Ajax-loader

Arany János könyvei a rukkolán


Arany János - Este ​van, este van
Arany ​János híres verséből készült leporelló a legkisebbeknek, Reich Károly csodás képi világával.

Arany János - A ​nagyidai cigányok
A ​szabadságharc bukását követően megtorlás éveiben írta legnagyobb epikus költőnk egy 18. századi, akkoriban közismert adomára építve A nagyidai cigányokat. A nagyidai cigányok, szerzője önvallomása értelmében abból a lelkiállapotból született, amelyben "meghasonolva torzképek festésében akartam kárpótlást keresni", azzal a humorral, mely "halandó létünk cukrozott epéje". A kortársak azonban inkább az epét érezték ki "a költői önkínzás remekművéből" (Kosztolányi), s a "pesszimizmus nyelvöltögetését" látták benne.

Arany János - Népies ​politikai cikkek (1848)
1848. ​június 4-én jelent meg Pesten a Nép barátja című "újságlevél" első száma. A Battyhány-kormány által támogatott lap azért jött létre, hogy a minsztérium intézkedéseit ismertesse, népszerűsítse, terjessze a néptömegek, elsősorban a parasztság körében. Arany János társszerkesztői feladatot vállalt. Ő nem csupán barátja akart lenni népének, de azokkal mindenben egy, akiknek cikkeit írta. Az őszön nemzetőrnek állt.

Arany János - Toldi ​szerelme
Legterjedelmesebb ​mûvében a XVI–XVII. századi népkönyvek szétteregetõ írásmódját idézte föl. Lajos király udvara a Toldi szerelme tanúsága szerint maga a megtestesült színjáték. A király is, udvaronca, Toldi Miklós is szívesen tréfálkoznak azzal, hogy visszaélnek a látszattal: Lajos álruhában látogat el a Rozgonyi családhoz, Toldi másnak fegyverzetében vív párviadalt Rozgonyi Piroska kezéért. Majd Lajos vitézeivel látszólag békés hódolóként keresi föl Prágában Károly császár udvarát, valójában a ruha alatt mindannyian páncélt viselnek, s kegyetlen tréfát ûznek az ellenséggel. Ám az alkalmilag, kivételesen vállalt látszat erõsebbnek bizonyul a két hõsnél – a továbbiakban egyikük sem tud szabadulni hatásától, sõt, még másokat is kiszolgáltatnak a színlelés démoni hatalmának. Piroska, bár felismeri a cserét, az apja iránt érzett kötelességbõl mégis beleegyezik a házasságba Tar Lõrinccel; arca örömöt mutat a menyegzõn, de belül úgy érzi, hogy saját temetésén vesz részt. Arany élesen bírálja a vélt kötelesség nevében önmagunkon elkövetett erõszakot, a visszafojtáshoz vezetõ önuralmat. A Toldi szerelme – ellentétben a Buda halálá val – jellemhibára szûkíti a tragikumot. Toldit jellemének fogyatékossága arra kényszeríti, hogy az egyszer eklövetett bûnt hasonló vétkekkel sokszorozza meg.

Kollekciók