Dér Katalin könyvei a rukkolán

Dér Katalin - Jézus ​Krisztus misztériuma
Ez ​a könyv a Titokról szól, a Misztériumról, Jézus Krisztus misztériumáról. Arról szól, amiben ő újat hozott, amiben teljesen más volt, mind bármi-bárki, ami és aki korábban lejött Istentől a földre. Arról, akinek a Szava, ahogy a személye is, odafentről származó beszéd, mert a mennyben volt és van otthon, tökéletesen ismeri a mennyet, Isten Országát, annak természetrajzát, életét, rendjét, onnan jött le elmondani, amit ott látott és hallott. A fejezetek témái sokfélék, változatosak, de valamennyiben ezt az egyet, a misztériumot, Jézus tetteinek, szavainak misztériumát kutatom, mert ez vezet el a lényeghez, a Krisztus-jelenség lényegéhez. Micsoda a misztérium? A misztériumban a végtelen és kimondhatatlan Isten van jelen. A szó eredeti értelme szerint a misztérium az a szólásképtelenség, amely elfogja az embert a lenyűgöző, a kifejezhetetlen, az elmondhatatlan előtt, de amelyet mégis el kell mondani. Hogyan lehet ezt megtenni? A misztérium nem olyasvalami, amit meg lehetne fejteni vagy megoldani, hogy többé már ne legyen misztérium; amit lehet: a misztériumtól problémákat, kérdéseket elhódítani. Ez a könyv célja.

Dér Katalin - A ​zsoltárok misztériuma
Képviselve ​van benne a teremtés-zsoltároktól a király-zsoltárokig, a panasz-zsoltároktól a himnuszokig, a bölcsességi zsoltároktól a zarándok-énekekig és az úgynevezett átok-zsoltárokig. Szenvedés, betegség, üldözés, harag, szenvedély, kétely, félelem, bűnbánat, dicsőítés, hála, öröm, ujjongás, vágyódás: a Zsoltárkönyv olyan életérzéseket fogalmaz meg, amelyek nem függenek vallási hovatartozástól. A zsidóság és a kereszténység, sőt az egész emberiség közös imakönyve.

Dér Katalin - Plautus ​világa
Amit ​Plautusról tudunk, szint csak találgatás: i. e. 251 és 184 között élt, neve - valószínűleg -: Titus Maccius Plautus. Alighanem alacsony sorból származott, s színházi munkásként jutott el a színpad világához. A neve alatt említett százharminc darabból - egy ókori tudós, Varro szerint - huszonegy volt valóban az ő műve, ezek fenn is maradtak. Görög környezetben játszódó, görög tárgyú, görög szerzőktől átvett vígjátékok ezek, amelyeket azonban vérbő itáliai humor, vaskos szókimondás, áradó tirádák, végeláthatatlan szójátékok fűszereznek, s amelyek majd Shakespeare, Molière, Ben Jonson és mások alkotóművészetére hatnak megtermékenyítően. Dér Katalin könyve a rendelkezésünkre álló szerény adatokból megpróbálja rekonstruálni a korabeli színházi viszonyokat, Plautus működésének történetét, műveinek fogadtatását.

Dér Katalin - Biblia ​és irodalom
A ​Szentírás, a benne foglalt szellemi, kulturális hagyomány évszázadokig a művészetek egyik legfontosabb forrása, kiindulópontja, közös kincse, közös nyelvezete volt, és végső soron ma is az. Azt a szellemi és kulturális közeget, amelyben ma élünk, az ókori görög-római kultúra mellett döntő módon a Biblia határozza meg. A Szentírásnak és az irodalomnak egyaránt lelki, szellemi haszna van. Mindkettő élni segít, az igazság keresésére, a szeretetre, a boldogságra, a szabadság és felelősség szép kettősére tanít, az olvasás célja pedig elsősorban ezen értékek keresése a művekben. Az irodalom az élet alapvető kérdéseit teszi fel, kutatja rájuk a választ, és ezek olyan kérdések, amelyekkel a mi kultúránkban először és legmarkánsabb megfogalmazásban a Szentírás szembesítette az embert. Ez az, a Kérdés az, ami első renden közös a Bibliában és az irodalomban. A kötet jelentős bibliai témákat és szövegeket feldolgozó, zömmel magyar alkotásokat, a Szentíráshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó költeményeket tartalmaz. Két részből áll. Az első, _Létkérdések_ című rész tematikus. Az örök egzisztenciális kérdésekkel foglalkozó költemények problematikája nagy súllyal szerepel a Szentírásban is. A második, _A Biblia az irodalomban_ című rész olyan szentírási alapszövegek irodalmi feldolgozásait mutatja be, mint például a teremtés, Káin és Ábel története, a vízözön, Bábel tornyának építése, Ábrahám és Izsák áldozata, Szodoma és Gomora tragédiája, a Hegyi beszéd, Lázár feltámasztása, a tékozló fiú, Jézus születésének története és a Karácsony, a húsvéti események, valamint a feltámadás és az utolsó ítélet. A kötet zömmel magyar költői műveket tartalmaz. A versekhez csatlakozó kommentárok nem szabályos verselemzések, inkább elmélkedések a művekben felvetett bibliai témákról.

Dér Katalin - Próféciák ​a Messiásról
Ha ​az ember meghal, vajon életre kel-e ismét? – kérdezi Jób kimondhatatlan szenvedései közepette. Mindannyiunk kérdése ez. Van-e Szabadító, van-e Messiás, aki megváltja az embert a bűntől és a haláltól? Isten az Ószövetségben sok előrejelzést küldött erről a titokzatos személyről, születéséről, életéről, sorsáról, jelleméről, tetteiről, haláláról és feltámadásáról. Próféciák sorát sugalmazta a Messiás első eljöveteléről, amely a kereszténység szerint 2000 éve már megvalósult, és második eljöveteléről, amely lezárja majd a földi történelmet. A szerző e könyvében a Messiásról szóló legfontosabb próféciákat tekinti át a bibliai kánon szerint csoportosítva: az első rész a mózesi könyvekben, a második a zsoltárokban, a harmadik pedig a prófétai iratokban olvasható jövendöléseket tartalmazza.

Dér Katalin - A ​zsoltárok világa
A ​mű a Mária Rádióban 2006. április és november között elhangzott Zsoltárkönyv című műsor szerkesztett változata. „Katalin könyve tudományos igényű, spirituális olvasmány, életadó szó és bölcsesség mindenkinek, aki keresi hogyan lehet boldogabb, mélyen megismerve Istent.” (Ipoly atya)

Dér Katalin - Horváth Pál - Az ​egyház társadalmi tanításának kompendiuma
Történelme ​folyamán – különösképpen az elmúlt száz esztendőben – az Egyház sohasem mulasztotta el, hogy a társadalmi élet kérdéseivel kapcsolatban szót emeljen. XIII. Leó pápa megfogalmazása szerint ez a kötelessége is. Az idők során összegyűjtött tanítóhivatali megnyilatkozások nyomán az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa II. János Pál megbízásából összeállította ezt a Kompendiumot, mely rendszerbe foglaltan nyújt áttekintést a katolikus társadalmi tanítás sarokpontjairól. A szöveget úgy dolgozták ki, hogy az nem csak a katolikusoknak, hanem az Egyházon kívül állóknak is hasznos lehet; így minden jóakaratú ember képes belőle gyümölcsöző gondolati indíttatásokat és közösségi ösztönzést meríteni az emberiség átfogó fejlődése számára.

Dér Katalin - A ​Biblia olvasása
Ez ​a könyv pontosan arról szól, amit a címe ígér: a Biblia olvasásáról. A közhelyszerű meghatározás szerint a Biblia Isten szava emberi nyelven. Isteni és emberi eme kettősségéből a bibliai bevezetők hagyományosan az emberire teszik a hangsúlyt: a tárgyi tudnivalókra a Szentföld földrajzától, ókori történelmétől a vallás- és kultúrtörténeti adatokig, az egyes bibliai könyvek jellemző vonásainak, szerzőik teológiájának bemutatásáig - a másik, az isteni oldalt pedig nemigen firtatják. Valahogy nem ildomos. Nem, mert arról, hogy a bibliai kijelentések mögött álló, lényegében isteni eredetű gondolkodásmód miként hagyta rajta a nyomát, látható jeleit az emberi nyelven és formán, nos, erről, vélik sokan, nem lehet, s így nem is szabad beszélni. Dér Katalin könyve azonban épp ezt teszi, mondván: egyszerűen nem igaz, hogy ez az isteni oldal, s hatása az emberi nyelvre mindenestől megismerhetetlen, feltárhatatlan lenne. Nem, ez nincsen így. Ha a Bibliában végső forrásukat tekintve isteni közlemények találhatók, s ha e tény alapvetően befolyásolja a kifejezés módját, mikéntjét, akkor ezt az olvasás gyakorlata sem hagyhatja figyelmen kívül. Ha a Biblia mondanivalójának lényege Isten belépése az ember világába, életközegébe, akkor ez igenis meghatározza a szöveget minden szinten, a szemléleti alapoktól a formáig és a nyelvig. Miképpen? Erről szól a könyv. A szerző az ELTE Bölcsészkarán tanít. Ókori irodalmi, színháztörténeti témájú könyvek, cikkek megjelentetése után az utóbbi tizenöt évben bibliai tárgyú és középkori teológiával foglalkozó írásokat publikált, valamint számos fordítást ó- és középkori szerzők műveiből.

Dér Katalin - Édentől ​Bábelig
"Isten ​látta, hogy nagyon jó mindaz, amit teremtett" (Ter 1,31). Ha ez így van, miért ölte meg Káin a testvérét, és miért öli ma is az egyik ember a másikat? Miért pusztította el Isten özönvízzel, amit teremtett? Miért épült Bábel tornya, és miért épülnek a mai bábeli tornyok? akkor honnan a bűn, a szenvedés, a halál? Miért hasonlott meg az ember Istennel, a természettel, a másik emberrel, a munkával, önmagával? Hogyan zuhant alá a férfi és a nő kapcsolata arra a tragikus szintre, ahol ma látjuk? A könyv témája a Szentírás első 11 fejezete, és ma, apokaliptikus világunkban ez - az isteni teremtés és az emberiség őstörténete - különösen időszerű.

Dér Katalin - Szépséges ​értelem
Canterbury ​Szent Anzelm a keleti és a nyugati Egyház kettészakadásának (1054), a Canossa-járásnak (1077), a clunyi reformnak és a keresztes háborúk megindulásának (1095) mozgalmas korában élt (1033-1109), amikorra az utolsó európai népek megtérésével kibontakoztak a szellemileg egységes Universum Christianum körvonalai, miközben egyszersmind hallatlanul megnövekedett az érdeklődés a ratio, a hitkérdések filozófiai, értelmi megközelítésmódja iránt. Írásai az eukarisztikus és szentháromságtani polémiák, a Filioque-vita, az egyházi és világi hatalom viszonya körüli csatározások közegében, a szellemi pezsgésnek ebben a kereső és vitatkozó légkörében születtek meg. Ami Canterbury érsekének személyiségét, munkásságát minden korban figyelemre érdemessé, példaértékűvé teszi, az a hit és értelem harmóniáját megvalósítani törekvő, ugyanakkor a kettő viszonyának problematikus voltát mélységesen, szenvedélyesen komolyan vevő intellektuális habitusa. A kötet elsőként ad átfogó pályaképet magyar nyelven a korai skolasztika e nagy alakjáról, gondolkodásának meghatározó vonásairól, filozófia- és teológiatörténeti jelentőségéről, kiemelten hangsúlyozva életművének maradandó, időtálló, ma is aktuális aspektusait; mindazoknak szól, akik érdeklődnek a középkor teológiája és bölcselete, hit és értelem, Biblia és logika, teológia és filozófia viszonya vagy a középkori nyelvelmélet iránt. A szerző Anzelm korának, életrajzának, művei tartalmának, személyiségének, gondolkodói sajátosságainak áttekintése után a Bibliához és az ágostoni tradícióhoz fűződő viszonyát és eredetiségének mibenlétét elemzi, majd - a kutatás új meglátásait saját tudományos eredményeivel ötvözve - az iratokat alapvetően meghatározó egységtörekvés aspektusából értelmei legfontosabb alkotásait, a Monologiont, a Proslogiont és az azt követő polémiát (Vita a Proslogionról), A grammaticusról című logikai, nyelvelméleti dialógust, a Miért lett Isten emberré? című megváltástani művét és annak helyét a 11. századi zsidó-keresztény vallásközi kapcsolatok szempontjából, nem mellőzve a többi írást sem (Az igazságról, Az akarat szabadságáról, A Sátán bukásáról, A Szentlélek származásáról, A szeplőtelen fogantatásról és az áteredő bűnről stb.). A könyv zárórészében kerül sor az anzelmi teológia esztétikai aspektusának tárgyalására, ami napjainkban - főként Hans Urs von Balthasar nyomán - a teológiai érdeklődés homlokterében áll.

Dér Katalin - A ​Jelenések könyve
A ​szerző, a Szentírás avatott ismerője nem először segíti az olvasót a könyvek könyve írásainak értelmezésében. Ezúttal a legtitokzatosabbhoz, a Jelenések könyvéhez nyúl, a János apostolnak tulajdonított homályos víziókkal teli, világvégi borzalmakat is előrevetítő próféciához. Miért ilyen rejtelmes, titokzatos ez az irat? Mi az Isten szerepe a vég felé tartó történelem és az üdvösség tervének megvalósításában, az új ég és föld létrehozásában? S miközben a szerző elemzése végigvezet bennünket ezeken a kérdéseken, kiderül, hogy az ember mindig minden korban - jelenünkben különösen - döntés előtt áll: választania kell jó és rossz, igaz és hamis, élet és halál, Isten és a gonosz között.

Dér Katalin - Horváth Pál - Bibliaismeret
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dér Katalin - Jorsits Attila - Beavatás
Márk ​evangéliuma beavatás, e szó eredeti, már-már elfeledett értelmében: beavatás Jézus Krisztus földi életének, szolgálatának, halálának és feltámadásának eseményébe, beavatás a misztériumba, élet és halál titkába. Beavató olvasmány volt eredetileg, és az ma is, ez biztosítja különleges helyét az evangéliumok között. A szerzők célja hogy erre irányítsák a figyelmet, a beavatásra, a misztériumra, e leértékelődött, álvallások, tévhitek, hitetések által lejáratott szavak valóságára, valóságos tartalmára, hogy a mai olvasó újra átélje a pogány százados megrázó élményét, amikor a kereszt alatt felismerte azt, amire nincsenek szavak: _Ez az ember valóban Isten Fia volt!_ Paradoxonról van szó. Jézus titkát előbb nem, csak a kereszt után, visszafelé lehet megérteni, miközben kezdettől minden ugyanerre, a keresztre mutat előre. E kettősség drámai feszültséget szül. Márk evangéliuma - dráma, monodráma, dráma egy hangra, elbeszélt dráma, misztériumdráma, ez adja a kulcsot megértéséhez. A hallgató, olvasó nem csupán közönsége a drámának, hanem résztvevője; azonosul a szereplőkkel, hogy velük együtt nyerjen beavatást a misztériumba. mert a misztérium nem olyasmi, amit elég egyszer megérteni, és onnantól már mindig a miénk. A misztériumot nem megfejteni kell, hogy ezután már többé ne legyen misztérium. A misztériumot nem lehet birtokolni, meghódítani; egyet lehet, újra és újra belé avatódni. Ez történik itt, Márk beavató evangéliumában. Ünnepi, húsvéti olvasmány. Azt cselekszi az ünnepen, ami az ünnep dolga, újra valósággá, jelenvalóvá, jelené teszi, felmutatja a megváltás történetét a maga pőre, szikár valóságában.