Bodó Béla könyvei a rukkolán

Bodó Béla - Vaku ​Imre útja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodó Béla - Ádámok ​és Évák
Bodó ​Béla legújabb novelláskötetének vezérmotívuma a felmérhetetlen gazdagságú, ezerarcú érzés: a szerelem. Az író látszólag csak két ember kapcsolatának rajzával és elemzésével törődik, a novellák tükrében mégis nagy távlatú képek villannak fel hol egy-egy ember sorsáról, hol a két világháború közötti társadalom életéről. A szerelmi történetekbe tehát igen gyakran társadalombírálat is szövődik, de ez a bírálat sohasem hangoskodó erőszakolt, ám annál hangsúlyosabb, mert mindig erősíti a történetek lélekrajzi hitelességét. Gyakran találkozunk a harmincas évek jellegzetes alakjaival, a proletarizálódó kispolgárral: a nyomorgó szabóval, aki tehetetlenségében, tettetett gyanútlansággal kiszolgáltatja bakfislányát a kereskedőnek; a milliomos, csaló hentes özvegyével, akit fiatal szeretője meggyilkol; s a varrólánnyal, aki anyja józan parancsára elutasítja szerelmesét, a fiatal költőt.

Bodó Béla - Ha ​mennél hideg szélben
A ​Ha mennél hideg szélben minden vonatkozásban méltó társa Bodó Béla eddig megjelent novellásköteteinek. Nagy műgonddal megírt elbeszélései a kevés vonallal is sokat kifejező jó grafikára emlékeztetnek, ahol semmi sem fölösleges, s a legapróbb vonás is a művészi cél szolgálatában áll. Írásai egy részében, egy egy pontos és feszes jelenetsorral egész sorsképet ábrázol, eleven izzású tragédiákat tár fel, s magyarázó erejű mozzanatokkal irányítja és készteti az olvasót megértésre és ítéletalkotásra. (Grimasz, Gyilkos, Maszon, Atavizmus? Je Ager Tor stb.) Novelláinak másik csoportjában jobbnál jobb ötletekre épült csattanós és játékosan könnyed történeteket találunk. (Özvegy Potifárné, Lékainé és a vének, Pesti Richárd stb.) A derű és irónia vonzó megnyilvánulásai ezek s hangulatilag is gazdaggá teszik a műfajilag amúgy is sokszínű kötetet. Az írások többsége mai témájú. Még az a néhány is, amely a Horthy-korszak légkörét idézi fel vagy a második világháború szörnyűségeiről vall, gyakran utal a jelenre. Az író ugyanis nemegyszer a régi és az új ellentétének tömör ábrázolásával érzékelteti az élet mindenen győzedelmeskedő folytonosságát. A kötet valamennyi írásában tapasztalható az író fölényesen biztos pszichológiai érzéke és tudatossága. Ez azonban csak fokozza az elbeszélések fordulatosságát, érdekességét, s mindazt, ami novelláit jó és élvezetes olvasmánnyá avatja.

Bodó Béla - Lapzárta ​után
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodó Béla - Káin ​visszatért
"Egy ​öreg szabó büszke hűségére feleségéhez, mégis beleszeret fogolytársnőjébe. Az orvosnak - jótevője ellen - botot kényszerítenek a kezébe. Valakiből tolvaj lesz, egy másik emiatt meghal… A lélek megnyomorodásának fájdalmas állomásait akartam követni ebben az írásomban. Tudjuk: a századeleji szerzők sokszor igyekeztek aforizmákkal, tömör formába zárt bölcsességekkel ékesíteni történeteiket. A francia Jules Renard például azt mondja egy helyen: „A macska árnyéka tigrisnek látszik.” Kérdezem: milyen rettentő akkor a tigris árnyéka? Vagy ő maga amidőn folyton lakomázott, csillapíthatatlan gőgös étvágyával? Jancsi és Juliska boszorkánya, a kemence befűtése előtt, fel akarta hizlalni a hatalmába kerített gyermekeket. A tigris, amely valóban emberhússal élt, csak a kiéheztetett, sovány pecsenyét szerette, de a lelket előbb megőrölte. Nem a tigrisről szólok most, a tört lelkek szilánkjait szedtem össze, a megtört lélek regényeit, drámáit. Azt szeretném, ha az olvasó ítélne – hogy ítélne – hogy ítélete szerint éljen.”

Bodó Béla - Brumi ​az iskolában
Kedvenc ​medvebocsunk életében eljött a nagy pillanat: a kis medvebocsból immár iskolás nagy mackó lett. A népszerű Brumi-sorozat hőse ebben a kötetben első osztályos élményeiről számol be. Bár Brumi és új barátai, köztük Dagi, Panasz Muki, Pulykapípi és Jócsont nem tanulnak mézevést, málnaszedést vagy mogyoróropogtatást, de azért . nagyon jól érzik magukat. S ezt ígérhetjük a szórakoztató, bájos könyv olvasóinak is.

Bodó Béla - Tiszazug
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodó Béla - Brumi ​a Balatonon
"Hogy ​milyen nagy a Balaton? Papám azt mondta: olyan nagy, hogy több millió kis Brumi is beleférne. De több millió Brumi nincs, csak én vagyok egymagam, a kis Brumi. Tehát biztosan beleférek a Balatonba. De csak akkor, ha odautazunk. Mert most csak a térképen láttam a Balatont, és ott nagyon kicsi. Még a mancsom sem fér bele. Pedig a fürdőkádba belefér a mancsom. Sőt, én is beleférek." -- így kezdődik ez a tündéri mackókaland.:) Brumi a nyári szünetben Balatonra utazik a barátaival.

Bodó Béla - Brumi ​mint detektív
A ​közismert és népszerű Brumi, a gyerekek barátja ezúttal ismét új oldaláról mutatkozik be. A buksi fejű mackógyerek barátaival: Dagival, Panasz Mukival, aki már régen Rendes Muki, mert sohasem nyafizik, valamint Jócsonttal együtt, aki hosszú időn át Rosszcsont volt, de megjavult - detektívnek csapott fel, és nagy lelkesedéssel és izgalommal nyomozni kezd. Hogy mit nyomoznak és milyen sikerrel? Ez a legszigorúbban titkos! Csak az tudhatja meg, aki a könyvet végigolvassa.

Bodó Béla - Brumi ​újabb kalandjai
"A ​méz nagyon ízlik. Ha jók lesztek, ti is kaptok belőle. Megfogadtam, hogy többé nem leszek torkos" - így fogadkozik Brumi, a kis mackó nem is egyszer. Barátaival: Pulykapipivel, Jócsonntal sok csínyt követnek el, sok mulatságos kalandban vesznek részt. A több kiadást megért, hallatlanul népszerű Brumi-sorozat mindig új és új olvasókra talál. Ez a kötet negyedik kiadásban lát most napvilágot. A kezdő olvasóknak való kedves, vidám mackótörténeteket Szávay Edith rajzai szerencsésen egészítik ki.

Bodó Béla - Brumi ​Mackóvárosban
Brumi ​mackó, Bodó Béla kedves medvebocsa olyan hallatlan "emberszabású" állatfigurája a magyar irodalomnak, amelyen Milne Micimackója az angol gyermekirodalomnak. Abban is rokonai egymásnak, hogy mindketten bájosan naívak és lusták, de eme gyarlóságaik csak még inkább az ifjú olvasó szívébe lopják őket. Hiszen ki ne ismerne magára - legalábbis gyerekkori önmagára - Brumi mindenkire rácsodálkozó, csetlő-botló, olykor nyafogó, falánk figurájában?!