Ajax-loader

Fejes Endre könyvei a rukkolán


Fejes Endre - Cserepes ​Margit házassága
"Cserepes ​Margit szép lány. Komisz. Kacérkodik mindenkivel. És férje Vitok Pál, a tisztakezű, megöli. Nem tehet mást." Valóban gyilkossággal fejeződik be a dráma? S ki, kit fog megölni ebben a kirmi-színműben? Vajon Fejes Endre valóban "krimit' írt? Nem, szó sincs róla: az ismert, nagy sikerű író nem kalandról, bűntényről mesél, hanem sokkal izgalmasabbról: életünkről, a valóságról, a máról. S mennyi mindent sűrített három felvonásban: munkások igazáról, generációs ellentétekről, öregek-fiatalok erkölcsiségről, a nemiség, a párválasztás bonyolultságáról, kiagyalt szituációnak a valósággal szembesítéséről és legfőképpen az alkotás gyötrelmes-fenséges folyamatáról. Nem Cserepes Margit, nem Vitok Pál a főszereplő - hanem maga az Író, aki korlátlan parancslóként mindent megtehet képzeletszülte hőseivel, de két bűnt nem követhet el: nem lehet unalmas és főleg nem lehet hazug. Ha valóban Író.

Fejes Endre - A ​fiú, akinek angyalarca volt
A ​Kossuth-díjas Fejes Endre új műve nehezen sorolható bármely kategóriába: annyi azonban biztos, hogy a morális kérdéseken töprengő, az emberi lét legfontosabb problémáira összpontosító, zárszámadásra készülő művész összegző igénnyel megszenvedett ítélkezése. Keserűsége leplezetlen, szókimondó indulata döbbenetes, önmagához és világlátásához szuverén, megfellebbezhetetlen természeteséggel és végsőkig ragaszkodik, a szituációk, az erkölcsi kategorikus imperatívuszok félreérthetetlenek, és egyértelműen a Rozsdatemető, a Vonó Ignác, a Kék tiszta szerelem költőjétől valók. Fejes szinte hihetetlen mértékben - úgy is fogalmazhatnánk: csökönyösen - azonos maradt önmagával. A kérdés, amelyben az Angyalarcú drámája összefoglalható, így hangzik: mi történik, ha valaki mindig és minden helyzetben a maga igazát mondja, apró, kis engedmények, lényegi vagy formai megalkuvások nélkül? Ezekre keres választ az Angyalarcú, a Fejes által annyira szeretett színterén - még akkor is, ha rövid látogatásokat tesz Pasaréten, előfordul a Hiltonban is -, az ezerszer áldott nyolcadik kerületben.

Fejes Endre - Szerelemről ​bolond éjszakán
Közvetlenül ​a második világháború befejezése után a romhalmaz Budapestről, "az ezerszer áldott nyolcadik kerület" Tisza Kálmán teréről három fiatal vagány elindul világgá. Szinte jelképes, hogy a három suhanc, amíg új világot akar látni - ezért Nyugatra szöknek -, észre sem veszi, hogy éppen a Tisza Kálmán tér egyik épületében talál főhadiszállást az új világ építésének szerveződő brigádja. Fejes hősei ebből semmit nem látnak, az összefüggésekből keveset értenek. Miért mennek Nyugatra? Legfőképpen kalandvágyból. De nem kizárólag ezért. Életük addig leélt húsz évét - beleértve a háborús esztendőket - a nyomorúság, gyilkolás, erőszak iskolájában töltötték. Lumpenkörnyezetükből nem találtak utat a munkásmozgalomhoz. Utálták környező világukat, de "ellenállásuk" az ököl és a rugóskés használatáig terjed; gyakrabban használva egymás ellen - vélt vagy valódi sérelmek megtorlásául -, mint nyomorúságos helyzetük változtatása érdekében. Ezek a fiúk nem bűnözők a szó klasszikus értelmében. Inkább csak erősen "más elképzeléseik" vannak az erkölcsről, mint a közfelfogásnak. Csavarognak, ügyeskednek, helyüket keresik egy olyan világban, melyben nem találhatják meg. Lehetőségük minimális. Nem eléggé bűnözők, hogy a nyugati világ "nagymenői" közé sodródjanak, irtóznak a rendszeres munkától, tehát arra sincs lehetőségük, hogy a polgári beilleszkedéshez eljuthassanak. Fejes Endre a kitaszítottak között is magányos, kirekesztett lények világába kalauzolja olvasóit, a háborúban felnőtt, magukra hagyott csavargó suhancok drámáját ábrázolja, gyökértelen életüket, a rajtuk és bennük uralkodó farkastörvényeket, vágyaikat, elvetélt szerelmeiket, torzulásukat, sokszor kacagtató, ugyanakkor szánalmasan elesett figurájukat. Ketten elpusztulnak, harmadikuk hazaér. Róla tudjuk, hogy "hazatalál", és biztosak lehetünk abban, hogy Fejes Endre következő regényében itthoni sorsáról, élete folytatásáról többet is megtudunk. Adj cigarettát, szerelmem. Ott van a ballonkabátom zsebében. És beszéljünk komolyan. Természetes, hogy itt ülök most nálad, éjszaka, zöldre vert ábrázattal, és fecsegek, játszom igazmondó, kíméletlen, hazug bújócskát. Elmondok egy történetet. Hosszú lesz. Talán csak holnap tudom befejezni, lehet, hogy soha. Isten adjon nekem bátorságot, neked kellemes szórakozást. Aztán eredj te is a pokolba! Fejes Endre

Fejes Endre - Jó ​estét nyár, jó estét szerelem
A ​sötétkék ruhás fiú törve beszéli a magyart, nem csoda, hiszen görög diplomata. Furcsa ember; félszeg és agresszív, hol érzelmes, néha brutális. Lányok rajzanak körülötte: beteljesült és elvetélt szerelmek sorjáznak. Szépek, fiatalok, kívánatosak ezek a lányok, mindegyiküket egyetlen vágy vezérli, férjül szeretnék a görög diplomatát. Így a legutolsó is, aki talán a legkívánatosabb. Utolsó...? Igen! Az események feltartóztathatatlanul haladnak a végkifejlődés, a gyilkosság felé. Miért? Erre válaszol a Rozsdatemető világsikerű írója.

Fejes Endre - Gondolta ​a fene
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_103534
elérhető
3

Fejes Endre - Mocorgó
Ifjabb ​Makics József. Józsefvárosi proli. Élt harmincöt évet. Meghalt a Bakáts téren 1956 októberében, de nem hősként - véletlenül. Egyetlen vágya, hogy sátrat nyithasson a Teleki téren, de mindig mások döntenek helyette. Ledarálja a szegénység, az apja, a szerelem, a háború: telnek az évek és elfogy az ereje. Pályát tévesztett, félkész, egész életét félreismerő ember. Mint mi is annyian.

Fejes Endre - Vidám ​cimborák
Régen ​esedékes tartozását egyenlíti kiadónk Fejes Endre újabb novelláskötetének kiadásával. Ezek az írások ugyanis - melyeknek jó része folyóiratokban, antológiákban már megjelent - A hazudós c. novelláskötet és a világszerte érdeklődést keltett Rozsdatemető c. regény között születtek, szorosan hozzátartoznak neves prózaírónk eddigi életművéhez, s kitűnően példázzák Fejes Endre fejlődésének, de főleg művészi igényességének egyre magasasbb színvonalát. A kötet érdekességeként kiemeljük az Etűd I és Etűd II c. novellákat, amelyek az író készülő regényéből egy motívumot variálnak, s amely írások szinte ízelítőt adnak az új regény rendkívül izgalmas atmoszférájából.

Covers_426082
elérhető
4

Fejes Endre - A ​hazudós
Fejes ​Endre írói világának sokszínűségét reprezentálja novellás kötete. Hősei nehéz, küzdelmes sorsú munkások, a Józsefváros szűk utcáin, sötét terein élnek. Szűkre mért életükből a képzelet szárnyán, szivárványos álmok segítségével próbálnak kitörni. De meséik nem csupán a prózai valóságot szépítő hazugságok, hanem egy másfajta, emberibb élet utáni vágyakozást is kifejezik. A bukástól, a kudarctól akarja védeni szeretett hőseit az író, értük, velük perel lírai realizmussal telített írásaiban.

Covers_503365
elérhető
4

Fejes Endre - Rozsdatemető
Jani ​ököllel ütötte meg őt, az arcát. Hátrazuhant a géproncsok közé, a koponyáját törte el, azonnal meghalt. Az esztergályos percekig nem tudta elmozdítani sárgás szemét az iszonyatos látványról. Aztán két hatalmas tenyerét az arcához emelte, ordított, mint egy állat, még akkor is, amikor a munkások elvezették.

Fejes Endre - Rozsdatemető / Jó estét nyár, jó estét szerelem
A Rozsdatemetőt újszerű könyvnek látom, és sikerét azzal magyarázom, hogy olvasóim többsége észrevette vagy ösztönösen megérezte ezt. Meg a regény kegyetlen igazsága mögött felfedezte a hitemet minden Hábetler Jánosban, aki - mint meg írtam - "némely dolgot nem értett meg a világból, ezért volt tehetetlen". Fejes Endre

Fejes Endre - Jó ​estét nyár, jó estét szerelem / Vonó Ignác
Jó ​estét nyár, jó estét szerelem "Ez a fiú társadalmi skizofrénia áldozata, munkás a nép államában, s közben külföldi diplomatának kell kiadnia magát, hogy emberszámba vegyék az ő fogalmai szerint. Kell? Természetesen Viktor Edman nem tipikus figura, s esete sem az. Fejes a rendőri hír extremitása mögött azokat a hétköznapi körülményeket kutatta, amelyek egyszer elindíthattak egy embert ezen a hibás sorspályán..." Mészáros Tamás, Magyar Hírlap Vonó Ignác "...alighanem napjaink egyik legjelentékenyebb, mert tömör, okos, szellemes és szép drámai alkotás: s ha a közvetlen kortárs jóslása igazában reménykedhet: alighanem a jövendő magyar irodalomtörténete is erre a rangos helyre sorolja." Gyárfás Imre, A Magyar Rádió Miskolci Stúdiója

Fejes Endre - Rozsdatemető ​/ Kéktiszta szerelem
A ​kortárs magyar regényirodalom, az igényes prózaművészet három évtizedének egyik legsikeresebb, leghíresebb, legolvasottabb alkotása a Rozsdatemető. Terjedelmét többszörösen, sokszorosan meghaladja azoknak a kritikáknak, tanulmányoknak, elemzéseknek, méltatásoknak a tömege, amelyeket a műről írtak, hazánkban és külföldön, eddig kilenc magyar és számos külföldi kiadása kapcsán. Nem tudni, elegendő hangsúlyt kapott-e a méltatásokban - a "rozsdatemetők" és a "hábetlerizmus" vizsgálatai közben is - annak az idézetnek a lényege, amely a regény elején áll: "Az ember... gondolkozó nádszál... ha a mindenség eltiporná is ... az ember maradna nemesebb annál, aki eltiporta..." Nem tudni, olvasók százezrei közül elegen tették-e le a regényt annak a felismerésnek a birtokában, hogy kicsi kisemberalakjaiban az egyetlen embert, a nagyot jelenítette meg az író. Sikere éppoly indokolt, mint az a megállapítás, hogy megjelenése az új magyar regény történetének új fejezetét nyitja meg irodalmunk történetében, és mint amilyen szükséges volt ezt a modern, magyar, szocialista fejezetnyitást 1975-ben a Kossuth-díjjal fémjelezni. Nem tudni, igazán érzi-e olvasóinak sokasága, hogy mennyivel nagyobb körben fénylik az író gondolkozó embersége, és mennyire egy az emberségében a gondolat és az érzés. Hogy milyen nagy az "ezerszer áldott Józsefváros" kis világa, milyen vetület. Hogy mennyi szeretet hány rétege rakódott le Fejes novelláiban. A regényhez csatolt kisprózai írásoknak ebben a kötetben az a feladatuk, hogy a nagyobb körre is, gondolat és érzés harmóniájára is figyelmeztessenek.

Fejes Endre - Lemaradt ​angyalok
Az ​író hetvenedik születésnapjára megjelent kötet Fejes Endre újabb novelláiból tartalmaz egy nagyobb csokorravalót. Fejes régebbi műveinek olvasói ismerős motívumokra, témákra helyszínekre, figurákra éppúgy bukkanhatnak ez újabb írásokban, mint teljesen új, a hagyományos Fejes-képpel alig-alig összeegyeztethető vonásokra. Mert megmaradt az írónak az a szenvedélyesen képviselt nézete, hogy a világ kétosztatú: vannak a minden romlottságuk, bűnük, gonoszságuk ellenére is tiszta kétkezi munkások, akik szerezhetnek ugyan jó nőt maguknak, akik juthatnak Zsigulihoz, lehet divatos ruhájuk is, mégis világok választják el őket a saját vitorlásukon hajókázóktól, a - mindegy, hogy milyen párt jóvoltából - "fontosaktól", vezetőktől, luxusnőkhöz (sokszor ártatlan fiatal lányok, sőt fiúk megrontható testéhez), hatalomhoz, manipulációs lehetőségekhez jutóktól (Vaklebegés; Gyónás; Ha megtanítasz sírni; Lemaradt angyalok; Azt is meghallom stb.). E világkép kétségkívül romantikus, ám ettől nem kevésbé hatásos. Annál is inkább, mert elemi erejű indulatok állnak mögötte, és Fejes ért ahhoz, hogy ezeket az indulatokat feszítő erővel ábrázolja. Igazán "jó", igazán magával ragadó azonban akkor lesz, amikor a "lemaradt angyalokról" a józsefvárosi kocsmákban, albérletekben, utcákon kallódókról szól, amikor az ő életüket emeli a költészet, a szép hazugság, a mese (állandóan visszatérő) magaslataiba, kivált, amikor szinte szürrealista módon áttűnésekkel dolgozik, amikor a vágyképek és a mese/valóság egybevág, amikor az iszonyú nyomások alól hősei kijutnak a "szabadba", a fénybe. Ez a megoldás Fejesnél egyre inkább fantasztikussá, szürreálissá válik, finom lebegésével mégis egyre gyakrabban oldja a "régi" író keserű görcseit. - A szerző korábbi munkáit kedvelő olvasókon túl minden novellakedvelő olvasónak is ajánlható.

Fejes Endre - Színművek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fejes Endre - Rozsdatemető ​/ A hazudós / Jó estét nyár, jó estét szerelem
Kossuth-díjas ​írónk két nagy sikerű regényét és összes - kötetekben megjelent - novelláját kapja kézhez az olvasó. A már világszerte is ismertté vált Rozsdatemető az új magyar próza talán legsikeresebb, de legtöbbet vitatott alkotása. Fejes Endre a regény indításánál beavat a tragédiába - 1962 tavaszán ifjabb Hábetler János megölte sógorát, Zentay Györgyöt az egyik budapesti nagyüzem ócskavastelepén, a "rozsdatemetőben". Fejes Endre írói világának sokszínűségét reprezentálja A hazudós c. novellaciklus. Hősei, küzdelem sorsú munkások, a Józsefváros szűk utcáiban, sötét terein élnek. Szűkre mért életükből a képzelet szárnyán, szivárványos álmok segítségével próbálnak kitörni. De meséik nem csupán a prózai valóságot szépítő hazugságok, hanem egy másfajta, emberibb élet után való vágyakozást is kifejezik. A bukástól, kudarctól akarja védeni szeretett hőseit az író, értük, velük perel lírai realizmussal telített írásaiban A fiú története, kettős élete hátterében valóságos társadalmi kérdések húzódnak, torz és elhibázott felemelkedési kísérlete mögött Fejes egyén és közösség megbomlott viszonyát ábrázolja. A Jó estét nyár, jó estét szerelem regényben, filmen, színpadon egyaránt legsikeresebb alkotásaink közé tartozik.

Fejes Endre - Szabadlábon
Úgy ​kezdődött, megírtam A hazudós-t. A szerkesztőség örült. Nem jelenhet meg. Nem mutat előre. Hátra sem, mondtam. Megjósolták, soha nem nyerem meg a hatalom kegyét. Nem olyan a természetem. Igazuk lett. Gyöngült a hatalom, 56-ban megjelent A hazudós, majd az Eljegyzés is. Októbert írtunk, sok minden változott vagy változni látszott. A jóslat érvényes maradt. Így van rendjén. Megálmodott, megvalósítani még csak nem is szándékozott jövőről kéne úgy írni, mintha napjaink valósága volna, hol pillanatnyi ötletek, torz képzelgések hozsannázását várják. Kényelmes jólétet adnak cserébe. Hazudni se kell. Kivételezettek sorsát az ország sorsaként mutatni meg. Ennyi. Nem az életet, csak az élet értelmét kérik. Pénzt vagy életet, tevődik föl kimondatlanul a kérdés. Lehet a való fölmutatását s lehet a pénzt választani. Ki-ki maga dönti el. A Bibliával vallom: "Most azért maradt a hit, remény, szeretet, e három, ezek közül pedig legnagyobb a szeretet." Csak nem minden hatalom szeretete.

Fejes Endre - Szegény ​Vivaldi
... ​Őszintén mesélt, szívéből, és a lányok már várták őt. És ő meghízott. Evett vajat, kenyeret, zöldpaprikát. Füstölt szalonnával kínálta Gerzanics Béla vasesztergályost, aki szabadkozott, ekkora kincset nem fogadhat el. - Becsülettel keresem kenyerem - mondta az öregember. - Csirkét is veszek, meglátod. Meg hatalmas görögdinnyét. Három hét múlva öngyilkos lett. Két doboz Dorlitint zabált be. Egy cédulát hagyott maga után. Annyit írt rá: "Hiába süt a nap. Elfogyott a mese." Gerzanics Béla a fejét vakarta. - Egészséges volt mint a makk - mondta a rendőröknek. - Ki a franc, ki a jó büdös franc érti? A rendőr azt felelte, nem ér rá ilyesmin tökölni. - A fél város megbolondult.

Fejes Endre - Kéktiszta ​szerelem
A ​Kéktiszta szerelem (1971). Azt vizsgálja ebben, hogy milyen esélyei vannak a valódi, mély érzelemnek a valóság ellenállásával szemben. Nagy erénye a műnek, hogy a figurák itt nem hordozzák úgyszólván a fizikumukba, lelkialkatukba írva a sorsukat. Két ember, aki valóban szereti egymást, harcol egymásért. Megpróbálnak együtt élni, de a világ egyetlen ellenséges tömbként áll velük szemben, ott ejt rajtuk sebeket, ahol a legvédtelenebbek. A "kéktiszta szerelem" kudarca nem a szegénységre vagy öröklött lelki tényezőkre vezethető vissza, hanem az emberi együttélés fájdalmas-kegyetlen törvényszerűségei ítélik halálra.

Kollekciók