Ajax-loader

Lackfi János könyvei a rukkolán


Szabó T. Anna - Lackfi János - A ​nő meg a férfi
Lackfi ​János és Szabó T. Anna virtuozitása a versfogyasztók egyre szűkülő csoportjánál sokkal szélesebb körben volt ismert már eddig is. Azonban most, a legnépszerűbb közösségi portálon, olyan dologba fogtak (ösztönösen és játékosan), ami lavinaként söpört végig a neten, és rántott magával ismert és még kevésbé ismert alkotókat. Ez a #verslavina. Egy ajándékversből kiinduló, majd azt kinövő improvizációs asszociációfolyam, ami nagyon szépen mutatja meg, hogyan is működik az alkotás, kiben milyen válasz születik egy-egy szövegre. Tizenhat szerző − Lackfi János, Szabó T. Anna, Acsai Roland, Botos Máté, Demény Péter, Györe Gabriella, Hartay Csaba, Jónás Tamás, László Noémi, Lázár Júlia, Kiss Judit Ágnes, Kun Árpád, Mesterházi Mónika, Mészöly Ágnes, Molnár Krisztina Rita, Tóth Krisztina – nők és férfiak, férfiakról és nőkről. A nő meg a férfi negyven verse nem csak azoknak igazi csemege (hol önfeledt nevetés, hol könyörtelenül őszinte tükör), akik a negyvenes éveikben járnak, de nekik mindenképp. A nő, ha negyven, Minden egyben. Létét issza Nem vágy' vissza. (Palya Bea) A férfi ha negyven, pont benne van a közepében, és még nem elég idős, hogy a világ dolgait és önmaga gyarlóságait némi rálátással, derűs távolságból szemlélje, viszont már aggódni kezdhet azon, hogy mindjárt itt az idő, mikor önmaga dolgait és a világ gyarlóságát már az újabb körökből kimaradók szomorúságával nézi, mint egy szép reggelt a szanatórium teraszáról. Szóval, gyorsan túl kell lenni rajta... (Lovasi András) A nő, ha negyven... Lehetetlen. (D. Tóth Kriszta)

Lackfi János - Száll ​a kakukk a fészre
"Honfoglaláskor ​a nagy kavarodásban elveszett Mackó nevű komondorunk, kezes jószág. Mindenkinek a kezét tépi le. Először. A becsületes megtalálónak kézből fizetünk." Nos, ez egy Facebook-bejegyzés a honfoglalás korából, épp csak példaképpen. Lackfi János új könyvét nem kell túl komolyan venni: bolondozás ez, a képzelet képtelen játéka - milyen posztok születhettek volna, ha van Facebook Jézus idejében, vagy a reformáció korában, vagy a francia forradalom alatt... De vannak a könyvben képzelt párbeszédek is, melyekben a magyar költészet jeles alakjai a zord és földhözragadt valósággal szembesülnek: Petőfi például a "Nemzeti dal" soraival biztatja egy honfitársát, aki ezt zaklatásnak veszi; Léda pedig egy kicsivel több aktivitást várna el Adytól a "Héjanász" borongós sorai helyett. Lackfi János, mondhatni, tiszteletlenül bánik a történelem nagy alakjaival és a magyar irodalom zseniális alkotóival, de emögött a tiszteletlenség mögött mély szeretet, rengeteg ismeret és persze remek humorérzék bújik meg.

Lackfi János - Kisvakond ​és a nagy kalandok
Zdenìk ​Miler népszerű rajzaihoz most a magyar gyerekek egyik kedvenc költője, Lackfi János írt vicces verseket. Az erdő lakói vidáman töltik a napjaikat, és amilyen aprók, éppen olyan nagy kalandokba keverednek. Ha valamelyikük bajba kerül, a talpraesett kisvakond máris ott terem! Amikor pedig neki van szüksége segítségre, ő is számíthat a többiekre: a nyuszira, a csigára, a békára, a bagolyra és persze a bátor kisegérre!

Lackfi János - Öreganyák ​és Oli-olimpia
A ​tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró... A kötetek mindegyikéhez ajándék plüssállat jár, így a gyerekek is részesei lehetnek a kalandoknak, és eljátszhatják a mesét, akik pedig előfizetnek, egy sportzsákot kapnak, amelyben elfér az egész állatsereglet.

Lackfi János - Erőkar ​meg hétpecsétes titok
A ​tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró... A kötetek mindegyikéhez ajándék plüssállat jár, így a gyerekek is részesei lehetnek a kalandoknak, és eljátszhatják a mesét, akik pedig előfizetnek, egy sportzsákot kapnak, amelyben elfér az egész állatsereglet.

Lackfi János - Szóvihar
A ​vers véresen komoly játék. Lackfi János Kosztolányi és Weöres szellemében bukfencezik a szavakkal, szárnyat igéz rájuk, röpteti őket. Amit csinál, nem csak bot és vászon, hanem bizony zászló, rajta az élet címere. Tolla alól kikerül fogyókúra-sanzon, radiátor-keringő, hátborzongató madrigál, Skoda-dal, útszéli ballada, lángoló szabadvers, virtuóz Énekek Éneke-változat, elégia a villamosgarázsról, rongyszőnyeg közmondásokból, meditáció öt pár kínai zokniról (együtt olcsóbb). A vers a legjobb utazási iroda. Elröpít ezer kilométerekre, ezer évekre, szinte szédülünk. Látjuk, ahogy egy kéz leírja az Ómagyar Mária-siralom sorait. Ahogy komoly szakik suvickolják a csillagokat, nehogy már hiába fizessük a fényreklámot. Ahogy a Szent Dénes-templom kriptájában márványkirályok alszanak. Ahogy a költészet nudista strandján a napkorongot használják gumilabdának. Ahogy az égbolt húslevesében járókelők úszkálnak, mint cupákok. Ahogy a szerelmesek egymás testéről eszik le a mazsolát. Ahogy a gyerekek zsivány tekintetükkel felrobbantják a világot. Egy irodalmi estre várva valaki így szólt a mellette ülőhöz: Tudod miért akartam eljönni? Mert ez a Lackfi olyan mostani költő. Mostani és mindenkori. Lackfi János író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Harmincnál több kötet. Fele gyerekeknek, fele felnőtteknek. Fele vers, fele próza. Harmincnál több kötetnyi műfordítás franciából. Tizenhét év tanítás az egyetemen. Évi száznál is több fellépés. Sok-sok dalszöveg, dráma, tárca, esszé, glossza, ezer aprócikk. József Attila-díjas, Prima Primissima-díjas. 1971-ben született Budapesten, jelenleg Zsámbékon él feleségével és hat gyermekével. Van két unokája. A költészetben avval érhető el a legnagyobb hatás, ha a költőnek sikerül olvasóját meglepni valami ismerttel. Ivo Andrić Eszébe jutott a gróf könyvtárában talált rész, egy kommentár Al-Kindi tizedik századi, Rendszer című munkájáról, amely abból indult ki, hogy minden hatással van minden másra. Az egész kozmosz, a legapróbb atomtól a Holdon túli óriási néma terekig egy kapcsolódási hálót alkot Isten elméjében. Ebből az elképesztő állításból az arab filozófus arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen dolog tökéletes ismerete, bármilyen dologé, lett légyen az egy szék, egy madártoll, egy esőcsepp, a legközönségesebb semmiség, a kapcsolódások hálója révén végül minden más megértéséhez vezet. Thomas Wharton Egy gyerek négyévesen teljesen ösztönösen ki tudja jelenteni: de fura, hogy a fák nyáron viselnek kabátot, pont fordítva, mint mi, de csak nyolcéves korára s micsoda fáradsággal! tanulja meg a növényvilág jellemző jegyeit, és hogy mi a különbség a fa és a zöldség közt. A nyelv állandó jelenléte és változatlan frissessége, folytonos megújulása... nap nap után milliószámra keletkező, új formákba rázza össze az emberi szókincset a Föld bűvészcilinderében... Az az ember, aki racionálisan fájdalmasnak találja az életet, megfoghatatlan gyönyört érez, ha ugyanezt egy képpel mondhatja el: az élet egy hagyma, amit könnyezve kell meghámoznunk. Julio Cortázar

Lackfi János - Kövér ​Lajos színre lép
Kövér ​Lajos olyan kövér ember volt, hogy akkora karosszék kellett neki, mint egy hajó. És olyan kövér, hogy akkora ágyban fért csak el, mint egy repülő. És olyan kövér, hogy nem ehetett kisebb asztalról, mint egy ház. Mert ha annál kisebb és gyengébb asztalról evett, hát elég volt rákönyökölnie, és reccs, az asztallábak elroppantak, mint a hurkapálcikák. És ha annál kisebb székre ült, reccs, nem maradt más az egészből, mint egy kis gyaluforgács. És ha annál kisebb ágyba feküdt, reccs, nem maradt más belőle, mint egy kupac fűrészpor. Az utcát, ahol lakott, róla nevezték el. Mégpedig azért, mert szinte az egész utcában nem volt senki más, csak ő, Kövér Lajos.

Lackfi János - Hosszú ​öltésekkel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lackfi János - Szerelmi ​nyomozás
"SZERINTEM ​A BÁLINT TÖK HELYES, TOTÁL BELEZÚGTAM... LOVE" - egyik nap ilyen feliratú levélkére bukkan Bálint, aki az egyik legjobb fej srác a "laza osztályban". Elkezd nyomozni, vajon ki érdeklődhet ennyire az ő szerelmi ügyei iránt... Merthogy lennének neki szerelmi ügyei, ha végre megtalálná azt a lányt, aki ezt a levelet írta... Igazi kamaszregény!

Lackfi János - A ​buta felnőtt
Mit ​tanulhat egy okos gyerek egy buta felnőttől? Hát azt, hogy ő maga milyen. Ha jó erősen belenézel a szemembe, meglátod, ott vagy benne te is, örömeiddel, bánataiddal, fejen állva, talpon és hanyatt fekve. És ott vannak még sokan mások, kisfiúk, kislányok, pincérek, fűtők, pékek, fényképészek vagy éppen kőművesek. Megmagyarázni nem nagyon tudom neked ezt a fura világot, ezért inkább csak segítek, hogy észrevedd: milyen érdekes.

Lackfi János - Törpe ​és óriás között
A ​most született kopasz kicsi baba és a kétméteres kosaras mind egy cipőben járnak, habár a kicsi csónakázhatna is a langaléta csukájában. Mégis mindketten középúton állnak bacilus és elefánt, törpe és óriás között. Ekkorka az ember, ha felnőtt, ha gyerek. Hát nekik, neked szól ez a könyv, kész világturmix van benne, kóstolja meg ki-ki nyugodtan! Ha elolvasod, megtudhatod, hogyan dől össze a világ, ha macskakövön biciklizel, mi a baj Szupermennel, milyen színű egy csodagatya, és mit lehet találni lorntalanításkor. Egyszóval csomó fontos dolgot, ami nincs benne a tananyagban...

Lackfi János - Vörös István - Szilágyi ​Örzsébet e-mailjét megírta
Ez ​a kötet a magyar irodalom legismertebb verseit és azok átiratait tartalmazza. A kortárs irodalom kétszemélyes száguldó kommandója, a Lackfi János–Vörös István duó az Apám kakasa gyerekversátiratainak sikere után rávetette magát gimnáziumi kedvenceinkre meg nemkedvenceinkre, és az Ómagyar Mária-siralomtól az Erőltetett menetig maivá formálták a magyar irodalom legnagyobb verseit. Hány diák ismétli sziszegve, hogy tiszta szívvel betör, ha kell, embert is öl? Hányan ábrándoznak arról, hogy Párizsban járt az ősz? Hányan sóhajtják, hogy ez a sok szépség, mondd, mire való? Hányan viccelődünk vele, hogy isa, por és homou vogymuk, ez a három? A vadonatúj versvariációk kicsit másról szólnak. Arról, hogy Isten áldd meg a magyart belső széthúzással. Vagy hogy na, srácok, még mi van széles e suliban szebb dolog az tornánál? Vagy hogy a tanárok idegére rámegyünk, rámegyünk, mert nincsen többé már agyunk. Vagy hogy megöl a dinófejű nagyúr. Vagy hogy Csaba bácsi nagy titokban a portfólióját mossa. Vagy hogy süvölt a tornéjdó a sztormi szkáj alatt. Vagy hogy lökött bulizásnak áldott szép ideje! Röpdösnek a poénok, de nem csak ez a lényeg. Hanem hogy gúnyosan, merengve, örvendezve, mérgelődve, viccesen ámulhatunk rá közös dolgainkra, csapatépítő tréningre és budai büdösvízre, eltévedt zombira és hajnali gyilkosságra, sulibulira és világvégére. Életre, halálra.

Lackfi János - Csodafogkrém
VAN ​ÁM ebben a könyvben minden, no meg minden más is. Csak meg kell nyomni a csodafogkrém tubusát, már nyomódik is kifelé a sok mese. Mátyás király medvévé változik, büdös boszorkányok nyargalásznak a hátán, és majdnem otthagyja a fogát. Heninek olyan vakmerő terve támad, hogy be mer menni a boltba, ahol éles ollómadarak cikáznak. Dobozfejű Zsuzsika fejében elfér az egész világ, csapágygolyóstul, rakétakilövőstül. A majom gyümölccsel hajigál valakit, és így jó barátra tesz szert. Az ezüstcsigákkal kihímzett égen nyávogva röppen tova a kék vakondok serege, de nem bolondultunk meg, csak mesélünk. HÁT AZT TUDTÁTOK, hogy a világűrben több bolygó létezik, mint ahány szem homok a világ összes vízpartján együttvéve? Vagy hogy ha a tehenet almával etetjük, berúg tőle? Vagy hogy egyetlen tüsszentéssel több mint százezer mini baktériumot lövünk fel a levegőbe? Meg hogy a Szaturnuszon és a Jupiteren gyémánteső esik? Honnan szed ez a gyerek ilyeneket? Szerintem Lackfi János meséskönyvét olvassa.

Lackfi János - Három ​a magyar igazság
A ​,,magyar ember" nagy sikerű kalandjai után most íme egy csokor rémtörténet. Hol viccesek, hol szomorkásak, de mindig nagyon emberiek, és alighanem Magyarországon kellett megtörténniük. Mit keresnek farkaskutyák egy mentőautóban? Hogyan győzheti le egy vézna kiskölök másfél mázsás tornatanárát? Mennyi fagyállót képes meginni egy igaz magyar betyár? Miért mutogat valaki fotókat a nagyanyjáról? Hogyan leckéztessük meg a főnökünket? Mit keres a bolygó hollandi Hübinger Antal szobafestő lakásán? Hát Rigoletto a panelban? Hol járhat e percben a BKV-hajú lány? És mi van, ha egy óvatlan pillanatban csak úgy kizuhanunk a semmibe? Kérem, kapcsolják be biztonsági övüket, a hullámvasút nekilódul, és meg sem áll hazáig!

Lackfi János - Ugrálóház
Hogy ​mi az ugrálóház? Persze: egy ház, amelyben ugrálni lehet. Hát ez a ház éppen egy könyv, és ebben a könyvben lehet ugrálni. Belesuttyan az ember, addig ugrál, amíg ki nem pirosodik és meg nem izzad. Ugrál viszont maga a ház is, ugrál az ablaka, ugrál az ajtaja, elpattognak az összegumózott zoknigurigák, a játékok, a ceruzák, az alig használt, térdelyukas ugrálónadrágok, a kutyák, a macskák és a hintalovak. Ugrál az egész világ, billeg a várrom a markunkban, táncolnak a részeg muslincák. Libeg-lobog tűz és víz, remeg a föld és zizeg a levegő, dobog a vér és a fülünkben valami tamtam azt dobolja, hogy mi, kicsik és nagyok, most mindannyian nagyon élünk!

Lackfi János - Levágott ​fül
Levágott ​emberi fül az ablakpárkányon. Kinek a füle? Hogy kerül oda? Hogy került le a gazdájáról? Élő az illető vagy már halott? Mit kell ilyenkor csinálni? Odaadni a kutyának? Kidobni a kukába? Eltüntetni a nyomot? Szaladni a rendőrségre? De hisz azok úgyse lépnek semmit! Akkor át kell változni Columbóvá? Vagy futni a füllel a mentőkhöz? Varrják vissza valakire? Az első fületlenre? Vajon ez Van Gogh füle? Vagy a római katonáé, akire Szent Péter karddal támadt? A regény átlagos, tizenhét éves főhőse ezzel a nem átlagos helyzettel találja szemben magát. Eggyel több füle lesz a kelleténél. Megmutassa a szüleinek? A tanárának? A plébánosának? A dzsúdóedzőjének? Tartsa meg, és nézegesse? Beszélgessen vele? Ha már egy kamasszal senki se képes normálisan beszélni. A furcsa esetből nyomozás lesz, rendőrségi ügy, majd ámokfutás, élethalál-harc, verseny az idővel. Közben a biztosnak hitt háttér összeomlik, egy srác áll szemben a világgal, keresi a dolgok értelmét, harcol Istennel, családjával, a többi emberrel, saját kételyeivel. Ja, és van itt egy vak lány is, Lili. Elég nagy a szája, és elég durva a története. Hogy mi köze a főhőshöz? Jó kérdés! Lackfi János író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Negyvenöt kötet. Fele gyerekeknek, fele felnőtteknek. Fele vers, fele próza. Harmincnál több kötetnyi műfordítás franciából. Tizenhét év tanítás az egyetemen. Évi százötven fellépés. Sok-sok dalszöveg, dráma, tárca, esszé, glossza, ezer aprócikk. József Attila-díjas, Prima Primissima-díjas. 1971-ben született Budapesten, jelenleg Zsámbékon él feleségével és hat gyermekével. Három unokája van.

Lackfi János - Csupapiszok ​és fagyipötty
A ​tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró... A kötetek mindegyikéhez ajándék plüssállat jár, így a gyerekek is részesei lehetnek a kalandoknak, és eljátszhatják a mesét, akik pedig előfizetnek, egy sportzsákot kapnak, amelyben elfér az egész állatsereglet.

Lackfi János - Élni ​hogy kell?
Kisjuli ​a hatodik gyerek a családban közben persze az első gyerek a Földön. ___Hiszen vele újrakezdődik minden: a lépcsőn leesés veszélye, a pitypang­fújás ámulása, a csilipaprika ­csípőssége, a koszolás, a pancsolás, a pizsama­babusgatás és más hasonló észveszejtő kalandok. ___Ébresztők, altatók, ringatók, rosszal­kodó, játszogató, okoskodó, ­ugrándozó versek, mondókák egy hatgyerekes apuka tollából. A fő­szerepben a vadiúj földlakó: Kisjuli.

Lackfi János - Egy ​a ráadás
Létezik-e ​olyan ország, ahol kolbászból van a kolbász? Ami konfekcióméret, mégsem töri a bütykömet? Amit bárki megengedhet magának? Ami még a csapból is folyik? Ami fel van virágozva, de nem rézágyú, nem is vízágyú? Ami ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni? Ahol mindaz, amit mondok, nem használható fel ellenem? Ahol nem csak az ügyvédem jelenlétében nyilatkozhatok? Ami nem kínai, csak Kínában gyártják? Ahol egyet fizetek, kettőt kapok? Ahol ha egyet fizetek, nem olyat kapok, hogy a fal adja a másikat? Ami nem okoz komoly fejfájást, legfeljebb komoly fejtörést? Ahol nem várható keletről komoly frontátvonulás? Ahol az árak a földön járnak, a bérek meg az égben? Ahol hogyha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre? Ahol szeretném a homokórát megállítani? Ahol úgy élek, hogy majdnem belehalok? Ahol mindenütt jó, de legjobb? Ahol otthon vagyok minden otthonban? Ahol dúl a létharc, ahol hemzsegnek a fénylátók, ahol szakítás után kettéhasítják a bútorokat, ahol Luxemburgot hazánkhoz csatolják, ahol Erőspista, Kiskapu, Árvalányhaj, Ihajcsuhaj, Délibáb és Ügyesbeton vígan és búsan élik életüket? Ezek a csavaros történetek ismét a magyarok földjére visznek minket.

Molnár Krisztina Rita - Lackfi János - Titkos ​versműhely
Hogy ​írjunk verset? A két szerző évek óta segít fiataloknak saját választ találni e kérdésre. Kreatívírás-foglalkozásaik javából válogattak feladatokat a költészet műhelytitkai iránt érdeklődőknek. Egy tizenöt éves tanácstalan leányzó, aki verseket ír, tanácsot kért. Ezt a választ kapta. Ma írj négy hexametert a kilincsről! Holnap egy nyolcsoros párrímes felező tizenkettest a hűtőről! Azután két strófa ionicus a minorét a kiskutyáról! Aztán háromszor négy sor keresztrímes felező nyolcast a suliba vezető útról! Aztán ugyanezeket a témákat írd meg minél több formában! Felező tizenkettes kiskutya, ionicusos kilincs, satöbbi. Javítgasd addig mindet, amíg a forma tökéletes nem lesz! Kerüld az érzelmeskedést! Utánozz klasszikusokat, írd át a verseiket mai szavakkal mai témára! Keress jó mai költőket, és utánozd őket is! Minél több mindenkitől less el minél több mindent! Olyan sok mindenkit utánozz, hogy ne ragadhasson rád csupán egyetlenegy modor! Szedd darabokra az írásaidat! Törekedj a pontosságra, figyelj meg, írj le mindent részletesen! Éld úgy az életet, hogy legyen szemed a szabálytalan szépségekre! A leégett gyufafejek szivacsosságára: akár a holdfelszín. A szemüveg nyomára az orrnyergen. Egy szöveg sosincs kész. Mindig igazíts rajta! Mindig tudj kihúzni belőle! Tíz-tizenöt év alatt belerázódik az ember, meglátod. Vigyázz magadra! Lackfi János És mit mondjunk annak, aki nem kér tanácsot? Mert mondjuk eszébe sem jut. Vagy nem tudja, kitől kérje. A kéretlen tanács pedig általában bosszantó. Ez a könyv pedig nem idegesíteni akar, hanem játszani, mesterséget megismerni. Számonkérés nélkül. Másokkal együtt vagy magányosan, ahogy jobban tetszik. Ahogy jobban megy. Ahogy nagyobb öröm. Molnár Krisztina Rita

Lackfi János - Élő ​lavór és lassított foci
Akác ​már nagyon vágyik barátokra, ezért saját dalt is költ örömében, amikor beköltözik valaki a szomszéd házba. Először azt hiszi, egy zöld lavórt talált, de amikor megkopogtatja, kiderül, hogy ez nem más, mint Kőris, a teknős, akivel remekül lehet lassított focit játszani. És hogy ki lesz irtó magas barátjuk, aki le tudja szedni a labdát a házak tetejéről?

Lackfi János - Ijjas Tamás - A ​világ leggonoszabb meséi
Ó, ​hát egy kis gonoszkodás, az már valami, nem? Csak amennyire jólesik. Ha egy bomba nem robban fel, az most rendesség tőle, vagy gonoszság? Hisz rendes bomba jó gyilkosan felrobban, nem? Ha egy halász túlságosan szereti a sült aranyhalat, hogyan teljesülnek a kívánságai? Ha a királyfi megbukik kötélmászásból, hogy jut fel a toronyba? Ha egy királyi bölcsességfog iszonyúan sajogni kezd, hova lesz a királyi bölcsesség? Ha egy rántotta kisüti a világháborút, akkor minden katona éhesen marad? Nektek ez mind nem elég gonosz? És ha egy láthatatlan ember belecsíp mindenki fenekébe, az már azért elég gonosz, ugye? Ijjas Tamás és Lackfi János olyan irtó rövid, vicces meg borzongató meg vicces-borzongató meséket írtak, melyeket az okos olvasók nyugodtan folytathatnak tovább, akár a világ végéig is, meg még egy nap…

Lackfi János - Ijjas Tamás - A ​világ legrövidebb meséi
Hogy ​miről szólnak a világ legrövidebb meséi? Hát hajóskapitányról meg királylányról, turmixgépről meg bankrablásról, kis Piroskáról meg egy gömbhalról, rántott húsról meg piaci légyről, senkiről meg mindenkiről, fületlen nyúlról meg nyúltalan fülről. Vagy csak a fészkes nyavalyáról? Vagy a fészketlenről? Ijjas Tamás és Lackfi János olyan irtó rövid, vicces meg szomorú meg szomorúvicces meséket írtak, melyeket az okos olvasók nyugodtan folytathatnak tovább, akár a világ végéig is, meg még egy nap...

Tóth Krisztina - Lackfi János - Varró Dániel - Állatok ​a tubusból
A ​Csimota könyvkiadó szeretettel ajánlja "Állatok a tubusból című festészeti albumát minden olyan 2-6 éves kisgyereknek és szüleiknek, akik szeretik a színes képeket, szeretnek állatokat és érdekes tárgyakat felfedezni egy új világban. A XX. századi magyar festők művei mellett ritmusos gyermekversek gazdagítják a könyvet Lackfi János, Tóth Krisztina és Varró Dániel tollából. Az izgalmasabbnál izgalmasabb képeket Alföldi Róbert válogatta.Reméljük könyvünk sok örömet nyújt majd a csimotáknak!

Lackfi János - Szabó T. Anna - Ikertükör
Egy-egy ​mai külföldi vers, a szerző hol nő, hol férfi... Válogatás a kortárs világirodalom verseiből Szabó T. Anna és Lackfi János kísérőszövegeivel.

Lackfi János - A ​legnehezebb kabát
Történetek ​pedig nincsenek. A világ egyetlen, szakadatlan történés-láncolat, csak mi nyiszálunk belőle pletykát, anekdotát, hogy legyen eleje és vége. Így aztán történetek mégiscsak lesznek. Pali bátyáé, aki levágott lábbal mássza meg a templomtornyot. Lajcsié, aki talicskán elhordja a Kálváriát. A ruhatáros nénié, aki feljut a Holdra. A szomszédé, aki ipari kamerákkal rögzíti a kakas útjait. A nyomozóé, aki világháborús, gyilkos fegyvert keres. Nagyapáé, aki megállíthatatlanul gyors, mert a motor fékje elromlott. Negyvenhárom szeletnyi élet, olykor kegyetlenül, máskor humorosan vagy szomorkásan ábrázolva.

Lackfi János - Hófogók
A ​József Attila-díjas költő-műfordító itt olvasható verseinek egyike-másika több rangos elismerést hozott a szerzőnek. A valóság felnagyított közelképei e kötetben gyakran látomásokká nőnek, máskor ironikus-gyengéden tudósítanak mindennapi életünk fájdalmairól-örömeiről. A világunkban szerteszét heverő tárgyak itt megelevenednek, élni, mozogni, zsibongani kezdenek.

Lackfi János - Halottnéző
A ​még fiatalnak mondható író első regénye a személyi kultusz időszakában játszódik. A mű korrajz, amelyben a szerző a felcseperedő gyermek felnőtté válásának nagy kalandján keresztül – sok humorral, iróniával – vezeti vissza a kortárs olvasót abba a világba, amely nagy valószínűséggel saját önéletrajzából sem hiányzik. Dragomán György írja a pályatárs új regényéről: Igazából Lackfi János regényét olvasva értettem meg, hogy mindeddig fogalmam se volt arról, milyen is lehetett a későkádárista gyerekkor. Erdélybe ebből legfeljebb csak a Magyarországról érkezett borítékokban küldött rágóspapírok és matricák édeskés szaga jutott el. A Halottnézőnek köszönhetőn viszont tapintható elevenséggel a bőrömön érezhetem a nyolcvanas évek Magyarországát, hiszen a regény gyermekien pontos érzékeléssel idézi fel a napközizős-iskolaköpenyes gyerekkor kedélyességében is nyomasztó légkörét, és közben úgy bontja ki és építi újjá ezt a misztikusan szorongásos legendáriumot, hogy szinte-szinte a sajátomnak érzem.

Lackfi János - Bögre ​család
Mindig ​öröm, ha jót olvas az ember, számomra kétszeresen is öröm, ha gyerekeknek, gyerekekről szól az írás. Lackfi János versei nagy hagyományt követnek, nekem a híres Lóci- versek jutnak az eszembe s nem véletlenül, mivel e versek méltónak tűnnek a nagy elődhöz. Meglesi a piciny titkokat, a gyereklélek tündéri kedélyhullámzásait, borongásait, villanásait s mi boldogan ismerkedünk ez apró világgal, a Bögre családdal. (Csukás István)

Lackfi János - Élő ​hal
„Miért ​éppen Élő hal? Hát mert élek, akár hal a vízben. Mert a hal ősi szakrális jelkép. Mert élek-halok életért-halálért. Mert élő és holt költők társaságában szeretek mulatni. Mert az élő halak olyan esendően tátognak az áruházi akváriumokban, hogy nem tudja nem önmagát látni bennük az ember. Mert próbálom élőben közvetíteni, hogy nap mint nap élünk és egy kicsit meg is halunk.” Lackfi János

Lackfi János - Szemhunyásnyi ​mesék
Hallgattatok ​már mesét úgy, hogy behunyjátok a szemetek? Hallottátok már azt, amikor a dupla kávé meg az újság párbajt vív a presszóasztalon. Vagy azt, amikor a villogó kések hatalmas bulit rendeznek a fiókban? Megszokott világunkból, ha akarjuk, a legelképesztőbb mesebuborékok virulnak ki. Csak hunyjátok be a szemetek és hallgassátok...

Lackfi János - Vörös István - Csavard ​fel a szöveget
Tudta? ​Tudta, hogy most nyúlik pontosan? Hogy estefelé már szűk a fejem? Hogy szóljon hangosan a gyomrom? Hogy Agyarország nem apácazárda? Hogy én vagyok King és én vagyok Kong? Hogy próbálj meg lázítani? Hogy budapesti trafóházban nagy az Amper mindennap? Hogy milyen életet él millió, billiárd, trilliárd furcsa szám? Hogy van, ami szeretkezés meg nem is? Hogy jaj, úgy élvezem én a légkört? Meg hogy ha senki sincs, ki felvarrasson, varrasd föl magad? Hát most megtudja! A sláger fülbemászó bogár. Sőt, agybamászó. Dünnyögjük, hogy millió-millió-millió rózsaszál, fütyörésszük, hogy most múlik pontosan, zümmögjük, hogy szeretlek is, meg nem is, dudorásszuk, hogy olyan szép a lángja, üvöltjük, hogy elhagyom a várost, suttogjuk, hogy már megint izzad a tenyerem. Ha akarjuk, ha nem. És a slágerhez érzelmek tapadnak, emlékek. Ez ment akkor, tudod, azon a mólón... Ezt hallgattuk egy pohár bor mellett... Mikor szegény édesanyám... Szülés után a szülőszobán... Amikor megláttam őt az utcaforgatagban... Amikor tüntettünk... Amikor a győzelmet ünnepeltük... Amikor sírtunk, mert kikaptunk... Apám kakasa című nagysikerű könyvében két kitűnő költőnk, Lackfi János és Vörös István újrahangszerelte a gyerekkorunkból ismerős verseket. Most pedig felcsavarták a szöveget, vagyis énekelhető formában átírták azokat a slágereket, amelyek ismerősen csengnek minden magyar fülnek.

Kollekciók