Ajax-loader

Bács Gyula könyvei a rukkolán


Covers_61846
elérhető
0

Bács Gyula - Jugoszlávia
Európa ​nagy idegenforgalmat vonzó országai között sajátos helyet foglal el a sokarcú "Ezer sziger országa": Jugoszlávia. Igen "Sokarcú", mert nemcsak páratlan szépségű és sokféle jellegű természeti adottságokkal rendelkezik: tengerparttal, lankás domvidékkel és romantikus, folyók szabdalta hegyekkel, de földjén utazgatva lépten-nyomon nagyszerű műemlékekkel, antik romokkal, római császárok emlékeit idéző palotákkal és a bizánci stílust őrző kolostorokkal is találkozhatunk. S nekünk, magyaroknak, hazánkkal való bensőséges történelmi és művészeti kapcsolatai révén talán még többet nyújt ez a föld, mint bármely más ország turistáinak. Jugoszláviában a magyar utas a nép hasonló gondolkozásmódja, barátsága, közvetlensége révén otthonos hangulatú országban érzi magát. Az általános idegenforgalmi vonzerőn kívül ennek az otthonosságnak tuladjonítható, hogy évről évre több magyar utas járja Jugoszlávia földjét, s tér haza szép élményekkel gazdagodva. Utasaink nagy része eddig főképp a kéklő Adria felé vette az irányt, s - kellő ösztönzés hiányában - csupán mellékes úticélként, átutazóban ejtette útba Horvátország, Szlovénia és Bosznia érdekes városait, tájait. Csak nagyon kevesen keresték fel Dél-Szerbiát, Macedóniát vagy Kosovo keleti romantikájú tájait. Ez az útikönyv a látnivalókban gazdag ország valamennyi vonzó vidékére, tájára kalauzolja el az olvasót. Bemutatja az ország rangos műemlékeit, sajátos életű területeit, amelyek mindeddig ismeretlenek és kellő tájékoztatás híján szinte elérhetetlenek voltak a turisták számára. A szerző valóban úttörő munkára vállalkozott, amikor bejárva e messzi tájakat, saját élményei, tapasztalatai alapján szegődik vezetőül, s nemcsak pontos leírással, útmutatásal szolgál, de konkrét valósággá varázsolja Jugoszlávia változatos múltját, emlékeit, sokszínű, lüktető életű jelenét.

Bács Gyula - Bolgár ​tengerpart
Kiadónk ​negyedízben mutatja be a teljesség igényével a látnivalókban gazdag Bulgáriát. Az ország idegenforgalmi vonzereje nemcsak a tengerpart, a finom fövenyű Aranyhomok és Napospart környéke, a sajátos hangulatú főváros, Szófia vagy a -különösen a művészet szerelmesei részéről - nagy látogatottságnak örvendő Rilai kolostor. Nagy érdeklődésre tarthat számot más festői bolgár város is, mint Tár-novo, Plovdiv vagy a bizánci templomairól híres, tengerparti Neszebár. Érdekességükkel ragadnak meg a hegyek között megbúvó nagyszerű kolostorok (Bacskovo, Trojan), amelyeket a magyar turisták általában még nem olyan szép számmal keresnek fel, mint a közismerten vonzó, pihentető bolgár tengerpartot vagy Szófiát.

Untitled_2
elérhető
1

Bács Gyula - Bulgária
A ​szép Rodope és Poszeidón tengeristen szerelmi viszályáról, egy Balkán nevű kővé vált óriásról, a tenger fölé emelkedő Nosz Kaliakra sziklájáról lezuhanó negyven szűzről és sok egyébről is regél a bolgár táj: hiszen járjunk akár a Duna völgyében, akár a tengerparton, akár a Balkán-hegység rózsákat óvó medencéiben, vagy az Orpheusz hazájának tudott Rodopéban, mindenhol találunk rendkívüli természeti képződményeket, amelyek megmozgatják a fantáziánkat. Legendába illő diadalok és legendába illő szenvedés váltja egymást e föld emberi történelmében is. A trák halomsírok kincsei, a római amfiteátriumok, az első főváros Pliszka és a második főváros Veliko Tárnovo romjai a hajdani nagyság bizonyítékai. A félig föld alá épített templomocskák, a hegyek erdőrengetegében megbújó kolostorok könyvei, a legtöbb módos házban megtalálható rejtekkamrák és titkos kijáratok, a csereszenyefatörzsből készített ágyúk pedig a több évszázados elnyomást túlélni akarók nagyságát bizonyítják. Amit a török hódítók a saját dicsőségükre építettek (dzsámik, fürdők, erődítmények), az is itt maradt, akárcsak a keleties hangulatú utcák, a nyüzsgő bazárjaikkal, csorgókútjaikkal városról városra újra találkozhatunk. A viszontagságos történelem magyarázza a felszabadulási emlékművek sokaságát, mind az 1878-at, mind az 1944-et idézők az orosz hadsereg iránti háláról és a szláv testvériségről szóló monumentális alkotások. A természeti és történelmi látnivalók mellett a kirándulók kulturált ellátását biztosítani igyekvő új létesítmények, a viszonylagos olcsóság és a bolgárok vendégszeretete teszi még vonzóbb úticéllá Bulgáriát. Már a tartalomjegyzék föllapozása is kellően bizonyítja, hogy a kiadónk gondozásában ötödször megjelenő könyv mindarról tájékoztat, amire az utazónak szüksége lehet. Az ország látnivalóinak a teljességre törekvő bemutatása során a szerző a leglátogatottabb vidékek (Szófia, Veliko Tárnovo, a tengerpart, Rila, Plovdiv, Pamporovo) leírásával is képes újabb felfedezésekre csábítani, de a legtöbb élményt talán azok kapják, akik éppen e könyv színes útmutatói nyomán indulnak el eddig ismeretlen műemlékvárosok, skanzen-falvak, magányos kolostorok, hidak, erdők felé. A gyakorlati tudnivalók adatait felfrissítettük, az autósoknak külön segítséget adunk útitervük összeállításához, a nyelvi nehézségeket útiszótár közreadásával igyekszünk megoldani. Az öt ív terjedelmű képmellékletet szintén megújítottuk.

Bács Gyula - A ​jugoszláv tengerpart
A ​Panoráma Külföldi Útikönyvek sorozatának ezzel a kötetével Jugoszlávia legvonzóbb tájára, a kéklő Adriának az olasz határtól az albán határig terjedő partvidékére, a jugoszláv tengerpartra kalauzoljuk el az olvasót. Múltjukba merevedett városokat és festői halászfalvakat, váratlanul feltáruló öblöket és égbe nyúló sziklacsúcsokat, a nap fényében csillogó tengert, idillikus hangulatú szigeteket, pálmát, babért, ciprust talál itt a látogató. Ősi templomok, díszes paloták, történelmet látott várfalak, egykor kalózok lakta erődök regélnek a múltról. Pompás fürdésre, üdülésre nyílik itt alkalom, nagyszabású színjátékok, művészi, zenei produkciók gyönyörködtetik a tengerpart látogatóit. Az útikönyv szűkre szabott terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a tengerpartnak e hosszú szakaszán oly rendkívüli bőségben fellelhető nevezetességeket, látnivalókat a teljesség igényével mutassa be; csupán a fontosabbakkal foglalkozhat. Ezeknek a száma szintén nem csekély. Az útikönyve első része tájékoztatást nyújt a sokarcú tengerpart és szigetvilág fekvéséről, éghajlatáról, eseményekben gazdag történelméről, nagyszerű alkotásokban megnyilvánuló művészetéről. A második részben ("Végig a jugoszláv tengerparton") az útikönyv - a Magyarországról utazók által általában kiindulási pontként használt - Rijekából (Fiuméból) nyugat felé végigvezet a Kvarner mellékén és az isztriai tengerparton; délkeleti irányban a horvát, a dalmát és a Crna Gora-i tengerparton, valamint a hozzájuk tartozó népes szigetvilágon. Útközben az eligazodást hasznos táj- és várostérképek segítik. (Az ország majdnem egész területét felölelő, ún. tájékozódási térképen található számok az egyes tájtérképekre utalnak, egyben némi tájékoztatást nyújtanak a tengerpartra vezető főbb útvonalak, útvonalszakaszok hosszáról is.) Az útikönyv gyakorlati útmutatója és az idegenforgalmi címtár a megközelítés, szállás, étkezés, továbbá a helyszínen való közlekedés és egyéb gyakorlati tudnivalók tekintetében kíván útbaigazítást nyújtani mind a vasúttal, hajóval közlekedők, mind az autóval utazók részére. A közvetlen érintkezést könnyíti meg az a kis útiszótár is, amely az utazás folyamán a leggyakrabban előforduló szavakból és egyszerűbb kifejezésekből gyűjti össze a legfontosabbakat. Ha pedig már az érintkezés nyelvéről beszélünk, szólnunk kell az útikönyvben előforduló személy- és utcanevek írásáról is. Ezeket a horvát írásmódnak megfelelően használtuk, kivéve azokat a - magyar történelemben is előforduló - személy- vagy helyneveket, amelyeket hazánkban meghonosodott alakjukban említünk. Reméljük, hogy útikönyvünk - immáron hetedik, javított kiadásban - hasznos vezető, jó útitárs lesz a sok élményt ígérő tájakon.

Bács Gyula - Lengyelország
Ez ​a könyv a baráti Lengyelország megismeréséhez kíván segédkezet nyújtani, anélkül, hogy megfosztaná a turistát a kalandos egyéni felfedezés örömétől. A műemlékekben gazdag és nagy kiterjedésű ország látnivalóinak ismertetése ugyanis már csak a könyv terjedelme miatt sem tarthat számot a teljességre, marad tehát elég felfedeznivaló.

Bács Gyula - Délkelet-Lengyelország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bács Gyula - Belgrád
Útban ​a Kéklő Adriához a magyar utasok gyakran érintik a közeli fővárost: Belgrádot,amely többre csábít,mint egy átutazás.Érdemes körülnézni, megtelepedni itt néhány napra,hiszen a Duna és a Száva találkozásánál a Kalemegdán dombján a belgrádi vár bástyái,kapui hívják fel magukra a figyelmet,és az oromról messze tekint Mestrovic híres szobra:a Győztes. A Száván kecsesen átnyúló Gazella-híd vezeti be a forgalmat a ragyogó kirakatokkal teli Terazjera,a tekintélyes épületekkel szegélyezett Bulevar Revoljucijere.Ennek ellentéteként a török idők hangulatát idézi a szerényebben meghúzódó kacskaringós Balkanska utca bazársora és a Barjakli mecset magasba nyúló minaretje.A főváros terebélyes negyedei,az új lakótelepek égbe nyúló felhőkarcolókkal, főleg Új-Belgrád és Zimony kerületeiben,szintén hozzátartoznak a város sokszínűségéhez. Belgrád bebarangolása után elvezetjük a kirándulni vágyókat a tágabb környékre is:az Al-Dunához,Novi Sadra,sőt a Fruska Gora rejtőzködő kolostoraihoz.

Bács Gyula - Varsó
Varsóban ​a látogató sosem lehet biztos benne, hogy a réginek tűnő műemlék, amit lát, nem az elmúlt évtizedek alkotása-e. A második világháború után e város helyén rommező terült el. Sok évszázad alkotásai, művészi, teremtő ereje vált semmivé az 1944-es legendás hírű varsói felkelés, majd az elbukását követő megtorlás következtében. De a felszabadulás után Varsóban csodát művelt a lengyel nép: keskeny homlokzatú középkori házsorok támadtak fel a porból és törmelékből, és mellettük a XX. század korszerű lakótelepei nyúltak fel az égre. A mai Varsó nagyon régi és nagyon új egyben. Egész Európában talán ez a város bizonyítja a legékesszólóbban, egész létével: a pusztító szándék sohasem diadalmaskodhat. 1944-ben Hitler parancsot adott: Varsónak még földrajzi fogalomként is el kell tűnnie az emberiség tudatából. Harminc évvel utóbb, napjainkban Varsó impozáns, korszerű világvárosként fogadja vendégeit.

Bács Gyula - Vas ​megye
Vas ​megye: országunk legváltozatosabb megyéje. Sűrítve és kicsiben majdnem az egész Európa megtalálható benne. Délkeleti szöglete, Jánosháza és környéke, mediterrán jellegű, mintha Itáliában járnánk. De már néhány kilométerrel keletebbre Karakó, a hajdani avar székhely, a kelet-európai sztyeppéket idézi. Tovább, Celldömölk mellett a Sághegy, a Balaton menti bazalt hegysor szélső tagja, kialudt vulkán, bora Badacsonyéval és Somlóéval versenyezhet. Körülötte a Kemenes-hát, Gérce, Nagysimonyi, Csönge, az ukrán dombvidék bánatos szépségére hasonlít. A Rába-part, Sárvárnál vagy Hídvégnél, az erdős-lombos francia folyópartokról beszél, antik nyugalmú tájakról, ahol mintha latin pásztor-istenek őriznék gulyáikat. A megye északi része, Bük, Szeleste, Répcelak már Kisalföld, termékeny síkság, akár a Kunságra érkeztünk volna. Itt van Csepreg, Pápóc, valamikor apátságok, pezsgő életű vásárhelyek, az ellenreformáció goromba és szenvedélyes hitvitáinak gócai, ma restaurálásra váró emlékek. Forduljunk nyugatra: alpesi erdők, hegyek, kristály levegő, itt egy megmaradt középkori gyönyörű városka, Kőszeg, mint a német Rothenburg vagy a svájci Fribourg. És Velem-Szentvid, a pannon-kelta bronzművesség történelem előtti települése. A kőszegi hegyekről ellátni Szombathelyig, ahol a római birodalom építkezéseitől, a gótikán és barokkon át, a felrepülni látszó modern emlékműig, szinte keresztmetszetben feltárul az egész élet. A megye déli részén árpádkori templomok: Ják, Csempeszkopács, Velemér, Magyarszecsőd. Épségük és szépségük a középkori Magyarország különleges és mégis európai szellemét képviseli. S az Őrség, a Kerka-völgy őserdejének bontatlan csendje. És a várkastélyok (több mint negyven), a gyógyfürdők, az arborétumok... még hosszan sorolhatnánk. Itt csaknem minden falu más és más. Itt egyik községtől a másikig korszakokon, országokon, klímaöveken vándorlunk keresztül, harsány jelenből a kőbe merevült történelembe, az emberi vagy ember előtti ősidőbe, és vissza, a mai szórakozás bőséges alkalmaiba.

Kollekciók