Nagy Gáspár könyvei a rukkolán

Nagy Gáspár - Tudom, ​nagy nyári délután lesz
A ​költő 1994 és 1997 között keletkezett verseit rendezte kötetbe. Az öt ciklus hetven költeménye - némileg ellenpontozva a cím derűjét - az elmúlás, az ősz, a romlás hangulatát kelti. A "halál hírekben gazdagodó" költő elment társait siratja, rájuk emlékezik, őket idézi, Baka István, Kormos István, Ratkó József szellemarcát (Az utolsó napok filmje; Levél, ha hull.; Az Antigonét fordító Ratkó József stb.). A halál gondolata a maga sorsanalízisében is gyakorta föltűnik (pl. a Sors-lián ciklus darabjaiban), hiszen naponta tapasztalja a maga halandóságának apró, ám elhessenthetetlen figyelmeztető jeleit; végül a záróciklusban (Megígért birtokunk), illetve a kötetnek címet adó versben az utolsó pillanat eljövetelét jósolja meg. A kötet másik gondolati pillérét, mondandóját 1956 októberének emlékezete, pontosabban szent hagyományának megcsúfolása alkotja (Magyar abszurd). A magyar nép forradalmának és szabadságharcának méltatlan utóélete a történelemértelmezés és az erkölcsi fölfogás fonákságaira mutat. Emberlét és történelmi sors dualizmusát a költő ismert formakultúrája jeleníti meg, az a csiszolt, kifinomult, sokszor immanens struktúra, mely Nagy Gáspár sajátja, és amely annak idején nagy visszhangot - és retorziókat is - kiváltó 1956-os, illetve Nagy Imréről szóló verseinek világát és üzenetét idézi. Egészen ritkásan, szinte csak színesítésül bukkannak föl a kötetben szatirikus hangulatú életképek, vidám köszöntő versek - a sors és a történelem ritka derűs pillanataiként. - Minden versolvasónak melegen ajánlandó.

Nagy Gáspár - Halántékdomb
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balla D. Károly - Baranyi Ferenc - Czigány György - Faludy György - Gergely Ágnes - Görgey Gábor - Juhász Ferenc - Kalász Márton - Lator László - Lászlóffy Aladár - Mezey Katalin - Mozzi Giulio - Nagy Gáspár - Orbán Ottó - Riccardi Antonio - Székely Magda - Szőcs Géza - Takács Zsuzsa - Tari István - Tornai József - Tőzsér Árpád - Turczi István - La giornata della poesia - Antologia poetica
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Gáspár - Közelebb ​az életemhez
Az ​ember arra gondol: élete első negyven éve ráment a diktatúrára, eltelt a szűkös lehetőségek között, és jönne még negyven, ha a Jóisten engedi, de az első tíz azzal megy el, hogy kapargatod azt a hol szép, hol ronda oldalát, és hol az ellenségeidre bukkansz, hol a barátaidra, néha ott bukkansz a barátaidra, ahol nem is gondolnád, és fordítva. Sok mindenen keresztülmentünk az elmúlt évtizedben, és elmondhatjuk: már nem vagyunk múlttalanok [?] Azért szólok ezekről a csalódásaimról, a mostani és egykori társaimról, hogy magamban is feloldjam a rettenetet, a kínt, másrészt mert arra gondolok: azért a vers üzenet, s hátha vannak mások is, akik szintén ezeken gyötrődnek, ezekkel a gondokkal küszködnek, akkor öt embernek csak elmondom, hogy azért se hagyjuk magunkat, próbáljuk megérteni a másikat. Itt is igaz az, amit szegény Huszárik Zoltán mondott: ?Nem lehet tudni, mit hoz a múlt.? Ezért is mondom, hogy nem lehetünk múlttalanok, lám, mennyi minden kiderült a múltból. Az ember sokféle jóból, rosszból, árnyékból, fényből tevődik össze.

Nagy Gáspár - 1956 ​Fénylő arcai
Nagy ​Gáspár költő és Kiss Iván képzőművész együtt hozták létre ezt a csodálatos albumot 1956 fénylő arcairól. Mindketten 7 évesek voltak 56-ban. A grafikák indították a költőt arra, hogy újabb verseket írjon 1956-ról.

Kránitz Mihály - Nagy Gáspár - Maga ​az Isten jön el
___ ​A megtestesülés nagy ünnepe hitünk központi gondolata, mely rávilágít az Isten titkára. De az emberére is, aki mindig kérdéseket tesz fel, és a jövőt fürkészi. ___ Ebben a keresésben siet segítségünkre a tíz éve elhunyt Nagy Gáspár katolikus költő (1949-2007), akinek versei továbblendítik saját gondolatainkat a Betlehem felé vezető úton. ___ Áldott adventi utat kíván: ___ ___ ___ _Mihály atya_

Nagy Gáspár - Szaltószabadság
"A ​hazugság, cinizmus, árulás, nemzeti felelőtlenség, történelmi tudatzavar, erkölcsi nihilizmus ellen küzdve adott és ad ma is példát arra, hogy modernség és közösségi felelősség, hagyományok gazdag sokféleségéhez való kötődés és újítás, erkölcs és esztétikum nem kizárják, hanem hitelesítik egymást a művészetben. Nemcsak néhány történelmi jelentőségűvé vált rendszerváltó versével járt ösztönzőn, eszméltetőn előtte a magyarországi és keletközép-európai változásoknak, hanem a legújabb időknek is félelem nélküli megítélője. Egész személyisége, művészete tisztaságot sugároz és követel. (...) Nem utólag bátor a szégyen idején szólt" (...). (Görömbei András)

Nagy Gáspár - Kanizsa-vár ​(vissza)
Nagy ​Gáspár (Bérbaltavár, 1949. május 4.) a kortárs magyar líra egyik legkiemelkedőbb alakja. Pannonhalmán, a bencés gimnáziumban érettségizett. 1971-ben Szombathelyen szerezett népművelő-könyvtáros diplomát. 1971-től Budapesten él. 1976-80-ban a Móra Kiadó lektora, 1981-től az Írószövetség, 1985-től a Bethlen Alapítvány titkára. Kanizsa-vár (vissza) című kisregénye egy 1968 nyarán játszódó kedves szerelmi történetet dolgoz fel, s közben igazi irodalmi emléket állít a '60-as évek Kanizsájának, de a háttérben ott sötétlik a politikai élet is a Csehszlovákiába történő bevonulás árnyékaival...

Nagy Gáspár - Földi ​pörök
Az ​1975-ben megjelent első verseskönyvében (Koronatűz) írta Nagy Gáspár: a vers „hormon, mitől ember és a nép csak magasodhat”. Első perctől egyértelmű számára a költészet feladata: a valóság mind teljesebb megragadása, a közösség, a nemzet, az emberiség szolgálata. Ennek a feladatvállalásnak érettebb, tisztázottabb összegzése, megfogalmazása ez a harmadik kötet. Ahogy az „ÉvTiZeDhAtÁrHíD” idejére európai közérzetünk velejárója lett, hogy a „terroristák gyújtózsinórja befűzve bakancsomba”, Nagy Gáspár költészete is komorabbá, töprengőbbé vált. „A fogságba vetett gondok” kimondásáért, „a földi pörök” megoldásáért perel, „a dőlő remények”-nek keres támaszt, s lázad minden költészet ellen, mely „kussol a lényegről”. „Lassan-gyorsuló” korunkban a jövő tiszta körvonalait keresi-hiányolja.

Nagy Gáspár - Halántékdob
Bp., ​Magvető Könyvkiadó, 1978 A fiatal költőnek ez a második verseskötete. Akárcsak az elsőben, ebben is költészetünknek ahhoz a hagyományosabb közösségi vonulatához kapcsolódik, amely komoly, felelősségteljes feladatának tekinti – a személyes belső világ megfogalmazásán túlmenően – a valóság teljes megragadását és a közösség szolgálatát. Nagy Gáspár természetesen áttételesen, személyes élményein átszűrve, a modern költészet kihagyásos formanyelvén, távoli asszociációkat fölvillantó módszerével, érzékletes és remek költői képek segítségével fejezi ki még a legáltalánosabb mondanivalóit is. Mostani költészetében többek között a hangvétel magabiztossága, a feladatvállalás tudatosulása, a visszafogott és logikus versépítkezés, valamint az árnyalt ábárzolási képesség jelzik költészetének gazdagodását.

Nagy Gáspár - Kibiztosított ​beszéd
A ​Kibiztosított beszéd kötet nagyon sok verse "élére állított vers", egyenes beszéd. "Eljött az idő, amikor már nem lehetett metaforák mögé bújni, amikor nyíltan ki kellett mondani, elég a hazugságból. Keményen rá kellett mutatni, hogy itt görög tragédia helyzetek vannak. Egyszerűen felrobbantam a méregtől, kimondtam hát: egyszer majd el kell temetni!"

Nagy Gáspár - Amíg ​fölragyog a jászol
A ​születésnél nincs nagyobb csoda! S következésképpen minden születés új esély arra, hogy a nagyon várt gyermek által változzék, jobbuljon a Világ. Ennek a csodának kétezer esztendeje hírelői: karácsonyi pásztorai, angyalai, sőt nagyon is világias énekmondói támadnak. Nem csak a jászol és az esemény közeléből, de a teremtett Világ minden szögletéből. Mert a betlehemi csillag és jászol átragyog szárazföldeken és tengereken. Mindig idelátszik... A válogatás az új évezred első karácsonyát szeretné illőn köszönteni. Az elmúlt harminc esztendő verses szívdobbanásait Keresztes Dóra ihletett "kardiogramjai" teszik láthatóvá.

Nagy Gáspár - Koronatűz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Gáspár - Nagy ​Gáspár összegyűjtött versei
Nagy ​Gáspár költői munkásságát többek között Radnóti-díjjal, József Attila-díjjal és Kossuth-díjjal is elismerték. A magyarság sorskérdései iránti érzékenysége, a létezés felelősségének fontossága egyaránt hangsúlyos szerephez jut alkotásaiban. A Magyar Katolikus Rádió szerkesztőségének vezetőjeként és a Móra Kiadó szerkesztőjeként is dolgozott. Eredetileg könyvtár - népművelés szakon végzett Szombathelyen, később esztétikai tanulmányokba fogott. Versei 1968-ban jelentek meg először. Életműve előtt tiszteleg most a mintegy ötven év összegyűjtött verseit tartalmazó kötet.

Nagy Gáspár - Fölös ​ébrenlétem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Gáspár - Sárfelirat
A ​kötet Nagy Gáspár hátrahagyott, kötetben még nem publikált 2003. március után folyóiratokban vagy kéziratban eddig megtalált verseit tartalmazza, utolsó éveinek a költői termése. A könyvet Görömbei András állította össze.

Nagy Gáspár - Nem ​szabad feledNi...!
A ​kötetben Nagy Gáspár művei olvashatók.

Nagy Gáspár - Szakolczay Lajos - Ameddig ​temetetlen holtak lesznek...
A ​kortárs irodalom klasszikus életműveit bemutató, a Magyar Napló folyóirat Nyitott Műhely című rovatára épülő albumsorozat második kötetében Szakolczay Lajos irodalomtörténész és kritikus a múlt évben elhunyt Kossuth-díjas költőt, Nagy Gáspárt mutatja be. A közösségéért és közösségének író, az országos történelmi felejtés ellen konok következetességgel szavát mindig felemelő költővel készült interjút képek, versek illusztrálják. Sorra villannak fel az életút állomásai, a bérbaltavári gyermekkor, a pannonhalmi diákévek, a szombathelyi főiskolai tanulmányok, a budapesti munkahelyek és az otthont adó Budakeszin töltött esztendők. Az albumot Szakolczay Lajos esszéje zárja, a mellékelt CD-n a költő maga mondja verseit.

Nagy Gáspár - Múlik ​a jövőnk
Későn ​szült Édesanyám, majdnem belehaltunk abba a májusba.Most múlt negyven éve. Időtlenül áramló hosszú idő: nappali és éjjeli óra. Szégyellem is magam, hogy korán halt és kivégzett költők helyett ennyit éltem! Pimaszul későn kezdtem a vershez, de kellett a bizonyosság: szólítottak. Talán több hang is egyszerre, s mindig éjfél után, a „nyújts feléje védő kart” után, a „megbűnhődte már e nép” után. Aztán 1968-ban, Szent István király napjának éjszakáján tankoszlop dübörög elő a ködből, lezárják az utakat, elterelik a forgalmat. Eljegyeznek a történelemmel: előre és hátra az időben. Az emlékezés jogát és felelősségét tanítják ott nekem. És azt: hol is élünk. Én nem vonulok be, de elfoglal Közép-Európa. Lefoglal a szégyen. Ez volna az egyik fontos hang az éj közepén, amire válaszolgatni kezdtek; „felelős álomjátékos lettem”. Még a drága emlékű Kormos István is komolyan veszi ezt a sort, mert így ajánl az olvasók figyelmébe. Ami maradt belőlem – itt van. És újra május: az éjszaka közepén félelmesek a villámok tűi. De tudom, készül a hajnal szőttese, s addig még jó eső esik. Majd jó lesz a földnek, jó a terhétől szabadult felhőnek. Ez így arányos osztozás. Most kéne születni! Korán szültél, halott Édesanyám.