Ajax-loader

Czigány Lóránt könyvei a rukkolán


Czigány Lóránt - A ​magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában 1830-1914
Az ​összehasonlító irodalomtörténet és a magyar nemzeti irodalomtörténet számára egyaránt nélkülözhetetlen a magyar irodalom külföldi fogadtatásának vizsgálata. A szerző e feladat fontos részének megoldására vállalkozott. Munkája gazdag forrásanyagra épül, értéke azonban nemcsak a filológiai alaposságban és az összegyűjtött anyag kronológiai rendszerezésében rejlik, hanem magyarázatot ad arra is,hogy az adott periódusban miért és mire figyeltek fel Angliában a XIX. századi magyar irodalom terméséből, s mi az oka az érdeklődés változásainak. Így jut el az angol társadalmi és politikai viszonyok elemzéséhez, valamint olyan magyar történeti problémákhoz, mint a provincializmus, a nacionalizmus és az elkésettség.

Czigány Lóránt - Irodalom kényszerzubbonyban
1956/2006 Az ötvenedik évfordulón.

Czigány Lóránt - Gyökértelen, ​mint a zászló nyele
Czigány ​Lóránt itt közreadott írásai azt a következetes magatartást dokumentálják, amit a nyugati magyar irodalom hazai jelenléte ügyében képviselt. A hetvenes évek eleje óta a pártállam, a nagypolitikai nyitás kikényszerített melléktermékeként, hajlandó volt engedményeket tenni az emigráció megnyerése érdekében. Ezen a kiskapun, az anyanyelvi konferenciák segítségével a nyugati magyar irodalom bejuthatott az országba és így nyilvánosan is szó eshetett róla. A válogatás egyúttal a hazájukból eltávozott legjelentősebb írók közül Mára Sándor, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán, Faludy György portréjának megrajzolásával teszi hitelessé az emigráns írók gondjainak forrását, magatartásuk kialakulását és változásait. Különös figyelmet szentel az ötvenhatos nemzedék íróinak és intézményeinek. Ez a nemzedék képezte az emigráns irodalom élvonalát. Sajátos életérzésük hazai kortársaikétól jelentősen eltérő formanyelv kialakítását eredményezte, s mégis, ha gyökértelenül is, az egyetemes magyar irodalom öntörvényű világában találták meg írói egyéniségük szilárd támaszát emigrációjuk harminchárom esztendeje alatt. A különböző műfajú írások gyűjteménye ebbe az izgalmas, idegen és mégis ismerős világba kalauzolja az olvasót.

Czigány Lóránt - Írok, ​tehát vagyok
A ​kötet Czigány Lóránt 1971-1981 közötti írásaiból válogat.

Czigány Lóránt - Nézz ​vissza haraggal!
Czigány ​Lóránt Londonban élő magyar irodalomtörténész nevét jól ismeri a magyarországi szellemi élet és még jobban a nyugati világban szétszórtan élő magyar humán értelmiség. Egyike azoknak, akik már igen korán felismerték, hogy az emigrációban élő íróknak és tudósoknak személyre szóló feladataik lehetnek a nemzeti kultúra ápolásában, és e feladatok megoldása során párbeszédet kell kezdeményezniök a magyar- országi kulturális élet képviselőivel. Ez a felismerés nem csupán az övé: általában az 1956-os magyar forradalom veresége után nyugatra távozott fiatal értelmiségiek ennek az eszmének a szolgálatában alakították életüket és munkájukat. 1990-ben, már Budapesten, adta közre Nézz vissza haraggal! című tanulmánykötetét, ebben az „államosított”, azaz „pártállami” fennhatóság alá helyezett magyarországi irodalom kiszolgál- tatottságáról és küzdelmeiről, a megalkuvásokról és a helytállás erkölcsi példáiról adott számot.

Czigány Lóránt - Pajzán ​Toldi
„Ég ​a napmelegtől a kopár sík szarja…” –A Pajzán Toldi, Arany elbeszélő-költeményének trágár átköltése közel nyolc évtizede forog közszájon, sokféle változatban. Ki lehet a szerző – vagy kik lehetnek a szerzők? Mikor és hol keletkezhetett a travesztia alapja, és miféle változatok rakodtak rá az évtizedek során? Czigány Lóránt irodalomtörténész bevezető filológiai tanulmánya ezekre a kérdésekre ad választ, majd közli az eposz leghitelesebb, legterjedelmesebb rekonstruált változatát, a fellehető források, gyűjtemények alapján.

Kollekciók