Ajax-loader

Jáki Szaniszló könyvei a rukkolán


Jáki Szaniszló - Egy elme világa
A "szellemi" szó könyvem alcímében pontosan meghatározza, miféle önéletrajzról van szó. Amikor hozzáfogtam, nem az a cél vezérelt, hogy kielégítsem az olvasó puszta kíváncsiságát, s még kevésbé gondoltam holmi lélekbúvárokra, akik rendszerint úgyis előre tudnak mindent - s ezért semmit sem tudnak. E könyv elsősorban azoknak készült, akik tanulságosnak találták eddigi műveim üzenetét, s most kíváncsiak, hogy az én szemszögemből milyen formákban jelent meg ez az üzenet.E könyvben csak olyan konkrét személyeket említek, akik közvetve vagy közvetlenül hozzájárultak elmém kibontakozásához és a világban való eligazodásához, illetőleg meghatározták reakciómat bizonyos eseményekre és helyzetekre. Ezért sokan kimaradtak elbeszélésemből, köztük számos kedves barátom is, még ha életem egyik-másik szakaszában felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak is nekem. Mivel azonban igaz barátaimról van szó, azt is tudni fogják, hogy nehéz szívvel folyamodom ehhez a megoldáshoz.Mivel ez a könyv nem elmém szigorú értelemben vett története, nem alkalmazom a jegyzetelés és dokumentáció akadémikus eszközeit. A fejezetek végén csupán néhány rövid jegyzet olvasható. A kifejtést követő publikációs lista elegendő útmutatást jelenthet bárkinek, aki részletesebb leírást igényel egyik vagy másik témakörről.

Jáki Szaniszló - Krisztus, ​egyház, tudomány
Egy ​könyv, mely különböző időkben, különböző alkalmakra írt tanulmányok gyűjteménye, némi igazolást kíván. Egy ilyen könyv természeténél fogva nem lehet olyan egységes, mint az, melynek minden fejezete egyes gondolatokkal, tényekkel és témákkal. Különösen igaz ez akkor, ha a szerző érdeklődését sok éven keresztül egy vagy két téma kötötte le. Az itt újranyomtatott esszék joggal sugallhatják az olvasónak, hogy írójuk három főtéma ihletében állt munkássága folyamán. Az egyik a tudomány és a kereszténység elméleti és történeti viszonya. E tanulmányokban "tudomány" alatt elsősorban a fizika értendő, mint a természettudományok legegzaktabb és legalapvetőbb ága. A "kereszténység" pedig a vallás azon konkrét formáját jelenti, melyet Krisztus igaz isteni lényének hite éltet. E két valóságnak - természetes és természetfeletti - döntő kultúrhatása van, amit csak materialista vagy liberális álmodozók próbálnak könnyedén venni vagy nem létezőnek tekinteni. Az igazi keresztények azonban még sajnos messze vannak e kultúrhatás mélyenszántó értékelésétől. A második főtéma az értelem és az agy viszonya: ennek a számítógépek adtak új értelmezést, ami az úgynevezett mesterséges agy elméletéhez vezetett. A harmadik főtéma a szerző első könyvére megy vissza, amelyben az Egyház megértésére vonatkozó új elgondolásokat tárgyalta.

Jáki Szaniszló - Biblia ​és tudomány
Első ​pillantásra úgy tűnik, hogy a Biblia és a természettudományok alapvető ellentétben állnak egymással. Azonban ha a Bibliát és tudományokat igazi jelentőségükben vizsgáljuk, kitűnik, hogy kölcsönösen függenek egymástól, mind a fogalmi, a történelmi szinten. E könyv rámutat arra is, hogy teljesen elhibázottak azok az erőfeszítések, amelyek a Bibliát a világegyetem fizikai kifejlődéséről szóló tankönyvnek akarják tekinteni. De éppoly téves minden olyan próbálkozás is, amely a tudomány által akarja bizonyítani a világegyetem abszolút keletkezését. Ebben a könyvben a tudomány megkapja az őt megillető helyet, de a Biblia is, mint olyan dokumentum, amelyet Isten maga adott az ember számára. Nem kevésbé nyer igazolást az emberi elme, mely Isten képére teremtetett. Ez a gondolat különös hangsúllyal jelentkezik a bibliai csodákkal foglalkozó fejezetekben. A Biblia és a tudomány viszonyának ezeket a pozitív és negatív vetületeit mutatja be ez a könyv, melynek szerzője világszerte elismert tekintély a tudomány és vallás viszonyát illetően. Jáki Szaniszló magyarországi születésű bencés pap, a teológiai és a fizikai tudományok doktora és közel negyven könyv szerzője. Jáki atya a Pápai Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja és a Templeton-díj 1987. évi nyertese.

Jáki Szaniszló - Az ​ország kulcsai
A ​„mennyek országának kulcsai” az Újszövetség egyik legfontosabb, ugyanakkor leginkább félreértett kifejezése, mellyel Jézus Pétert és az ő utódait megerősítette hivatalában. E szentírási idézetet magyarázza az író, az olvasó elé tárva az Egyház nagy gondolkodóinak véleményét is.

Jáki Szaniszló - Egy ​elme világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jáki Szaniszló - A ​zsoltárok imádkozása
Mivel ​a zsoltárok az Ószövetség imái, nagyon hiányosan tanítanak olyan megpróbáltatásokról, amelyeknek teljes értelmét csak Krisztus szenvedése tárta föl. A zsoltárok csupán igen halványan utalnak arra a tényre, hogy Isten perspektívájából az élet igazán csak a halállal kezdődik. Mégis, a zsoltárok páratlan kifejezői azoknak a lelkeknek, akik erejüket megfeszítve ragaszkodnak Istenhez, nem törődve azzal, hogy mások mit és mennyit élveznek a világ múló kincseiből. Ennek a remek könyvnek az a célja, hogy segítségével a keresztények meg tudják érteni minden egyes zsoltár lényegi mondanivalóját, és így imádkozásuk valóban az értelemnek Istenhez felemelése legyen. A szerző először megvilágítja a zsoltárok általános hátterét, a zsidó és keresztény imádkozók imádkozási gyakorlatában játszott szerepüket, majd magyarázatot fűz külön-külön mindegyik zsoltárhoz. Kerüli az exegétikai aprólékosságot, ehelyett inkább kellően pontos magyarázatot ad minden egyes zsoltár eredeti kulturális és teológiai környezetéről, hogy így imádkozásuk hasznos volta világossá váljék. A szerző -- széles körben ismert és elismert tudós -- sok éven át hetente elmondta mind a 150 zsoltárt. Könyve ezért nem csupán a zsoltárok jelentésének alapos magyarázata, de személyes tapasztalatra épülvén az imádkozásnak is hatékony eszköze. Az olvasók hasznos útbaigazítást találnak benne arra, hogy a zsoltárok mondása a mai zűrzavaros világban is élő imádságukká váljék.

Jáki Szaniszló - Isten ​és a Nap Fatimában
Isten ​görbe vonalakkal is egyenesen ír, mondja egy portugál közmondás, mely pontosan tükrözi az ebben a könyvben leírt történetet. A történet tárgya az a - sajnos - felszínes figyelem, amit a Fatimában történtekről beszámoló szerzők szenteltek a szemtanúk állításainak afelől, ami „napcsodaként" vált ismeretessé. Ellentétben a közhellyel, miszerint a Nap táncolt Fatima felett 1917. október 13-án, valójában valami egészen más táncolt ott. A szemtanúk többsége - akik egyedüli forrásaink arról, ami annak a napnak dél táján Cova de Iria felett végbement - vékony felhőkre utalt, melyek a napot takarták, amint „táncolt". Ajánlatos tehát úgy kezelni a „napcsodát", mint egy légköri, azaz meteorológiai csodát, mert így eleget tudunk tenni mind a tudomány követelményeinek, mind pedig a hit igényeinek. Mint egy valódi csoda, a „napcsoda" égi pecsétet ütött arra a mennyei üzenetre, ami meghatározta - legalábbis hosszú távon és a nagyon is görbe vonalak mentén - a XX. század drámai történelmének kimenetelét. Jáki Szaniszló a teológia és a fizika doktora, több mint negyven könyv szerzője. A Pápai Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1987-ben a Templeton Díjjal tüntették ki.

Jáki Szaniszló - A ​rózsafüzér húsz titka
Hogyan ​valósítható meg, hogy a rózsafüzér napi mondása a lélek sajátságos tápláléka legyen? Jáki Szaniszló, a világhírű bencés tudós mintegy saját példáján keresztül válaszol erre a kérdésre. A kötet minden sora arról tanúskodik, hogy a rózsafüzér nemcsak az egyszerű lelkek és az idősek imádsága. A titkokról szóló húsz elmélkedés abban is segítségünkre van, hogy ne csak az ajkunk, hanem szívünk és értelmünk is imádkozzék.Hiszen a rózsafüzér lényegében szemlélődő megfontolása az üdvösség nagy titkainak, ahogy azok a Megtestesülés tényéhez kapcsolódnak.

Jáki Szaniszló - A ​tudomány megváltója
A ​híres tudománytörténész és filozófus szerző régóta ismert arról, hogy nagy tudással és bátorsággal szembeszáll a tudománytörténet közhelyeivel. Gondosan megfogalmazott tételeivel határozottan cáfolja a téves nézeteket. E könyvében intellektuális támpontokat nyújt a kozmológiai istenérvhez, amelyet erőteljesen alátámaszt a modern tudományos kozmológia. Igazolja a célszerűség elvét, amelyet a materialista fejlődéselméletek leromboltak. Szilárd etikai irányelveket biztosít a tudományos szakismerettel történő félelmetes visszaélésekkel szemben.

Jáki Szaniszló - Isten ​és a kozmológusok
A ​szerző irodalmi munkássága több témakört ölel fel, fő területe a tudománytörténet művelése, természetesen katolikus alapállásból. Birtokosa a templeton-díjnak, tiszteletbeli tagja a Pápai Tudományos Akadémiának. Ebben a könyvében a szerző azt bizonyítja be, hogy a világegyetemre vonatkozó tudásunk a legújabb csillagászati kutatások tükrében is teljes harmóniában áll a teremtés zsidó-keresztény hitével. A teremtés ténye az a szilárd pont, amelyből a helyen kozmológiának ki kell indulnia, mert csak így kaphat hiteles magyarázatot a kozmosz jelenségeire.

Jáki Szaniszló - Világegyetem ​és hitvallás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jáki Szaniszló - ...Erre ​a sziklára...
„Te ​Péter vagy, azaz kőszikla, és én erre a sziklára építem Egyházamat!” Jézusnak erről a történelmet formáló kijelentéséről szól ez a könyv. A szerző az idézett mondat egyháztörténeti és teológiai távlatait, Jézus kijelentése keletkezésének körülményeit mutatja be.

Jáki Szaniszló - A ​Teremtő megpihent a hetedik napon
A ​Teremtés könyvének első fejezete valószínűleg az utolsó hozzáadás a könyvhöz. Ez a fejezet több száz - talán félezer-évvel később keletkezhetett, mint a könyv többi része. És ami még különösebb, e nélkül a fejezet nélkül ma nem lehetne a könyvet Teremtés könyvének nevezni. Ugyanakkor nem tagadhatjuk, hogy a Bibliának jóval több mint ezer fejezete közül egy sem okoz olyan fejfájást értelmes, vallásos olvasójának, mint a Ter 1. A Ter 1 szerzője józan ésszel fölfogható dolgokat használ a teljesség szimbolizálására, a teljesség pedig sokkal több annál, amit abban az időben meg tudtak róla állapítani, és messze túlhaladja még azt is, ameddig legújabban tudunk behatolni az állandóan nagyobbodó kozmoszba. A keresztény hagyományon belül a Ter l-hez fűzött magyarázatok kétségkívül arra szolgáltak, hogy számos teológiai kérdést újra megfogalmazzanak, így Isten mindenhatóságát, vetélytárs nélküli voltát, a teremtés jóságát, az ember kiemelkedő szerepét a teremtésben és hasonlókat. De mindez összefonódott azzal a céltalan erőfeszítéssel, hogy a Ter 1 világképét és világteremtését kibékítsék a napi tudománnyal.

Jáki Szaniszló - Newman ​kihívása
Ez ​a tanulmánysorozat azt a célt szolgálja, hogy rámutasson John Henry Newman (1801-1990) gondolatainak és céljainak igazi mivoltára. Ezt a szerző olyan nézőpontból teszi, amely a mai teológiai gondolkodásnak nagyon is a középpontjában áll, vagy legalábbis kellene, hogy álljon. A szerző hangoztatja és pontosan dokumentálja, hogy Newman gondolatait mindegyik vizsgált területen az a megalkuvás nélküli tisztelet irányította, amelyet ő a természetfölötti iránt mutatott. Amint a szerző írja: "Newman legnagyobb kihívása ma éppúgy, mint a saját korában az, hogy védeni kívánja mindazt, ami természetfölötti". Newman számára ez a megvédés nem csupán entellektüel gyakorlat, hanem a legegzisztenciálisabb célt, azaz az egyén örök üdvösségét szolgálja. Az első fejezetben a szerző általános képet ad a kihívásról, amellyel Newman magához és az Egyházhoz fordult. A könyv többi fejezeteiben megmutatja, hogy amit Newman az eredeti bűnről, az angyalokról, a csodákról, az angol-katolicizmusról és a konverzióról - mint természetfölötti témákról - állított, azoknak az alaphangja nem természetfölöttibb, mint amiket a "természetes" témákról, azaz az értelmi beleegyezésről, a tudományról, az evolúcióról és a kultúrtörténelemről írt. Az utóbbiak éppúgy tanúsítják Newman mély és feltétlen odaadását a természetfölötti valóság iránt, mint az előzők. Jáki Szaniszló, a Seton Hall (New Jersey, USA) egyetem professzora, Templeton díjas tudós, aki világszerte ismert a tudománytörténettel és a vallás és tudomány viszonyával foglalkozó munkáiról, amelyek közül több magyarul is megjelent.

Jáki Szaniszló - Evolúció ​hívőknek
AZ ​EVOLÚCIÓ TUDOMÁNYÁT már Darwin óta károsnak tekintették a keresztény hitre. De ha ártalmas, inkább árt az evolúció tudományától különböző darwinizmusnak, mint a hitnek, ami ellen szánták. A helyesen értelmezett hit sértetlenül kerül ki a támadásból, a darwinizmus azonban nem. Az evolúció tudománya és a keresztény hit között csak az lát feloldhatatlan ellentétet, aki szándékosan nem veszi tudomásul, hogy mit jelent az evolúció tudománya, és ugyanúgy szándékosan tájékozatlan a keresztény hit tekintetében. A konfliktus feloldása roppant egyszerű. Ha Darwin elmélete tudomány, akkor igazsága konkrét vagy legalábbis elvi mennyiségi megfontolásokon alapul. A keresztény hit kijelentései viszont sohasem olyanok, hogy mennyiségi vizsgálatnak lehetne őket alávetni. Az igazság szigorúan racionális vizsgálata, ha azt gondosan végzik, meg fogja menteni a darwinistákat attól, hogy a darwinizmus támogatói legyenek.

Jáki Szaniszló - Az ​agy, az elme és a számítógépek
A ​2009-ben elhunyt bencés szerzetes teológus, fizikus, a Pápai Tudományos Akadémia egykori tagja posztumusz kötetében azt a témát járja körül, amely a korunkban divatos mesterséges elmékre és gondolkodó gépekre való utalásokat a tudományos műveltség hiteles jeleként értékeli. E káros tudományos divat a szerző szerint generációkon keresztül képes hatalmába keríteni az embereket. A mesterséges elmékről szóló állítás rendszerint kéz a kézben jár az agy és valamely fizikai eszköz vagy találmány vélt azonosságával, melyek közül kétségkívül az elektronikus számítógép a leginkább magával ragadó. A fizika nem képes megbirkózni a gondolat valóságával, s felmerül a kérdés, vajon az emberi viselkedés és tudat tanulmányozása elvégezhető-e a fizika eszközeivel, fogalmaival és módszereivel.

Jáki Szaniszló - Csodák ​és fizika
Chesterton ​szellemes megjegyzése - a csodákkal kapcsolatban az a leghihetetlenebb, hogy megtörténnek - bármennyire igaz, mégsem tud választ adni az újra meg újra felmerülő és jogos kérdésekre. Valójában a Szentírás csodáinak lehetősége, megtörténte, s ezen keresztül Isten mindenhatósága, igazmondása a tét. Kortársaink gyakran a tudományokra hivatkozva elutasítják a csodákat. A helyes állásfoglalást keresi a szerző, aki egyszerre teológus és fizikus, tudománytörténész és tudományfilozófus. A keresztény hit szerint az embert leginkább értelme teszi hasonlatossá Istenhez. Az emberi értelem feladata, hogy kutassa Isten titkait, a teremtett világot és az időnként felragyogó csodát.

Jáki Szaniszló - A ​fizika látóhatára
A ​fizika már jó ideje történelemformáló erővé lett. Ennek ellenére története nem nagyon ismert, és ritkán vizsgálják felül. De mint minden emberi alkotást, a fizikát sem lehet teljesen megérteni, hacsak nem nézzük történelmi fejlődésének mélységéből. A jelen és a múlt fizikája tanulmányozásának elhanyagolása valószínűen a fő oka annak a kulturális szakadéknak, amely a mi korunkban a természettudósokat és a humán tudományokkal foglalkozókat két egymástól messze távolodott táborra osztja. A fizika nemcsak felfedezései által, hanem művelőinek gondolkodásmódja által is alakította a történelmet és a kultúrát. A fizika olyan értékelése, amely erről a tényről nem vesz tudomást, az álhumanizmus céljait mozdítja elő, amelyben a fizika "tévedhetetlensége" szembe van állítva a "humanisztikus" tanulmányok "gyógyíthatatlan tévedéseivel". Ez a könyv segítséget nyújt ennek a hamis értékelésnek a felszámolásához.

Jáki Szaniszló - Halál?
A ​halál a leghosszabb árnyékot vető komor valóság, amire a pogányok képtelenek voltak megoldást találni. Az Ótestamentum sem adott teljes mértékben határozott választ a halál utáni életre. Csak Jézus tanítása és a halálból való feltámadása adta azt a választ a halálra, amely lesújtó tényét egy teljesen új szemléletbe helyezte. Ennek legfőbb bizonyítéka az a bizalom, amellyel vértanúk és szentek néztek szembe a halálnak sokszor a legborzasztóbb formáival. A modern posztkeresztény teóriák a túlvilági életről csupán hiábavaló menekülések a haláltól. Nem sokkal jobb az, amit a halálról az "új" teológia ad. Nagyon is ellentétben áll azzal a keresetlen bizalommal, amellyel egyszerű hívők várják a haláluk pillanatát, mégpedig abban a meggyőződésben, hogy három örök személyes valóság: Jézus, Mária és József vár rájuk, kitárt karral. Ezek a fő témái ennek a könyvnek, melynek három fejezete annak a három előadásnak a szövegét tartalmazza, amelyet a szerző Budapesten, a Magyar Szentek Templomában 2004. november 10-én, 11-én és 15-én tartott katolikus egyetemi tanárok és hallgatók meghívására.

Kollekciók