Ajax-loader

Vámbéry Ármin könyvei a rukkolán


Vámbéry Ármin - Dervisruhában ​Közép-Ázsián át
A ​Vámbéry sorozat első, egyben a szerző legismertebb, leghíresebb kötete a Dervisruhában Közép-Ázsián át. A történet Isztanbulban kezdődik, ahonnan négy év szellemi, és lelki felkészülés után, elindult hősünk, hogy dervisnek öltözve, bejárja, az akkor még félelmetes, ismeretlen Közép-Ázsiát. Naplószerűen számol be az eseményekről, szinte napról-napra követhetjük útját, először Teheránig, ahol jó félévet időzött, majd elképzelt útvonalát a lehetőségekhez igazítva, nekivágott, hogy pusztákon, hegyeken, sivatagokon át, örök félelemben attól, hogy felismerik európai arcvonásait, elérje a ma is jól ismert Szamarkand és Buhara hajdani városait. Karavánokhoz csapódva, a legegyszerűbb emberek társaságában utazott, de számtalan ajánlólevele révén a nagyhatalmú khánok gyakori vendégeként, mindent látott a szegénységtől a gazdagságig. A hajdani Bocharából aztán tovább zarándokolt a mai Afganisztán területét is érintve, míg hatalmas utat bejárva vissza nem jutott újra Perzsiába, majd Törökországba. Vámbéry Ármin remek stílusban ír, így a könyv egy nagyon érdekes kalandregényként olvastatja magát, hűen bemutatva az akkori Ázsia kiszámíthatatlanságát, az ott élők félelmetes vadságát, a biztonság teljes hiányát, de mégis, végig éreztetve az olvasóval az utazás szépségét, izgalmát. Sokat tanulhatunk a szerzőtől, méltó arra, hogy kitartása, szorgalma példaként álljon előttünk. Maga a könyv pedig érdemes arra, hogy időnként elővéve, újra elolvasva, ne engedjük elhalványulni emlékezetünkben.

Vámbéry Ármin - Vándorlásaim ​és élményeim Perzsiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vámbéry Ármin - Balla Károly - Radisich Jenő - A ​francia forradalom kora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vámbéry Ármin - A ​magyarok keletkezése és gyarapodása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vámbéry Ármin - Indiai ​tündérmesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vámbéry Ármin - A ​magyarság bölcsőjénél
A ​könyvben a világhírű orientalista tizenhat elemző részben a magyar-török rokonság kezdetéről és fejlődéséről értekezik, s művét egy magyar-török összehasonlító szótárral zárja.

Vámbéry Ármin - A ​török faj etnológiai és etnográfiai tekintetben
A ​török fajt, amely a föld kerekségének minden népe közt még ma is a legnagyobb földrajzi elterjedéssel dicsekedhetik, amelynek fékezhetetlen vándorlási kedve és harcias szelleme Ázsia és Európa történetében a legjelentékenyebb változásokat idézte elő, és amely az ó-világ népeinek keretében nem egy érdekes etnológiai rejtélyt teremtett, az újabb kori tudomány mindeddig még éppen nem méltatta figyelmére.

Vámbéry Ármin - A ​Nyugat kultúrája Keleten
"A ​művet, amelyet az Olvasó figyelmével megtisztelt, valamivel több mint egy kerek évszázada jelentette meg a 75. életévéhez közeledő Vámbéry. A hivatalos minőségében már nyugalomba vonult, s az életpályáját a Küzdelmeimben összegző tudós olyan összefoglalásra készült, amelyben nem csak addigi politikai és szakírói tevékenységét összegezheti, de egyúttal hitet tehet az általa képviselt érdekek és értékek mellett is."

Vámbéry Ármin - Bokhara ​története
A ​Bokhara története Közép-Ázsia talán leghíresebb városának és tágabb régiójának 19. századi krónikája. Bukhara (vagy más átírásokban Bokhara, Buhara) és a bukharai oázis múltja az iszlám előtti időkig nyúlik vissza. A kötet valójában nem egy várostörténetet takar, hanem kultúrtörténet, politikatörténet az 1868-ban orosz vazalussá vált Bukharai Emírség történetéről.

Vámbéry Ármin - Keleti ​életképek
Vámbéry ​sosem sorolta legsikerültebb munkái közé, ennek ellenére úgy érezte, hogy a kötettel elérte a célját, és az említett országokban (azaz a magyaron kívül a német és dán nyelvterületen) „jelentékeny mértékben” hozzájárult vele a Kelet megismeréséhez. Így véljük mi is, és abban a hiszemben bocsájtjuk a tisztelt olvasóközönség elé, hogy Vámbéry műve annyi sok esztendő távlatából is izgalmas szórakozást fog nyújtani egy részben már letűnt, de részben máig is élő egzotikus világról, a mesés Keletről.

Vámbéry Ármin - Küzdelmeim
Van ​egy török példabeszéd, mely azt mondja, hogy magáról csak az ördög szokott beszélni. Hát bizony sok igazság van ebben a mondásban s hogy mégis hozzáfogtam önéletrajzom megírásához, arra két különböző ok indított. Először meg akartam mutatni a hazai olvasónak, hogy az a lelkierő és kitartás, melynek középázsiai viszontagságaim közben tanújelét adtam, szorosan összefügg ifjúkorom küzdelmével és szenvedéseivel, tehát koránt sem méltó arra a nagy bámulatra, melyet a művelt világban keltett. Az ember könnyen elviseli azt, a mihez gyermekkorában hozzászokott. Azonkívül tekintetbe kell venni a kort, melyben nevelkedtem és a hazánkban akkor uralkodó szellemet, mely a rendkívüli pályára serkentett és buzdított s a mely szellem, fájdalommal mondom, manapság tetemesen eltompult. Másodszor, e könyvem félszázadnál hosszabb idő eseményeiről emlékezik meg; olyanokról, melyek hazánkban s olyanokról, melyek az általam lakott idegen országokban folytak le, s ez események közt, tekintve a szoros és benső viszonyt, melyben a különböző népek társadalmával éltem, talán sok olyan adat van, melyet kár volna átengedni a feledésnek. És végezetül: pályafutásom rajzának közzétételével arra is számítok, hogy részletei bátorító hatással lesznek azokra, kiknek ifjúkora sorsban hasonlatos az én ifjúságomhoz. A szegénység és elhagyottság mindenféle nyomorúságával küzdő ifjúban, ha elolvassa e lapokat, talán felébred az a gondolat, hogy az ernyedetlen és becsületes munkát végre mégis csak siker koronázza s talán majd azt mondja magában: – „Ami sikerült Vámbérynak, sikerűlhet nekem is!”

Vámbéry Ármin - A ​magyarság keletkezése és gyarapodása
Jókainak ​kellett volna írnia róla, mint tette Kőrösi Csomáról, nemcsak azért, mert legalább akkora érdemeket szerzett a török filológiában, mint Csoma a tibeti nyelvtudomány megteremtésében. Élete is regénybe illő. Mostohaapja három osztály elvégzése után elűzte házából, álljon csak meg a maga lábán. Szabóinas lett, majd házitanító, némi pénzzel a zsebében indult Pozsonyba, folytatni tanulmányait, a maga erejéből természetesen. Európai és keleti nyelvek ismeretében Eötvös József támogatásával jut el Konstantinápolyba, néhány év múltán dervisnek öltözve a mai Üzbegisztánba és Iránba. Utazás és tudományos munka közben egész életére rabul ejtő látomás rabja lett: a magyar nyelv nem finn-ugor eredetű, hanem török, sőt, mint írja: „a magyarságot mindjárt kezdetben olyan ethnosnak kell tartanunk, amelynek physikai jellemző vonása túlnyomóan török volt… az ethnológusnak Árpád népében csakis egységes, török nemzetiségű népet lehet és szabad felismernie…” Az ellentábor részéről rengeteg támadás érte, ez a könyve egyszerre támadás a válaszokra, s tudományos igazságként kinyilvánított nézetei összefoglalása is. A mű utolsó fejezete pedig a szerzőre és a korra egyaránt jellemző romantikus, ma már naivnak vélhető költői vallomás hazafiságról, nemzeti kérdésről, annak tragikusan tévesnek bizonyult-bizonyuló megoldásáról, ám ezeken az oldalakon is találkozhatunk olyan javaslattal, amelynek emberségessége, tisztessége, bölcsessége minden nép s minden ember számára megszívlelendő egyetlen lehetőség: „ki a szabadságot szereti, annak a szabadságot meg is kell adni, és aki a saját jogát védi, annak a más jogát is tisztelnie kell”. Vámbérynek ez az első, vitatható és vitatandó megállapításai ellenére is fontos, tudománytörténeti érdekességnél jelentősebb, ám kalandregényként olvasható tudományos műve, mely a felszabadulás után az olvasók kezébe került.

Kollekciók