Tabajdi Gábor könyvei a rukkolán

Tabajdi Gábor - Kiegyezés ​Kádárral
Kádár ​János végletesen elutasított kommunista politikusként lett a legfőbb politikai hatalom birtokosa Magyarországon 1956-ban. Néhány évvel később azonban már jól érzékelhető kül- és belföldi elfogadottsággal rendelkezett. Egyes halála után készült felmérések szerint pedig az egyik legnépszerűbb magyar történelmi személynek számított az évezredforduló idején. Politikájának értékelése és a nevével fémjelzet korszak megítélése napjainkig élesen megosztja a magyar társadalmat. A társadalom megnyerését szolgáló politikai, gazdasági intézkedések a történeti elemzések révén mára jól ismertek. Kádár hatalomtechnikai törekvéseinek mélyebb rétegei, személyes dimenziói azonban részben még feltáratlanok. Pedig az 1956 utáni politikai, társadalmi, gazdasági folyamatok szempontjából nem tekinthető lényegtelennek, hogy kik voltak, akikkel a megújuló hatalomgyakorlási mód jegyében a pártállami vezetők párbeszédet kezdtek. Kiket tekintettek a nép képviselőinek, kiknek a közvetítésével próbáltak alkut kötni a magyar társadalommal? Milyen út vezetett addig, amíg az 1956-os forradalom leverése után öt évvel elhangozhatott, a kádárizmus jelszava, a bibliai mondást kifordító aki nincs ellenünk, az velünk mottó? A kötet szerzője mindezt a hatalom birtokosai, a magyar kommunisták, illetve Kádár János politikája felől értelmezi. Elemzéséhez a kül- és belpolitikai rövid, illetve hosszú távú folyamatok bemutatása mellett, eddig nem publikált, elsősorban titkosszolgálati dokumentumokat is felhasznál.

Kiss Réka - Soós Viktor Attila - Tabajdi Gábor - Hogyan ​üldözzünk egyházakat?
Kötetünkben ​a kommunista állambiztonsági szolgálatok egyik legfontosabb működési területével ismerkedhet meg az olvasó. A „Fehér Hollók” munkacsoport fiatal kutatói egy korábban „szigorúan titkos” belügyi tankönyv elemzésével mutatnak rá azokra a törekvésekre és módszerekre, amelyek a kommunista titkosszolgálatoknak a hazai egyházak elleni munkáját meghatározták. A kötet bevezető tanulmányai az egyes ügyeket, a hazai nyilvánosságban uralkodó „ügynök-központú” megközelítésekkel szemben, a hatalmi rendszer belső összefüggései alapján tárgyalják. Így a legfrissebb kutatási eredményeket feldolgozó vizsgálat nem pusztán a korszak sajátos egyházüldözési technikáit mutatja be, hanem érdekes adalékokkal szolgál a kádárizmus természetrajzához is. A teljes egészében közölt egykori állambiztonsági jegyzet szerzője, Berényi István a „klerikális reakció elhárításával” foglalkozó belügyminisztériumi részleg vezetője volt 1957-1962 között. Később a Vatikán elleni akciók egyik irányítója lett, végül a magyar hírszerzőket képző „Műszaki Tanfolyam” fedőnevű intézmény parancsnokaként vonult nyugdíjba. Az általa rögzített elvek évtizedekre meghatározták az egyházakkal foglalkozó titkosszolgálati szakemberek munkáját.

Tabajdi Gábor - Budapest ​a szabadság napjaiban
A ​magyar fővárosban 1956 októberében kirobbant forradalom hatására Budapest a nemzetközi érdeklődés középpontjába került: a város hétköznapi terei, mindennapi helyszínei egyszerre világpolitikai jelentőségű tanácskozások témái lettek, és az utcákon készült képek bejárták a világsajtót. A megtapasztalt szabadság élménye, a forradalom történetei - és nem egy esetben az októberi napokhoz kapcsolódó mítoszok - a magyar közemlékezetben is kitörölhetetlenül összekapcsolódtak a városi terekkel. Az események óta eltelt hatvan esztendő alatt Budapest arculata alapvetően változott meg, bár néhány helyszín továbbra is elevenen őrzi a forradalom emlékezetét. TABAJDI GÁBOR új történelmi útikalauza arra vállalkozik, hogy topografikus megközelítésben tárja az olvasó elé az 1956-os forradalom és szabadságharc nevezetes eseményeit és a ma is használatos városi terek azóta javarészt feledésbe merült történeteit. Olyan fővárosi helyszínekre is elkalauzol minket, amelyek sokkal kevésbé állnak reflektorfényben, mint a múltidézés jól ismert terei. Az elfoglalt közterek, a hatalmi központok, a mindennapok helyszínei vagy épp a harcterek leírásait olvasva átfogó képet kaphatunk a korabeli Budapest egészéről, miközben az is kiderül, hogy az október 23-át követő szűk két hétben miként alakult át a nagyváros élete. Az egyes leírások városi séták alapjául is szolgálhatnak, amelyekre vállalkozva a kötet kilenc térképe is segíti a tájékozódást.

Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián - Elhallgatott ​múlt
Kötetünk ​az állambiztonság 1956-1990 közötti működésének eddigi legteljesebb összefoglalóját adja. Az jelenlegi társadalmi közbeszéd "ügynökközpontúságán" túllépve munkánk bemutatja az ügyek valós irányítóit és felelőseit is. Ők fényképükkel és életrajzukkal szerepelnek a könyvben. A kötet részletesen, szervezeti egységekre lebontva tárgyalja az állambiztonság szervezetét és vezetőit. Külön hangsúlyt kap a pártirányítás kérdése. A "pártállam" és a "legvidámabb barakk" életének mögöttes és mind ez idáig láthatatlan közegét az egyéni tragédiák sorozatait végigkövető esettanulmányok világítják meg. Szereplőik, a tettesek és áldozatok közül sokan ma is köztünk élnek. A kötet szerzői: Tabajdi Gábor történész, szakterülete a XX. század második felének politikatörténete, valamint Ungváry Krisztián történész, a II. világháború és az állambiztonság történetének kutatója. A Corvina kiadásában 1998-ban megjelent Budapest ostroma című munkája eddig hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg.

Tabajdi Gábor - Tartótisztek
A ​kötet a Kádár-korszak politikai rendőrségének belső világát mutatja be: az állomány azonosítását követően elsőként elemzi átfogóan a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségénél tevékenykedő állambiztonsági tisztek, a "belső ellenséggel" foglalkozó állomány életpályáját és működését, szocializációs közegeit és generációs élményeit, névvel, arccal bemutatva az alezredesi rangig eljutó tiszteket. A kötetben bemutatott tartótisztek az állambiztonsági hálózat irányítói voltak, így azonosításuk az ügy- és ügynökközpontú elbeszélések árnyalását is lehetővé teszi. Az adatgazdag elemzésekből megismerhető, hogy kik végezték a társadalom széles körű ellenőrzését, kik irányították a Kádár-korszak meghatározó politikai ügyeit és bomlasztásos akcióit. A kronologikus rendet tartó fejezetek kitérnek arra, miként élték meg a III/III-asok a Horthy- vagy a Rákosi-korszak világát, a második világháború időszakát vagy éppen az 1956-os forradalom napjait, mielőtt a belső elhárítás kötelékében találkoztak volna. Feltárulnak bennük az egyházakkal, az ifjúsági intézményekkel, az egykori politikai elítéltekkel, a kulturális élettel és a rendszerkritikus ellenzéki csoportokkal foglalkozó titkosszolgálati részlegek mindennapjai. Miközben az elemzések rávilágítanak a történelmi örökségként ránk maradt titkosszolgálati akták töredékességére, a szervezet belső történeteinek áttekintése révén feltárulnak a kádárizmus jellegzetességei is, legyen szó otthonteremtésről, szórakozásról vagy a hétköznapi hírek kommentálásáról. TABAJDI GÁBOR az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatott történelmi, filozófiai és politológiai tanulmányokat, majd ugyanott szerzett doktori fokozatot. Jelenleg az 1956-os Intézet Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatója. Számos jelenkortörténeti kutatási projekt résztvevője, ötletgazdája, koordinátora. Történelmi útikönyvek és társasjátékok szerzője.

Tabajdi Gábor - Bomlasztás
"Az ​adminisztratív intézkedéseknek, a belügyi szervek intézkedéseinek nagy skálája van. Ennek is van fokozata, esetenként, személyenként házkutatást lehet tartani, közlekedést lehet bénítani, összeköttetést, ha akarják, útlevelet be lehet vonni, a belügynél is van ezerféle módszer, amit alkalmazni lehet. S én azt mondom, hogy célszerűen, folyamatosan mindennap alkalmazzák a megfelelő dolgokat. És ennek is csak a végén van az, hogy valakit letartóztatnak, bíróság elé állítanak..." Kádár János 1982-ben ekképpen taglalta a hatalom szolgálatában álló titkosszolgálat, azon belül is a belső elhárítás lehetőségeit a rendszerrel szembenálló személyekkel és csoportosulásokkal kapcsolatban. Tabajdi Gábor új kötete a Belügyminisztérium 1962-ben megalakult III/III. Csoportfőnökségének működését tematikus rendben tekinti át, és a rendszer belső logikája mentén mutatja be, hogy a belső elhárítás miképpen vált a kádári hatalomgyakorlás meghatározó eszközévé. A történész a részleg egyes osztályainak arányos ismertetése során azt is felvázolja, hogyan lettek a politikai direktívákból és a kádári elvárásokból titkosszolgálati intézkedések. Tabajdi elemzésének kulcsfogalma a bomlasztás, amely nem csupán a legfőbb hatalomtechnikai törekvést és a leggyakrabban emlegetett állambiztonsági módszert jelöli, de egyúttal sűrítetten és közérthetően jeleníti meg a kádárizmus jellegzetességeit is a belső elhárítás működésében. Az illusztrációként ismertetett esetek jól érzékeltetik, hogy az állambiztonság a legkülönbözőbb eszközökkel igyekezett manipulálni az egyes személyek, autonóm csoportok tevékenységét, miközben gyakran életpályákat tört ketté, lerombolta a bizalmi kapcsolatokat, és erodálta a hagyományos társadalmi kötődéseket, döntően befolyásolva ezzel a magyar társadalom rendszerváltást követő viszonyait is.

Ungváry Krisztián - Tabajdi Gábor - Budapest ​a diktatúrák árnyékában
Ungváry ​Krisztián és Tabajdi Gábor rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb történelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerzőpáros olyan fővárosi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták előtt, a városlakók számára pedig a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsköztársaság és az azt követő fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüldözés, a világháborús főváros, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott történeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes történelmi eseményekhez köthető szobrok és műemlékek kapcsán a szerzők múlt és jelen emlékezetpolitikai törekvéseit is áttekintik. A történészpáros kíméletlen és fájdalmas őszinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jelöletlenül bár, de ma is ott kísértenek a főváros utcáin - ideje hát mindenkinek megismerni őket.

Tabajdi Gábor - Budapest ​a titkosszolgálatok hálójában 1945-1989
TABAJDI ​GÁBOR, a Budapest a diktatúrák árnyékában című nagysikerű történelmi útikalauz szerzője ezúttal a pártállami titkosszolgálatok tevékenysége mentén veszi lajstromba Budapest ismert és ismeretlen helyszíneit. A szerző rámutat: a különböző rezsimekhez kötődő politikai rendőrségek nemcsak a korszak sorsfordító eseményeit alakították, hanem az itt élők mindennapjaira is hatást gyakoroltak. Bár megfigyelők és megfigyeltek ugyanazokat a városi tereket használták, sőt, sokszor kézzelfogható közelségben éltek egymáshoz, történeteik összefonódására csak az elmúlt évtizedekben derült fény. Az állambiztonsági akták megnyitásának köszönhetően nem csupán az érintettek személye, hanem a titkos épületek, az egyes akciók helyszínei is fokozatosan azonosíthatókká váltak. A tematikus és topografikus rendet követő és valódi útikalauzként is forgatható könyv az egykori titkosszolgálatok működésének térbeli megközelítése révén több újszerű kérdést is felvet. Az egyes akciók helyszíneinek vagy épp a mindennapi működést biztosító épületek azonosítása mellett a könyvben alkalmazott perspektíva azt is érzékeltetheti, hogy miként látták a szerv munkatársai Budapestet. A bemutatott példák rávilágítanak, hogy a hatalom hogyan alakította, befolyásolta a városi terek használatát, és ez miként szolgálta a mindennapokban a rendszer társadalomformáló elképzeléseit.

Tabajdi Gábor - A ​III/III. krónikája
A ​Kádár-kori titkosszolgálatok működése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar közélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít. Az 1962-ben új működési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege elsősorban egyes közéleti szereplők utóbb lelepleződő ügynökmúltja miatt a belső elhárítással foglalkozó III/III. Csoportfőnökség lett. E részleg tényleges tevékenysége ugyanakkor ma is csak töredékesen ismert, miközben továbbra is számtalan félreértés, legenda és mítosz él a III/III-mal kapcsolatban. Tabajdi Gábor kötete az elmúlt évek kutatási eredményeinek felhasználásával a pártállami titkosszolgálatok, azon belül is a belsőreakció-elhárítás működésének átfogó krónikáját adja. A könyv az események időrendi tárgyalása során a sok esetben félrevezető ügynöktörténetek helyett magára a szervezetre helyezi hangsúlyt, így a jól dokumentálható, konkrét esetek kapcsán a belső elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait meghatározó egyéb hatásokat is igyekszik bemutatni, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadidős tevékenységeken át egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Az egyes szócikkekhez tartozó események arra is rávilágítanak, hogy a létező szocializmus világában milyen hétköznapi tevékenységi formák válhattak politikai kérdéssé, és melyek voltak azok, amelyek a hatalom megtorló intézkedéseit kiváltották. A szócikkekkel párhuzamosan futó köztörténeti kronológia és a kor hangulatát megidéző dokumentumok ugyanakkor eddig kevésbé érzékelt összefüggéseket is megvilágítanak. A Budapest a diktatúrák árnyékában című nagysikerű történelmi útikalauz szerzője új nézőpontból, a III/III szervezeti oldaláról láttatja e szűk három évtized történéseit, és ennek köszönhetően az olvasó előtt oldalról oldalra feltárul a pártállami Magyarország titkos története.