Ajax-loader

Lázár Ervin könyvei a rukkolán


Lázár Ervin - Berzsián ​és Dideki
Lázár ​Ervin meséinek széles és minden korosztályt felölelő olvasótábora most új hősökkel ismerkedhet meg: Berzsiánnal, a költővel s barátaival: Sróf ezermesterrel, Violinnal, a fülrepesztő zenésszel meg a locska-fecske Zsebenci Klopédiával, aki mindig tud valami okosat mondani. A négyük barátságáról, összeveszéséről, kibéküléséről és a kedves Didekivel, no meg a sötét Áttentő Redázzal való találkozásáról szólnak ezek a hasonlíthatatlan Lázár Ervin-mesék, amelyeknek világát Réber László ragyogó, színes illusztrációi elevenítik meg.

Lázár Ervin - Hegyi Gábor - Szegény Dzsoni és Árnika
A Szegény Dzsoni és Árnika című film 1982 októberétől decemberéig készült. Főszerelői Dzsoni Puskás Tamás Árnika Nyertes Zsuzsa Százarcú boszorka Törőcsik Mari Östör király Bujtor István Operator Mertz Lóránd Rendező Sólyom András A könyv a film fotóival gazdagítja Lázár Ervin pompás meséit, és a melléklete egy társasjáték.

Lázár Ervin - A ​kisfiú meg az oroszlánok
Lehet, ​hogy különösen hangzik, de ha Lázár Ervin helyét meg akarjuk határozni a magyar meseirodalomban, akkor a legegyszerűbb, s mind a legpontosabb azt mondanunk, hogy A kisfiú meg az oroszlánok szerzője a műfaj egyik élő klasszikusa. Meseregényének hőse egy "nagyon öreg oroszlán", aki Bruckner Szigfrid névre hallgat, s egy nagyon fiatal kisfiúnak, Petinek a hűséges barátja aki valaha egy cirkuszban dolgozott, s vénségére egy nagyon fiatal kisfiút, Petit fogadott barátságába. Őt traktálja meséivel, hosszú életének különös történeteivel, amelyekről nem lehet tudni, hogy igaz mesék-e vagy csupán egy sokat látott és tapasztalt oroszlánképzelet színes tódításai. Dehát Lázár Ervin írói varázsának éppen ez a lényege; az ő írásaiban a hihetetlen hihető és valóságos, a valóság pedig úgy hat, mint egy hol kacagtató, hol pedig szomorú tündérálom.

Lázár Ervin - Dömdö-dömdö-dömdödöm
A ​Négyszögletű Kerek Erdő lakói ismét mulatságos kalandokba keverednek. Először Mikkamakka vezetésével elindulnak fát vágni, de olyan szerencsétlenül dől a fa, hogy Dömdödöm alászorul. Szerencsére épp arra jár Maminti, a kicsi zöld tündér, és segít neki. Bruckner Szigfrid lyukas szemfogát viszont sajnos nem tudja meggyógyítani. Nincs mese, el kell mennie a városba doktor Zirrzurrhoz, a fogorvoshoz. Mikkamakkáról és Vacskamatiról kiderül, hogy nagyon fontos munkát végeznek: hivatásos bárányfelhő-bodorítók. Végül egy költői versenyen kiderül, hogy ki írta az Anyám tyúkját, milyen állat az anakonda és mitől tud kimerülni egy kutyaól...

Lázár Ervin - Tuvudsz ​ivígy?
Az ​író ezúttal egészen más irányból közelít a gyerekek felé: a rövid írásokban nem nekik, hanem róluk szól, nem mesei fikciót teremt, hanem leírja, hogyan viselkednek a gyerekek különféle helyzetekben, hogyan reagálnak a világra, mi az, ami belőle fontos nekik. A legtöbb írás szereplői saját gyerekei, lánya és fia. Megkapóan szép történetek ezek, egyrészt líraiságuk, az apa-gyerek kapcsolat finom leírása (Szárnyas emberem), másrészt a gyermeki őszinteség, tisztaság, a gyermeki látásmód igazságának érzékeltetése miatt (Általános leszerelés). A gyerekek mindent meg tudnak magyarázni és mindenből játékot tudnak csinálni: a fél pár zoknik eltünéséért, a könyvek szamárfüleiért, az apa ráncaiért és ősz hajszálaiért a szamárfülező manót teszik felelőssé (Szamárfül). A Stregovác és a Csapda című írásokban óriási ellentét feszül a felnőttek és gyerekek szemléletmódja között, pontosabban azoké a felnőtteké között, akik elfelejtettek már játszani, nem tudják, hogy táltos paripán bárki száguldozhat ma is... Az ő ellentéteikről szól a Százpettyes katica és a Tüskés varabin, melyek bebizonyítják, hogy nincsenek mindig pontos határvonalak valóság és mese között. A tizenhat rövid irás után egy-talán önéletrajzi indíttatású - kisregény következik. A Veréb a Jézus szívében kamaszodó hőse cisztercita rend diákjaiként erősen zárt közösséget alkotnak. Közéjük érkezik új fiúként Veréb, aki kiállja a parasztgyereknek járó kegyetlenkedéseket, igazságtalanságokat, de hiába bántalmazzák őt testileg és lelkileg is, s hiába szeretne ő is a többiek közé kerülni, amikor világossá válik számára, hogy ez csak hazugságok és megalkuvások árán lehetséges, nemet mond. A gyerekkorukat őrző, erre emlékeztető felnőtteknek különös élményt jelenthet a könyv.

Lázár Ervin - A ​fehér tigris / A Franka cirkusz
Lázár ​Ervin mindmáig egyetlen regénye először 1971-ben látott napvilágot. A fehér tigris egy csodás elemre épülve ábrázolja a korunkbéli (és mindenkori) hétköznapi ember erkölcsi próbatételét. Mit kezd az ölébe hullott mesés és korlátlan hatalom birtokában? Sajnos, nem tud úrrá lenni az emberi természet rossz erkölcsi beidegződésein, és jobbik énünk vágyainak valóra váltása helyett nyers erőszakot gyakorolja. A Franka cirkusz tíz hangjátéka a szerző tündéri realizmusára jellemző módon a valóság és a mese összefonódásával jellemzi írói világának groteszk helyzetekbe került szereplőit.

Lázár Ervin - A ​mese szeretet
___Varga ​Lajos Márton _"Ami velem történt, az az én felelősségem"_ című interjújából: ___ _"Meséinek, történeteinek szereplői jó emberek, legalábbis többségükben azok. De így vagy úgy, valamennyien a szeretetet testesítik meg._ ___Ez nem elhatározás következménye. Az ember lényegileg ilyen, jóindulatú és jóravaló. Ez a mostani fogyasztói társadalom a maga ideáljaival, értékeivel, normáival elvadít és másfelé hajt bennünket. Az a benyomásom, nem olyan világot teremtünk, amelyben akármikor is jól érezhetnénk magunkat. Valaki az alsórácegresi szegénységről kérdezősködött nálam a minap, s egyszer csak oda jutottunk, hogy az a ma már elképzelhetetlen szegénység valami okból nem tette tönkre erkölcsileg az embereket, szegénységük mélyein is maradt bennük valami tiszteletreméltó épség és tartás. Különös kimondani, de gyerekkorom szegénysége valamiképp még javunkra is vált." _1996. március 16._

Lázár Ervin - A ​fehér tigris
Lázár ​Ervin mindmáig egyetlen regénye először 1971-ben látott napvilágot, s keltett igazi feltűnést a magyar irodalom újdonságaira érzékenyen figyelő olvasók táborában. A fehér tigris egy meseszerűen valószínűtlen és csodás elem magától értetődően természetes kezelésével beszél a korabeli (és mindenkori) hétköznapi ember erkölcsi próbatételéről. Vagy ahogyan az irodalomtörténet fogalmaz (mert a regény azóta bevonult az irodalomtörténetbe) "olyan krízis-szituációt hordoz magában, amely alapvetően választásra kényszeríti a főhőst, Makos Gábort. A fiatal mérnökhöz hozzászegődő és csodás tulajdonságokkal rendelkező tigris olyan lehetőségeket teremt, melyekkel valahogyan élni kell. Makos a kihívást elfogadja, ám nagyszerű helyzetével visszaél: nincs ereje a felajánlott jót véghez vinni, helyette erőszakkal kíván győzni." A csodálatos tulajdonságokkal megáldott tigris a teljes hatalom szimbóluma, amelynek gazdája a jót is, de a rosszat is korlátozás nélkül képes megvalósítani. Az ember utópisztikus énjének a csodás megtestesülése, s a regény szomorú kérdése, ami az ember örök dilemmája is egyúttal, hogy miért nem vagyunk képesek cselekedeteinkkel valóra váltani jobbik énünk vágyait és reményeit, olyankor sem, amikor ennek látszólag nincs akadálya, s miért maradunk mindig alul saját emberi tulajdonságaink rossz erkölcsi beidegződéseivel szemben? Lázár Ervin regénye az ember erkölcsi állapotának egyik alapvető-örök kérdését ábrázolja a 20. századi ember világában.

Lázár Ervin - A ​bolond kútásó
" ​- Mit csinálsz, te Isten átka? - kérdezte tőle az öregasszony, a hangjában féltés meg túlcsorduló szeretet, mert mi tagadás, ezt az unokáját szerette a legjobban. - Fölugrok az égbe - nevetgérezett Hötöle."

Lázár Ervin - Bab ​Berci kalandjai
“… ​Bab Berci nem szerette a füvek, fák, madarak némaságát. Csak a füvek, fák, madarak csendjét szerette. Megvárta, míg fölzengett a bizakodó csönd, és máris az orránál tartott: persze, e miatt a túlméretezett szörnyeteg miatt van minden, e miatt a tokmányorr miatt, e miatt az uborkaorr miatt… mit orr?! Ormány! Egy bánatos, vöröslő hegycsúcs, egy Kilimandzsáró, egy Popocatépetl, egy Mohendzsodáro, nem, a Mohendzsorádo az nem hegy, az egy romváros, mindegy, akkor is ez az ormány, ez az oka mindennek! Ahogy a nátha észreveszi, rikoltva felkiált, felkiáltván rikolt, és egyetlen rohammal boldogan benn terem, ez kell nekem, ez az én otthonom, rikogat a nátha, Bab Berci orra nekem egy kastély, egy katedrális, Bab Berci orra az én váram, ordibálja elragadtatottan, és soha többé semmilyen fortéllyal kiűzni nem lehet. Na igen. Bab Berci egy lepedőnyi kockás zsebkendőt húzott elő, és nagyot tüsszentett bele. Ettől már meg sem rezdült az erdő, megszokta már Bab Berci tüsszögését, mondhatnánk úgy is, Bab Berci tüsszögése az erdő csendjéhez tartozott.”

Lázár Ervin - A ​Hétfejű Tündér
"Az ​Egér az Erdei Kocsma pultján ült, egy borral teli mogyoróhéjat tartott a kezében, és a csillagokról mesélt." (A hazudós Egér). A gesztenyeorrú cserkesz így mesél: "... egyik szemem mandola, másik szemem mandula, a derekam mandolin" (Mese Julinak). Mikkamakka társaságában ott van az előkelő Okker család leszármazottja és riválisa, a nemes Ultramarin... (Szökevény szeplők; A Kék meg a Sárga). Majom és Hangya reménytelenül vetélkednek, a furfang segíti a gyengébbet (Az igazságtevő nyúl). A rubinszemű hernyó megmenekülése egy kis hangyán múlik, ő azonban nem bukkan elő (A fába szorult hernyó). Egyik-másik szereplő ismerős a klasszikus állatmesékből. Aesopus és La Fontaine "hőseihez" hasonlóan történetük tanulsága most is több ezer éves bölcsesség - mint minden igaz emberi mondanivaló - de a régi tanulságok ízig-vérig modern "hangszerelésben" jelennek meg; sok a humoros, groteszk elem a mesékben. A szerző meséinek gyűjteményes kötete a felnőtteket is tiszta, szép élménnyel - a költészet élményével - ajándékozza meg.

Sebő Ferenc - Lázár Ervin - Erdei ​dalnokverseny
A ​Helikon Kiadó népszerű Hangzó Helikon-sorozatának legújabb kötetében Lázár Ervin műveinek a Sebő együttes által megzenésített változata hallható, a CD-hez mellékelt kötetben pedig maguk a mesék is olvashatók. A kötetet Lázár Ervinről és a Sebő együttesről készült fekete-fehér fotók díszítik.

Lázár Ervin - A ​Masoko Köztársaság
Lázár ​Ervin "csodaíró". Csodálatos ez a képessége, hogy könyvei mindenkihez szólnak. Olyan természetesen bánik tollal-papírral, mint akinek nincs természetesebb közege, mint a betű. És csodaíró, mert csodákat ír le: gyerekangyalokat, emberarcú virágokat, kikiáltásukat ünneplő csodaköztársaságokat, hét napkoronggal dicsekvő égboltokat. Csodakertjének legizgalmasabb titka - ha irodalmiasan akarunk fogalmazni: a naiv mese elegyítése az intellektuális groteszkkel, és ha egyszerűen akarunk fogalmazni: a titok nyitja az, hogy Lázár Ervin jó író.

Lázár Ervin - A ​retemetesz
A ​nagy sikerű "Mesék felnőtteknek" című válogatás folytatása ismét bizonyítja, hogy Lázár Ervin nemcsak nagy "elmesélő", hanem remek elbeszélő is volt. További szívhezszóló, abszurd, tündéri és talán még mesésebb novellák. A misztikumtól a gyerekszáj-sztorikig - utóbbiakat 18 éven felülieknek.

Lázár Ervin - Varga Domokos - Olvasókönyv ​4.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár Ervin - Foci
"Apu, ​Isten szokott focizni?" - A gondterhelt felnőtt először nem veszi komolyan kisfia kérdését, de ahogy lassan belemegy a játékba, eljátszik a gondolattal: mi lenne, ha Isten tényleg futballozna, és beállna a magyar válogatottba? A történet végén az író arra kéri, hogy ha már köztünk jár, ne csak a csetlő-botló csapaton segítsen: "Állj egy kicsit a hátunk mögé, tedd a vállunkra a kezed." A Móra Kiadó Lázár Ervin újraillusztrált, klasszikus mesegyűjteményei és meseregényei mellett egy képeskönyvsorozatot is útjára indít, amelynek a Foci az első darabja.

Lázár Ervin - A ​Franka Cirkusz
Lázár ​Ervin az 1970-es, 1980-as években a Magyar Rádió számára több hangjátékot írt, melyek kötetbe gyűjtve először 1990-ben jelentek meg. A Franka Cirkusz tíz hangjátéka felnőtteknek szól, mégis - akárcsak a novellákban - szinte valamennyiben jelen van a csodás elem. A szerző - "tündéri realizmusára" jellemző módon - a sivár valóság és a mese- és álomvilág összefonódásával jellemzi groteszk helyzetekbe került szereplőit.

Lázár Ervin - A ​másik télapó
A ​másik Télapó puttonyában Lázár Ervin két téli meséje rejtőzik, a szerzőtől megszokott játékos, vidám, megindító hangnemben, Szalma Edit kedves rajzaival. "- Mit is mondtál, miből raktatok nagy tüzet hideg teleken, amikor gyerek voltál Rácpác-egresen? - Rőzséből - nyögöm, és a dobhártyámon már dörömbölnek a fagyhalál bimbamjai. - Azt is hoztam! - kiált Télapó. - Mit? - Rőzsetüzet. - Már hogy hoztál volna, kedves Télapó, amikor nincs is több zsebed? - De-de! - mondja büszkén, és megfordul. Tényleg! A farzseb! Kedves szülők, csak farzsebes nadrágot vegyetek a gyerekeiteknek!"

Lázár Ervin - Az ​aranyifjítószóló madár
Ámi ​Lajos (1886-1963) Szamosszegen élt. Apja cigány-kovács volt, anyja magyar parasztcsaládból származott. Cigánynak tartotta magát. Fiatal korában ipari üzemekben dolgozott. Írni-olvasni nem tudott. Erdész Sándor néprajzkutató 1958-1962 között 262 meséjét gyűjtötte össze. A meséket 1968-ban három kötetben az Akadémiai Kiadó jelentette meg. A kötetekből kilenc mesét választottam, hogy hozzáférhetőbbé tegyem a mesekedvelő gyermek és felnőtt olvasók számára. Átdolgozásaimban igyekeztem a lehető leghívebben megőrizni az eredetiket. - Lázár Ervin

Lázár Ervin - Játék ​álarcban
Lázár ​Ervin összegyűjtött novelláinak nyitányaként jelent meg 2017-ben a Helikon Kiadónál a Csillagmajor, a szerző által önálló egésznek tekintett, megbonthatatlan novellafüzér. Lázár Ervin elbeszélőművészetének többi darabját kronológiai rendben, két kötetben gyűjtjük össze, melynek most megjelenő, Játék álarcban című első része a fellelhető legkorábbi publikációtól, 1957-től 1968-ig született írásait tartalmazza. Ezzel számos elfeledett, csak folyóiratban közölt remek elbeszélés is hozzáférhetővé válik az olvasók számára. Bár novellái sokféle hangon szólalnak meg, mégis összeköti őket egy láthatatlan életrajzi szál, mintha legtöbbjükben önmagát írná meg: alteregó szereplői, általában a faluból városba került, többnyire magányos férfi hősök keresik helyüket egy számukra megfoghatatlan új világban, úgy, hogy közben már az otthonos paraszti környezetüktől is egyre távolodnak.

Lázár Ervin - Gyere ​haza, Mikkamakka!
"- ​Segítség! - jajdult föl Szörnyeteg Lajos. A halálmegvető bátorságú oroszlán, a nagyhangú Bruckner Szigfrid se düllesztette a mellét. Azt suttogta: - Meneküljünk! Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon diadalmasan nézett a berezelt társaságra. - Hiába is menekülnétek. Körül vagytok zárva. Bármerre futtok, a pomogácsok kezére juttok. Erre lett aztán igazi haddelhadd! Futkostak, ugráltak, jajgattak, siránkoztak. Csak az egy Dömdödöm támaszkodott szótlanul, karba tett kézzel egy fának."

Lázár Ervin - Magyar ​mondák
Lázár ​Ervin a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel. Az Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harcokról, Lehel kürtjéről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Mátyás királyról és másokról szóló jól ismert történeteket nemcsak újrameséli, hanem varázslatos írói világának részévé teszi: művészetének derűs, groteszk elemeit, eltéveszthetetlen stílusát megőrizve, valósággal újraalkotja azokat.

Lázár Zsófia - Lázár Ervin - Bogármese
Egy ​mese Csillagszeműről és az erdő megannyi csodabogaráról. Csillagszemű bogár-főhősünk küldetése az, hogy felkutassa a jótékony varázsvirágot, mely beteg Szivárványos barátjának egyetlen gyógyírja lehet. Lázár Ervin és Lázár Zsófia első közös műve.

Lázár Ervin - A ​valóság íze
___"Azzal ​kezdődött, hogy elkezdtem Alsórácegressel álmodni. Minden éjszaka menetrendszerűen megjelent álmomban a puszta. Bármi volt is az álom cselekménye, ott játszódott a lórédomb mellett, a középsőház tövében vagy a csikókarámnál, s ha nem is közvetlenül a pusztában, legfeljebb a Nagysarokig, az Erzsébetdombig, a Hamarászóig vagy a Ráadásig merészkedett el álmom színtere. Nem távolabb tehát, mint amennyit egy gyerek fél nap alatt körbe tud járni. ___Eleinte szórakoztatott ez az éjszakai színjáték - esténként úgy feküdtem le, mint akinek bérlete van egy folytatásos filmet vetítő moziba. ___Aztán egyre jobban zavart, lassan-lassan lidérccé vált. Hogy miért, annak nem tudtam okát adni. Csak azt éreztem, hogy valami helytelen dolog történik velem, jobban mondva: valami helytelen dolog részese vagyok. ___Dühömben - vagy talán félelmemben - elutaztam az évek óta nem látott Alsórácegresre, hátha a valóságos kép szétrontja az álombélit, hiszen álmomban egy valóságban sosemvolt Alsórácegres jelent meg, az álom olyan tárgyakat, épületeket, fákat rakott egymás mellé, amelyek egyidőben sohasem léteztek." _(Lázár Ervin [interjú]: Barta Ignácné, Kobrák Julianna - Jelenkor, 1976. január, 41-51. p.)_

Lázár Ervin - Százpettyes ​katica
Hogyan ​lehet eljutni az Üveghegy elé? Mi a soványító palacsinta titka? Turgudsz irgígy bergeszérgélnirgi? És vajon létezik százpettyes katica? Ilyen életbevágóan fontos kérdésekre keresik a választ a kötetben szereplő gyerekek, a sokszor tanácstalan felnőtt pedig mindenre igyekszik hol játékosan, hol halálos komolysággal válaszolni. Nemzedékek nőttek fel Lázár Ervin meséin, ám a Szegény Dzsoni és Árnika szállóigévé vált párbeszédeit idéző mesenovellák eddig csak a szerző felnőtteknek szóló novellásköteteiben kaptak helyet. A hiánypótló válogatás három asztalfiókban maradt szöveggel válik teljessé. Mikkamakka és Vacskamati verse a két macskaképű erdőlakó új arcát mutatja meg, az Országmese pedig különleges, kísérletező szöveg, amely néhány hungarikum keletkezésének legendáját idézi meg. A kötet illusztrátorai: Bódi Katalin, Herbszt László, Kárpáti Tibor, Kismarty-Lechner Zita, Maros Krisztina, Sásdi Laura, Schall Eszter, Tóth Emese.

Lázár Ervin - Kisangyal
Nem ​mindennap fordul elő a modern irodalom életében, hogy az írói eredetiség, a magas esztétikai minőség egybeessen a nagyérdemű olvasóközönség körében kivívott népszerűséggel. Hogy az olvasók kedvtelve és évtizedeken át nem lankadó, szíves érdeklődéssel olvassák is egy kortárs elbeszélő képzeletünket fellobbantó "meséit"; mert közben ösztönösen érzik, hogy nem mese az, amit a kezükben tartanak, hanem egyfajta halálosan komolyan veendő látlelete a közös emberi létnek, amit az író, a lélek ősi természetgyógyásza azért vetett papírra, hogy szívünkben megtisztulva elviselhessük azt, amin változtatnunk egyébként nem lehet. Válogatottan jó írások Lázár Ervin e kötetbeli elbeszélései.

Lázár Ervin - Szegény ​Dzsoni és Árnika
Lázár ​Ervin beszélget a kislányával, szóval együtt szövik a mesét. Kiről szólhat másról egy ilyen mese, mint a becsületes, egyszerű szegény legényről, a jószívű királykisasszonyról, a hirtelen haragú királyról és a vasorrú bábáról, aki természetesen összekeveri a dolgokat. Végül helyreáll a rend, és szegény Dzsoni feleségül veheti Árnikát, és elnyerheti vele a királyságot is. Minden olyan egyszerű, de mégis annyi mindenen lehet elgondolkozni. És mi jobb alkalom arra, hogy az emberi jóságon, barátságon, szereteten elgondolkodjunk, mint egy közös mesélés apa és lánya között? Lázár Ervin és kislánya új mesei világba kalauzolja el az olvasókat; ebben a könyvben nincs jelen Mikkamakka, sem Vacskamati, még Bruckner Szigfrid sem, de a Hétfejű Tündér szeretetvilágának minden szépségét megtaláljuk benne. Réber László magával ragadó bájjal, mély humorral teszi láthatóvá Lázár Ervin mesevilágát.

Lázár Ervin - Buddha ​szomorú
Lázár ​Ervin új kötete novellákat tartalmaz. Annak az izgalmas művészi kísérletnek az eredményeit, mely már a korábbi novellákban és mesékben s legutóbb A fehér tigris című regényben is megújuló eredetiséggel örvendeztette meg az olvasót, s melynek távolabbi célja egy öntörvényű írói világ megteremtése. Lázár Ervin ezt a világot a valóság, a költészet és a mese elemeiből, vaskos, nyers tényekből s illanóan könnyű anyagból formálja nyugtalanítóan széppé s feszültségekkel teljessé. Írásaiban a valóság és a mese egymásra hat, összefonódik, szétválik, játékuk különös feszültséget teremt; a látszólag könnyű ötlet meglepően és mégis logikusan mély összefüggésekre utal, a groteszk, nemegyszer szürrealista helyzetekből varázslatos és emberi törvényű világ bontakozik ki. Az írói játéknak komoly és egyértelmű funkciója van: egy szépség és emberség után sóvárgó s a gyermeki teljesség-igényt a férfikorban is őrző lélek önkifejezése.

Lázár Ervin - Napló
Lázár ​Ervin több, kisebb-nagyobb füzetbe, rendszertelenül jegyezte fel a napi eseményekhez kötődő gondolatait, témáit, ötleteit, olykor csak egy-egy telefonszámot vagy pár szavas reflexiót valamely olvasmányára, máskor meg egész novellát, mesét írt be a naplóként használt füzetekbe. E füzetek tehát egymással párhuzamosan teltek meg vagy maradtak félbe, s ezért lehetetlen naplójegyzetei közreadásakor időrendet tartani. Az egyes füzeteket tartalmazzák e kötet fejezetei.

Lázár Ervin - A ​Nyúl mint tolmács
,,Mek-mek" ​- mondja a Kecske egy vigyorgó Úritök közelében. A tisztásra lépő Ló sajnos nem érti a mekegést, mert nem tud kecskéül. Udvarias nyihogása pedig meghaladja a Kecske tudományát. Hiába próbálnak még birkául meg szamárul is beszédbe elegyedni egymással, nem járnak sikerrel. Szerencsére épp arra jár a Nyúl, és tolmácsolja a két állat mondandóját. De vajon pontosan fordít? És mi lesz az Úritökkel? Lázár Ervin elgondolkodtató meséje először jelenik meg önálló kötetben.

Lázár Ervin - Bikfi-bukfenc-bukferenc
Téged ​is gyakran meglátogat a Szomorúság? Akkor irány a Négyszögletű Kerek Erdő, ott nincs hatalma! Egy napon becsönget majd hozzád Mikkamakka, és elvezet a tisztáshoz, ahol már sok különc, elvarázsolt barátja lelt új otthonra. A Bikfi-bukfenc-bukferenc meséiből kiderül, hogy mi a leghatásosabb gyógymód Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót álmossága ellen. Ló Szerafin, a kék paripa egy futóverseny közben még önmagát is legyőzi. Vacskamati különleges virágot kap a születésnapjára, és kiderül róla, mekkora nagy, egyetemes, világméretű csaló. Végül a gonosz Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon betiltja a bukfencezést, de az erdőlakók túljárnak az eszén. Klasszikus történeteiket Buzay István groteszk humorú rajzai öltöztetik új köntösbe a Móra Kiadó Lázár Ervin-sorozatában.

Lázár Ervin - Hapci ​király
Lázár ​Ervin legújabb meséinek válogatása, Réber László grafikáival. A címadó írás mellett a kötetbe a Vérengző Alfréd, az Állatmese, A szeplős boszorkány és A durci mókus című meséit vette fel a szerző. A címadó történet egy furcsa birodalom hétköznapjaiba enged bepillantást.

Kollekciók