Ajax-loader

Beluszky Pál könyvei a rukkolán


Beluszky Pál - Magyarország történeti földrajza I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Beluszky Pál - Győri Róbert - Magyar ​városhálózat a 20. század elején
A ​szerzők a századelőn már rendelkezésre álló statisztikai adatbázis felhasználásával rekonstruálták a korabeli országhatárok keretei között a 20. század eleji magyarországi városhálózat legjellemzőbb aspektusait: a városok hierarchiáját, a városoknak a "vidék" ellátásában játszott szerepét. Az egy évszázaddal korábbi állapotok elemzése rávilágított, hogy a mai településhálózati "problémák" legtöbbje már a századelőn felismerhető: pl. Budapest szerepkörének súlya, vagy a regionális központok a kor megítélése szerint sem igazi nagyvárosok.

Beluszky Pál - A ​Nagyalföld történeti földrajza
A ​szerző vélekedése szerint a Nagyalföld sajátosságai - mint pl. a városi keretek között folytatott agrártermelés, a "szabályos falvak" korábbi hiánya, a családok térbeli osztottsága, a mezővárosok és a tartozéktelepülés jellegű szórványok, tanyák között stb. - nem csupán a táj "megkésettségéből" fakadnak, nem véletlenszerű tényezőkkel magyarázhatók, hanem sajátos, egyéni, alföldi fejlődési útról beszélhetünk. Az "alföldi fejlődési út" lényege, hogy a régió úgy került át a feudalizmus előtti állapotból a feudalizmus utáni állapotba, hogy közben a feudalizmus kifejlett formája meg sem szilárdult, nem vált általánossá. Az Alföld uralkodó településformája, ill. "helyi társadalma", a mezőváros a (fél)szabadparaszttá-válás feltételeit teremti meg, így az Alföld a nyugat-európai társadalomfejlődés egyes jegyeit mutatta. Ezt a "másságot" tekinti át a szerző a kötet első részében, ismertetve a másságra vonatkozó eddigi teóriákat, majd saját elemzései révén tárgyalja a Nagyalföld színes történetét, földrajzát: pl. a mezővárosok és kialakulásuk a török hódoltság idején, a polgári korszak kezdetén, a "másodvirágzás" kora és a válság első jelei, az 1945 utáni felemás modernizáció, és az "alföldi út" mai öröksége. A könyvet mintegy 50 ábra, térkép, valamint fotók egészítik ki. A könyv hasznos anyaga a földrajz, geográfia, településtervező, szociológia és történelem szakos egyetemi oktatásnak, a tájtörténettel, történeti földrajzzal kapcsolatos doktorandusz-képzésnek, és az Alföld után érdeklődő, mívelt nagyközönségnek.

Beluszky Pál - Beluszky Pál - Magyarország ​településföldrajza
A ​kézikönyv az első földrajzi szintézise a magyarországi településhálózatról (tanya, falu, város) összegyűlt ismeretanyagnak. A szerző bemutatja, összegzi a magyar regionális és földrajztudomány, azok rokontudományai településtörténet, történeti földrajz, településnéprajz, szociológia stb. e tárgykörbe tartozó legfontosabb kutatási eredményeit. A társadalomföldrajz egyetemi oktatásában, a szakgeográfus-, a szociológus-, közgazdász-, etnográfus-, államigazgatási jogász, várostervezőmérnök-képzésben, valamint a már a fenti szakmákban tevékenykedő szakemberek, tanárok kézikönyveként is alapmunka. Beluszky Pál több évtizede a magyar településföldrajz meghatározó személyisége, akinek ezen életműöszszegzése a magyar településföldrajz Mendöl Tibor utáni csúcsteljesítményeként fogalmazható meg” – írja a könyv egyik lektora.

Beluszky Pál - Beluszky Pál - Magyarország ​településföldrajza
A ​kézikönyv az első földrajzi szintézise a magyarországi településhálózatról (tanya, falu, város) összegyűlt ismeretanyagnak. A szerző bemutatja, összegzi a magyar regionális és földrajztudomány, azok rokontudományai településtörténet, történeti földrajz, településnéprajz, szociológia stb. e tárgykörbe tartozó legfontosabb kutatási eredményeit. A társadalomföldrajz egyetemi oktatásában, a szakgeográfus-, a szociológus-, közgazdász-, etnográfus-, államigazgatási jogász, várostervezőmérnök-képzésben, valamint a már a fenti szakmákban tevékenykedő szakemberek, tanárok kézikönyveként is alapmunka. Beluszky Pál több évtizede a magyar településföldrajz meghatározó személyisége, akinek ezen életműöszszegzése a magyar településföldrajz Mendöl Tibor utáni csúcsteljesítményeként fogalmazható meg” – írja a könyv egyik lektora.

Beluszky Pál - Őrség ​- Vendvidék - Felső-Rába-völgy
A ​magyar geográfiai irodalomban alig akad olyan munka, amely az ország egyes tájairól általános földrajzi leírást adna. Jobbára megyeleírások születtek, de ezek szerkezete az ágazati elemzéseken nyugszik, s így nehezen áll össze az olvasóban egy-egy sajátos "táj" földrajzi képe. A sorozat célja egy alapvetően földrajzi szemléletű leírás készítése hazánk területéről, mely leírás természetes területi egységenként tekinti át az ország területét, e természetes egységekről lehetőleg komplex társadalom-földrajzi leírást-értékelést adva. A szerző által kialakított koncepció a markáns, közismert tájakat - mint a Hajdúság, a Hegyalja, a Fertő-mellék, a Bácska stb. - adja meg tájbeosztásként. Eme elképzelések jegyében fogant első munka az Őrség - Vendvidék - Felső-Rába-völgy földrajza.

Kollekciók