Ajax-loader

Font Márta könyvei a rukkolán


Font Márta - Dinasztikus ​érdekek nyomában
Jelen ​kötet a szerző 2012 és 2017 között folyóiratokban és tematikus kötetekben megjelent írásait tartalmazza. A tanulmányok a 10. század vége és a 11. század közepe közötti időszakra, illetve a 13. század első kétharmadára fókuszálnak, s tematikusan négy fejezetre tagolódnak. Az első fejezetben a dinasztikus hagyományok kerülnek előtérbe, négy dinasztia (Árpádok, Piastok, Přemyslek és Rurikok) hatalomgyakorlásának összehasonlító vizsgálatával, illetve a Rurikok dinasztikus tradíciójának elemzése egy sajátos forrástípus, a névadás segítségével. A második fejezet a 11. század első felének dinasztikus kapcsolatendszerére világít rá, Querfurti Brunó missziós tevékenységén, egy korabeli "csúcstalálkozón" (az 1013. évi merseburgi Hoftag) és a 11. század közepének dinasztikus házasságain keresztül. A harmadik fejezet a Magyar Királyság északkeleti irányú expanziós céljait vizsgálja a 13. század első felében. II. András király fia, Kálmán herceg halicsi királlyá koronázása, amely III. Ince pápa támogatásával történt, egyben a keleti-európai regnum-hagyomány gyökere is. A magyar és lengyel kutatásnak az archontológia terén elért eredményei lehetővé tették a halicsi magyar uralmat támogató elit pontosabb bemutatását. A negyedik fejezet a mongol támadások következtében megváltozott körülményekre világít rá. A Kalka folyónál elszenvedett vereség (1223) a kunok Magyarországhoz való viszonyára gyakorolt hatást, míg az 1237-1241 közötti mongol hadjáratok a Kijevi Rusz és nyugati szomszédainak kapcsolatát változtatták meg.

Font Márta - Könyves ​Kálmán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Font Márta - Oroszország, ​Ukrajna, Rusz
A ​könyv bemutatja a ma ismert három keleti szláv nép, a belorusz (fehérorosz), a (nagy)orosz és az ukrán (kisorosz) nép kialakulását, letelepedését, az óorosz államiság létrejöttét. Részletesen tárgyalja a Kijevi Rusz történetét, a fejedelemségek korszakát egészen a XVI. század végéig, a moszkvai állam kialakulásáig. A kötetet térképek és részletes bibliográfia egészíti ki.

Font Márta - Így ​élt Könyves Kálmán
Az ​Így élt... sorozat a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1972 és 1994 között. A sorozat egyes kötetei híres személyek (tudósok, művészek, politikusok, uralkodók) életét mutatják be, törekvése szerint olvasmányos formában, de a kronológiára is nagy súlyt fektetve. A korabeli külföldi krónikákból arra lehet következtetni, hogy Kálmán az akkori Európa egyik legműveltebb uralkodója volt. Esze és nagy műveltsége, amiért Könyvesnek is nevezték

Font Márta - A ​német lovagrend alkonya
A ​14. és a 15. század fordulójára esett az a társadalomformáló politikai "csatározás", amely a pápai Róma, valamint a római egyházszervezethez tartozó, de a kereszteshadjáratokból kimaradó "peremvidék" (Lengyelország, Magyarország és az északi államok) között zajlott, s amelynek nyomán Európa kitágult: a térség már nem csak az ún. nyugati keresztény világot jelentette. Európa a középkor folyamán elsősorban azt a területet foglalta magába, ahol a 11. század végén meghirdetett keresztesháborúk visszhangra találtak. A keresztesháborúk tehát egy politikailag szétszabdalt, de egyházszervezetében közös világnak a nagyszabású politikai eszközei voltak; ezek a háborúk teremtették meg egy tágabb Európa horizontját, keretükben és hatásukra szerveződött meg a német lovagrend önálló állama is. Az évszázados "küldetéses" harcoknak az utolsó keresztes erőd, Akkon eleste (1291.) vetett véget, ám a Szentföld továbbra is felhasználta a szent háborúk kínálta fegyvert: a pogányok megtérítése, az eretnekek visszahódítása lett az új cél - vagyis a szakadár bizánci és keleti szláv keresztények, a balkáni bogumil eretnekek és a Baltikum pogány népei. ; Az új célnak megfelelően a német lovagrend a porosz pogányság megtérítésére és a szomszédos keresztény lengyelek védelmében érkezett a Baltikumba. Szándékukat egyaránt a keresztény hit védelme és terjesztése, önálló államiságuk megtartása-kiterjesztése jellemezte. Éppen terjeszkedő politikájuk következtében kerültek konfliktusba a környező lengyel fejedelemségekkel, később pedig az egyre erősödő lengyel állammal. Ezek az összeütközések vezettek el az utolsó összecsapáshoz, a nevezetes "grünwaldi csatához", amely 1410 júliusában a lovagrend vereségével zárult. Ezzel a csatavesztéssel indult el az a folyamat, amely végképp megtörte a lovagrendi állam dinamikus fejlődését a lengyelek fokozatos térnyerése mellett, és a rendi állam megszűnéséhez vezetett. ; A tanulmány bemutatja a középkor Európájának politikai erővonalait és érdekszövetségeit; ilyen háttérrel ismerteti a lengyel állam kialakulásának történeti folyamatát, viszonyát Litvániához, valamint a német lovagrend eszmeiségének fejlődését a küldetéstől az önálló lovagállam megalakításáig. A munka legrészletesebb fejezete magát a Grünwald melletti "nagy háborút" elemzi: bemutatja a résztvevők indítékait és vallási köntösbe burkolt egyértelmű politikai céljait; forrásokra támaszkodva elemzi a nagy összecsapást megelőző diplomáciai lépéseket; külön fejezetben írja le magát az ütközetet; és végül összegzi a csata folyamányaként kialakult további, kisebb háborúkat. A zárófejezet a csata következményeit értékeli, amelyben első helyen a német lovagrend sikersorozatának lezárulását és a vereségre következő hatalmi és gazdasági krízis kezdetét említi. ; A "nagy háború" nem csupán Lengyelország történelméhez kapcsolódik: sorsdöntő volt a német lovagrend és Európa történelmében is; olyan változások elindítója lett, amely Közép- és Kelet-Európa sorsát alapvetően határozta meg a későbbiekben. A tájékoztató-kitekintő ajánlójegyzékkel kiegészített, illusztrált kötetet minden, a középkori történelem iránt érdeklődő olvasó haszonnal forgathatja.

Font Márta - Sudár Balázs - Honfoglalás ​és államalapítás (9-10. század)
Most ​induló hétkötetes magyar történelmi sorozatunk első kötete a magyar őstörténet legújabb kutatási irányait is felvázolva vezeti az olvasót Etelköztől a Kárpát-medencéig, majd a kötet második felében Géza fejedelem és István király államszervező munkáját mutatja be részletesen. A sorozat kötetei sok-sok látványos illusztrációval, részletes térképekkel, magyarázatokkal, tematikus egységekkel és idővonallal teszik szemléletessé az egyes korszakokat.

Font Márta - Az ​Árpád-ház évszázadai (1038-1301)
A ​Magyar História sorozat második kötete a Magyar Királyság első háromszáz évét öleli fel. Az Árpád-házi királyok korát bemutató történeti áttekintésben érzékeltesen rajzolódik ki az államalapítás időszakának konfliktusokkal terhes öröksége. A trónharcok árnyékában ugyanakkor egy katonailag és gazdaságilag is egyre stabilabb államalakulat jött létre a Kárpát-medencéban, amely számottevő katonai erejének és kiterjedt szövetségi hálójának köszönhetően politikai befolyását és területét is növelni tudta. A korszak végén bekövetkezett katasztrófa, a tatárjárás utáni évtizedek már a társadalom gyökeres átalakulását, a rendiség csíráinak megjelenését hozták. A sorozat kötetei sok-sok látványos illusztrációval, részletes térképekkel, magyarázatokkal, tematikus egységekkel és idővonallal teszik szemléletessé az egyes korszakokat.

Font Márta - Államalapítás ​(970-1038)
A ​második kötet Géza fejedelem uralkodásának, István királlyá választásának, megkeresztelkedésének körülményeit, az államszervezés koncepcióját, az egyházszervezet és a vármegyerendszer kiépítését mutatja be, majd összefoglalja első nagy királyunk művét: a keresztény Magyarország megteremtését.

Font Márta - Varga Beáta - Ukrajna ​története
"A ​keleti szláv törzsek előfordulása az írott forrásokban nem egyenletes. Meglepő, hogy az államszervezésben kulcsszerepet játszó poljánokról sem Bíborbanszületett Konstantín, sem a Bajor Geográfus nem szól. A PVL történetírója feltehetőleg retrospektív módon a kezdet kezdetén is fontos szerepet tulajdonított nekik."

Font Márta - A ​keresztény nagyhatalmak vonzásában
A ​középkorban Európa a keresztény világot (Orbis Christianus) jelentette, amelynek Bizánc is szerves részét alkotta. A világi hatalmat a császár személye jelenítette meg, és nem kevés konfliktust okozott a császár személyének „megkettőződése” Nagy Károly, majd az Ottók korában. A 10. században Európa közepén formálódó új hatalmi központok számára azonban már ez volt a realitás: számolniuk kellett mind a Német-római Császárság, mind Bizánc szomszédságával, hatalmi és missziós törekvéseivel. Az első ezredfordulón mindkét császárság felől kiinduló missziós tevékenység kitágította a keresztény világ határait, amelybe ekkor nemcsak a későbbi Közép- (Kelet-Közép-) Európa tartozott bele, hanem a Kelet- Európának nevezett terület is. A monográfia szerzője azt vizsgálja, hogy a térség négy új hatalmi központjának, illetve az ott uralomra jutott dinasztiáknak (Premysl, Piast, Árpád, Rurik) milyen mozgástere nyílt a két keresztény nagyhatalom vonzásában. Font Márta a régióban keletkezett források teljes áttekintése alapján mutatja be a térség hatalmi központjainak kialakulását, a keresztény missziós tevékenységet, az egyházszervezés eredményeit, valamint a formálódó kormányzati struktúrát, a társadalom differenciálódását és gazdasági erőforrásait. Az elemzések kiemelendő tanulsága, hogy a 10–12. század folyamán nem indokolt a későbbi korszakokban alkalmazott „közép-európai modell” fogalom használata, hiszen az új hatalmi központokat (a későbbi államok csíráit) a hasonlóságok mellett számos különbség is jellemzi.

Font Márta - Barabás Gábor - Kálmán ​(1208-1241)
Kálmán ​(1208-1241), II. András király másodszülött fia, IV. Béla öccse, Halics királya és egész Szlavónia hercege talán nem a legismertebb tagja az első magyar uralkodó- dinasztiának, de úgy véljük, érdemes alaposabban megismerni őt. Különösen, mivel egy olyan személyiségről van szó, aki életének különböző epizódjai miatt egyaránt figyelemre méltó a magyar mellett a szlovák, a lengyel, az ukrán, a horvát és a bosnyák történelem iránt érdeklődő közönség számára is. Ebből a sokszínűségből kifolyólag az egyes események értékelése nem mentes az ellentmondásoktól. Éppen ezért kell törekednünk a herceg életének - a rendelkezésre álló források lehetőségeihez mérten - lehető legjobb rekonstruálására, ami által a közös múlt bizonyos részletei is közelebb kerülhetnek a ma emberéhez.

Kollekciók