Ajax-loader

Lázár Ervin könyvei a rukkolán


Lázár Ervin - Berzsián ​és Dideki
Lázár ​Ervin meséinek széles és minden korosztályt felölelő olvasótábora most új hősökkel ismerkedhet meg: Berzsiánnal, a költővel s barátaival: Sróf ezermesterrel, Violinnal, a fülrepesztő zenésszel meg a locska-fecske Zsebenci Klopédiával, aki mindig tud valami okosat mondani. A négyük barátságáról, összeveszéséről, kibéküléséről és a kedves Didekivel, no meg a sötét Áttentő Redázzal való találkozásáról szólnak ezek a hasonlíthatatlan Lázár Ervin-mesék, amelyeknek világát Réber László ragyogó, színes illusztrációi elevenítik meg.

Lázár Ervin - Hegyi Gábor - Szegény Dzsoni és Árnika
A Szegény Dzsoni és Árnika című film 1982 októberétől decemberéig készült. Főszerelői Dzsoni Puskás Tamás Árnika Nyertes Zsuzsa Százarcú boszorka Törőcsik Mari Östör király Bujtor István Operator Mertz Lóránd Rendező Sólyom András A könyv a film fotóival gazdagítja Lázár Ervin pompás meséit, és a melléklete egy társasjáték.

Lázár Ervin - December ​tábornok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár Zsófia - Lázár Ervin - Bogármese
Egy ​mese Csillagszeműről és az erdő megannyi csodabogaráról. Csillagszemű bogár-főhősünk küldetése az, hogy felkutassa a jótékony varázsvirágot, mely beteg Szivárványos barátjának egyetlen gyógyírja lehet. Lázár Ervin és Lázár Zsófia első közös műve.

Lázár Ervin - Tüskés ​varabin
Lázár ​Ervin két korábbi, állatokról szóló könyvét (Öregapó madarai; Lovak, kutyák, madarak) gyűjtöttük egy kötetbe, s új illusztrációkkal adjuk közre.

Lázár Ervin - Csillagmajor
Lázár ​Ervin (1936) a mai magyar prózairodalom talán legeredetibb hangú elbeszélője, s ez a méltán megcsodált eredetiség valóban az "írói hang" varázslatos tulajdonsága, amivel az író "megénekli" a világát. Ebben a kötetében a valaha volt pusztát és embereit, ahol gyerekkorát töltötte. Lázár Ervin ugyanis a Tolna megyei Alsórácegrespusztán nevelkedett, ez volt az ő gyerekkorának az Édenkertje, s nem is titkolja, hogy a nagyvárosból, ahol évtizedek óta él, "állandó nosztalgia húz vissza falura, isten háta mögötti helyekre". Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is, mert ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a teljes fényű létezésnek, mint a metropolisok vagy a megalopolisok kavargó-nyüzsgő élete, s az ember, akinél - Szophoklész szerint - "nincs csudálatosabb", szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén.

Lázár Ervin - Bikfi-bukfenc-bukferenc
Téged ​is gyakran meglátogat a Szomorúság? Akkor irány a Négyszögletű Kerek Erdő, ott nincs hatalma! Egy napon becsönget majd hozzád Mikkamakka, és elvezet a tisztáshoz, ahol már sok különc, elvarázsolt barátja lelt új otthonra. A Bikfi-bukfenc-bukferenc meséiből kiderül, hogy mi a leghatásosabb gyógymód Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót álmossága ellen. Ló Szerafin, a kék paripa egy futóverseny közben még önmagát is legyőzi. Vacskamati különleges virágot kap a születésnapjára, és kiderül róla, mekkora nagy, egyetemes, világméretű csaló. Végül a gonosz Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon betiltja a bukfencezést, de az erdőlakók túljárnak az eszén. Klasszikus történeteiket Buzay István groteszk humorú rajzai öltöztetik új köntösbe a Móra Kiadó Lázár Ervin-sorozatában.

Lázár Ervin - Mesék ​felnőtteknek
Lázár ​Ervinből nem lehet kinőni! Szerencsére nem is kell: akik meséin nőttek fel, és ma is lázárervint olvasnak gyerekeiknek, különösen élvezni fogják ezeket a felnőtteknek írt, tündérien abszurd novellákat, amelyeket Kern András ad elő - vagy inkább kelt életre. Az első és utolsó elbeszélést pedig maga a szerző olvassa fel nekünk.

Lázár Ervin - Dömdö-dömdö-dömdödöm
A ​Négyszögletű Kerek Erdő lakói ismét mulatságos kalandokba keverednek. Először Mikkamakka vezetésével elindulnak fát vágni, de olyan szerencsétlenül dől a fa, hogy Dömdödöm alászorul. Szerencsére épp arra jár Maminti, a kicsi zöld tündér, és segít neki. Bruckner Szigfrid lyukas szemfogát viszont sajnos nem tudja meggyógyítani. Nincs mese, el kell mennie a városba doktor Zirrzurrhoz, a fogorvoshoz. Mikkamakkáról és Vacskamatiról kiderül, hogy nagyon fontos munkát végeznek: hivatásos bárányfelhő-bodorítók. Végül egy költői versenyen kiderül, hogy ki írta az Anyám tyúkját, milyen állat az anakonda és mitől tud kimerülni egy kutyaól...

Lázár Ervin - Eredeti ​üzenet
A ​könyv Lázár Ervin nyolc meséjét tartalmazza. A CD mellékleten magyar mondákat hallhatunk Sólyom Katalin Jászai-díjas színművész előadásában.

Lázár Ervin - Szegény ​Dzsoni és Árnika
Lázár ​Ervin beszélget a kislányával, szóval együtt szövik a mesét. Kiről szólhat másról egy ilyen mese, mint a becsületes, egyszerű szegény legényről, a jószívű királykisasszonyról, a hirtelen haragú királyról és a vasorrú bábáról, aki természetesen összekeveri a dolgokat. Végül helyreáll a rend, és szegény Dzsoni feleségül veheti Árnikát, és elnyerheti vele a királyságot is. Minden olyan egyszerű, de mégis annyi mindenen lehet elgondolkozni. És mi jobb alkalom arra, hogy az emberi jóságon, barátságon, szereteten elgondolkodjunk, mint egy közös mesélés apa és lánya között? Lázár Ervin és kislánya új mesei világba kalauzolja el az olvasókat; ebben a könyvben nincs jelen Mikkamakka, sem Vacskamati, még Bruckner Szigfrid sem, de a Hétfejű Tündér szeretetvilágának minden szépségét megtaláljuk benne. Réber László magával ragadó bájjal, mély humorral teszi láthatóvá Lázár Ervin mesevilágát.

Lázár Ervin - Lovak, ​kutyák, madarak
Okosabban ​kellene bánni az embereknek a természettel. Úgy, hogy minden élőlény meglelje benne a maga nyugalmas élőhelyét. - Nagy, nyugodt erdő kellene? - kérdezte a fiam. - Az is. Estefelé egy rajzot tett elém. Kesze-kusza vonalak hálózták be a papírt, a rajz alján valami fűrésszerű, bökős képződmény, a tetején pöttyök, foltok, köröcskék, oválisok. - Ez a Nagy Nyugalmas Erdő. Ezt most éjszakára itt hagyjuk, és amelyik állatnak nincs nagy nyugalmas erdeje, az a sötétben ideköltözik. Másnap reggel, rögtön ébredés után, nagy óvatosan megközelítettük a rajzot. A Nagy Nyugalmas Erdőben, egy öreg fán, tényleg ott ült a rétisas. Az elefánt is eljött. Ez meg fürj, sólymok, orrszarvú, még erszényes farkas is van. Boldogan néztük a vidám állatseregletet, s ők is boldogan néztek vissza ránk. Megmenekültek. Rátaláltak a Nagy Nyugalmas Erdőre.

Lázár Ervin - Bab ​Berci kalandjai
“… ​Bab Berci nem szerette a füvek, fák, madarak némaságát. Csak a füvek, fák, madarak csendjét szerette. Megvárta, míg fölzengett a bizakodó csönd, és máris az orránál tartott: persze, e miatt a túlméretezett szörnyeteg miatt van minden, e miatt a tokmányorr miatt, e miatt az uborkaorr miatt… mit orr?! Ormány! Egy bánatos, vöröslő hegycsúcs, egy Kilimandzsáró, egy Popocatépetl, egy Mohendzsodáro, nem, a Mohendzsorádo az nem hegy, az egy romváros, mindegy, akkor is ez az ormány, ez az oka mindennek! Ahogy a nátha észreveszi, rikoltva felkiált, felkiáltván rikolt, és egyetlen rohammal boldogan benn terem, ez kell nekem, ez az én otthonom, rikogat a nátha, Bab Berci orra nekem egy kastély, egy katedrális, Bab Berci orra az én váram, ordibálja elragadtatottan, és soha többé semmilyen fortéllyal kiűzni nem lehet. Na igen. Bab Berci egy lepedőnyi kockás zsebkendőt húzott elő, és nagyot tüsszentett bele. Ettől már meg sem rezdült az erdő, megszokta már Bab Berci tüsszögését, mondhatnánk úgy is, Bab Berci tüsszögése az erdő csendjéhez tartozott.”

Sebő Ferenc - Lázár Ervin - Erdei ​dalnokverseny
A ​Helikon Kiadó népszerű Hangzó Helikon-sorozatának legújabb kötetében Lázár Ervin műveinek a Sebő együttes által megzenésített változata hallható, a CD-hez mellékelt kötetben pedig maguk a mesék is olvashatók. A kötetet Lázár Ervinről és a Sebő együttesről készült fekete-fehér fotók díszítik.

Lázár Ervin - A ​fába szorult hernyó
Egyszer ​fába szorult egy két- (vagy három-) szemű hernyó. Keserves jajongására a fa köré gyűltek a környéken járó állatok: a medve, a farkas, a kecske, a róka, a nyúl, a borz, az egér, a hőscincér és a katicabogár. Hosszas tanakodás után úgy próbálnak segíteni szegény hernyónak, hogy egymás hátára állnak, hátha ki tudják szabadítani. De ki kinek a hátára kapaszkodjon? És vajon el tudják-e érni a síró-rívó hernyót? Lázár Ervin humoros története először jelenik meg önálló kötetben, Kárpáti Tibor rajzaival.

Lázár Ervin - Öregapó ​madarai
Doktor ​Hertelendi Róbert, Öregapó seregélye nem mindennapi madár volt. A megtévesztésig híven tudta utánozni a szekérnyikorgást, a rigófüttyöt, kotkodácsolásával még a baromfiudvart is zavarba hozta. Kár, hogy egy tavaszon nem tért vissza, a gyerekeknek, Öregapó barátainak már nem volt szerencséjük megismerkednsi vele. A meghitt beszélgetések, közös kirándulások során mégis sok érdekességet tudnak meg a madarak életéről. Arról, hogy miért nem szabad baglyot lőni, hogy valóban halálmadár-e a kuvik, arról, hogy messziről hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a gólyát és a gémet, meg hogy mi történik, ha egy fészekbe véletlenül két kakukktojás kerül. A mű derűs világát híven tükrözi a szép, színes illusztráció.

Lázár Ervin - A ​Masoko Köztársaság
Lázár ​Ervin "csodaíró". Csodálatos ez a képessége, hogy könyvei mindenkihez szólnak. Olyan természetesen bánik tollal-papírral, mint akinek nincs természetesebb közege, mint a betű. És csodaíró, mert csodákat ír le: gyerekangyalokat, emberarcú virágokat, kikiáltásukat ünneplő csodaköztársaságokat, hét napkoronggal dicsekvő égboltokat. Csodakertjének legizgalmasabb titka - ha irodalmiasan akarunk fogalmazni: a naiv mese elegyítése az intellektuális groteszkkel, és ha egyszerűen akarunk fogalmazni: a titok nyitja az, hogy Lázár Ervin jó író.

Lázár Ervin - A ​kalapba zárt lány
Lázár ​Ervinnek ez a kései meséje sajátos körülmények között született: a szokásos sorrendet megfordítva itt az illusztrátor kérte meg az írót, hogy írjon számára mesét. Lázár Ervin a rá jellemző mulatságos fordulattal úgy tett eleget a kérésnek, hogy a kitűnő képzőművész, Pittmann Zsófi alakját is beleszőtte a történetbe. A két alkotó közös munkája igazi különlegességet kínál az olvasónak.

Lázár Ervin - Csonkacsütörtök
A ​fiatal író első novelláskötete hét év terméséből állt össze. Olyanok ezek az elbeszélések, mint az évgyűrűk a fán, mutatják a fejlődést, gyarapodást, témában, látásmódban, művészi eszközökben. Az első témakör gyökere a gyermekkorba, a faluba nyúlik vissza, de hamarosan uralkodóvá válnak a mai és főképp városi témák, a mai fiatalság erkölcsi és magatartásbeli problémái. A kötet egészét azonban egységbe foglalja az író tehetségének sajátos jellege, amely inkább a finom, hangulatszerűen megírt mozzanatokra, kimondatlan szavakra és elrejtett gondolatokra építi az elbeszélést, nem a drámai és mozgalmas cselekményre. Ez az írói magatartás és alkotásmód teszi oly árnyaltan érdekessé Lázár novella-alakjait, s ez tölti meg a novellákat feszültséggel és lírával.

Lázár Ervin - Tuvudsz ​ivígy?
Az ​író ezúttal egészen más irányból közelít a gyerekek felé: a rövid írásokban nem nekik, hanem róluk szól, nem mesei fikciót teremt, hanem leírja, hogyan viselkednek a gyerekek különféle helyzetekben, hogyan reagálnak a világra, mi az, ami belőle fontos nekik. A legtöbb írás szereplői saját gyerekei, lánya és fia. Megkapóan szép történetek ezek, egyrészt líraiságuk, az apa-gyerek kapcsolat finom leírása (Szárnyas emberem), másrészt a gyermeki őszinteség, tisztaság, a gyermeki látásmód igazságának érzékeltetése miatt (Általános leszerelés). A gyerekek mindent meg tudnak magyarázni és mindenből játékot tudnak csinálni: a fél pár zoknik eltünéséért, a könyvek szamárfüleiért, az apa ráncaiért és ősz hajszálaiért a szamárfülező manót teszik felelőssé (Szamárfül). A Stregovác és a Csapda című írásokban óriási ellentét feszül a felnőttek és gyerekek szemléletmódja között, pontosabban azoké a felnőtteké között, akik elfelejtettek már játszani, nem tudják, hogy táltos paripán bárki száguldozhat ma is... Az ő ellentéteikről szól a Százpettyes katica és a Tüskés varabin, melyek bebizonyítják, hogy nincsenek mindig pontos határvonalak valóság és mese között. A tizenhat rövid irás után egy-talán önéletrajzi indíttatású - kisregény következik. A Veréb a Jézus szívében kamaszodó hőse cisztercita rend diákjaiként erősen zárt közösséget alkotnak. Közéjük érkezik új fiúként Veréb, aki kiállja a parasztgyereknek járó kegyetlenkedéseket, igazságtalanságokat, de hiába bántalmazzák őt testileg és lelkileg is, s hiába szeretne ő is a többiek közé kerülni, amikor világossá válik számára, hogy ez csak hazugságok és megalkuvások árán lehetséges, nemet mond. A gyerekkorukat őrző, erre emlékeztető felnőtteknek különös élményt jelenthet a könyv.

Lázár Ervin - A ​fehér tigris / A Franka cirkusz
Lázár ​Ervin mindmáig egyetlen regénye először 1971-ben látott napvilágot. A fehér tigris egy csodás elemre épülve ábrázolja a korunkbéli (és mindenkori) hétköznapi ember erkölcsi próbatételét. Mit kezd az ölébe hullott mesés és korlátlan hatalom birtokában? Sajnos, nem tud úrrá lenni az emberi természet rossz erkölcsi beidegződésein, és jobbik énünk vágyainak valóra váltása helyett nyers erőszakot gyakorolja. A Franka cirkusz tíz hangjátéka a szerző tündéri realizmusára jellemző módon a valóság és a mese összefonódásával jellemzi írói világának groteszk helyzetekbe került szereplőit.

Lázár Ervin - A ​manógyár
"Akkor ​ajaj. Meg hajaj. Mert csendes esőben mélabús manócskák születnek, viharban mérgesek, szélben érdesek, zivatarban kotnyelesek, éjjel titokzatosak, holdvilágoson bölcsek, viharoson rosszmájúak, akkor meg, amikor a Rohadtsarok felől jön a rossz idő, rontó-bontók."

Lázár Ervin - Hét ​szeretőm
Lázár ​Ervin novelláinak három évtized alatt megjelent anyagából készült a válogatás. Az a finommívű, néhány kivételtől eltekintve frappáns, rövid ívre szabott elbeszélésforma, amely az író legszemélyesebb mondanivalóit hozza színre, való és képzelet, pontos tényszerűség és mesés lebegés együttesét alkotja. Már a kötetnyitó novellában is: egy vidéki cirkuszelőadás, ahol minden a helyén van, a közönség is köznapi, s mégis: a bűvész trükkje nem leleplezhető - s épp ez a titka, hogy nincsen (A bűvész). A városba szakadt fiatalember élményköreként idézi meg több írás is azt a hajdani pusztát, melynek élménygazdag elevenségéből, emberi tisztaságából, gyermeki varázsából egy csipetnyi is vigasztalás lehet (Rozmaring; Veréb a Jézus szívében). Ez a "tündéri realiz- mus"-ra való képesség, a naivitás tartományainak megőrzött integritása ad magyarázatot arra, hogy Lázár Ervin sikeres gyermekkönyvei és "felnőtt" elbeszéléseinek képzeletvilága egymáshoz illenek. Az írói személynek két alakmása van: Illés Ezsaiás és Simpf, s mindkettőben az álmodozó, a világ képtelen, szürrelisztikus megnyilatkozásaira nyitott személyiség rajzát adja az író. Ez a "szívjó" embertípus az esendők pártján áll (A kuka), képzeletvilágának teremtményeivel vonul ki a rideg valóságból (Egy lapát szén Nellikének), titkos dolgokért, köznapi ember nem sejtette ügyekért érezve felelősséget (A föld szíve). A kötet utolsó harmadában szereplő elbeszéléseket, párbeszédes fantáziajátékokat ismételten a felnőtt és a gyermek, szülő és aprócska lány egymásra ható világlátása jellemzi. Nem "gyermekszáj"-írások ezek, hanem a nyelvi és a képi fantázia együttes futamai, valamiről, ami a valónál igazabb, mégha a történet "nemlétező" valóságba vezet is át. A kötetbe gyűjtött három tucat elbeszélés érzékeny, komolyságában is játékos kisepikát nyújt az olvasóknak - Lázár novellisztikájának legjavát, amely minden olvasónak bátran ajánlható.

Lázár Ervin - A ​Franka Cirkusz
Lázár ​Ervin az 1970-es, 1980-as években a Magyar Rádió számára több hangjátékot írt, melyek kötetbe gyűjtve először 1990-ben jelentek meg. A Franka Cirkusz tíz hangjátéka felnőtteknek szól, mégis - akárcsak a novellákban - szinte valamennyiben jelen van a csodás elem. A szerző - "tündéri realizmusára" jellemző módon - a sivár valóság és a mese- és álomvilág összefonódásával jellemzi groteszk helyzetekbe került szereplőit.

Lázár Ervin - Varga Domokos - Olvasókönyv ​4.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár Ervin - Az ​aranyifjítószóló madár
Ámi ​Lajos (1886-1963) Szamosszegen élt. Apja cigány-kovács volt, anyja magyar parasztcsaládból származott. Cigánynak tartotta magát. Fiatal korában ipari üzemekben dolgozott. Írni-olvasni nem tudott. Erdész Sándor néprajzkutató 1958-1962 között 262 meséjét gyűjtötte össze. A meséket 1968-ban három kötetben az Akadémiai Kiadó jelentette meg. A kötetekből kilenc mesét választottam, hogy hozzáférhetőbbé tegyem a mesekedvelő gyermek és felnőtt olvasók számára. Átdolgozásaimban igyekeztem a lehető leghívebben megőrizni az eredetiket. - Lázár Ervin

Lázár Ervin - A ​Hétfejű Tündér
"Az ​Egér az Erdei Kocsma pultján ült, egy borral teli mogyoróhéjat tartott a kezében, és a csillagokról mesélt." (A hazudós Egér). A gesztenyeorrú cserkesz így mesél: "... egyik szemem mandola, másik szemem mandula, a derekam mandolin" (Mese Julinak). Mikkamakka társaságában ott van az előkelő Okker család leszármazottja és riválisa, a nemes Ultramarin... (Szökevény szeplők; A Kék meg a Sárga). Majom és Hangya reménytelenül vetélkednek, a furfang segíti a gyengébbet (Az igazságtevő nyúl). A rubinszemű hernyó megmenekülése egy kis hangyán múlik, ő azonban nem bukkan elő (A fába szorult hernyó). Egyik-másik szereplő ismerős a klasszikus állatmesékből. Aesopus és La Fontaine "hőseihez" hasonlóan történetük tanulsága most is több ezer éves bölcsesség - mint minden igaz emberi mondanivaló - de a régi tanulságok ízig-vérig modern "hangszerelésben" jelennek meg; sok a humoros, groteszk elem a mesékben. A szerző meséinek gyűjteményes kötete a felnőtteket is tiszta, szép élménnyel - a költészet élményével - ajándékozza meg.

Lázár Ervin - A ​kisfiú meg az oroszlánok
Lehet, ​hogy különösen hangzik, de ha Lázár Ervin helyét meg akarjuk határozni a magyar meseirodalomban, akkor a legegyszerűbb, s mind a legpontosabb azt mondanunk, hogy A kisfiú meg az oroszlánok szerzője a műfaj egyik élő klasszikusa. Meseregényének hőse egy "nagyon öreg oroszlán", aki Bruckner Szigfrid névre hallgat, s egy nagyon fiatal kisfiúnak, Petinek a hűséges barátja aki valaha egy cirkuszban dolgozott, s vénségére egy nagyon fiatal kisfiút, Petit fogadott barátságába. Őt traktálja meséivel, hosszú életének különös történeteivel, amelyekről nem lehet tudni, hogy igaz mesék-e vagy csupán egy sokat látott és tapasztalt oroszlánképzelet színes tódításai. Dehát Lázár Ervin írói varázsának éppen ez a lényege; az ő írásaiban a hihetetlen hihető és valóságos, a valóság pedig úgy hat, mint egy hol kacagtató, hol pedig szomorú tündérálom.

Lázár Ervin - Gyere ​haza, Mikkamakka!
"- ​Segítség! - jajdult föl Szörnyeteg Lajos. A halálmegvető bátorságú oroszlán, a nagyhangú Bruckner Szigfrid se düllesztette a mellét. Azt suttogta: - Meneküljünk! Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon diadalmasan nézett a berezelt társaságra. - Hiába is menekülnétek. Körül vagytok zárva. Bármerre futtok, a pomogácsok kezére juttok. Erre lett aztán igazi haddelhadd! Futkostak, ugráltak, jajgattak, siránkoztak. Csak az egy Dömdödöm támaszkodott szótlanul, karba tett kézzel egy fának."

Lázár Ervin - Hapci ​király
Lázár ​Ervin legújabb meséinek válogatása, Réber László grafikáival. A címadó írás mellett a kötetbe a Vérengző Alfréd, az Állatmese, A szeplős boszorkány és A durci mókus című meséit vette fel a szerző. A címadó történet egy furcsa birodalom hétköznapjaiba enged bepillantást.

Lázár Ervin - A ​valóság íze
___"Azzal ​kezdődött, hogy elkezdtem Alsórácegressel álmodni. Minden éjszaka menetrendszerűen megjelent álmomban a puszta. Bármi volt is az álom cselekménye, ott játszódott a lórédomb mellett, a középsőház tövében vagy a csikókarámnál, s ha nem is közvetlenül a pusztában, legfeljebb a Nagysarokig, az Erzsébetdombig, a Hamarászóig vagy a Ráadásig merészkedett el álmom színtere. Nem távolabb tehát, mint amennyit egy gyerek fél nap alatt körbe tud járni. ___Eleinte szórakoztatott ez az éjszakai színjáték - esténként úgy feküdtem le, mint akinek bérlete van egy folytatásos filmet vetítő moziba. ___Aztán egyre jobban zavart, lassan-lassan lidérccé vált. Hogy miért, annak nem tudtam okát adni. Csak azt éreztem, hogy valami helytelen dolog történik velem, jobban mondva: valami helytelen dolog részese vagyok. ___Dühömben - vagy talán félelmemben - elutaztam az évek óta nem látott Alsórácegresre, hátha a valóságos kép szétrontja az álombélit, hiszen álmomban egy valóságban sosemvolt Alsórácegres jelent meg, az álom olyan tárgyakat, épületeket, fákat rakott egymás mellé, amelyek egyidőben sohasem léteztek." _(Lázár Ervin [interjú]: Barta Ignácné, Kobrák Julianna - Jelenkor, 1976. január, 41-51. p.)_

Lázár Ervin - A ​Nyúl mint tolmács
,,Mek-mek" ​- mondja a Kecske egy vigyorgó Úritök közelében. A tisztásra lépő Ló sajnos nem érti a mekegést, mert nem tud kecskéül. Udvarias nyihogása pedig meghaladja a Kecske tudományát. Hiába próbálnak még birkául meg szamárul is beszédbe elegyedni egymással, nem járnak sikerrel. Szerencsére épp arra jár a Nyúl, és tolmácsolja a két állat mondandóját. De vajon pontosan fordít? És mi lesz az Úritökkel? Lázár Ervin elgondolkodtató meséje először jelenik meg önálló kötetben.

Kollekciók