Ajax-loader

Kalász Márton könyvei a rukkolán


Kalász Márton - Az ​imádkozó sáska
Kalász ​Márton legújabb versei, ezek a szikár, elzsongító ritmusokat, csillogó díszeket nélkülöző tizennégy soros álszonettek szokatlan szuggesztivitással, fájdalmas hevülettel, fegyelmezett, következetes elszántsággal egy mély és rejtett birodalomról, a lélek legmélyének ismeretlen zónáiról tudósítanak. A több rétű, a nehezen kifürkészhető valóság nyomasztó és mégis mindig izgató tényeinek, kapcsolatainak a lélekben, a tudatban vert visszhangjait, lenyomatait tárják fel hitelesen és érzékletesen. S az az önemésztő tűz, az a lázas önmeghatározási igyekezet, ami áthatja ezeket az alkotásokat, s ami a legkülönfélébb emberi viszonylatok, személyes emlékek és közös társadalmi tapasztalatok szövevényét, őt a köznapi valóság tarka sokszínűségét is átvilágítja delejes , könyörtelen fényével, miközben a legszemélyesebb belső világ ködbe vesző és elfoszló határait tapogatja végig, igazán ritka jelenség mai költészetünkben.

Kalász Márton - Atossza ​királynő álma
Tanulmányokat ​olvashatunk az elmúlt négy évtized magyar irodalmának ma már kevéssé emlegetett alkotóiról - Csorba Gy., Hajnal Anna, Rónay Gy., Sík S. - és alkotói műhelyekről magyar és német klasszikusokról, és esszék szólnak nyelvről, szülőföldről, barátokról.

Balla D. Károly - Baranyi Ferenc - Czigány György - Faludy György - Gergely Ágnes - Görgey Gábor - Juhász Ferenc - Kalász Márton - Lator László - Lászlóffy Aladár - Mezey Katalin - Mozzi Giulio - Nagy Gáspár - Orbán Ottó - Riccardi Antonio - Székely Magda - Szőcs Géza - Takács Zsuzsa - Tari István - Tornai József - Tőzsér Árpád - Turczi István - La giornata della poesia - Antologia poetica
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kalász Márton - Éjféli ​körmenet
Kalász ​Márton kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító 1970-ben kiadott verseskötete.

Kalász Márton - Sötét ​seb
Kalász ​Márton új verseit 1993 és 1995 között Stuttgartban írta. Itt, a hazától távol születik meg a szerepértelmezést tekintve is jellemvallató próbaként a költő új énje. A tübingeni toronyszobában raboskodó Hölderlin boldog szenvedéseihez fordul, hogy ezzel a korszerűtlenül is korszerű álarccal egyszerre leplezhesse és még kiáltóbbá tegye fájdalmát. a költemények szinte dokumentumhűséggel követik a Hölderlin-életrajz fordulatait, s "ómódiságukban" lehetetlen nem észrevenni a ma költőjének kíméletlen önvizsgálatát. Kalász Márton a fenséges toronyszobát rejtekhelyül választva és a számkivetettséget valós ténynek képzelve - "mivé kellene még alázni engem" - megejtő versekben szól a szerelemről, a gyűlöletről, a minden részében zenét őrző, a görögség harmóniáját fölidéző táj bennünk visszhangzó dallamairól. S a kegyetlenségről és a megbocsátásról is, de kiváltképp a gőgösségben még az Istent is elhomályosítani igyekvő - az öldöklésben megmagyarázhatatlan kéjvágyát kielégítő s a világ fölrobbantásában önmaga kiteljesedését képzelő - emberszörnyeteg cselekedeteiről.

Kalász Márton - Téli ​bárány
A ​regény a harmincas évek közepén indul, és az ötvenes évek végén fejeződik be. Színhelye a dél-baranyai vidék, közel a jugoszláv határhoz. Szereplői németek, magyarok, sokácok, szerbek, cigányok és közelebbről két német család. A regény azonban nem csupán a két család története, hanem az egész környéké, azé az együtt élő, többnemzetiségű világé, amely épp a harmincas években kezd megrendülni és összekavarodni. A beáramló német politika, az elnémetesítő szándék, a Volksbund romboló hatása sajnos megváltoztatja az emberi kapcsolatokat. Majd a háború, a fölszabadulás után ismét megzavarodik ez a világ. Megindul a jogos vagy a jogtalan megtorlás. Kezdődik a betelepítés és a kitelepítés. Aztán alig hogy elcsitul a németek körüli megbolydulás, következik az ún. Tito-korszak s a délszlávok megpróbáltatása. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek megalakulása, az ipartelepítés, az ötvenes évek törvénysértései, 1956 tragikus őszének eseményei még tovább módosítják és alakítják a szereplők sorsát, akik csak valamikor 1958 táján érkeznek el a várva várt, kölcsönös megbecsülést biztosító egyensúlyi helyzetükbe, a konszolidált állapotok közé. Kalász Márton e művében körültekintően, árnyaltan és érzékletesen, érző és szenvedő emberek sokaságát szerepeltetve, hőseit bensőséges, féltő szeretettel vázolva, hitelesen ábrázolja szülőföldje ellentmondásokkal terhes, fél évszázados történelmét.

Kalász Márton - Kovács József László - Balogh F. András - Komáromi Sándor - Fejezetek ​a magyarországi német irodalom történetéből
A ​hetvenes esztendőkben éled meg a szándék egy szellemi megújulásra. A "Graft zur Feder!" [Fogj tollat!] mozgalma, antológiák, később önálló kötetek megjelenése, szellemi, erkölcsi támogatás mára egy küzdő s küzdelmében már akár jelentősnek vélhető magyarországi német irodalmat teremtett. A mozgalom alkotói primér élményeiken túl az anyanyelvhez való viszonyukat, identitásgondjaikat tematizálják.

Kalász Márton - Tört ​mi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kalász Márton - Látható, ​láthatatlan
Kalász ​Márton verseit olvasni hálatelt foglalatosság, hiszen elcsöndesedéssel ajándékoznak meg. E békesség elősegítője a mindennapi társ: felesége is, Éva, akinek az egész kötetet ajánlotta. S csakugyan, a szellemi-lelki társra találás, a szerelem lírai krónikáját kapjuk, az összetartozás már-már naplószerű történetét. Ám e szerelmetes krónikának számtalan egyéb vetülete van: utazások, hangverseny- és kiállításélmények, nemkülönben a családtörténet, a személyes múlt eseményei.

Kalász Márton - A ​lét elrejtetlensége
Ha ​Kalász Márton költészetét, a benne megmutatkozó világszemléletét jellemeznénk, először kétségtelenül a békesség jutna eszünkbe. De nem az ember langyos belenyugvása, önfeladó békéje! A majdnem ötven éve alkotó író alapgondolata: tegyünk rendet önmagunkban, figyeljük a világot, próbáljuk meghallani, megérteni halk bánatát... Kalász Márton lírájának meghatározó eleme a talányosság, amely részben abból eredeztethető, hogy egymásba préseli érzéseit és látomásait, s ezek szinte robbanásveszéllyel telítik a leírt szavakat... A versnek, a szónak az a fajta lényegre tömörítése, ami költészetét jellemzi, bár a világ-líra hasonló törekvéseivel rokon, a magyar líra egyik lehetőségét csillantotta fel... Magaslati levegőt szívhatunk kötetéből, miközben kezét fogva kapaszkodunk a fenti rózsakertek felé, ahol a virágok tüskék nélkül illatoznak, megérkezésünkre várva.

Kalász Márton - Kalász ​Márton összes verse
Kalász ​Márton kétszeres József Attila- és Primissima-díjas költő, a Magyar Írószövetség volt elnöke 75. születésnapja alkalmából e gyűjteményes kötettel tisztelgünk életműve előtt. Kalász Márton „írói alapgondolata: tegyünk rendet önmagunkban, figyeljük a világot, próbáljuk meghallani, megérteni halk bánatát...” – írta róla Rónay László. Kalász hisz a világ-egész rendezettségében, s hogy azt alapvetően a szeretet működteti.

Kalász Márton - Megszámított ​vigasz
A ​költő írja gyűjteményes verseskötetének megjelenése alkalmából: "Amikor vagy húsz esztendeje A szökött ló elégiája című versemet írta, pontosan végiggondoltam a vágtató ló útját, indulástól megérkeztéig. Ha térkép van akkor kezem ügyében, s összekötöm egymással a jól ismert helységeket, nagyon célszerű út került volna ki szülőhelyemtől N. városáig. Később döbbentem rá, mindig is e "térképes" módszer szerint dolgozom - talán így lehetséges, hogy bármennyire elrugaszkodom (ha ugyan) ama konkrét világtól, a vers elemei, a részletek mindig onnan valók, néha már kínosan földhöz-szülőföldhöz-ragadottaknak érzem őket. Lehet, hogy kéne rónom magam érte, mégis örülök, hogy ezt éreztem. S a tény, hogy oly hosszú verset, mint a szökött lovamat megsirató volt, azóta sem írtam, az egyre rövidülő ábra a papíron, bízom, nem azt jelenti, verseimben az "útvonal" is megrövidült. Sőt, félelem tölt el, az útvonal hosszabb lett, indulat s kockázat kihívóbb - s az új térkép N. városa a réginél jóval (néha reménytelenül) messzebb."

Kalász Márton - "Itt ​születtem én, ezen a tájon..."
Vizek ​forrásvidékét fölkutatni — miként lesz ezüstlő erecskékből zöldellő patak, patakokból folyó, folyókból óceánba tajtékkal szakadó folyam — szép feladat, kedvet fölcsigázó, erőt próbáló. Hazához tartozásunk eredetvidékét, érzésóceánját föltérképezni költőhöz méltó munka. Kalász Márton a magyar nyelvű líra kezdeteitől napjaink költészetéig szemelget ismert és még több kevésbé ismert verset, a múló évszázadok és a múló esztendő rendjét követve. Pihenőül fül-nek-szemnek 12 veretes prózarészlet szolgál. A Móra Könyvklub ifjú olvasóinak megjelentetett, Orosz Gergely finom rajzaival díszített kötetet szívesen ajánljuk szülőknek, tanároknak is.

Kalász Márton - Gyermek-Bábel
Kalász ​Márton diákként már arra készült, hogy író legyen. Tudatosan olvasott minden hozzáférhető versirodalmat, s mindinkább átérezte, a versírás elsődleges eszköze a nyelv, gondolatot érvényesen csak általa közvetíthet. Ez a gyermekkor ihlette a Kossuth- és Stephanus-díjas írót, költőt, műfordítót, hogy immár 80. életévén túl, egy nagyvárosban élve, a hajdani vidéki ősök világát és hagyományát felelevenítve novellák, versek és esszék formájában tárja az olvasók elé gondolatait.

Kalász Márton - Ki ​olvas éjszaka verset?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kalász Márton - Morgató
A ​Berlinben dolgozó Kepes család legkisebb tagja a szomorú Imola. Szokatlan az új lakás, ismeretlenek az utcák, idegenek az osztálytársak, érthetetlen számára a német nyelv. Társra, barátra vágyik, akivel egy nyelvet beszélhet. Így hát megszaporodik a négytagú Kepes család egy ötödik családtaggal, a szép nevű Békevölgyi Cassy Kecsappal. A vöröses szőrű, bumfordi airedale terrier-kölyök szeretetteljes játszótársa lesz a kislánynak, ő szerzi Imola első barátait is. Lassacskán nemcsak a kutyával, de a német gyerekekkel is egy nyelvet beszél a kislány. A ragaszkodó, vidám Kecsap az egész család kedvence lesz, bár hazatelepedéskor sok gondot okoz mindnyájuknak. Rossz szemmel nézik a különös formájú, két nyelven értő ebet a lakótelepiek. A falun élő nagymama meg azt nem érti, hogy miért nem alhat a baromfiudvarban egy ekkora jószág. A Kepes család naponta tapasztalja, hogy milyen nehéz kutyának lenni. Kecsapot szíve a gyerekekhez, a környékbeli óvodásokhoz húzza. Élete delén mély barátságot köt egy kandúrral. Legigazibb barátja azonban a könyv szerzője, a Gazdi marad, aki kétszer menti meg az életét. Kalász Márton szeretettel, igaz emberséggel elbeszélt kutyatörténetének szereplői valódiak, s köztünk élnek, kivéve Kecsapot, aki hosszú, boldog kutyaéletéből az örök vadászmezőkre költözött. A lebilincselően érdekes regény alakjait Barczánfalvi Ferenc rajzai keltik életre.

Kalász Márton - Berlin ​- Zárt övezet
A ​szerző 1961-ben érkezett Berlinbe, amit hamarosan fallal választottak szét. A német származású költő, író ösztöndíjasként, majd a 70-es évek első felében a Berlini Magyar Kulturális Intézet munkatársaként dolgozott az NDK-ban. A német irodalomban ekkor új hangú nemzedék lépett színre, s azonnal kifejezte a kulturális politika által rákényszerített diktátumok miatti elégedetlenségét – jó néhányukat betiltották. Kalász Márton a Berlinben töltött évek köznapi, szellemi és politikai eseményeinek a szemtanúja, melyekre esszéisztikus, személyes hangnemű könyvében emlékezik.

Kalász Márton - Kezdő ​haláltánc
Kalász ​Márton kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító és kritikus, a kortárs magyar irodalmi élet kimagasló alakja. Jelentős költői életműve mellett meghatározó fontosságúak a német irodalmi műfordításai, valamint a hazai német kisebbség érdekében kifejtett szellemi, társadalmi tevékenysége. 2001-től a Magyar Írószövetség elnöke. A Kezdő haláltánc című kötetében a közelmúltban született versei olvashatók.

Kalász Márton - A ​rózsafestő
Kalász ​Márton mestere annak, hogy verseinek párás, mégis messze láttató levegőjébe felrajzolja az európai történelem és művészetek alakjainak, a modernitás ironikusan kezelt motívumainak és a személyes élményeknek - gondolatoknak hármasságából épülő képeit. Meghitt könyvtárszobák, szobasarkok, gyümölcsöskertek, középkori sikátorok, kolostorudvarok verseinek sejtető erejű helyszínei, gondolatisága a mindennapokból elvont, személyes mítosz- és szimbólumrendszer segítségével közelít a befogadóhoz. A szélesen áramló idő- és térfolyam felszínére felbukó, partjára kisodródó emlék-, gondolat-, élményhordalékból Kalász Márton nagy intuícióval és képzelőerővel alkotta meg a Rózsafestő című kötet versépítményeit.

Kalász Márton - Hozzánk ​a hóbagoly
Kalász ​Márton új verseskötete szerves folytatása az előzőeknek, ugyanakkor azonban megújulás is költői pályáján. A feszes szerkezetű, szikár versek elliptikus megfogalmazásaikkal, távoli utalásaikkal, szokatlan, ritka és ízes szavakkal ezúttal is a tudat legmélyének ismeretlen rétegeiről tudósítanak, de most valahogy más oldalról és máshogyan mutatják, közelítik meg ezt a rejtett birodalmat. A művekben egymásra rajzolódik a külső és belső világ: különös, vibráló feszültség keletkezik így a kétféle jelentés között. A lélek alján meglapuló rettenet, félelem, szorongás vagy sarjadó remény most többnyire tájleírásokban, természet jelenségekben objektiválódik. Tematikailag továbbra is a mindig új alakban jelentkező örök emberi kérdések, egyéni létünk törékenysége, mulandó szépsége, saját sorsának alakulása, a felnőttkor gondjai, fájdalmai és reményei foglalkoztatják a szerzőt. Gyöngédség, fojtott és rejtett szeretet, mélabú és szomorú lemondás bujkál a sorok mögött, ám összefoglalóan azt is mondhatnánk, hogy egy vívódó és szenvedő, rokonszenves emberi arc tekint ránk a kötet lapjairól.

Kollekciók