Ajax-loader

Hamp Gábor könyvei a rukkolán


Hamp Gábor - Horányi Özséb - Szöveggyűjtemény a társadalmi kommunikáció tanulmányozásához
A kötet szövegei négy csoportba szerveződnek. Az első a nyelvvel kapcsolatos felismerések segítségével világít rá a kommunikatív jelenségek sajátosságaira. Az indokolja ezt a megközelítést, hogy a nyelvi pragmatika a kommunikációkutatás talán egyik legkidolgozottabb területe. A második rész írásai a kommunikáció szintjei és csatornái szempontjából tekintenek rá a kommunikációra. A harmadik rész a Kitekintés címet kapta ami arra utal, hogy ezek az írások a kommunikációra egy másik diszciplína perspektívájából vizsgálják meg a kommunikáció szerepét és jelentőségét. A negyedik rész pedig a kommunikáció fogalmát értelmezik - ezt persze , implicit módon , a kötet minden írása megteszi.

Hamp Gábor - Horányi Özséb - Rábai László - Békés Gellért - Bölcskei Gusztáv - Magyar ​megfontolások a Soáról
1998 ​őszén számos keresztény és zsidó egyházi szervezet részvételével rendeztek kétnapos konferenciát Pannonhalmán, Magyar megfontolások a Soáról címmel. A tudományos konferencia a vonatkozó legfontosabb vatikáni dokumentumok megállapításait vizsgálta, illetve a magyarországi viszonyokat mutatta be. Az előadás-sorozat valódi, élő keresztény-zsidó párbeszéd újbóli elindulását tette lehetővé, jeles teológusok, történészek és társadalomtudósok közreműködésével. A Bencés Kongregáció és a Magyar Pax Romana Fórum kötete is a konferencia célját szeretné szolgálni: a kiengesztelődést és a társadalmi megbékélést.

Hamp Gábor - Kölcsönös ​tudás
Van ​úgy, hogy félszavakból is megértjük egymást, máskor a leggondosabb odafigyelés sem elég ahhoz, hogy rájöjjünk, mit akar a másik. Ahhoz, hogy együttműködés (vagy éppen versengés) jöhessen létre, közös és kölcsönös felkészültségekre van szükség. Amikor kommunikálunk, akkor sokszor ezeknek a felkészültségeknek az alakítása a célunk. Ugyanakkor az, ami lehetővé teszi a kommunikációt – mint az együttműködés egy hatékony módját –, ezeknek a közös és kölcsönös tudásoknak a megléte. Éppen ezért a kommunikációkutatásnak – ahogyan más diszciplínáknak is – fontos kérdése, hogy miként írhatók le ezek a közös és kölcsönös felkészültségek és változásaik. Jelen munka is ezzel a kommunikációdinamikai kérdéskörrel foglalkozik, bemutatva egy lehetséges megközelítését a problémának.

Blaskó Ágnes - Hamp Gábor - Írás ​1.0
Amikor ​egyetemi kurzusokon szemináriumi dolgozatot, házi dolgozatot várnak el tőlünk, gyakran ezt olyan magától értetődően teszik, hogy lassanként már el is hisszük: eleve tudnunk kellene, hogyan is kell azt írni. Ez a könyv voltaképpen csak egy dologra akarja rávenni olvasóját: lássa be, hogy az írás esetében ez annyira mégsem magától értetődő, hogy ne lehetne/kellene megtanulni írni. Nem kreatív írást, szépirodalmi szöveget tanít, hanem azt, amit szakszövegnek hívunk. Amit a könyv kínál: az első lépések az ötlettől a strukturált szöveg felé. A könyv felépítése lehetővé teszi, hogy akár egy egyszemeszteres íráskurzus tankönyve legyen, akár önállóan dolgozza fel az olvasója. A feldolgozás eredménye: nem csak világossá válik, hogy a jó szöveg hogyan épül fel, hanem a sok részfeladat megoldásán keresztül gyakorlat szerezhető az összetett, jó szerkezetű szöveg kialakításában. Ez a könyv hasznos annak, aki most kezdi az egyetemet, hasznos annak, aki már ott van, és hasznos annak, aki még csak készül rá.

Hamp Gábor - Horányi Özséb - Társadalmi ​kommunikáció mérnököknek
Ennek ​a szöveggyűjteménynek az a feladata, hogy bevezetést adjon a kommunikáció jelenségeinek vizsgálatába a közvetlen, minden közvetítettséget nélkülöző kommunikatív események példáján. Régi tapasztalata ugyanis a kommunikáció oktatásának, hogy a közvetlen emberi (vagy más néven személyközi) kommunikáció mindenki számára ismerős eseteinek, vagyis a dialógusok elemzésének segítségével lehet a leghatékonyabban megközelíteni a kommunikatív jelenségszféra egészét. Ennek kiindulópontjában is a diákok nyilvánvalóan sikeres kommunikációs gyakorlata, illetőleg tapasztalatai állnak: maga a kurzus elsősorban ezeket a tapasztalatokat kívánja tudatosítani és rendszerezni. Ezért a kommunikáció tárgynak nem célja, hogy a tréning értelmében kommunikációs gyakorlatot nyújtson – ez főként az egyes szaktárgyak keretében teljesítendő írásos és más típusú megnyilatkozásokhoz kapcsolódó feladat. A közvetlen emberi kommunikáció legfontosabb kérdéseinek áttekintését követően kerül sor a kommunikáció néhány más jellegzetes terepének áttekintésére. Ennek az áttekintésnek a kerete a társadalmi kommunikáció, és az áttekintés minden esetben a közvetlen emberi kommunikáció sajátszerűségeitől való eltérésre irányítja a figyelmet.

Kollekciók