Ajax-loader

Molnár Tamás könyvei a rukkolán


Molnár Tamás - Spion ​bölcsei
Nagyon ​nagy a baj Molnár Tamással. Az egyik fő baj, hogy - amolyan Krassó-módon - az elnyomó rendszerekkel szemben nem ismert kegyelmet vagy megalkuvást. A másik fő baj, ami talán még kínosabb, hogy - ellentétben Krassó Györggyel - csak nem akarja megtenni a volt bulizó ellenzéknek azt a szívességet, hogy meghal. Hogy ők uralják a terepet. Hogy ők írják az ellenzékiség történetét. Kontroll és ellentmondás nélkül. Ők, akik vigyáztak, csak akkor lépjenek színre, amikor már biztosak lehettek benne: nemzetközi támogatottságuk révén ŐKET nem börtönzik be. Sőt, Soros-lovagokként szorgosan utazgathattak Nyugatra, amikor Molnár Tamás, Bokros Péter és a 301-es parcellában a kopjafákat faragó Inconnu Művészcsoport többi tagja még Balmazújvárosba sem látogathatott el „árnyékaik", m nyomukban lihegő kopók, a D-209-esek nélkül. Amikor végre, a rendszerváltás küszöbén, az 1956-os forradalomról Londonba egy általuk rendezett kiállításra végre kiutazhattak, Demszky Gábor mai főpolgár-mester - akkor D-üzenetek postása - figyelmeztette őket: „Az elvtársak azt üzenik, hogy ne gyertek vissza". A rendszer meg akart szabadulni Molnár Tamáséktól. Nem szabadult meg. Molnár Tamás maradt, és mivel a régi rendszer emberei is maradtak, ma Molnár Tamás annál kínosabb, minél többen olvassák. Könyvalakban pedig kifejezetten robbanékony.

Molnár Tamás - Megfeszítve
Legyen a Te akaratod által! - mondja az írás. És mi, távoli égi Istenünktől elrugaszkodott gőgös magyarok, mohó örömmel ismét megalkotjuk, és saját képünkre formáljuk hazug és torz politikai félisteneinket. Egykor a világi hatalom tette tönkre a keresztény vallást. Ma, az ateista világban, vallási pótszer lett a politika. Ma, hatalom-technokrata politikusaink építgetik buzgón az álmisztikus fétist, a szakrálisnak hazudott krédót, ők emelik magasra saját világfelforgató terveiket. ÉS mi balgák imákba foglaljuk nevüket, petíciókat gyűjtünk számukra, tüntetéseket szervezünk ellenük és mellettük, megtagadjuk régi barátainkat és ölre megyünk hazugságaikért. Feláldozzuk egész életünket a hatalom gőgös és bűnös oltárán, miközben országunk romokban hever. Háborúzunk vég nélkül miattuk, mialatt kipereg az élet összes öröme a kezeink közül. boldogtalan, barátságtalan és lelkileg megroppant ország lett a miénk. És mi tűrünk, tűrünk és leborulunk rendületlenül Antikrisztusaink lábai előtt. Körülöttünk kicsinyes marionett figurák járják násztáncukat, miközben mi is dróton rángatott bárgyú bábukká betegedünk. Micsoda önsorsrontó, önbeteljesítő őrült kavalkád! Eszeveszetten tombol mifelénk az erőszakos politikai haláltánc. Mintha soha nem lenne vége ennek a mesterségesen gerjesztett, értelmetlen önpusztításnak. Ám ne feledjük: - Minden kozmikus fenyegetettség ellenére, lehet Ómen helyett Áment mondani! Ez az elgondolkodtató kötet két jól elkülönített fejezetre bontható. Az egyikben a látható világ kegyetlen politikai harcai dominálnak, míg a másikban a tétova és gyarló emberi lélek vallásos útkeresései. Beszélgessen velem a Végítéletről és döntse el Ön kedves olvasó, hogy hol, melyik színtéren található meg a Végső Valóság egyszerű és szép igazsága!

Kocsis István - Molnár Tamás - Pap Gábor - Pecze Ferenc - Tóth Zoltán József - Vass Csaba - Zétényi Zsolt - Zlinszky János - Hungaria Archiregnum
A kötet a magyar Szent Korona hiteles történetét, múltját, szakrális erejét, misztériumát és a Szent Korona Tant mutatja be.

Molnár Tamás - A szélmalomharcos
Öt év önkéntes hallgatás után, a Végítélet című kötet kirobbanó sikere után, a 2012-es év kora tavaszán megjelenik MOLNÁR TAMÁS legújabb, önéletrajzi ihletésű kötete A SZÉLMALOMHARCOS címmel. Az antikommunista "ellenséges ellenzéki" Inconnu művészcsoport grafikusának, a legendás Sajtóklub közszereplőjének és közírójának, a Jobbik Magyarországért Mozgalom egykori alelnökének, a 2006-os Kossuth téri morális forradalom szóvivőjének legfrissebb kötete rendkívül személyes, színes és izgalmas formában tekinti át 1956-tól, egészen 2006-ig az elmúlt fél évszázad elhallhatott történelmi eseményeit, miközben hiteles részvevőket lerántja a leplet a rendszerváltás évtizedeinek háttéralkuiról és hazugságairól.

Molnár Tamás - Bennünk ​lakik-e az isten?
A ​német filozófia vezető érve az a tézis, hogy Isten az emberi lélekben lakozik, esetleg ott születik meg, vagy születendőben van, ott érlelődik, válik teljessé. Különböző variációk szerint azt vallják olyan gondolkodók, mint Eckhart mester, Jakob Boehme, Hegel, még a modern egzisztencialisták is, vagy a „lázadó” teológus, mint Hang Küng. A XIX. századi romantizmust is befolyásolta az Isten és a lélek „rokonságának” vagy azonosságának föltevése, amely által az ember önmagát mint teremtményt túlszárnyalja, valósággal „istenivé” magasztalja, abszolutizálja. Nietzsche se mondott mást, mikor – bár a személyes Istent tagadva – megalkotta az Übermensch fogalmát, alakját. Ez a gondolat a kortárs ateizmus magva, bizonyos fokig a modernség egyik fő meghatározója. Más filozófiai rendszerek sem tudják magukat kivenni hatása alól. Így ez a könyv a modernségről is szól és megérteti, mi hozta létre terjedését, befolyását, jelenlegi dominanciáját, ideológiai változatait. Az eredetileg franciául írt műben Molnár Tamás az eszmék folytonosságát is kiemeli, rámutatva a sok évszázados filozófiai rendszerek és a modern ideológiák szoros kapcsolatára.

Kocsis István - Molnár Tamás - Pap Gábor - Pecze Ferenc - Tóth Zoltán József - Vass Csaba - Zétényi Zsolt - Zlinszky János - Hungaria ​Archiregnum
Tisztelt ​Olvasó! Egy könyv, amely segít, hogy visszavezessen Magyar Önmagunkhoz. Egy könyv, amely segít abban, hogy újra felfedezzük, újra tanuljuk azt a tudott tudást, amit mindenki őriz ott, legbelül saját magában. Segít, hogy előhívjuk a Teremtő Isten bennünk rejlő képét, tudását, cselekvését. Igen, a cselekvést jelenti számunkra a felismert Hit, amely Jézus szeretetében, annak vállalásában valósul. Egy könyv, amely több egy könyvnél. Ébresztés, beavatás a magyarság történelmi tudástárába. Az elmúlt századok háttérbe szorították a magyarság Ön-tudatát. "És mégis", az hogy itt vagyunk a Szent Koronának, égi királynőnknek, Boldogasszony Szűz Máriának, Hazánk védőjének, oltalmazójának köszönhetjük. Egy könyvtest, amely a magyar Szent Korona hiteles történetét, múltját, szakrális erejét, misztériumát és a Szent Korona Tant mutatja be. Azt a történeti alkotmányt, amely évszázadokon keresztül szervesen megőrizve és megújítva teremtette meg a lehetőségét a magyarság megmaradásának. A megmaradásnak királygyilkosságok, háborúk, a külső és belső árulások tengerében, örvényében. A Szent Korona és a Szent Korona Tan, az azon alapuló magyar történeti alkotmány a magyarság mindenkori vállalása nem más, mint a Szent Korona által üzent és beteljesítésre váró Jázusi szeretetvállalás és igazság képviselete, annak vállalása, annak cselekvő beteljesítése, bámilyen gonosz erők törnek is rá a Kárpát-medencére. Tisztelt Olvasó! Egy könyv, amely elmélyült olvasást, személyes belső munkákodást igényel. Lehetünk-e Önmagunk, ha a magyarságunk megtartására, felemelésére nem adunk esélyt, törekvést, és beteljesítést? Hiszek egy Istenben. Hiszek egy hazában, Hiszek az isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen Jeleniczki István

Molnár Tamás - Igazság ​és történelem
Molnár ​Tamás (1921) filozófus idén, 2000. március 15-én nemzetközileg elismert tudományos, írói és közéleti munkásságáért Széchenyi-díjat kapott. Ez a kötet tisztelgés korunk nagy gondolkodója előtt. A könyvei és tanulmányai alapján készített válogatás keresztmetszetét adja a szerző nagy életművének. Molnár Tamás, aki az elmúlt fél évszázadban földünk legnevesebb egyetemein is előadott, 1991 óta mindben évben egy szemesztert Magyarországon tölt, filozófiát és történelmet tanít több itthoni egyetemen és főiskolán.

Molnár Tamás - A ​liberális hegemónia
A ​történelem folyamán a népközösség mindig három intézményre oszlott: állam, egyház és civil társadalom, melyben a hegemóniát az elsô kettô -- felváltva vagy konfliktuális helyzetben -- képviselte és gyakorolta. Az elmúlt négy évszázad folyamán a polgárság gazdaságilag és filozófiájában megerôsödött, és kialakította (Hobbes, Locke, Mandelville, Montesquieu, Kant, Bentham) azt a liberális ideológiát, melynek segítségével megszerezte a hegemóniát két vetélytársa fölött. Míg a nyugati civilizáció és társadalom deszakralizálódott, a gazdasági célok kerültek a középpontba, továbbá az erôs intézmények helyét a lobbyk foglalták el. Ez a kialakulás a nominalista (Ockham, Marsilius) filozófiával indult el, modelljét a piacban találja, és a vallást privatizálja. A civil társadalom liberalizmusa, amely ma uralmi helyzetben van, kihat a médiára, tanításra és Ersatz-vallásokra (szekták stb.), az egész közéletet uralja. Nyugaton ma az állam a gazdasági elosztó, az egyház pedig egy ,,pressure group'' szerepét tölti be. Elérhető elektronikusan: http://www.piar.hu/pazmany/k99.htm

Molnár Tamás - Én, ​Symmachus / Lélek és gép
Hanyatló ​korban élünk, a válság, a dekadencia megannyi jelét tapasztaljuk napjaink közgondolkodásában, szellemi életében. Hogyan jutottunk ide, hol vette kezdetét e világjelenség, a leépülés e szomorú, lehangoló folyamata? E kérdéseket taglalja, s ezekre keres választ a világszerte ismert, vitathatatlan tekintélyű todós filozófus, Molnár Tamás professzor.Itt olvasható nagyobb terjedelmű tanulmánya a Római Birodalom (azaz a klasszikus antikvitás) végóráinak hiteles tanúját, az utolsó római rétorok egyikét, Symmachust idézi meg: az ő nézőpontját szembesíti, tanulságos és sokatmondó összevetés formájában, a sajátjával. Egyszersmind izgalmas szellemi önéletrajzot is ad, amelyben feltárulnak intellektuális fejlődésének és tudósi pályájának legfontosabb állomásai. Korunk szellemi arculatának meghatározó jelenségét, az elgépiesedésben ismeri fel, s ennek előzményeit, kialakulását és eszmetörténeti hátterét vázolja fel a kötet másik írása, a _Lélek és gép_ című nagyívű tanulmány. Lehetséges, hogy karakteres véleménye, olykor sarkított megállapításai némely ponton vitára késztetik az olvasót. Bizonyos azonban, hogy a kötet mélyreható történeti elemzései jelentősen hozzájárulnak napjaink alapkérdéseinek megfogalmazásához, jobb megértéséhez, alkalmasint a tisztázásához is.

Molnár Tamás - Szarháziak ​és giccsmagyarok
A ​magyar értelmiség szarházi, konfliktuskerülõ alakok gyülekezete, akik benyalnak minden hatalomnak, mondja Molnár Tamás, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. A politikus szerint a parlamenti pártok közösen munkálkodnak azon, hogy eltüntessék a Kádár-rendszer sarát.

Molnár Tamás - Századvégi ​mérleg
Molnár ​Tamás filozófus, 1921-ben született, 1946-ban elhagyta Magyarországot és 1949 óta az Egyesült Államokban él. Több amerikai egyetem rendes professzoraként és könyvei révén neve a nyugati világban ismertté vált. Több mint negyven megjelent könyvét angolul és franciául írta. Ezeknek nagyrészét lefordították német, olasz, spanyol és portugál nyelvre. Nevét a Nyugat jobban ismeri, mint az itthoni olvasó. Molnár Tamás annak a keresztény-polgári értékrendnek a képviselője, amelyről negyven éven át nem sok jót hallhattunk, és ma is gyakran csak általánosságokat. Ebben a kötetében a század nagy kérdéseire keresi a választ, egyforma szenvedéllyel kutatja a lét rejtélyeit, és az aggasztó társadalmi jelenségek filozófiai-erkölcsi hátterét. Molnár Tamás stabil értékrendet tud közvetíteni, szellemesen, kritikával és önkritikával, demagógia nélkül, differenciált gondolatokkal, együtt gondolkodásra késztetve. S mivel e téren igazán nem vagyunk elkényeztetve, örömmel vehetjük kézbe ezt a kötetet, melynek írásai valóban mérleg-pontossággal értékelik immár elmúló, sok és rosszat megélt századunkat.

Molnár Tamás - Egység-élet
"...Fogadj ​mindent ajándékként, akkora örömmel, mintha most találkoznál vele először, és váljon számodra olyan fontossá, mintha most látnád utoljára!"

Molnár Tamás - Keresztény ​humanizmus
A ​mai köztudatban a humanizmus tiszteletre méltó eszmeként él, Molnár Tamás e fontos műve azonban megmutatja az érem másik oldalát. Az Amerikában élő neves magyar filozófus rávilágít, hogy a humanizmus – noha a reneszánsz idején még magukat kereszténynek tartó szerzők képviselték – az idők során élesen keresztény ellenessé, sőt általában a vallás ellenségévé vált, pontosabban szólva egyfajta ateista „ellenvallássá”, a szekularizmus eszmei hátterévé lett. Megkülönböztetett figyelmet szentel a szerző a kereszténység és a humanizmus viszonyának. Ennek kapcsán hangsúlyozza: a kereszténység, szemben a közhiedelemmel, nagyra értékeli az ember evilági létét és tevékenységét. Ugyanilyen fontos azonban a spirituális oldalunkra való odafigyelés is. A kettő együttes fontosságát Jézus Krisztus isteni és emberi természetének tana is nyomatékosítja. Hibás tehát az egyoldalúan a túlvilági célokra való összpontosítás, de ugyanilyen hiba az is, ha csak az evilági tevékenységben látjuk a kereszténység lényegét, s ezt különböző szociális problémák megoldására redukáljuk. Így ugyanis könnyen arra a gondolatra juthatunk, hogy a keresztény számára a legfőbb feladat „haladni a korral”, identitását vesztve alkalmazkodni a legfőbb hivatkozási alappá előlépett Történelemhez.

Molnár Tamás - Az ​ellenforradalom
Molnár ​Tamás, az Egyesült Államokban élő neves magyar filozófus jelen kötete tulajdonképpen két évszázad konzervatív gondolkodásának és politikájának rövid elemzése egy sajátos nézőpontból. (Ellenforradalmon lényegében a köznyelvben konzervatívnak nevezett szellemiséget és az általa irányított mozgalmakat érti, forradalmon pedig a baloldali - akár liberális, akár szocialista vagy kommunista - doktrinerizmust s az ennek nyomán kibontakozott társadalmi folyamatokat.) A történelmi példákkal gazdagon illusztrált könyv nem kronológikus vagy rendszerező leírást ad a forradalmakat elutasító gondolkodásról, hanem arra keresi a választ, miképpen lehetséges, hogy az embert illúzióktól mentesen szemlélő, a spekulatív utópiáktól mindig óvakodó, a társadalmat egészséges józansággal irányítani kívánó konzervativizmus mindezen vonásai ellenére rendszerint alulmaradt a XVIII. század óta folyó küzdelemben, s hogyan szerezhetett napjainkra a baloldaliság a média segítségével hegemóniát a nyugati közvélemény formálásában s ezen keresztül az események alakításában.

Molnár Tamás - Végítélet
Kavicsot ​tegyünk az emberi civilizáció sírjára vagy virágot? Az anyag vagy az élet jelképét és misztériumát válasszuk? Ez itt a létezés végső, mindent leleplező kérdése. A sötétben tartó drámai zuhanás megállításának a kulcsa a magyarság szellemében, lelkében, kultúrájában, vagyis ősi múltjában, ősi vallásában, népi hagyományaiban és nyelvében van elrejtve. Ennek a rejtélyes elemnek és ennek a teremtett, tradicionális ősi rendnek, ennek a kozmikus küldetésnek a megfejtésére és beteljesülésére vár ma minden kétségbeesett halandó, közöttük leginkább mi magyarok! Keressük együtt ősi Istenünk, s megnyílik előttünk a Hun–Nap–Kút, s felfakad belőle ismét az örök élet csodálatos és termékeny zuhataga. Emlékezzünk Péter üzenetére, melyet az ősi Mag-har néphez intézett: „Ti pedig választott Nemzetség, királyi papság, Szent Nemzet, megtartására való Nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, ki a sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívott Titeket.” Ámen.

Molnár Tamás - Teisták ​és ateisták
Molnár ​Tamás professzor az Európa-hírű filozófus írja könyve témájáról és célkitűzéséről: "Jó okunk van feltételezni, hogy napjaink vallása elevenebb az ateista-elnyomó rezsimekben, mint az agnosztikus-toleráns rendszerekben. A történelem mindenesetre azt mutatja, hogy a vallás mindig, minden társadalomban jelen volt - az utóbbi évtizedekben azt is megtanultuk, hogy amit a tudósok valamiféle primitív mentalitás babonás praktikáinak tartottak, az valójában különböző kifinomult vallási képzetek kifejeződése. Nem feladatom tehát e helyütt, hogy bizonyítsam, a vallás mindig is releváns lesz az ember számára - ezt a legtöbben, készségesen vagy vonakodva, de elismerik. A problémát véleményem szerint inkább az a felvetésem jelenti, hogy a vallás nem csupán a "lélek", az "érzelmek" vagy a "rajongás" tápláléka, hanem egyúttal intellektuális meggyőződés, racionális diskurzus is. A közvélekedés korunkban nem annyira vallásellenes, mint, mondjuk, a múlt század közepén volt. A vallással való szembenállás napjainkban sokkal kifinomultabb: nem sorakoztat fel radikális és agresszív érveket, sőt a vallás állandóságát is elfogadja, de csak úgy, mint a megfáradt, összezavarodott lelkek pihenőjét, afféle spirituális hétvégét a túl sok materializmus, a fárasztó munka, a kirívó erkölcstelenségek után. Azt mondják, hogy kortársaink nem ateisták - szívesen fogadják a vallást, vagy legalábbis a lélek alkalmi kirándulását a mindennapi élet határain túlra. Ez sok mindent jelenthet a pszichodrámától vagy a személyiségfejlesztő tréningtől kezdve az ezoterikus kultuszokon, a fanatikus szektákban való tagságon és a kábítószeres élményeken át egészen a kiszikkadt kultúra elleni tiltakozásig, amely kultúrának egyébként az egyház különösen megkövesedett aspektusaiként jelenhetnek meg... E könyv elfogadtatásának nehézsége tehát abból adódik, hogy az ateizmust filozófiai síkon próbálja megközelíteni, ám egyúttal az olvasó vallásos érzékenységére is hatni kíván. Nem írhattam volna meg, ha nem meggyőződésem, hogy a vallás valamennyi képességünk - intellektusunk, érzelmeink, akaratunk és képzeletünk - által megragadható. Mivel a könyv tárgya az ateizmus, érveket kellett sorakoztatnom, racionális megközelítéseket tennem, filozófiákat és tudományos elméleteket górcső alá vennem. Ezek az intellektuális aktusok nem összeegyeztethetetlenek a témával, nem mondanak ellent a tárgynak, amely nem más, mint Isten létezésének állítása és tagadása. "Azok, akiket vallásalapítóknak nevezünk - írja a judaizmus filozófusa, Martin Buber -, nem vallást akarnak alapítani, hanem emberi világot az isteni igazság árnyékában." Bölcs meglátás, hiszen rámutat, hogy a vallás nem gondosan keretek közé szorított - úgymond a lélek terápiájára korlátozott - vállalkozás, hanem egy egész világ, amely minden ízében alá van rendelve Istennek. A racionalitás nem száműzhető ebből a világból, hiszen a ráció sem metszhető ki az emberből."

Molnár Tamás - Az ​autoritás és ellenségei
Azokban ​a korszakokban, amikor gyengül az autoritás, az összeomlás biztos jele az, hogy ellenségei erejüket megsokszorozva intéznek ellene támadást, többek között azért, hogy igazolják küszöbön álló hatalomátvételüket. Ez a stratégia még inkább elbizonytalanítja nehezen tartható pozíciójukban azokat, akik továbbra is a hatalom birtokosai maradnak, még szolgalelkűbbé, még engedékenyebbé teszi őket. Izgalmas, a történelemben gyakran megismétlődő kölcsönhatás bontakozik ki, melyet senki sem bátorkodik nevén nevezni: jelesül az egyik autoritás kimúlásáról, és egy másik felemelkedéséről van szó. Eközben pedig mindkettő egyetért abban, hogy maga a hatalom rossz dolog, mitologikus maradvány, amiről mindörökre le kellene mondani, és kollektív módon kellene azt gyakorolni.

Molnár Tamás - Az ​egyház
A ​XXI. századtól sokat várnak katolikus körökben, ám nyilvánvaló, hogy nem minden hívő várja ugyanazt. Szekularizált társadalmunkban naponta tapasztalhatjuk a keresztény értékek devalválódását, s ez sokakban számos kérdést vethet fel: Vajon mi az oka annak, hogy a liberális társadalomban az Egyház szerepe csaknem észrevehetetlenné vált? Miért tűnik Róma vesztesnek az Egyház és az állam szétválasztása kapcsán? Miért nem sikerült a II. Vatikáni Zsinat rendelkezéseit maradéktalanul megvalósítani? Molnár Tamás – nemzetközileg elismert filozófus és politológus számos magyar nyelven is megjelent mű szerzője – szokatlan őszinteséggel, ugyanakkor a keresztény értékek iránti szigorú elkötelezettséggel vázolja fel az ezredvég aggasztó tendenciáinak társadalmi és történelmi gyökereit. Vajon létezik megoldás egy olyan korban, amelyben az ember „kimerült és lélektelen, s mérhetetlen őrültségében elutasítja a Kezet, amelybe százmilliók helyezik aggodalmaikat, meggyötört lelküket, megsebzett életüket és reményeiket”? A szerző szerint létezik! „A pokolba vezető út még visszakanyarodhat…” Molnár Tamás jelen munkája eredetileg angolul jelent meg. Lukácsi Huba fordította magyarra.

Molnár Tamás - Utópia
Befejezett ​társadalom, mely ne lenne mozgásban, éppúgy nem létezik, mint ahogy a társadalom alapvető problémáit sem lehet tudományos alapon megoldani. Ám a szabadságért, hogy ezt az igazságot meglássuk, újra meg újra meg kell küzdenünk. Mielőtt azonban ez megtörténne, evilági gőgtől elvakultan sokszor hisszük valóságosnak a véglegesen megrögzült emberi társadalom álmát. Ez az álom, az utópia, istentagadáshoz és önistenítéshez: eretnekséghez vezet. Ezt a könyvet azért írtam, hogy rávilágítsak az utópia és az eretnekség, valamint a közöttük fönnálló kapcsolat lényegére. Nem hiszem, hogy ezzel megszabadíthatom az emberiséget az utópia kísértésétől; ha ezt hinném, magam is utópista volnék. De világosabb gondolkozású kortársaimnak talán segíthetek megszabadulni attól a bizarr eszmétől, hogy a tökéletlen ember valaha is tökéletes társadalmat alkothat.

Molnár Tamás - A ​pogány kísértés
Az ​emberiségnek alapszükséglete, hogy értelmet keressen a világban. Az Amerikában élő Molnár Tamás professzor szerint ezt a szükségletet csakis mítoszok és szimbólumok elégíthetik ki, amelyek közvetítenek a tapasztalaton túli valóság és az emberi élet között. Bár ezek a mítoszok és jelképek eredetileg a keresztény világkép alkotóelemei voltak, az egyház, ahogy fokozatosan az ésszerű gondolkodás hatalmát kezdte hangsúlyozni, fokozatosan kiszorította őket. Bár az "ésszerű" kereszténység bizonyos igazságok felfedezésére képes, a racionális igazság sohasem elegendő ahhoz, hogy az egyén megerősítse hitét egy megváltó Istenben. A racionális és mítoszaitól megfosztott kereszténység az embereket arra készteti, hogy máshová forduljanak mítoszokért és szimbólumokért. Molnár szerint a kereszténység történetében mindvégig jelen vannak a pogány gondolkodás elemei, s ez különösen a huszadik században válik erőteljessé, amikor a civilizált nyugaton sokan a pogány mítoszokban és új okkultizmusban keresik a kereszténységből hiányzó értelmet. A pogány kísértés leküzdésének egyetlen módja: visszaadni a mítosznak és a szimbólumoknak a hitben játszott létfontosságú szerepüket. Molnár Tamás nemzetközi hírű filozófust, a Yale Egyetem nyugalmazott tanárát idén Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Molnár Tamás - A ​modernség politikai elvei
Molnár ​Tamás Budapesten született 1921-ben. Amerikában élő filozófus. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Brüsszelben végezte, majd New Yorkban szerzett doktorátust. A Yale, a Rutgers és a Sacré-Coeur egyetemeken tanított. Kormánymeghívásoknak eleget téve beutazta a világot, mintegy harminc egyetemen tartott előadásokat, illetve tanított - 1990-től az ELTÉ-n, 1997-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen oktatott filozófiát.

Molnár Tamás - A ​jobb és a bal
Mikor ​1789 elkövetkezett, és vele együtt a modern "alaptan" doktrínák, mint a liberalizmus, szekularizmus, marxizmus, a jobboldal képtelen lett felmérni igazi helyzetét. Mint már láttuk, a baloldal mindig érzi, hogy a forradalom a küszöbön áll, főként a krízisidőkben. Ha nincs krízis, a baloldal kreál egyet, ha nincs osztályharc, támaszt egyet a családon vagy az iskolán belül. Erre a jobboldal képtelen; kedvelt állapota a rend, a hierarchikus gondolat, a csendes reform, a hosszú lejáratú immobilitás. Ilyen formán a jobb nem vesz tudomást a közelgő viharról, nem mozgósít; a múltra hivatkozik, vagyis arra, hogy "nincs új a nap alatt", elegendő a múltban tanult leckét alkalmazni. Ezzel szemben a baloldal mindig úgy találja, hogy több egyenlőségre van szükség, több morális felzárkózásra, több jogra a még attól megfosztottak számára (nők, gyerekek, sérültek, állatok). A baloldali lista végtelen; a jobboldalon nincs lista, legfeljebb a baloldali lista kritikája. Egyik a forradalmat célozza meg; másik az ideális múltat. Emlékezzünk Antall József szemrehányására: "tetszettek volna forradalmat csinálni!" A mondat magában foglalta a tézisünket: a forradalom és a jobboldal ellentétes fogalmak.

Molnár Tamás - A ​hatalom két arca: politikum és szentség
A ​történelem során a politikai rendszerek a szenttel való szoros, sőt elválaszthatatlan kapcsolatról tettek bizonyságot, mert hatalmukat általa tudták igazolni. Változó formában, de így volt ez az ókori Görögországban, Izraelben vagy Rómában, a nem "nyugati", azték, kínai vagy közel-keleti birodalmakban, a középkori Európában, sőt még az újkorban is, az Isten kegyelméből uralkodó királyok esetében. A modern korszak azonban kivétel: az általános felfogás ma kiszakítja a politikumot a szent eleven szövetéből, és kizárólag az ész határai közé szorítja. Meglepő módon ennek az egyedülálló történelmi kísérletnek a kialakulásához a szakralitás európai letéteményese, a kereszténység is hozzájárult. Molnár Tamás A hatalom hét arcá-ban politika és szentség összetartozásának kérdéseit vitatja meg összehasonlító vallástudományi, néprajzi, történeti és bölcseleti vizsgálódásai tükrében; továbbá - szigorúan konzervatív szemszögből - felvázolja európai szétválasztásának eszmetörténeti hátterét, valamint szellemi és politikai következményeit. Szerinte ma a politikai hatalom megalapozásának a válságát éljük. A racionális állameszme ugyanis táptalajt adott az elidegenedés számára, ezáltal arra kényszerítve a hatalom gyakorlóit, hogy pótvallásokkal és ideológiákkal töltsék be a szent helyén tátongó űrt. Molnár Tamás 1921-ben született Budapesten. Diplomáját francia nyelvből és irodalomból Brüsszelben szerezte. A háború után azonban emigrált, és doktori értekezését már Amerikában, a Columbia Egyetemen védte meg. Vendégprofesszorként bejárta a világot: tanított Párizsban a Sorbonne-on, Amerikában a Yale-en, a Columbián, Dél-Amerikában, Dél-Afrikában és a Távol-Keleten. Franciául és angolul ír, több mint harminc kötetet tett közzé, közülük a legfontosabbak: a The Decline of the Intellectual (Az értelmiség alkonya; 1965), a Utopia, the Perennial Heresy (Utópia, az örök kísértés; 1965); a La Gauche vue d'en face (A baloldal szemtől szemben; 1970); és a The Pagan Temptation (A pogány kísértése; 1987). Jelenleg a New York-i Városi Egyetem rendes professzora és vendégelőadó a budapesti bölcsészkaron. Russel Kirk mellett őt tartják az amerikai konzervativizmus legjelentősebb alakjának.

Bayer Zsolt - Bencsik András - Lovas István - Molnár Tamás - Tóth Gy. László - Sajtóklub ​2001-2002
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Tamás - Az ​értelmiség alkonya
A ​magyar kiadáshoz írott előszavában Molnár Tamás többek között ezt írja: "Századunk intellektuelje annyira felvértezett, hogy nem érinti őt tegnapi bálványaink és előőrseinek összeomlása. A berlini fal romhalmaza mögött már gyülekezik az új avantgárd, amelyet szintén ő hivatott támadásra vezetni irodalmi bunkeréből osztogatva a jelszavakat és parancsokat." "Manapság már az egész Nyugat a laikus megváltás áradatában úszik, sőt itt-ott a planéta elhanyagolt részei is. Az értelmiség új terveket sző. Nem mint marxista, haladó vagy reakciós, inkább mint technokrata, a szellemiség méricskélője, a gépember imádója." Az eredetileg az Egyesült Államokban, majd németül is megjelent könyv azonban szerencsére és természete szerint is több és részben más, mint amit a fentiek sugallnak Szerkesztőelve és látáshódja kettős: egyrészt történeti, másrészt a filozófiai tartalmat illetően kritikai. Nyomon követi az értelmiség szerepvállalását és -kényszerét kialakulásától - tehát a reneszánsztól - kezdve a közelmúltig, századunk hatvanas éveiig. Azonosulva az ember természetes igényével a jobb és boldogabb életre és együttélésre, az értelmiség magára vállalta a megvalósítás elméleti kidolgozását, amely viszont sorra-rendre - s inkább gyakrabban, mint ritkábban - utópiának s így megvalósíthatatlannak bizonyult. Szerepkényszerét, hiszen a nagy francia forradalomtól napjainkig számtalanszor került és kerül olyan, egyszerre örvendetes és kínos helyzetbe, amikor gyakorlatilag részt vehetett és vesz az általa kidolgozott elmélet megvalósításában. Molnár Tamás elkerülhetetlennek tartja, hogy az utóbbinak mindig kudarc és csalódás a vége, hiszen minden erőszakos és erőszakolt átalakítás kitermeli azt, ami tökéletes ellentéte az elgondolt célnak: a szabad, békés, elégedett emberi életnek.

Molnár Tamás - Az ​atlanti kultúra kibontakozása
Az ​európaiakra kisebb benyomást gyakorolnak az amerikai köztársaság megalapításának eseményei, mint magukra az amerikaiakra, akik megszállottan a világtörténelem fordulópontjaként, teljesen új kezdetként értelmezik az alapítást. Az európaiakra sokkal nagyobb hatással vannak az amerikai társadalom hétköznapi történései, melyek dinamizmusa elbűvöli Európát, még akkor is, ha közben a társadalomkritikusok elemzik, ízekre szedik és esetleg elvetik mint asszimilálhatatlanul idegent. Így két Amerika létezik: az egyiket maga a népesség éli és alakítja, amely azonban aligha gondolkozik minderről mélyebben az olyan jelszavaknál, mint „demokrácia", „pluralizmus", „kapitalizmus" és így tovább; a másik azon következtetésekből áll, amelyeket az európaiak vonnak le saját megfigyeléseikből. Sietek hozzátenni: e második Amerika fontos, mivel a XX. századi történelem megmutatta, hogy Amerika Európa gyorsan önállósuló gyermeke, s mert mindkét kontinenst arra kényszeríti e század és a következő, hogy létrehozza azt, amit „atlanti kultúrának" nevezek, amelynek eredetét és jellemzőit vizsgálni fogjuk ezeken az oldalakon.

Molnár Tamás - Filozófusok ​istene
Molnár ​Tamás, az Amerikában élő, de Magyarországon is rendszeresen publikáló és oktató, világszerte ismert filozófus e híres munkájában a következőket írja: „Isten volt és maradt a filozófia centrális problémája, nincs kozmológia és etika, jogtudomány és embertan anélkül, hogy e tekintetben állást ne foglalnánk.” „Lehetetlen, hogy érveim kifejtése során minden ellenfelemnek minden lépésben megfelelően válaszoljak; az már viszont lehetséges, hogy rámutassak közös előfeltevéseik gyökerére – ellenérveik további mozzanatai azután szintén tarthatatlannak bizonyulnak. Elemzéseimet azzal kezdtem, hogy az istenkérdés nemhogy elavult volna, filozófiai spekulációk minden korban rendszeresen felvetik, ha csak felszámolásnak szándékával is. Ezután megvizsgáltam, honnét ered az istenkérdés megszüntetésének e vágya, illetve a vele való szembefordulás. Úgy találtam, hogy e törekvés végső mozgatója a filozófia területén kívül helyezkedik el: az ember ontológiai átalakítására irányul, melyet tudásának különleges felfokozása kísér. Ezután már csak az volt a kérdés, hogyan vezethető vissza a filozófia vállalkozása a tapasztalatra, mindig szem előtt tartva ugyanakkor, hogy a tapasztalat körét sokkal tágabban és mélyebben kell értenünk, mint ahogyan számos, a tapasztalatot különben megbízható ismeretforrásnak tekintő gondolkodó teszi. Ha viszont a tapasztalatot megnyitjuk az ontológiai törekvések, a mítoszok igazsága, a misztikusok látomása előtt, felfedezhetjük: nincs ellentmondás abban, hogy az ember egyrészt korlátozott lény, másrészt megbízható adatokat keres a környező valóságot illetően. Ha azonban létében vagy tudásában a jelenleginél lényegében magasabb szintre akarna jutni, Istennel találja magát szembe. S ez már valóban a mérsékelt realizmus utolsó szava, s kezdete a bölcsességnek.”

Molnár Tamás - A ​gondolkodás archetípusai
Ez ​a könyv a filozófia alapkérdéseinek újragondolásának igényével íródott. A filozófiai gondolkodásban nincs haladás - minden bölcselő a maga sajátos módján észleli a külső hatásokat és reagál azokra, gondolatainak és megérzéseinek újra és újra felfedezett mélységeiből merítve. Ezért van annyiféle filozófia - mindegyik összeköttetést próbál teremteni a gondolkodó énje és a külvilág, ideértve az emberek világát is. Különbözőségük mellett, minden irányzat alaptémája - Platon eredeti megfogalmazásában - a gondolat késztetése arra, hogy létezésként aktualizálja magát, hogy létezéssé váljon. Ez a szétszórtságból az egységbe, a káoszból az értelembe vezető út is egyben. Leleplezi azt az emberi igényt, hogy valamiképpen egységesítsük a mérhetetlen tömegű tapasztalatot, és az így nyert szemlélettel felvértezve térhessünk vissza a tapasztalás folyamatához. Nem adatik meg az embernek, hogy egy csapásra megragadhassa ezt az egységet.

Molnár Tamás - Akvarisztika
Valódi ​nyugalom, káprázatos idill, fanatikus hobbi, mindenkinek mást-mást jelent az akvarisztika. Felgyorsuló életünkben a kikapcsolódásnak egyre inkább felértékelődik a szerepe. Talán ennek is köszönhető, hogy az akvaristák jelentős tábora folyamatosan növekszik. Könyvünk az e téma iránt érdeklődők számára nyújt betekintést, számtalan gyönyörű, színes fotóval. Megismerhetjük az akváriumok berendezéséhez és fenntartásához szükséges elemeket, a hidro-, és halbiológiát, valamint a hazánkban többnyire beszerezhető növényeket, halfajtákat. Segítséget kapunk az akvárium méreteinek, lakóinak kiválasztásához, hogy lehetőségeinkhez mérten jól berendezett, gondozott akváriumot alakíthassunk ki. Mivel halakat bárki tarthat, függetlenül az otthona méretétől, ha tehetjük, csatlakozzunk azokhoz, akik egy kis vízi paradicsom látványát tudhatják magukénak.

Molnár Tamás - A ​modern-kór
Idegesítő ​hazugság vett körül minket, olyan morajlás, amely - akár egy, a magas fűben észrevétlenül haladó, de útja közben zizegő sikló - belénk akart csúszni, hogy elpuhítsa, feloldja, felbomlassza a lelket, amely túlságosan figyelmetlen ahhoz, hogy visszalökje.E hazugság magát a valóságot is megváltoztatta.

Molnár Tamás - A ​racionális ember és a mechanizáció kísértése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók