyszerre. Déry, visszatekintve gazdag, izgalmas életére és művére, egyszersmind remek portrékat rajzol, melyekből egyszerre bontakozik ki egy lélek tájainak térképe és századunk nagy etikai, politikai és esztétika kérdéseinek rajza.

Déry Tibor - A ​gyilkos és én
A ​Kedves bópeer...! főhőse, egy idős budapesti író, életének utolsó kalandját beszéli el a regényben: hogyan lobban föl benne a vágy egy szép, fiatal leány iránt, aki fölszítja betemetettnek hitt szenvedélyeit, utoljára a végső, néma csönd előtt. A regény egyszersmind az öregedés folyamatának nemcsak fájdalmas, hanem kajánul ironikus, mesteri rajza is. A félfülű egy amerikai milliomos unokájának mulatságos és izgalmas históriája; a váratlan fordulatokban bővelkedő, játékos művészettel megírt történet egyben alkalom arra, hogy az író erőszak és anarchia kapcsolatait fölvázolva napjaink nagy történelmi-erkölcsi kérdéseire keressen választ. Ki vagyok én? - kérdi regényének címében a nyolcvankét éves Déry Tibor. Életének legfontosabb epizódjait villantja fel, örvénylő forgatagban, sodró lendülettel; emlékei ezúttal a szatíra fénytörésében jelennek meg, hogy a kaleidoszkóp arabeszkjei mindjobban kirajzolják egykori és mai ismerőseinek alakját, a városokat, ahol élt, élményeit és képzelgéseit, a valóságot és az álmokat. A gyilkos és én mintegy rímelés a Kyvagiokén-re: egy németországi kéjgyilkosság rémtörténetének tükrében Déry Tibor, az ember mindenkori agressziójának természetrajzát mutatja fel, s túl azon, művész és társadalom kapcsolatát, kölcsönhatását elemzi.

Déry Tibor - Liebe - Love
Angol - német kétnyelvű, magyar író tollából származó regény.

Déry Tibor - A ​ló meg az öregasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - Niki ​s egyéb elbeszélések
Déry ​Tibor műveiben egy sokat megélt, nagy tapasztalatú író szólal meg, aki az első megpillantás naiv frissességével látja az embereket: tele van részvéttel, de ugyanakkor egy kíváncsi gyermek kegyetlenségével is, csupa gyengédség és humor és csodálkozás, s erőteljes képzelete megelevenítő látomásait egy szivárványos stílus színeiben vetíti elénk: ez adja Déry Tibor írásainak sajátos szépségét, s emeli őket a világirodalom java novellái közé. Komlós Aladár

Déry Tibor - Kéthangú ​kiáltás / Niki / Kedves bópeer...!
A ​futóvadlövészetben az a szép, hogy a cél mindig mozog. Ha egy kritikus szeretné belőni magának Déry Tibort, alaposan fel kell rá készülnie. Nem várja meg a lövést. De nem csak a szakmai ítész bizonytalan. Az olvasó is. Mire átrágja magát a Befejezetlen mondat-on, belekezd egy másik műbe és már egy teljesen más író néz vissza rá. Bizonytalan főszerkesztők, irodalomtanárok, színházi szakemberek. Itt egy teljes életmű, és mozog. Nem lehet eltalálni. Csak ritkán. A csonttuberkolózisnak már négyéves korában el kellett volna vinnie magával a gyermek Déry Tibort, mégsem tudta megtenni. A kisfiú túl mozgékony volt, kicsúszott a szorításból, elszaladt. Déry jómódú családban nőtt fel, ez a betegség a nincstelenek jussa, értelmetlen az egész, hagyjuk is. Tanuljunk a legelegánsabb intézetekben, utazzunk St. Gallenbe, és sajátítsunk el ott nyelveket. Déry Tibor esetében semmi akadálya nem volt a jómódú tanulóéveknek. A St. Gallen-i iskolában, ahol két évet töltött 1911/12-ben, szép nyugodtan megtanult három nyelvet, mintha tudta volna, később ebből fog megélni mint műfordító. Akkor már kereskedelmi iskolát végzett. Apja bérházak tulajdonosa, a századforduló aranykora véget nem érőnek tűnik, a család úgy gondolja, ez már mindig így is marad. A gyerek hazajön, és a Nasici Rt., taringyártással és gőzfűrészeléssel foglalkozó szerb vállalat alkalmazottja lesz kerek hét évre, a világháború sem okoz különösebb törést a család életében.

Déry Tibor - Két ​emlék
A ​kötetben két önéletrajzi ihletésű kisregényt olvashatunk a szerzőtől: Emlékek a gyűjtőfogházból, és Emlékek az alvilágból.

Déry Tibor - Alkonyodik, ​a bárányok elvéreznek
Déry ​Tibor munkáinak életmű-sorozatunkban megjelenő új kötete az író három ifjúkori kisregényét gyűjti egybe. A kéthangú kiáltás a Déry-életmű első szakaszának jellegzetes alkotása: lázas, zaklatott, expresszionista ihletésű hangjával, a fantasztikus elemek játékával az első világháború végének hangulatát, a háborúban megcsömörlött ember életérzését fejezi ki. Az Alkonyodik, a bárányok elvéreznek - más címen: Országúton - az anarchikus társadalomellenesség regénye. Az első személyben beszélő hős a történet során céltalan csavargásainak históriáját mondja el: nem találja helyét a világban, személyes lázadásában keresi a feloldódást. Dérynek ezt a regényét a szürrealista költészet formai vívmányainak mesteri áthasonítása jellemzi. A Pesti felhőjáték - mely először Az átutazó címmel jelent meg - groteszk szerelmi történet, egy különös, életidegen, de minden érzelmi és gondolati behatásra kivételesen fogékony pesti fiatalember tragikomikus kalandjainak és feltörhetetlen magányának megkapó regénye.

Déry Tibor - Börtönnapok ​hordaléka
"Ha ​valaha lesz rá módom, megírom az önéletrajzomat annak a példázására, hogy egy emberszerető, ártalmatlan s jóindulatú ember élete milyen fölösleges, haszontalan, sőt kártékony tud lenni. Hogy hogyan s miképp, az magából az önéletrajzból kell hogy kiderüljön; elég itt annyit megemlíteni, hogy életem legvégén az ellen vétettem, amiért egész életemben küzdöttem, s most börtönben ülök. Hatvannégy éves vagyok. Kétséges, hogy e hatvannégy év alatt volt-e annyi érdemem a szocializmusért végzett munkámban, mint amennyi kárt tettem néhány hónap alatt. Mit érnek a könyveim?... Nem tudom. Le kell mérni: egy, hogy az ember önmagát boldoggá tudta-e tenni; kettő, hogy hasznára volt-e embertársainak. Egyik a másik nélkül semmit sem ér. Számomra olyan nehéz feladat, mint puszta szemmel megszámolni a véglényeket egy csepp vízben, megtalálni az okokat s okozatokat. Ha nagyjából hátratekintek, csupa fájdalom az egész. De a jegyzetek készítése közben nem szabad érzelgősnek lennem, különben semmit sem érnek. Hogy valami hasznuk legyen, annyi szeretettel és megértéssel kell írnom az emberekről, mint amennyi szigorral s gyanakvással magamról."

Déry Tibor - Emlékeim ​az alvilágból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - A ​portugál királylány
Déry ​Tibor (1894-1977) korai írásai jórészt az avantgárd vonzásában születtek. Ellentmondásokkal teljes pályajának paradoxona, hogy főműve, a Befejezetlen mondat, a kiadók érdektelensége miatt csak 1946-ban jelenhetett meg. A háború utáni néhány évre esik elbeszélő-művészetének első csúcspontja. 1948-ban Kossuth-díjjal tüntetik ki, az ötvenes években azonban már politikai támadások érik. A forradalom idején egyik vezetője az Írószövetségnek. 1957. április 20-án letartóztatják, majd a nemzetközi tiltakozás ellenére kilencévi börtönbüntetésre ítélik. 1960-ban szabadul, amnesztiával. A forradalom előestéjén, a börtönben és a szabadulása után években írja meg azokat a remekműveit, köztük a kötetünk második felében olvasható elbeszéléseket, amelyek világhírűvé tették. Köztük a Szerelem és a Két asszony lesz a kiindulópontja annak a forgatókönyvnek, amelyeknek alapján Makk Károly megalkotja Szerelem című filmjét.

Déry Tibor - Válogatott ​versek, kisregények, novellák / Ítélet nincs
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - Ló, ​búza, ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - Joel Rosenman - John Roberts - Robert Pilpel - Képzelt ​riport egy amerikai pop-fesztiválról / Fiatalemberek korlátlan tőkével
Az ​emberi közösségek bomlására és az emberi személyiség pusztulására utaló fenyegetés nyomán született Déry Tibor sokak által ismert kisregénye, a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról. A regény története egy popfesztivál körülményei között játszódik, de nem a popzenét ítéli meg vagy utasítja el, hanem korunk anarchikus mozgalmainak végső következményét mutatja be. Ezt a kisregényt most Joel Rosenman, John Roberts és Robert Pilpel amerikai szerzők Fiatalemberek korlátlan tőkével című könyvével jelentetjük meg újra. Ebben a könyvben a Déry Tibornak is ihletet adó legendás Woodstock fesztivál igaz története olvasható úgy, ahogy azt a két fiatalember elmondta, akik az egészet fizették. A két hajdani tőkeerős partner jóval egymillió dollár fölötti veszteséget könyvelhetett el a fesztivál után, s további tízmillióért perelték őket. Róluk szól ez a humoros, izgalmas és meglepetésekkel teli történet. Kalandjaikon bizonyosan nevetni fogunk, de el is gondolkodunk.

Déry Tibor - Képzelt ​riport egy amerikai popfesztiválról
Déry ​Tibor hosszú és gazdag életpályája úgy ível át a múlt századon és Európán, hogy érinti szinte minden mérföldkövét, nagy sorsfordulóját: nem kevésbé tág ívű életműve a húszas évek lázas, útkereső irodalmi mozgalmaiból indul ki, hogy folytonosan változva, meg-megújulva a prousti realizmuson át beletorkolljon a kezdet és a folytatás eredményeit megtartva-feloldva egyesítő és kiteljesítő szintézisbe. Kései munkásságában egyszerre jelenik meg a tragédia és az irónia, de van valami dacos bizalom is, amely mindig megfékezi szorongó képzeletét, mielőtt felrajzolná a csüggeteg szkepszis végső következményeit. Az utolsó korszak írói szemléletének két jellemző példája a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1971) és a Kedves bópeer... (1973) A Képzelt riport..., amely ismertségét elsősorban a belőle készült azonos című rockoperának köszönheti, a mai napig sok vitát vált ki, míg a Kedves bópeer-t az öregedés és az utolsó szerelem önironikus, mindazonáltal lírai ábrázolása teszi halhatatlanná.

Déry Tibor - Énekelnek ​és meghalnak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - Vendéglátás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - Simon ​Menyhért születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - Szemtől ​szembe
Déry ​Tibor, a kiváló magyar regényíró és költő, éveken át némaságra kényszerült; politikai viszonyaink lehetetlenné tették, hogy ez a bátor, élestekintetű író megszólaljon, s elmondja, amit lát, amit érez, s aminek egyre fenyegetőbb bekövetkezésétől szeretné megóvni nemzetét. Az események az ő aggodalmait igazolták, s egyben lehetővé tették, hogy Déry Tibor ismét elfoglalja az őt megillető helyet irodalmunkban: kemény tehetsége új művekben edződjék, s a hallgatás éveinek alkotásaival is megismerkedhessünk végre. A "Szemtől szembe" is a némaság éveinek gyümölcse. Fiatalok hősies küzdelme a szabadságért, a zsarnokság mind sötétebb árnyékában: - nácizmus győzelme előtti izgalmas pillanatok képe a regény, a Hitler előtti Berlin földalatti mozgalmainak, egy eltiport forradalomnak az eposza. Lenyűgöző, erőteljes, bátor könyv, új hang irodalmunkban, - komoly irodalmi esemény.

Déry Tibor - A ​felhőállatok
Déry ​Tibor verseit csak az író leglelkesebb hívei és az irodalomtörténészek ismerik - nem csoda, hiszen több mint negyven éve nem jelent meg verseskötete. Korai költeményeiben az európai avantgarde áramlatához, Kassák forradalmához csatlakozva énekelte meg bánatát, lázadását, idegenségét az emigrációban és az ellenforradalmi Magyarországon, majd költői ötletekben páratlanul gazdag dadaista korszaka után egyre ritkábban jelentkezett verssel - nagy, prózai művein dolgozott. 1929-1938 között írt költeményei, amelyek a Nyugatban, a Gondolatban, a kolozsvári Korunkban jelentek meg, hangváltásról tanúskodnak: a költő némileg kötöttebb formában, a görögökhöz, Berzsenyihez és talán Hölderlinhez is visszanyúlva igyekszik új formanyelvet teremteni; ezek a versek most jelennek meg először könyv alakjában. Gyűjteményünk gazdag válogatás: merít a Ló, búza, ember (1922), Énekelnek és meghalnak (1928) anyagából, válogatást ad a csak folyóiratokban, hírlapokban megjelent versekből, közli a kiadatlan verseket, a 700 éves Szent Ferenc-et, valamint az Ébredjetek fel! c. prózaverset és költői jelenetét, a Szembenézni-t.

Déry Tibor - Alvilági ​játékok
A ​második világháború végén a szovjet hadsereg Budapestet ostromolja. A bombázások és harcok elől a civil lakosság óvóhelyekre menekülve próbál élni, túlélni. A szűk helyre összezárt, az életveszéllyel naponta szembenéző emberek az érzelmek teljes skáláját élik át, miközben várják, hogy a történelem vihara elvonuljon felettük. A régi rend összeomlott, az új még meg sem született, a kiszolgáltatott, rettegő, éhező férfiak és nők egyik szélsőségből a másikba zuhannak. Déry Tibor nagyszerű novellagyűjteménye kiváló emberismeretről számot tevő, mély humánummal áthatott bepillantást enged a szélsőséges helyzetet átélő emberek lelkébe.

Darvas József - Déry Tibor - Kassák Lajos - Nagy Lajos - Város ​az ingoványon / Alvilági játékok / Kis könyv haldoklásunk emlékére / Pincenapló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - Szerelem
Az ​ötvenes években Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost. A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát, és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap váratlanul kiszabadul János, s a házaspár újra kezdi az életet...

Déry Tibor - Ébredjetek ​fel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.