Ajax-loader

Lackfi János könyvei a rukkolán


Szabó T. Anna - Lackfi János - A ​nő meg a férfi
Lackfi ​János és Szabó T. Anna virtuozitása a versfogyasztók egyre szűkülő csoportjánál sokkal szélesebb körben volt ismert már eddig is. Azonban most, a legnépszerűbb közösségi portálon, olyan dologba fogtak (ösztönösen és játékosan), ami lavinaként söpört végig a neten, és rántott magával ismert és még kevésbé ismert alkotókat. Ez a #verslavina. Egy ajándékversből kiinduló, majd azt kinövő improvizációs asszociációfolyam, ami nagyon szépen mutatja meg, hogyan is működik az alkotás, kiben milyen válasz születik egy-egy szövegre. Tizenhat szerző − Lackfi János, Szabó T. Anna, Acsai Roland, Botos Máté, Demény Péter, Györe Gabriella, Hartay Csaba, Jónás Tamás, László Noémi, Lázár Júlia, Kiss Judit Ágnes, Kun Árpád, Mesterházi Mónika, Mészöly Ágnes, Molnár Krisztina Rita, Tóth Krisztina – nők és férfiak, férfiakról és nőkről. A nő meg a férfi negyven verse nem csak azoknak igazi csemege (hol önfeledt nevetés, hol könyörtelenül őszinte tükör), akik a negyvenes éveikben járnak, de nekik mindenképp. A nő, ha negyven, Minden egyben. Létét issza Nem vágy' vissza. (Palya Bea) A férfi ha negyven, pont benne van a közepében, és még nem elég idős, hogy a világ dolgait és önmaga gyarlóságait némi rálátással, derűs távolságból szemlélje, viszont már aggódni kezdhet azon, hogy mindjárt itt az idő, mikor önmaga dolgait és a világ gyarlóságát már az újabb körökből kimaradók szomorúságával nézi, mint egy szép reggelt a szanatórium teraszáról. Szóval, gyorsan túl kell lenni rajta... (Lovasi András) A nő, ha negyven... Lehetetlen. (D. Tóth Kriszta)

Lackfi János - Hogyan ​írjunk verset?
Versírást ​nem lehet tanulni, nem? Költőnek születni kell! Megszületik: kisfiú, kislány vagy költő? Akkor külön tesszük a babát. Naná, vízszerelőnek meg focistának is születni kell. Minden olyan munkához, amit szívvel-lélekkel végzünk. A költészet műveléséhez nem elég a hatalmas szív és máj, mint a nótázáshoz. Meg az ihlet sem, amitől habzik a szánk, és rángatózni kezdünk. Nem árt némi erőnlét, gyakorlás, csak épp az irodalmi izomzat nem látszik a strandon. Annál inkább megfigyelhető a javuló szövegminőségen. Lackfi János egyetemen, fesztiválon, versműhelyekben, internetes fórumokon több mint húsz éve tanít írástechnikai trükköket fiatalok és felnőttek sokaságának. Ezeket a tapasztalatait összegzi most gyakorlatias könyvében, hogy minél többen nekilássanak az irodalmi fekvőtámaszozásnak, és kigyúrhassák magukat. A kötetet használva bárki megtanulhat kicsit jobban írni, mint ahogy eddig tette. Több tucat feladat vár az aktív olvasóra ebben a pörgős, életszagú kézikönyvben. Ugyanis a költészet az életről szól, meg persze halálról, szerelemről, családról, nyelvről, Istenről, örömökről, fájdalmakról. És közben nem olyan nagy kunszt egy kis rímelést vagy anapesztust tanulni. Meg a szabad vers szabályait. Kézműves költészetet. Mert hogy ez jó mulatság, jó buli, jó játék. Akkor is, ha olykor véresen komoly játék.

Lackfi János - Száll ​a kakukk a fészre
"Honfoglaláskor ​a nagy kavarodásban elveszett Mackó nevű komondorunk, kezes jószág. Mindenkinek a kezét tépi le. Először. A becsületes megtalálónak kézből fizetünk." Nos, ez egy Facebook-bejegyzés a honfoglalás korából, épp csak példaképpen. Lackfi János új könyvét nem kell túl komolyan venni: bolondozás ez, a képzelet képtelen játéka - milyen posztok születhettek volna, ha van Facebook Jézus idejében, vagy a reformáció korában, vagy a francia forradalom alatt... De vannak a könyvben képzelt párbeszédek is, melyekben a magyar költészet jeles alakjai a zord és földhözragadt valósággal szembesülnek: Petőfi például a "Nemzeti dal" soraival biztatja egy honfitársát, aki ezt zaklatásnak veszi; Léda pedig egy kicsivel több aktivitást várna el Adytól a "Héjanász" borongós sorai helyett. Lackfi János, mondhatni, tiszteletlenül bánik a történelem nagy alakjaival és a magyar irodalom zseniális alkotóival, de emögött a tiszteletlenség mögött mély szeretet, rengeteg ismeret és persze remek humorérzék bújik meg.

Lackfi János - Igaz ​mese a Mikulásról
Na ​de melyik Mikulás igaz meséje? Hiszen annyi van belőle! Kicsi, nagy, közepes, lila és piros és ezüst és arany. Hívják Télapónak, Hóapónak, Mikulásnak. Lackfi János szívmelengető meséje arról szól, hogyan lett Szent Miklós minden adakozó, minden ajándékhozó ember példaképe.

Lackfi János - Vörös István - Csavard ​fel a szöveget
Tudta? ​Tudta, hogy most nyúlik pontosan? Hogy estefelé már szűk a fejem? Hogy szóljon hangosan a gyomrom? Hogy Agyarország nem apácazárda? Hogy én vagyok King és én vagyok Kong? Hogy próbálj meg lázítani? Hogy budapesti trafóházban nagy az Amper mindennap? Hogy milyen életet él millió, billiárd, trilliárd furcsa szám? Hogy van, ami szeretkezés meg nem is? Hogy jaj, úgy élvezem én a légkört? Meg hogy ha senki sincs, ki felvarrasson, varrasd föl magad? Hát most megtudja! A sláger fülbemászó bogár. Sőt, agybamászó. Dünnyögjük, hogy millió-millió-millió rózsaszál, fütyörésszük, hogy most múlik pontosan, zümmögjük, hogy szeretlek is, meg nem is, dudorásszuk, hogy olyan szép a lángja, üvöltjük, hogy elhagyom a várost, suttogjuk, hogy már megint izzad a tenyerem. Ha akarjuk, ha nem. És a slágerhez érzelmek tapadnak, emlékek. Ez ment akkor, tudod, azon a mólón... Ezt hallgattuk egy pohár bor mellett... Mikor szegény édesanyám... Szülés után a szülőszobán... Amikor megláttam őt az utcaforgatagban... Amikor tüntettünk... Amikor a győzelmet ünnepeltük... Amikor sírtunk, mert kikaptunk... Apám kakasa című nagysikerű könyvében két kitűnő költőnk, Lackfi János és Vörös István újrahangszerelte a gyerekkorunkból ismerős verseket. Most pedig felcsavarták a szöveget, vagyis énekelhető formában átírták azokat a slágereket, amelyek ismerősen csengnek minden magyar fülnek.

Lackfi János - Koszfészek ​és átjárótitok
Jelszó: ​tükörtojás. Hárs, a tigris titkos tanácskozást hív össze, de csak az léphet be, aki tudja a jelszót. Persze Biztibácsi előtt úgy kell tenni, mintha csak focizni készülnének. Megtalálják a Dombontúli lakópark lakói a titkos átjárót? Küldetés indul, és új, tüskés lakó is érkezik.

Lackfi János - Semmitűz ​és marharépa
Mindenki ​tűzoltó szeretne lenni, legalábbis Juhar, a zsiráf szerint, aki most költözött be a Dombontúli Lakóparkba. Akác, a kiselefánt és Kőris, a teknős végre szert tesznek egy hosszú nyakú barátra, aki megmenti őket a képzeletükben égő házból, és remekül lehet vele focizni is. Már csak egy apró mancsú állat hiányzik.

Lackfi János - Kisvakond ​és a nagy kalandok
Zdenìk ​Miler népszerű rajzaihoz most a magyar gyerekek egyik kedvenc költője, Lackfi János írt vicces verseket. Az erdő lakói vidáman töltik a napjaikat, és amilyen aprók, éppen olyan nagy kalandokba keverednek. Ha valamelyikük bajba kerül, a talpraesett kisvakond máris ott terem! Amikor pedig neki van szüksége segítségre, ő is számíthat a többiekre: a nyuszira, a csigára, a békára, a bagolyra és persze a bátor kisegérre!

Lackfi János - Magam
1971-ben ​születtem Budapesten. Jelenleg az ELTE harmadéves magyar-francia szakos bölcsészhallgatója vagyok, s emellett újságírással is foglalkozom. Verseim 1989. óta különböző lapokban jelentek meg. Ez a kötet az elmúlt három év során íródott.

Lackfi János - Se ​pipogyák, se nyámnyilák
A ​tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró...

Lackfi János - Szerelmi ​nyomozás
"SZERINTEM ​A BÁLINT TÖK HELYES, TOTÁL BELEZÚGTAM... LOVE" - egyik nap ilyen feliratú levélkére bukkan Bálint, aki az egyik legjobb fej srác a "laza osztályban". Elkezd nyomozni, vajon ki érdeklődhet ennyire az ő szerelmi ügyei iránt... Merthogy lennének neki szerelmi ügyei, ha végre megtalálná azt a lányt, aki ezt a levelet írta... Igazi kamaszregény!

Molnár Krisztina Rita - Lackfi János - Titkos ​versműhely
Hogy ​írjunk verset? A két szerző évek óta segít fiataloknak saját választ találni e kérdésre. Kreatívírás-foglalkozásaik javából válogattak feladatokat a költészet műhelytitkai iránt érdeklődőknek. Egy tizenöt éves tanácstalan leányzó, aki verseket ír, tanácsot kért. Ezt a választ kapta. Ma írj négy hexametert a kilincsről! Holnap egy nyolcsoros párrímes felező tizenkettest a hűtőről! Azután két strófa ionicus a minorét a kiskutyáról! Aztán háromszor négy sor keresztrímes felező nyolcast a suliba vezető útról! Aztán ugyanezeket a témákat írd meg minél több formában! Felező tizenkettes kiskutya, ionicusos kilincs, satöbbi. Javítgasd addig mindet, amíg a forma tökéletes nem lesz! Kerüld az érzelmeskedést! Utánozz klasszikusokat, írd át a verseiket mai szavakkal mai témára! Keress jó mai költőket, és utánozd őket is! Minél több mindenkitől less el minél több mindent! Olyan sok mindenkit utánozz, hogy ne ragadhasson rád csupán egyetlenegy modor! Szedd darabokra az írásaidat! Törekedj a pontosságra, figyelj meg, írj le mindent részletesen! Éld úgy az életet, hogy legyen szemed a szabálytalan szépségekre! A leégett gyufafejek szivacsosságára: akár a holdfelszín. A szemüveg nyomára az orrnyergen. Egy szöveg sosincs kész. Mindig igazíts rajta! Mindig tudj kihúzni belőle! Tíz-tizenöt év alatt belerázódik az ember, meglátod. Vigyázz magadra! Lackfi János És mit mondjunk annak, aki nem kér tanácsot? Mert mondjuk eszébe sem jut. Vagy nem tudja, kitől kérje. A kéretlen tanács pedig általában bosszantó. Ez a könyv pedig nem idegesíteni akar, hanem játszani, mesterséget megismerni. Számonkérés nélkül. Másokkal együtt vagy magányosan, ahogy jobban tetszik. Ahogy jobban megy. Ahogy nagyobb öröm. Molnár Krisztina Rita

Lackfi János - Egy ​a ráadás
Létezik-e ​olyan ország, ahol kolbászból van a kolbász? Ami konfekcióméret, mégsem töri a bütykömet? Amit bárki megengedhet magának? Ami még a csapból is folyik? Ami fel van virágozva, de nem rézágyú, nem is vízágyú? Ami ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni? Ahol mindaz, amit mondok, nem használható fel ellenem? Ahol nem csak az ügyvédem jelenlétében nyilatkozhatok? Ami nem kínai, csak Kínában gyártják? Ahol egyet fizetek, kettőt kapok? Ahol ha egyet fizetek, nem olyat kapok, hogy a fal adja a másikat? Ami nem okoz komoly fejfájást, legfeljebb komoly fejtörést? Ahol nem várható keletről komoly frontátvonulás? Ahol az árak a földön járnak, a bérek meg az égben? Ahol hogyha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre? Ahol szeretném a homokórát megállítani? Ahol úgy élek, hogy majdnem belehalok? Ahol mindenütt jó, de legjobb? Ahol otthon vagyok minden otthonban? Ahol dúl a létharc, ahol hemzsegnek a fénylátók, ahol szakítás után kettéhasítják a bútorokat, ahol Luxemburgot hazánkhoz csatolják, ahol Erőspista, Kiskapu, Árvalányhaj, Ihajcsuhaj, Délibáb és Ügyesbeton vígan és búsan élik életüket? Ezek a csavaros történetek ismét a magyarok földjére visznek minket.

Lackfi János - Hej, ​Sionról fúj a szél…
Mostantól ​a legszebb és legismertebb népdalaink dallamára és ritmusára énekelhetjük a Biblia ősi zsoltárainak üzenetét. Ahogy a szerző fogalmaz: a hagyomány két hatalmas folyója torkollik itt egymásba. A kötet Lackfi János költő, író, műfordító negyvennégy bibliai ihletettségű versét, zsoltár-átdolgozását tartalmazza, melyekből tíz felkerült Molnár György megzenésítésében a könyvhöz tartozó CD-re is. A jól ismert népi dallamokat Lackfi Johanna előadásában, valamint a dalszerző és zenésztársai tolmácsolásában modern, világzenei formában hallhatjuk. A népdal-zsoltár különleges zenei élmény és dicsőítés is egyben.

Lackfi János - Álompince ​és citromos arcvíz
A ​tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró... A kötetek mindegyikéhez ajándék plüssállat jár, így a gyerekek is részesei lehetnek a kalandoknak, és eljátszhatják a mesét, akik pedig előfizetnek, egy sportzsákot kapnak, amelyben elfér az egész állatsereglet.

Lackfi János - Heni ​és a hajmeresztő terv
Van ​valamerre, ha máshol nem, hát ebben a könyvben, egy kisváros, a neve Ozsonnád. Akad itt iskola, kocsma, templom, kerekes kút és Jolánbusz, no meg Mámori-tó és Hencegi-erdő. Aztán van ám itt két ovis, Beni és Szabi, no meg két komoly iskolás lány is, Heni és Ági. Első hajmeresztő kalandjukat közösen olvashatják már olvasni tudó kicsik és velük együtt olvasó nagyok.

Lackfi János - Hangyatojás ​és plüsstámadás
Egyedül ​Akác, a kiselefánt nem mehetett a többiekkel kirándulni. Sebaj, Zsófi, a bébiszitter remekül el tudja játszani a plüssállatokkal, hogyan kirándul Biztibácsi egy csapat gyerekkel, ki tűnik el a benzinkútnál, és ki esik bele a vízbe... És a végére még egy új barát is érkezik Platán, a fóka szerepében.

Lackfi János - Csak ​úszóknak!
Tűzijáték ​- talán leginkább ez lehetne a színes és mozgalmas kötet valódi műfaja. Ha nem éppen vízizene, hiszen olvasása csak úszóknak (vagyis a magyar társadalom nagyobbik részének) ajánlott. Akad itt szerelem mamuszban, zombi kis fehér Suzukiban, emberhamburger és szappanopera, templomi szúnyog és bánatos protézis. Utazhatunk mohából készült traktoron, találkozhatunk mézes késekkel összehasogatott költőkkel, Szárnyati Gézával, a malaccal, és megtudhatjuk, vajon parasztkolbász-e az élet. A szerző precízen csapongó figyelemmel vizslatja saját mindennapjait, korunk világméretű történéseit, a lehető legjobb költőket és verseket, örökifjú klasszikusokat és patinás kortársakat. Mohón keresi az életet, no meg annak értelmét pizzakölteményekben és bizniszkarácsonyban, foci-katedrálisban és barkácsolt mennyországban, utcaművészetben és fára lógatott harisnyanadrágban, urológiai rendelésen és a teveháton szürcsölt kóla ízében. Útikalauz fotelben száguldó világvándoroknak.

Lackfi János - Vörös István - Szilágyi ​Örzsébet e-mailjét megírta
Ez ​a kötet a magyar irodalom legismertebb verseit és azok átiratait tartalmazza. A kortárs irodalom kétszemélyes száguldó kommandója, a Lackfi János–Vörös István duó az Apám kakasa gyerekversátiratainak sikere után rávetette magát gimnáziumi kedvenceinkre meg nemkedvenceinkre, és az Ómagyar Mária-siralomtól az Erőltetett menetig maivá formálták a magyar irodalom legnagyobb verseit. Hány diák ismétli sziszegve, hogy tiszta szívvel betör, ha kell, embert is öl? Hányan ábrándoznak arról, hogy Párizsban járt az ősz? Hányan sóhajtják, hogy ez a sok szépség, mondd, mire való? Hányan viccelődünk vele, hogy isa, por és homou vogymuk, ez a három? A vadonatúj versvariációk kicsit másról szólnak. Arról, hogy Isten áldd meg a magyart belső széthúzással. Vagy hogy na, srácok, még mi van széles e suliban szebb dolog az tornánál? Vagy hogy a tanárok idegére rámegyünk, rámegyünk, mert nincsen többé már agyunk. Vagy hogy megöl a dinófejű nagyúr. Vagy hogy Csaba bácsi nagy titokban a portfólióját mossa. Vagy hogy süvölt a tornéjdó a sztormi szkáj alatt. Vagy hogy lökött bulizásnak áldott szép ideje! Röpdösnek a poénok, de nem csak ez a lényeg. Hanem hogy gúnyosan, merengve, örvendezve, mérgelődve, viccesen ámulhatunk rá közös dolgainkra, csapatépítő tréningre és budai büdösvízre, eltévedt zombira és hajnali gyilkosságra, sulibulira és világvégére. Életre, halálra.

Lackfi János - Csupapiszok ​és fagyipötty
A ​tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró... A kötetek mindegyikéhez ajándék plüssállat jár, így a gyerekek is részesei lehetnek a kalandoknak, és eljátszhatják a mesét, akik pedig előfizetnek, egy sportzsákot kapnak, amelyben elfér az egész állatsereglet.

Lackfi János - Csodafogkrém
VAN ​ÁM ebben a könyvben minden, no meg minden más is. Csak meg kell nyomni a csodafogkrém tubusát, már nyomódik is kifelé a sok mese. Mátyás király medvévé változik, büdös boszorkányok nyargalásznak a hátán, és majdnem otthagyja a fogát. Heninek olyan vakmerő terve támad, hogy be mer menni a boltba, ahol éles ollómadarak cikáznak. Dobozfejű Zsuzsika fejében elfér az egész világ, csapágygolyóstul, rakétakilövőstül. A majom gyümölccsel hajigál valakit, és így jó barátra tesz szert. Az ezüstcsigákkal kihímzett égen nyávogva röppen tova a kék vakondok serege, de nem bolondultunk meg, csak mesélünk. HÁT AZT TUDTÁTOK, hogy a világűrben több bolygó létezik, mint ahány szem homok a világ összes vízpartján együttvéve? Vagy hogy ha a tehenet almával etetjük, berúg tőle? Vagy hogy egyetlen tüsszentéssel több mint százezer mini baktériumot lövünk fel a levegőbe? Meg hogy a Szaturnuszon és a Jupiteren gyémánteső esik? Honnan szed ez a gyerek ilyeneket? Szerintem Lackfi János meséskönyvét olvassa.

Lackfi János - Halottnéző
A ​még fiatalnak mondható író első regénye a személyi kultusz időszakában játszódik. A mű korrajz, amelyben a szerző a felcseperedő gyermek felnőtté válásának nagy kalandján keresztül – sok humorral, iróniával – vezeti vissza a kortárs olvasót abba a világba, amely nagy valószínűséggel saját önéletrajzából sem hiányzik. Dragomán György írja a pályatárs új regényéről: Igazából Lackfi János regényét olvasva értettem meg, hogy mindeddig fogalmam se volt arról, milyen is lehetett a későkádárista gyerekkor. Erdélybe ebből legfeljebb csak a Magyarországról érkezett borítékokban küldött rágóspapírok és matricák édeskés szaga jutott el. A Halottnézőnek köszönhetőn viszont tapintható elevenséggel a bőrömön érezhetem a nyolcvanas évek Magyarországát, hiszen a regény gyermekien pontos érzékeléssel idézi fel a napközizős-iskolaköpenyes gyerekkor kedélyességében is nyomasztó légkörét, és közben úgy bontja ki és építi újjá ezt a misztikusan szorongásos legendáriumot, hogy szinte-szinte a sajátomnak érzem.

Lackfi János - Hosszú ​öltésekkel
Nem ​hiszem, hogy bárkinek egy költő verseskönyve elé írt bevezetésében kötelessége, vagy akár joga lenne hozzá, hogy tanácsokat osztogasson. Márcsak azért sem, mert minden költő autochton jelenség, azaz önmagától származik, épül, változik és teljesül. Minden idegen behatás csak ronthat rajta, kivéve, ha azt ő maga választotta. A magyar irodalomban, csak úgy, mint a világéban, a megjelent kritikák az utóbbi két században többnyire azt bizonyítják, hogy a bírálók, maradiságból, politikai előítéletből vagy más okból jelentősen tévedtek, amikor Berzsenyit zavaros beszédű túlzóként marasztalták el, Petőfit bolondnak, Kosztolányit limonádénak és József Attilát nagyszájú álprolinak nevezték. Még érdekesebb, hogy mindazok, akik a költőket még életükben, vagy röviddel utána magasztalták, rendszerint ugyancsak helytelen úton jártak. Ha ma például Gyulai Pálnak Petőfiről és Aranyról írt, rendkívül elismerő sorait olvassuk, megdöbbenünk...

Lackfi János - Circus ​maximus
A ​cirkusz varázslatos világát megelevenítő versek és illusztrációk már az egészen kicsik figyelmét is biztosan lekötik. A verseket akár egyenként, vagy szabadon választott sorrendben is előadhatjuk, de beilleszthetjük két hosszabb mese közé is, akár egy rövid attrakciót. A Papírszínház-sorozat 8. megjelent címe. 4 éves kortól ajánljuk.

Lackfi János - Levágott ​fül
Levágott ​emberi fül az ablakpárkányon. Kinek a füle? Hogy kerül oda? Hogy került le a gazdájáról? Élő az illető vagy már halott? Mit kell ilyenkor csinálni? Odaadni a kutyának? Kidobni a kukába? Eltüntetni a nyomot? Szaladni a rendőrségre? De hisz azok úgyse lépnek semmit! Akkor át kell változni Columbóvá? Vagy futni a füllel a mentőkhöz? Varrják vissza valakire? Az első fületlenre? Vajon ez Van Gogh füle? Vagy a római katonáé, akire Szent Péter karddal támadt? A regény átlagos, tizenhét éves főhőse ezzel a nem átlagos helyzettel találja szemben magát. Eggyel több füle lesz a kelleténél. Megmutassa a szüleinek? A tanárának? A plébánosának? A dzsúdóedzőjének? Tartsa meg, és nézegesse? Beszélgessen vele? Ha már egy kamasszal senki se képes normálisan beszélni. A furcsa esetből nyomozás lesz, rendőrségi ügy, majd ámokfutás, élethalál-harc, verseny az idővel. Közben a biztosnak hitt háttér összeomlik, egy srác áll szemben a világgal, keresi a dolgok értelmét, harcol Istennel, családjával, a többi emberrel, saját kételyeivel. Ja, és van itt egy vak lány is, Lili. Elég nagy a szája, és elég durva a története. Hogy mi köze a főhőshöz? Jó kérdés! Lackfi János író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Negyvenöt kötet. Fele gyerekeknek, fele felnőtteknek. Fele vers, fele próza. Harmincnál több kötetnyi műfordítás franciából. Tizenhét év tanítás az egyetemen. Évi százötven fellépés. Sok-sok dalszöveg, dráma, tárca, esszé, glossza, ezer aprócikk. József Attila-díjas, Prima Primissima-díjas. 1971-ben született Budapesten, jelenleg Zsámbékon él feleségével és hat gyermekével. Három unokája van.

Lackfi János - Domboninneni ​mesék
A ​dombon innen egy szép napon megállt egy Volkswagen. A Volkswagen, az egy autó, és azért állt meg, mert behúzták a fékjét. És azért húzták be a fékjét, hogy megálljon. És azért álljon meg, hogy kiszálljon belőle egy kiskölyök. És azért szálljon ki belőle, mert megérkeztek a Vadonatúj Domboninneni Lakóparkba, az egészen új házukhoz. Más vadonatúj házak mellett pedig más autók állnak meg, és sorra kipattan belőlük Elemér, a kölyökfóka, Köles, a denevérfióka, Janka, a vadmacskalány és Dinnye, a hangyászkölyök. Ez a kis társaság aztán megtanul autókat bambulni, kesztyűbe dudálni, gyorsulási versenyezni, faággal lövöldözni, házat építeni, tejért menős nótát énekelni és mérget keverni. A tizenhárom izgalmas történetet Molnár Jacqueline pazar illusztrációi díszítik.

Lackfi János - #jóéjtpuszi
Jézus ​sosem gördeszkázott volna a kicsinyekkel. Vagy mégis? Istennek annyi dolga van, meghalni sem ér rá. Vagy mégis? És pont énértem? Jézus profilképet váltott: I stand with humanity. És bűnösökkel is barátkozik? Jelentkezzünk azonnal elvonókúrára. Vagy jobb, ha Istentől vagyunk részegek? Akarunk moldvai zenére táncolni a Szentháromsággal? Vagy kitekerni a kegyelmeket Isten kezéből, ahogy az ovis küzd a kismotorért? Lackfi János "jóéjtpuszijai" tűzzel, szenvedéllyel szólnak a hitről, és szédítő száguldásra invitálnak Isten kalandparkjában.

Lackfi János - Ugrálóház
Hogy ​mi az ugrálóház? Persze: egy ház, amelyben ugrálni lehet. Hát ez a ház éppen egy könyv, és ebben a könyvben lehet ugrálni. Belesuttyan az ember, addig ugrál, amíg ki nem pirosodik és meg nem izzad. Ugrál viszont maga a ház is, ugrál az ablaka, ugrál az ajtaja, elpattognak az összegumózott zoknigurigák, a játékok, a ceruzák, az alig használt, térdelyukas ugrálónadrágok, a kutyák, a macskák és a hintalovak. Ugrál az egész világ, billeg a várrom a markunkban, táncolnak a részeg muslincák. Libeg-lobog tűz és víz, remeg a föld és zizeg a levegő, dobog a vér és a fülünkben valami tamtam azt dobolja, hogy mi, kicsik és nagyok, most mindannyian nagyon élünk!

Lackfi János - Két ​csavart szaltó
A ​József Attila-díjas költő-műfordító két kisregénye. Hőseikkel, bár "nem akrobaták, mégis nagyot fordul" a világ. A Szabadulás igazi beavatási regény: főszereplője olyan kalandok során érik sajátos karakterekké, amelyek bármelyikünkkel megeshetnek, ám amelyekt mi nem láthatunk olyan éles fényben, mint ő. A Kegyetlen rekviem zeneszerző-elbeszélőjének élete is váratlan fordulatot vesz, s e fordulat közepette kell meglelnie-megőriznie saját magát.

Lackfi János - Elképzelhető
„A ​vers nem kiáltvány. Ha mégis, hát csak egy csendes forradalomé. Ez a lázadás a tárgyak, az alábecsült, a szolgasorban tartott részletek lázadása. Egy szem mazsola, egy pár kínai gyártmányú zokni, egy csepp vörösbor, az elmosogatott poharak vagy egy darabka töpörtyű joggal igénylik, hogy apró lényükben megtaláljuk a világ egy-egy sűrűsödési pontját." Lackfi János LACKFI JÁNOS József Attila-díjas költő, műfordító, 1971-ben született, Budapesten. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít. A Nagyvilág folyóirat szerkesztője. Négy gyermek apja.

Lackfi János - Szóvihar
A ​vers véresen komoly játék. Lackfi János Kosztolányi és Weöres szellemében bukfencezik a szavakkal, szárnyat igéz rájuk, röpteti őket. Amit csinál, nem csak bot és vászon, hanem bizony zászló, rajta az élet címere. Tolla alól kikerül fogyókúra-sanzon, radiátor-keringő, hátborzongató madrigál, Skoda-dal, útszéli ballada, lángoló szabadvers, virtuóz Énekek Éneke-változat, elégia a villamosgarázsról, rongyszőnyeg közmondásokból, meditáció öt pár kínai zokniról (együtt olcsóbb). A vers a legjobb utazási iroda. Elröpít ezer kilométerekre, ezer évekre, szinte szédülünk. Látjuk, ahogy egy kéz leírja az Ómagyar Mária-siralom sorait. Ahogy komoly szakik suvickolják a csillagokat, nehogy már hiába fizessük a fényreklámot. Ahogy a Szent Dénes-templom kriptájában márványkirályok alszanak. Ahogy a költészet nudista strandján a napkorongot használják gumilabdának. Ahogy az égbolt húslevesében járókelők úszkálnak, mint cupákok. Ahogy a szerelmesek egymás testéről eszik le a mazsolát. Ahogy a gyerekek zsivány tekintetükkel felrobbantják a világot. Egy irodalmi estre várva valaki így szólt a mellette ülőhöz: Tudod miért akartam eljönni? Mert ez a Lackfi olyan mostani költő. Mostani és mindenkori. Lackfi János író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Harmincnál több kötet. Fele gyerekeknek, fele felnőtteknek. Fele vers, fele próza. Harmincnál több kötetnyi műfordítás franciából. Tizenhét év tanítás az egyetemen. Évi száznál is több fellépés. Sok-sok dalszöveg, dráma, tárca, esszé, glossza, ezer aprócikk. József Attila-díjas, Prima Primissima-díjas. 1971-ben született Budapesten, jelenleg Zsámbékon él feleségével és hat gyermekével. Van két unokája. A költészetben avval érhető el a legnagyobb hatás, ha a költőnek sikerül olvasóját meglepni valami ismerttel. Ivo Andrić Eszébe jutott a gróf könyvtárában talált rész, egy kommentár Al-Kindi tizedik századi, Rendszer című munkájáról, amely abból indult ki, hogy minden hatással van minden másra. Az egész kozmosz, a legapróbb atomtól a Holdon túli óriási néma terekig egy kapcsolódási hálót alkot Isten elméjében. Ebből az elképesztő állításból az arab filozófus arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen dolog tökéletes ismerete, bármilyen dologé, lett légyen az egy szék, egy madártoll, egy esőcsepp, a legközönségesebb semmiség, a kapcsolódások hálója révén végül minden más megértéséhez vezet. Thomas Wharton Egy gyerek négyévesen teljesen ösztönösen ki tudja jelenteni: de fura, hogy a fák nyáron viselnek kabátot, pont fordítva, mint mi, de csak nyolcéves korára s micsoda fáradsággal! tanulja meg a növényvilág jellemző jegyeit, és hogy mi a különbség a fa és a zöldség közt. A nyelv állandó jelenléte és változatlan frissessége, folytonos megújulása... nap nap után milliószámra keletkező, új formákba rázza össze az emberi szókincset a Föld bűvészcilinderében... Az az ember, aki racionálisan fájdalmasnak találja az életet, megfoghatatlan gyönyört érez, ha ugyanezt egy képpel mondhatja el: az élet egy hagyma, amit könnyezve kell meghámoznunk. Julio Cortázar

Lackfi János - Dombontúli ​mesék
A ​Dombontúli Lakóparkban mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, a kész lakásokba pedig érkeznek a lakók. A gyerekek, Akác, Kőris és a többiek együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó történetből pedig azt is megtudhatjátok, hová vezet a titkos átjáró...

Kollekciók