Karel Čapek könyvei a rukkolán

Karel Čapek - Kínos ​történetek
A ​kötet elbeszéléseiben három Čapekkel találkozik az olvasó. A harmadik részben (Apró történetek) azzal, akit más műveiből már ismerhet. Az első két rész (Kálvária, 1917. - Kínos történetek, 1921.) elbeszéléseinek írójával viszont ismerkednie kell: a fiatal, szkeptikus, relativista és "csodaváró" Capekkel, akit e tulajdonságai miatt el is marasztalt a korabeli kritika. Maga Capek így írt első kötetéről: "A Kálvária személyes motívuma egyrészt a háború volt (és a várakozás a csodára, vagyis, hogy számunkra jól végződik), másrészt - egy téves diagnózis alapján - a feltételezett halálos beteg, s így valamiképpen a leszámolás az élettel. Bizonyos értelemben áttérés ez: de nem a hitre, hanem az együttérzésre. A kínos történetek ezt folytatják."

Karel Čapek - Egy ​kis foxi élete
"Szervusztok, ​fiúk és lányok, papák és mamák, kicsik és nagyok! Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam: Én egy kis foxikutya vagyok. Nevem Dásenka. A következőkben rólam lesz szó. De mivel én nem tudok olyan szépen beszélni, megkértem az első gazdámat, szóljon helyettem. Jól figyeljetek minden szavára! Vau-vau-vau!"

Karel Čapek - Barangolások ​Európában II.
A ​mai utazó idegen országokban csatangolva, hogy úgy mondjam, többnyire fordított irányban követi a történelmi fejlődést. Új ismeretei rendszerint a főváros főpályaudvarával kezdődnek, és csak ezután, lassan, lépésről lépésre jut el a régibb és még régibb dolgokhoz, mint a székesegyházakhoz, a régi művészethez, vagy az amszterdami zsidókhoz, míg végül utazásának legeslegvégén sikerül fölfedeznie az ország hangját, például a fekete-fehér tehén bőgését, vagy a szélmalom kerekeinek csikorgását. Az első benyomás tehát rendszerint az, hogy a világ tájai általában egyformák (annak az átkozott valutának a kivételével), az utolsó pedig, hogy végtelenül különbözőek és szépek a nagyvilág tájai, azonban e felismeréshez rendszerint akkor jut el az ember, amikor már késő, és amikor ismét vonatra ül a főváros főpályaudvarán, lassanként elfelejtve, amit látott.

Karel Čapek - Aranykagylótól ​az éjféli napig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karel Čapek - Emberi ​dolgok
Ez ​a kötet Čapek rendkívül gazdag publicisztikai terméséből az emberrel és környezetével, mindennapi problémáival, viselkedésével foglalkozó írásokat tartalmazza. - Újságnál dolgozni és újságba írni elsősorban azt jelenti, hogy közünk van mindenhez...; gőg nélkül, nem fintorgunk mások, a többiek kedvtelései és motívumai fölött, akik labdát rúgnak, kanárit tenyésztenek, a kormányt vagy az időjárást szidják, vagy komor képpel böngészik a nemzetgazdasági rovatot...

Karel Čapek - Meteor
Nagy ​viharban lezuhan egy repülőgép, egyetlen utasát kórházba szállítják, ott rövid ideig eszméletlenül hever, s aztán meghal, anélkül, hogy egy pillanatra is magához térne. Iratai nincsenek, arca, teste teljesen összeégett. Ki ez a férfi, hogyan alakult a sorsa, mi ösztönözte arra, hogy eszeveszett iramban röpüljön a halálba? Erre a rejtélyre iparkodnak fényt deríteni – ki-ki a maga módján – a regény hősei: Az orvosok, a jólelkű ápolónővére, a látnok és az író. S filozófiai szándékoktól vezettetve, lényegében erre a kérdésre, a személyiség megismerésének kérdésére keresi a választ maga Čapek is. Humanista mondanivalójával, művészi stílusával és izgalmas lélekábrázolásával a huszadik század legérdekesebb cseh művei közé tartozik ez a regény.

Karel Čapek - Betörők, ​bírák, bűvészek és társaik
A ​rövid próza nagy művészének bűnügyi történeteit újabb kiadásba gyűjtve kapja kézhez az olvasó. A bűnügyi történetek Čapek főművei közt foglalnak helyett, s hírük méltán vetekszik a világirodalom legjobb hasonló írásainak népszerűségével. "Čapek itt ahelyett, hogy egyedüli, kivételes, példás bűntettekkel foglalkozna - ahogy a detektívregény klasszikusai és mindenfajta utánzóik teszik -, a legközönségesebb, legáltalánosabb eseteket választja tárgyul, de mindig úgy, hogy a kedves humorú előadás hátterében ott húzódjék a megismerés útjainak felmérése. A čapeki módszert annyira jellemző kétsíkúság ezekben a történetekben különösen szembeötlő, az elülső sík: humoros elbeszélés, legtöbbször egy-egy újsághír, bűnügyi krónika stilizálása; a valóságról, az igazságról, a véletlenről és annyi más "rejtélyről", amelyek - Čapek szerint - mondva-csináltan veszik körül életünket."

Karel Čapek - Egy ​tisztes polgár meghurcoltatása és más történetek a média természetéről
Karel ​Čapek ezúttal a média különös, néha abszurdnak tűnő világába kalauzolja az olvasót. A címadó műben egy mit sem sejtő átlagpolgár válik a sajtó szenzációéhségének célpontjává. Önálló életre kelnek a homályos vádak. A célirányosan tálalt, egyébként jelentéktelen tények eltorzításából megállíthatatlannak tűnő ügyet kreál a sajtó. A szerkesztő különös álma című novellában az előre gyártott szólamokkal dolgozó újságíró eszköztárát leplezi le a groteszk nagy mestere. A válogatáskötet további műveiben az elismert cseh író - aki maga is dolgozott újságíróként - humoros, egyben valósághű képet fest a szerkesztőségek életéről, s görbe tükröt tart a sikersztorikat filmre vivő médiaiparnak. A Čapek által leírt abszurd világ nem idegen a mai valóságtól, s ez nem a véletlen műve, és nemcsak a szerző érdeme, hanem talán a mai kor vétke is.

Josef Čapek - Karel Čapek - Két ​komédia
A ​Csavargó, aki a szerelemnek élő lepkék, majd az életüket a családnak, vagyongyűjtésnek szentelő bogarak, s végül a Közösséget vakon szolgáló militarista hangyák világába kerül, egyre döbbentebben tapasztalja, hogy a leg-ocsmányabb emberi tulajdonságokkal került valójában szembe. A Capek fivérek 1921-ben írt komédiája, A rovarok életéből annak idején nagy sikert és nagy vihart aratott, annyira, hogy a darab harmadik kiadásában Előszóban kellett védekezniük a szerzőknek a pesszimizmus vádja ellen, joggal kérdezve : miért volna pesszimizmus a leghitványabb emberi tulajdonságok ki-pellengérezése? Ádám, a tagadás ágyújával elpusztítja a rosszul sikerült világot, ám amikor neki kell hozzálátnia a jobb világ megteremtéséhez, rendre minden tevékenységével kudarcot vall, s az ő világa még rosszabb, mint a régi volt, s ráadásul végül saját teremtményei ellene fordulnak, s ő a legszívesebben elpusztítaná művét. Az Adám, a világteremtő, amelyet 1927-ben írtak a Capek fivérek, már jóval kisebb sikert aratott, a kritika - megint csak nem minden félreértések nélkül - általában elutasító volt. Ma, ha a darabot nem is sorolhatjuk K. Capek, illetve a Capek fivérek legjobban sikerült művei közé, de a korabeli elfogultságoktól mentesen, a fivérek helyen, akik ennek a komédiának az esetében már nem védekeztek a vádak ellen, felhívhatnánk a figyelmet arra, hogy jóllehet a darab minden részében nem is egyértelmű, az kétségtelennek látszik, hogy nem általában a forradalom ellen, hanem csak a puszta negációnál tovább nem jutó anarchikus mozgalmak ellen született. A kötet azzal, hogy a Capek fivérek közösen írt darabjait is hozzáférhetővé teszi a magyar olvasók számára, régi adósságot törleszt közvetlenül kapcsolódva az 1974-ben megjelent Karel Capek három színművét tartalmazó kötethez.

Karel Čapek - Eduard Hofman - Doktormese
Színes ​illusztrációkkal. Karel Čapek azonos című meséje nyomán készült rajzfilmből.

Karel Čapek - Foltýn ​zeneszerző élete és munkássága
Sorra ​vallanak életének szemtanúi a hősről. És a legjobb indulatú vallomásból is csak az derül ki, hogy a magát meg nem értett zseninek tartó zeneszerző valójában tehetségtelen senki volt, hogy a magát rendkívül bonyolult léleknek képzelő Foltýn csak az önámítás áldozata lett. „Tönkretette őt, szegényt, a hazug természete. hazug ábrándok megtestesítője volt, híján az érzékelhető valóságnak... ugyan miből akart ezek után alkotni az a szerencsétlen flótás?” – mondta Čapek a feleségével folytatott beszélgetések során hőséről, akinek sorsa életének utolsó hónapjaiban foglalkoztatta. Abban, hogy a végső „tanúvallomásokat” is megírhassa róla, már megakadályozta a halál. ám utolsó regénye mégsem befejezetlen. Nemcsak azért, mert felesége a beszélgetések alapján elmondja a mű tervezett végét, hanem mert Čapek mondanivalója a megírt fejezetekből is világosan kiderül. Ő, aki a kisembert oly szívesen mutatta be hősként, most, a történelem keserű leckéi nyomán, felfedezi annak torz változatát, s kontár mivolta ellenére magát nagy dolgok végbevitelére elhivatottnak érző veszedelmes akarnokot, s a fasizmus szálláscsinálóját leplezi le benne.

Karel Čapek - Abszolútum-gyár
"Bondy, ​a Karburátorom óriási dolog. Műszaki és társadalmi szempontból átalakítja a világot; végtelenül olcsóvá teszi a termelést; megszünteti a nyomort és az éhséget; egyszer majd a fagyhaláltól is megmenti bolygónkat. Másrészt viszont melléktermékként Istent zúdítja a világra. Könyörgök, Bondy, ne becsüld ezt alá; mi nem szoktuk meg, hogy a tényleges Istennel számoljunk; nem tudjuk, hogy jelenléte mit idézhet elő - például kulturális téren, erkölcsi téren és így tovább. Barátom, itt az emberi civilizációról van szó!" Így próbálja Marek mérnök lebeszélni G. H. Bondyt, a nagy gyárost és üzleti vállalkozót. Hiába. Bondy megvásárolja a találmányt, és gyártani kezdi a csodálatos teljesítményű "karburátorokat", s ezzel valóban a világra szabadítja az "abszolútumot", az Istent. Hogy ebből mekkora bonyodalmak támadnak, s végül mekkora világfelfordulás, azt ilyen szellemes és szórakoztató formában csak Čapek írhatta meg, műfaji kötöttségeknek fittyet hányva, humort, iróniát, szatírát, paródiát szertelen kötetlenséggel vegyítve, úgy, ahogy arra talál csak egy fiatal, de az írásnak immár minden csínját-bínját ismerő író merészkedhet. Ez volt az első regénye.

Karel Čapek - Az ​első osztag
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karel Čapek - Egyszerű ​élet
E ​regény ama trilógia záró kötete, amelynek előző két része _Hordubal_ és _Meteor_ címen került a magyar olvasóközönség elé. A három kisregényt nem a cselekmény, hanem a filozófiai probléma azonossága fűzi egybe. Miként a Hordubal-ban és a Meteor-ban, az Egyszerű életben is az egyéniség kérdését firtatja a világhírű cseh író. Egy vasúti tisztviselő látszólag egyszerű életének izgalmas önéletrajzi elemzéséből kiderül, hogy minden emberi élet az életek, egyéniségek sokaságát, vagy az életek sokaságának lehetőségét rejti magában.

Karel Čapek - Egy ​híján egy tucat mese
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karel Čapek - R.U.R.
1920-ban ​jelent meg Karel Čapek színműve, a R. U. R., melynek köszönhetően, s melytől kezdve robotnak hívjuk a robotot. Egy elzárt szigeten mesterséges embereket alkotnak, univerzális robotokat, melyek az ember tökéletes másai - leszámítva, hogy képtelenek gondolkodni, érezni és szaporodni. A világ leghatékonyabb és legolcsóbb munkaerőit ontja magából a R. U. R. Kft. gyára, az egész világ robotokat akar. Azonban a szigetre érkezik egy fiatal lány, Helena, s a férfiak iránta érzett csodálata mindent megváltoztat. Habár robot-lázadást akar szítani, inkább feleségül megy Harry Dominhoz, a R. U. R. Kft. főigazgatójához. Az áhított paradicsomi állapot, ahol az embernek nem kell többé dolgoznia, hanem egy feladata van csupán: magával foglalkozni - átmeneti állapot. Az utópisztikus állapot hirtelen disztópiává válik. Az ember újra kiűzetik a (mesterséges) paradicsomból, ki a föld színéről. Istent játszani megbocsáthatatlan. Van-e remény a robotok uralta, ember nélküli világban, ahonnan az élet eszenciája szép fokozatosan tovatűnt? Karel Čapek (1890-1938) A cseh irodalom egyik legnagyobb hatású szerzője, műveit számos nyelvre lefordították. A világsikert 1920-ban megjelent színműve, a R. U. R. - Rossum Univerzális Robotjai hozta meg számára, melynek témáját később regényben is feldolgozta. Műveiben egyszerre van jelen a humor, a szorongás és az értelem keresése. Munkássága komoly előkészítője volt a 20. századi tudományos-fantasztikus irodalomnak.

Karel Čapek - Krakatit
Két ​robbanással kezdődik a regény. Az első sötét és fenyegető: Prokop mérnöknek, a "destruktív kémia" megszállotjának legújabb robbanóanyaga titokzatos körülmények között, "magától" felrobban. A második robbanás látszólag szelídebb természetű: Prokop beleszeret egy lányba, akit mindössze kétszer látott, s akiről semmit se tud. A történet ettől fogva kétrétegű: az egyik Prokop kalandjainak valóságos síkja, s ez alatt húzódik a szimbólumokkal zsúfolt másik réteg. Irgalmatlan hajsza kezdődik: Prokop az ismeretlen lányt és a találmányáról néhány alapadatot szerzett egykori, elzüllött barátját keresi, őt viszont titokzatos és sötét hatalmak hajszolják, s csalják végül tőrbe. Események forgatagába kerül, s a súlyos megpróbáltatások nem enyhítik sem az idillikus szerelem egy vidéki lány alakjában, sem a szenvedélyes szerelem a rejtélyes, s Prokopot fogságában tartó hatalom hercegnőjével. Prokop egyszerre küzd az ismeretlen lányért, az Ideálért, s pusztító találmánya titkáért, a Rosszért, s az érzelmek, események és cselekedetek viharain kell átvergődnie ahhoz, hogy megértse: az ideált nem érheti el, a rosszat pedig nem szabad. Fantasztikus regény? Kalandregény? Szimbolikus regény, lélekrajzi regény vagy éppen detektívregény? Mindez együtt Capek olyan mestere az írásnak, hogy e sokféleségből (a humor és szatíra elemeiről sem feledkezve meg) egynemű anyagot teremt, amely meghódít minden olvasót.

Karel Čapek - Évszakok
Az ​Évszakok című új válogatásban felvett írások is Capek sokoldalúságát, kivételes megfigyelőképességét bizonyítják. Kevés szóval, találóan jellemzi az év jelenségeit, az évszakok eseményeit, a természet ezer arcát, sohasem feledkezve meg az emberről. Aki végigmegy az íróval az esztendőn, sok mindent észlelt, ami mellett nélküle csak úgy elment volna.

Karel Čapek - Az ​első csapat
___Karel ​Čapek a cseh és az európai irodalom jelentős újítói közé tartozik. A _Harc a szalmandrákkal_, a _Fehér kór_ és a _Fiam_ után _Az első csapat_-ban újra igazolja maradandóságát. Bár ez a regény mind mondanivalójában, mind formájában eltér korábbi műveitől, regényeit, színdarabjait egy közös vonás jellemzi: a mély emberszeretet. ___ _Az első csapatban_ egy munkáskollektívának és a szótlan mindennapos bányászhősiességnek állít emléket az író. Hősei munkásemberek, akik nagy szavak és elhatározások nélkül teszik kockára naponta az életüket. Čapek tökéletesen ismeri hőseinek életét, lelkületét, gondolkodásmódját, és költői meglátással, költői nyelven olyan erőteljesen juttatja kifejezésre, ahogyan csak keveseknek sikerült az új cseh és az európai irodalomban. ___Az első csapat a nyers férfiasság, munkásszolidaritás és hősiesség, a mindennapos élethalálharc, s a legmagasabb erkölcsi és fizikai értékek költészete. Humanitásának mélysége és szépsége minden olvasót szíven ragad.

Karel Čapek - Egy ​mindennapi élet
Hordubal, ​a kárpátaljai parasztember nyolc évig dolgozott egy amerikai bányában, aztán hazatért falujába. Felesége és kislánya elidegenedtek tőle, és egy napon az asszony meg a szeretője meggyilkolják. A rendőri nyomozás mindent kiderít és elítélik a bűnösöket. Capeknek ez a regénye nem bűnügyi regény a szó szoros értelmében. Nem a gyilkosság momentuma és a nyomozás leírása a lényeges benne, inkább a falu légkörét, tragikus emberi sorsokat, az emberek lelkivilágát akarta ábrázolni az író ennek a történetnek a keretében. A Meteor a képzelet és a valóság regénye. A realitáshoz az a vékonyka, laza kapocs fűzi, amit a lezuhanó repülőgép egyetlen utasa zsebében találnak, s amire az orvosok csak a halott testi felépítettségéből következtethetnek. A képzeletből, a meséből feltörő valószerűségnek diadalát maga az író igazolja, amikor a lezuhant pilóta halála után érkező sürgöny tudatja, hogy a regényhős, akinek életregényét a vad Antillákra, cukornádplantázsok rabszolgatelepeire álmodta, valóban kubai volt. Sorsa, egyénisége útjai elől menekült az ismeretlen utas. Az Egy mindennapi élet hivatalnokának sima évei, szabályosan kiépülő pályafutása azt bizonyítja, hogy nincs hétköznapi élet, és nincsenek nyugalmas napok. A napok látszólagos egyhangúságát a pillanatok szenzációinak gazdag sorozata zavarja, s az élet megszokott zajlása mögött a tudat alatti ösztönökből érő, ismeretlen lelket megdöbbentésekkel, lidércfényekkel rejtelmes világ veszi körül. Egy rendes és rendszeresnek ismert ember halála előtt megírja élettörténetét, annak az életnek valóságát, amelyet külsőleg egy szép hivatalnoki karrier, boldog házasság és hű honpolgárság jellemeznek. A nyugodt hivatal, a példás házasság látszata mögött a korán ébredt gyermeki ösztönöknek azok az ősi nyomai kerülnek felszínre, amelyek idővel a valóságos és a tudat alatti élet közötti szakadékot okozzák. Karel Čapek regénytrilógiája az új európai regényirodalom nagy értéke. Világsikere bizonyítja, hogy a kis népek irodalma rést ütött a nyugati nagy irodalmak falán.

Karel Čapek - Történelmi ​görbe tükör
Szeretné ​hallani, mi volt Janácek, a neandervölgyi ősember véleménye ezekről (azokról!) a mai fiatalokról? Kit és miért kért Arkhimédész, hogy ne zavarja a köreit? Mi Rómeó és Júlia igazi története? Čapek névtelen hősei kommentálják a legendás történelmi pillanatokat Benedek Miklós hangján. Őt, őket hallgatva ráeszmélünk: nincsenek is oly távol tőlünk: kései leszármazottaikkal találkozunk nap mint nap...

Karel Čapek - Az ​irodalom margójára
A ​Kulisszatitkok, Emberi dolgok, Évszakok, Tárgyak és tájak című válogatások után Az irodalom margójára című kötetünk Karel Čapeknak az irodalommal, írókkal, a kor irodalmi problémáival és a szavakkal foglalkozó publicisztikájából ad ízelítőt. A kiváló cseh író hivatásának tekintette az újságírást, ösztönzést érzett benne, lehetőséget arra, hogy állandó párbeszédben álljon az olvasók minél nagyobb táborával. Nem a kiválasztottakhoz akart szólni, hanem a bármiféle foglalkozást űző, bármilyen társadalmi réteghez tartozó egyszerű emberekhez, ahogyan ő megfogalmazta: a néphez. Ezt a széles olvasótábort akarta tájékoztatni és egyúttal szórakoztatni is, mert meggyőződése szerint a művész egyik fontos feladata, hogy megszabadítsa az olvasót az élet unalmas, szorongató szürkeségétől. A kötetünkbe sorolt írásokból azonban nemcsak az olvasót tájékoztatni, szórakoztatni akaró újságírót ismerhetjük meg, hanem az elkötelezett antifasisztát és a nemzeti nyelvet mindenekfelett becsülő művészt.

Karel Čapek - Az ​ellopott gyilkosság és más bűnügyi történetek
A ​bűnügyi történetek Čapek főművei közt foglalnak helyet, s hírük méltán vetekszik a világirodalom legjobb hasonló írásainak népszerűségével. A magyar olvasók előtt sem ismeretlenek már, s éppen közkedveltségük tette indokolttá, hogy a nagy cseh író valamennyi bűnügyi történetét most egy kötetbe gyűjtve kapja kézhez az olvasó. ___"Minden rejtély, a bűnügyeket kivéve - fejtegeti egyik elbeszélésének detektívje - a bűneset a valóság egy pontosan meghatározott darabja, a valóság egy szelvénye, amelyre rávilágítottunk." ___Čapek bűnügyi történetei is ilyen értelmeben vett valóságszelvények, s éppen ezáltal mindegyik több puszta logikai játéknál, izgalmas olvasmány, szellemes ötletnél, alakjait, pompás figuráit azért érezzük közeli ismerőseinknek, "eseteit" valóban megtörtént eseteknek.

Karel Čapek - Tárgyak ​és tájak
A ​Kulisszatitkok, Emberi dolgok, Évszakok című kötetek után a Tárgyak és tájak további válogatás Karel Capek publicisztikájából, azokat a cikkeket tartalmazza, melyek témája az embert körülvevő tárgyak - a cserépkorsótól az amerikai kályháig - és a szűkebb-tágabb értelemben vett tájak - a külvárosi utcától a Tátra csúcsáig. Capek az újságírást "polgári" foglalkozásának nevezte, s nem érzett ellentétet az újságírói meg az írói hivatás között. Becsülte a maga mesterségét, szinte megszállottja volt, szükségét érezte, hogy minél nagyobb közönséghez szóljon, közvetlenül, mintegy állandó párbeszédben az olvasóval. Ez volt, és ma - fél évszázad elteltével - is ez írásai varázsának titka.

Karel Čapek - Hordubal
Hordubal, ​a kárpátaljai parasztember nyolc évig dolgozott egy amerikai bányában, aztán hazatért falujába. Felesége és kislánya elidegenedtek tőle, és egy napon az asszony meg a szeretője meggyilkolják. A rendőri nyomozás mindent kiderít és elítélik a bűnösöket. Čapeknek ez a regénye nem bűnügyi regény a szó szoros értelmében. Nem a gyilkosság momentuma és a nyomozás leírása a lényeges benne, inkább a falu légkörét, tragikus emberi sorsokat, az emberek lelkivilágát akarta ábrázolni az író ennek a történetnek a keretében.

Karel Čapek - Elbeszélések
A ​harmincas években a cseh újságolvasók különleges csemegéje volt egy-egy "vonal alatt" megjelent Capek-elbeszélés, karcolat, szatíra, bűnügyi történet. Kötetünk válogatása a "zsebbéli" történetek javára épül ( a teljes gyűjtemény magyarul Betörők, bírák, bűvészek és társaik címmel jelent meg), kiegészítve a Kálvária, Kínos történetek és Apokrifok (magyarul Történelmi görbe tükör címen látott napvilágot) legjobb darabjaival, valamint az író utolsó lélegzetvételű művével, az Első csapat című kisregénnyel.

Karel Čapek - A ​szenvedelmes kertész
Mire ​való a kertész gerince? Csak arra, hogy időnként kiegyenesítse, mondván: juj,de fáj a hátam! Ami a lábát illeti, többféleképpen használható: guggolhat, térdelhet vele, maga alá is igazíthatja, sőt felhúzatja a vállához is. Az ujjak jók ültetőfa helyett, a tenyerével elmorzsolhatja a rögöket vagy megfelel lapogatónak is. A fej, minthogy száj is van rajta, alkalmas a pipa elhelyezésére. De a hát, a gerinc marad merev!

Karel Čapek - Barangolások ​Európában I–II.
Amit ​az útikönyvekből megismerni, megtanulni már nem lehet, éppen abban nyújt korunk turistáinak nélkülözhetetlen segítséget Capek, ma, az egyre rohanóbb külföldjárás idejében talán még inkább, mint amikor jegyzetei születtek. Mert miközben nagyszerűen látja és láttatja, sőt saját rendkívül kifejező és szellemes rajzaival is érzékelteti az egyes országok jellegzetes külső arculatát, pompás érzékkel tapintja ki mindazt is, ami mögötte van, s izgalmasabb és fontosabb a szembeötlőnél, a felületnél, mégis nagyon könnyen elkerülheti a csak bedekkerre hagyatkozó, siető vándorok figyelmét. Az a törvényszerűség, hogy az író ott is sok mindent észre vesz, ahol más semmit sem lát, Capek rendhagyó útirajzaira fokozottan érvényes. És éppen ezért mondhatók úti jegyzetei jóformán nélkülözhetetlen segédkönyvnek - Európához. Ebben a kötetben Spanyolországba, Olaszországba és Angliába kalauzolja olvasóit, de már most jelezzük, hogy követi majd ezt a kötetet hollandiai, dániai, norvégiai és svédországi barangolások gyűjteménye.

Zórád Ernő - Karel Čapek - Harc ​a szalamandrákkal
Karel ​Capek regénye alapján írta és rajzolta Zórád Ernő. Eredetileg a Füles rejtvényújságban jelent meg.

Karel Čapek - Hordubal ​/ Meteor / Egyszerű élet
Három ​teljesen önálló regényt, de eszmei mondanivalójuknál fogva mégis összefüggő művet, egy trilógiát tart kezében az olvasó. "Hordubal"-t, az Amerikából hazatért kárpátaljai gazdát megöli felesége és annak szeretője. A történetet először Hordubal oldaláról ismerjük meg, aztán a detektívek nyomozása, majd a bírósági tárgyalás vet fényt rá. A "Meteor" valójában egy ismeretlen ember, aki a felismerhetetlenségig összeégve lezuhan repülőgépével, s anélkül, hogy eszméletét visszanyerné, meghal a kórházi ágyon. Mégis ő a főhős: egy látnok, egy ápolónővér és egy író kísérli meg titkát megfejteni, s rekonstruálni életét, s bármily ellentétes is a három történet: a lényeges pontokban megegyezik. Az "Egyszerű élet"-ben végül első személyben vall önmagáról valaki, sokáig abban a hiszemben, hogy élete valóban egyszerű, hétköznapi élet volt, s csak lassan döbben rá annak sokrétűségére, ellentmondásaira.

Karel Čapek - Egy ​tisztes polgár meghurcoltatása / A szerkesztő különös álmai
Čapek ​két szatírája jó ötven éve született, s a maga korának polgári sajtóját tűzi tollhegyre. Az első ötletesen mutatja be, hogyan tudják az újságok alantas érdekből kikezdeni egy ártatlan ember becsületét, majd az alaptalan vádak és érvek célzatos csoportosításával, adagolásával, a legjelentéktelenebb tények felnagyításával, eltorzításával "üggyé" tenni a semmit, és áldozatukat kíméletlenül leteríteni. A másik írás az előre gyártott "hazafias" szólamokkal dolgozó soviniszta hírlapíró teljes "eszköztárának" szellemes leleplezése.

Karel Čapek - Harc ​a szalamandrákkal
Ez ​a látszatra tudományos-utópisztikus regény csupán a háború előtti utolsó három esztendőben nyolc kiadást ért meg - és nem véletlenül! Fantasztikumba ívelő, váratlan, sziporkázóan ötletes és szellemes fordulatainak alapja az a fikció, hogy a csendes-óceáni szigetvilágban felfedeznek, majd üzleti érdekből hihetetlenül elszaporítanak egy különös, ismeretlen állatfajt, egy tengeri óriásgyíkot, a szalamandrát, amely bizonyos mértékig emberi tevékenységre képes: kezét és szerszámokat használni, beszélni, műszaki ismereteket elsajátítani. De a figyelmes olvasó előtt nem kétséges, hogy a regény valójában politikai-társadalmi szatíra, méghozzá a legkülönbek egyike: a mindenkori zsarnokság ellen akarja mozgósítani a fenyegetett emberiséget. Čapek mintegy felkiáltójelet tesz az emberiséghez intézett figyelmeztetése végére: "ez történik veletek, ha idejében nem tértek észhez!" A szerző olyan művet alkotott, amely minden fordulata, izgalmas és mulatságos megoldása ellenére - vérbeli szépirodalom.