Ajax-loader

Lázár Ervin könyvei a rukkolán


Lázár Ervin - A ​Nyúl mint tolmács
,,Mek-mek" ​- mondja a Kecske egy vigyorgó Úritök közelében. A tisztásra lépő Ló sajnos nem érti a mekegést, mert nem tud kecskéül. Udvarias nyihogása pedig meghaladja a Kecske tudományát. Hiába próbálnak még birkául meg szamárul is beszédbe elegyedni egymással, nem járnak sikerrel. Szerencsére épp arra jár a Nyúl, és tolmácsolja a két állat mondandóját. De vajon pontosan fordít? És mi lesz az Úritökkel? Lázár Ervin elgondolkodtató meséje először jelenik meg önálló kötetben.

Lázár Ervin - Bikfi-bukfenc-bukferenc
Téged ​is gyakran meglátogat a Szomorúság? Akkor irány a Négyszögletű Kerek Erdő, ott nincs hatalma! Egy napon becsönget majd hozzád Mikkamakka, és elvezet a tisztáshoz, ahol már sok különc, elvarázsolt barátja lelt új otthonra. A Bikfi-bukfenc-bukferenc meséiből kiderül, hogy mi a leghatásosabb gyógymód Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót álmossága ellen. Ló Szerafin, a kék paripa egy futóverseny közben még önmagát is legyőzi. Vacskamati különleges virágot kap a születésnapjára, és kiderül róla, mekkora nagy, egyetemes, világméretű csaló. Végül a gonosz Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon betiltja a bukfencezést, de az erdőlakók túljárnak az eszén. Klasszikus történeteiket Buzay István groteszk humorú rajzai öltöztetik új köntösbe a Móra Kiadó Lázár Ervin-sorozatában.

Lázár Ervin - A ​másik télapó
A ​másik Télapó puttonyában Lázár Ervin két téli meséje rejtőzik, a szerzőtől megszokott játékos, vidám, megindító hangnemben, Szalma Edit kedves rajzaival. "- Mit is mondtál, miből raktatok nagy tüzet hideg teleken, amikor gyerek voltál Rácpác-egresen? - Rőzséből - nyögöm, és a dobhártyámon már dörömbölnek a fagyhalál bimbamjai. - Azt is hoztam! - kiált Télapó. - Mit? - Rőzsetüzet. - Már hogy hoztál volna, kedves Télapó, amikor nincs is több zsebed? - De-de! - mondja büszkén, és megfordul. Tényleg! A farzseb! Kedves szülők, csak farzsebes nadrágot vegyetek a gyerekeiteknek!"

Lázár Ervin - A ​bolond kútásó
Lázár ​Ervin idén lenne nyolcvan esztendős – de immár kerek tíz éve, hogy nincs köztünk. Legszebb felnőtt novelláinak válogatásával tisztelgünk a nagy mesélő előtt, aki „tündérrealizmusával” a felnőtteket is ugyanúgy elvarázsolja, ahogy a gyerekeket a Négyszögletű kerek erdő vagy épp Szegény Dzsoni és Árnika történetével. „– Mit csinálsz, te Isten átka? – kérdezte tőle az öreganyja, a hangjában féltés meg túlcsorduló szeretet, mert mi tagadás, ezt az unokáját szerette legjobban. – Fölugrok az égbe – nevetgérezett Hötöle.” A kötetet válogatta Komáromi Gabriella.

Covers_300452
elérhető
3

Lázár Ervin - Foci
"Apu, ​Isten szokott focizni?" - A gondterhelt felnőtt először nem veszi komolyan kisfia kérdését, de ahogy lassan belemegy a játékba, eljátszik a gondolattal: mi lenne, ha Isten tényleg futballozna, és beállna a magyar válogatottba? A történet végén az író arra kéri, hogy ha már köztünk jár, ne csak a csetlő-botló csapaton segítsen: "Állj egy kicsit a hátunk mögé, tedd a vállunkra a kezed." A Móra Kiadó Lázár Ervin újraillusztrált, klasszikus mesegyűjteményei és meseregényei mellett egy képeskönyvsorozatot is útjára indít, amelynek a Foci az első darabja.

Lázár Ervin - Gyere ​haza, Mikkamakka!
"- ​Segítség! - jajdult föl Szörnyeteg Lajos. A halálmegvető bátorságú oroszlán, a nagyhangú Bruckner Szigfrid se düllesztette a mellét. Azt suttogta: - Meneküljünk! Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon diadalmasan nézett a berezelt társaságra. - Hiába is menekülnétek. Körül vagytok zárva. Bármerre futtok, a pomogácsok kezére juttok. Erre lett aztán igazi haddelhadd! Futkostak, ugráltak, jajgattak, siránkoztak. Csak az egy Dömdödöm támaszkodott szótlanul, karba tett kézzel egy fának."

Lázár Ervin - A ​fába szorult hernyó
Egyszer ​fába szorult egy két- (vagy három-) szemű hernyó. Keserves jajongására a fa köré gyűltek a környéken járó állatok: a medve, a farkas, a kecske, a róka, a nyúl, a borz, az egér, a hőscincér és a katicabogár. Hosszas tanakodás után úgy próbálnak segíteni szegény hernyónak, hogy egymás hátára állnak, hátha ki tudják szabadítani. De ki kinek a hátára kapaszkodjon? És vajon el tudják-e érni a síró-rívó hernyót? Lázár Ervin humoros története először jelenik meg önálló kötetben, Kárpáti Tibor rajzaival.

Lázár Ervin - Berzsián ​és Dideki
Lázár ​Ervin meséinek széles és minden korosztályt felölelő olvasótábora most új hősökkel ismerkedhet meg: Berzsiánnal, a költővel s barátaival: Sróf ezermesterrel, Violinnal, a fülrepesztő zenésszel meg a locska-fecske Zsebenci Klopédiával, aki mindig tud valami okosat mondani. A négyük barátságáról, összeveszéséről, kibéküléséről és a kedves Didekivel, no meg a sötét Áttentő Redázzal való találkozásáról szólnak ezek a hasonlíthatatlan Lázár Ervin-mesék, amelyeknek világát Réber László ragyogó, színes illusztrációi elevenítik meg.

Lázár Zsófia - Lázár Ervin - Bogármese
Egy ​mese Csillagszeműről és az erdő megannyi csodabogaráról. Csillagszemű bogár-főhősünk küldetése az, hogy felkutassa a jótékony varázsvirágot, mely beteg Szivárványos barátjának egyetlen gyógyírja lehet. Lázár Ervin és Lázár Zsófia első közös műve.

Lázár Ervin - A ​Négyszögletű Kerek Erdő
Lázár ​Ervin klasszikus meséje Mikkamakka, Ló Szerafin, Szörnyeteg Lajos, Bruckner Szigfrid, Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, Vacskamati, na és persze Dömdödöm közös életéről a Négyszögletű Kerek Erdőben...

Lázár Ervin - Magyar ​mondák
Lázár ​Ervin a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel. Az Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harcokról, Lehel kürtjéről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Mátyás királyról és másokról szóló jól ismert történeteket nemcsak újrameséli, hanem varázslatos írói világának részévé teszi: művészetének derűs, groteszk elemeit, eltéveszthetetlen stílusát megőrizve, valósággal újraalkotja azokat.

Lázár Ervin - A ​kisfiú meg az oroszlánok
Ott, ​ahol az Orgona utca a Levendula utcába torkollik, áll egy ház, magas kőkerítéssel, nagy kerttel és a kertben egy régi-régi pajtával. A kőkerítéses házban a kisfiú lakik az édesapjával, a régi-régi pajtában pedig a kisfiú oroszlánja, akit Bruckner Szigfridnek hívnak. Szokatlan név egy oroszlánnak - de hát maga az oroszlán sem mindennapi oroszlán. De mennyire nem az! Sokan - így például a kisfiú édesapja - még azt sem hiszi el, hogy az öreg oroszlán ott él a régi pajtában, s arra gyanakodnak, hogy Bruckner Szigfridet meg a többi oroszlánt, sőt talán az egész különös történetet csak a kisfiú találta ki, hogy legyen mivel játszania.

Lázár Ervin - Szegény ​Dzsoni és Árnika
Lázár ​Ervin beszélget a kislányával, szóval együtt szövik a mesét. Kiről szólhat másról egy ilyen mese, mint a becsületes, egyszerű szegény legényről, a jószívű királykisasszonyról, a hirtelen haragú királyról és a vasorrú bábáról, aki természetesen összekeveri a dolgokat. Végül helyreáll a rend, és szegény Dzsoni feleségül veheti Árnikát, és elnyerheti vele a királyságot is. Minden olyan egyszerű, de mégis annyi mindenen lehet elgondolkozni. És mi jobb alkalom arra, hogy az emberi jóságon, barátságon, szereteten elgondolkodjunk, mint egy közös mesélés apa és lánya között? Lázár Ervin és kislánya új mesei világba kalauzolja el az olvasókat; ebben a könyvben nincs jelen Mikkamakka, sem Vacskamati, még Bruckner Szigfrid sem, de a Hétfejű Tündér szeretetvilágának minden szépségét megtaláljuk benne. Réber László magával ragadó bájjal, mély humorral teszi láthatóvá Lázár Ervin mesevilágát.

Covers_410982
elérhető
24

Lázár Ervin - Napló
Lázár ​Ervin több, kisebb-nagyobb füzetbe, rendszertelenül jegyezte fel a napi eseményekhez kötődő gondolatait, témáit, ötleteit, olykor csak egy-egy telefonszámot vagy pár szavas reflexiót valamely olvasmányára, máskor meg egész novellát, mesét írt be a naplóként használt füzetekbe. E füzetek tehát egymással párhuzamosan teltek meg vagy maradtak félbe, s ezért lehetetlen naplójegyzetei közreadásakor időrendet tartani. Az egyes füzeteket tartalmazzák e kötet fejezetei.

Lázár Ervin - Dömdö-dömdö-dömdödöm
A ​Négyszögletű Kerek Erdő lakói ismét mulatságos kalandokba keverednek. Először Mikkamakka vezetésével elindulnak fát vágni, de olyan szerencsétlenül dől a fa, hogy Dömdödöm alászorul. Szerencsére épp arra jár Maminti, a kicsi zöld tündér, és segít neki. Bruckner Szigfrid lyukas szemfogát viszont sajnos nem tudja meggyógyítani. Nincs mese, el kell mennie a városba doktor Zirrzurrhoz, a fogorvoshoz. Mikkamakkáról és Vacskamatiról kiderül, hogy nagyon fontos munkát végeznek: hivatásos bárányfelhő-bodorítók. Végül egy költői versenyen kiderül, hogy ki írta az Anyám tyúkját, milyen állat az anakonda és mitől tud kimerülni egy kutyaól...

Lázár Ervin - December ​tábornok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár Ervin - Egy ​lapát szén Nellikének
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár Ervin - Csonkacsütörtök
A ​fiatal író első novelláskötete hét év terméséből állt össze. Olyanok ezek az elbeszélések, mint az évgyűrűk a fán, mutatják a fejlődést, gyarapodást, témában, látásmódban, művészi eszközökben. Az első témakör gyökere a gyermekkorba, a faluba nyúlik vissza, de hamarosan uralkodóvá válnak a mai és főképp városi témák, a mai fiatalság erkölcsi és magatartásbeli problémái. A kötet egészét azonban egységbe foglalja az író tehetségének sajátos jellege, amely inkább a finom, hangulatszerűen megírt mozzanatokra, kimondatlan szavakra és elrejtett gondolatokra építi az elbeszélést, nem a drámai és mozgalmas cselekményre. Ez az írói magatartás és alkotásmód teszi oly árnyaltan érdekessé Lázár novella-alakjait, s ez tölti meg a novellákat feszültséggel és lírával.

Lázár Ervin - A ​nagyravágyó feketerigó
Részlet ​a könyvből: "A feketerigó a ligetben élt. Sárga csőre volt, ragyogó cipőgombszeme - és persze fekete volt, mint a szurok. Azért is hívják feketerigónak. Nem tudom, ki hogy van ezzel a fekete színnel. Nyilván van, akinek nem tetszik, mert hiszen a narancssárga sokkal vidámabb, a türkizkékről és a meggypirosról nem is beszélve. De aki jobban odafigyel, annak a fekete is tetszik, ebben bizonyos vagyok. Hiszen annyiféle fekete van. Kékesen fénylő fekete, puha fekete, éjfekete, játékos fekete, meleg fekete és ki tudja, még hány. A feketerigó fénylő fekete volt. És nem tetszett neki a fekete szín. Se fénylőn, se puhán. Dühösködött. Egy darabig még csak nem is fütyörészett - mert még vidámnak gondolná valaki. Azt mondogatta mérgesen: "Csk, csk, csk!" Olyan szép piros tollakat akart, mint a vörösbegyé, zöldeket, mint a gyurgyalagé, fehéret, mint a kócsagé, s olyan cifrát, mint a papagájé. Ezért volt dühös. Úgy hitte, ő a legrútabb madár a ligetben."

Lázár Ervin - Varga Domokos - Olvasókönyv ​3.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár Ervin - Tüskés ​varabin
Lázár ​Ervin két korábbi, állatokról szóló könyvét (Öregapó madarai; Lovak, kutyák, madarak) gyűjtöttük egy kötetbe, s új illusztrációkkal adjuk közre.

Lázár Ervin - Csillagmajor
Lázár ​Ervin (1936) a mai magyar prózairodalom talán legeredetibb hangú elbeszélője, s ez a méltán megcsodált eredetiség valóban az "írói hang" varázslatos tulajdonsága, amivel az író "megénekli" a világát. Ebben a kötetében a valaha volt pusztát és embereit, ahol gyerekkorát töltötte. Lázár Ervin ugyanis a Tolna megyei Alsórácegrespusztán nevelkedett, ez volt az ő gyerekkorának az Édenkertje, s nem is titkolja, hogy a nagyvárosból, ahol évtizedek óta él, "állandó nosztalgia húz vissza falura, isten háta mögötti helyekre". Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is, mert ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a teljes fényű létezésnek, mint a metropolisok vagy a megalopolisok kavargó-nyüzsgő élete, s az ember, akinél - Szophoklész szerint - "nincs csudálatosabb", szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén.

Lázár Ervin - A ​fehér tigris / A Franka cirkusz
Lázár ​Ervin mindmáig egyetlen regénye először 1971-ben látott napvilágot. A fehér tigris egy csodás elemre épülve ábrázolja a korunkbéli (és mindenkori) hétköznapi ember erkölcsi próbatételét. Mit kezd az ölébe hullott mesés és korlátlan hatalom birtokában? Sajnos, nem tud úrrá lenni az emberi természet rossz erkölcsi beidegződésein, és jobbik énünk vágyainak valóra váltása helyett nyers erőszakot gyakorolja. A Franka cirkusz tíz hangjátéka a szerző tündéri realizmusára jellemző módon a valóság és a mese összefonódásával jellemzi írói világának groteszk helyzetekbe került szereplőit.

Lázár Ervin - Hét ​szeretőm
Lázár ​Ervin novelláinak három évtized alatt megjelent anyagából készült a válogatás. Az a finommívű, néhány kivételtől eltekintve frappáns, rövid ívre szabott elbeszélésforma, amely az író legszemélyesebb mondanivalóit hozza színre, való és képzelet, pontos tényszerűség és mesés lebegés együttesét alkotja. Már a kötetnyitó novellában is: egy vidéki cirkuszelőadás, ahol minden a helyén van, a közönség is köznapi, s mégis: a bűvész trükkje nem leleplezhető - s épp ez a titka, hogy nincsen (A bűvész). A városba szakadt fiatalember élményköreként idézi meg több írás is azt a hajdani pusztát, melynek élménygazdag elevenségéből, emberi tisztaságából, gyermeki varázsából egy csipetnyi is vigasztalás lehet (Rozmaring; Veréb a Jézus szívében). Ez a "tündéri realiz- mus"-ra való képesség, a naivitás tartományainak megőrzött integritása ad magyarázatot arra, hogy Lázár Ervin sikeres gyermekkönyvei és "felnőtt" elbeszéléseinek képzeletvilága egymáshoz illenek. Az írói személynek két alakmása van: Illés Ezsaiás és Simpf, s mindkettőben az álmodozó, a világ képtelen, szürrelisztikus megnyilatkozásaira nyitott személyiség rajzát adja az író. Ez a "szívjó" embertípus az esendők pártján áll (A kuka), képzeletvilágának teremtményeivel vonul ki a rideg valóságból (Egy lapát szén Nellikének), titkos dolgokért, köznapi ember nem sejtette ügyekért érezve felelősséget (A föld szíve). A kötet utolsó harmadában szereplő elbeszéléseket, párbeszédes fantáziajátékokat ismételten a felnőtt és a gyermek, szülő és aprócska lány egymásra ható világlátása jellemzi. Nem "gyermekszáj"-írások ezek, hanem a nyelvi és a képi fantázia együttes futamai, valamiről, ami a valónál igazabb, mégha a történet "nemlétező" valóságba vezet is át. A kötetbe gyűjtött három tucat elbeszélés érzékeny, komolyságában is játékos kisepikát nyújt az olvasóknak - Lázár novellisztikájának legjavát, amely minden olvasónak bátran ajánlható.

Lázár Ervin - Öregapó ​madarai
Doktor ​Hertelendi Róbert, Öregapó seregélye nem mindennapi madár volt. A megtévesztésig híven tudta utánozni a szekérnyikorgást, a rigófüttyöt, kotkodácsolásával még a baromfiudvart is zavarba hozta. Kár, hogy egy tavaszon nem tért vissza, a gyerekeknek, Öregapó barátainak már nem volt szerencséjük megismerkednsi vele. A meghitt beszélgetések, közös kirándulások során mégis sok érdekességet tudnak meg a madarak életéről. Arról, hogy miért nem szabad baglyot lőni, hogy valóban halálmadár-e a kuvik, arról, hogy messziről hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a gólyát és a gémet, meg hogy mi történik, ha egy fészekbe véletlenül két kakukktojás kerül. A mű derűs világát híven tükrözi a szép, színes illusztráció.

Lázár Ervin - Bab ​Berci kalandjai
“… ​Bab Berci nem szerette a füvek, fák, madarak némaságát. Csak a füvek, fák, madarak csendjét szerette. Megvárta, míg fölzengett a bizakodó csönd, és máris az orránál tartott: persze, e miatt a túlméretezett szörnyeteg miatt van minden, e miatt a tokmányorr miatt, e miatt az uborkaorr miatt… mit orr?! Ormány! Egy bánatos, vöröslő hegycsúcs, egy Kilimandzsáró, egy Popocatépetl, egy Mohendzsodáro, nem, a Mohendzsorádo az nem hegy, az egy romváros, mindegy, akkor is ez az ormány, ez az oka mindennek! Ahogy a nátha észreveszi, rikoltva felkiált, felkiáltván rikolt, és egyetlen rohammal boldogan benn terem, ez kell nekem, ez az én otthonom, rikogat a nátha, Bab Berci orra nekem egy kastély, egy katedrális, Bab Berci orra az én váram, ordibálja elragadtatottan, és soha többé semmilyen fortéllyal kiűzni nem lehet. Na igen. Bab Berci egy lepedőnyi kockás zsebkendőt húzott elő, és nagyot tüsszentett bele. Ettől már meg sem rezdült az erdő, megszokta már Bab Berci tüsszögését, mondhatnánk úgy is, Bab Berci tüsszögése az erdő csendjéhez tartozott.”

Lázár Ervin - A ​kalapba zárt lány
Lázár ​Ervinnek ez a kései meséje sajátos körülmények között született: a szokásos sorrendet megfordítva itt az illusztrátor kérte meg az írót, hogy írjon számára mesét. Lázár Ervin a rá jellemző mulatságos fordulattal úgy tett eleget a kérésnek, hogy a kitűnő képzőművész, Pittmann Zsófi alakját is beleszőtte a történetbe. A két alkotó közös munkája igazi különlegességet kínál az olvasónak.

Lázár Ervin - Mesék ​felnőtteknek
Lázár ​Ervinből nem lehet kinőni! Szerencsére nem is kell: akik meséin nőttek fel, és ma is lázárervint olvasnak gyerekeiknek, különösen élvezni fogják ezeket a felnőtteknek írt, tündérien abszurd novellákat, amelyeket Kern András ad elő - vagy inkább kelt életre. Az első és utolsó elbeszélést pedig maga a szerző olvassa fel nekünk.

Lázár Ervin - Lovak, ​kutyák, madarak
Okosabban ​kellene bánni az embereknek a természettel. Úgy, hogy minden élőlény meglelje benne a maga nyugalmas élőhelyét. - Nagy, nyugodt erdő kellene? - kérdezte a fiam. - Az is. Estefelé egy rajzot tett elém. Kesze-kusza vonalak hálózták be a papírt, a rajz alján valami fűrésszerű, bökős képződmény, a tetején pöttyök, foltok, köröcskék, oválisok. - Ez a Nagy Nyugalmas Erdő. Ezt most éjszakára itt hagyjuk, és amelyik állatnak nincs nagy nyugalmas erdeje, az a sötétben ideköltözik. Másnap reggel, rögtön ébredés után, nagy óvatosan megközelítettük a rajzot. A Nagy Nyugalmas Erdőben, egy öreg fán, tényleg ott ült a rétisas. Az elefánt is eljött. Ez meg fürj, sólymok, orrszarvú, még erszényes farkas is van. Boldogan néztük a vidám állatseregletet, s ők is boldogan néztek vissza ránk. Megmenekültek. Rátaláltak a Nagy Nyugalmas Erdőre.

Lázár Ervin - A ​Masoko Köztársaság
Lázár ​Ervin "csodaíró". Csodálatos ez a képessége, hogy könyvei mindenkihez szólnak. Olyan természetesen bánik tollal-papírral, mint akinek nincs természetesebb közege, mint a betű. És csodaíró, mert csodákat ír le: gyerekangyalokat, emberarcú virágokat, kikiáltásukat ünneplő csodaköztársaságokat, hét napkoronggal dicsekvő égboltokat. Csodakertjének legizgalmasabb titka - ha irodalmiasan akarunk fogalmazni: a naiv mese elegyítése az intellektuális groteszkkel, és ha egyszerűen akarunk fogalmazni: a titok nyitja az, hogy Lázár Ervin jó író.

Lázár Ervin - A ​valóság íze
"Azzal ​kezdődött, hogy elkezdtem Alsórácegressel álmodni. Minden éjszaka menetrendszerűen megjelent álmomban a puszta. Bármi volt is az álom cselekménye, ott játszódott a lórédomb mellett, a középsőház tövében vagy a csikókarámnál, s ha nem is közvetlenül a pusztában, legfeljebb a Nagysarokig, az Erzsébetdombig, a Hamarászóig vagy a Ráadásig merészkedett el álmom színtere. Nem távolabb tehát, mint amennyit egy gyerek fél nap alatt körbe tud járni. Eleinte szórakoztatott ez az éjszakai színjáték - esténként úgy feküdtem le, mint akinek bérlete van egy folytatásos filmet vetítő moziba. Aztán egyre jobban zavart, lassan-lassan lidérccé vált. Hogy miért, annak nem tudtam okát adni. Csak azt éreztem, hogy valami helytelen dolog történik velem, jobban mondva: valami helytelen dolog részese vagyok. Dühömben - vagy talán félelmemben - elutaztam az évek óta nem látott Alsórácegresre, hátha a valóságos kép szétrontja az álombélit, hiszen álmomban egy valóságban sosemvolt Alsórácegres jelent meg, az álom olyan tárgyakat, épületeket, fákat rakott egymás mellé, amelyek egyidőben sohasem léteztek." _(Lázár Ervin [interjú]: Barta Ignácné, Kobrák Julianna - Jelenkor, 1976. január, 41-51. p.)_

Lázár Ervin - A ​legkisebb boszorkány
Anya-Banya, ​a világvégi boszorkány régóta tanítja igézni, rontani és seprűn lovagolni három lányát: a fekete, tenyeres-talpas Rillát, a szőke nádszál Marillát meg a vörös, szeplős kis vakarcsot, Amarillát. Egy napon azt a feladatot kapják, hogy akadályozzák meg Király Kis Miklós és Tündér Tercia házasságát. A két idősebb testvér el is akarja veszejteni Miklóst, de a legkisebb boszorkány beleszeret, és tűzön-vízen át próbálja megmenteni. Vajon sikerül neki? Lázár Ervin megrendítő szerelmi története Ámi Lajos cigány mesemondó motívumkincséből táplálkozik, és először jelenik meg önálló kötetben Molnár Jacqueline boszorkányosan szép képeivel.