Ajax-loader

Nagy László könyvei a rukkolán


Gregor Béla - Nagy László - Műhelygyakorlatok ​V.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Tündérkert ​fejedelme
Báthory ​Gábor alig múlt 18 éves, amikor "öreg" Rákóczi Zsgmondot "kiugrasztva" Erdély fejedelmi székét elfoglalta, s még a 25-öt sem töktötte be, amikor 1613-ban Váradon - szülővárosában - kirendelt orgyilkosok súlyos csapásai végeztek vele. Izgalmas, sokat vitatott személye ma jobbára úgy él a köztudatban, ahogyan azt Móricz Zsigmond az Erdély-trilógia Tündérkert kötetében megformálta: nagyot akaró, de mindig mármoros áldozatként, aki Erdélyt a tönk szélére sodorta, s vérével nem bírva "tízezer anyát tett magának szűzzé..." Valóban ez lenne az igazság? Valóban a felszarvazott férjek mozgalma volt az ellene 1610-ben megkísérelt széki merénylet? Valóban zsarnok, Casanova volt-e Tündérkert ifjú fejedelme, vagy csupán az őt megbuktató Bethlen Gábor és historikusai negatív megítélése hat még ma is? Milyen volt Báthory és Bethlen viszonya a valóságban? Volt-e köze Bethlen Gábornak Báthory meggyilkolásához? A Báthory Gáborhalálának 375. évfordulójára megjelenő kötet a torzóban maradt életmű sokoldalú és a korábbiaktól jelentősen eltérő értékelése közben e kérdésekre is keresi a választ.

Nagy László - "Sok ​dolgot próbála Bethlen Gábor..."
"... ​ha a hatalom birtokosa úgy akarta, egyszerű házasságtörésért is halálra lehetett ítéltetni főrangú asszonyokat is. Még inkább meg lehetett ezt tenni, ha a "paráznaság" vérfertőzéssel súlyosbodott. Ezek után joggal felmerül a kérdés: ha az 1614-es periratok tanúsága szreint mind a három főrangú asszony (Török Kata, Ijjfu Kata, Báthory Anna) elkövette a vérfertőző paráznaság bűnét, miért kellett elmarasztalásukkal súlyosbítani?... Vajon Báthory Anna megbűvöle volna a Bethlen kíséretében Kerekeiben időző tanácsosokat, hogy azok úgy lássák, mintha a fejedelem mezítelen ropná a táncot az asszonnyal? - amikor pedig ő a valóságban mondjuk éppen államügyeket intézett azzal a csúnya, vörös hajú Mikó Ferenccel... Vagy talán Báthory Anna - a fejedelem akarata ellenére - ilyen ledér dolgokra késztette volna őt valamiféle boszorkányos varázslattal? De hiszen Bethlen tagadta, hogy fejedelemmé választása óta bármikor is táncolt volna az asszonnyal! Ha ez valóban így igaz, akkor csupán a fejedelmi tanácsuraktól származott ez a híresztelés. Ám ebben az esetben miért az asszony volt a bűnös a hazug hír terjesztéséért?"

Nagy László - A ​"bibliás őrálló" fejedelem
"Manapság, ​ha egyáltalán említik a nevét, többnyire csak ellenségeinek vádjait ismételgetik, Bethlen Gábor kevéssé méltó utódjaként emlékeznek rá, aki nem tudott - vagy nem akart - élni a számára adódó hatalmas lehetőségekkel. Nemcsak bíróságok hoztak és hoznak olykor megalapozatlan, igazságtalan ítéleteket, de a történelem ítélőszéke is. Jelen munka szerzője, közel négy évszázaddal I. Rákóczi György születése után, saját történetírói mulasztását is pótlandó, perújítási kérelemként terjeszti írását a nemzeti közvélemény elé. Abban bizakodva, hogy a nemzeti önismeret elmélyítésén munkálkodó történetírásunk és a jogtalanságot, méltánytalanságot egyre jobban elítélő közvéleményünk, ha megkésve is, igazságot szolgáltat majd "öreg" Rákóczi György emlékének."

Nagy László - Türk Péter - Kelemen Eörs - Könyvkötés
Ma kihalni látszik a valamikor művészi szinten tartott kézműves szakma, a fejlődés miatt ízekre szabdalt részterületeivel együtt. Egyes kapcsolódó területei – mint a papírmárványozás, bőrdíszmű munkák, ötvös munkák –, önálló iparművészi tevékenységenként tovább élnek, más részei viszont teljesen megszűntek vagy hamis utánzatként jelennek meg. E könyv feleleveníti a szakma eredeti szépségét, a könyvkötő szakma múltját. Abban a pillanatban íródott, amikor még javában élt a kézműipar – néhány művészi momentumtól eltekintve – , még kézben voltak a gyakorlati fogások, sőt ezek elemzése is szükségessé vált, hiszen a nagyüzemi megoldások elsősorban műveleti analíziseken alapultak.

Nagy László - Az USA európai katonai jelenléte
Dr. Nagy László mérnök ezredes, a hadtudomány kandidátusa, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet igazgatóhelyettese. Kandidátusi disszertációját 1989-ben védte meg a szovjet-amerikai katonapolitikai kapcsolatok témakörében. Érdeklődési és kutatási területei közé tartozik a volt Szovjetunió utódállamainak biztonságpolitikai helyzete, a NATO szerepe, jelene, jövője kibővítése, az európai semlegesség.

Nagy László - Az Ipolytól Dachauig
A férfi, aki tudja, hogy mit akar - ezzel a címmel mutatta be olvasóinak az Új Budapest c. hetilap 1932. novemberben Baráti Huszár Aladárt, a székesfőváros megválasztás előtt álló főpolgármesterét. Az Ipolybalogról indult városvezető mögött ekkor már jelentős tettek és fontos funkciók álltak: négyévnyi világháborús frontszolgálat, a cseh légiósok elleni 1919-es balassagyarmati szerepvállalások, több vármegyében betöltött főispáni pozíciók. Az 1934. júniusáig tartó főpolgármesteri tevékenysége után 10 évig az elnöki feladatokat látta el az Országos Társadalombiztosítási Intézetnél. 1939-et követően írásaiban, könyveiben gyakorta utalt a vészterhes történelmi időkre, a német befolyás erősödésére, a kiútkeresésre, majd egyre jobban közeledett a demokratikus erők mozgalmaihoz. A megszállást követő letartóztatása, majd tragédiája mindezek "természetes" következménye volt. A kötet bőségesen idéz Huszár Aladár egykori gondolataiból, írásaiból, amelyek mögött egy nemzeti elkötelezettségű, a magyarságot fanatikusan védő és tisztelő politikus portréja rajzolódik ki. Az életpálya kapcsán bepillantást kaphat az Olvasó a magyar múltban, ha nem is meghatározó, de időszakonként kiemelkedő szerepet játszott nemesi, történelmi családok tagjainak - Blaskovich, Huszár, Puky, Szilassy, Vizsolyi - tevékenységébe, sorsába is.

Nagy László - Versben ​bujdosó
Az ​író vallomása: Irgalmatlanok ne legyünk magunkhoz: ne kárhoztassuk az embert végtelenségre. Mert a teljes megismerés maga a végtelenség. - Könyörögnék halvány szájjal, ha nem tudnám, hogy a cselekvés ellen szólok, sőt gyalázom a küzdelmet, ami kezdettől az ember lényege. Kezdve attól, hogy alakot adott az első szónak, s mint cselekvő lény egyszer költő és tudós lett a maga szintjén. Heisenberg világegyenlete attól szép, hogy alóla rámragyognak a tűzcsiholók, bronzöntők, tengerjárók, csillagfigyelők, de a véres tollazatú ikaruszok, szén-ajkú eretnekek, szájbavert énekesek is. Szó van a világ leírásáról, kifejezéséről. Nem hiszem, hogy a végcél jelenti a boldogságot. A természettudományok megelőzték az emberi szót a megismerésben. De a költők se most jöttek le a fáról. Eddington asztalát, a látszatit és valóságost egységbe fogja a költő. József Attila ódabeli asszonya pedig nemcsak a biológiai tudás csodája a költészetben. A szó nélkül nem történhetett semmi. Állítólag a gondolat, a képi és képleti tevékenység nyelvi eredetű az agyvelőben.

Nagy László - A ​nap jegyese
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Arccal ​a tengernek
A ​költő vallomása: Isten háta mögötti vidéken, kicsi Veszprém megyei faluban: Felsőiszkázon születtem 1925-ben. Földművelők gyermeke lévén, korán ismerősöm lett a kapa, kasza, fejsze, a ragyogó és beborult ég. A föld és az évszakok viselkedéséből, az égitestek mozgásából tanultam olyan empirikus igazságokat kiolvasni, amilyenek írva vannak Vergilius Georgikonjában. És elmondhatom, hogy igenis részesültem művészi neveltetésben! Apám, anyám és környezetem révén. Mert már kisiskolás koromban volt erőm kifejezni a "bennem rejlő szépet" az általam ojtott rózsavesszőben vagy a fűrészemtől alakult ifjú fakoronában. Bizonyos, hogy az akkor még eleven népköltészet, az ünnepi játékok énekei a gyakorolt ritmusok is hatottak a verseimre később. Anyám stilizált lovai palatáblámon addig nyargalásztak, míg az én rajzaim is követték őket. Eszmélésem idején elhatároztam, hogy festő leszek. Középiskoláimat Pápán végeztem s érettségiztem a Református Kollégiumban 1945-ben. Voltam nyugtalan grafikus- és festőnövendék, majd bölcsészhallgató, három évig népi kollégista. Első verseim az akkori Valóság című folyóiratban jelentek meg. 1949-ben egy évre szóló írói ösztöndíjat kaptam bulgáriai tartózkodásra. Második hivatásomnak érzem, hogy külföldi költőket fordítsak, moderneket főleg. Verset tizennyolc éves korom óta írok. Világos előttem, hogy a végzetes erők ellenére lettek költő, hogy végül is a szerencse fia vagyok. Szeretném, ha jelen gyűjteményes kötetemmel hódolhatnék nevelőimnek: a szülőföldnek és a csillagoknak.

Nagy László - Darázskirály
A ​Darázskirállyal impozáns, hihetetlenül gazdag műfordítás-gyűjteményt nyújtunk át az olvasónak. Hatósugarát nem valamely, a világ költészetének bemutatására törekvő, objektív igény adja, hanem nagy László legbensőbb érdeklődése határozza meg, rajzolja elő. Nehéz bármit is kiemelni ebből az összeállításból: a briliáns Lorca-átültetések, Blake súlyos és vad látomásai, Burns forrás-frissesége, Dylan Thomas sötét, alvilági modernsége, az észak-amerikai költők zaklatott asszociációi s Rimbaud, kinek nyugatos költőink kezén megfinomodott képén talán Nagy László tolmácsolásában üt át először az eredeti csudálatos nyersége, ragyogó obszcenitása, az oroszok, a miniatűr bolgár keresztmetszet, a régi kínai különleges világa mind-mind új oldaláról mutatják nagy László képességeit. De legizgalmasabb talán mégis a népköltési anyag - angolok. spanyolok, franciák, a lenyűgöző szláv körkép -, s külön elemzést érdemelne az, hogy nagy László oeuvre-jében miképp jelennek meg a különböző nyelvi folklórok, megtartva egymástól eltérő jellegük minden színét-zamatát. Nagy László Kossuth-díjas költőnk fordítói nyelvének erényei ugyanazok, mint saját költészetének: markáns képeinek ereje, a magyar nyelv friss és erőteljes rétegeinek megmozgatása, a vulkanikus nyelvanyag megzabolázása, megtörése modern mondanivalók hordozására.

Nagy László - Egy ​szablyás magyar úr Genfben
A ​szerző, - az egyik legolvasottabb magyar történetíró -, több mint kéttucatnyi megjelent könyve után készítette el Bocskai István átfogó, részletes életrajzát. A török hódoltság korának ezen egyik legsikeresebb magyar politikusáról és hadvezéréről utoljára több mint fél évszázada jelent meg egy népszerű biográfia. Az azóta eltelt idő alatt - főként Nagy László kutatásai eredményeként -rendkívül sok új forrásanyag került napvilágra, amelyek több kérdésben módosítják korábbi ismereteinket. A szerző azt a Bocskai Istvánt mutatja be, aki nem csak az egyetlen győzelemmel végződő Habsburg-ellenes harcunk vezére volt, de Európa-szerte respektált személyiség is; a szultán és a császár egyaránt hozzá igazodott a háború vagy béke kérdésében. A szerzőtől megszokott olvasmányos stílusban írt munkában ennek a történelmi nagyságnak az alakja áll elénk. Azé az európai magyaré, akinek hajdú- és székely politikája is mérföldkő a magyar históriában és kinek Svájc népe méltán emelt szobrot a genfi Reformáció Emlékművén Európa kiválóságai között.

Nagy László - Bethlen ​Gábor a nagy fejedelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Deák Anita - Nagy László - Péley Bernadette - Lélek-képek
tanulmánykötetben ​a korszerű pszichológia ismeretek változatos témáival ismerkedhet meg az olvasó. A korai anya-gyerek kapcsolat mennyiben határozza meg a későbbi személyiségfejlődést? Milyen lélektani buktatói vannak az örökbefogadásnak? Az irodalom előhív-e képeket az olvasóban, és ha igen, akkor mi ezeknek a funkciója? Evolúciós örökségünk-e a machiavellizmus? Milyen agyi struktúrák felelősek az érzelmek felismeréséért, az érzelmek szabályozásáért? Milyen összefüggés van a biztonságos érzelmi kapcsolatok és a tehetség kibontakozása között? Ezekre és még számos érdekes pszichológiai kérdésre keresnek választ a kötet tanulmányai, amelyek Révész György Tanár Úr tiszteletére születtek és abban a szellemben íródtak, amit a kötet egyik szerzője így jellemez: „A kritikai gondolkodás fejlesztése tanár és diák dialógusára építő hozzáállást követel meg (....). Révész György azonban nem csupán tanítja, hanem hiszi is, hogy a gondolkodás, tanulás jól ismert törvényszerűségeit az oktatási folyamatban célszerű szem előtt tartani. Nem hisz az üres fejekben.”

Nagy László - Szárny ​és piramis
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelemen Eörs - Türk Péter - Nagy László - Könyvkötés
Ma ​kihalni látszik a valamikor művészi szinten tartott kézműves szakma, a fejlődés miatt ízekre szabdalt részterületeivel együtt. Egyes kapcsolódó területei – mint a papírmárványozás, bőrdíszmű munkák, ötvös munkák –, önálló iparművészi tevékenységenként tovább élnek, más részei viszont teljesen megszűntek vagy hamis utánzatként jelennek meg. E könyv feleleveníti a szakma eredeti szépségét, a könyvkötő szakma múltját. Abban a pillanatban íródott, amikor még javában élt a kézműipar – néhány művészi momentumtól eltekintve – , még kézben voltak a gyakorlati fogások, sőt ezek elemzése is szükségessé vált, hiszen a nagyüzemi megoldások elsősorban műveleti analíziseken alapultak. -- Kelemen Eörs, a Könyvkötés című kötet szerző-szerkesztője meglepő szintézisre vállalkozott: az ötvenes-hatvanas évek két kitűnő könyvkötőmestere, Nagy László és Türk Péter szakmai tudásának forrásait és matériaismeretét vetette össze napjaink anyag- és eszközkínálatával. Az eredetileg 1960-ban megjelent iparitanuló-iskolai tankönyv két szerzője akkoriban sokéves oktatómunkájuk tapasztalatait és tanulságait adta közre. A közelmúltban elhunyt Türk Péter – akit számos könyvkötő és gépmester „Türk Péter bácsiként” emleget – az akkoriban Ságvári Endre nevét viselő Nyomdaipari Tanulóintézet osztályfőnökeként munkálkodott, könyvkötők nemzedékeit oktatta évtizedeken át a szakma fogásaira. Jelen kiadványunk szerkesztője, a szakmát mesterfokon művelő Kelemen Eörs az ólombetűktől kiindulva jutott el az elektronikus kép- és szövegfeldolgozásig, majd a digitális nyomtatásig, miközben az akkori formában űzött, szinte művészi könyvkötést ötvözte a korábban el sem képzelt lehetőségeket adó digitális nyomtatás képességeivel. A könyvrestaurálás, a papírismeret és a könyvkötészeti technika ismeretanyagának széljegyzeteléséhez elismert szakemberek közreműködését vette igénybe. A könyvben szereplő hirdetések azon túlmenően, hogy szervesen kapcsolódnak az adott témához, anyagokat és eszközöket is ajánlanak a különféle technológiákhoz. Kelemen Eörs az alapművet megszabadította a felesleges sallangoktól. Komoly érdeme, hogy az eredeti szöveghez írott széljegyzetekkel kommentálja, melyek azok az anyagok, amelyeket ma már nem használunk, még a kézi, szortiment könyvkötéskor sem. Felsorolja, melyek azok a ragasztók, illetve egyéb anyagok, amelyek a vegyipar szédítő mértékű fejlődésének eredményeként megjelentek, s amelyeket napjainkban a nagy könyvtárak restaurátorműhelyei mellett jobbára csak a kisiparban űzött szortiment könyvkötészet használ. Külön érdekesség, hogy a szerkesztő épp ezen újjászületett mű kivitelezésén keresztül mutatja be, miként lehet egy adott cím alatt futó könyvet akár példányonként is eltérően, különböző üzemi módszerekkel elkészíteni, miközben a megjelenésén nem látszik meg, hogy csupán egyetlen, vagy éppenséggel egymillió példány készült belőle… A Pytheas Könyvkiadó és Nyomda, illetve könyvkötő műterem Könyvkötés című munkája iránti érdeklődés azt a kérdést is felveti, hogy a szortiment könyvkötésről új, korszerű könyvet kellene megjelentetni, illetve célszerű lenne kiadni az erről szóló, már meglévő, ám évek óta csak kéziratban heverő anyagokat. ~ Péteri Károly

Türk Péter - Nagy László - Könyvkötés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tárgyik Sándor - Nagy László - Hidegkonyha ​receptkönyv és technológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Inkarnáció ​ezüstben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Erdélyi ​fejedelmek a Habsburg-ellenes harcok élén / Adalékok a Habsburg-kérdés újraértékeléséhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - "Kuruc ​életünket megállván csináljuk..."
1982. ​szeptember 16-án volt a háromszázadik évfordulója Thököly Imre felső-magyarországi kuruc fejedelemsége megalakulásának. E mű a méltatlanul históriai félárnyékba szorított „kuruc király” hol „vitéz”, hol „kajtor” hadinépét mutatja be eredeti XVII. századi és későbbi források feltárásával, reális képet adva történelmünk e forrongó korszakáról. Az olvasó megismerheti a kurucság tábori és táboron kívüli életét, erkölcsi és politikai felfogását, hadászati elveit és harcmódját. Megtudhatja, milyen volt e hadsereg összetétele, szervezete, fegyverzete, képzettsége, anyagi ellátottsága. A szerző, az ismert hadtörténeti kutató a kuruc hadsereg és hadművészet problémáit szorosan a gazdaság- és társadalomtörténetbe ágyazva mutatja be, felvillantva a kor emberének gondolkodásmódját és érzelemvilágát is.

Nagy László - Kísérlet ​a bánat ellen
Ha ​valaki végiglapozza Nagy László ránk maradt spirálos füzeteit: a versek, a műfordítások műhelynaplóit, a javított, az összefirkált kéziratlapok tömkelegét, egy újfajta napló titkaiba pillanthat bele. Egy metaforikus naplóéba, amely szinte képsorszerűen eleveníti meg a versért folyó, változatos napi küzdelmeket… (Csoóri Sándor)

Nagy László - Nagy ​László versei
Méltó ​költőt választott a kiadó, amikor a világlíra jeles alkotásai: latin, olasz, amerikai, japán, kínai szerzők s Villon, Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Shelley és Keats verseinek közzététele után a _Sziget Verseskönyvek_ sorozatában a magyar költészetből elsőként Nagy László műveinek megjelentetésére szavazott. Nagy László költészetének eleven kihívása, ma is havakon delelő szivárványa, a múltból a jövő felé a versolvasó emberen ível át. Napjaink pergőtüzében is képes kérdések és válaszok megfogalmazására, hisz nem a sehova kacsázó utakat magyarázza, hanem műveli - és továbbadja - a csodát. Szécsi Margit negyedszázada leírt gondolatával köszöntöm hát az Olvasót - és az országot is -, ha "Nagy László szétdarabolhatatlan örökével továbbra is élni kíván."

Nagy László - Ég ​és föld
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bokor Árpád - Burucs Balázs - Czimber Gyula - Pongrácz László - Nagy László - Lóerő
A ​könyv részletes áttekintést nyújt a ló teljesítményét meghatározó tényezőkről, egymáshoz való viszonyukról kezdőknek és profiknak egyaránt: - genetikai törvényszerűségek gyakorlati megfigyelésekkel, - a felnevelés és az elhelyezés teljesítményre gyakorolt hatásai - a ló táplálkozására jellemző gyakorlati jelentőséggel bíró faji sajátosságok, a lovak táplálóanyagai, különös tekintettel a várható sportteljesítményre, a különböző teljesítményt nyújtó lovak takarmányozásának gyakorlatára szakáganként, a fejadagösszeállítás szempontjaira, - a tréning jelentősége, valamint élettani alapjai szakáganként, - az egészségi állapot teljesítményt befolyásoló legfontosabb szempontjai (megelőző vakcinázás, parazitaellenes kezelések, pataápolás).

Nagy László - A ​török világ végnapjai Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gaál Tibor - Nagy László - Nagy Lászlóné - Kémia ​munkafüzet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Bocskai ​István a hadak élén
A ​szerző ebben a munkájában a nemzeti önismeretre törekvés szellemében rajzol hű képet a hadak élén a hadak útját járó fejedelemről. A mű első része azt a főrangú ifjút állítja elénk, aki Miksa császár apródjaként, majd testőrként él Bécsben és Prágában apjával, a császár és király magyar kancelláriájának titkárával. Tizenkilenc évesen tér haza Erdélybe. Kereki várának lesz a kapitánya, gazdagon nősül, de politikai szerephez csak akkor jut, amikor a rendek rokonát, a gyermek Báthori Zsigmondot teljes jogú fejedelemmé teszik. Zsigmond nevezi ki Bocskait váradi főkapitánnyá, Erdély második emberévé. A határ menti összecsapásokból kinövő nagy magyarországi háború Erdély sorsát is alapvetően befolyásolja. A háborúba lépést ellenzők megpróbálják eltávolítani Zsigmondot, de a háborús párt véresen leszámol az ellenzékkel, s Erdély csatlakozik a törökellenes táborhoz. Hat esztendővel később a háborúba belefáradt erdélyi rendek száműzik Bocskait a fejedelemségből. A második részben ismerhetjük meg a Habsburg-abszolutizmus ellen felkelő magyar rendek vezérét, a szinte páratlan katonai sikereket kivívó hadvezért, a szabadságharc vezetőjét, aki csapatai élén arat győzelmet a császár csapatai fölött. Szerencsen választják Magyarország fejedelmévé. A könyv harmadik része mutatja be Bocskai hadszervezői tevékenységét, hadseregét és hadművészetét. A gazdagon illusztrált, érdekesen megírt művet a magyar hadtörténet iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

Nagy László - Hajdúvitézek
A ​hajdúkról szólva forrásadataink, történetírásunk hol rút és istentelen népről, hazánknak és annak "édestestvérét", Erdélyt még a töröknél, tatárnál is kegyetlenebbül pusztító hordáról, a zsoldért, szabad "sákmánért" apjukat, anyjukat levágó csőcselékről, hol pedig a hazáért fegyvert fogó, a nemzet régi szabadságát visszaszerző közösségről beszélnek. Tartják őket korunk legkiválóbb katonáinak és becsülik harcértéküket messze a nyugat-európai seregeké alá. Harcmódjukkal mint nemzeti differencia specificával büszkélkednek, de emlegetik e sajátságot egyszerűen csak a hazai elmaradottság következményeként is... Fontos pedig a tisztázás, hiszen a hajdúság roppant szerepet játszott XVII. századi históriánkban. Ők vitték győzelemre Bocskai szabadságharcát, ők alkották Báthory Gábor, Bethlen, I. és II. Rákóczi György hadának túlnyomó részét; egyáltalán: ők képviselték az ország fő fegyveres erejét; történetük így egybefonódik az ország történetének minden jelentősebb eseményével. Nagy László is rendre fölveti az időszak legfőbb kérdéseit, problémáit. Értékelései, konklúziói gyakran (termékenyen) ellentmondanak a korábbi ítéletnek. Bethlen képe árnyaltabb, mint a történeti tudatunkban rögződött fejedelmi portré, Báthory Gábort nem egészen a Móricztól is ránk hagyományozott szertelen "tündérkirályfiként" ábrázolja, I. Rákóczi Györgyöt lehetőségeink és elért eredményeink tükrében a "nagy fejedelemmel" legalábbis egyenrangúnak mutatja. Nagy műve ugyanakkor tárgyias, higgadt, érvelő, ténytisztelő munka. Forrásanyaga a legjelentősebb XVII. századi történészekével összevetve is roppant széles körű, következtetései az adatfeltáró kutatás pillanatnyi helyzetéhez mértek, a vágyaktól, belső hangoltságtól, politikai előfeltevésektől, erőszakolt, történetietlen erkölcsi kategóriáktól befolyásolt szemlélet, és a mindenáron való "deheroizálás" alapvető rendező elvvé tétele egyaránt idegen tőle.

Nagy László - Kard ​és szerelem
Milyen ​erkölcsök uralkodtak hazánkban a XVII. században? Hogyan kapott Bocskai István koronát a török szultántól? Mikor született valójában Zrínyi Ilona? Milyen körülmények között halt meg a "Murányi Vénusz"? Ki győzött Drégelypalánknál: Bethlen Gábor vagy Wallenstein? E kérdésekre és számos más rejtélyre ad választ jeles történetírónk, Nagy László, a Hadtörténeti Intézet tudományos főmunkatársa. Több mint három évtizedes kutatások alapján tisztázta a XVII. század számos homályos kérdését. Színes stílusával megvilágítja a korszak magyarságának életét és küzdelmeit. Megismerjük a hajdúk és végvári vitézek, jobbágyok és nemesek életét, napi gondjaikat és szokásaikat. A gazdag képanyag jól egészíti ki a mű mondanivalóját.

Nagy László - Adok ​nektek aranyvesszőt
Ritkán ​írt Nagy László prózát, s amit írt, az is többnyire költői próza. Vagy érvelés, magyarázat a költészetről, a művészetről: a magáéról, a másokéról és a népek közös, névtelen kincseiről. Meg értelmezés az életről, az életéről, a maga alkotói és fordítói műhelyéről. És a küldetésről, amit csak a kora egészét vállaló és átfogó poéta teljesíthetett: "... minden igazi versből sugárzik, vibrál a küldetés. Izgat, vagy lázít a jóért, pörlekedik a rosszal, és elfogult mindig. Nyugtalanul elégedetlen másokkal és önmagunkkal. Akár komor, akár pajkos, embereit fejez ki folyton. S mert rámutat az embertelenre, elkészíti helyét az emberinek... Fél-szárnyú madár a költészet, ha nincs közönsége. Ezt alázattal mondom, de kihívó meggyőződéssel állítom, hogy költészet nélkül nem jut el az ember az eszményi jövőbe, amiről nemcsak a költők álmodoznak. Költészet nélkül csak fél-szárnyú lenne az emberiség." Szegényebbek lennénk e kis kötetben összegyűjtött írások nélkül. Mert e vallomások és jegyzetek szerves részét alkotják a Nagy László-i életműnek.

Nagy László - A ​végvári dicsőség nyomában
Az ​ismert történész nagy sikerű munkái után most az ezer sebből vérző, három részre szakadt ország védelméért harcoló, fizetetlen, kisemmizett végvári vitézek életének bemutatására vállalkozott. Ez a létszámában nem túl jelentős katonaréteg látta el a határvédelmet. Erejük természetesen nem volt elegendő a nagy szultáni seregek szétveréséhez, de nem is ez volt a feladatuk. Kisebb portyázó csapatokat támadtak meg, késleltették a nagy a nagy seregek vonulását és fenyegették utánpótlási útvonalaikat. És ez a feladat nem lebecsülendő! A váraknak és vitézeknek ez a szerepe stratégiai jelentőségű volt. A két birodalom összecsapásának színhelyévé lett ország egyre mélyebb nyomorba süllyed a XVII. század folyamán. A török hódítás megállításáért a császári csapatokkal együtt küzdő végváriak ellen az abszolút monarchia megteremtésére törekvő Habsburgok folytatják titkos háborújukat. Az a céljuk, hogy a a magyar rendek függetlenségi harcainak egyik fontos bázisát képező végváriakat idegen zsoldosokkal helyettesítsék. Ez természetesen a magyarok ellenállásába ütközik. Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi György szabadságharcaiban a végváriak állásfoglalása, váraik megnyitása, a harcokban való részvételük döntő jelentőségűnek bizonyult. A török végleges kiűzése után sikerül csak a Habsburgoknak ezt a félelmetes fegyvert kiütni az ország kezéből. Elbocsájtják a magyar végvári katonákat. A vitézek jelentős része az erdőkbe rejtőzik, harcol a nemzeti önállóság végleges eltiprására törő császári erők ellen. És amikor II. Rákóczi Ferenc kibontja a zászlót, a volt végváriak tömegesen özönlenek hozzá.

Kollekciók