Ajax-loader

Gereben Ágnes könyvei a rukkolán


Gereben Ágnes - Posztszovjet ​forgatókönyvek
Némi ​bátorság szükségeltetik ahhoz, hogy valaki könyvet írjon a volt Szovjetunió utódállamaiban a mi életünkkel, mindennapjainkkal egy időben zajló eseményekről. Hiszen a néha váratlan, máskor törvényszerű fejlemények napok, sőt néha órák alatt hozhatnak olyan változásokat, amelyek sok mindent módosíthatnak abból, ami ebben a könyvben szerepel írja bevezető soraiban a szerző. Kik irányítják Putyin Oroszországában az energetikát? Mi az ukrajnai válság háttere? Azé az ukrán válságé, mely a hidegháború vége óta a legsúlyosabb európai konfliktus rémképével, a jugoszláv forgatókönyvvel fenyeget. Mi az orosz terjeszkedés iránya és a balti államoknak a Gazprom ellen folytatott szabadságharca? Mit tesz az Európai Unió a kőolaj- és főleg a földgázszállítás ellenében időről időre politikai feltételeket támasztó Kreml visszaszorítására? Nyugat és Kelet között lavírozó gazdaságok, etnikai konfliktusok, egymással háborúzó közép-ázsiai klánok fölött uralkodó diktátorok különös pályája, mesés kincsek, oligarchák uralma. És nem utolsó sorban az Amerikai Egyesült Államok szerepe a posztszovjet térségben. Ezekről és még sok minden másról szól a térség szakértőjének, Gereben Ágnesnek lebilincselő könyve.

Gereben Ágnes - Több ​fényt!
Kinek ​jó, ha agyonhallgatjuk a múltat? Raszkolnyikov, aki Sztálin ellen lázadt Semmit sem feledtet az idő Tudott-e Sztálin a megtorlásokról? A fegyver ugyanaz A peresztrojka egy amerikai szemével Az osztályharc igenis elkezdődik Az elítéltek helyzete jobb már nem is lehet Az 1933-as éhinség Az üzbég maffia Bezárnak a dollárboltok! Több szocializmust!

Gereben Ágnes - Az ​orosz kapcsolat
Aligha ​van napjainkban kevésbé ismert, s mégis fontos, mindnyájunk mindennapi életét érintő gazdasági és külpolitikai kérdés, mint Oroszország és Ukrajna átalakulása és az energetikai ipar fejleményei. Gereben Ágnes legújabb írásában, amelyben kitér a csecsen események, a kaukázusi helyzet vagy a balti államok Európa felé rugaszkodásának hátterére is, a krimi izgalmaival vetekedő leírást ad az európai gazdasági biztonság szempontjából kiemelkedő jelentőségű kérdéskörről.

Gereben Ágnes - Iszaak ​Babel ismeretlen naplója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gereben Ágnes - Megtorlások ​a sztálini Szovjetunióban
A ​szerző idén lenne hetven éves. Legjelentősebb munkájának újra megjelentetésével előtte is tisztelgünk. Könyvében részletesen leírja a sztálini terrorgépezet kialakulásának és működésének történetét, valamint a túlélőkkel folytatott beszélgetések segítségével élettel tölti meg a száraz történelmi tényeket.

Gereben Ágnes - "Engedd ​el népemet!"
"Az ​államszocializmus közel fél évszázada alatt a zsidókérdés lényegében tabu volt Magyarországon. _Antiszemitizmus a Szovjetunióban_ című, 2000 végén megjelent könyvemhez hasonlóan az olvasó kezében lévő kötetet azért írtam, hogy fedezzük fel együtt a kelet-európai, elsősorban a szovjetunióbeli zsidóság valóságos történetét. E krónika megismeréséhez fel kellett idézni a korabeli Szovjetunió képét, egy ma már szinte minden mozzanatában magyarázatra szoruló, távoli világot. A kulisszák mögött már Sztálin halála előtt dúló, 1953 márciusa után pedig kegyetlen leszámolások közepette még évekig tartó hatalmi harcot, az éppen felülkerekedő politikai csoportoknak a zsidósághoz való változó viszonyával. 1930-as évek közepétől Szovjetunió-szerte "felülről" és "alulról" is gerjesztett antiszemitizmus háború utáni történetét, benne a hivatalos propaganda cikkcakkjaival, a politikai rendőrségen belüli csoportok egymás elleni harcának a zsidók helyzetére gyakorolt hatásával és a szovjet vezetés mindenkori Izrael-politikájával. Külön szólni kellett a szovjet állam zsidó polgárainak beilleszkedési törekvéseiről, majd szembeszegülésükről a felsőoktatás, a munkahelyi előremenetel jellegzetesen szovjet kvótáival, a numerus clausussal. A lázadásokról, az identitáskeresés szenvedélyes útjairól. Meg arról, ami mindezzel szorosan összefügg: az emigrációért folytatott küzdelemről. _Gereben Ágnes_

Gereben Ágnes - Csehov ​világa
Anton ​Pavlovics Csehov (Антон Павлович Чехов) (Taganrog, Orosz Birodalom, 1860. január 29. – Badenweiler, Németország, 1904. július 15.) orosz író, drámaíró. Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Turgenyev mellett a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik. A 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja, az úgynevezett „drámaiatlan” dráma megteremtője, a novella műfajának megújítója. wikipedia

Gereben Ágnes - Művészet ​és hatalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gereben Ágnes - Megtorlások ​a Szovjetunióban
Mindmáig ​kevéssé (vagy nem eléggé) ismertek a magát baloldalinak deklaráló szovjet rendszer hosszú fennállását biztosító intézményesített megtorlás stációi. Volt időszak, amikor évtizedeken keresztül, hivatalosan vagy nem hivatalosan, vallották sokan, hogy a szovjet lágerekbe „csak a bolsevik elit belharcaiban részt vevő férfiak és bátor nők” kerültek. Ma már tudjuk, mi az igazság: miért kell letagadni a pusztán származásuk miatt deportált koreaiak, kalmükök, németek, a milliószámra lágerbe küldött orosz parasztok szenvedését? Az ortodox egyház könyörtelen felszámolását, vagy a szovjetunióbeli zsidóüldözések lágerben elpusztult áldozatainak tragédiáját? Vagy a gyermekek számára létesített büntetőtáborokat és a kiskorúak törvényekben szabályozott kivégzését? Hátborzongató események, intrikák, legfelső politikai döntések és helyi önkények kavalkádja: a sztálini rendszer igazi arca. Ideje tárgyilagosan megvilágítani a kérdéskört a GULAG és Auschwitz értelmetlen, ostoba szembeállításával együtt. Ezt szolgálja a kor neves kutatójának, Gereben Ágnesnek a könyve, amely segít képet alkotni az emberiség közös közelmúltjának tragédiájáról.

Gereben Ágnes - A ​FÁK – tegnap, ma, holnap
A ​Szovjetunió összeomlása óta drámaian megváltozott a függetlenné vált egykori szovjet tagköztársaságok helyi értéke a világban. Az 1990-es években a nyugati országok értékrendjébe oly gyorsan betagozódott Litvánia, Lettország és Észtország a pénzügyigazdasági világválság következtében mára fájdalmasan sérülékennyé vált: a balti kis tigrisek a kényszerű megszorítások következményeivel küszködnek. Az egykori szovjet birodalom másik szegletében Közép-Ázsia öt titokzatos posztkommunista kalifátusa-Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán - részben mesés energetikai kincsei, részben Afganisztán közelsége miatt az amerikaiorosz geopolitikai kötélhúzás kulcsfontosságú terrénuma lett. Ezeknek az országoknak a múltjáról, mai politikai, társadalmi és gazdasági életének gyökereiről szól Gereben Ágnes információban gazdag, olvasmányos könyve.

Gereben Ágnes - Antiszemitizmus ​a Szovjetunióban
Az ​szovjet antiszemitizmus története bizonyára sok vitát vált ki Magyarországon. Talán a szerző mentségére szolgál, hogy a szovjet levéltárak megnyitása óta a kutatók még nem vállalkoztak átfogó mű megírására.

Gereben Ágnes - Babel ​világa
"Az ​arc egy kisvárosi kereskedőé vagy egy falusi tanítóé. Széles kacsaorr és vastag ajak dominál rajta, meg persze a pápaszem, amely mögül a hamiskás-bölcs, jókedvű és kíváncsian firtató tekintet minden beszélgetőtársat önfeledt kitárulkozásra késztet" - így jellemzi Babelt könyvének bevezetőjében Gereben Ágnes. 1916-ban Gorkij megjelentette Babel két elbeszélését, ezt követően viszont a sok nyelven beszélő, nagy műveltségű ifjút "az emberek közé" küldte, "világot látni". A hétéves vándorút legmaradandóbb élménye az a négy és fél hónap volt, amelyet Babel Bugyonnij lovashadseregében töltött. Ebből és szülővárosa, Odessza zsidónegyedének színpompás, groteszk gengsztervilágából született két világhírű elbeszélésciklusa, a Lovashadsereg és az Odesszai történetek. Írt még színdarabokat és filmforgatókönyveket is. Negyvenöt éves, egészséges, életerős férfi volt, amikor beültették a lefüggönyözött fekete kocsiba... A Babel életét és munkásságát kitűnően ismerő szerzőnek két évtized aprólékos kutatómunkájával, az író özvegyével folytatott beszélgetések és levelezés révén sikerült több olyan - eddig még sehol sem publikált - életrajzi, korrajzi, életművi adat birtokába jutnia, amelyek teljesebbé, árnyaltabbá teszik a nálunk is méltán népszerű íróról alkotott képet.

Gereben Ágnes - Beszélgetések ​a Gulagról
A ​XX. század egyik iszonyú szégyenéről, a GULAGról a legtöbben nem annyira az államszocialista rendszer lassú összeomlásának, mint inkább egyetlen embernek, Alekszandr Szolzsenyicinnek köszönhetően szereztek tudomást világszerte. Párizsban, 1973-ban kiadott Arhipelag GULAG (A GUL-ag szigetvilág) című monumentális munkája után, azt hihetnők, már nem akadhat épelméjű ember, aki tagadná, vagy kicsinyítené a kényszermunka-, büntető és megsemmisítő táborok létét. De nem így van. Ahogy a holokauszt-tagadás egyrészt az arab világban, másrészt szinte az összes többi civilizáció szélsőjobboldali köreiben önálló iparággá terebélyesedett, úgy foglalkoznak mindmáig sokan a nem kevésbé jövedelmező GULAG-tagadással a magukat baloldalinak valló értelmiségi körökben. ( Részlet a Szerző előszavából) Gereben Ágnes több évtizedes kutatómunkájának eredményeit tartalmazza ez a könyv, amelynek során interjúk tömegét készítette túlélőkkel, olvasott el minden írásban csak fellelhető anyagot a táborokról. Közben folyton az a hit vezette szenvedélyesen, ami ezt a könyvet is áthatja, hogy meggyőzzön mindenkit arról: politikai, társadalmi, etnikai kritériumok alapján, foglalkozásuk, nézeteik, vallásuk miatt egyáltalán nem lehet, nem szabad, bűn és erkölcstelenség lágerbe zárni, és kényszermunkára, éhezésre, kínhalálra ítélni embereket. Egy idős parasztbácsi mesélte kamaszkoromban, hogy az orosz hadifogságból hazatérve sokáig jártak a nyakára kérdezőbiztosok, s a fogságról meg a Szovjetunióról való véleményét firtatták. Végül így vágta ki magát: Tudja, mondta az ügynöknek, a fogság meg az itthoni élet között az a különbség, hogy amikor ott voltam, minden éjjel azt álmodtam, hogy itthon vagyok. Mióta hazajöttem, egyszer sem álmodtam, hogy ott lennék. Ez a kötet sem a visszaálmodást szolgálja, hanem az éber emlékezetet.

Kollekciók