Ajax-loader

Erdélyi Gabriella könyvei a rukkolán


Erdélyi Gabriella - I. ​Ferdinánd és Thurzó Elek levelezése
Bethlenfalvi ​Thurzó Elek tárnokmester (1527–1532), országbíró (1532–1543), majd királyi helytartó (1532–1542) mohácsi csatát követő hat évben keletkezett levelezése a középkori Magyar Királyság felbomlásának tragikusan eseménydús éveibe kalauzol bennünket. A Mohács utáni évtizedek, a magyarországi Habsburg-uralom kezdeti éveinek főszereplői közül Thurzó tollából áll rendelkezésünkre az egyik legnagyobb mennyiségű, és politikai pozíciójából adódóan az egyik legizgalmasabb levelezés. A mohácsi csatát tárnokmesterként átvészelő főúr, jelen kötetben 1526 szeptemberétől 1532 októberéig, a helytartói kinevezéséig összegyűjtött levelezése jelentős forrása a Habsburg–magyar kapcsolatok történetének. A kötet érdeme, hogy ennek minél hitelesebb rekonstruálására a szerző a magyar főúr és a tanácsosok által a királynak írt 70 levél mellett, I. Ferdinánd 84 levelét is közli regeszta formájában. A szerző célja kettős: a helytartósághoz vezető út történetét bemutató bevezető tanulmányban a magyar főúr uralkodóhoz fűződő ambivalens viszonyának bemutatására törekszik, és arra keresi a választ, hogy min alapult Thurzó elkötelezettsége a Habsburg uralkodó iránt. Thurzó levelein és személyén keresztül pedig „a kortársak előtt álló dilemmák, az elsodort lehetőségek és makacs kényszerek” ábrázolása a célja a polgárháború, a belső anarchia, az oszmán fenyegetettség zűrzavaros éveiben.

Erdélyi Gabriella - Egy ​kolostorper története
A ​jelen kötetben tárgyalt rendkívüli, de a korban korántsem egyedülálló események felelevenítése mindenekelőtt egy történeti nyomozás izgalmait ígéri.

Erdélyi Gabriella - Szökött ​szerzetesek
Miért ​tartja a köztudat erőszakosnak a középkort? Milyen lehetőségei voltak akkoriban egy fiatalnak a felemelkedésre? Hogyan büntettek egy papot, ha erőszakos tettet követett el? Miért tabusították az 1514-es Dózsa-felkelést az első emlékezők? Erdélyi Gabriella történész könyvének főszereplői olyan késő középkori diákok, szegény papok és a barátcsuhát letevő szerzetesek, akik mindennapjaik során erőszakos konfliktusokba keveredtek, és ezért a pápai udvarhoz fordultak, hogy bűnük alól feloldozást nyerjenek. Történeteik révén bepillantást nyerhetünk az iskolai csetepaték világába, az éjszakai életbe és a nagy falusi ünnepekbe, akárcsak a törökök és az urak elleni harcokba. Sorsukban közös, hogy fiatalok voltak, akik megélhetésüket és boldogulásukat keresték egy olyan korszakban, amely Európa nagy szellemi és társadalmi átalakulását készítette elő. Erdélyi Gabriella az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. Második önálló monográfiája közel másfél évtizedes vatikáni kutatásaira épül, melyek felölelik a reneszánsz és a reformáció társadalom- és kultúratörténetét.

Kollekciók