Ajax-loader

Hoffmann Zsuzsanna könyvei a rukkolán


Hoffmann Zsuzsanna - T Horváth Ágnes - Ókori kertek
Összefoglaló Tartalomjegyzék: Bevezetés ÓKORI KERTEK (Hoffmann Zsuzsanna) I. Az ókori Kelet I.1. Mezopotámia I.2. Perzsa kertek I.3. Egyiptomi kertek I.3.1. Haszonkertek I.3.2. Villa- és palotakertek II. A görögök kertjei II.1. Aristotelés és Theophrastos botanikai tárgyú művei II.2. A kert mint a kultusz része II.3. A tudomány kertjei és a városi közparkok II.4. A rózsa a görögöknél II.5. A halottak virágai III. Az ókori Róma III.1. Görög hatások a kertkultúrában III.2. A városközeli kertek III.3. Vergilius és Gargilius Martialis a kertekről III.3.1.[I.] A birsalmáról III.3.2.[II.] Az őszibarackról III.3.3.[III.] A manduláról III.3.4.[IV.] A gesztenyéről III.3.5.[I.] Az uborkáról III.3.6.[II.] A bazsalikomról III.3.7.[III.] A gránátalmáról III.3.8.[IV.] A citromfáról III.3.9.[V.] A fügéről III.3.10.[VI.] A cseresznyéről III.3.11.[VII.] A naspolyáról III.4. Columella a kertészetről III.4.1. A kertek védelme III.4.2. A kert fekvése és művelése III.4.3. Mit és mikor vessünk? III.5. A vadaskertek és a méhek tartása III.5.1. Vadaskert létesítése és vadállatok befogása III.6. Szőlőskertek III.7. Olajültetvények, olajfa-iskola III.7.1. Hogyan kell olajfa-iskolát létesíteni? III.8. Gyümölcsös kertek III.9. Kerti zöldségek, zöldségeskertek III.10. Költők a római díszkertekről és dísznövényekről III.11. Quintus Horatius Flaccus III.12. Síri áldozatok és dísznövények III.13. M. Valerius Martialis III.14. Idősebb Plinius a dísznövényekről és koszorúkról III.15. Ifjabb Plinius adatai a kertekről III.16. A római császárkor díszkertjei IV. Kitekintés a középkorra RÓMA SZIMBOLIKUS KERTJE (T. Horváth Ágnes) I. A valóság másolása II. Ikonográfiai értékkel bíró növények II.1. Az akantusz (medvekarom) II.2. Róma szent növényei II.2.1. Szőlő II.2.2. Füge II.2.3. Olajfa II.3. Pálma II.4. Gránátalma II.5. Babér II.6. Borostyán III. Kertábrázolások III.1. A Vezúv-vidék kertábrázolásai III.1.1. Casa del Bracciale d'Oro (Az arany karkötő háza) III.1.2. Casa del Frutteto (A gyümölcsöskertek háza) III.1.3. Casa della Venere in Conchiglia ('A kagylóban lévő Venus háza', 'A tengeri Venus háza') III.1.4. Villa a, Oplontis ("Poppaea villája") III.2. A Róma környéki kertábrázolások III.2.1. A Villa Liviae kertje (Livia-villa, Primaporta) III.3. Csokrok, koszorúk, girlandok, cornucopiák III.3.1. Csokrok III.3.2. Koszorúk III.3.3. A girlandok III.3.3.1. Boscoreale, P. Fannius Synistor-villájának füzérei IV. Valóságosnak tetsző szimbolikus növényábrázolások IV.1. Átváltozás IV.1.1. Akanthuszból kinövő alakok mint keveréklények IV.1.2. Az Augustus-forum pegazusos oszlopfője IV.2. Szétszedett és újra összerakott valóság IV.2.1. A kazetták IV.2.1.1. Az Augustus-forum kazettái IV.2.2. Az Ara Pacis fantasztikus növénytársulásai IV.2.3. A korinthoszi oszlopfő V. Szimbolikus növényi ábrázolások a stilizált díszítőelemekben VI. Növények által kifejezett leggyakoribb jelképek VI.1. A kígyó motívumai VI.2. A hatalmi jelvények: a lituus, a sceptrum és a hasta VI.3. A sas (aquila) VI.4. Napszimbólumok VI.5. Az íj VII. Összetett motívumok VII.1. "kandeláber" - Dracunculus vulgaris VII.2. "Apollo lantja" VII.3. A numen mixtum és concordia deorum jelensége Bibliográfia Antik források Szakirodalmi tájékoztató A növényi ábrázolások szimbolikus értékű elemei Színes képek

Hoffmann Zsuzsanna - Ételek ​és italok az ókori Rómában
M. ​Porcius Cato - a római köztársaságkor emblematikus figurája - a barátság legjobb elősegítőjének a terített asztalt tartotta, asztalánál bőven jutott dicséret a derék és erényes polgároknak, de a becstelenekről és alantas gondolkodásúakról még csak szó sem esett, mert ezekről Cato sem megrovást sem dicséretet nem akart hallani. A baráti együttlétek és luxuslakomák oldott, vidám hangulatát a mindennapi italnak számító bor biztosította, ,,veritas in vino" hirdette az azóta szállóigévé lett római mondás. Hol és hogyan étkeztek a rómaiak? Milyen alapanyagokkal dolgozott a római gasztronómia, honnan szerezték be mindezt, és hogyan tárolták? Milyen egy valódi ókori gourmand lakomájának menüsora, egy ,,lucullusi" lakoma? Hogyan alakult ki és mi jellemzi a római borkultúrát? Mikor érett egy bor és melyik a jó? Milyen csodaszereket használ, és milyen tanácsokkal szolgál a rómaiak ,,házi patikája"? Ilyen és további hasonló kérdésekre keresi a választ kötetünk, amelynek szemelvényeit a leghíresebb római ínyenc neve alatt fennmaradt szakácskönyvből, valamint az agrárszakírók munkáiból válogattuk. Olvasóinknak némi bepillantást szeretnénk nyújtani az antik Róma kultúrájának egy sajátos területére, mégpedig az egyszerű és az előkelő polgárok mindennapi életébe. Az extravagáns római konyha receptjei, megdöbbentő ételkülönlegességei akár tippekkel is szolgálhatnak a kísérletező kedvű hazai ínyenceknek.

Hoffmann Zsuzsanna - Antik ​nevelés
A ​szerző röviden és közérthetően ismerteti a görög-római nevelés főbb jellemzőit a homéroszi kortól a római késő császárkorig, kitérve a zenei és testi nevelésre is. A szöveget számos szépirodalmi idézet és forrásszöveg színesíti. A kötet végén olvasható két hosszabb ókori szöveg is, Plutarkhosz A gyermeknevelésről című esszéje, valamint szemelvények Quintilianus Szónoklattanának I. könyvéből.

Kollekciók