Ajax-loader

Hegedüs Géza könyvei a rukkolán


Hegedüs Géza - Vasbordájú ​szentek
- ​Csak kíméletlenül kiirtani a király ellenségeit - vallotta Strafford lord és Laud, a canterbury érsek. Hullottak a fejek, a hóhér alig győzte, mígnem egyszer csak Strafford és Laud fejét kellett leütnie... a királyból meg egyelőre fogoly lett. A vasbordások seregének vezére, Cromwell pedig győzelemre vitte a népet, az angol polgári forradalmat. S így neve elválaszthatatlan az emberiség új korszakának kezdetétől... A rengeteg izgalmas fordulattal teli forradalom és nagy alakja, Cromwell, valósággal megelevenedik Hegedüs Géza könyvének lapjain.

Hegedüs Géza - Olaszország ​születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Hajnal ​a tárnák fölött
Két ​korábban megjelent történelmi regény új kiadása egy kötetben."A fekete ember históriája" 1570-ben játszódik. Mohács után akad egy parasztvezér, Karácsony György, aki győzni tudott a török ellen. A belső harcoktól hangos ország megrémült "az új Dózsától", összefogtak ellene, s végül Debrecenben halálra ítélték. A kötet másik regénye a "Hajnal a tárnák fölött" 45 évvel korábban játszódik: Besztercebányán 1525-ben. Magyarország történetének ez volt a legkorábbi bányászmegmozdulása, az első magyar munkássztrájk. Az író mindkét regényben gyér számú hiteles adatot kerekít felidézett korképpé, összefüggő, érdekes történetté. A két regény Győry Miklós illusztrációval jelenik meg.

Hegedüs Géza - A ​fekete ember históriája
Karácsony ​György nevét évszázadokon át senki sem írta le, senki sem mondta ki. Karácsony Györgynek még a nevét is elfelejtették. Hogyne felejtették volna el, amikor ez az óriástermetű, rettentő erejű parasztember a falvak szegény népéből meg a debreceni nincstelen legényekből gyüjtött komoly haderőt, hogy harcoljon a török hódító ellen és visszaszerezze a hazát, amelynek földjét az urak elvesztették. Az ezerötszázas években, amikor a félholdas hadijelvény egymás után került fel a várak ormára a magyarok zászlói helyett, amikor egymást marta katolikus és protestáns, egymással nézett farkasszemet a Bécsből küldött generális és az erdélyi fejedelem - ez a nagyszerű paraszt azt hirdette, hogy elsősorban minden erővel az idegen hódító ellenében kell harcolni. Utána pedig kerüljön sor arra, hogy a mindenkitől sanyargatott parasztság földet, emberi életet szerezzen magának. Szava elhangzott Debrecentől a tiszaháti falvakig és még annál is messzebb, és megint csak a parasztok voltak, akik megértették s jöttek, gyülekeztek zászlói alá. Amikor pedig kisebb csetepatékban sikerült is megvernie néhány gyengébb török alakulatot, megrettent mindenki, aki csak úr volt a magyar földön és a magyar népen. Akik gyűlölték egymást, egyszerre mind összefogtak a félelmetes fekete ember és paraszti hadai ellen. Hiszen mi lenne, ha a dolgozó szegény emberek tömege foglalná vissza, magának venné vissza az országot? A Karácsony György elleni harcban egymás szövetségese volt a katolikus püspök és a protestáns polgár, a császári zsoldosok generálisa és a főnemesi országbíró s mindezeknek akkor ugyanaz volt az érdekük, ami a szolnoki basának. Karácsony György hadait együtt verte szét magyar úr, német zsoldos és török szpáhi. A fekete embert - ahogy mindenütt nevezték - ugyanazok a debreceni polgárok veszejtették el, akik rettegve álltak előtte, amíg mögötte tudták erős seregét; alvezérének a császár generálisa vétette fejét, hadának töredékét magyar és török versenyt mészárolta. És amikor már nyoma sem volt Karácsony György felkelő hadának, akkor még a nevét is el akarták felejteni. Nem is írták le, nem is ejtették ki évszázadokon keresztül. Alig néhány egykorú feljegyzés tanúskodik arról, hogy ki volt és mit csinált.

Hegedüs Géza - Kalliopé ​bűvöletében
Kalliopé ​az elbeszélő költészet, vagyis az epika múzsája. A hajdani görög képzelet szerint ő ihleti azokat a hősökről éneklő költőket, majd utódaikat, akik már olvasókra számítva írják a hősökről szóló verses történeteiket. Hőseiben ősidők óta minden kor saját magáról szól. Hőseiről ismerjük fel, hogy melyik időszakban milyennek tartották magukat az emberek, vagy milyenek szerettek volna lenni, vagy milyenek nem szerettek volna lenni. Az epika hőseinek története az embereszmények alakulásának története. Ezt igyekszik nyomon követni ez a könyv, rövid áttekintést adva arról a mintegy 4000 évről, amelyet végigtekinthetünk az európai kultúra történetéből. Ez az európai kultúra az előidőkben Európán kívül - Elő-Ázsiában, Kis-Ázsiában - kezdődik, s évezredekkel később nyugat felé is, kelet felé is túlterjed a földrajzi Európán. De így kap képet az olvasó a világtörténelemben oly döntő fontosságú európai ember arculatának változásairól és mégis maradandóságáról.

Hegedüs Géza - Bordélyház ​Bizáncban
Két ​becsvágyó és mindenre elszánt fiatalember találkozik két gyönyörű és okos nővel, s a bordélyházi szerelemből életre szóló szövetség lesz... Hogyan használja ki e négy ember a zavaros vallási és politikai állapotokat és hogyan ragadja magához a hatalmat?... A szereplők valóságos személyek: dicsőséges császár és császárné, nagy hadvezér és felesége, életük telve ármánnyal, erőszakkal, gyilkossággal...

Hegedüs Géza - Útvesztő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Világirodalmi ​arcképcsarnok I-II.
Hegedûs ​Géza könyve 100 alkotó életútját tárja elénk mívesen megírt miniesszékben, amelyekben a pontosságra, megbízhatóságra való törekvés jól megfér a könnyed hangvétellel, az olvasmányos, színes stílussal és a közvetlen elõadásmóddal.

Hegedüs Géza - Kónya Judit - Kalandozás ​a dramaturgia világában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - A ​Kálmánszeghyek
Az ​Európa közepén című készülő regényfolyamnak ez a negyedik elkészült regénye. (Előbbiek: Útvesztő, A sötétség utolsó órái, Bojár Bálint.) Ez a regényfolyam nem egymás után következő történetek folytatása, hanem zárt, önálló regények rendszere az utóbbi húsz esztendő Magyarországáról. A Kálmánszeghyek Pusztavárott, egy dunántúli kisvárosban játszódik 1952. április elseje és harmadika között. Angyal Mihály, a huszonkét évvel azelőtt elüldözött fiú mint a végrehajtó bizottság új elnöke tér vissza szülővárosába, ahol azelőtt a polgármesteri székben nemzedékeken keresztül a Kálmánszeghyek ültek. Angyal Mihálynak sokszoros személyes elintéznivalója van a Kálmánszeghyekkel, személyes indulatai teljes összhangban vannak az osztályérdekkel, amelyet képvisel. Ugyanakkor a Kálmánszeghy-család még élő igen ellentétes (egymástól is idegenkedő), különböző érdekű emberek. Kálmánszeghy Kálmán évek óta saját családi házukba emigrált, még az utcára sem mozdul ki, Kálmánszeghy Dénes korrupcióból él, Kálmánszeghy Bella megtalálta az utat az új világ felé, s elidegenedett családjától. Angyal Mihály megjelenése és azonnali összeütközése a családdal, a családon belül is fellángoltatja a régóta lappangó ellentétet. Ebbe a nagyon rövid, heves küzdelembe belebukik az új vébé elnök is, aki szenvedélyében hibát követ el, és maga indul el újrakezdeni az életét. De a küzdelem végképp elbuktatja a régi nemesi családot, amely szétszóratva kivonul a történelemből, míg egyetlen tagja, Bella megtalálja az utat Angyal Mihály felé és mind afelé, amelyet Angyal Mihály jelent. - Az új és a régi világ összeütközésében itt is felvonulnak a mostani magyar vidéki élet jellemző alakjai, akiket a történelem színvallásra kényszerít: hol állnak? Álszentségek, nemegyszer nevetséges ostobaságok is kísérik a világ átalakulását. De a világ átalakul, az új győz akkor is, ha egy-egy harcosa belebukik, és a régi elmúlik, habár egy-egy alakja megtalálja a maga útját az új élet felé.

Hegedüs Géza - Európa ​közepén II.
Ahogy ​a regényfolyam első kötetében sorakozó történetek a világháború éveit és a felszabadulást idézik, az a második kötet is zárt egésznek tekinthető, a mennyiben az emberi sorsokat bemutatva a nagy infláció zűrzavarától a szocialista átalakulás kezdetéig összefüggő és nagy távlatú képet ad történelmünk változásairól. Politikai események, közéleti kalandok és szerelmek szövődnek össze - életszerűen, izgalmasan - ebben a kötetben. _A pengő boszorkánytánca_ minden idők legnagyobb inflációjának regénye: infláció pénzben, infláció nőkben, infláció eszmékben. A főhős, Boltos Béla - a regényfolyam cselekvő, aktív rezonőrje - csaknem eltéved a nehezen áttekinthető közviszonyokban. A _Párhuzamos életrajzok_ a Népi Kollégiumok hőskorának regénye. Az _Aszály_ - a bankok államosításának hátterével - egy jó szándékú, de az eszmék közt ingadozó, túlérzékeny idegzetű ember története, amelyben apa és fiú ellentéte példázza a polgári családok jó részének szükségszerű felbomlását. _Az állam én vagyok_ úgy idézi fel a gyárak államosítását, hogy egy cselekvésre született férfi magatartásában a hatalom torzító hatását is érzékelteti. A kötetet lezáró _Két év nagy idő_ című elbeszélés pedig egy házasság csődbe jutásának és egy szerelem kibontakozásának megelevenítésével egy korszak lezárulásáról és új korszak kezdetéről vall.

Hegedüs Géza - Az ​óceán vándora
Ez ​a rövid életrajz-regény a képzelet szülöt­te, noha úgyszólván minden hely és időbeli adata megfelel a történeti valóságnak. His­tóriai alakok vonulnak fel, akik éltek és való­ban kapcsolatban álltak Mikluho-Maklájjal, de az a mód, ahogy ezek felrémlettek, nem mindenütt felelnek meg egészen azok egy­kori valóságos jellemvonásainak, noha nem is különböznek egészen azoktól. „Esténként olvasni sem bírtam. Sokkal több ez, mintha, mondjuk, te mennél látogatóba Le­onardo da Vincihez, ugyanis Leonardo csupán nagyobb festő, mint te, de nélküle is volna fes­tészet. De nálunk ma minden tudás, minden célkitűzés kerülőút nélkül torkollik Darwinba. Mindaz, amit akarok, csupán meghosszabbí­tásai azoknak az utaknak, amelyeket ő jelölt ki. Szóval ő az, akitől minden kérdésemre vá­laszt remélhettem, tehát fogalmam sem volt, mit kérdezzek tőle. Izgatottan és tétovázva csöngettem be kertes kis házába. Erre oda­bentről kutyaugatás hangzott, és egy nagyon nagy szakállas ember jött kaput nyitni. Meg­mondtam, hogy kit keresek. A nagyszakállas megkérdezte, hogy én vagyok-e Mikluho-Maklaj. Mikor igent mondtam, megragadta a kezemet, és hosszan megrázva mondta: – Nagyon, nagyon örülök. Charles Darwin va­gyok. – Még mielőtt meghökkentem volna, egyenesen betuszkolt a kapun, és a kerten át vezetni kezdett a ház felé.”

Hegedüs Géza - Európa ​közepén III.
Az ​Európa közepén harmadik kötete az ötvenes évek elején játszódik. A regényfolyamban tehát ez a rész is önálló egésznek, egy korszak tükrének tekinthető. Ezen belül azoönban zárt, kerek egész külön-külön is a két regény: A Kálmánszeghyek és a Kettesben a Tragédiával. De a két történetet összefogja, hogy ugyanabban a dunántúli városban, Pusztavárott játszódik. Ez a Pusztavár ugyan az írói képzelet szülötte, de oly módon, hogy körülményei jellemzőek számos hazai középnagyságú vidéki városra. Nagy hagyománya van ennek a magyar irodalomban. Pucufalva Bessenyei Tariménes utazásá-ban, Taksony vármegye Eötvös A falu jegyzője című regényében, Tanúsvár Jókai Kiskirályok-jában vagy Zsarátnok városa Móricz Rokonok-jában mind az írói képzelet szülötte, de nagyon is jellemzőek az ábrázolt korok valóságára. Hegedűs Géza a nagy példák ösztönzésére igyekezett egy elképzelt, de hite szerint igen tipikus vidéki város bemutatásával felidézni sok mindent az ötvenes évek első feléből. A Kálmánszeghyek egy nagy múltú nemesi család történetével jelzi a hajdani dzsentrivilág kiszorulását a magyar történelemből a proletárhatalom kezdeteinek idején. A regény hőse Angyal Mihály, a proletárfiúból lett tanácselnök, akit minden emléke a Kálmánszeghyek elleni harcra ösztökél. S habár szenvedélye elragadja és tragikomikusan magát buktatja el, utána már másmilyen a város képe. A Kettesben a Tragédiával; művészregény. Egy színésznő - Fülöp Veronika, akit az Európa közepén olvasója már ismerhet - Pusztavárra kerül, s itt nem is egészen idegen, hiszen nagy messziről ő is Kálmánszeghy-leszármazott. Itt megkapja Éva szerepét Az ember tragédiájá-ban. És ahogy azonosul a szereppel, úgy éli át saját múltját, az ország múltját és az egész emberiség múltját, hogy jobban értse önmagát és a kort, amelyben él, és amelyben a művésznek oly fontos történelmi feladatai vannak.

Hegedüs Géza - A ​megalázott Babilon
A ​szerző írja könyvéről: Asszír katonák menetelnek Babilon utcáin, a lakosok némán szoronganak, a szorongások mögött vágyak, indulatok feszülnek, és az emberek élnek úgy, ahogy lehet, s ki-ki viselkedik jelleme szerint. Az asszír fővárosban, Ninivében pedig Asszur-banapli ül trónusán, palotája közelében, a cserépkötegek hírneves könyvtárában halmozódik a tudás és a költészet. Ebben a világban játszódik ez a regény, amelyben a diadalmas Asszíria végül is összeomlik, és a megalázott Babilon felemeli fejét, hogy elinduljon végső fénykora felé. S mindezt egy kalandos történet kapcsán próbáltam elmesélni, remélvén, hogy aki velem tart hősömnek, az írástudó Tamuzaddadnak útjain, közben egyet-mást megtud az ókori Mezopotámia világáról, kultúrájáról, fényeiről és sötétségeiről. És azt is remélem, hogy közben személyes ismerősként él a felidézett alakokkal, akiknek sorsa történelmi helyzeteket példáz, de nem az ismeretterjesztés oktató-magyarázó módszereivel, hanem a gyönyörködtető szándékú, embert és társadalmat ábrázoló szépirodalom eszközei által. Regényt írtam tehát, hogy élményként idézzek egy régmúlt kultúrtörténeti korszakot. Jó mulatást kívánok hozzá.

Hegedüs Géza - Gyallay Domokos - A ​kalmár és a forradalom / A tábornok paplana
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Fontatlanságok
Ami ​nem pontos, az pontatlan, ami pedig nem fontos, az Hegedűs Géza eredeti szóhasználatával: fontatlan. Ám ami nem fontos, az még lehet igen érdekes: ilyen "fontatlan" történelmi érdekességekkel és hiteles pletykákkal - egyszóval: fontatlanságokkal - szórakoztatja a népszerű szerző hétről hétre a TV Magazin olvasóit. Ezekből az írásokból gyűjtött most össze egy csokorra valót, s nyújtja át jó szórakozást kínálva és kívánva valamennyiünknek.

Hegedüs Géza - A ​szépirodalom műfajai
Mit ​is ígér az olvasónak A szépirodalom műfajai? Mindenekelőtt útmutatást az irodalmi műformák élettelien burjánzó dzsungelében, amely gazdagságával és sokszínűségével vonzza, csábítja az olvasót, de áttekinthetetlenségével néha félelmet, szorongást is ébreszt benne.

Hegedüs Géza - Az ​a májusi riadó
„Az ​a májusi riadó azóta kísért. Hétéves voltam, plakátokat bámultam, indulókat hallottam, felnőttek izgatott szavaiból bontakozott elém a történelem. Azután teltek-múltak az évtizedek, nemzedékemmel együtt éltem át a vészeket és reménységeket, és közben újra meg újra felderengtek azok a régi plakátok, régi indulók, annak a májusi riadónak a hangulata. Sokat kellett nekem is átélnem és megértenem, hogy kétségtelenné váljék: azt az utat járjuk, azt az utat kell járni, amelyen ők indultak el. Gyermekkori emlékeim és későbbi tapasztalataim vegyültek el a megtanult történelemmel, hogy segítségükkel próbáljam felidézni a hőstörténetet. Képeket láttam magam előtt, zenéket hallottam a csöndben is, alakok formálódtak képzeletemben: a valóság képei, zenéi, alakjai. És mintha egy újmódi hősköltemény egyik énekét kellene megírnom kellett, mert belülről követelődzött , úgy ültem le, hogy szavakba fogalmazzam olyan emberek kalandjait, akik akkor voltak ifjak, amikor én kisgyermekként plakátokon, énekekben, felnőttek izgatott beszédét ellesve találkoztam azzal a májusi riadóval. Regény? Azt hiszem, hogy az, de mégis sok köze van a hőskölteményhez is. Legalábbis így remélem.”

Hegedüs Géza - Megkondulnak ​a harangok
Nándorfehérvár ​falai alól véres fejjel menekült a török. A világuralomra törő, gőgös Mohamed ruháját és szakállát tépve átkozta a sorsot, amely rázúdította a végzetes csapást. A sors azonban méltatlanul bánt el a győzővel is: Hunyadi Jánost gyilkos kór támadta meg, s röviddel a török megfutamodása után meghalt. Hosszú út vezetett a nándorfehérvári győzelemhez. Hosszú és tüskékkel teli. Az egymás ellen hadakozó és csakis önző érdekeikért küzdő feudális urak a pusztulás veszélyébe sodorták az országot. A Vitovecz-féle rablóbandák garázdálkodtak szerte az országban, megrohanták a kisnemesi kúriákat, legyilkoltak és kiraboltak mindenkit, akit ott találtak. Közben a török készülődött. Nemcsak Magyarországot, hanem Nyugat-Európát is pusztulás fenyegette. A főurak közül egyedül Hunyadi aggódott az ország sorsáért. Egyedül ő és a köréje sereglett kisnemesek ismerték fel az igazi tennivalót: letörni a bárók hatalmát, hogy aztán egységesen készülhessenek fel a legveszélyesebb ellenség, a török fogadására. A feudális főurak gyűlölték Hunyadit, s ahol csak tudták, mindenütt keresztezték becsületes szándékait. Odáig merészkedtek, hogy egy alkalommal életére is törtek. A nagy magyar hazafi tisztában volt a nagyurak szándékaival, de nyíltan nem léphetett fel ellenük, mert eltökélt szándéka volt, hogy lehetőleg egységes országot állít szembe a török előrenyomulással.

Hegedüs Géza - A ​Nagy Parázna szemtanúja
János, ​a patmoszi látnok, A Jelenések Könyvében "A nagy parázná"-nak nevezi Rómát, amelynek szörnyűséges hírei az akkori ismert világ valamennyi táján utálkozást és borzalmat keltettek. Erről, ugyanerről a Rómáról, császári udvarának bűneiről és paráznaságáról írta Tacitus halhatatlan történelmi híradását, és ennek a kornak bűnöző, olykor elmebeteg császárairól jegyezte fel nem sokkal később Suetonius nevezetes pletyka- és anekdotagyűjteményének hol mulatságos, hol hátborzongató történeteit. - Nos, a mai író - aki a klasszikus remekműveknek is a klasszikus mendemondáknak is lelkes olvasója, Szent János apokalipszisének, Tacitus történelmi műveinek, Suetonius életrajzainak és mellettük a kor divatos filozófiai műveinek újraolvasása után, megpróbált kitalálni egy alakot, aki annak az időszaknak bűneit és paráznaságait saját szemével, közelből láthatta, de szerencsésen túlélte, hogy utána felidézhesse mindazt, aminek tanúja volt. Ez a szemtanú olyan ember, aki jól lát, de őt nem veszik észre; jelentéktelen külsejű, csúnya kis írnok a császári palota hivatalában. Szerencsétlen külseje a szerencséje. A szépek, a daliásak, a látványosak - akár bűnösök, akár ártatlanok - belepusztulnak a történelem kavargásába. Az okos és művelt jelentéktelenek legyőzhetetlenek; ők a túlélők, ők a szemtanúk. Az ő "alulnézetében", mint politikai, bűnös és erotikus kalandok sorozata vonul itt az olvasók elé Caligula, Claudius és Nero vérgőzös és cselszövényes orgiákkal és tömeggyilkosságokkal teljes két évtizede.

Hegedüs Géza - Thézeusz
Hegedül ​Géza Thézeuszról szóló hangjátékait a rádióból már jól ismeri a közönség. Ezek a verses drámák külön-külön is önálló művek, de cselekményben és mondanivalóban egymással öszszefüggnek, és a tetralógia nagyobb egységében bontják ki a hősök sorsában ábrázolt példázatot. Thézeusz házának tragédiáit az ókor óta újra meg újra feldolgozta a drámairodalom: az antik képzeletvilágból örökölt mese és alakok alkalmas keretet adtak ahhoz, hogy bármely kor költői a maguk látta problémákat fejezzék ki a hagyományként kapott regében. Hegedűs Géza tetralógiája a mai ember nem egy zaklató kérdésére válaszol - a hazugság erkölcsi problémáját állítva középpontba -, mintegy időtlenül ragadva meg az időszerűt, amikor az antik mondát a francia klasszicizmus ízlése szerinti drámákban fogalmazza jellemeiben és eszméiben egyaránt izgalmasan modern alkotássá.

Hegedüs Géza - A ​leghuszárabb huszár
"A ​leghuszárabb huszár - ez Hadik András, a magyar történelem legpéldátlanabb katonai karrierjének hőse. Korképet, kalandregényt, jellemrajzot, egy kicsit talán életbölcsességet is akartam egybevegyíteni mikor ebben a kisregényben megpróbáltam felidézni alakját és életútját, amely ugyanúgy kivánkozik hőskölteménybe mint anekdotába. A kor amelyben élt, nyomasztó - a kurucok bukása utáni két sötét emberöltő - de a leleményes és bátor férfi története mégis derűs, és ironikus egyénisége, remélem képes érzékeltetni a felidézett kor kritikáját is. Merőben más fajta történet a Zálogosdi bécsi módra, habár itt sem hiányzik az anekdotisztikus elem. Elindul egy bonyolult ügy, és egészen máshonnét elindul egy tisztességes jogász életútja. Az ügy és a jogász történetesen összetalálkoznak, és akkor - Rákóczi felkelésének előestéjén - az derül ki, hogy a becsületes labancnak választania kell, becsületes maradjon-e vagy labanc maradjon. A becsület útja a nép felé a kurucok közé vezet. Az okosságra kényszerülő bátorság és a bátorságra kényszerülő okosság példázatait szerettem volna megírni e két kisregényben. Talán egy és más sikerült belőle."

Hegedüs Géza - A ​visszanyert élet
Negyedik ​regénye ez önéletrajzi könyveimnek. Regénynek tartom, sőt történelmi regénynek, hiszen elbeszélő formában idéz fel egy egész történelmi korszakot. Sajántossága, hogy ez a történelem a saját félmúltunk, hőse történetesen én vagyok, aki tapasztalati úton ismerem - nyilván mindenki másnál jobban ismerem - ezt a regényalakként ábrázolt egyes szám első személyt. - A három eddigi kötet - Előjátékok egy önéletrajzhoz, Egy jól felnevelt fiatalember felkészül és A tegnap alkonya - egymástól eltérő epikus műfaj ismérveit hordozza, az első családi krónika, a második lélektani fejlődésregény, a harmadik egy évtized korrajza. A visszanyert élet hasonlít legjobban azokhoz a vallomásművekhez, amelyeket memoároknak szoktak nevezni. Ez már történelem és a jelen határvidékén kalandozik. Elbeszélő cselekménye szerint a felszabadulástól 1956-ig terjedő évtized korképe-körképe, persze úgy, ahogy én éltem át. De amit átéltem, abból nem kevés nagyon is jellemező azokra a reményekkel és szoronásokkal teljes esztendőkre. Az epikus cselekményen túl azonban további kilátás nyílik egészen mostanáig, azaz a könyv befejezéséig. Ezzel le is zárul az önéletrajzsorozat, s aki mostanáig vagy reményeim szerint az eljövendőkben elolvassa saját élményeim felidézését, talán meg is ért, meg is érez egyet-mást a mi kalandos emberöltőnkről, és benne a mi nem kevésbé kalandos életünkből.

Hegedüs Géza - Tudniillik ​tudni illik
Tudni ​illik – ez egy kijelentő tőmondat. Nyelvhasználatunkban nem afféle szigorú illemtani vélekedést jelent, vagyis aki nem tudja, amit tudni illik, az még nem illetlen, társaságban helytelenül viselkedő ember, csupán nem tud olyasmit, amit hasznos vagy legalábbis érdekes tudni közismert szavakról vagy fogalmakról. Ha pedig egybeírjuk és egybeejtjük a két szót, akkor az így keletkezett nyelvi fordulat, a tudniillik – kötőszó; pontosabban magyarázó kötőszó, akárcsak a „mert”, „mivel”, „minthogy”, „ugyanis”. – Amikor tehát mi itt az igen különböző dolgokkal, tárgyakkal, fogalmakkal kapcsolatban azt mondjuk, hogy „tudniillik tudni illik” – ez nem jelent többet, mint hogy közhasználatú, közérthető, bővebb magyarázatra nem szoruló szavakról, illetve azok értelméről elmondunk néhány olyan tudnivalót, amit ha nem tudunk, egyáltalán nem baj, ettől még értjük, miről van szó, de ha mégis tudjuk, akkor nagyobb távlattal, olykor egyenest történelmi múltjával értjük, hogy mi mindent jelent jó néhány olyan szó, amelyről amúgy is közérthetően tudjuk, mit jelent. Saját mindennapi beszédünket szeretnénk érdekesebbé tenni olyasmikkel, amiket nem árt tudomásul venni. Ezekről tudniillik tudni illik.

Hegedüs Géza - Körösparti ​metropolis
A ​nyolcvanhét éves korában elhunyt írónak, irodalmi életünk jeles alakjának, Hegedüs Gézának utolsó műve volt Nagyvárad krónikája. A kiadó felkérésére, a Várad, villanyváros sorozat számára készült kötet megjelenését azonban már nem érhette meg. Szeretett városának történetét írta meg benne páratlan műveltségére, történeti és irodalmi forrásokra, a 17. század végétől pedig kiváltképp Lakos Lajos, egykori Bihar vármegyei levéltáros könyvének adataira alapozva. Az Alföld és Erdély határán, a Biharnak nevezett terület középpontjában, a Sebes-Körös két partján fekvő város legendáriumát a honfoglalást megelőző időktől, a feltételezett avar településtől, majd a kazár fejedelemség idejétől beszéli el egészen 1920-ig, a trianoni békekötésig, amellyel a határon kívülre kerülvén befejeződött Nagyvárad magyarországi fejlődésének története. A két dátum közötti időszakban hercegség központja, püspökségi székhely, Szent László legendás városa, Vitéz János püspöksége idején a magyarországi humanizmus egyik központja, majd a Dózsa-féle parasztfelkelés egyik színhelye, az erdélyi fejedelmek vezette függetlenségi harcok fontos szereplője volt, majd a kiegyezéstől az első világháború befejezéséig tartó fél évszázad alatt fénykorát élve haladó polgárvárossá, a Holnap városává, irodalmi központtá fejlődött. Hegedüs Géza a tőle megszokott mesélőkedvvel, lebilincselő történetmondással teszi vonzóvá e várostörténeti munkát - nemcsak a történelem és a város múltja iránt érdeklődők számára, de minden olvasója örömére.

Hegedüs Géza - Kettesben ​a tragédiával
A ​regény főszereplője, egy tehetséges fiatal szí­nésznő, 1954-ben megkapja Az ember tragédiája Éva-szerepét, s a könyv nélkül tudott drámát olvas­va, minden színhez a maga életéből társít esemé­nyeket, helyzeteket és hangulatokat: újraéli a saját múltját. A történet egyidejűleg játszódik egy vidéki város forró augusztusi napján s az 1944–54 között eltelt évtizedben – kalandos életutat, szerelmeket és csalódásokat, pátoszt és tragédiákat s főképp a személyi kultusz éveit idézve –, a háttérben pedig az emberiség évezredei peregnek le. A regény cí­mének tehát több jelentése van. A Kettesben a Tragédiával tizenkettedik elkészült darabja az Európa közepén című regényciklusnak. S akárcsak a többi regény, ez is önmagában meg­álló, zárt kompozíciójú mű, de jó néhány alakját már ismerheti az olvasó a ciklus korábbi regényeiből.

Hegedüs Géza - Aktuális ​Aiszkhülosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Csiky ​Gergely
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Az ​állam én vagyok
"Az ​itt következő regény és utána egy novella immár a hetedik kötete az Európa közepén című regényciklusnak. Ez így együtt összesen tíz hosszabb-rövidebb, műfajilag egymástól igen különböző történetet. Nem sokkötetes hosszú regény ez; hanem szoros értelemben vett regényciklus, ha tetszik: regényfolyam. Valamennyi darabja zárt, önmagában is önálló regény vagy elbeszélés, esetleg novella. Összeköti azonban valamennyit, hogy ugyanabban a társadalmi körben játszódnak, jó néhány szereplő újra meg újra visszatér bennük, habár van számos olyan alak, aki csak egy-egy történetben mutatkozik. Az is előfordul, hogy aki az egyik helyütt éppenhogy a történet szélén jelenik meg, az másutt a történet középponti alakja. A korábbi kötetek olvasója lépten-nyomon ismerősökkel találkozhat, de mindig kénytelen új figurákkal is megismerkedni. És ha még nem olvasott egyetlen regényt sem a ciklusból, akkor is hiánytalan, kerek történetet vagy történeteket kap, bármelyik kötete kerül a kezébe. Az én sokkalandú nemzedékemről szeretnék hírt adni azok számára is, akik kortársként velem együtt élték és élik ezeket az évtizedeket. A régmúlt és a közeli jövő közt azokat a pillanatokat szerettem volna és szeretném megragadni, amelyekben a jelenné érkezett egykori jövendő éppen múlttá válik. Saját bőrömöm tapasztaltam ennek a változásnak gyönyöreit is, veszedelmeit is, szorongásait is, reményeit is. Nagyszerű és rettenetes pillanatoknak voltam részese, cselekvője, szenvedője, tanúja. Művész vagyok: vallanom kell róluk. Feladatomnak tudom több mint két évtizede."

Hegedüs Géza - A ​mindentudás városa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Az ​életművész hagyatéka
Az ​író könyvéről: Az író, különösen, amikor még friss a könyve, nemigen tudja, hogy milyen a regénye. De azt tudja, hogy mit is akart írni. Nos, én ebben a történetben korképet kalandregényben próbáltam fogalmazni. Ha tetszik, szélhámosságok sorozata, pesti linkségek gyűjteménye, de ha úgy tetszik: tragikomikus életútja egy olyan embernek, akit nem sok választ el attól, hogy rendes, talán tehetséges és jelentékeny tagja legyen a társadalomnak. De éppen erről a nem sok-ról van szó. Ez a nem sok – nagyon is sok: társadalmi helyzet, neveltetés, a történelem kísértése. Ha más írta volna ezt a regényt, azt írnám róla, hogy ironikus történet a kispolgárról. De minthogy én írtam, inkább azt várom, hogy mások írják meg, hogy micsoda. Remélem azonban, hogy eléggé mulatságos könyv, de eléggé korkép is a mi legutóbbi negyedszázadunkról.

Hegedüs Géza - Akit ​vörös grófnak neveztek
Az ​egyik leggazdagabb arisztokrata család tagjaként született és nevelkedett Károlyi Mihály, aki túllépve osztályán forradalmárrá lett, és nemzetének világtörténelmi nagy alakjává emelkedett. mint a magyar polgári forradalom vezéralakja törvénybe iktatta a földosztást; rokonszenvvel állt a Magyar Tanácsköztársaság mellett; az összeomlás után negyedszázadon keresztül hazátlan bujdosóként lankadatlan szószólója volt a magyar nép igazának. Életének, küzdelmeinek eseményei bontakoznak ki előttünk Hegedüs Géza érdekes, regényes életrajzában, olyan embernek a portréja, akinek helye ott van a magyar történelem legnagyobbjai mellett.

Kollekciók