Ajax-loader

Nagy László könyvei a rukkolán


Tárgyik Sándor - Nagy László - Hidegkonyhai ​szakácsművészet
E ​könyvnek célja az érdeklődő háziasszonyok igényeinek kielégítése is. A kötet megírásakor arra törekedtünk, hogy kimerítő választ adjunk a hidegkonyhákkal kapcsolatos szakmai kérdésekre, népszerűsítsük az egészséges táplálkozás korszerű követelményeit. A receptek - támaszkodva a táplálkozástudomány eredményeire - tartalmazzák a készítményekhez szükséges anyagok pontos mennyiségét, és ismertetik az elkészítési módokat, a termelési folyamatok zárt ciklusát, biztosítva a munkafolyamatok gazdaságos megszervezését. A technológiai leírások célszerűek, ami annyit jelent, hogy azok alapján a készítmények a legrövidebb időráfordítással elkészíthetők. Figyelembe vettük azon tényt is, hogy nemcsak a tartalom határozza meg a formát, hanem a forma is a tartalmat. Más az ízhatásuk a vékonyra szelt vagy kockázott, vagy éppen csíkokra vágott alapanyagokból készült ételeknek.

Nagy László - Tündérkert ​fejedelme
Báthory ​Gábor alig múlt 18 éves, amikor "öreg" Rákóczi Zsgmondot "kiugrasztva" Erdély fejedelmi székét elfoglalta, s még a 25-öt sem töktötte be, amikor 1613-ban Váradon - szülővárosában - kirendelt orgyilkosok súlyos csapásai végeztek vele. Izgalmas, sokat vitatott személye ma jobbára úgy él a köztudatban, ahogyan azt Móricz Zsigmond az Erdély-trilógia Tündérkert kötetében megformálta: nagyot akaró, de mindig mármoros áldozatként, aki Erdélyt a tönk szélére sodorta, s vérével nem bírva "tízezer anyát tett magának szűzzé..." Valóban ez lenne az igazság? Valóban a felszarvazott férjek mozgalma volt az ellene 1610-ben megkísérelt széki merénylet? Valóban zsarnok, Casanova volt-e Tündérkert ifjú fejedelme, vagy csupán az őt megbuktató Bethlen Gábor és historikusai negatív megítélése hat még ma is? Milyen volt Báthory és Bethlen viszonya a valóságban? Volt-e köze Bethlen Gábornak Báthory meggyilkolásához? A Báthory Gáborhalálának 375. évfordulójára megjelenő kötet a torzóban maradt életmű sokoldalú és a korábbiaktól jelentősen eltérő értékelése közben e kérdésekre is keresi a választ.

Nagy László - Jönnek ​a harangok értem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - "Sok ​dolgot próbála Bethlen Gábor..."
"... ​ha a hatalom birtokosa úgy akarta, egyszerű házasságtörésért is halálra lehetett ítéltetni főrangú asszonyokat is. Még inkább meg lehetett ezt tenni, ha a "paráznaság" vérfertőzéssel súlyosbodott. Ezek után joggal felmerül a kérdés: ha az 1614-es periratok tanúsága szreint mind a három főrangú asszony (Török Kata, Ijjfu Kata, Báthory Anna) elkövette a vérfertőző paráznaság bűnét, miért kellett elmarasztalásukkal súlyosbítani?... Vajon Báthory Anna megbűvöle volna a Bethlen kíséretében Kerekeiben időző tanácsosokat, hogy azok úgy lássák, mintha a fejedelem mezítelen ropná a táncot az asszonnyal? - amikor pedig ő a valóságban mondjuk éppen államügyeket intézett azzal a csúnya, vörös hajú Mikó Ferenccel... Vagy talán Báthory Anna - a fejedelem akarata ellenére - ilyen ledér dolgokra késztette volna őt valamiféle boszorkányos varázslattal? De hiszen Bethlen tagadta, hogy fejedelemmé választása óta bármikor is táncolt volna az asszonnyal! Ha ez valóban így igaz, akkor csupán a fejedelmi tanácsuraktól származott ez a híresztelés. Ám ebben az esetben miért az asszony volt a bűnös a hazug hír terjesztéséért?"

Gregor Béla - Nagy László - Műhelygyakorlatok ​V.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Türk Péter - Kelemen Eörs - Könyvkötés
Ma kihalni látszik a valamikor művészi szinten tartott kézműves szakma, a fejlődés miatt ízekre szabdalt részterületeivel együtt. Egyes kapcsolódó területei – mint a papírmárványozás, bőrdíszmű munkák, ötvös munkák –, önálló iparművészi tevékenységenként tovább élnek, más részei viszont teljesen megszűntek vagy hamis utánzatként jelennek meg. E könyv feleleveníti a szakma eredeti szépségét, a könyvkötő szakma múltját. Abban a pillanatban íródott, amikor még javában élt a kézműipar – néhány művészi momentumtól eltekintve – , még kézben voltak a gyakorlati fogások, sőt ezek elemzése is szükségessé vált, hiszen a nagyüzemi megoldások elsősorban műveleti analíziseken alapultak.

Nagy László - Az USA európai katonai jelenléte
Dr. Nagy László mérnök ezredes, a hadtudomány kandidátusa, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet igazgatóhelyettese. Kandidátusi disszertációját 1989-ben védte meg a szovjet-amerikai katonapolitikai kapcsolatok témakörében. Érdeklődési és kutatási területei közé tartozik a volt Szovjetunió utódállamainak biztonságpolitikai helyzete, a NATO szerepe, jelene, jövője kibővítése, az európai semlegesség.

Nagy László - Az Ipolytól Dachauig
A férfi, aki tudja, hogy mit akar - ezzel a címmel mutatta be olvasóinak az Új Budapest c. hetilap 1932. novemberben Baráti Huszár Aladárt, a székesfőváros megválasztás előtt álló főpolgármesterét. Az Ipolybalogról indult városvezető mögött ekkor már jelentős tettek és fontos funkciók álltak: négyévnyi világháborús frontszolgálat, a cseh légiósok elleni 1919-es balassagyarmati szerepvállalások, több vármegyében betöltött főispáni pozíciók. Az 1934. júniusáig tartó főpolgármesteri tevékenysége után 10 évig az elnöki feladatokat látta el az Országos Társadalombiztosítási Intézetnél. 1939-et követően írásaiban, könyveiben gyakorta utalt a vészterhes történelmi időkre, a német befolyás erősödésére, a kiútkeresésre, majd egyre jobban közeledett a demokratikus erők mozgalmaihoz. A megszállást követő letartóztatása, majd tragédiája mindezek "természetes" következménye volt. A kötet bőségesen idéz Huszár Aladár egykori gondolataiból, írásaiból, amelyek mögött egy nemzeti elkötelezettségű, a magyarságot fanatikusan védő és tisztelő politikus portréja rajzolódik ki. Az életpálya kapcsán bepillantást kaphat az Olvasó a magyar múltban, ha nem is meghatározó, de időszakonként kiemelkedő szerepet játszott nemesi, történelmi családok tagjainak - Blaskovich, Huszár, Puky, Szilassy, Vizsolyi - tevékenységébe, sorsába is.

Kelemen Eörs - Türk Péter - Nagy László - Könyvkötés
Ma ​kihalni látszik a valamikor művészi szinten tartott kézműves szakma, a fejlődés miatt ízekre szabdalt részterületeivel együtt. Egyes kapcsolódó területei – mint a papírmárványozás, bőrdíszmű munkák, ötvös munkák –, önálló iparművészi tevékenységenként tovább élnek, más részei viszont teljesen megszűntek vagy hamis utánzatként jelennek meg. E könyv feleleveníti a szakma eredeti szépségét, a könyvkötő szakma múltját. Abban a pillanatban íródott, amikor még javában élt a kézműipar – néhány művészi momentumtól eltekintve – , még kézben voltak a gyakorlati fogások, sőt ezek elemzése is szükségessé vált, hiszen a nagyüzemi megoldások elsősorban műveleti analíziseken alapultak. -- Kelemen Eörs, a Könyvkötés című kötet szerző-szerkesztője meglepő szintézisre vállalkozott: az ötvenes-hatvanas évek két kitűnő könyvkötőmestere, Nagy László és Türk Péter szakmai tudásának forrásait és matériaismeretét vetette össze napjaink anyag- és eszközkínálatával. Az eredetileg 1960-ban megjelent iparitanuló-iskolai tankönyv két szerzője akkoriban sokéves oktatómunkájuk tapasztalatait és tanulságait adta közre. A közelmúltban elhunyt Türk Péter – akit számos könyvkötő és gépmester „Türk Péter bácsiként” emleget – az akkoriban Ságvári Endre nevét viselő Nyomdaipari Tanulóintézet osztályfőnökeként munkálkodott, könyvkötők nemzedékeit oktatta évtizedeken át a szakma fogásaira. Jelen kiadványunk szerkesztője, a szakmát mesterfokon művelő Kelemen Eörs az ólombetűktől kiindulva jutott el az elektronikus kép- és szövegfeldolgozásig, majd a digitális nyomtatásig, miközben az akkori formában űzött, szinte művészi könyvkötést ötvözte a korábban el sem képzelt lehetőségeket adó digitális nyomtatás képességeivel. A könyvrestaurálás, a papírismeret és a könyvkötészeti technika ismeretanyagának széljegyzeteléséhez elismert szakemberek közreműködését vette igénybe. A könyvben szereplő hirdetések azon túlmenően, hogy szervesen kapcsolódnak az adott témához, anyagokat és eszközöket is ajánlanak a különféle technológiákhoz. Kelemen Eörs az alapművet megszabadította a felesleges sallangoktól. Komoly érdeme, hogy az eredeti szöveghez írott széljegyzetekkel kommentálja, melyek azok az anyagok, amelyeket ma már nem használunk, még a kézi, szortiment könyvkötéskor sem. Felsorolja, melyek azok a ragasztók, illetve egyéb anyagok, amelyek a vegyipar szédítő mértékű fejlődésének eredményeként megjelentek, s amelyeket napjainkban a nagy könyvtárak restaurátorműhelyei mellett jobbára csak a kisiparban űzött szortiment könyvkötészet használ. Külön érdekesség, hogy a szerkesztő épp ezen újjászületett mű kivitelezésén keresztül mutatja be, miként lehet egy adott cím alatt futó könyvet akár példányonként is eltérően, különböző üzemi módszerekkel elkészíteni, miközben a megjelenésén nem látszik meg, hogy csupán egyetlen, vagy éppenséggel egymillió példány készült belőle… A Pytheas Könyvkiadó és Nyomda, illetve könyvkötő műterem Könyvkötés című munkája iránti érdeklődés azt a kérdést is felveti, hogy a szortiment könyvkötésről új, korszerű könyvet kellene megjelentetni, illetve célszerű lenne kiadni az erről szóló, már meglévő, ám évek óta csak kéziratban heverő anyagokat. ~ Péteri Károly

Nagy László - Seb ​a cédruson
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Darázskirály
A ​Darázskirállyal impozáns, hihetetlenül gazdag műfordítás-gyűjteményt nyújtunk át az olvasónak. Hatósugarát nem valamely, a világ költészetének bemutatására törekvő, objektív igény adja, hanem nagy László legbensőbb érdeklődése határozza meg, rajzolja elő. Nehéz bármit is kiemelni ebből az összeállításból: a briliáns Lorca-átültetések, Blake súlyos és vad látomásai, Burns forrás-frissesége, Dylan Thomas sötét, alvilági modernsége, az észak-amerikai költők zaklatott asszociációi s Rimbaud, kinek nyugatos költőink kezén megfinomodott képén talán Nagy László tolmácsolásában üt át először az eredeti csudálatos nyersége, ragyogó obszcenitása, az oroszok, a miniatűr bolgár keresztmetszet, a régi kínai különleges világa mind-mind új oldaláról mutatják nagy László képességeit. De legizgalmasabb talán mégis a népköltési anyag - angolok. spanyolok, franciák, a lenyűgöző szláv körkép -, s külön elemzést érdemelne az, hogy nagy László oeuvre-jében miképp jelennek meg a különböző nyelvi folklórok, megtartva egymástól eltérő jellegük minden színét-zamatát. Nagy László Kossuth-díjas költőnk fordítói nyelvének erényei ugyanazok, mint saját költészetének: markáns képeinek ereje, a magyar nyelv friss és erőteljes rétegeinek megmozgatása, a vulkanikus nyelvanyag megzabolázása, megtörése modern mondanivalók hordozására.

Nagy László - Bocskai ​István a hadak élén
A ​szerző ebben a munkájában a nemzeti önismeretre törekvés szellemében rajzol hű képet a hadak élén a hadak útját járó fejedelemről. A mű első része azt a főrangú ifjút állítja elénk, aki Miksa császár apródjaként, majd testőrként él Bécsben és Prágában apjával, a császár és király magyar kancelláriájának titkárával. Tizenkilenc évesen tér haza Erdélybe. Kereki várának lesz a kapitánya, gazdagon nősül, de politikai szerephez csak akkor jut, amikor a rendek rokonát, a gyermek Báthori Zsigmondot teljes jogú fejedelemmé teszik. Zsigmond nevezi ki Bocskait váradi főkapitánnyá, Erdély második emberévé. A határ menti összecsapásokból kinövő nagy magyarországi háború Erdély sorsát is alapvetően befolyásolja. A háborúba lépést ellenzők megpróbálják eltávolítani Zsigmondot, de a háborús párt véresen leszámol az ellenzékkel, s Erdély csatlakozik a törökellenes táborhoz. Hat esztendővel később a háborúba belefáradt erdélyi rendek száműzik Bocskait a fejedelemségből. A második részben ismerhetjük meg a Habsburg-abszolutizmus ellen felkelő magyar rendek vezérét, a szinte páratlan katonai sikereket kivívó hadvezért, a szabadságharc vezetőjét, aki csapatai élén arat győzelmet a császár csapatai fölött. Szerencsen választják Magyarország fejedelmévé. A könyv harmadik része mutatja be Bocskai hadszervezői tevékenységét, hadseregét és hadművészetét. A gazdagon illusztrált, érdekesen megírt művet a magyar hadtörténet iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

Nagy László - Kísérlet ​a bánat ellen
Ha ​valaki végiglapozza Nagy László ránk maradt spirálos füzeteit: a versek, a műfordítások műhelynaplóit, a javított, az összefirkált kéziratlapok tömkelegét, egy újfajta napló titkaiba pillanthat bele. Egy metaforikus naplóéba, amely szinte képsorszerűen eleveníti meg a versért folyó, változatos napi küzdelmeket… (Csoóri Sándor)

Nagy László - Nagy ​László legszebb versei
„Nagy ​László költészetéből már a hatvanas években több mondat, verssor vált szállóigévé. A Ki viszi át a szerelmet 1957 című versről kis túlzással azt állíthatjuk, hogy teljes egészében szállóigévé vált, a költő legismertebb műve lett. Mindössze 14 sorból áll, s szigorú komponálási elve, csattanószerű lezárása a klasszikus versformákhoz hasonló alkotói fegyelmet követel meg. A vers kérdő hangsúllyal indul, majd ez fordul állítóvá, a végső igazság kimondását ígérve. Az első hat kérdő mondat tartalma körülbelül így összegezhető: Ki teszi azt, amit én, a költő, ha meghalna, ha nincs költészet? A két lezáró mondat állítása pedig az: Ki, ha nem én, s a hozzám hasonlók! Vagyis a költői lét értelmére rákérdező vers válasza: a társadalomnak szüksége van a költőre és a művére.” (Vasy Géza)

Bokor Árpád - Burucs Balázs - Czimber Gyula - Pongrácz László - Nagy László - Lóerő
A ​könyv részletes áttekintést nyújt a ló teljesítményét meghatározó tényezőkről, egymáshoz való viszonyukról kezdőknek és profiknak egyaránt: - genetikai törvényszerűségek gyakorlati megfigyelésekkel, - a felnevelés és az elhelyezés teljesítményre gyakorolt hatásai - a ló táplálkozására jellemző gyakorlati jelentőséggel bíró faji sajátosságok, a lovak táplálóanyagai, különös tekintettel a várható sportteljesítményre, a különböző teljesítményt nyújtó lovak takarmányozásának gyakorlatára szakáganként, a fejadagösszeállítás szempontjaira, - a tréning jelentősége, valamint élettani alapjai szakáganként, - az egészségi állapot teljesítményt befolyásoló legfontosabb szempontjai (megelőző vakcinázás, parazitaellenes kezelések, pataápolás).

Nagy László - Egy ​szablyás magyar úr Genfben
A ​szerző, - az egyik legolvasottabb magyar történetíró -, több mint kéttucatnyi megjelent könyve után készítette el Bocskai István átfogó, részletes életrajzát. A török hódoltság korának ezen egyik legsikeresebb magyar politikusáról és hadvezéréről utoljára több mint fél évszázada jelent meg egy népszerű biográfia. Az azóta eltelt idő alatt - főként Nagy László kutatásai eredményeként -rendkívül sok új forrásanyag került napvilágra, amelyek több kérdésben módosítják korábbi ismereteinket. A szerző azt a Bocskai Istvánt mutatja be, aki nem csak az egyetlen győzelemmel végződő Habsburg-ellenes harcunk vezére volt, de Európa-szerte respektált személyiség is; a szultán és a császár egyaránt hozzá igazodott a háború vagy béke kérdésében. A szerzőtől megszokott olvasmányos stílusban írt munkában ennek a történelmi nagyságnak az alakja áll elénk. Azé az európai magyaré, akinek hajdú- és székely politikája is mérföldkő a magyar históriában és kinek Svájc népe méltán emelt szobrot a genfi Reformáció Emlékművén Európa kiválóságai között.

Nagy László - Arccal ​a tengernek
A ​költő vallomása: Isten háta mögötti vidéken, kicsi Veszprém megyei faluban: Felsőiszkázon születtem 1925-ben. Földművelők gyermeke lévén, korán ismerősöm lett a kapa, kasza, fejsze, a ragyogó és beborult ég. A föld és az évszakok viselkedéséből, az égitestek mozgásából tanultam olyan empirikus igazságokat kiolvasni, amilyenek írva vannak Vergilius Georgikonjában. És elmondhatom, hogy igenis részesültem művészi neveltetésben! Apám, anyám és környezetem révén. Mert már kisiskolás koromban volt erőm kifejezni a "bennem rejlő szépet" az általam ojtott rózsavesszőben vagy a fűrészemtől alakult ifjú fakoronában. Bizonyos, hogy az akkor még eleven népköltészet, az ünnepi játékok énekei a gyakorolt ritmusok is hatottak a verseimre később. Anyám stilizált lovai palatáblámon addig nyargalásztak, míg az én rajzaim is követték őket. Eszmélésem idején elhatároztam, hogy festő leszek. Középiskoláimat Pápán végeztem s érettségiztem a Református Kollégiumban 1945-ben. Voltam nyugtalan grafikus- és festőnövendék, majd bölcsészhallgató, három évig népi kollégista. Első verseim az akkori Valóság című folyóiratban jelentek meg. 1949-ben egy évre szóló írói ösztöndíjat kaptam bulgáriai tartózkodásra. Második hivatásomnak érzem, hogy külföldi költőket fordítsak, moderneket főleg. Verset tizennyolc éves korom óta írok. Világos előttem, hogy a végzetes erők ellenére lettek költő, hogy végül is a szerencse fia vagyok. Szeretném, ha jelen gyűjteményes kötetemmel hódolhatnék nevelőimnek: a szülőföldnek és a csillagoknak.

Nagy László - Vadászgörények ​a családban
Azért ​írtam ezt a könyvet, hogy társállatként vadászgörények számára jobb környezetet, nagyobb figyelmet, több gondoskodást harcoljak ki. Tapasztalataim, kezdeti kudarcaim, és jelenlegi állataimmal - Pankával és Marcival - fennálló, tökéletes bizalomra épülő kapcsolatom tanulságul szolgálhat mindazoknak a többi vadászgörény-gazdáknak, és azokank is, akik ezután szeretnének kölcsönös tiszteletben és bizalmon épülő kapcsolatot kiépíteni ezzel az izgalmas, mozgékony, gyönyörű állattal, aki összes igyekezetünk ellenére is minden porcikájában megmaradt vadállatnak.

Nagy László - Bethlen ​Gábor a független Magyarországért
A ​tanulmány eseménytörténeti és kronológiai szempontból, széles körű bel- és külföldi forrásanyag alapján tisztázza Bethlen Gábor háborúinak történetét. Hozzásegít Bethlen politikai és katonai jelentőségének megismeréséhez. Külön érdeme a munkának, a magyar–török probléma reális felmérése, és a Habsburg–magyar viszony mélyreható vizsgálata. E kérdést az európai történet egészébe illeszti. Belpolitikai téren is marxista módon vizsgálva Bethlen egész életművét, minden korábbinál részletesebb, a valóságot jobban megközelítő képet ad a főurak és a köznemesek, a jobbágyok és a városi polgárság magatartásáról. Bethlen Gábor hadvezéri tevékenységének megítélésében Nagy László érvényesíti azt a felismerést, hogy e hadviselést döntően befolyásolta az anyagi ellátottság, ezen belül is elsősorban az élelemellátás nehézségei. A szerző felülvizsgálva Bethlen háborúinak korábbi értékeléseit helyes egyensúlyt teremt a túlzottan dícsérő és elítélő művek között. E témakörben az olvasmányosan megírt monográfia a magyar történetírás régi adósságát törleszti.

Molnárné Bárkányi Ginda - Nagy László - Gépjárművek ​fényezése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Merev ​testek síkmozgása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - "Megfogyva ​bár, de törve nem..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Krónika-töredék
A ​költő Nagy László naplója 1975. február 14-től 1978. január 29-ig.

Nagy László - Hajdúvitézek
A ​hajdúkról szólva forrásadataink, történetírásunk hol rút és istentelen népről, hazánknak és annak "édestestvérét", Erdélyt még a töröknél, tatárnál is kegyetlenebbül pusztító hordáról, a zsoldért, szabad "sákmánért" apjukat, anyjukat levágó csőcselékről, hol pedig a hazáért fegyvert fogó, a nemzet régi szabadságát visszaszerző közösségről beszélnek. Tartják őket korunk legkiválóbb katonáinak és becsülik harcértéküket messze a nyugat-európai seregeké alá. Harcmódjukkal mint nemzeti differencia specificával büszkélkednek, de emlegetik e sajátságot egyszerűen csak a hazai elmaradottság következményeként is... Fontos pedig a tisztázás, hiszen a hajdúság roppant szerepet játszott XVII. századi históriánkban. Ők vitték győzelemre Bocskai szabadságharcát, ők alkották Báthory Gábor, Bethlen, I. és II. Rákóczi György hadának túlnyomó részét; egyáltalán: ők képviselték az ország fő fegyveres erejét; történetük így egybefonódik az ország történetének minden jelentősebb eseményével. Nagy László is rendre fölveti az időszak legfőbb kérdéseit, problémáit. Értékelései, konklúziói gyakran (termékenyen) ellentmondanak a korábbi ítéletnek. Bethlen képe árnyaltabb, mint a történeti tudatunkban rögződött fejedelmi portré, Báthory Gábort nem egészen a Móricztól is ránk hagyományozott szertelen "tündérkirályfiként" ábrázolja, I. Rákóczi Györgyöt lehetőségeink és elért eredményeink tükrében a "nagy fejedelemmel" legalábbis egyenrangúnak mutatja. Nagy műve ugyanakkor tárgyias, higgadt, érvelő, ténytisztelő munka. Forrásanyaga a legjelentősebb XVII. századi történészekével összevetve is roppant széles körű, következtetései az adatfeltáró kutatás pillanatnyi helyzetéhez mértek, a vágyaktól, belső hangoltságtól, politikai előfeltevésektől, erőszakolt, történetietlen erkölcsi kategóriáktól befolyásolt szemlélet, és a mindenáron való "deheroizálás" alapvető rendező elvvé tétele egyaránt idegen tőle.

Nagy László - Versben ​bujdosó
Az ​író vallomása: Irgalmatlanok ne legyünk magunkhoz: ne kárhoztassuk az embert végtelenségre. Mert a teljes megismerés maga a végtelenség. - Könyörögnék halvány szájjal, ha nem tudnám, hogy a cselekvés ellen szólok, sőt gyalázom a küzdelmet, ami kezdettől az ember lényege. Kezdve attól, hogy alakot adott az első szónak, s mint cselekvő lény egyszer költő és tudós lett a maga szintjén. Heisenberg világegyenlete attól szép, hogy alóla rámragyognak a tűzcsiholók, bronzöntők, tengerjárók, csillagfigyelők, de a véres tollazatú ikaruszok, szén-ajkú eretnekek, szájbavert énekesek is. Szó van a világ leírásáról, kifejezéséről. Nem hiszem, hogy a végcél jelenti a boldogságot. A természettudományok megelőzték az emberi szót a megismerésben. De a költők se most jöttek le a fáról. Eddington asztalát, a látszatit és valóságost egységbe fogja a költő. József Attila ódabeli asszonya pedig nemcsak a biológiai tudás csodája a költészetben. A szó nélkül nem történhetett semmi. Állítólag a gondolat, a képi és képleti tevékenység nyelvi eredetű az agyvelőben.

Nagy László - "Megint ​fölszánt magyar világ van..."
A ​szerző immáron több mint három évtizedes történeti és hadtörténeti kutatásait összegzi e munka, a Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György vezetése alatt folytatott Habsburg-ellenes küzdelmekről, e harcokat vívó hadseregekről és azok hadművészetéről. Egy mozgalmas, bonyolult, ellentmondásokkal telített fél évszázad magyar történetének legfontosabb gazdasági, társadalmi, politikai és katonai problémái kerülnek vizsgálat alá ebben a műben. A szerző vezérlő elve a társadalomtörténet és a hadtörténet, valamint a hadművészettörténet szoros összefüggése, mert csakis így lehet megközelítőleg teljes és helyes képet kapni a három nagy fejedelem küzdelmeinek az egyetemes és a magyar történetben és hadtörténetben elfoglalt helyéről, s a küzdelmeket végigvívó hadseregek magyar és európai jelentőségéről. A munka első része sorra veszi a magyarországi és erdélyi társadalmi osztályok és rétegek magatartásának alakulását a XVII. század első felében lezajlott Habsburg-ellenes küzdelmekben. Így tárgyalja a főurak és főpapok, a vármegyei nemesek, a városi polgárok, a jobbágytömegek, valamint a három nagy katonaréteg: a végváriak, a hajdúk és a székelyek állásfoglalásának alakulását, a harcokban betöltött szerepét és katonai jelentőségét; nemkülönben azt a körülményt, hogy miként alakultak az osztályviszonyok, s hogyan érvényesültek az osztályérdekek azokban a harcokban, amelyekben antagonisztikus ellentétű osztályok tagjai küzdöttek egymás mellett. A második rész a Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi vezette Habsburg-ellenes hadseregek szervezetét, életét és hadművészetét taglalja, figyelemmel kísérve a három hadsereg hasonló és eltérő vonásait is. Az olvasó megismerkedhet e hadseregek jellegével, szervezeti formáinak alakulásával, az anyagi ellátás vagy más szóval hadtápellátás rendkívül nehéz problémáival; e hadseregek belső életével, hadászatával, harcászatával és harcértékével. A szerző arra törekedett, hogy hamis idealizálás, vagy manapság divatos „deheroizálás” nélkül ábrázolja e három nagy fejedelem hol hozsannázott, hol elátkozott katonáit. A harmadik rész e küzdelmek helyét igyekszik megállapítani a magyar és az egyetemes történelemben és hadtörténelemben. Jóllehet ma még számos részprobléma további kutatásra és megvitatásra szorul ezzel kapcsolatban, de a munkában kifejtett gondolatok minden bizonnyal serkentőleg hatnak majd e folyamatokra. Időrendi táblázat és névmutatók igyekeznek elősegíteni a jobb tájékozódást a fél évszázad magyar történetét felölelő, olvasmányos stílusban megírt munkában.

Nagy László - A ​végvári dicsőség nyomában
Az ​ismert történész nagy sikerű munkái után most az ezer sebből vérző, három részre szakadt ország védelméért harcoló, fizetetlen, kisemmizett végvári vitézek életének bemutatására vállalkozott. Ez a létszámában nem túl jelentős katonaréteg látta el a határvédelmet. Erejük természetesen nem volt elegendő a nagy szultáni seregek szétveréséhez, de nem is ez volt a feladatuk. Kisebb portyázó csapatokat támadtak meg, késleltették a nagy a nagy seregek vonulását és fenyegették utánpótlási útvonalaikat. És ez a feladat nem lebecsülendő! A váraknak és vitézeknek ez a szerepe stratégiai jelentőségű volt. A két birodalom összecsapásának színhelyévé lett ország egyre mélyebb nyomorba süllyed a XVII. század folyamán. A török hódítás megállításáért a császári csapatokkal együtt küzdő végváriak ellen az abszolút monarchia megteremtésére törekvő Habsburgok folytatják titkos háborújukat. Az a céljuk, hogy a a magyar rendek függetlenségi harcainak egyik fontos bázisát képező végváriakat idegen zsoldosokkal helyettesítsék. Ez természetesen a magyarok ellenállásába ütközik. Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi György szabadságharcaiban a végváriak állásfoglalása, váraik megnyitása, a harcokban való részvételük döntő jelentőségűnek bizonyult. A török végleges kiűzése után sikerül csak a Habsburgoknak ezt a félelmetes fegyvert kiütni az ország kezéből. Elbocsájtják a magyar végvári katonákat. A vitézek jelentős része az erdőkbe rejtőzik, harcol a nemzeti önállóság végleges eltiprására törő császári erők ellen. És amikor II. Rákóczi Ferenc kibontja a zászlót, a volt végváriak tömegesen özönlenek hozzá.

Nagy László - Válogatott ​versek
"Ha ​van páratlan ítélet a költőről: az a verse. Mert megnyugtat e bizonyosság: hiszek a szóban. Kötelességem figyelni a szóra. Bánnom a szóval: odaadás és felelősség. Hiszem azt is, elvezet a pecsétek mögé, ahol éppen rám várnak a titkok. Vezet ahhoz, ami még nem létezik a világban. Vezet a szakadékok mentén, szüntelen a halál ajkain." "Hiszem, hogy a mának írok. Közvetlenül és közvetve is. De csak azt írom verssé, amit regénybe, vezércikkben, értekezésben, filozófiai tanulmányban elmondani képtelenség. Különben nincs szükség versre. A hazának ma élő állampolgára vagyok, nem csodalény, nem marslakó. Ha szólok, a mai ember jaját, búját, küzdelmét vagy haragját mondom ki mindenképpen. Nem törődtem az örökkévalósággal, de egyet szeretnék: verseim a jövő nemzedékeknek okulás végett dokumentumai legyenek egy költőről s erről a sokat emlegetett máról."

Nagy László - Bethlen ​Gábor a nagy fejedelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Adjon ​az Isten
A ​kiváló ízléssel, dekoratív optima betűtípusból készült, Nagy László szakrális verseiből, és képzőművészeti hagyatékából összeállított kis kötet mindenekelőtt ajándékozásra és reprezentatív célra alkalmas. Különösen szépen sikerültek az eredetileg vászonra festett Betlehem, a Fűrészelők, valamint a Kút, holddal című akvarell reprodukciói. A képek s a margókon is alkalmazott ifjúkori rajzvázlatok közt összesen hét költemény olvasható. A szép kiadvány tipográfiai kivitelezését a költő fia, Nagy András végezte.

Nagy László - John ​F. Kennedy
"Könyvem ​politikatörténet. Komplex megközelítésben - a gazdasági fejlődésre, a történelemre, az eszmetörténetre, a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményekre támaszkodva - igyekszik felvázolni a politika fejlődését, a politikai döntések mozgatórugóit, anélkül hogy a gazdasági, katonai, ideológiai, eseménytörténeti kérdések részletes elemzésére vállalkozna. Célom az Egyesült Államok politikai stratégiájának és taktikájának elemzése, szerepének bemutatása a két világrendszer harcában a hatvanas évek elején. E célnak alávetve kísérlem meg az Egyesült Államok belső fejlődésének vizsgálatát, figyelembe véve azt, hogy a két világrendszer harcának körülményei között a különböző társadalmi rendszerekhez tartozó s e rendszerek sorsáért a legnagyobb felelősséget viselő hatalmak - így az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió esetében a bel- és a külpolitikai célok és törekvések gyakorta hatnak a belpolitikára.. Különösen érvényes ez az úgynevezett Kennedy-évekre, amikor is Kennedy tudományosan is megkísérelte megalapozni a "globális amerikai elkötelezettség" elvét, s e célnak alárendelve kívánta polgári liberális reformokkal megújítani az Egyesült Államok gazdaságát és társadalmát."

Nagy László - A ​rossz hírű Báthoryak
Báthory ​István híre-neve sem képes feledtetni a család „rossz hírű" tagjainak emlékét, amely a szerző szerint - torzkép. Négy szereplője van a könyvnek, s az első mindjárt a csejtei vár úrnője, Báthory Erzsébet, aki asszonyi szörnyként él az utókor emlékezetében. De mi történik akkor, ha a korabeli dokumentumokkal szembesítjük a legendákat? Mi más oka lehetett, hogy a holdsarlóvá fogyott királyi Magyarországon a nádor parancsára elevenen falazták be Nádasdy Ferenc, „az erős fekete bég" özvegyét ? És Báthory Zsigmond meg Gábor is fejedelmi zsarnokok, továbbá aberrált személyiségek? Ismét a szálkás betűkkel rótt eredeti okmányokban keressük a választ. Végül az „ecsedi boszorkány", Anna is másként jelenik meg előttünk, mint akár a „Tündérkert", akár az „Ördögszekér" lapjain. A korabeli Magyarország és Erdély erkölcstörténetébe ágyazott négy portré vitairat. Vita a köztudattal.

Kollekciók