Ajax-loader

Arne Falk-Ronne könyvei a rukkolán


Arne Falk-Ronne - Barátaim, ​a kannibálok
Arne ​Falk-Ronne A Déli-tenger hét hulláma c. könyvét már ismerik a Világjárók sorozat olvasói. A dán néprajzkutató most Új-Guineába kalauzolja el olvasóit. Kötetében a szinte megközelíthetetlen magas hegyekben és a mocsaras tengerparton élő, a civilizációtól még alig érintett törzsek életéről ír. Több ízben életveszélyes kalandokba bocsátkozik, hogy az aszmatok, forék, danik és kukukukuk életét tanulmányozhassa. Így jut be a férfiházba, így ismerkedik meg Obaharokkal, a dani törzsfővel, aki fehér asszonyt vett feleségül, hogy visszaszerezze hatalmát, s így vesz részt a harcias kukukukuk emberölő járőrein. Arne Falk-Ronne könyvében olvashatunk a misszionáriusok veszélyes és sokszor szomorú véget érő sorsáról, krokodilvadászatról, kannibál lakomáról, szexuális szokásokról, és a fore törzsasszonyai között pusztító titokzatos kuru betegségről. A tudós szerző, miközben izgalmas kalandokról ír, Pápua Új-Guinea történetével is megismerteti olvasóit.

Arne Falk-Ronne - Dr. ​Csörgőkígyó
Tizenkét ​évvel ezelőtt a Bolívia és Paraguay közötti úttalan bozót- és őserdőrengetegben egyszerre csak megéreztem, hogy a bosszantó trópusi vendég, a malária hamarosan tiszteletét teszi nálam. Lenyeltem fél tucat Resochin-tablettát, bekászálódtam a moszkitóháló alá, hogy ott böjtöljem ki az elkerülhetetlen lázrohamot, s azután az egész létezést valószerűtlenné tevő, levegős kábulatban zuhantam. S a svábbogarak hatalmassá tágult pontonként feketéllettek a hálóm külső oldalán. Patkányok rohangásztak a kőpadlón, s kunyhóm falának ajtóul szolgáló nyílásából mintha egy szőke óriás bicegett volna mankón az ágyam felé. Az idegen dánul beszélt hozzám. Vagy lázas látomás volt mindez? Korántsem. Bjarne Berbommal, az indiánok közt élő, dr. Csörgőkígyó néven ismert dán orvosságos emberrel találkoztam. Együttlétünk nem tartott sokáig, mindössze pár óra hosszat, ám a következő esztendőben visszatértem Paraguayba, és megkerestem Bjarnét a dzsungelben, 1974-1975-ben pedig ő jött néhány hónapra Dániába, s próbálta - eredménytelenül - megtalálni helyét egy komputer irányította társadalomban. 1975 nyarán hazakísértem Dél-Amerika őserdeibe, indián barátaihoz. Útközben mesélte el élete történetét, ennek fő vázát nyújtom most át az olvasónak. Valaki egy alkalommal azt mondta Bjarnénak, hogy azon kevesek közé tartozik, akik egyszer megmerítették kanalukat a kaland csajkájában... s ezért aztán már soha többé nem bírják abbahagyni a kanalazást. Hogy ez valóban így van-e, megítélhetik a következő oldalak alapján.

Arne Falk-Ronne - A ​déli tenger hét hulláma
Arne ​Falk-Rønnét, skandináv lapok neves riporterét, napjaink világjáró útikönyvíróját a magyar olvasóközönség e kötetből ismeri meg, amelyben a polinéziai szigetvilág 13 szigetéről, szigetcsoportjáról, népeinek múltjáról és jelenéről ír. Röviden szól a térség felfedezésének történetéről, majd a szigeteken tett látogatásait írja le. Eleven, szemléletes stílus, közvetlenség, jó megfigyelőkészség, nagy tárgyi tudás, kellemes humor és mély humanizmus fémjelzi Falk-Rønne művét. A szerző az 1950–1960-as években járt Óceániában. A felkeresett szigetek: Robinson Crusoe-szigete, Új-Guinea, Új-Írország, Új-Britannia, Új-Hebridák, Déli-Minerva-atoll, Tonga, Új-Zéland, Tahiti, Fidzsi, Szamoa, Hawaii, Pitcairn. Minden fejezet ismerteti a kérdéses sziget történetét, társadalmi és politikai berendezkedését, lakosságának összetételét és közlekedését. Ezt követi a sziget meglátogatásának élményszerű bemutatása. Rendkívüli emberi sorsokról, ismeretlen népek szokásairól és életmódjáról olvashatunk ebben az egzotikus viszonyokat bemutató könyvben. Például a fore törzsnél elterjedt kurubetegségről, az ún. kacagóhalálról, a malekulai kőkorszaki szinten élő nagy-nambáknál dívó házassági szokásokról és kannibalizmusról, a Déli-Minerva-atoll 17 hajótöröttjének küzdelméről az életbenmaradásért, a fidzsi-szigeti tűztáncról, vagy a fellázadt Bounty hajó Pitcairn szigetén élő 72 leszármazottjának életviszonyairól. Kalózokról és híres írókról, koronázatlan királyokról csakúgy szó esik, mint Gauguin unokáiról, áldozatos életű misszionáriusokról és tanítókról. A könyvet a szerző saját fotói és több térkép illusztrálja.

Kollekciók