Ajax-loader

Lackfi János könyvei a rukkolán


Szabó T. Anna - Lackfi János - A ​nő meg a férfi
Lackfi ​János és Szabó T. Anna virtuozitása a versfogyasztók egyre szűkülő csoportjánál sokkal szélesebb körben volt ismert már eddig is. Azonban most, a legnépszerűbb közösségi portálon, olyan dologba fogtak (ösztönösen és játékosan), ami lavinaként söpört végig a neten, és rántott magával ismert és még kevésbé ismert alkotókat. Ez a #verslavina. Egy ajándékversből kiinduló, majd azt kinövő improvizációs asszociációfolyam, ami nagyon szépen mutatja meg, hogyan is működik az alkotás, kiben milyen válasz születik egy-egy szövegre. Tizenhat szerző − Lackfi János, Szabó T. Anna, Acsai Roland, Botos Máté, Demény Péter, Györe Gabriella, Hartay Csaba, Jónás Tamás, László Noémi, Lázár Júlia, Kiss Judit Ágnes, Kun Árpád, Mesterházi Mónika, Mészöly Ágnes, Molnár Krisztina Rita, Tóth Krisztina – nők és férfiak, férfiakról és nőkről. A nő meg a férfi negyven verse nem csak azoknak igazi csemege (hol önfeledt nevetés, hol könyörtelenül őszinte tükör), akik a negyvenes éveikben járnak, de nekik mindenképp. A nő, ha negyven, Minden egyben. Létét issza Nem vágy' vissza. (Palya Bea) A férfi ha negyven, pont benne van a közepében, és még nem elég idős, hogy a világ dolgait és önmaga gyarlóságait némi rálátással, derűs távolságból szemlélje, viszont már aggódni kezdhet azon, hogy mindjárt itt az idő, mikor önmaga dolgait és a világ gyarlóságát már az újabb körökből kimaradók szomorúságával nézi, mint egy szép reggelt a szanatórium teraszáról. Szóval, gyorsan túl kell lenni rajta... (Lovasi András) A nő, ha negyven... Lehetetlen. (D. Tóth Kriszta)

Lackfi János - Emberszabás
Jobb, ​ha továbbküldöd ezt a verset huszonnégy órán belül ötven barátodnak, máskülönben elpártol tőled a szerencse. Jobb, ha nem aggódnak bele az életedbe, te azért szívesen beleaggódsz másokéba. Jobb, ha egyetlen asszonyban az összes asszony ott lakik, dívától a lökött kölyökig, félőlénytől az ősanyáig, művészlélektől a logisztikai menedzserig. Jobb, ha sziriöszli kimaxolod a sulit, mint Petőfi. Jobb, ha úgy élsz, mintha mindig ülne egy sasmadár az öklödön, csak féljenek tőled! Jobb, ha nem gondolsz rá, hogy saját szívedet darabolták bele a giroszodba. Jobb, ha nézed a filmet a balinéziai koslatópapagáj párzási szokásairól, okos leszel. Jobb, ha felgyújtasz minden kukát, és szétlövöd a parlamentet. Jobb, ha egy országban nemcsak az árvalányhaj, de az árva lány is védett növény. Jobb, ha nem dohányzol itt benn, vagy ne sokat, vagy ha sokat, dobd ki a csikkeket, vagy ha nem dobod ki, legalább ne üss meg, vagy ha ütsz, legalább ne nagyot, vagy ha nagyot, akkor ne látható helyen. Jobb, ha azt hiszed, glória leng a fejed körül, dehogy kopaszodsz! Jobb, ha tudod, a költők úgyis meghaltak, ez egy ilyen szakma.

Lackfi János - Élő ​hal
„Miért ​éppen Élő hal? Hát mert élek, akár hal a vízben. Mert a hal ősi szakrális jelkép. Mert élek-halok életért-halálért. Mert élő és holt költők társaságában szeretek mulatni. Mert az élő halak olyan esendően tátognak az áruházi akváriumokban, hogy nem tudja nem önmagát látni bennük az ember. Mert próbálom élőben közvetíteni, hogy nap mint nap élünk és egy kicsit meg is halunk.” Lackfi János

Lackfi János - Öreganyák ​és Oli-olimpia
A ​tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró... A kötetek mindegyikéhez ajándék plüssállat jár, így a gyerekek is részesei lehetnek a kalandoknak, és eljátszhatják a mesét, akik pedig előfizetnek, egy sportzsákot kapnak, amelyben elfér az egész állatsereglet.

Lackfi János - Titkos ​titok és jégtáblás nagyeskü
A ​tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró... A kötetek mindegyikéhez ajándék plüssállat jár, így a gyerekek is részesei lehetnek a kalandoknak, és eljátszhatják a mesét, akik pedig előfizetnek, egy sportzsákot kapnak, amelyben elfér az egész állatsereglet.

Lackfi János - Levágott ​fül
Levágott ​emberi fül az ablakpárkányon. Kinek a füle? Hogy kerül oda? Hogy került le a gazdájáról? Élő az illető vagy már halott? Mit kell ilyenkor csinálni? Odaadni a kutyának? Kidobni a kukába? Eltüntetni a nyomot? Szaladni a rendőrségre? De hisz azok úgyse lépnek semmit! Akkor át kell változni Columbóvá? Vagy futni a füllel a mentőkhöz? Varrják vissza valakire? Az első fületlenre? Vajon ez Van Gogh füle? Vagy a római katonáé, akire Szent Péter karddal támadt? A regény átlagos, tizenhét éves főhőse ezzel a nem átlagos helyzettel találja szemben magát. Eggyel több füle lesz a kelleténél. Megmutassa a szüleinek? A tanárának? A plébánosának? A dzsúdóedzőjének? Tartsa meg, és nézegesse? Beszélgessen vele? Ha már egy kamasszal senki se képes normálisan beszélni. A furcsa esetből nyomozás lesz, rendőrségi ügy, majd ámokfutás, élethalál-harc, verseny az idővel. Közben a biztosnak hitt háttér összeomlik, egy srác áll szemben a világgal, keresi a dolgok értelmét, harcol Istennel, családjával, a többi emberrel, saját kételyeivel. Ja, és van itt egy vak lány is, Lili. Elég nagy a szája, és elég durva a története. Hogy mi köze a főhőshöz? Jó kérdés! Lackfi János író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Negyvenöt kötet. Fele gyerekeknek, fele felnőtteknek. Fele vers, fele próza. Harmincnál több kötetnyi műfordítás franciából. Tizenhét év tanítás az egyetemen. Évi százötven fellépés. Sok-sok dalszöveg, dráma, tárca, esszé, glossza, ezer aprócikk. József Attila-díjas, Prima Primissima-díjas. 1971-ben született Budapesten, jelenleg Zsámbékon él feleségével és hat gyermekével. Három unokája van.

Lackfi János - Circus ​maximus
A ​cirkusz varázslatos világát megelevenítő versek és illusztrációk már az egészen kicsik figyelmét is biztosan lekötik. A verseket akár egyenként, vagy szabadon választott sorrendben is előadhatjuk, de beilleszthetjük két hosszabb mese közé is, akár egy rövid attrakciót. A Papírszínház-sorozat 8. megjelent címe. 4 éves kortól ajánljuk.

Lackfi János - Halottnéző
A ​még fiatalnak mondható író első regénye a személyi kultusz időszakában játszódik. A mű korrajz, amelyben a szerző a felcseperedő gyermek felnőtté válásának nagy kalandján keresztül – sok humorral, iróniával – vezeti vissza a kortárs olvasót abba a világba, amely nagy valószínűséggel saját önéletrajzából sem hiányzik. Dragomán György írja a pályatárs új regényéről: Igazából Lackfi János regényét olvasva értettem meg, hogy mindeddig fogalmam se volt arról, milyen is lehetett a későkádárista gyerekkor. Erdélybe ebből legfeljebb csak a Magyarországról érkezett borítékokban küldött rágóspapírok és matricák édeskés szaga jutott el. A Halottnézőnek köszönhetőn viszont tapintható elevenséggel a bőrömön érezhetem a nyolcvanas évek Magyarországát, hiszen a regény gyermekien pontos érzékeléssel idézi fel a napközizős-iskolaköpenyes gyerekkor kedélyességében is nyomasztó légkörét, és közben úgy bontja ki és építi újjá ezt a misztikusan szorongásos legendáriumot, hogy szinte-szinte a sajátomnak érzem.

Berg Judit - Lackfi János - Kertész Edina - Szabó T. Anna - Tamás Zsuzsa - Tóth Krisztina - A ​Futrinka utcán túl
Generációk ​nőttek fel a Futrinka utca kis lakóinak mindennapjait követve, nagymamák és unokáik kedvence még mindig Mazsola, Tádé, Kukori és Kotkoda, Frakk vagy épp Cicamica és Manócska. És mindenki tudja, hogy itt az ideje ágyba bújni, ha köpött a Tv Maci. De mennyi tudunk ezeknek a bájos szereplőknek a kitalálójáról? Azt, hogy Bálint Ágnes szellemisége mennyire élő mai is, mi sem bizonyítja jobban, mint azok a mesék, amelyek bekerültek ebbe az antológiába. Olyan kiváló írók tisztelegnek Bálint Ágnes emléke előtt, mint Berg Judit, Lackfi János, Kertész Edina, Szabó T. Anna, Tamás Zsuzsa és Tóth Krisztina. A történeteket Maros Krisztina gyönyörű illusztrációi kötik össze ebben a meseválogatásban.

Lackfi János - Japán ​harcosok és sima buli
A ​tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró... A kötetek mindegyikéhez ajándék plüssállat jár, így a gyerekek is részesei lehetnek a kalandoknak, és eljátszhatják a mesét, akik pedig előfizetnek, egy sportzsákot kapnak, amelyben elfér az egész állatsereglet.

Lackfi János - Szerelmi ​nyomozás
"SZERINTEM ​A BÁLINT TÖK HELYES, TOTÁL BELEZÚGTAM... LOVE" - egyik nap ilyen feliratú levélkére bukkan Bálint, aki az egyik legjobb fej srác a "laza osztályban". Elkezd nyomozni, vajon ki érdeklődhet ennyire az ő szerelmi ügyei iránt... Merthogy lennének neki szerelmi ügyei, ha végre megtalálná azt a lányt, aki ezt a levelet írta... Igazi kamaszregény!

Lackfi János - A ​buta felnőtt
Mit ​tanulhat egy okos gyerek egy buta felnőttől? Hát azt, hogy ő maga milyen. Ha jó erősen belenézel a szemembe, meglátod, ott vagy benne te is, örömeiddel, bánataiddal, fejen állva, talpon és hanyatt fekve. És ott vannak még sokan mások, kisfiúk, kislányok, pincérek, fűtők, pékek, fényképészek vagy éppen kőművesek. Megmagyarázni nem nagyon tudom neked ezt a fura világot, ezért inkább csak segítek, hogy észrevedd: milyen érdekes.

Lackfi János - A ​legnehezebb kabát
Történetek ​pedig nincsenek. A világ egyetlen, szakadatlan történés-láncolat, csak mi nyiszálunk belőle pletykát, anekdotát, hogy legyen eleje és vége. Így aztán történetek mégiscsak lesznek. Pali bátyáé, aki levágott lábbal mássza meg a templomtornyot. Lajcsié, aki talicskán elhordja a Kálváriát. A ruhatáros nénié, aki feljut a Holdra. A szomszédé, aki ipari kamerákkal rögzíti a kakas útjait. A nyomozóé, aki világháborús, gyilkos fegyvert keres. Nagyapáé, aki megállíthatatlanul gyors, mert a motor fékje elromlott. Negyvenhárom szeletnyi élet, olykor kegyetlenül, máskor humorosan vagy szomorkásan ábrázolva.

Lackfi János - Erőkar ​meg hétpecsétes titok
A ​tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró... A kötetek mindegyikéhez ajándék plüssállat jár, így a gyerekek is részesei lehetnek a kalandoknak, és eljátszhatják a mesét, akik pedig előfizetnek, egy sportzsákot kapnak, amelyben elfér az egész állatsereglet.

Lackfi János - Egy ​a ráadás
Létezik-e ​olyan ország, ahol kolbászból van a kolbász? Ami konfekcióméret, mégsem töri a bütykömet? Amit bárki megengedhet magának? Ami még a csapból is folyik? Ami fel van virágozva, de nem rézágyú, nem is vízágyú? Ami ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni? Ahol mindaz, amit mondok, nem használható fel ellenem? Ahol nem csak az ügyvédem jelenlétében nyilatkozhatok? Ami nem kínai, csak Kínában gyártják? Ahol egyet fizetek, kettőt kapok? Ahol ha egyet fizetek, nem olyat kapok, hogy a fal adja a másikat? Ami nem okoz komoly fejfájást, legfeljebb komoly fejtörést? Ahol nem várható keletről komoly frontátvonulás? Ahol az árak a földön járnak, a bérek meg az égben? Ahol hogyha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre? Ahol szeretném a homokórát megállítani? Ahol úgy élek, hogy majdnem belehalok? Ahol mindenütt jó, de legjobb? Ahol otthon vagyok minden otthonban? Ahol dúl a létharc, ahol hemzsegnek a fénylátók, ahol szakítás után kettéhasítják a bútorokat, ahol Luxemburgot hazánkhoz csatolják, ahol Erőspista, Kiskapu, Árvalányhaj, Ihajcsuhaj, Délibáb és Ügyesbeton vígan és búsan élik életüket? Ezek a csavaros történetek ismét a magyarok földjére visznek minket.

Lackfi János - Koszfészek ​és átjárótitok
Jelszó: ​tükörtojás. Hárs, a tigris titkos tanácskozást hív össze, de csak az léphet be, aki tudja a jelszót. Persze Biztibácsi előtt úgy kell tenni, mintha csak focizni készülnének. Megtalálják a Dombontúli lakópark lakói a titkos átjárót? Küldetés indul, és új, tüskés lakó is érkezik.

Lackfi János - Szemhunyásnyi ​mesék
Hallgattatok ​már mesét úgy, hogy behunyjátok a szemetek? Hallottátok már azt, amikor a dupla kávé meg az újság párbajt vív a presszóasztalon. Vagy azt, amikor a villogó kések hatalmas bulit rendeznek a fiókban? Megszokott világunkból, ha akarjuk, a legelképesztőbb mesebuborékok virulnak ki. Csak hunyjátok be a szemetek és hallgassátok...

Lackfi János - Semmitűz ​és marharépa
Mindenki ​tűzoltó szeretne lenni, legalábbis Juhar, a zsiráf szerint, aki most költözött be a Dombontúli Lakóparkba. Akác, a kiselefánt és Kőris, a teknős végre szert tesznek egy hosszú nyakú barátra, aki megmenti őket a képzeletükben égő házból, és remekül lehet vele focizni is. Már csak egy apró mancsú állat hiányzik.

Lackfi János - Magam
1971-ben ​születtem Budapesten. Jelenleg az ELTE harmadéves magyar-francia szakos bölcsészhallgatója vagyok, s emellett újságírással is foglalkozom. Verseim 1989. óta különböző lapokban jelentek meg. Ez a kötet az elmúlt három év során íródott.

Lackfi János - Gipszmüzli ​és epertorta
A ​Dombontúli Lakóparkban mindig történik valami. Az egyik házból titokzatos hangok szűrődnek ki. Akác, a kiselefánt homokból epertortát süt, amitől valaki nagyon megijed. Ki költözik be legközelebb a lakóparkba, és kivel deríti fel a kiselefánt a titkos átjárót?

Lackfi János - Elképzelhető
„A ​vers nem kiáltvány. Ha mégis, hát csak egy csendes forradalomé. Ez a lázadás a tárgyak, az alábecsült, a szolgasorban tartott részletek lázadása. Egy szem mazsola, egy pár kínai gyártmányú zokni, egy csepp vörösbor, az elmosogatott poharak vagy egy darabka töpörtyű joggal igénylik, hogy apró lényükben megtaláljuk a világ egy-egy sűrűsödési pontját." Lackfi János LACKFI JÁNOS József Attila-díjas költő, műfordító, 1971-ben született, Budapesten. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít. A Nagyvilág folyóirat szerkesztője. Négy gyermek apja.

Lackfi János - Illesztékek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lackfi János - Szorzótábla ​seperc alatt
Szorzótábla ​seperc alatt? Á, kizárt! Hosszan, kínlódva kell tanulni: eeegyszer eegy, az eeegy, kéétszer eeegy, az keettőő! Tiszta dedó. A bonyolultabbakat meg lehetetlen megjegyezni. Hatszor nyolc? Négyszer kilenc? Na hagyjál már! Pedig mostantól buli lesz a szorzótábla-tanulás. Tíz hajmeresztő történetből megtudjuk, ki lőtte át a szomszéd néni pongyoláját és a macska fülét, ki áll kézen a kéményen, vagy repül ki ezerrel az űrbe. Ezek a gyerekek mindent tönkretesznek, összevizeznek, kifordítanak, elcsórnak. Feje tetejére áll minden, és táncol az egész világ Malek Andrea pörgős dalaira. Ropjad te is velünk, és tanuld meg a szorzótáblát észrevétlenül! Nyugi, nem fog fájni! A kötetben olvasható versek Malek Andrea előadásában hallgathatók meg, vagy a kötethez tartozó CD-n, vagy az ingyenes LivePrint-alkalmazás segítségével.

Lackfi János - Csihi-Puhi ​és Kerek Perec
Késsel, ​villával, ollóval, körömreszelővel nem lehet szép, egyenes botokat vágni. Pedig éppen az kellene Kőrisnek és Akácnak a csihi-puhi játékhoz. Még szerencse, hogy feltűnik Gesztenye, a kis krokodil, akinek a szájában egy egész fűrész van. Szörnyedelmes háború következik, de valaki azért megőrzi a hidegvérét.

Lackfi János - Hangyatojás ​és plüsstámadás
Egyedül ​Akác, a kiselefánt nem mehetett a többiekkel kirándulni. Sebaj, Zsófi, a bébiszitter remekül el tudja játszani a plüssállatokkal, hogyan kirándul Biztibácsi egy csapat gyerekkel, ki tűnik el a benzinkútnál, és ki esik bele a vízbe... És a végére még egy új barát is érkezik Platán, a fóka szerepében.

Lackfi János - A ​részeg elefánt
Tudtad, ​hogy úgy táncol az egész világ, akár egy részeg elefánt? Riszál a folyó, szambázik a fa lombja a szélben, tangózik az árnyék a kövön. Lépéseink táncoltatják az utat, mellkasunkban diszkózik a szív, ereinkben zenevonatozva áramlik a vér. Zene minden és tánc minden. Ebben a könyvben is táncritmust hallani, táncol a kisbabáját altató apuka-medve, a kipottyant fog egy madzag végén, bálnatáncot jár a tengeralattjáró a víz alatt, öklüket rázva, szitkozódva keringőznek egymással autósok és motorosok, pörög-forog a kosárlabda a gyűrű peremén, báloznak a szénabálák, de még az icipici atomok és a hatalmas bolygók is ritmusra forgolódnak. Ugye, te is beállsz a körbe?

Lackfi János - Szóvihar
A ​vers véresen komoly játék. Lackfi János Kosztolányi és Weöres szellemében bukfencezik a szavakkal, szárnyat igéz rájuk, röpteti őket. Amit csinál, nem csak bot és vászon, hanem bizony zászló, rajta az élet címere. Tolla alól kikerül fogyókúra-sanzon, radiátor-keringő, hátborzongató madrigál, Skoda-dal, útszéli ballada, lángoló szabadvers, virtuóz Énekek Éneke-változat, elégia a villamosgarázsról, rongyszőnyeg közmondásokból, meditáció öt pár kínai zokniról (együtt olcsóbb). A vers a legjobb utazási iroda. Elröpít ezer kilométerekre, ezer évekre, szinte szédülünk. Látjuk, ahogy egy kéz leírja az Ómagyar Mária-siralom sorait. Ahogy komoly szakik suvickolják a csillagokat, nehogy már hiába fizessük a fényreklámot. Ahogy a Szent Dénes-templom kriptájában márványkirályok alszanak. Ahogy a költészet nudista strandján a napkorongot használják gumilabdának. Ahogy az égbolt húslevesében járókelők úszkálnak, mint cupákok. Ahogy a szerelmesek egymás testéről eszik le a mazsolát. Ahogy a gyerekek zsivány tekintetükkel felrobbantják a világot. Egy irodalmi estre várva valaki így szólt a mellette ülőhöz: Tudod miért akartam eljönni? Mert ez a Lackfi olyan mostani költő. Mostani és mindenkori. Lackfi János író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Harmincnál több kötet. Fele gyerekeknek, fele felnőtteknek. Fele vers, fele próza. Harmincnál több kötetnyi műfordítás franciából. Tizenhét év tanítás az egyetemen. Évi száznál is több fellépés. Sok-sok dalszöveg, dráma, tárca, esszé, glossza, ezer aprócikk. József Attila-díjas, Prima Primissima-díjas. 1971-ben született Budapesten, jelenleg Zsámbékon él feleségével és hat gyermekével. Van két unokája. A költészetben avval érhető el a legnagyobb hatás, ha a költőnek sikerül olvasóját meglepni valami ismerttel. Ivo Andrić Eszébe jutott a gróf könyvtárában talált rész, egy kommentár Al-Kindi tizedik századi, Rendszer című munkájáról, amely abból indult ki, hogy minden hatással van minden másra. Az egész kozmosz, a legapróbb atomtól a Holdon túli óriási néma terekig egy kapcsolódási hálót alkot Isten elméjében. Ebből az elképesztő állításból az arab filozófus arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen dolog tökéletes ismerete, bármilyen dologé, lett légyen az egy szék, egy madártoll, egy esőcsepp, a legközönségesebb semmiség, a kapcsolódások hálója révén végül minden más megértéséhez vezet. Thomas Wharton Egy gyerek négyévesen teljesen ösztönösen ki tudja jelenteni: de fura, hogy a fák nyáron viselnek kabátot, pont fordítva, mint mi, de csak nyolcéves korára s micsoda fáradsággal! tanulja meg a növényvilág jellemző jegyeit, és hogy mi a különbség a fa és a zöldség közt. A nyelv állandó jelenléte és változatlan frissessége, folytonos megújulása... nap nap után milliószámra keletkező, új formákba rázza össze az emberi szókincset a Föld bűvészcilinderében... Az az ember, aki racionálisan fájdalmasnak találja az életet, megfoghatatlan gyönyört érez, ha ugyanezt egy képpel mondhatja el: az élet egy hagyma, amit könnyezve kell meghámoznunk. Julio Cortázar

Lackfi János - Álompince ​és citromos arcvíz
A ​tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró... A kötetek mindegyikéhez ajándék plüssállat jár, így a gyerekek is részesei lehetnek a kalandoknak, és eljátszhatják a mesét, akik pedig előfizetnek, egy sportzsákot kapnak, amelyben elfér az egész állatsereglet.

Lackfi János - Átváltozós ​mesék
Lackfi ​János könyvében minden mindenné átváltozik. Tudtátok, hogy a családi autó voltaképpen királyi udvar? Hát persze: a sebességváltó a hopmester, és póniszerű lóerők futkorásznak a hátsó ülésen... A tarka páncélos futrinkák pedig máris ajtónállók egy palotában. Bándi Bandi addig úszik szárazon, míg egy úszómedencébe nem ér. Plaká Tóni, aki világragasztó, tapétával egésszé ragasztja egy félárva kisfiú életét. A dupla kávé meg az újság vérre menő (kávéra menő) párbajt vív a presszóasztalon. A villogó kések hatalmas bulit rendeznek a fiókban. A vénséges vén Ücsörgő Banya pedig finnyás királykisasszonnyá válik, válogathat a szebbnél szebb selyem-, bársony- és brokátruhák között. A megszokott világunkból, ha akarjuk, a legelképesztőbb mesebuborékok virulnak ki egy pillanat alatt. Csukd be a szemed, és mondd velünk: hipp-hopp, az legyek, aki akarok!

Lackfi János - Szabó T. Anna - Ikertükör
Egy-egy ​mai külföldi vers, a szerző hol nő, hol férfi... Válogatás a kortárs világirodalom verseiből Szabó T. Anna és Lackfi János kísérőszövegeivel.

Lackfi János - Élő ​lavór és lassított foci
Akác ​már nagyon vágyik barátokra, ezért saját dalt is költ örömében, amikor beköltözik valaki a szomszéd házba. Először azt hiszi, egy zöld lavórt talált, de amikor megkopogtatja, kiderül, hogy ez nem más, mint Kőris, a teknős, akivel remekül lehet lassított focit játszani. És hogy ki lesz irtó magas barátjuk, aki le tudja szedni a labdát a házak tetejéről?

Lackfi János - Ugrálóház
Hogy ​mi az ugrálóház? Persze: egy ház, amelyben ugrálni lehet. Hát ez a ház éppen egy könyv, és ebben a könyvben lehet ugrálni. Belesuttyan az ember, addig ugrál, amíg ki nem pirosodik és meg nem izzad. Ugrál viszont maga a ház is, ugrál az ablaka, ugrál az ajtaja, elpattognak az összegumózott zoknigurigák, a játékok, a ceruzák, az alig használt, térdelyukas ugrálónadrágok, a kutyák, a macskák és a hintalovak. Ugrál az egész világ, billeg a várrom a markunkban, táncolnak a részeg muslincák. Libeg-lobog tűz és víz, remeg a föld és zizeg a levegő, dobog a vér és a fülünkben valami tamtam azt dobolja, hogy mi, kicsik és nagyok, most mindannyian nagyon élünk!

Kollekciók