Ajax-loader

Lázár Ervin könyvei a rukkolán


Lázár Ervin - Berzsián ​és Dideki
Lázár ​Ervin meséinek széles és minden korosztályt felölelő olvasótábora most új hősökkel ismerkedhet meg: Berzsiánnal, a költővel s barátaival: Sróf ezermesterrel, Violinnal, a fülrepesztő zenésszel meg a locska-fecske Zsebenci Klopédiával, aki mindig tud valami okosat mondani. A négyük barátságáról, összeveszéséről, kibéküléséről és a kedves Didekivel, no meg a sötét Áttentő Redázzal való találkozásáról szólnak ezek a hasonlíthatatlan Lázár Ervin-mesék, amelyeknek világát Réber László ragyogó, színes illusztrációi elevenítik meg.

Lázár Ervin - Hegyi Gábor - Szegény Dzsoni és Árnika
A Szegény Dzsoni és Árnika című film 1982 októberétől decemberéig készült. Főszerelői Dzsoni Puskás Tamás Árnika Nyertes Zsuzsa Százarcú boszorka Törőcsik Mari Östör király Bujtor István Operator Mertz Lóránd Rendező Sólyom András A könyv a film fotóival gazdagítja Lázár Ervin pompás meséit, és a melléklete egy társasjáték.

Lázár Ervin - A ​manógyár
"Akkor ​ajaj. Meg hajaj. Mert csendes esőben mélabús manócskák születnek, viharban mérgesek, szélben érdesek, zivatarban kotnyelesek, éjjel titokzatosak, holdvilágoson bölcsek, viharoson rosszmájúak, akkor meg, amikor a Rohadtsarok felől jön a rossz idő, rontó-bontók."

Lázár Ervin - Százpettyes ​katica
Hogyan ​lehet eljutni az Üveghegy elé? Mi a soványító palacsinta titka? Turgudsz irgígy bergeszérgélnirgi? És vajon létezik százpettyes katica? Ilyen életbevágóan fontos kérdésekre keresik a választ a kötetben szereplő gyerekek, a sokszor tanácstalan felnőtt pedig mindenre igyekszik hol játékosan, hol halálos komolysággal válaszolni. Nemzedékek nőttek fel Lázár Ervin meséin, ám a _Szegény Dzsoni és Árnika_ szállóigévé vált párbeszédeit idéző mesenovellák eddig csak a szerző felnőtteknek szóló novellásköteteiben kaptak helyet. A hiánypótló válogatás három asztalfiókban maradt szöveggel válik teljessé. _Mikkamakka és Vacskamati verse_ a két macskaképű erdőlakó új arcát mutatja meg, az _Országmese_ pedig különleges, kísérletező szöveg, amely néhány hungarikum keletkezésének legendáját idézi meg. A kötet illusztrátorai: Bódi Katalin, Herbszt László, Kárpáti Tibor, Kismarty-Lechner Zita, Maros Krisztina, Sásdi Laura, Schall Eszter, Tóth Emese.

Lázár Ervin - A ​legkisebb boszorkány
Anya-Banya, ​a világvégi boszorkány régóta tanítja igézni, rontani és seprűn lovagolni három lányát: a fekete, tenyeres-talpas Rillát, a szőke nádszál Marillát meg a vörös, szeplős kis vakarcsot, Amarillát. Egy napon azt a feladatot kapják, hogy akadályozzák meg Király Kis Miklós és Tündér Tercia házasságát. A két idősebb testvér el is akarja veszejteni Miklóst, de a legkisebb boszorkány beleszeret, és tűzön-vízen át próbálja megmenteni. Vajon sikerül neki? Lázár Ervin megrendítő szerelmi története Ámi Lajos cigány mesemondó motívumkincséből táplálkozik, és először jelenik meg önálló kötetben Molnár Jacqueline boszorkányosan szép képeivel.

Lázár Ervin - A ​Nyúl mint tolmács
,,Mek-mek" ​- mondja a Kecske egy vigyorgó Úritök közelében. A tisztásra lépő Ló sajnos nem érti a mekegést, mert nem tud kecskéül. Udvarias nyihogása pedig meghaladja a Kecske tudományát. Hiába próbálnak még birkául meg szamárul is beszédbe elegyedni egymással, nem járnak sikerrel. Szerencsére épp arra jár a Nyúl, és tolmácsolja a két állat mondandóját. De vajon pontosan fordít? És mi lesz az Úritökkel? Lázár Ervin elgondolkodtató meséje először jelenik meg önálló kötetben.

Lázár Ervin - Csillagmajor
Lázár ​Ervin (1936) a mai magyar prózairodalom talán legeredetibb hangú elbeszélője, s ez a méltán megcsodált eredetiség valóban az "írói hang" varázslatos tulajdonsága, amivel az író "megénekli" a világát. Ebben a kötetében a valaha volt pusztát és embereit, ahol gyerekkorát töltötte. Lázár Ervin ugyanis a Tolna megyei Alsórácegrespusztán nevelkedett, ez volt az ő gyerekkorának az Édenkertje, s nem is titkolja, hogy a nagyvárosból, ahol évtizedek óta él, "állandó nosztalgia húz vissza falura, isten háta mögötti helyekre". Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is, mert ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a teljes fényű létezésnek, mint a metropolisok vagy a megalopolisok kavargó-nyüzsgő élete, s az ember, akinél - Szophoklész szerint - "nincs csudálatosabb", szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén.

Sebő Ferenc - Lázár Ervin - Erdei ​dalnokverseny
A ​Helikon Kiadó népszerű Hangzó Helikon-sorozatának legújabb kötetében Lázár Ervin műveinek a Sebő együttes által megzenésített változata hallható, a CD-hez mellékelt kötetben pedig maguk a mesék is olvashatók. A kötetet Lázár Ervinről és a Sebő együttesről készült fekete-fehér fotók díszítik.

Lázár Ervin - A ​fehér tigris
Lázár ​Ervin mindmáig egyetlen regénye először 1971-ben látott napvilágot, s keltett igazi feltűnést a magyar irodalom újdonságaira érzékenyen figyelő olvasók táborában. A fehér tigris egy meseszerűen valószínűtlen és csodás elem magától értetődően természetes kezelésével beszél a korabeli (és mindenkori) hétköznapi ember erkölcsi próbatételéről. Vagy ahogyan az irodalomtörténet fogalmaz (mert a regény azóta bevonult az irodalomtörténetbe) "olyan krízis-szituációt hordoz magában, amely alapvetően választásra kényszeríti a főhőst, Makos Gábort. A fiatal mérnökhöz hozzászegődő és csodás tulajdonságokkal rendelkező tigris olyan lehetőségeket teremt, melyekkel valahogyan élni kell. Makos a kihívást elfogadja, ám nagyszerű helyzetével visszaél: nincs ereje a felajánlott jót véghez vinni, helyette erőszakkal kíván győzni." A csodálatos tulajdonságokkal megáldott tigris a teljes hatalom szimbóluma, amelynek gazdája a jót is, de a rosszat is korlátozás nélkül képes megvalósítani. Az ember utópisztikus énjének a csodás megtestesülése, s a regény szomorú kérdése, ami az ember örök dilemmája is egyúttal, hogy miért nem vagyunk képesek cselekedeteinkkel valóra váltani jobbik énünk vágyait és reményeit, olyankor sem, amikor ennek látszólag nincs akadálya, s miért maradunk mindig alul saját emberi tulajdonságaink rossz erkölcsi beidegződéseivel szemben? Lázár Ervin regénye az ember erkölcsi állapotának egyik alapvető-örök kérdését ábrázolja a 20. századi ember világában.

Lázár Ervin - A ​fába szorult hernyó
Egyszer ​fába szorult egy két- (vagy három-) szemű hernyó. Keserves jajongására a fa köré gyűltek a környéken járó állatok: a medve, a farkas, a kecske, a róka, a nyúl, a borz, az egér, a hőscincér és a katicabogár. Hosszas tanakodás után úgy próbálnak segíteni szegény hernyónak, hogy egymás hátára állnak, hátha ki tudják szabadítani. De ki kinek a hátára kapaszkodjon? És vajon el tudják-e érni a síró-rívó hernyót? Lázár Ervin humoros története először jelenik meg önálló kötetben, Kárpáti Tibor rajzaival.

Lázár Ervin - A ​nagyravágyó feketerigó
Részlet ​a könyvből: "A feketerigó a ligetben élt. Sárga csőre volt, ragyogó cipőgombszeme - és persze fekete volt, mint a szurok. Azért is hívják feketerigónak. Nem tudom, ki hogy van ezzel a fekete színnel. Nyilván van, akinek nem tetszik, mert hiszen a narancssárga sokkal vidámabb, a türkizkékről és a meggypirosról nem is beszélve. De aki jobban odafigyel, annak a fekete is tetszik, ebben bizonyos vagyok. Hiszen annyiféle fekete van. Kékesen fénylő fekete, puha fekete, éjfekete, játékos fekete, meleg fekete és ki tudja, még hány. A feketerigó fénylő fekete volt. És nem tetszett neki a fekete szín. Se fénylőn, se puhán. Dühösködött. Egy darabig még csak nem is fütyörészett - mert még vidámnak gondolná valaki. Azt mondogatta mérgesen: "Csk, csk, csk!" Olyan szép piros tollakat akart, mint a vörösbegyé, zöldeket, mint a gyurgyalagé, fehéret, mint a kócsagé, s olyan cifrát, mint a papagájé. Ezért volt dühös. Úgy hitte, ő a legrútabb madár a ligetben."

Lázár Ervin - A ​Franka Cirkusz
Lázár ​Ervin az 1970-es, 1980-as években a Magyar Rádió számára több hangjátékot írt, melyek kötetbe gyűjtve először 1990-ben jelentek meg. A Franka Cirkusz tíz hangjátéka felnőtteknek szól, mégis - akárcsak a novellákban - szinte valamennyiben jelen van a csodás elem. A szerző - "tündéri realizmusára" jellemző módon - a sivár valóság és a mese- és álomvilág összefonódásával jellemzi groteszk helyzetekbe került szereplőit.

Lázár Ervin - Egy ​lapát szén Nellikének
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár Ervin - December ​tábornok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár Ervin - Varga Domokos - Olvasókönyv ​4.
Irodalmi ​olvasókönyvünk, folytatása a kiadó által megjelentetett 333 Olvasókönyv általános iskola 3. osztály című tankönyvnek. A tartalomjegyzéket átlapozva arra figyel fel az olvasó, hogy a szerzők a nemzeti irodalom klasszikusaira helyezték a főhangsúlyt, de a világirodalom óriásait sem felejtették el. A könyv elején sok rövid írás, ezek a gyengén olvasók felzárkóztatását segítik. A főleg irodalmi értékű szövegeket, versekkel is bőven megtűzdelték, a prózai olvasmányoknál pedig arra ügyeltek, hogy közelítsen az élőbeszédhez s ezen belül ahhoz az olvasmányos magyar nyelvhez, amelynek elevensége, szemléletessége, ritmusa, lejtése legnagyobb íróinkat is megihlette. Könyvünkben - a 9 - 10 évesek érdeklődésének megfelelően -különös figyelmet fordítottunk az olyan történetekre, mesékre, humoros esetekre, amelyek a barátságról, szeretetről, szerelemről, az állatok életéről és az emberekkel való kapcsolatáról szólnak. Fontos az olvasmányok adta közvetlen élmény, az érzelmi kapcsolódás. Az egész olvasókönyvet áthatja az a törekvés, hogy az iskolák és a tanulók sokféleségét számításba véve se mondjuk le egyetlen gyerekről sem: keressük a kulcsot valamennyiük eszéhez és szívéhez.

Lázár Ervin - Hapci ​király
Lázár ​Ervin legújabb meséinek válogatása, Réber László grafikáival. A címadó írás mellett a kötetbe a Vérengző Alfréd, az Állatmese, A szeplős boszorkány és A durci mókus című meséit vette fel a szerző. A címadó történet egy furcsa birodalom hétköznapjaiba enged bepillantást.

Lázár Ervin - Bab ​Berci kalandjai
“… ​Bab Berci nem szerette a füvek, fák, madarak némaságát. Csak a füvek, fák, madarak csendjét szerette. Megvárta, míg fölzengett a bizakodó csönd, és máris az orránál tartott: persze, e miatt a túlméretezett szörnyeteg miatt van minden, e miatt a tokmányorr miatt, e miatt az uborkaorr miatt… mit orr?! Ormány! Egy bánatos, vöröslő hegycsúcs, egy Kilimandzsáró, egy Popocatépetl, egy Mohendzsodáro, nem, a Mohendzsorádo az nem hegy, az egy romváros, mindegy, akkor is ez az ormány, ez az oka mindennek! Ahogy a nátha észreveszi, rikoltva felkiált, felkiáltván rikolt, és egyetlen rohammal boldogan benn terem, ez kell nekem, ez az én otthonom, rikogat a nátha, Bab Berci orra nekem egy kastély, egy katedrális, Bab Berci orra az én váram, ordibálja elragadtatottan, és soha többé semmilyen fortéllyal kiűzni nem lehet. Na igen. Bab Berci egy lepedőnyi kockás zsebkendőt húzott elő, és nagyot tüsszentett bele. Ettől már meg sem rezdült az erdő, megszokta már Bab Berci tüsszögését, mondhatnánk úgy is, Bab Berci tüsszögése az erdő csendjéhez tartozott.”

Lázár Ervin - Buddha ​szomorú
Lázár ​Ervin új kötete novellákat tartalmaz. Annak az izgalmas művészi kísérletnek az eredményeit, mely már a korábbi novellákban és mesékben s legutóbb A fehér tigris című regényben is megújuló eredetiséggel örvendeztette meg az olvasót, s melynek távolabbi célja egy öntörvényű írói világ megteremtése. Lázár Ervin ezt a világot a valóság, a költészet és a mese elemeiből, vaskos, nyers tényekből s illanóan könnyű anyagból formálja nyugtalanítóan széppé s feszültségekkel teljessé. Írásaiban a valóság és a mese egymásra hat, összefonódik, szétválik, játékuk különös feszültséget teremt; a látszólag könnyű ötlet meglepően és mégis logikusan mély összefüggésekre utal, a groteszk, nemegyszer szürrealista helyzetekből varázslatos és emberi törvényű világ bontakozik ki. Az írói játéknak komoly és egyértelmű funkciója van: egy szépség és emberség után sóvárgó s a gyermeki teljesség-igényt a férfikorban is őrző lélek önkifejezése.

Lázár Ervin - Lovak, ​kutyák, madarak
Okosabban ​kellene bánni az embereknek a természettel. Úgy, hogy minden élőlény meglelje benne a maga nyugalmas élőhelyét. - Nagy, nyugodt erdő kellene? - kérdezte a fiam. - Az is. Estefelé egy rajzot tett elém. Kesze-kusza vonalak hálózták be a papírt, a rajz alján valami fűrésszerű, bökős képződmény, a tetején pöttyök, foltok, köröcskék, oválisok. - Ez a Nagy Nyugalmas Erdő. Ezt most éjszakára itt hagyjuk, és amelyik állatnak nincs nagy nyugalmas erdeje, az a sötétben ideköltözik. Másnap reggel, rögtön ébredés után, nagy óvatosan megközelítettük a rajzot. A Nagy Nyugalmas Erdőben, egy öreg fán, tényleg ott ült a rétisas. Az elefánt is eljött. Ez meg fürj, sólymok, orrszarvú, még erszényes farkas is van. Boldogan néztük a vidám állatseregletet, s ők is boldogan néztek vissza ránk. Megmenekültek. Rátaláltak a Nagy Nyugalmas Erdőre.

Lázár Ervin - Játék ​álarcban
Lázár ​Ervin összegyűjtött novelláinak nyitányaként jelent meg 2017-ben a Helikon Kiadónál a _Csillagmajor_, a szerző által önálló egésznek tekintett, megbonthatatlan novellafüzér. Lázár Ervin elbeszélőművészetének többi darabját kronológiai rendben, két kötetben gyűjtjük össze, melynek most megjelenő, _Játék álarcban_ című első része a fellelhető legkorábbi publikációtól, 1957-től 1968-ig született írásait tartalmazza. Ezzel számos elfeledett, csak folyóiratban közölt remek elbeszélés is hozzáférhetővé válik az olvasók számára. ___Bár novellái sokféle hangon szólalnak meg, mégis összeköti őket egy láthatatlan életrajzi szál, mintha legtöbbjükben önmagát írná meg: alteregó szereplői, általában a faluból városba került, többnyire magányos férfi hősök keresik helyüket egy számukra megfoghatatlan új világban, úgy, hogy közben már az otthonos paraszti környezetüktől is egyre távolodnak.

Lázár Ervin - Dömdö-dömdö-dömdödöm
A ​Négyszögletű Kerek Erdő lakói ismét mulatságos kalandokba keverednek. Először Mikkamakka vezetésével elindulnak fát vágni, de olyan szerencsétlenül dől a fa, hogy Dömdödöm alászorul. Szerencsére épp arra jár Maminti, a kicsi zöld tündér, és segít neki. Bruckner Szigfrid lyukas szemfogát viszont sajnos nem tudja meggyógyítani. Nincs mese, el kell mennie a városba doktor Zirrzurrhoz, a fogorvoshoz. Mikkamakkáról és Vacskamatiról kiderül, hogy nagyon fontos munkát végeznek: hivatásos bárányfelhő-bodorítók. Végül egy költői versenyen kiderül, hogy ki írta az Anyám tyúkját, milyen állat az anakonda és mitől tud kimerülni egy kutyaól...

Lázár Ervin - Bikfi-bukfenc-bukferenc
Téged ​is gyakran meglátogat a Szomorúság? Akkor irány a Négyszögletű Kerek Erdő, ott nincs hatalma! Egy napon becsönget majd hozzád Mikkamakka, és elvezet a tisztáshoz, ahol már sok különc, elvarázsolt barátja lelt új otthonra. A Bikfi-bukfenc-bukferenc meséiből kiderül, hogy mi a leghatásosabb gyógymód Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót álmossága ellen. Ló Szerafin, a kék paripa egy futóverseny közben még önmagát is legyőzi. Vacskamati különleges virágot kap a születésnapjára, és kiderül róla, mekkora nagy, egyetemes, világméretű csaló. Végül a gonosz Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon betiltja a bukfencezést, de az erdőlakók túljárnak az eszén. Klasszikus történeteiket Buzay István groteszk humorú rajzai öltöztetik új köntösbe a Móra Kiadó Lázár Ervin-sorozatában.

Lázár Ervin - A ​másik télapó
A ​másik Télapó puttonyában Lázár Ervin két téli meséje rejtőzik, a szerzőtől megszokott játékos, vidám, megindító hangnemben, Szalma Edit kedves rajzaival. "- Mit is mondtál, miből raktatok nagy tüzet hideg teleken, amikor gyerek voltál Rácpác-egresen? - Rőzséből - nyögöm, és a dobhártyámon már dörömbölnek a fagyhalál bimbamjai. - Azt is hoztam! - kiált Télapó. - Mit? - Rőzsetüzet. - Már hogy hoztál volna, kedves Télapó, amikor nincs is több zsebed? - De-de! - mondja büszkén, és megfordul. Tényleg! A farzseb! Kedves szülők, csak farzsebes nadrágot vegyetek a gyerekeiteknek!"

Lázár Ervin - A ​Masoko Köztársaság
Lázár ​Ervin "csodaíró". Csodálatos ez a képessége, hogy könyvei mindenkihez szólnak. Olyan természetesen bánik tollal-papírral, mint akinek nincs természetesebb közege, mint a betű. És csodaíró, mert csodákat ír le: gyerekangyalokat, emberarcú virágokat, kikiáltásukat ünneplő csodaköztársaságokat, hét napkoronggal dicsekvő égboltokat. Csodakertjének legizgalmasabb titka - ha irodalmiasan akarunk fogalmazni: a naiv mese elegyítése az intellektuális groteszkkel, és ha egyszerűen akarunk fogalmazni: a titok nyitja az, hogy Lázár Ervin jó író.

Lázár Ervin - Mesék ​felnőtteknek
Lázár ​Ervinből nem lehet kinőni! Szerencsére nem is kell: akik meséin nőttek fel, és ma is lázárervint olvasnak gyerekeiknek, különösen élvezni fogják ezeket a felnőtteknek írt, tündérien abszurd novellákat, amelyeket Kern András ad elő - vagy inkább kelt életre. Az első és utolsó elbeszélést pedig maga a szerző olvassa fel nekünk.

Lázár Ervin - A ​bolond kútásó
" ​- Mit csinálsz, te Isten átka? - kérdezte tőle az öregasszony, a hangjában féltés meg túlcsorduló szeretet, mert mi tagadás, ezt az unokáját szerette a legjobban. - Fölugrok az égbe - nevetgérezett Hötöle."

Lázár Ervin - A ​kalapba zárt lány
Lázár ​Ervinnek ez a kései meséje sajátos körülmények között született: a szokásos sorrendet megfordítva itt az illusztrátor kérte meg az írót, hogy írjon számára mesét. Lázár Ervin a rá jellemző mulatságos fordulattal úgy tett eleget a kérésnek, hogy a kitűnő képzőművész, Pittmann Zsófi alakját is beleszőtte a történetbe. A két alkotó közös munkája igazi különlegességet kínál az olvasónak.

Lázár Ervin - A ​valóság íze
___"Azzal ​kezdődött, hogy elkezdtem Alsórácegressel álmodni. Minden éjszaka menetrendszerűen megjelent álmomban a puszta. Bármi volt is az álom cselekménye, ott játszódott a lórédomb mellett, a középsőház tövében vagy a csikókarámnál, s ha nem is közvetlenül a pusztában, legfeljebb a Nagysarokig, az Erzsébetdombig, a Hamarászóig vagy a Ráadásig merészkedett el álmom színtere. Nem távolabb tehát, mint amennyit egy gyerek fél nap alatt körbe tud járni. ___Eleinte szórakoztatott ez az éjszakai színjáték - esténként úgy feküdtem le, mint akinek bérlete van egy folytatásos filmet vetítő moziba. ___Aztán egyre jobban zavart, lassan-lassan lidérccé vált. Hogy miért, annak nem tudtam okát adni. Csak azt éreztem, hogy valami helytelen dolog történik velem, jobban mondva: valami helytelen dolog részese vagyok. ___Dühömben - vagy talán félelmemben - elutaztam az évek óta nem látott Alsórácegresre, hátha a valóságos kép szétrontja az álombélit, hiszen álmomban egy valóságban sosemvolt Alsórácegres jelent meg, az álom olyan tárgyakat, épületeket, fákat rakott egymás mellé, amelyek egyidőben sohasem léteztek." _(Lázár Ervin [interjú]: Barta Ignácné, Kobrák Julianna - Jelenkor, 1976. január, 41-51. p.)_

Lázár Ervin - A ​Hétfejű Tündér
"Az ​Egér az Erdei Kocsma pultján ült, egy borral teli mogyoróhéjat tartott a kezében, és a csillagokról mesélt." (A hazudós Egér). A gesztenyeorrú cserkesz így mesél: "... egyik szemem mandola, másik szemem mandula, a derekam mandolin" (Mese Julinak). Mikkamakka társaságában ott van az előkelő Okker család leszármazottja és riválisa, a nemes Ultramarin... (Szökevény szeplők; A Kék meg a Sárga). Majom és Hangya reménytelenül vetélkednek, a furfang segíti a gyengébbet (Az igazságtevő nyúl). A rubinszemű hernyó megmenekülése egy kis hangyán múlik, ő azonban nem bukkan elő (A fába szorult hernyó). Egyik-másik szereplő ismerős a klasszikus állatmesékből. Aesopus és La Fontaine "hőseihez" hasonlóan történetük tanulsága most is több ezer éves bölcsesség - mint minden igaz emberi mondanivaló - de a régi tanulságok ízig-vérig modern "hangszerelésben" jelennek meg; sok a humoros, groteszk elem a mesékben. A szerző meséinek gyűjteményes kötete a felnőtteket is tiszta, szép élménnyel - a költészet élményével - ajándékozza meg.

Lázár Ervin - Csonkacsütörtök
A ​fiatal író első novelláskötete hét év terméséből állt össze. Olyanok ezek az elbeszélések, mint az évgyűrűk a fán, mutatják a fejlődést, gyarapodást, témában, látásmódban, művészi eszközökben. Az első témakör gyökere a gyermekkorba, a faluba nyúlik vissza, de hamarosan uralkodóvá válnak a mai és főképp városi témák, a mai fiatalság erkölcsi és magatartásbeli problémái. A kötet egészét azonban egységbe foglalja az író tehetségének sajátos jellege, amely inkább a finom, hangulatszerűen megírt mozzanatokra, kimondatlan szavakra és elrejtett gondolatokra építi az elbeszélést, nem a drámai és mozgalmas cselekményre. Ez az írói magatartás és alkotásmód teszi oly árnyaltan érdekessé Lázár novella-alakjait, s ez tölti meg a novellákat feszültséggel és lírával.

Lázár Ervin - A ​Négyszögletű Kerek Erdő
Lázár ​Ervin klasszikus meséje Mikkamakka, Ló Szerafin, Szörnyeteg Lajos, Bruckner Szigfrid, Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, Vacskamati, na és persze Dömdödöm közös életéről a Négyszögletű Kerek Erdőben...

Lázár Ervin - Magyar ​mondák
Lázár ​Ervin a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel. Az Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harcokról, Lehel kürtjéről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Mátyás királyról és másokról szóló jól ismert történeteket nemcsak újrameséli, hanem varázslatos írói világának részévé teszi: művészetének derűs, groteszk elemeit, eltéveszthetetlen stílusát megőrizve, valósággal újraalkotja azokat.

Kollekciók