Ajax-loader

Gellér Katalin könyvei a rukkolán


Gellér Katalin - Zichy Mihály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gellér Katalin - A ​magyar szimbolizmus
A ​könyv a 19. század végén kialakuló új művészeti irányzat, a szimbolizmus magyarországi történetét vizsgálja. Részletesen bemutatja, melyek voltak az irányzat jellemző vonásai, és miképp jelent meg a szimbolizmus a magyar képzőművészetben is. Pontos képet kapunk arról, hogyan vélekedtek a hazai művészek és kritikusok róla, majd az egyes kiemelkedő magyar mesterek munkáiban hogyan mutatkozott meg hatása; olyan nagyszerű alkotók életművében találkozhatunk ugyanis szimbolista vonásokkal, mint Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár vagy Rippl-Rónai József. Náluk is kiemelt témává vált - a szimbolizmus jelentős külföldi mestereihez hasonlóan - a mítoszok idézése, a halál misztériumának kutatása, az élet és a művészet forrásához és az életfához való zarándoklat, egy tökéletesebb világ utáni vágyódás, amelyek az irányzat legjellemzőbb vonásainak számítanak. A kor divatos életfilozófiái és misztikus tanai jelentős hatást gyakoroltak az ő alkotásaikra is, amelyekkel beírták nevüket a magyar művészettörténetbe.

Gellér Katalin - Undi ​Mariska
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gellér Katalin - Keserü Katalin - A ​gödöllői művésztelep
A ​XX. század első évtizedében szerveződött gödöllői művésztelep - hasonlóan a korszak más, szecessziós csoportosulásaihoz - a művészetek szintézisére törekedett. A művészet minden ágát művelték Gödöllőn, a ház,az otthon megépítésétől a nagy falképeken át a mesekönyv-illusztrációkig. Élet és művészet, művészet és etika összefonódása jellemezte munkásságukat, melyet a szeretet, az egyszerűség és természetesség, a művészet által megnemesedett ember eszménye vezérelt. Hitték, hogy a művészet a szépség és az igazság hordozója, a művészetként átélt munka pedig az élet értelme. Ideáljuk a paraszt-kézműves életforma, legfőbb "tanítójuk" a népművészet volt. Tevékenységük egyik kiemelkedő része az a hatalmas gyűjtőmunka, amelynek során az ország különböző tájait járva lerajzolták a paraszti élet használati tárgyait, a viselet darabjait és díszítőmotívumait, megörökítették az élet mindennapjait és az ünnepek szokásait. Ezt a formakincset, motívum- és színvilágot használták fel saját művészetükben. Ennek alapján kísérelték meg, hogy a korszak nagy, egyetemes áramlataihoz hasonlóan kialakítsanak egy jellegzetes szimbólumrendszert és dekoratív stílust. Ez a törekvésük főleg az iparművészetben járt eredménnyel, melyben szerencsésen találkozott az ihletet adó népművészet gazdagsága és dekorativitása, kézműves tevékenységük szakmai igényessége és a szecessziós stilizálás szelleme. Művészetük sokfajta, gyakran ellentétes tendenciát ötvözött. A historizáló falképek, a szecessziós iparművészeti tárgyak, a népi bútorok funkcionalizmusából kiinduló belsőépítészeti együttesek éppúgy megtalálhatók benne, mint a szürrealizmus vízióihoz hasonló témájú grafikák. A kötet szerzői másfél évtizedes kutatómunka, számos részpublikáció és megrendezett kiállítás alapján írták meg könyvüket, mely az első összefoglalás a századelő magyar művészetének erről a kevéssé ismert, de nagyon fontos művészcsoportjáról.

Dénes Mirjam - Gellér Katalin - Japonizmus ​a magyar művészetben / Japonisme in Hungarian Art
A ​Japánt egzotikumként bemutató orientalista és akadémikus művek után, a közép-európai régió más országaihoz hasonlóan, a magyar művészetben is megjelent a japonizmus, a japán művészet öszetett, többféle módon és szinten jelentkező hatása. A japán divat nálunk 1900 után érte el a csúcspontját, egy időben a francia impresszionisták, valamint Cézanne és Gauguin műveinek kiállításaival, az új festészeti irányzatok hazai térnyerésével.

Gellér Katalin - Mester, ​hol lakol?
Nagy ​Sándor a gyógyíthatatlan idealisták, a mindennapokat is átlelkesíteni vágyó próféták közé tartozott. Pályája elején, 1900 és 1905 között a legmodernebb elveket képviselte, amelyekhez végsőkig, újdonságuk elvesztése idején is hű maradt, s hosszú pályafutása során minden értelmezési lehetőségüket részletekbe menően kimerítette. Művészete életművészet kívánt lenni művészeti és filozófiai értelemben is. Sokoldalúsága nemcsak műfajbeli – írt, festett, freskókat és bőrmunkákat tervezett, üvegfestmények és mozaikok készültek tervei nyomán –, hanem alternatív utak kidolgozására is kiterjedt. Életmókísérlet is fűződik a nevéhez, melynek sikerét csak az halványítja, hogy újításai ma már természeteseknek tűnnek, az egészséges életmód elvei a modern élet természetes részeivé váltak. Aggályos részletezéssel túlterhelt eszmefestészetének témái minden műfajban megjelentek. A szeretet mindenhatóságát hirdető műveiből sokszor hiányoznak a katartikus mélység-élmény színei, formái, ezzel szemben grafikai munkássága, európai szintű üvegfestészete, falképei és iparművészeti tervei eredeti, sok területen a korszak csúcspontjait jelentő alkotások.

Gellér Katalin - A ​szecessziós könyvillusztráció Magyarországon (1895-1925)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gellér Katalin - A ​gödöllői művésztelep - 1901-1920
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gellér Katalin - XIX. ​századi francia festészet
A ​művészettörténet egyik legizgalmasabb fejezete a XIX. századi francia festészet. Ez a korszak adta nekünk David, Ingres, Delacroix, Cézanne, Van Gogh, Gaugain, Toulouse-Lautrec, Odilon Redon művészetét, a szimbolizmust, az impresszionizmust, s ez a korszak avatta a festészetet a képzőművészetek vezető műfajává. Párizs ekkor lett az európai művészet centruma. A XIX. századi francia festészet egyszerre őrizte a konzervatív, akadémikus tendenciákat s bontakoztatta ki a művészeti forradalmak elméleti és gyakorlati céljait. A klasszicizmus és a romantika kiteljesedése, a forma-szín, a téma felszabadítása, a l'art pour l'art felé vezető utak egymás mellett haladtak. Eddig a köztudatban rengeteg pejoratív elem vegyült a XIX. század művészetének értékelésébe. ám a legutóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy a XX. század művészeti eredményei megítélhetetlenek a XIX. század ismerete nélkül. Gellér Katalin összefoglaló tanulmánya a korszak főműveinek elemzésével segít eligazodni s megérteni ezt az összetett képet.

Gellér Katalin - Szikora ​Tamás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gellér Katalin - Sassy ​Attila
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bethlenfalvy Géza - Gellér Katalin - Kőfalvi Csilla - Elizabeth ​Brunner
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gellér Katalin - A ​magyar szecesszió
A ​19. és a 20. század fordulóján Európa szerte elterjedt szecesszió az 1960-as évektől jött ismét divatba, és élvez azóta is töretlen népszerűséget. Az összművészeti alkotásra törekvő stílus előzményeit az angol preraffaeliták teremtették meg; példájuk hozta létre Párizsban, Münchenben és Bécsben azokat a műveket, amelyeket ma a szecesszió fogalommal jelölünk. A mozgalom eszmei és stilisztikai célkitűzései hamarosan visszhangra leltek Magyarországon is. Olyan neves művészek oeuvre-je vagy annak egy része sorolható a szecesszióba, mint Lechner Ödön épületei, Rippl-Rónai, Gulácsy vagy Csontváry képei, Róth Miksa üvegablakai vagy Thoroczkai Wigand bútorai. A kötet az eszmetörténeti és történelmi előzmények felvázolása után átfogó képet ad a magyar szecesszió építészetének, szobrászatának, festészetének és iparművészetének alakulásáról. A képanyag válogatásánál a szerző arra törekedett, hogy a legnépszerűbb művek mellett kevésbé ismert alkotásokkal is illusztrálja mondanivalóját.

Gellér Katalin - Zichy
Illetve ​a korábbi kiadás a "Nagy Magyar Mesterek"-sorozat része a Képzőművészeti Alap Kiadó gondozásában.

Kollekciók