Lázár Ervin könyvei a rukkolán

Lázár Ervin - Hegyi Gábor - Szegény Dzsoni és Árnika
A Szegény Dzsoni és Árnika című film 1982 októberétől decemberéig készült. Főszerelői Dzsoni Puskás Tamás Árnika Nyertes Zsuzsa Százarcú boszorka Törőcsik Mari Östör király Bujtor István Operator Mertz Lóránd Rendező Sólyom András A könyv a film fotóival gazdagítja Lázár Ervin pompás meséit, és a melléklete egy társasjáték.

Lázár Ervin - A ​kalapba zárt lány
Lázár ​Ervinnek ez a kései meséje sajátos körülmények között született: a szokásos sorrendet megfordítva itt az illusztrátor kérte meg az írót, hogy írjon számára mesét. Lázár Ervin a rá jellemző mulatságos fordulattal úgy tett eleget a kérésnek, hogy a kitűnő képzőművész, Pittmann Zsófi alakját is beleszőtte a történetbe. A két alkotó közös munkája igazi különlegességet kínál az olvasónak.

Lázár Ervin - Csonkacsütörtök
A ​fiatal író első novelláskötete hét év terméséből állt össze. Olyanok ezek az elbeszélések, mint az évgyűrűk a fán, mutatják a fejlődést, gyarapodást, témában, látásmódban, művészi eszközökben. Az első témakör gyökere a gyermekkorba, a faluba nyúlik vissza, de hamarosan uralkodóvá válnak a mai és főképp városi témák, a mai fiatalság erkölcsi és magatartásbeli problémái. A kötet egészét azonban egységbe foglalja az író tehetségének sajátos jellege, amely inkább a finom, hangulatszerűen megírt mozzanatokra, kimondatlan szavakra és elrejtett gondolatokra építi az elbeszélést, nem a drámai és mozgalmas cselekményre. Ez az írói magatartás és alkotásmód teszi oly árnyaltan érdekessé Lázár novella-alakjait, s ez tölti meg a novellákat feszültséggel és lírával.

Lázár Ervin - Játék ​álarcban
Lázár ​Ervin összegyűjtött novelláinak nyitányaként jelent meg 2017-ben a Helikon Kiadónál a _Csillagmajor_, a szerző által önálló egésznek tekintett, megbonthatatlan novellafüzér. Lázár Ervin elbeszélőművészetének többi darabját kronológiai rendben, két kötetben gyűjtjük össze, melynek most megjelenő, _Játék álarcban_ című első része a fellelhető legkorábbi publikációtól, 1957-től 1968-ig született írásait tartalmazza. Ezzel számos elfeledett, csak folyóiratban közölt remek elbeszélés is hozzáférhetővé válik az olvasók számára. ___Bár novellái sokféle hangon szólalnak meg, mégis összeköti őket egy láthatatlan életrajzi szál, mintha legtöbbjükben önmagát írná meg: alteregó szereplői, általában a faluból városba került, többnyire magányos férfi hősök keresik helyüket egy számukra megfoghatatlan új világban, úgy, hogy közben már az otthonos paraszti környezetüktől is egyre távolodnak.

Lázár Ervin - Magyar ​mondák
Lázár ​Ervin a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel. Az Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harcokról, Lehel kürtjéről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Mátyás királyról és másokról szóló jól ismert történeteket nemcsak újrameséli, hanem varázslatos írói világának részévé teszi: művészetének derűs, groteszk elemeit, eltéveszthetetlen stílusát megőrizve, valósággal újraalkotja azokat.

Lázár Ervin - A ​fehér tigris
Lázár ​Ervin mindmáig egyetlen regénye először 1971-ben látott napvilágot. _A fehér tigris_ egy csodás elemre épülve ábrázolja a korunkbeli (és mindenkori) hétköznapi ember erkölcsi próbatételét. Mit kezd az ölébe hullott mesés és korlátlan hatalom birtokában? Sajnos, nem tud úrrá lenni az emberi természet rossz erkölcsi beidegződésein, és jobbik énünk vágyainak a valóra váltása helyett a nyers erőszakot gyakorolja.

Lázár Ervin - Korona ​és kard
A ​tizenhat magyar monda és Ámi Lajos különleges cigány meséinek feldolgozása Lázár Ervin késői alkotói korszakának két gyöngyszeme, amelyek ezúttal egy kötetben jelennek meg Herbszt László összetéveszthetetlen stílusú rajzaival. "A megőrzés és a múltba tekintés vezethette Lázár Ervint Ámi Lajos meséihez és a magyar mondákhoz is: emléket állítani egy nagyszerű mesélőnek úgy, hogy minél kevesebbet változtat a stílusán, és újramondani a magyar történelmet úgy, hogy az a mai generáció számára is élvezetes olvasmány legyen" - írja Pompor Zoltán gyermekirodalom-szakértő a kötet utószavában. A történetek motívumai pedig számos ponton összecsengenek egymással, így különösen izgalmas egymás után olvasni a mondákat és a meséket.

Lázár Ervin - Dömdö-dömdö-dömdödöm
A ​Négyszögletű Kerek Erdő lakói ismét mulatságos kalandokba keverednek. Először Mikkamakka vezetésével elindulnak fát vágni, de olyan szerencsétlenül dől a fa, hogy Dömdödöm alászorul. Szerencsére épp arra jár Maminti, a kicsi zöld tündér, és segít neki. Bruckner Szigfrid lyukas szemfogát viszont sajnos nem tudja meggyógyítani. Nincs mese, el kell mennie a városba doktor Zirrzurrhoz, a fogorvoshoz. Mikkamakkáról és Vacskamatiról kiderül, hogy nagyon fontos munkát végeznek: hivatásos bárányfelhő-bodorítók. Végül egy költői versenyen kiderül, hogy ki írta az Anyám tyúkját, milyen állat az anakonda és mitől tud kimerülni egy kutyaól...

Lázár Ervin - Egy ​lapát szén Nellikének
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár Ervin - Buddha ​szomorú
Lázár ​Ervin új kötete novellákat tartalmaz. Annak az izgalmas művészi kísérletnek az eredményeit, mely már a korábbi novellákban és mesékben s legutóbb A fehér tigris című regényben is megújuló eredetiséggel örvendeztette meg az olvasót, s melynek távolabbi célja egy öntörvényű írói világ megteremtése. Lázár Ervin ezt a világot a valóság, a költészet és a mese elemeiből, vaskos, nyers tényekből s illanóan könnyű anyagból formálja nyugtalanítóan széppé s feszültségekkel teljessé. Írásaiban a valóság és a mese egymásra hat, összefonódik, szétválik, játékuk különös feszültséget teremt; a látszólag könnyű ötlet meglepően és mégis logikusan mély összefüggésekre utal, a groteszk, nemegyszer szürrealista helyzetekből varázslatos és emberi törvényű világ bontakozik ki. Az írói játéknak komoly és egyértelmű funkciója van: egy szépség és emberség után sóvárgó s a gyermeki teljesség-igényt a férfikorban is őrző lélek önkifejezése.

Lázár Zsófia - Lázár Ervin - Bogármese
Egy ​mese Csillagszeműről és az erdő megannyi csodabogaráról. Csillagszemű bogár-főhősünk küldetése az, hogy felkutassa a jótékony varázsvirágot, mely beteg Szivárványos barátjának egyetlen gyógyírja lehet. Lázár Ervin és Lázár Zsófia első közös műve.

Lázár Ervin - Berzsián ​és Dideki
Lázár ​Ervin meséinek széles és minden korosztályt felölelő olvasótábora most új hősökkel ismerkedhet meg: Berzsiánnal, a költővel s barátaival: Sróf ezermesterrel, Violinnal, a fülrepesztő zenésszel meg a locska-fecske Zsebenci Klopédiával, aki mindig tud valami okosat mondani. A négyük barátságáról, összeveszéséről, kibéküléséről és a kedves Didekivel, no meg a sötét Áttentő Redázzal való találkozásáról szólnak ezek a hasonlíthatatlan Lázár Ervin-mesék, amelyeknek világát Réber László ragyogó, színes illusztrációi elevenítik meg.

Lázár Ervin - A ​valóság íze
___"Azzal ​kezdődött, hogy elkezdtem Alsórácegressel álmodni. Minden éjszaka menetrendszerűen megjelent álmomban a puszta. Bármi volt is az álom cselekménye, ott játszódott a lórédomb mellett, a középsőház tövében vagy a csikókarámnál, s ha nem is közvetlenül a pusztában, legfeljebb a Nagysarokig, az Erzsébetdombig, a Hamarászóig vagy a Ráadásig merészkedett el álmom színtere. Nem távolabb tehát, mint amennyit egy gyerek fél nap alatt körbe tud járni. ___Eleinte szórakoztatott ez az éjszakai színjáték - esténként úgy feküdtem le, mint akinek bérlete van egy folytatásos filmet vetítő moziba. ___Aztán egyre jobban zavart, lassan-lassan lidérccé vált. Hogy miért, annak nem tudtam okát adni. Csak azt éreztem, hogy valami helytelen dolog történik velem, jobban mondva: valami helytelen dolog részese vagyok. ___Dühömben - vagy talán félelmemben - elutaztam az évek óta nem látott Alsórácegresre, hátha a valóságos kép szétrontja az álombélit, hiszen álmomban egy valóságban sosemvolt Alsórácegres jelent meg, az álom olyan tárgyakat, épületeket, fákat rakott egymás mellé, amelyek egyidőben sohasem léteztek." _(Lázár Ervin [interjú]: Barta Ignácné, Kobrák Julianna - Jelenkor, 1976. január, 41-51. p.)_

Lázár Ervin - Bab ​Berci kalandjai
“… ​Bab Berci nem szerette a füvek, fák, madarak némaságát. Csak a füvek, fák, madarak csendjét szerette. Megvárta, míg fölzengett a bizakodó csönd, és máris az orránál tartott: persze, e miatt a túlméretezett szörnyeteg miatt van minden, e miatt a tokmányorr miatt, e miatt az uborkaorr miatt… mit orr?! Ormány! Egy bánatos, vöröslő hegycsúcs, egy Kilimandzsáró, egy Popocatépetl, egy Mohendzsodáro, nem, a Mohendzsorádo az nem hegy, az egy romváros, mindegy, akkor is ez az ormány, ez az oka mindennek! Ahogy a nátha észreveszi, rikoltva felkiált, felkiáltván rikolt, és egyetlen rohammal boldogan benn terem, ez kell nekem, ez az én otthonom, rikogat a nátha, Bab Berci orra nekem egy kastély, egy katedrális, Bab Berci orra az én váram, ordibálja elragadtatottan, és soha többé semmilyen fortéllyal kiűzni nem lehet. Na igen. Bab Berci egy lepedőnyi kockás zsebkendőt húzott elő, és nagyot tüsszentett bele. Ettől már meg sem rezdült az erdő, megszokta már Bab Berci tüsszögését, mondhatnánk úgy is, Bab Berci tüsszögése az erdő csendjéhez tartozott.”

Lázár Ervin - Százpettyes ​katica
Hogyan ​lehet eljutni az Üveghegy elé? Mi a soványító palacsinta titka? Turgudsz irgígy bergeszérgélnirgi? És vajon létezik százpettyes katica? Ilyen életbevágóan fontos kérdésekre keresik a választ a kötetben szereplő gyerekek, a sokszor tanácstalan felnőtt pedig mindenre igyekszik hol játékosan, hol halálos komolysággal válaszolni. Nemzedékek nőttek fel Lázár Ervin meséin, ám a _Szegény Dzsoni és Árnika_ szállóigévé vált párbeszédeit idéző mesenovellák eddig csak a szerző felnőtteknek szóló novellásköteteiben kaptak helyet. A hiánypótló válogatás három asztalfiókban maradt szöveggel válik teljessé. _Mikkamakka és Vacskamati verse_ a két macskaképű erdőlakó új arcát mutatja meg, az _Országmese_ pedig különleges, kísérletező szöveg, amely néhány hungarikum keletkezésének legendáját idézi meg. A kötet illusztrátorai: Bódi Katalin, Herbszt László, Kárpáti Tibor, Kismarty-Lechner Zita, Maros Krisztina, Sásdi Laura, Schall Eszter, Tóth Emese.

Lázár Ervin - Hét ​szeretőm
Lázár ​Ervin novelláinak három évtized alatt megjelent anyagából készült a válogatás. Az a finommívű, néhány kivételtől eltekintve frappáns, rövid ívre szabott elbeszélésforma, amely az író legszemélyesebb mondanivalóit hozza színre, való és képzelet, pontos tényszerűség és mesés lebegés együttesét alkotja. Már a kötetnyitó novellában is: egy vidéki cirkuszelőadás, ahol minden a helyén van, a közönség is köznapi, s mégis: a bűvész trükkje nem leleplezhető - s épp ez a titka, hogy nincsen (A bűvész). A városba szakadt fiatalember élményköreként idézi meg több írás is azt a hajdani pusztát, melynek élménygazdag elevenségéből, emberi tisztaságából, gyermeki varázsából egy csipetnyi is vigasztalás lehet (Rozmaring; Veréb a Jézus szívében). Ez a "tündéri realiz- mus"-ra való képesség, a naivitás tartományainak megőrzött integritása ad magyarázatot arra, hogy Lázár Ervin sikeres gyermekkönyvei és "felnőtt" elbeszéléseinek képzeletvilága egymáshoz illenek. Az írói személynek két alakmása van: Illés Ezsaiás és Simpf, s mindkettőben az álmodozó, a világ képtelen, szürrelisztikus megnyilatkozásaira nyitott személyiség rajzát adja az író. Ez a "szívjó" embertípus az esendők pártján áll (A kuka), képzeletvilágának teremtményeivel vonul ki a rideg valóságból (Egy lapát szén Nellikének), titkos dolgokért, köznapi ember nem sejtette ügyekért érezve felelősséget (A föld szíve). A kötet utolsó harmadában szereplő elbeszéléseket, párbeszédes fantáziajátékokat ismételten a felnőtt és a gyermek, szülő és aprócska lány egymásra ható világlátása jellemzi. Nem "gyermekszáj"-írások ezek, hanem a nyelvi és a képi fantázia együttes futamai, valamiről, ami a valónál igazabb, mégha a történet "nemlétező" valóságba vezet is át. A kötetbe gyűjtött három tucat elbeszélés érzékeny, komolyságában is játékos kisepikát nyújt az olvasóknak - Lázár novellisztikájának legjavát, amely minden olvasónak bátran ajánlható.

Lázár Ervin - A ​nagyravágyó feketerigó
Részlet ​a könyvből: "A feketerigó a ligetben élt. Sárga csőre volt, ragyogó cipőgombszeme - és persze fekete volt, mint a szurok. Azért is hívják feketerigónak. Nem tudom, ki hogy van ezzel a fekete színnel. Nyilván van, akinek nem tetszik, mert hiszen a narancssárga sokkal vidámabb, a türkizkékről és a meggypirosról nem is beszélve. De aki jobban odafigyel, annak a fekete is tetszik, ebben bizonyos vagyok. Hiszen annyiféle fekete van. Kékesen fénylő fekete, puha fekete, éjfekete, játékos fekete, meleg fekete és ki tudja, még hány. A feketerigó fénylő fekete volt. És nem tetszett neki a fekete szín. Se fénylőn, se puhán. Dühösködött. Egy darabig még csak nem is fütyörészett - mert még vidámnak gondolná valaki. Azt mondogatta mérgesen: "Csk, csk, csk!" Olyan szép piros tollakat akart, mint a vörösbegyé, zöldeket, mint a gyurgyalagé, fehéret, mint a kócsagé, s olyan cifrát, mint a papagájé. Ezért volt dühös. Úgy hitte, ő a legrútabb madár a ligetben."

Lázár Ervin - Varga Domokos - Olvasókönyv ​4.
Irodalmi ​olvasókönyvünk, folytatása a kiadó által megjelentetett 333 Olvasókönyv általános iskola 3. osztály című tankönyvnek. A tartalomjegyzéket átlapozva arra figyel fel az olvasó, hogy a szerzők a nemzeti irodalom klasszikusaira helyezték a főhangsúlyt, de a világirodalom óriásait sem felejtették el. A könyv elején sok rövid írás, ezek a gyengén olvasók felzárkóztatását segítik. A főleg irodalmi értékű szövegeket, versekkel is bőven megtűzdelték, a prózai olvasmányoknál pedig arra ügyeltek, hogy közelítsen az élőbeszédhez s ezen belül ahhoz az olvasmányos magyar nyelvhez, amelynek elevensége, szemléletessége, ritmusa, lejtése legnagyobb íróinkat is megihlette. Könyvünkben - a 9 - 10 évesek érdeklődésének megfelelően -különös figyelmet fordítottunk az olyan történetekre, mesékre, humoros esetekre, amelyek a barátságról, szeretetről, szerelemről, az állatok életéről és az emberekkel való kapcsolatáról szólnak. Fontos az olvasmányok adta közvetlen élmény, az érzelmi kapcsolódás. Az egész olvasókönyvet áthatja az a törekvés, hogy az iskolák és a tanulók sokféleségét számításba véve se mondjuk le egyetlen gyerekről sem: keressük a kulcsot valamennyiük eszéhez és szívéhez.

Lázár Ervin - A ​fába szorult hernyó
Egyszer ​fába szorult egy két- (vagy három-) szemű hernyó. Keserves jajongására a fa köré gyűltek a környéken járó állatok: a medve, a farkas, a kecske, a róka, a nyúl, a borz, az egér, a hőscincér és a katicabogár. Hosszas tanakodás után úgy próbálnak segíteni szegény hernyónak, hogy egymás hátára állnak, hátha ki tudják szabadítani. De ki kinek a hátára kapaszkodjon? És vajon el tudják-e érni a síró-rívó hernyót? Lázár Ervin humoros története először jelenik meg önálló kötetben, Kárpáti Tibor rajzaival.

Lázár Ervin - A ​bolond kútásó
" ​- Mit csinálsz, te Isten átka? - kérdezte tőle az öregasszony, a hangjában féltés meg túlcsorduló szeretet, mert mi tagadás, ezt az unokáját szerette a legjobban. - Fölugrok az égbe - nevetgérezett Hötöle."

Lázár Ervin - Tüskés ​varabin
Lázár ​Ervin két korábbi, állatokról szóló könyvét (Öregapó madarai; Lovak, kutyák, madarak) gyűjtöttük egy kötetbe, s új illusztrációkkal adjuk közre.

Lázár Ervin - Mesék ​felnőtteknek
Lázár ​Ervinből nem lehet kinőni! Szerencsére nem is kell: akik meséin nőttek fel, és ma is lázárervint olvasnak gyerekeiknek, különösen élvezni fogják ezeket a felnőtteknek írt, tündérien abszurd novellákat, amelyeket Kern András ad elő - vagy inkább kelt életre. Az első és utolsó elbeszélést pedig maga a szerző olvassa fel nekünk.

Lázár Ervin - Napló
Lázár ​Ervin több, kisebb-nagyobb füzetbe, rendszertelenül jegyezte fel a napi eseményekhez kötődő gondolatait, témáit, ötleteit, olykor csak egy-egy telefonszámot vagy pár szavas reflexiót valamely olvasmányára, máskor meg egész novellát, mesét írt be a naplóként használt füzetekbe. E füzetek tehát egymással párhuzamosan teltek meg vagy maradtak félbe, s ezért lehetetlen naplójegyzetei közreadásakor időrendet tartani. Az egyes füzeteket tartalmazzák e kötet fejezetei.

Lázár Ervin - Varga Domokos - Olvasókönyv ​3.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár Ervin - A ​kisfiú meg az oroszlánok
Lehet, ​hogy különösen hangzik, de ha Lázár Ervin helyét meg akarjuk határozni a magyar meseirodalomban, akkor a legegyszerűbb, s mind a legpontosabb azt mondanunk, hogy A kisfiú meg az oroszlánok szerzője a műfaj egyik élő klasszikusa. Meseregényének hőse egy "nagyon öreg oroszlán", aki Bruckner Szigfrid névre hallgat, s egy nagyon fiatal kisfiúnak, Petinek a hűséges barátja aki valaha egy cirkuszban dolgozott, s vénségére egy nagyon fiatal kisfiút, Petit fogadott barátságába. Őt traktálja meséivel, hosszú életének különös történeteivel, amelyekről nem lehet tudni, hogy igaz mesék-e vagy csupán egy sokat látott és tapasztalt oroszlánképzelet színes tódításai. Dehát Lázár Ervin írói varázsának éppen ez a lényege; az ő írásaiban a hihetetlen hihető és valóságos, a valóság pedig úgy hat, mint egy hol kacagtató, hol pedig szomorú tündérálom.

Lázár Ervin - Csillagmajor
Lázár ​Ervin (1936) a mai magyar prózairodalom talán legeredetibb hangú elbeszélője, s ez a méltán megcsodált eredetiség valóban az "írói hang" varázslatos tulajdonsága, amivel az író "megénekli" a világát. Ebben a kötetében a valaha volt pusztát és embereit, ahol gyerekkorát töltötte. Lázár Ervin ugyanis a Tolna megyei Alsórácegrespusztán nevelkedett, ez volt az ő gyerekkorának az Édenkertje, s nem is titkolja, hogy a nagyvárosból, ahol évtizedek óta él, "állandó nosztalgia húz vissza falura, isten háta mögötti helyekre". Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is, mert ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a teljes fényű létezésnek, mint a metropolisok vagy a megalopolisok kavargó-nyüzsgő élete, s az ember, akinél - Szophoklész szerint - "nincs csudálatosabb", szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén.

Lázár Ervin - Foci
"Apu, ​Isten szokott focizni?" - A gondterhelt felnőtt először nem veszi komolyan kisfia kérdését, de ahogy lassan belemegy a játékba, eljátszik a gondolattal: mi lenne, ha Isten tényleg futballozna, és beállna a magyar válogatottba? A történet végén az író arra kéri, hogy ha már köztünk jár, ne csak a csetlő-botló csapaton segítsen: "Állj egy kicsit a hátunk mögé, tedd a vállunkra a kezed." A Móra Kiadó Lázár Ervin újraillusztrált, klasszikus mesegyűjteményei és meseregényei mellett egy képeskönyvsorozatot is útjára indít, amelynek a Foci az első darabja.

Lázár Ervin - Tuvudsz ​ivígy?
Az ​író ezúttal egészen más irányból közelít a gyerekek felé: a rövid írásokban nem nekik, hanem róluk szól, nem mesei fikciót teremt, hanem leírja, hogyan viselkednek a gyerekek különféle helyzetekben, hogyan reagálnak a világra, mi az, ami belőle fontos nekik. A legtöbb írás szereplői saját gyerekei, lánya és fia. Megkapóan szép történetek ezek, egyrészt líraiságuk, az apa-gyerek kapcsolat finom leírása (Szárnyas emberem), másrészt a gyermeki őszinteség, tisztaság, a gyermeki látásmód igazságának érzékeltetése miatt (Általános leszerelés). A gyerekek mindent meg tudnak magyarázni és mindenből játékot tudnak csinálni: a fél pár zoknik eltünéséért, a könyvek szamárfüleiért, az apa ráncaiért és ősz hajszálaiért a szamárfülező manót teszik felelőssé (Szamárfül). A Stregovác és a Csapda című írásokban óriási ellentét feszül a felnőttek és gyerekek szemléletmódja között, pontosabban azoké a felnőtteké között, akik elfelejtettek már játszani, nem tudják, hogy táltos paripán bárki száguldozhat ma is... Az ő ellentéteikről szól a Százpettyes katica és a Tüskés varabin, melyek bebizonyítják, hogy nincsenek mindig pontos határvonalak valóság és mese között. A tizenhat rövid irás után egy-talán önéletrajzi indíttatású - kisregény következik. A Veréb a Jézus szívében kamaszodó hőse cisztercita rend diákjaiként erősen zárt közösséget alkotnak. Közéjük érkezik új fiúként Veréb, aki kiállja a parasztgyereknek járó kegyetlenkedéseket, igazságtalanságokat, de hiába bántalmazzák őt testileg és lelkileg is, s hiába szeretne ő is a többiek közé kerülni, amikor világossá válik számára, hogy ez csak hazugságok és megalkuvások árán lehetséges, nemet mond. A gyerekkorukat őrző, erre emlékeztető felnőtteknek különös élményt jelenthet a könyv.

Lázár Ervin - A ​retemetesz
A ​nagy sikerű "Mesék felnőtteknek" című válogatás folytatása ismét bizonyítja, hogy Lázár Ervin nemcsak nagy "elmesélő", hanem remek elbeszélő is volt. További szívhezszóló, abszurd, tündéri és talán még mesésebb novellák. A misztikumtól a gyerekszáj-sztorikig - utóbbiakat 18 éven felülieknek.

Lázár Ervin - Lovak, ​kutyák, madarak
Okosabban ​kellene bánni az embereknek a természettel. Úgy, hogy minden élőlény meglelje benne a maga nyugalmas élőhelyét. - Nagy, nyugodt erdő kellene? - kérdezte a fiam. - Az is. Estefelé egy rajzot tett elém. Kesze-kusza vonalak hálózták be a papírt, a rajz alján valami fűrésszerű, bökős képződmény, a tetején pöttyök, foltok, köröcskék, oválisok. - Ez a Nagy Nyugalmas Erdő. Ezt most éjszakára itt hagyjuk, és amelyik állatnak nincs nagy nyugalmas erdeje, az a sötétben ideköltözik. Másnap reggel, rögtön ébredés után, nagy óvatosan megközelítettük a rajzot. A Nagy Nyugalmas Erdőben, egy öreg fán, tényleg ott ült a rétisas. Az elefánt is eljött. Ez meg fürj, sólymok, orrszarvú, még erszényes farkas is van. Boldogan néztük a vidám állatseregletet, s ők is boldogan néztek vissza ránk. Megmenekültek. Rátaláltak a Nagy Nyugalmas Erdőre.

Lázár Ervin - A ​manógyár
"Akkor ​ajaj. Meg hajaj. Mert csendes esőben mélabús manócskák születnek, viharban mérgesek, szélben érdesek, zivatarban kotnyelesek, éjjel titokzatosak, holdvilágoson bölcsek, viharoson rosszmájúak, akkor meg, amikor a Rohadtsarok felől jön a rossz idő, rontó-bontók."

Lázár Ervin - Gyere ​haza, Mikkamakka!
"- ​Segítség! - jajdult föl Szörnyeteg Lajos. A halálmegvető bátorságú oroszlán, a nagyhangú Bruckner Szigfrid se düllesztette a mellét. Azt suttogta: - Meneküljünk! Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon diadalmasan nézett a berezelt társaságra. - Hiába is menekülnétek. Körül vagytok zárva. Bármerre futtok, a pomogácsok kezére juttok. Erre lett aztán igazi haddelhadd! Futkostak, ugráltak, jajgattak, siránkoztak. Csak az egy Dömdödöm támaszkodott szótlanul, karba tett kézzel egy fának."