Ajax-loader

Nagy László könyvei a rukkolán


Nagy László - Az USA európai katonai jelenléte
Dr. Nagy László mérnök ezredes, a hadtudomány kandidátusa, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet igazgatóhelyettese. Kandidátusi disszertációját 1989-ben védte meg a szovjet-amerikai katonapolitikai kapcsolatok témakörében. Érdeklődési és kutatási területei közé tartozik a volt Szovjetunió utódállamainak biztonságpolitikai helyzete, a NATO szerepe, jelene, jövője kibővítése, az európai semlegesség.

Nagy László - Tündérkert ​fejedelme
Báthory ​Gábor alig múlt 18 éves, amikor "öreg" Rákóczi Zsgmondot "kiugrasztva" Erdély fejedelmi székét elfoglalta, s még a 25-öt sem töktötte be, amikor 1613-ban Váradon - szülővárosában - kirendelt orgyilkosok súlyos csapásai végeztek vele. Izgalmas, sokat vitatott személye ma jobbára úgy él a köztudatban, ahogyan azt Móricz Zsigmond az Erdély-trilógia Tündérkert kötetében megformálta: nagyot akaró, de mindig mármoros áldozatként, aki Erdélyt a tönk szélére sodorta, s vérével nem bírva "tízezer anyát tett magának szűzzé..." Valóban ez lenne az igazság? Valóban a felszarvazott férjek mozgalma volt az ellene 1610-ben megkísérelt széki merénylet? Valóban zsarnok, Casanova volt-e Tündérkert ifjú fejedelme, vagy csupán az őt megbuktató Bethlen Gábor és historikusai negatív megítélése hat még ma is? Milyen volt Báthory és Bethlen viszonya a valóságban? Volt-e köze Bethlen Gábornak Báthory meggyilkolásához? A Báthory Gáborhalálának 375. évfordulójára megjelenő kötet a torzóban maradt életmű sokoldalú és a korábbiaktól jelentősen eltérő értékelése közben e kérdésekre is keresi a választ.

Nagy László - Szárny ​és piramis
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gregor Béla - Nagy László - Műhelygyakorlatok ​V.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - A gyermek érdeklődésének lélektana
"Célom volt e művel a gyermektanulmánynak mint tudománynak szolgálni. A gyermekélet oly jelenségeihez kívántam adatokat szolgáltatni, amelyek a mindennapi életben folyton szemünkbe ötlenek." A szerző előszavából

Nagy László - Türk Péter - Kelemen Eörs - Könyvkötés
Ma kihalni látszik a valamikor művészi szinten tartott kézműves szakma, a fejlődés miatt ízekre szabdalt részterületeivel együtt. Egyes kapcsolódó területei – mint a papírmárványozás, bőrdíszmű munkák, ötvös munkák –, önálló iparművészi tevékenységenként tovább élnek, más részei viszont teljesen megszűntek vagy hamis utánzatként jelennek meg. E könyv feleleveníti a szakma eredeti szépségét, a könyvkötő szakma múltját. Abban a pillanatban íródott, amikor még javában élt a kézműipar – néhány művészi momentumtól eltekintve – , még kézben voltak a gyakorlati fogások, sőt ezek elemzése is szükségessé vált, hiszen a nagyüzemi megoldások elsősorban műveleti analíziseken alapultak.

Nagy László - Az Ipolytól Dachauig
A férfi, aki tudja, hogy mit akar - ezzel a címmel mutatta be olvasóinak az Új Budapest c. hetilap 1932. novemberben Baráti Huszár Aladárt, a székesfőváros megválasztás előtt álló főpolgármesterét. Az Ipolybalogról indult városvezető mögött ekkor már jelentős tettek és fontos funkciók álltak: négyévnyi világháborús frontszolgálat, a cseh légiósok elleni 1919-es balassagyarmati szerepvállalások, több vármegyében betöltött főispáni pozíciók. Az 1934. júniusáig tartó főpolgármesteri tevékenysége után 10 évig az elnöki feladatokat látta el az Országos Társadalombiztosítási Intézetnél. 1939-et követően írásaiban, könyveiben gyakorta utalt a vészterhes történelmi időkre, a német befolyás erősödésére, a kiútkeresésre, majd egyre jobban közeledett a demokratikus erők mozgalmaihoz. A megszállást követő letartóztatása, majd tragédiája mindezek "természetes" következménye volt. A kötet bőségesen idéz Huszár Aladár egykori gondolataiból, írásaiból, amelyek mögött egy nemzeti elkötelezettségű, a magyarságot fanatikusan védő és tisztelő politikus portréja rajzolódik ki. Az életpálya kapcsán bepillantást kaphat az Olvasó a magyar múltban, ha nem is meghatározó, de időszakonként kiemelkedő szerepet játszott nemesi, történelmi családok tagjainak - Blaskovich, Huszár, Puky, Szilassy, Vizsolyi - tevékenységébe, sorsába is.

Nagy László - Erdélyi ​fejedelmek a Habsburg-ellenes harcok élén / Adalékok a Habsburg-kérdés újraértékeléséhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Vadászgörények ​a családban
Azért ​írtam ezt a könyvet, hogy társállatként vadászgörények számára jobb környezetet, nagyobb figyelmet, több gondoskodást harcoljak ki. Tapasztalataim, kezdeti kudarcaim, és jelenlegi állataimmal - Pankával és Marcival - fennálló, tökéletes bizalomra épülő kapcsolatom tanulságul szolgálhat mindazoknak a többi vadászgörény-gazdáknak, és azokank is, akik ezután szeretnének kölcsönös tiszteletben és bizalmon épülő kapcsolatot kiépíteni ezzel az izgalmas, mozgékony, gyönyörű állattal, aki összes igyekezetünk ellenére is minden porcikájában megmaradt vadállatnak.

Nagy László - Az ​ismeretek alkalmazásának pszichológiai problémái
A ​szerző hazai viszonylatban úttörő jellegű vizsgálatokat végzett az ismeretek alkalmazása terén. Könyve a témában alapkönyv, s egyben hiányt pótol. Most azzal a szándékkal bocsátja közre vizsgálatait, hogy a felnövekvő nemzedékre ne csak az "eszesség" és az elméleti tudás, hanem a tanulás valódi hozama, az "igazi gyakorlati tudás" legyen a jellemző.

Nagy László - Krónika-töredék
A ​költő Nagy László naplója 1975. február 14-től 1978. január 29-ig.

Nagy László - "Kuruc ​életünket megállván csináljuk..."
1982. ​szeptember 16-án volt a háromszázadik évfordulója Thököly Imre felső-magyarországi kuruc fejedelemsége megalakulásának. E mű a méltatlanul históriai félárnyékba szorított „kuruc király” hol „vitéz”, hol „kajtor” hadinépét mutatja be eredeti XVII. századi és későbbi források feltárásával, reális képet adva történelmünk e forrongó korszakáról. Az olvasó megismerheti a kurucság tábori és táboron kívüli életét, erkölcsi és politikai felfogását, hadászati elveit és harcmódját. Megtudhatja, milyen volt e hadsereg összetétele, szervezete, fegyverzete, képzettsége, anyagi ellátottsága. A szerző, az ismert hadtörténeti kutató a kuruc hadsereg és hadművészet problémáit szorosan a gazdaság- és társadalomtörténetbe ágyazva mutatja be, felvillantva a kor emberének gondolkodásmódját és érzelemvilágát is.

Kelemen Eörs - Türk Péter - Nagy László - Könyvkötés
Ma ​kihalni látszik a valamikor művészi szinten tartott kézműves szakma, a fejlődés miatt ízekre szabdalt részterületeivel együtt. Egyes kapcsolódó területei – mint a papírmárványozás, bőrdíszmű munkák, ötvös munkák –, önálló iparművészi tevékenységenként tovább élnek, más részei viszont teljesen megszűntek vagy hamis utánzatként jelennek meg. E könyv feleleveníti a szakma eredeti szépségét, a könyvkötő szakma múltját. Abban a pillanatban íródott, amikor még javában élt a kézműipar – néhány művészi momentumtól eltekintve – , még kézben voltak a gyakorlati fogások, sőt ezek elemzése is szükségessé vált, hiszen a nagyüzemi megoldások elsősorban műveleti analíziseken alapultak. -- Kelemen Eörs, a Könyvkötés című kötet szerző-szerkesztője meglepő szintézisre vállalkozott: az ötvenes-hatvanas évek két kitűnő könyvkötőmestere, Nagy László és Türk Péter szakmai tudásának forrásait és matériaismeretét vetette össze napjaink anyag- és eszközkínálatával. Az eredetileg 1960-ban megjelent iparitanuló-iskolai tankönyv két szerzője akkoriban sokéves oktatómunkájuk tapasztalatait és tanulságait adta közre. A közelmúltban elhunyt Türk Péter – akit számos könyvkötő és gépmester „Türk Péter bácsiként” emleget – az akkoriban Ságvári Endre nevét viselő Nyomdaipari Tanulóintézet osztályfőnökeként munkálkodott, könyvkötők nemzedékeit oktatta évtizedeken át a szakma fogásaira. Jelen kiadványunk szerkesztője, a szakmát mesterfokon művelő Kelemen Eörs az ólombetűktől kiindulva jutott el az elektronikus kép- és szövegfeldolgozásig, majd a digitális nyomtatásig, miközben az akkori formában űzött, szinte művészi könyvkötést ötvözte a korábban el sem képzelt lehetőségeket adó digitális nyomtatás képességeivel. A könyvrestaurálás, a papírismeret és a könyvkötészeti technika ismeretanyagának széljegyzeteléséhez elismert szakemberek közreműködését vette igénybe. A könyvben szereplő hirdetések azon túlmenően, hogy szervesen kapcsolódnak az adott témához, anyagokat és eszközöket is ajánlanak a különféle technológiákhoz. Kelemen Eörs az alapművet megszabadította a felesleges sallangoktól. Komoly érdeme, hogy az eredeti szöveghez írott széljegyzetekkel kommentálja, melyek azok az anyagok, amelyeket ma már nem használunk, még a kézi, szortiment könyvkötéskor sem. Felsorolja, melyek azok a ragasztók, illetve egyéb anyagok, amelyek a vegyipar szédítő mértékű fejlődésének eredményeként megjelentek, s amelyeket napjainkban a nagy könyvtárak restaurátorműhelyei mellett jobbára csak a kisiparban űzött szortiment könyvkötészet használ. Külön érdekesség, hogy a szerkesztő épp ezen újjászületett mű kivitelezésén keresztül mutatja be, miként lehet egy adott cím alatt futó könyvet akár példányonként is eltérően, különböző üzemi módszerekkel elkészíteni, miközben a megjelenésén nem látszik meg, hogy csupán egyetlen, vagy éppenséggel egymillió példány készült belőle… A Pytheas Könyvkiadó és Nyomda, illetve könyvkötő műterem Könyvkötés című munkája iránti érdeklődés azt a kérdést is felveti, hogy a szortiment könyvkötésről új, korszerű könyvet kellene megjelentetni, illetve célszerű lenne kiadni az erről szóló, már meglévő, ám évek óta csak kéziratban heverő anyagokat. ~ Péteri Károly

Nagy László - Csodafiu-szarvas
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bencsik Klára - Gaálné Labáth Katalin - Nagy László - Mosonyi Horváthné Magdolna - Szakácskönyv ​az egészségért
DIÉTÁS ​ÉS EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ RECEPTEK, TANÁCSOK A szerzőpáros kitűnő könyve most átdolgozva, második kiadásban jelenik meg. Értékes tanácsaival, gazdag receptúráival segít mindazoknak, akik egészségük fenntartását tűzték ki célul. Eredményesen forgathatják a gyógyulni vágyó FEKÉLY-, EPE-, CUKOR., VESE-, SZÍV- ÉS ÉRBETEGEK, VALAMINT A FOGYÓKÚRÁZÓK IS. A szerzők jóvoltából azt tapasztalhatjuk, hogy diétájuk nem különbözik lényegesen a család étrendjétől: ha a konyhaművészet szabályai szerint valamit elhagynak vagy hozzátesznek, a "boldog asztal örömeit" ők is élvezhetik, és az orvos által előírt diéta könnyen elfogadható gyógytényezővé válik. A számos képpel, magyarázó táblázattal, az ételkészítési műveletek, eszközök kislexikonjával kiegészített szakácskönyv értékes ismereteket nyújt a családi és a közétkeztetés területén mindenkinek, aki a konyhaművészet és a dietetika tudományát mélyebben szeretné megismerni, és azt a gyakorlatban kívánja kamatoztatni.

Nagy László - Adok ​nektek aranyvesszőt
Ritkán ​írt Nagy László prózát, s amit írt, az is többnyire költői próza. Vagy érvelés, magyarázat a költészetről, a művészetről: a magáéról, a másokéról és a népek közös, névtelen kincseiről. Meg értelmezés az életről, az életéről, a maga alkotói és fordítói műhelyéről. És a küldetésről, amit csak a kora egészét vállaló és átfogó poéta teljesíthetett: "... minden igazi versből sugárzik, vibrál a küldetés. Izgat, vagy lázít a jóért, pörlekedik a rosszal, és elfogult mindig. Nyugtalanul elégedetlen másokkal és önmagunkkal. Akár komor, akár pajkos, embereit fejez ki folyton. S mert rámutat az embertelenre, elkészíti helyét az emberinek... Fél-szárnyú madár a költészet, ha nincs közönsége. Ezt alázattal mondom, de kihívó meggyőződéssel állítom, hogy költészet nélkül nem jut el az ember az eszményi jövőbe, amiről nemcsak a költők álmodoznak. Költészet nélkül csak fél-szárnyú lenne az emberiség." Szegényebbek lennénk e kis kötetben összegyűjtött írások nélkül. Mert e vallomások és jegyzetek szerves részét alkotják a Nagy László-i életműnek.

Nagy László - Nagy ​László válogatott pedagógiai művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Bethlen ​Gábor a független Magyarországért
A ​tanulmány eseménytörténeti és kronológiai szempontból, széles körű bel- és külföldi forrásanyag alapján tisztázza Bethlen Gábor háborúinak történetét. Hozzásegít Bethlen politikai és katonai jelentőségének megismeréséhez. Külön érdeme a munkának, a magyar–török probléma reális felmérése, és a Habsburg–magyar viszony mélyreható vizsgálata. E kérdést az európai történet egészébe illeszti. Belpolitikai téren is marxista módon vizsgálva Bethlen egész életművét, minden korábbinál részletesebb, a valóságot jobban megközelítő képet ad a főurak és a köznemesek, a jobbágyok és a városi polgárság magatartásáról. Bethlen Gábor hadvezéri tevékenységének megítélésében Nagy László érvényesíti azt a felismerést, hogy e hadviselést döntően befolyásolta az anyagi ellátottság, ezen belül is elsősorban az élelemellátás nehézségei. A szerző felülvizsgálva Bethlen háborúinak korábbi értékeléseit helyes egyensúlyt teremt a túlzottan dícsérő és elítélő művek között. E témakörben az olvasmányosan megírt monográfia a magyar történetírás régi adósságát törleszti.

Nagy László - Arccal ​a tengernek
A ​költő vallomása: Isten háta mögötti vidéken, kicsi Veszprém megyei faluban: Felsőiszkázon születtem 1925-ben. Földművelők gyermeke lévén, korán ismerősöm lett a kapa, kasza, fejsze, a ragyogó és beborult ég. A föld és az évszakok viselkedéséből, az égitestek mozgásából tanultam olyan empirikus igazságokat kiolvasni, amilyenek írva vannak Vergilius Georgikonjában. És elmondhatom, hogy igenis részesültem művészi neveltetésben! Apám, anyám és környezetem révén. Mert már kisiskolás koromban volt erőm kifejezni a "bennem rejlő szépet" az általam ojtott rózsavesszőben vagy a fűrészemtől alakult ifjú fakoronában. Bizonyos, hogy az akkor még eleven népköltészet, az ünnepi játékok énekei a gyakorolt ritmusok is hatottak a verseimre később. Anyám stilizált lovai palatáblámon addig nyargalásztak, míg az én rajzaim is követték őket. Eszmélésem idején elhatároztam, hogy festő leszek. Középiskoláimat Pápán végeztem s érettségiztem a Református Kollégiumban 1945-ben. Voltam nyugtalan grafikus- és festőnövendék, majd bölcsészhallgató, három évig népi kollégista. Első verseim az akkori Valóság című folyóiratban jelentek meg. 1949-ben egy évre szóló írói ösztöndíjat kaptam bulgáriai tartózkodásra. Második hivatásomnak érzem, hogy külföldi költőket fordítsak, moderneket főleg. Verset tizennyolc éves korom óta írok. Világos előttem, hogy a végzetes erők ellenére lettek költő, hogy végül is a szerencse fia vagyok. Szeretném, ha jelen gyűjteményes kötetemmel hódolhatnék nevelőimnek: a szülőföldnek és a csillagoknak.

Nagy László - A ​"bibliás őrálló" fejedelem
"Manapság, ​ha egyáltalán említik a nevét, többnyire csak ellenségeinek vádjait ismételgetik, Bethlen Gábor kevéssé méltó utódjaként emlékeznek rá, aki nem tudott - vagy nem akart - élni a számára adódó hatalmas lehetőségekkel. Nemcsak bíróságok hoztak és hoznak olykor megalapozatlan, igazságtalan ítéleteket, de a történelem ítélőszéke is. Jelen munka szerzője, közel négy évszázaddal I. Rákóczi György születése után, saját történetírói mulasztását is pótlandó, perújítási kérelemként terjeszti írását a nemzeti közvélemény elé. Abban bizakodva, hogy a nemzeti önismeret elmélyítésén munkálkodó történetírásunk és a jogtalanságot, méltánytalanságot egyre jobban elítélő közvéleményünk, ha megkésve is, igazságot szolgáltat majd "öreg" Rákóczi György emlékének."

Nagy László - Szövetkezeti ​elvek termelőszövetkezeti mozgalmunkban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - A ​végvári dicsőség nyomában
Az ​ismert történész nagy sikerű munkái után most az ezer sebből vérző, három részre szakadt ország védelméért harcoló, fizetetlen, kisemmizett végvári vitézek életének bemutatására vállalkozott. Ez a létszámában nem túl jelentős katonaréteg látta el a határvédelmet. Erejük természetesen nem volt elegendő a nagy szultáni seregek szétveréséhez, de nem is ez volt a feladatuk. Kisebb portyázó csapatokat támadtak meg, késleltették a nagy a nagy seregek vonulását és fenyegették utánpótlási útvonalaikat. És ez a feladat nem lebecsülendő! A váraknak és vitézeknek ez a szerepe stratégiai jelentőségű volt. A két birodalom összecsapásának színhelyévé lett ország egyre mélyebb nyomorba süllyed a XVII. század folyamán. A török hódítás megállításáért a császári csapatokkal együtt küzdő végváriak ellen az abszolút monarchia megteremtésére törekvő Habsburgok folytatják titkos háborújukat. Az a céljuk, hogy a a magyar rendek függetlenségi harcainak egyik fontos bázisát képező végváriakat idegen zsoldosokkal helyettesítsék. Ez természetesen a magyarok ellenállásába ütközik. Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi György szabadságharcaiban a végváriak állásfoglalása, váraik megnyitása, a harcokban való részvételük döntő jelentőségűnek bizonyult. A török végleges kiűzése után sikerül csak a Habsburgoknak ezt a félelmetes fegyvert kiütni az ország kezéből. Elbocsájtják a magyar végvári katonákat. A vitézek jelentős része az erdőkbe rejtőzik, harcol a nemzeti önállóság végleges eltiprására törő császári erők ellen. És amikor II. Rákóczi Ferenc kibontja a zászlót, a volt végváriak tömegesen özönlenek hozzá.

Sebő Ferenc - Nagy László - Nagy ​László
Játékos, ​eleven, mozgalmas könyv Nagy László számtalan rajzával illusztrálva, amelyeket a Sebő együttesnek ajándékozott. A költő versei az együttes tolmácsolásában CD-mellékletként a verseskötet tartozékai.

Nagy László - "Megint ​fölszánt magyar világ van..."
A ​szerző immáron több mint három évtizedes történeti és hadtörténeti kutatásait összegzi e munka, a Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György vezetése alatt folytatott Habsburg-ellenes küzdelmekről, e harcokat vívó hadseregekről és azok hadművészetéről. Egy mozgalmas, bonyolult, ellentmondásokkal telített fél évszázad magyar történetének legfontosabb gazdasági, társadalmi, politikai és katonai problémái kerülnek vizsgálat alá ebben a műben. A szerző vezérlő elve a társadalomtörténet és a hadtörténet, valamint a hadművészettörténet szoros összefüggése, mert csakis így lehet megközelítőleg teljes és helyes képet kapni a három nagy fejedelem küzdelmeinek az egyetemes és a magyar történetben és hadtörténetben elfoglalt helyéről, s a küzdelmeket végigvívó hadseregek magyar és európai jelentőségéről. A munka első része sorra veszi a magyarországi és erdélyi társadalmi osztályok és rétegek magatartásának alakulását a XVII. század első felében lezajlott Habsburg-ellenes küzdelmekben. Így tárgyalja a főurak és főpapok, a vármegyei nemesek, a városi polgárok, a jobbágytömegek, valamint a három nagy katonaréteg: a végváriak, a hajdúk és a székelyek állásfoglalásának alakulását, a harcokban betöltött szerepét és katonai jelentőségét; nemkülönben azt a körülményt, hogy miként alakultak az osztályviszonyok, s hogyan érvényesültek az osztályérdekek azokban a harcokban, amelyekben antagonisztikus ellentétű osztályok tagjai küzdöttek egymás mellett. A második rész a Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi vezette Habsburg-ellenes hadseregek szervezetét, életét és hadművészetét taglalja, figyelemmel kísérve a három hadsereg hasonló és eltérő vonásait is. Az olvasó megismerkedhet e hadseregek jellegével, szervezeti formáinak alakulásával, az anyagi ellátás vagy más szóval hadtápellátás rendkívül nehéz problémáival; e hadseregek belső életével, hadászatával, harcászatával és harcértékével. A szerző arra törekedett, hogy hamis idealizálás, vagy manapság divatos „deheroizálás” nélkül ábrázolja e három nagy fejedelem hol hozsannázott, hol elátkozott katonáit. A harmadik rész e küzdelmek helyét igyekszik megállapítani a magyar és az egyetemes történelemben és hadtörténelemben. Jóllehet ma még számos részprobléma további kutatásra és megvitatásra szorul ezzel kapcsolatban, de a munkában kifejtett gondolatok minden bizonnyal serkentőleg hatnak majd e folyamatokra. Időrendi táblázat és névmutatók igyekeznek elősegíteni a jobb tájékozódást a fél évszázad magyar történetét felölelő, olvasmányos stílusban megírt munkában.

Nagy László - Botránykövek ​régvolt históriánkban
A ​kiváló történész szerző (A rossz hírű Báthoryak, az Erdélyi boszorkányperek, Kard és szerelem, Az erős fekete bég, Nádasdy Ferenc stb. írója) új, a korábbiakhoz hasonlóan érdekfeszítő könyve talányos sorsú, nevezetes történelmi személyiségek portréját rajzolja meg. A köztudatban szörnyetegként élő, jobbágylányok vérében fürdő Báthory Erzsébet, az európai formátumú Bethlen Gábor fejedelem, a félreismert Mihai Viteazul, azaz Vitéz Mihály egyénisége vagy egy XVII. századi politikai gyilkosság története önmagában is izgalmas olvasmány. A szerző igyekszik lerombolni az olvasóban az említett személyekkel, eseményekkel kapcsolatban élő, hamisnak bizonyult történelmi közhelyeket és előítéleteket, elfogultságokat. A könyv utolsó írása a Habsburg-ház uralkodóinak a magyar történelemben játszott szerepét elemzi eredeti, egyeseket bizonyára kissé provokáló megközelítéssel.

Nagy László - "Sok ​dolgot próbála Bethlen Gábor..."
"... ​ha a hatalom birtokosa úgy akarta, egyszerű házasságtörésért is halálra lehetett ítéltetni főrangú asszonyokat is. Még inkább meg lehetett ezt tenni, ha a "paráznaság" vérfertőzéssel súlyosbodott. Ezek után joggal felmerül a kérdés: ha az 1614-es periratok tanúsága szreint mind a három főrangú asszony (Török Kata, Ijjfu Kata, Báthory Anna) elkövette a vérfertőző paráznaság bűnét, miért kellett elmarasztalásukkal súlyosbítani?... Vajon Báthory Anna megbűvöle volna a Bethlen kíséretében Kerekeiben időző tanácsosokat, hogy azok úgy lássák, mintha a fejedelem mezítelen ropná a táncot az asszonnyal? - amikor pedig ő a valóságban mondjuk éppen államügyeket intézett azzal a csúnya, vörös hajú Mikó Ferenccel... Vagy talán Báthory Anna - a fejedelem akarata ellenére - ilyen ledér dolgokra késztette volna őt valamiféle boszorkányos varázslattal? De hiszen Bethlen tagadta, hogy fejedelemmé választása óta bármikor is táncolt volna az asszonnyal! Ha ez valóban így igaz, akkor csupán a fejedelmi tanácsuraktól származott ez a híresztelés. Ám ebben az esetben miért az asszony volt a bűnös a hazug hír terjesztéséért?"

Nagy László - A ​török világ végnapjai Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Merev ​testek síkmozgása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Hajdúvitézek ​- 1591-1699
A ​hajdúkról szólva forrásadataink, történetírásunk hol rút és istentelen népről, hazánknak és annak "édestestvérét", Erdélyt még a töröknél, tatárnál is kegyetlenebbül pusztító hordáról, a zsoldért, szabad "sákmánért" apjukat, anyjukat levágó csőcselékről, hol pedig a hazáért fegyvert fogó, a nemzet régi szabadságát visszaszerző közösségről beszélnek. Tartják őket korunk legkiválóbb katonáinak és becsülik harcértéküket messze a nyugat-európai seregeké alá. Harcmódjukkal mint nemzeti differencia specificával büszkélkednek, de emlegetik e sajátságot egyszerűen csak a hazai elmaradottság következményeként is... Fontos pedig a tisztázás, hiszen a hajdúság roppant szerepet játszott XVII. századi históriánkban. Ők vitték győzelemre Bocskai szabadságharcát, ők alkották Báthory Gábor, Bethlen, I. és II. Rákóczi György hadának túlnyomó részét; egyáltalán: ők képviselték az ország fő fegyveres erejét; történetük így egybefonódik az ország történetének minden jelentősebb eseményével. Nagy László is rendre fölveti az időszak legfőbb kérdéseit, problémáit. Értékelései, konklúziói gyakran (termékenyen) ellentmondanak a korábbi ítéletnek. Bethlen képe árnyaltabb, mint a történeti tudatunkban rögződött fejedelmi portré, Báthory Gábort nem egészen a Móricztól is ránk hagyományozott szertelen "tündérkirályfiként" ábrázolja, I. Rákóczi Györgyöt lehetőségeink és elért eredményeink tükrében a "nagy fejedelemmel" legalábbis egyenrangúnak mutatja. Nagy műve ugyanakkor tárgyias, higgadt, érvelő, ténytisztelő munka. Forrásanyaga a legjelentősebb XVII. századi történészekével összevetve is roppant széles körű, következtetései az adatfeltáró kutatás pillanatnyi helyzetéhez mértek, a vágyaktól, belső hangoltságtól, politikai előfeltevésektől, erőszakolt, történetietlen erkölcsi kategóriáktól befolyásolt szemlélet, és a mindenáron való "deheroizálás" alapvető rendező elvvé tétele egyaránt idegen tőle.

Nagy László - "Nem ​jöttünk égi hadak-útján..."
Nagy ​László a XVII. század eleji Habsburg-ellenes függetlenségi harcok kutatása során jutott el a kuruc korhoz. A több mint három évtizedes küzdelemről nemcsak korábbi eredmények felhasználásával ad körképet, hanem a kuruc költészetben rejlő forrásértékek kiaknázásával, szövegkutatásaival és a lényeges hadtörténeti vonatkozások kiemelésével számos új adattal gazdagítja a történettudomány mai ismereteit, s az új ismeretek alapján olykor szemléletünk változtatását is szorgalmazza. A kuruc név eredetét, közismert kuruc verseket illetően izgalmas filológiai nyomozások részesévé válhat az olvasó. S bizonyosan nagy érdeklődésre számíthatnak a szerző azon tanulmányai, amelyek a históriai félárnyékba szorult "kuruc király", a bujdosókat a "fejetlen lábság" állapotából kimozdító Thököly Imre történelmi szerepének méltatásánál eddig kellően figyelembe nem vett szempontokra hívják fel a figyelmet. A korszak hol "vitéz", hol "kajtor" hadinépét gyakran illette az utókor történeti irodalma kemény, elmarasztaló szavakkal is. Az ismert történész fokozott érdeklődése a kor iránt nem újabb elfogultságokat teremt, hanem múltunk jobb, igazabb feltárását segíti elő, és meglátásai, értékes ötletei, feltételezései pedig remélhetőleg további buzdítást adnak a komplex kutatásokhoz.

Nagy László - A ​nap jegyese
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Válogatott ​versek
"Ha ​van páratlan ítélet a költőről: az a verse. Mert megnyugtat e bizonyosság: hiszek a szóban. Kötelességem figyelni a szóra. Bánnom a szóval: odaadás és felelősség. Hiszem azt is, elvezet a pecsétek mögé, ahol éppen rám várnak a titkok. Vezet ahhoz, ami még nem létezik a világban. Vezet a szakadékok mentén, szüntelen a halál ajkain." "Hiszem, hogy a mának írok. Közvetlenül és közvetve is. De csak azt írom verssé, amit regénybe, vezércikkben, értekezésben, filozófiai tanulmányban elmondani képtelenség. Különben nincs szükség versre. A hazának ma élő állampolgára vagyok, nem csodalény, nem marslakó. Ha szólok, a mai ember jaját, búját, küzdelmét vagy haragját mondom ki mindenképpen. Nem törődtem az örökkévalósággal, de egyet szeretnék: verseim a jövő nemzedékeknek okulás végett dokumentumai legyenek egy költőről s erről a sokat emlegetett máról."

Kollekciók