Ajax-loader

Kovács Sándor könyvei a rukkolán


Benkő István - Dr. Csiffó György - Kovács Sándor - Oros László - Tejtermelés ​kötetlen tartásban
A ​szarvasmarha-ágazat szakosodási programjának eredményeként jelent a nagyüzemi tejelő tehénállomány 14-15 %-a található kötetlen, fejőházi tartástechnológiái rendszerben. A nagyüzemi tehéntartó telepek férőhelybővítő rekonstrukciója közben, ill. az új telepek építésekor a közeljövőben jelentősen emelkedik ( 1986-ban több mint 60 nagyüzem kezdi meg tejtermelő telepének rekonstrukcióját) a nagyüzemekben a kötetlen tartásra való áttérés. A tejelő tehenészetek rekonstrukciójához nincs előírt tartástechnológiai irányelv érvényben. A MÉM 1985-ben pályázatot hirdetett a tejelő tehenészeti telepek átalakításához. A díjat nyert tervek kötetlen megoldásokat tartalmaztak. Mindezeket figyelembe véve a szerzők az üzemeletető és tervező szakemberek részére jól hasznosítható könyvet írjak.

Kovács Sándor - Az ​iskolaműködés elemzése és fejlesztése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kónya Ádám - Kovács Sándor - A ​Rétyi Nyír és környéke
Földig ​hajló, dús koronájú öreg nyírfák ligeterdeje. Lágyhajlatú, vég nélkül váltakozó, alacsony bársonyos gyeppel, tarka virágok színes szőttesével borított homokbuckák. Selymékes, zsombékos égeresek rejtélyes vízi növény- és állatközösséget dajkáló sekélyvízű tavakkal, tavirózsákkal, félénk vízimadarakkal. Erdeifenyő sávok közt húzódó rozs és burgonyaföldek, széles legelők nyájakkal és homok. Mindenütt a jellegzetes rozsdavörös homok. Ez a Rétyi Nyír!

Kovács Sándor - Verecke
Minden ​nemzet számára léteznek szakrális fogalmak. Ha anyanyelvünkben ilyen fogalmakat keresnénk, bizonyára előkelő helyen szerepelne a VERECKE szó. E szó hallatán minden magyar ember ugyanarra gondol, és azonnal egy másik szakrális fogalommal társítja - ez pedig a HONFOGLALÁS. A történészek többsége a 895. évben állapította meg a magyarok beköltözésének kezdetét, amikor őseink az Északkeleti-Kárpátok hágóin átkelve megkezdték a Kárpát-medence birtokbavételét. A honfoglalók főserege, Árpád vezetésével a Vereckei-hágón kelt át. Ha felkapaszkodunk a Vereckei-hágóra nem csak a Kárpátok friss fuvallata érint meg bennünket, nem csak azt látjuk miként ölelkeznek a hegyek és a völgyek ölén a lombok, a patakok vizének pezsgő habjai, nem csak a hangulatos faházak, fatemplomok mesevilágába képzeljük bele magunkat, hanem egy pillanatra átéljük Árpád és honfoglaló népének értünk is megtett, könnyűnek egyáltalán nem nevezhető útját. A honfoglalás emlékét őrző bércek között, a történelmet formáló események színhelyén szívünk hevesebben kezd verni, és olyan érzés kerít hatalmába minden magyar embert, amely egyszerre jelenti a honfoglalást, Árpádot, őseinket és hányatott történelmünket. Sajnos, azonban nem mindenki tudja, a valóságban mi is rejtőzik a honfoglalás jelképévé vált "Verecke" mögött. Ezért szeretnénk egy kicsit körüljárni földrajzi és történelmi aspektusból a Kárpátok eme szegletét.

Dr. Budzsáklia Mátyás - Dr. Csiba Tibor - Dr. Péteri Károly - Kovács Sándor - Igazgatási ​ismeretek I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Sándor - Nyéki József - A ​nyári almák, a nyári körték és a héjasok házikerti termesztése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Sándor - Less György - A ​Bükk hegység földtana / Geology of the Bükk Mountains
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Sándor - Bogyós ​gyümölcsűek a házikertben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Sándor - Angolszász-magyar ​unitárius érintkezések a 19. században
Az ​angol–magyar protestáns kapcsolatok 19. századi unitárius vonatkozásait és az unitárius egyház intézményrendszere köré épülő eseménytörténetet mutatja be a szerző úgy, hogy közben tekintélyes bibliográfiai, intézménytörténeti, archontológiai, biográfiai, helytörténeti nyersanyagot halmoz fel. A szerző ezek körében Bölöni Farkas Sándor „napnyugati” utazásának egyházdiplomáciai mozzanatát, Kossuth Lajos angliai média-politizálásának az unitárius kapcsolatokat érintő elemeit, illetve Jókai Mór nevezetes regénye, az Egy az Isten keletkezéstörténetét emeli ki. Az erdélyi unitárius közösség külpolitizálásának funkcionális bemutatását szolgálja egy kolozsvári civil szervezet (az English Conversation Club) összetett szerepének érzékeltetése a felekezet társadalmi elhelyezkedésének szerkezetében, háttérbefolyásának érvényesítésében.

Kovács Sándor - Hogyan ​gyakoroljunk?
Negyven ​évvel ezelőtt jelent meg először Kovács Sándor „Hogyan gyakoroljunk” című műve, – most éri meg második kiadását. Nem tudományos jellegű mű, nem a növendékről, hanem a növendéknek szól, közvetlen és egyszerű formában fejez ki a széleskörű tudományos kutatásokra épülő elveket. Arra az új metodikai és pedagógiai szemléletre épül, amely Kovács Sándort világviszonylatban is jelentős zenepedagógussá tette. Kovács Sándor 1886-ban született, Szendy Árpád növendéke volt, 1910-ben lett a Fodor-féle zeneiskola tanára, ahol hét évig tanított, 1918-ban bekövetkezett haláláig. Ő volt az első magyar muzsikus, aki doktori címét zenei tárgyú disszertációval szerezte. Külföldi tanulmányai során Berlinben végzett stílustörténeti tanulmányokat, részt vett az Új Magyar zeneegyesület (UMZE) alapítási munkálataiban és komoly munkát végzett a modern magyar zene, elsősorban Bartók és Kodály hazai és külföldi népszerűsítése terén. Mint zongoraművész is jelentős sikereket ért el.

Kovács Sándor - Bús ​düledékeiden
A ​megszámlálhatatlan pusztítás után épen maradt, s egykorvolt szépségüket sokszor már csak részleteikben sejtető ódon várak, kastélyok kőfalai és legendavilága az évszázadok súlya alatt görnyedve próbálnak gátat vetni a feledés homályának. Vajh, ha a kövek beszélni tudnának! A várfalak kövei bizonyosan megszólalnának, és mesélnének a mai kor emberének azokról a letűnt korokról, a dicsőséges és olykor balsorstól vezérelt időről, melyek során a csatazajtól hangos várak a nemzeti fennmaradás öntudatos bástyái voltak. De sajnos a kövek némák! Ezért próbáljuk meg a lehetetlent, helyettük megszólalni, elmondani üzenetüket és közreadni a vidék várainak, kastélyainak, kúriáinak, palotáinak históriáját.

Kovács Sándor - Nyéki József - Csonthéjas ​gyümölcsök házikerti termesztése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Sándor - Bartók
Ez ​a könyv a XX, század egyik legnagyobb zeneszerzőjének. Bartók Bélának az életéről és műveiről szól, s a művész kúrának hazai és nemzetközi zenei életéről. Európának abban a részében látta meg a napvilágot, ahol sok népcsoport él együtt, számos kultúra találkozik. Azt a színes, gazdag hagyományt egyesítette zenéjében. Tudós volt* zongorista és zeneszerző. Irt, operál, táncjátékot, hegedű- és zongoraversenyt, zenekari műveket és apró darabokat gyereknek zenetanuláshoz. Azzal, ahogyan tudományos munkájának, népdal gyűjtő tevékenységének eredményeit beleépítette saját szerzeményeibe, a XX. századi zene megújításának fontos lehetőségét teremtette meg, A XIX, század végén született egy kis faluban, amely akkor Magyarországhoz tartozott, álélt két világháborút és önkéntes száműzetésben halt meg New York-ban 1945. szeptember 26-án. Egyik kortársa írta róla: a bátorságnak, bitnek és a szabadon szárnyaló szellemnek messze világító példája volt.

Kovács Sándor - Találós ​kérdések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Sándor - Bartók ​Béla útján
Már ​a nyolcvanas évek közepétől foglalkoztatott egy átfogó Bartók-portré gondolata. Az idő múlásával, valamint a világ és a média egyre gyorsuló változásával, kommercializálódásával egyre sürgetőbb kényszert éreztem egy hiteles Bartók-kép filmen történő megfogalmazásához, megmentéséhez, a több síkon és hordozón létező Bartók-hagyaték összefoglalásához. Az ezredforduló közelében 1997-ben, szinte az utolsó megragadható pillanatban fogtunk hozzá Gaál Istvánnal a Bartók-életmű dokumentum-filmben történő feldolgozásához.A forgatókönyv kiindulópontjául az életrajzot hitelesítő dokumentumok és a művek szolgáltak, s ezek alapozták meg a film célját: feltárni az összefüggéseket Bartók személyisége és művei között, bemutatni fejlődése útját a kezdeti romantikus, majd magyaros próbálkozásoktól a legelmélyültebb remekművekig.A filmet három és fél év munkával - kutatással, motívumgyűjtéssel, majd forgatással és vágással - készítettük el. Ezen hosszú periódus alatt végigjártuk fontos élethelyszíneit, gyűjtőútjait, találkoztunk sok-sok emberrel - tanúkkal -, akik valamit őriznek róla, vagy viszik tovább azt a hagyományt, ismerik azt a népdalkincset, mely őt olyan csillapíthatatlanul izgatta.Mindez a felbecsülhetetlen értékű és mennyiségű élmény és tapasztalat megörökítésre kívánkozott, mely ebben a kötetben, a film zenetörténész szakértője, Kovács Sándor sajátos életrajzában Iát napvilágot, Gaál István művészi fotóival hitelesítve.

Kovács Sándor - Máramarosi ​bércek között
Az ​Európa zöld tüdejének is nevezett Kárpátok hegyeiben, Rahónál a fehér és fekete ágból megszülető szőke Tisza Máramaros hegyei között mint jó édesanya édesgeti magához az ezernyi forrás és patak vizét. Ficánkoló pisztrángot megszégyenítő virgonc ezüstszalagja talán a történelmi Magyarország legrejtettebb zugaiban vezet. Amikor a természet a szépséget osztogatta, bizony nem bánt szűkmarkúan ezekkel a patakvölgyekkel, hegyhátakkal, hegyoldalakkal, ahol a Tisza az első mellékvizeit felveszi. Csakhát a történelem már nem mindig volt ilyen nagylelkű ezzel a vidékkel. A titokzatos ősrengetegbe még a megyerendszer is csak a XIV. században merészkedett el és bizony nagy- nagy erőfeszítésébe került, amíg lábát megvetette. Az évszázadok megszámlálhatatlan háborújának pusztításai, a XX. század jövő-menő hatalmainak önkénye mind-mind rányomta bélyegét erre a vidékre. Ennek ellenére ez a föld, itt Európa közepén valójában mindig gazdátlan maradt. Bizton állíthatjuk, hogy ez a történelmi Magyarország legeldugottabb térsége volt. Máramaros. Ezt a földrajzi tájegységet nagyon sokan a mai Románia területére helyezik. Pedig ez nem teljesen felel meg a valóságnak. Az egykori vármegye nagyobbik része ugyanis a mai Kárpátalja alkotó része. A Kárpátaljai Spektrum jelen kötete igyekszik leszámolni ezzel a toposszal. Máramarosi barangolásunk a múlt szárnyán, a jelen varázsán keresztül mutatja be a vidéket. A könyv lapjain elkalandozhatunk erre az igazi "terra incognita"-ra, és felfedezhetjük azokat a rejtett kincseket, amelyekre az évszázadok viharai, a politikai fordulatok, az elzártság a titokzatosság, a feledés, a számkivettség ezer szálból szőtt fátylát borították.

Kovács Sándor - TÉVELYgések
"A ​tébolyt csak a közös emberi sors alapján érthetjük meg...vagy ha felfedezzük az elmebetegekben embertársunkat." "Jó lenne biztosnak lenni abban, hogy diagnosztizáló, véleményező, gyógyító tevékenységünk a lehető legközelebb áll a valósághoz és a lehetőségekhez, hogy az elmélet biztos alapját és keretét adja munkánknak. Amíg ez a követelmény nem valósul meg, nem lehetünk eléggé nyugodtak." Kovács Sándor, a gyakorló pszichiáter nem is nyugodt. Éppen ezért kapja elő a tollát, s összegzi gyakorlati tapasztalatait egy olyan elméleti struktúrában, amely valóban a közös emberi - és csak emberi - sorsot teszi kiindulópontjának, s az erre épített rendszeren belül találja meg a különféle humán betegségek helyét és jellegzetességeit. Esetleírásokkal bőségesen szemlétletett álláspontja az alapvető gondokkal küszködő pszichiátriát dilemmái megoldásához segítheti, mind elméleti, mind terápiás megőjulásra késztetheti.

Kovács Sándor - Kárpátaljai ​útravaló
A ​kárpátaljai Eszenyben születtem 1954-ben. Két szerelmem van, a matematika és az idegenvezetés. Mindkettővel még 17-18 éves fejjel léptem házasságra. Az elsőt hivatásszerűen, középiskolai tanárként űzöm, a másodikat amatőrként. Nincs annál szebb, mint az egyikből kikapcsolódásként átruccanni a másikba. Az idegenvezetésnél, mivel sem lehetőségem, sem időm nem volt (pedig kedvem lett volna) levéltári kutatásokat végezni, a különböző korokból származó újságokban, kiadványokban publikált anyagot, a helyi emberekben évszázadok óta élő szájhagyományt és történelmi-irodalmi kapcsolódásokat használom fel. Írásom az előadott idegenvezetői szövegre épül, mely az általam kalauzolt kedves utasok ösztönzésére jött létre.

Kovács Sándor - Odorics Ferenc - Posztmagyar
Áprilisban ​- amikor az eper az úr - van kitalálva posztmagyar. Amikor már nagyon elég magyarnak lenni. Meg amikor már nagyon elég mondani posztmodern. Amikor nyelv-kín van. Mert milyen is a posztmagyar? Előszöris a posztmagyar nem veri bele. Benne tartja. Úgy tartja benne, hogy nem is érinti. Nem is tartja benn, egyszerűen csak benne van. A posztmagyar ül. Néha föláll. Kimegy. Vissza-visszahull. A posztmagyar néz. Nézi ahogy kiáll. Odamegy. Megérinti. Tudja erre hatalma van. A megérinteni-tudás hatalom. A posztmagyar nem csap oda. A posztmagyar nem forradalmár. A barrikád neki idegen bolygó. A posztmagyarnak egy fésűje van, amivel szokott fésülködni. De nem az övé. Néha kinéz rajta. A posztmagyar okos, nem mutatja. A posztmagyar kérdez, nem válaszol. A posztmagyar nem grammatikus. Tudja nyelv. Vigyáz rá. Tudja, a nyelv nem úgy van, ahogy Lőrincze akar. A nyelv mondásban van. A posztmagyar nem mondja meg. Nem megmond - mond. A posztmagyar nem egy műfaj. Nem is több. A posztmagyar életforma, a posztmagyar beszédmód.

Kollekciók