Szentesi Zöldi László könyvei a rukkolán

Szentesi Zöldi László - Véres ​vasárnapok
"Észak-Írországgal ​1994-ben 'köteleztem el' magam. A Panoráma riportereként jutottam el a forrongó Belfastba, és az elmúlt évek során vissza-visszatértem. Eddig négy filmet készítettem az északír polgárháborúról és a békefolyamatról.Észak-Írországban ma egyre többen mondanak nemet a vérontásra. A tartomány lakói túlságosan is sokat szenvedtek, nem kívánják vissza a néhány esztendővel ezelőtti állapotokat.Könyvemet azzal a kívánsággal bocsátom útjára, hogy a magyar olvasó soha ne tapasztalja meg a félelemnek, a számkivetettségnek és a reménytelenségnek azt a fokát, amit oly sokszor éreztem a helyszínen..." Szentesi Zöldi László"1970-ben születtem Szentesen. Iskoláim elvégzése után 1993-95-ig a Magyar Televízió Külpolitikai Főszerkesztőségén, majd 1995 és 2000 között a Duna Televíziónál dolgoztam szerkesztő-riporterként. Jelenleg a Magyar Nemzet külpolitikai rovatának munkatársa vagyok.

Szentesi Zöldi László - Isztambuli ​vendégség
A ​török konyhával keleti utazásaimon kezdtem barátkozni. Először csak felfigyeltem az ízekre, észrevettem, mennyire káprázatosnak találom a kebabokat, salátákat, a bulgurból készült ételeket, hogy mennyire lenyűgöznek a piláfok, a különféle csorbák, s hogy mennyeinek érzem a friss kenyerek és bőrekek illatát... Aztán elhatároztam, hogy utánajárok, pontosan mi is került az asztalomra Isztambulban, Ankarában, Diyarbakirban. Utazásaimon egyre gyakrabban jártam piacra, a vendéglőkben bekukkantottam a konyhába, és fűszerekkel, alapanyagokkal teli bőrönddel utaztam haza. Végül magam is megpróbálkoztam a török ételek elkészítésével. Baráti összejöveteleken, családi alkalmakkor sokszor főztem, olykor két napot is, nehogy szó érje a ház elejét. Most, amikor Isztambul városának étkezését foglaltam kötetbe, emlékeztettek arra, hogy mindez csak a felszín. A török gasztronómia őserdejében vakon botorkál az ember, lábára minduntalan indák csúsztak, és sehogyan sem leljük a kivezető ösvényt. Mégsem haszontalan próbálkozás közel férkőzni a 14 milliós metropolis gyomrához, hiszen magyar turistáink kedvelik a Boszporusz vidékét, és sok ételünk erőteljes török hatást mutat.

Szentesi Zöldi László - Rudán József - Rudán ​Joe
Rudán ​Joe életrajzi könyve: egy legendás életpálya 380 oldalon, 40 oldalnyi ritka és különleges képpel.

Szentesi Zöldi László - Lövés ​Szarajevóban
Aki ​látta élőben, soha nem felejti el. 1985. április 24-én a Videoton futballcsapata UEFA-kupa elődöntőt játszott a szarajevói (R)eljezničar otthonában. Két héttel azelőtt a fehérváriak 3-1-re győztek a Sóstói stadionban, de mindenki tudta, hogy a visszavágón maga a pokol vár a magyar labdarúgókra. A jugoszláv vasutascsapat már-már bedarálta a Videotont, 2:0-ra vezettek, amikor jött Csuhay József... Szentesi Zöldi László újságíró fiatalon maga is futbalozott Szegeden. Új könyve nem pusztán az elmúlt félévszázad egyik legdrámaibb mérkőzésének krónikája, de választ keres arra is, hogy ki mellé szegődik a szerencse, s hogy létezik-e nemzeti mentalitás a futballban. A Lövés Szarajevóban sorra bemutatja az egykori főszereplőket, ellátogatunk a fehérvári hősökhöz és a vesztes szarajevóiakhoz. A legenda ma is él, mindkét városban, mindkét országban.

Szentesi Zöldi László - Vörösterror ​Szolnokon
A ​marxista történetírás máig ható bűne, hogy rendkívül féloldalasan mutatta be a Tanácsköztársaság időszakát: a fehérterrorról bőséggel találunk adatokat, tanulmányokat, de a közvetlen kiváltó okot, a vörösterrort, vagyis a Lenin-fiúk gyilkosságait teljesen elhallgatták. Kun Béla, Szamuely Tibor és a többi kommunista politikus az esztelen erőszakot addig nem ismert módszerekkel szabadította a háború következményeitől egyébként is szenvedő Magyarországra. Szentesi Zöldi László a vörösterror egyik kevéssé feltárt, de annál jellemzőbb epizódját, az 1919. május 3-4-i szolnoki mészárlás részleteit mutatja be az olvasóknak. A Tisza-parti város fekete krónikáját saját nagyapjának naplórészleteivel egészítette ki: Bíró Dezső tizennégy éves korában maga is átélte a szolnoki borzalmakat. A Vörösterror Szolnokon a történeti monográfia és a családi krónika különös egyvelegeként hűen számol be a magyar történelem sokáig eltitkolt fejezetéről.

Szentesi Zöldi László - Hídavatás
Szentesi ​Zöld László 1970-ben született. Jelenleg a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese. Külpolitikai újságíróként dolgozott éveken át, de érdeklődik a történelem és a néprajz iránt is. A Hídavatás az első regénye. 1896 őszén, Budapesten járunk, a főváros a Ferenc József híd avatására készül. A Városligetben szól a valcer, az ország népe a milleniumot, az ezeréves Magyarországot ünnepli. Thurzó Aladár hírlapíró egy titokzatos gyilkosság nyomába ered, és ahogy a nyomozás előre halad, egyre több rejtélyre és borzalomra bukkan... A Hídavatás Krúdy és Mikszáth világát idézi, a klasszikus detektívregények modorában és feszültségével.

Szentesi Zöldi László - Nagy ​magyar betyárkönyv
Közönséges ​bűnözők vagy a szegény nép jótevői? Hosszú-hosszú idő óta ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a betyárvilág iránt érdeklődőket. Alighanem túlzás volna afféle magyar Robin Hoodokat látni e marcona legényekben, de a legnevezetesebb betyárokat mégsem nevezhetjük közönséges bűnözőnek. A betyár, pontosabban a szimpatikus bűnöző alakja az európai folklórban mindenütt előfordul. Az olasz Rinaldo Rinaldiniről, a szlovák Juraj Jánošíkról és a többiekről a helyi néphagyomány éppen úgy vélekedik, mint ahogyan mi is magyarországi társaikról: a gazdagoktól elvettek, a szegényeknek adtak. A történeti tények azonban mást mutatnak. A betyárok többsége dologtalan, munkakerülő, részeges bűnöző volt, nem fűtötte a hazaszeretet, osztályalapon sem fosztogatott, egyszóval nem az időközben kialakult romantikus képnek megfelelően tevékenykedett. Ettől függetlenül a betyártársadalom igen kiterjedt és széles merítésű volt: a közönséges csirkefogók éppen úgy megfértek benne, mint a politikai kapcsolatrendszerrel rendelkező, nagy formátumú figurák. A Nagy magyar betyárkönyv nem az egyébként tanulságos és beszédes élőszavas hagyományt, még csak nem is a népköltészetet tárja az olvasó elé, hanem a hiteles életrajzokat. A magyar néprajztudomány klasszikusaitól a legkisebb helytörténeti dolgozatig minden érdekesebbnek tűnő életrajzi adalék alakította egy kicsit a mostani nagyszabású vállalkozást.

Szentesi Zöldi László - A ​mindenség visszaperlése
A ​kötet Szentesi Zöldi László legjobbnak, legmaradandóbbnak ítélt publicisztikai írásait, tárcanovelláit tartalmazza, mely gyűjtemény teljes, átfogó képet nyújt a szerző negyedszázados munkásságáról. A tematikailag több részre tagolt kötetben egymásra építkeznek az írások. A "Válogatott magánügyek" fejezet a gyermekkor világát, a szülővárost, az újságírói pálya első állomásait rögzíti. A "Magyar ügyek" címmel nemzeti tárgyú, történelmi esszéit, irodalmi publicisztikáit gyűjtöttük össze. "A mindenség visszaperlése" filozófiai tárgyú, valamint a mai kor válságjelenségeit boncolgató írásokat tartalmaz. A "Prózai történetek" néhány irodalmi igényű portré, valamint három novella összefoglaló címe. A megjelenés időpontjának pikáns színezete, hogy Szentesi Zöldi László áprilisban tölti be 50. életévét.

Szentesi Zöldi László - Rózsa ​Sándor
Rózsa ​Sándorról vajmi keveset tudhattunk eddig. Ez a könyv segít eligazodni eme rejtelmes figura különös viszonyában a saját legendája és a valóság között! ... Ötödik Ferdinánd magyar király nevében én, Kossuth Lajos, az ország teljhatalmú népfelkelési biztosa és az ország Honvédelmi Bizottmányának tagja, ezen bizottság nevében adatom tudtára mindenkinek, kik jelen levelem most és a jövőben olvasandják. Miképpen Rózsa Sándor ki törvénytől és erkölcsiségtől elvetendve ezen vidéket sok esztendők óta rablásaival nyugtalanította, Isten irgalmánál fogva magához térvén, s bűneit töredelmesen megbánván, hozzám azon kéréssel folyamodott, hogy ha eddigi életmódjáért, valamint igaz bűnbánata szerint az Istentől bocsánatot remél, úgy a földi igazságtól is bocsánatot kaphatna, nemcsak elhagyá elébbi életmódját, s törvényhez és erkölcsiséghez állhatatosan visszatérne, hanem egyszersmind a haza jelen veszélyében az országnak fegyveres ellenségei ellen hű és bátor szolgálatát, mint jó polgárhoz illik, úgy a maga személyében felajánlaná, mint pusztai pásztornépből 150 fegyveres lovast saját költségükön táborba szállítani és az ország hadvezéreinek rendelkezése szerint a haza ellenségei ellen a véggyőzelemig híven és becsületesen szolgálni reábírná... Rózsa Sándornak, az örökkévaló Isten és a Honvédelmi Bizottmány nevében ezennel a jelem levelem előtt folytatott bűnös életéért a földi igazság részéről is bocsánatot adok és rendelek... Kossuth Lajos