Hans Urs von Balthasar könyvei a rukkolán

Hans Urs von Balthasar - A dicsőség felfénylése II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hans Urs von Balthasar - Hiszek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hans Urs von Balthasar - Teológiai ​stílusok - Klerikusok
A ​kötet azt kívánja bemutatni, miként bontakozik ki és jelenik meg az isteni kinyilatkoztatás dicsősége az egyházi teológia tág és összetett terében. Tehát nem közvetlenül (és szűkebb ösvényre térve) a teológia formáját és szépségét vizsgálja, hanem a bibliai kinyilatkoztatásban rejlő objektív ős-oknak a teológiára gyakorolt formáló hatását. E rövid történelmi seregszemle ekképpen átmenetet képez a kinyilatkoztatás történelmi alakjának bemutatása (első kötet) és szigorúan teológiai, dogmatikai értelmezése (harmadik kötet) között. Itt most a különböző látásmódoké a főszerep, amelyek nem pusztán az emberi végességből következően oly sokrétűek: a kinyilatkoztatás megjelenésének mindig-nagyobb, befogadhatatlan gazdagsága szükségképpen efféle sokféleséget eredményez. "Ha azt kérdeznék tőlem, az _Esztétika_ mely kötetein dolgoztam a legnagyobb örömmel, azt válaszolnám, hogy azon két részköteten, amelyben tizenkét nagy teológus bemutatására vállalkoztam, Irenaeustól kezdve Szolovjovig: e tizenkét gondolkodó együttvéve megszólaltatja azt, amit hallhatóvá szerettem volna tenni." Hans Urs von Balthasar

Hans Urs von Balthasar - Számvetés
Hans ​Urs von Balthasar öt alkalommal adott képet Írói tevékenységéről, az általa írt és fordított művekről, terveiről és az életében meghatározó szerepet játszó személyekhez fűződő kapcsolatáról. Minthogy pedig az összegzésekben az Adrienne von Speyrral együtt alapított közösséghez kapcsolódó tevékenységéről is szól, a kötet írásaiban egységes szellemi, lelki, egyházi és kulturális stílus rajzolódik ki.

Hans Urs von Balthasar - Ha ​nem lesztek olyanok, mint ez a gyermek
Hans ​Urs von Balthasar e kis könyve röviddel halála előtt született, így első kiadására csak halála után kerülhetett sor. A svájci teológus az istengyermekség mindig aktuális kérdéseire hívja fel a figyelmet, miközben fölfedezhetjük benne a balthasari teológia rövid összefoglalását is. Olyan szentháromsági perspektívát nyújt a harmadik évezred küszöbén, amely teremtő erőt nyújthat az újraevangelizáláshoz, amiben döntő szerep jut a gyermek alakjának, mind az egyén, mind a család szempontjából.

Hans Urs von Balthasar - A ​metafizika terében - Ókor
Mielőtt ​megmutatkozna a keresztény kinyilatkoztatás páratlansága, előbb annak kell láthatóvá válnia, hogy miként érzékelte a létet és az isteni valóságot az ókori költészet, drámairodalom és filozófia, majd az ókorral formailag nagyban azonosuló középkor - a kereszténység ugyanis nem fordíthat hátat azon tér felmérési kísérleteinek, amelyben a kinyilatkoztatás megtörtént.

Hans Urs von Balthasar - Teológia
Hogyan ​kerülhet kapcsolatba az ember magával Istennel, azaz Isten dicsőségével? Hogyan észlelheti, hogyan veheti észre és hogyan adhat választ arra, amivel ily módon az "esztétika" síkján találkozik? A teológiai esztétika ószövetségi és újszövetségi tárgyú utolsó kötetei immár konkrét tartalmi elemekkel töltik meg azt a keretet, amelyet az első kötet kidolgozott: az isteni dicsőség egyszerre érzékelhető és szellemi megmutatkozásainak bibliai eseményeit tekintik át, megrendítő, tragikus és felemelő drámaiságukkal együtt. Az Ószövetség történelmi útját bemutató hatodik részkötetben nemcsak a megnyilvánuló dicsőség konkrét valósága, a megjelenését érzékelő ember léthelyzetét megrendítő ítélet és az emberrel kötött isteni szövetség rajzolódik ki, de a dicsőség látásából fakadó küldetés és engedelmesség is, amely a próféták sorsában és üzenetében éri el a tetőpontját, majd a jézusi alak megjelenése előtti századokban hosszúra nyúló félhomályba vész.

Werner Beierwaltes - Hans Urs von Balthasar - Alois M. Haas - A ​misztika alapkérdései
A ​közelmúltban jelent meg a Sík Sándor Kiadónál A misztika alapkérdései című kötet, mely három tanulmányt közöl. Hans Urs von Balthasar a keresztény misztika meghatározásához ad szempontokat, tisztázva a keresztény és nem keresztény misztikák kapcsolatát. A svájci teológus egyszerre utasítja el azt a főleg protestáns teológusok által elfoglalt álláspontot, mely szerint a bibliai kinyilatkoztatásra épülő eredeti keresztény hitnek – prófétai vallás lévén – nem lehet misztikája, vagy ha van, akkor teljességgel összemérhetetlen más vallásokéval, valamint azt a vallástudományra és a közfelfogásra is sokszor jellemző nézetet, mely pusztán egy általános vallási misztika megnyilvánulásaként tekint a keresztény misztikára. Balthasar középutat keres a két szélsőség között, melyet az analógiában talál meg: a keresztény és nem keresztény misztikák között a valós hasonlóságok még nagyobb tartalmi különbségekkel járnak. Kiemeli a keresztény és nem keresztény misztikák formai, szerkezeti hasonlóságait, másrészt hangsúlyozza a keresztény misztika megkülönböztető sajátosságait és a krisztusi hitből fakadó páratlan eredetiségét. Ezek közé tartoznak a következő mozzanatok: Isten szavának és kegyelmének elsődlegessége; Jézus nemcsak mester, hanem maga az Út, akit követni kell; a tökéletesség mércéje nem az Istennel való egyesülés misztikus tapasztalata, hanem a hívő engedelmesség és a szeretet gyakorlása; a keresztény misztika voltaképp a Krisztushoz hasonulás folyamata, mely akár a tapasztalástól való megfosztottságot is magában foglalhatja; a keresztény misztikus testvérei javára ajándékképpen részesedik a misztikus tapasztalatban; a keresztény misztikában jelentkező negatív teológia és emberi elhallgatás nem a hallgatag Isten szótlanságának következménye, hanem abból fakad, hogy Isten megtestesült Igéjében, Jézus Krisztusban egészen közel jött hozzánk, s éppen ez a közelsége felfoghatatlan és kimondhatatlan. A kötetben Werner Beierwaltes Plótinoszkutató írása, valamint Alois M. Haas tanulmánya olvasható. Az utóbbi címe: A nyelv és a tapasztalat problematikája a német misztikában.

Hans Urs von Balthasar - A ​három nap teológiája
A ​tíz éve elhunyt, hazánkban eddig kevéssé ismert svájci teológus hatalmas életművét napjainkban fokozott érdeklődés övezi. Jelen művének tárgya a keresztény teológia tulajdonképpeni szíve: a húsvéti három nap, Krisztus szenvedése, halála és feltámadása. Balthasar a kereszténységben kiemelt jelentőségű hagyomány és az újabb kutatások eredményeinek ütköztetésével lebilincselő egységben szólaltatja meg a krisztológiai kérdések mellett a teológia nagy témáit, kezdve az Arisztotelész nyomán kialakult istenkép létjogosultságának kérdésétől a szentségeken át a halál utáni "állapotok" problémájáig.

Hans Urs von Balthasar - Mit ​szabad remélnünk?
A ​szerző kötetünkben közölt három esszéje eredetileg egymástól függetlenül jelent meg a nyolcvanas évek végén. Utolsó nagy vitájához kapcsolódnak, melynek középpontjában az a kérdés áll, megengedhető-e, hogy az üdvösség keresztény reményét minden emberre kiterjesszük. A Biblia egyrészt azt állítja, hogy Isten minden ember üdvösségét akarja, másrészt a bűnösre lesújtó ítélet távlatát állítja elénk. Balthasar a reményről kialakított álláspontját ízekre szedő bírálatokra felelve hangsúlyozza, hogy ezt a feszültséget a teológia csak körültekintően, a biztos tudásról lemondva dolgozhatja fel. A három írásban egyszerre mutatkozik meg az idős szerző letisztult bölcsessége és vitairatainak szenvedélyes ereje.

Hans Urs von Balthasar - A ​metafizika terében - Újkor
Mi ​lett a dicsőségről, a lét és az istenek dicsőségéről szerzett ókori tapasztalatból? Mit kezdett vele az ókorra visszanyúló nyugati gondolkodás, és mivé alakította az új ösvényre lépő szelemfilozófia? A költőket, írókat, misztikusokat és filozófusokat bemutató történelmi tabló mögött az az aggodalom rejlik, hogy képes-e még észlelni a nyugati szellem az emberrel nem azonosítható lét fenségét.

Hans Urs von Balthasar - Teológiai ​stílusok - Laikusok
"Ha ​már a Krisztusban megjelent igazság is végtelen, akkor ebben a látszólag térben és időben határolt jelenségben rejlő igazságot a történelem során sem lehetséges kimerítően értelmezni. És ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy először a fő vonásokat sikerül tisztázni (például zsinati határozatokkal), majd egyre részletesebb szempontok kidolgozására kerül sor, hanem folyamatosan új és új távlatok nyílnak meg a végtelen, bár nem bizonytalan, hanem konkrét egészre. Olyan látásmódok alakulnak ki, amelyek, ha a Lélek úgy akarja, hirtelen egészen új dimenzióit világítják meg és tudatosítják a végtelen igazságnak. Olyan dimenziókat, amelyek, bár nem irányult rájuk a figyelem, mindig is ott rejlettek a hit szellemi horizontján, és az új módon felragyogó fény révén egyszer csak ténylegesen is tudatosulnak valakiben." Hans Urs von Balthasar A _Teológiai stílusok_ második részében folytatódik az elsőben megkezdett "nyugati szimpózium": a szerző az isteni dicsőség ragyogását tükröző gondolkodásformák teljes szerkezetének felvázolásával mutatja be azok esztétikai vonásait, az erósztól (Dante) az isteni kiüresedésen át (Hamann) a szolidaritásig (Péguy) ívelő problémák taglalásán keresztül.

Hans Urs von Balthasar - Hármas ​koszorú
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hans Urs von Balthasar - Az ​alak szemlélése
A ​végtelen Isten végtelen alakban jelenik meg a világban. Milyen dimenziókat fedezhet fel benne a szemlélő tekintet? Milyen előzményei vannak a történelemben? Miért egyedülálló és páratlan? Hogyan észlelhető, miként közelíthető meg? Miféle következményei vannak észlelésének? Az alak szemlélése az isteni megjelenés konkrét alakjának egyetemes jelentőségét fejti ki: a kereszténység botrányát, azt a tényt, hogy egy konkrét, véges alak áll azon a ponton, ahol az emberi vallás és bölcselet választ vár végső kérdéseire. Az irodalomtudós és teológus Hans Urs von Balthasar (1905-1988) "korának legműveltebb embere" (Henri de Lubac). A kereszténység belső lényegének és szellemi tágasságának feltárását célzó könyvei az újkor leggazdagabb teológiai életművét alkotják.

Hans Urs von Balthasar - A ​Megnemismert felhője / A keresztény elmélkedés
Miközben ​a fekete halál és a százéves háború pusztított Európában, a keresztény misztika csodálatos virágokat érlelt. _A Megnemismert felhője_ ehhez a hagyományhoz kapcsolódott a XIV. században. Az irodalmivá formálódó angol nyelven ez a mű szólaltatta meg először a lélek istenkeresését. Alapgondolata, hogy Istent az emberi fogalmak nem tudják megragadni – csupán szeretetünk hatolhat bele A Megnemismert felhőjébe. Az ismeretlen szerző több könyvet is írt, legismertebb s ma világszerte olvasott művén kívül itt még egy másik írását is olvashatjuk, a _Titkos tanácsok könyvét_. Századunk egyik legjelentősebb teológusa, a svájci Hans Urs von Balthasar nagylélegzetű teológiai könyvein kívül is szívesen foglalkozott a lelkiség kérdéseivel. Az itt közölt írása a keresztény elmélkedés gazdag hagyományaiból merít: önmagunk odaadása hitünk középpontjához, az Istennel találkozáshoz vezethet el.

Hans Urs von Balthasar - Hans ​Urs von Balthasar
Hans ​Urs von Balthasar teológiai tárgyú írásai Isten és a világ kapcsolatát vizsgálják. Isten Krisztusban mutatkozott meg a világ előtt, Krisztus pedig az egyház révén van jelen a világban. Az egyháznak ezért nagy a felelőssége, mert rajta keresztól kell az embereknek Istent megismerniük és hozzá eljutniuk. Az egyház autentikus bemutatása elképzelhetetlen a bibliai források és az egyházatyák tanításának feltárása, illetve a modern filozófiákkal való párbeszéd nélkül.

Karl Rahner - Jean Vanier - Joseph Ratzinger - Hans Urs von Balthasar - Romano Guardini - Josef Pieper - A ​szeretetről
Megkérdezték ​attól, aki szeret, honnan származik. Azt felelte: A szeretetből. Kié vagy? - A szereteté. Ki nemzett? - A szeretet. Hol születtél? - A szeretetben. Ki táplált? - A szeretet. Miből élsz? - A szeretetből. Hogy hívnak? - Szeretetnek. Honnan jössz? - A szeretetből. Hová mész? - A szeretethez. Hol vagy? - A szeretetben. Van-e másod mint szereteted? - Igen, adósa vagyok annak, akit szeretek. Megbocsát-e az, akit szeretsz? - Benne igazság és irgalom lakik, ezért szállásom a félelem és a remény között van.