Ajax-loader

Hegedüs Géza könyvei a rukkolán


Hegedüs Géza - Az ​istentelen Kulin Bán
Hegedűs ​Géza történeti regénye a magyar múltnak olyan korszakába világít bele, amelyet csak egészen nagy vonásokban ismertünk, benső életéről azonban egyáltalán nem volt tudomásunk. Pósa, a regény hőse, egy viharos szenvedélyű szerelmi kaland árán pillant a kulisszák mögött folyó udvari vetélkedések, féltékenykedések, cselszövények titkaiba. A roppant hatalmú és nagytudású pécsi püspök udvarában éri a szerelem villámcsapása, majd a bogomilok vezérének, az emberi erényekkel ékes Kulin bánnak társaságában tanulja meg, hogy csak a tudás vezetheti el az áhított magasságba. Így jut el azután Velencébe. A lagunák városában szerzett élményei, a csodás gazdagságú városállam középkorú, de az ő számára kápráztató életviszonyai csábítják a magyar ifjút a nyugat tudományos és művészeti eredményeinek megismerése felé. Hegedűs regényéből a kor eszmevilága, társadalmi mozgalmai tárulnak elénk hihetetlen elevenséggel.

Hegedüs Géza - Géza ​fia István
Géza ​fejedelem még él, de már csak napjai vannak hátra. Koppány a hatalomátvételre készül - az ősi jusson. Asztrik tanítana, de István herceg Méhecske (felettébb szemrevaló böszörmény leányzó) után koslat. Pázmán lovag parancsot kap, hogy a föld alól is, de Esztergomba vigye Istvánt. Sarolta aggódik a fiáért, de özvegyasszonynak még túl fiatal lenne, s Koppány húsz évvel előtte már kérte a kezét. A bajor Gizella elindul a kolostorból, hogy egy leendő király menyasszonya legyen. A régi és az új rend hívei gyülekezőben: elkerülhetetlen az összecsapás. Mi már tudjuk a végeredményt, de Hegedüs Géza tollából olvasva az események és a jellemek újjászületnek. Kitűnő történelmi regény.

Hegedüs Géza - Évezredek ​szépprózája
Ez ​a könyv lehetne kétszer ilyen terjedelmes, lehetne akár négyszer ilyen terjedelmes is, hiszen jelentékeny prózaíró az utóbbi kétezer esztendőben sokszorosan több volt, mint ahányról a szerző ezeket a röpke arcképvázlatokat írta. A cél azonban nem valami irodalomtörténeti teljesség volt. A szerző feltette magának a kérdést, vajon kiket tartanak valóban a legfontosabb szépprózaíróknak. És itt a fontosság nem is mindig esett egybe a legnagyobb írók fogalmával. Mert például, ha megkérdenék tőlem, ki nagyobb regényíró, Defoe vagy Turgenyev, habozás nélkül Turgenyevre szavaznék, s lám, ő nincs a névsorban, Defoe pedig igen. Mert Turgenyev nagy realista volt és megragadó stiliszta, de már Gogol után, és egy időben Flaubert-ral, Dosztojevszkijjal, Tolsztojjal. Az irodalom további útja nélküle is ugyanaz lett volna, míg Defoe Robinson alakjával és történetével újfajta hős, újfajta kalandok felé mutatta az utat. Szaporíthatnám a példákat; Thackerayt is nagyobb regényírónak tartom, mint Dickenst. De a XIX. század nagy orosz és francia realistái mellett a Hiúság vásárának remekírója nem hozott a következendőket módosító újat, míg Dickens részvétteljes romantikája még a realizmusnak és naturalizmusnak is elébe sietett a nyomor mélységeinek feltárásában. És így folytathatnám az indoklást, hogy a következő kéttucatnyi arcvázlat mellé miért nem került még legalább kéttucatnyi.

Hegedüs Géza - Isten ​jött Thébába
Hegedüs ​Géza József Attila díjas író, költő, dramaturg könyve két nagyobb egységre tagolódik. Az első részben változatos témájú költemények olvashatók. A véget nem érő szenvedések hatására íródott a Bal, jobb, egy kettő, és a Háborús könyörgés: ”Most háború van: rombadőlt, / mit épített az ember. / Csak sír az ég, jajong a föld / s a szív remélni sem mer.” Hazafias költeménye a Márciusi daktilusok, történelmi Kottaner Ilona dicsekvő éneke: „én voltam az a híres asszony, ki ellopta a koronát.” Szerelmes verse a Margit-napi virágének: „Nálad nélkül búsan járnék / egyedül, egyedül, / melletted a csöndesség is / hegedül, hegedül. De van verse a képmutatásról: „Oly úri a forma, kecses a bók, / de verseny az élet, tőke a csók” (Tánc-szvit), és a türelemről: „hallgasd meg azt is, mások mit felelnek. / Türelmes légy, hogy békesség legyen… Ne légy türelmes: mit sem ér a béke, / ha megaláznak – embernek se véve –„ Két szonett a türelemről. A könyv második részben olvasható a kötet címét is adó Isten jött Thébába. A regény Bakkhosz, azaz Dionyzosz történetét meséli el, azt, hogy miért és hogyan kóstoltatta meg Bakkhosz Théba lakóival a mámort okozó nedűt. A görög mitológia történetét feldolgozó regényben többször felmerül a bűn és a jóság problémája: hogy kinek mi a vétke, s vajon jót tett-e Bakkhosz, amikor megismertette az emberekkel a bor élvezetét. A könyv, bár nem életmű válogatás, bepillantást ad az író alkotói világába. A kötetet a szerző jelentősebb műveinek a jegyzéke zárja.

Hegedüs Géza - A ​méneskúti családirtás
A ​regény megtörtént esemény alapján íródott. Dr. Füleki Bergendy Ákos földbirtokos, államtudományi doktorátust szerzett és diplomát a mezőgazdálkodás tudományából. Ötezer holdat örökölt duhaj apjától, olyan teherrel, ami elviselhetetlen. Bergendy nem akarja, hogy elárverezzék a birtokot, a reménytelen helyzetben nagy bankkölcsönt kér. Kérelmében megemlíti nagyszabású terveit: malmot, sörgyárat, fonó üzemet akar létesíteni. Nyomatékul megemlíti, hogy hamarosan házasságot köt Kunvölgyi Stefániával, aki nemrég örökölt egyetlen bátyjával tízezer holdat tehermentesen. A házasság létrejön, Bergendy megkapja a kölcsönt. Kirí az arisztokraták közül: keményen dolgozik. Feleségével Méneskút faluban él. A jókedélyű asszony igazából nem szeret itt lakni, vágyik a társaság után. Bécsbe utazik ruhát varratni, ilyenkor felkeresi unokabátyját, dr. Franz von Kunvölgyi vegyészprofesszort, Budapesten pedig férje rokonát, Bergendy tanácsos urat. A feleség készfizető kezességet vállal férje bankhitele ügyében, így Ákos megszabadul az adósságtól. Két év múlva vágtató lovas érkezik a körorvoshoz, hogy jöjjön azonnal, baj van. Vacsora után rettenetes görcsös fájdalom tört Bergendy úrra, feleségére, az éppen ott nyaraló Kunvölgyi Tihamérra és a szakácsnéra. Az orvos rohan, hánytatót ad Bergendy Ákosnak, aki a verandát összehányja, de a többieken már nem tud segíteni. A boncolás megállapítja, hogy gombából készült méreg miatt haltak meg hárman. Az orvos tudja, hogy ezt a mérget a bécsi Franz Kunvölgyi professzor kísérletezte ki, de az is kiderül, hogy a professzor már hónapokkal ezelőtt meghalt. Elrendelik a nyomozást, de a legnagyobb titokban... Az izgalmas sztorin túl nagy erénye a munkának a magyar századvég sajátos atmoszférájának felidézése.

Hegedüs Géza - Európa ​közepén I-IV.
Az ​Európa közepén hatalmas arányú regényciklus, mely két évtizedes munkával teljesedett a megrendült régi világ és a felszabadulás utáni élet epikus tükörképévé. A négy kötetre tervezett sorozat első része, mely három regényből és egy novellából áll, a harmincas évektől 1945-ig vezet, vagyis szoros értelemben a felszabadulás krónikája. Az Útvesztő a fasizmusba és a háborúba rohanó országot mutatja be két testvér sorsában. Az egyik testvérben polgári vágyakozások élnek, a másik megtalálja az utat a munkásmozgalomhoz és a vészek között kibontakozó jövőhöz. De már itt feltűnik Káldi Kristóf, a ciklus egyik újra meg újra visszatérő alakja, a későbbi közéleti férfi. A Dermesztő hidegben pillanatkép a háborúból, hőse Boltos Béla, a későbbi történetek egyik középponti szereplője. A sötétség utolsó órái a megaláztatást követő felszabadulás regénye. Internáltak, elítéltek, haláltáborba hurcolt emberek története és a szabadulás pillanataié. Itt kezdődik el az új élet, a mi életünk. A Bojár Bálint egy jó házasság megrendülésének története 1945-ben, a koalíciós korszak első heteiben. Lélektani regény is, korkép is, jellegzetes helyzetekkel, jellegzetes alakokkal. Egy új világ első örömeivel, első tétovázásaival, s a jövendő - azaz a mi emberöltőnk - bontakozó láthatárával. A négy kötetnyi regénycikluson belül ez az első kötet önmagában is teljes értékű, epikusan zárt egység.

Hegedüs Géza - Párhuzamos ​életrajzok
A ​szerző vallomása életpályájáról: "Ötven évvel ezelőtt születtem. Húszéves korom táján szinte egyszerre késztetett morális önvizsgálatra és utam megválasztására a világszabadító munkásmozgalom, a hazai dolgokat tisztán látni akaró szociográfia, a valóság elé tükröt tartó színházművészet és az elmúlt évszázadokba belevilágító régi pergamenek világa. Azután jogtudományi doktorátust szereztem. Voltam ügyvédjelölt, dramaturg, lektor, újságíró, voltam levéltárban kutató tudósjelölt, rövid hónapokat megélt folyóiratok szerkesztője, jártam, falukutatókkal együtt a nyomor nyomában, történelemről és irodalomról beszéltem munkások között. Huszonöt éves voltam, amikor megjelent első regényem. A következő könyveim csak sokára láthattak napvilágot: ezeket a cenzúra már nem engedte nyomdáig. Azután végigéltem a háborús évek minden veszélyes kalandját: a Dontól a Traunig dobált a világtörténelem. Régi világom az enyéimmel együtt elpusztult, mire hazaérkeztem. De ekkorra egy régebben írt regényem már meg is jelent mint posztumus mű, a kiadó azt hitte, már nem élek. Pedig csak ekkor kezdődött el számomra az élet. Új otthont, új családot tudtam teremteni, és ettől kezdve vált életformámmá, amire eleve készültem: az írás és a tanítás. A felszabadulás évétől kezdve vagyok a Színművészeti Főiskola tanára. Könyveim lassanként hosszú könyvespolcot töltenek be. A kezdeti mondai történelmi regények, köztük nem egy kifejezetten az ifjúság számára, majd - éppen tíz évvel ezelőtt - kezdtem el a nemzedékem jellegzetes alakjairól szóló "Európa közepén" című regényciklust, amelynek a Párhuzamos életrajzok immár a hatodik kötete (akárcsak a többi, össze is függ az egésszel, de függetlenül is önálló könyv). Közben olykor kisebb-nagyobb drámai művek, versek, tanulmányok és fordítások is keletkeztek és százával kritikai meg publicisztikai újságcikkek. A rádió is jó negyedszázada szenvedélyem. utóbbi éveim verses hangjátékait irásaim java terméséhez számítom. Ennyi a múlt. És néha úgy érzem, hogy csak a kezdetnél vagyok."

Hegedüs Géza - A ​pengő boszorkánytánca
"Infláció ​pénzben, nőkben, eszmékben..." ezzel a regényből vett mondattal lehetne a legrövidebben s a legtalálóbban jellemezni azt a képet, melyet Hegedüs Géza fest a Pengő boszorkánytáncában, az ostrom után felocsúdó Budapest életéről. A történet hőse Boltos Béla, akit a szerző korábbi regényéből, a Sötétség utolsó óráiból ismertünk meg, a nagy humanista műveltségű, haladó, baloldali gondokodású, örök vitatkozó pesti polgár, aki ötévi sanyarúság, megaláztatás, életveszély, nélkülözés után keresi a helyét a felépülő új társadalomban.

Hegedüs Géza - Az ​írnok és a fáraó
Hegedüs ​Géza regénye az ókori Egyiptom világába vezeti el az olvasót. Főhőse Ehnaton, a nagy reformer fáraó, aki az egyistenhit bevezetésével forradalmi jelentőségű társadalmi változások lehetőségét teremti meg. Másik hőse a fáraó fiatal írnoka, az ő boldogulása az új tanok győzelméhez kötődik, mert szerelmét, egy gazdag pap lányát, csak úgy kaphatja meg ha a régi világ összeomlik, és romjain egy új, egészségesebb élet születik, Ez a regény egy antik kultúrtörténeti trilógia harmadik önálló darabja. Az első kötet, A milétoszi hajós, a görög, a második pedig, az Előszó a hőskölteményhez, a latin kultúráról ad képet. A most hetvenesztendős író e három, az egyiptomi, görög, latin ókorról írt regénye egységes keretbe foglalja kultúránk kezdeteit, és színes, érdekes képes fest egy hajdani világ embereiről.

Hegedüs Géza - A ​magyar irodalom arcképcsarnoka
Kereken ​száz, röviden megfogalmazott irodalmi arckép a magyar múlt századaiból, Janus Pannoniustól Radnóti Miklósig. Nem több és nem kevesebb, mint arcképcsarnok. Tehát nem valamiféle rendszeres irodalomtörténet, de nem is anekdotagyűjtemény hajdani írókról, költőkről. Arra jó, hogy az olvasó emlékezetébe idézze az ismert nevű vagy elhomályosodott szerepű írástudókat, a szó magyar művészeit, akik úgy sorakoznak itt, mint képtárban a festmények. A könyv célja: az olvasás gyönyörűségén át érdeklődést kelteni számos író és költő művei iránt, hogy nem csak róluk, hanem tőlük is olvassunk, hogy érzékeljük irodalmunk gazdagságát, és élvezzük szépségeit.

Hegedüs Géza - Mátyás ​király Debrecenben
A ​"Mátyás király Debrecenben" tartalma szerint nem szigorúan vett történelmi színmű, cselekménye a valóságban sohasem történt meg, szereplői közül csupán Mátyás király hiteles történelmi személy, de alakjai és az általuk képviselt társadalmi típusok megfelelnek a 15. század Magyarországának.

Hegedüs Géza - Hermész ​pecsétje
"1962-ben, ​tehát nyolc évvel ezelőtt kezdtem el írni ezeket műfajilag talán rapszódiának nevezhető, szabadhullámzású költeményeket, és annak is jó három esztendeje, hogy az egyes darabok – a közben kibontakozott terv alapján – összeálltak azzá az egységes vallomás-ciklussá, amelyet e kis kötettel kezében tart az olvasó. A megjelenés tehát, különösen, ha első elkészült részeit tekintjük, szinte-szinte betartotta a horatiusi bölcs tanácsot, amely sokévi kivárásra inti a költőt, hogy előbb a múló idő igazolja a mű érvényességét, és csak akkor kerüljön olvasó elé, ha újra elővéve sem tűnik avultnak vagy gyorsan avulónak. A gyakorló és gyakorlott író, akinek a költészet a lélek ünneplője, amelyben a legfontosabbnak tűnő mondanivalókat kívánja maradandóság igényével közölni, ebben a költői módszerekkel fogalmazott rapszódiaciklusban eddigi élete legfontosabbnak vélt tanúságait, alanyian megfogalmazott világképét próbált összefoglalni. És ez alighanem indokolja is a kivárást, amíg az idő próbája felhatalmazta, hogy közzétegye élete alapélményeinek lírai vetületét."

Hegedüs Géza - G. ​B. Shaw világa
"A ​legszellemesebb csúfolódó, a gyönyörködtetõen okos ember, akinek természetes életformája a vita, az ötlet, az élc, aki mindenre úgy rá tud világítani, hogy a ruha is leválik róla, aki nem fél semmitõl, és nem tisztel semmit csak azért, mert tisztelni szokták, aki nem ismer frázist, csökönyös hagyományt, lusta megszokást. Példátlanul aktív szellem értelmi feszültségének nincs egy intermittáló pillanata. " - írta G.B. Shawról immár klasszikus rangú kritikusunk, Schöpflin Aladár. Ezt "a hallatlan szellemi aktivitást" idézi fel Hegedűs Géza az élet és életmű megvallatásával; a legendák álarcát félretéve az ember, a gondolkodó és a művész hármas egységét elemzi, s kapcsolja be a modern drámai irányzatok vérkeringésébe, azt az oeuvre-t, amellyel népszerűségben nálunk legfeljebb csak Shakespeare-é vetelkedhetik.

Hegedüs Géza - A ​néző művészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Zálogosdi ​bécsi módra
"Csaknem ​minden ügyfél magyarországi volt. Az Új Szerzemények Bizottságában ugyanis a magyarországi földbirtokok ügyeit intézték; itt könyvelték el, milyen birtokokat koboztak el a megbízhatatlan és folyvást rebellióra kész uraktól, itt tartották nyilván, hogy az elmúlt két évtized folyamán miféle földeket vének vissza a törököktől, itt döntötték el, hogy az arra érdemesnek tartott kérelmezők birtokadományokban részesüljenek-e. Azt is in jegyezték fel titkos jegyzékekre, hogy Magyarországon kik tartanak kapcsolatot a bujdosó kurucokkal, kik vallanak felforgató eszméket, és kik imádkoznak valamelyik protestáns hitfelekezet templomában."

Hegedüs Géza - A ​halhatatlan hamisjátékos
Hosszú ​időn át hétről hétre örvendeztették meg a Népszabadság Magazin olvasóit a közelmúltban elhunyt Hegedüs Géza színes, érdekes művelődéstörténeti írásai. Ezekből az ismeretgazdagodást és szórakozást egyszerre kínáló művekből nyújtunk át ebben a kis kötetben egy csokornyit.

Hegedüs Géza - Európa ​közepén I.
Az ​Európa közepén hatalmas arányú regényciklus,mely két évtizedes munkával teljesedett a megrendült régi világ és a felszabadulás utáni élet epikus tükörképévé.A négy kötetre tervezett sorozat első része,mely három regényből és egy novellából áll, a harmincas évektől 1945-ig vezet, vagyis szoros értelemben a felszabadulás krónikája.Az Útvesztő a fasizmusba és a háborúba rohanó országot mutatja be két testvér sorsában.Az egyik testvérben polgári vágyakozások élnek,a másik megtalálja az utat a munkásmozgalomhoz és a vészek között kibontakozó jövőhöz.De már itt feltűnik Káldi Kristóf,a ciklus egyik újra meg újra visszatérő alakja,a későbbi közéleti férfi.A Dermesztő hidegben pillanatkép a háborúból, hőse Boltos Béla,a későbbi történetek egyik középponti szereplője.A sötétség utolsó órái a megaláztatást követő felszabadulás regénye.Internáltak, elítéltek,haláltáborba hurcolt emberek története és a szabadulás pillanataié. Itt kezdődik el az új élet,a mi életünk.A Bojár Bálint egy jó házasság megrendülésének története 1945-ben, a koalíciós korszak első heteiben. Lélektani regény is,korkép is, jellegzetes helyzetekkel,jellegzetes alakokkal.

Hegedüs Géza - Kónya Judit - A ​magyar dráma útja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Korona ​és kard
A ​könyv az Árpádok korának históriája. Prológusa novellisztikus helyzetképben széles keresztmetszetben mutatja be Géza fejedelem és a "sokszoknyájú" nemzettségfők között feszülő ellentéteket, a korabeli nyelvet, szokásokat, viszonyokat. A további két fejezetben a szerző beszél Szent István király országépítő munkájáról, a trónviszályokról, Szent László és Könyves Kálmán koráról, a bizánci befolyásról és az Árpádok alkonyáról. Hegedüs Géza a jelentős személyiségek mellett a kevésbé kiemelt történelmi szereplőket is egyéníti, s a hazai történetet mindig összekapcsolja az európaival. Anyagát fölényes biztonsággal úgy rendezte, hogy a fiatalság számára könnyű és érthető, megjegyezhető, ugyanakkor érdekes olvasmányt adjon. Az összhatás színes, harmonikus, vonzó.

Hegedüs Géza - A ​sötétség utolsó órái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Szenvedélyek
A ​szenvedéllyé fokozott vágy, a szenvedélyektől felnagyított egyéniség példázatai ezek a kisregények, melyek együtt szinte áttekintését adják Hegedüs Géze elbeszélőmódszereinek. A Szent Szilveszter éjszakája a hatalomért és a szerelemért folytatott szenvedélyes küzdelem története, középpontjában II. Szilveszterrel, a tudós-politikus pápával és III. Ottó császárral. Az óceán vándora: tudósregény. Mikluha-Maklja, a múlt század természettudós kutatója, lelkesítő és tragikus életével a tudásért és az emberségért fellobbanó szenvedélyt példázza. A Kulcsra zárt szobában a fojtogató körülmények közt tehetetlenségre kárhoztatott művészet, a szépség és összhang vágyának regénye s egyben a kiegyezés korának rajza. Az a májusi riadó 1919 ifjúságának hőstörténete, a szabadság szenvedélyének regénye. A négy különböző korban és világban játszódó és különböző stítluselképzelésekkel megírt történet izgalmas helyzetekben cselekvő egyéniségek arcképcsarnoka: ember- és korábrázolás szakadatlan események és fordulatok életidéző elevenségében. Az író felhasználja a különböző stílusoktól örökölt művészi módszerlehetőségeket, a romantika-közelségből eljut az avantgarde-közelségig, formailag is változatossá téve ezt az alakjaiban és helyzeteiben is sokszínű könyvet.

Hegedüs Géza - Byron
"Voltak ​évtizedek, amikor mindenütt olvasták, mindenütt idézték, divat volt beszélni róla, divat volt utánozni... Jöttek idővel évtizedek, amikor nem olvasták és nem idézték, s ha szóltak róla, lekicsinyelték, s aki mégis olvasta, titkolta, hogy olvasta, s maga előtt is szégyellte, hogy mennyire vonzza őt a divatja múlt költő..." Így jellemzi Hegedüs Géza Byron helyét korok ízlésében, olvasók ítéletében. A tanulmány a regényes életű angol lordot, a görög szabadságharc hősét, a halhatatlan figurák - Childe Harold, Don Juan, hogy csak a legismertebbeket említsük - teremtőjét kívánja megszerettetni a jelen kor olvasóival.

Hegedüs Géza - Kónya Judit - Kecskeének
Első ​megjelenése óta 30 év telt el, de népszerűsége nem hogy nem múlik, hanem egyre növekszik. Úgy mutatja be tudományos igényességgel két és fél évezred drámatörténetét (európai ókor, távol-keleti drámairodalom, középkor, reneszánsz és barokk, a felvilágosodás, a romantika, az izmusok és a kortárs drámairodalom), hogy közben stílusa közvetlen, szinte regényként lehet olvasni. Tankönyvként szolgál azoknak, akik drámatagozatos gimnáziumban, bölcsészkaron, színházelméleti szakon vagy a színművészeti főiskolán tanulnak

Hegedüs Géza - Hősök ​emlékezete
"Lírai ​verseskötet előtt vajmi fölösleges a költőnek ennen magáról beszélnie, hiszen az alanyi hangvételű és tárgyú költemények amúgy is önjellemzések, még akkor is, ha esetleg régi költőket vagy klasszikus drámahősöket idéznek. Ezekhez elöljáróban alighanem elegendő néhány lexikonba való adat eddigi utamról. 1912-ben születtem, tehát az élet nyolcadik évtizedében járok. Jogásznak és történésznek indultam, s lettem író-költő-tanár-ismeretterjesztő. Több, mint nyolcvan különböző műfajú kötet van már mögöttem, s még néhány elkészülten vár megjelenésre. Ez a mostani kötet a nyolcadik verseskönyvem, vagyis körülbelül minden tíz írói kötetre esik egy költői. (ámbár jó néhány színpadra vagy még inkább rádióra írt drámai művem is verses szövegű, ha ezt a formai megoldást igényli a téma vagy a feldolgozási mód). Úgy szoktam mondani, hogy az én számomra a vers a szöveg ünnepi köntöse. És kora ifjúságom óta igyekeztem a verselés mesterségbeli tanult szakembere és tanítója lenni; történetesen a verstannak is foglalkozás szerinti tanára vagyok, s van egy eléggé népszerű ismeretterjesztő könyvem "A költői mesterség"-ről. Hiszem, hogy a versformák eszköztára az emberiség nagy értékű és szakadatlanul hasznos öröksége, amely összeköti a jelen követelte és esetleg jövendőket előkészítő kifejeznivalót a szakadatlanul tovább ható emberi évezredekkel, hazai évszázadokkal és személyesen megélt évtizedekkel. Azt se bánom, ha költészetemről valami olyasfélét mondanak, hogy ez egy szépirodalomba tévedt történész és verstantanár lírája"

Hegedüs Géza - A ​milétoszi hajós
Az ​időszámításunk előtti V. század Görögországába, Athénba, az ókor világába vezeti ifjú olvasóit Hegedűs Géza. A görög-perzsa háborúk ideje ez: a halhatatlan Marathónnak, Leónidasz spártai király szállóigévé vált hősiességének, Miltiadésznak és Periklésznek, az ókori tudomány virágzásának kora. A regény a kis-ázsiai Milétoszban kezdődik. Két fiú sétahajózni indul, de a tengeren viharba kerül, és elszakad otthonától. Perzsiába jutnak, ahonnan csak esztendők múlva, élményekben gazdagon, kalandok sorozatán át kerülhetnek Görögországba. Csatákban, veszélyben, munkában és szerelemben, kémek üldözése és filozófiai viták, művészi élmények és világjárás közben bontakozik ki az olvasó előtt az emberiség ifjúkora.

Hegedüs Géza - Előszó ​a hőskölteményhez
Hegedűs ​Géza most Vergilius ifjúságáról írt regényt, s mivel Vegilius életének éppen erről a korai szakaszáról, tanulásáról, első költői próbálkozásáról, vagyis az Aeneis megírásáig eltelt időszakról ugyszólván alig van adatunk, Hegedűs Géza azt az első pillanatban meghökkentő módszert választotta, hogy az Aeneis egyes lírai betétjéből, például Dido és Aeneas szerelméből következtet vissza a költő életére, feltételezve, hogy aki ilyen szépen és megdöbbentő hűséggel meg tudott írni ilyen élményeket, annak korábban, valamilyen vonatkozásban át kellett élnie ezeket. Ez a módszer lehetővé teszi az író számára, hogy - bár történelmi adatok nem igazolják - fiatal korában elvigye hősét Görögországba, egy nagy szerelem élményét feltételezze ott, összehozta őt görög földön későbbi barátaival stb. hiszen a költő életének ezt a szakaszát homály fedi. De a feltételezett görögországi szerelmen kívül minden más egyéb szempontból hűen ábrázolja a kort Hegedűs Géza., nyelvileg egy bizonyos fajta modernséggel, mely közelebb hozza a mához a klasszikus ókort anélkül,hogy a regénynek történelmi ízeit eltüntetné.

Hegedüs Géza - A ​Szovjetunió és a vallás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Így ​élt Dózsa György
1972: ​ Új sorozatot indít a Móra Könyvkiadó 10-14 éves gyermekek számára Így élt... címmel. Elmúlt idők legkiválóbbjainak életét és munkásságát mutatja be egy-egy kötetben, 80-100 fényképpel illusztrálva. Az új sorozat első kötete az 500 évvel ezelőtt született Dózsa György, az 1514-es magyar parasztforradalom vezérének alakját, tevékenységét mutatja be. A gazdagon illusztrált kötetből nemcsak azt tudja meg az olvasó, hogyan élt és harcolt Dózsa György az 1514-es magyar parasztháborúban, hanem azt is, hogyan élt tovább neve és szelleme a magyar irodalomban - Taurinus, Petőfi, Jókai, Ady, Illyés, Szabó Pál, Gergely Sándor, Juhász Gyula, Kiss József,Várnai Zseni, Rónay György, Juhász Ferenc írásaiban, Derkovits Gyula rajzaiban.

Hegedüs Géza - A ​menekülő herceg
Szól ​a muzsika, áll a bál a sárospataki kastélyban - így kezdődött a hasonló című televíziós film, amelynek regényes átírását tartja most kezében az olvasó. A szerző - annyi érdekes történelmi regény írója - izgalmas és romantikus, szép történettel ad választ a nagy kérdésre: vajon elmenekülhet-e bárki a történelem által rászabott szerep elől? Az ifjú házas II. Rákóczi Ferenc még Bécsbe menekül a nép hívó szava elől, de a végső választást el nem kerülheti. A bécsi udvar provokátora börtönbe juttatja (a híresen hírhedt Bécsújhelyre). Rákóczi megszökik, ám ez a menekülése már nem vezethet máshová, csakis a vezérre vágyó felkelő néphez. Hogyan is történt a szökés? Mi késztette a börtön parancsnokát, hogy a számára végzetes ügyben szerepet vállaljon? - A fejedelem ifjúságának páratlanul érdekes epizódja nemhiába foglalkoztatja immár évszázadok óta a történészeket és az írókat! Hegedűs Géza történelmileg igaz, íróilag hiteles, szép és lebilincselően érdekes mesét költ az emlékezetes szökés köré. A könyv a szereplőket és a helyszínt bemutató korabeli illusztrációkkal jelenik meg.

Hegedüs Géza - Az ​aranypecsét
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Az ​egyetlen út
Az ​első regény, amelynek István a címe, az államalapításról szól, ifjúságának néhány hónapjáról, amikor kénytelen tudomásul venni történelmi feladatát. A feladat tudata formálja azzá a kemény lelkű, tenni tudó emberré, akire szüksége van a történelemnek. A második regény, Az egyetlen út az István halála utáni nagy zűrzavar története, amelyben az emigrációból hazatérő Endre felismeri a kibontakozás egyetlen lehetőségét. Ez a Vata féle pogány lázadás kora. A harmadik regény, a Lovagok a Körös-parton pedig arról szól, hogy több évtizedes belső harcok után hogyan is születik meg végre a rend, hogyan szilárdul meg az az épület, amelyet István és társai építettek. A regény hősei: a kalandos életű és tragikus sorsú Salamon és a lovagi eszményt megtestesítő, legendás hírű László.

Hegedüs Géza - A ​titkosírás titka
"...csak ​az igazi krimiszerzők várják el, hogy műveiket afféle komoly társadalmi vagy lélektani regényeknek olvassák. A valódiak, így Homérosztól Thomas Mannig, azt igényelték, hogy az olvasók az izgalmas kalandoknak kijáró érdeklődéssel vegyék tudomásul, amit elmeséltek. Hiszen, ha tetszik, az Odüsszeia, Boccaccio számos novellája, Voltaire legtöbb regénye, Balzac életművének jó néhány klasszikusa, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése, Thomas Mann Felix Krullja, Kafka A pere is krimi... csak nagyon jó krimi. Miért bánnám, ha az olvasó valahogy ebbe a rokonságba sorol?" - mondja művéről a több műfajban is maradandót alkotó író, aki legújabb történeteiben izgalmas nyomozásokról, a jogi és az erkölcsi értelemben vett bűn határmezsgyéjén mozgó esetekről mesél úgy, hogy közben hatalmas műveltségének, mély belső kultúrájának is részesévé teszi az olvasót.

Kollekciók