Ajax-loader

Szántai Lajos könyvei a rukkolán


Szántai Lajos - "Magyarország ​reménye, a világ gyönyörűsége"
"Hunyadi ​Mátyás neve még azok számára is ismerősen cseng, akik a magyar történelem "mélységeivel" nem igazán foglalkoznak. Ami talán a legérdekesebb - és ez saját tapasztalatom -, hogy amikor Mátyás királyról van szó, akkor még a gyermekeknek is felcsillan a szeme. Mert Mátyás király tényleg varázslatos uralkodója volt Magyarországnak. Mintha nem is történelmi személy lenne, sokkal inkább a népmesék hőseihez hasonlítható. S valóban, népmeséinkben gyakran feltűnik alakja, ezzel is bizonyítva, hogy a nemzet lelki történéseinek a folyamataiban benne és és megtestesül nap mint nap."

Szántai Lajos - "Szent ​őseink nyomában maradva..." - Kun László király
...a ​krónikás és a mondai hagyomány egyöntetűen állítja, hogy az Árpád-házi uralkodók szent királyi ősüknek tartották a hun Attila királyt is. S ugyanakkor elemi erővel tör felszínre az a kérdés is, hogy vajon Kun László és az igen szent elődei milyen vallási alakulathoz tartozó "csillag-ösvényen" járták be az üdvösség útját? De a feltett kérdések magválaszolása természetesen csak akkor lehet igazán lényeges, ha a régi múltban működő szellemi utak, beavatási ösvények és elhangzott tanítások valóban mindörökké érvényesek....

Pap Gábor - Szántai Lajos - A ​Képes Krónika üzenete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szántai Lajos - Továbbélő ​honfoglalás
„.... ​a mese, a mesei világ közöttünk van, és olykor-olykor bennünk, belőlünk is megszülethet. Tehát nemcsak azok az igazi mesék, amelyek öröklődnek nemzedékről nemzedékre, hanem az is lehet igazi mese, ami az ember lelkében megszületik... Mert a népmese nyelvén a legnagyobb igazságokat is - még ebben a modern világban is - ki lehet mondani.”

Szántai Lajos - A ​Két Hollós
A ​Pilis királyi központ volt. Itt egy olyan történelem létezik, amit hogyha nem fedezünk fel újra magunknak, akkor a múltból eredő zavarosságunkból fakadóan, saját országunkat fogják kihúzni a talpunk alól. Teljesen mindegy, hogy egyesek a pogány ősök nevében húzzák ki ezt a hagyományt alólunk, vagy éppen a római katolikus egyház nevében. Mert ugyanazok a csatornák. Egy Szent László királyra senki ne mondja azt, hogy a római katolikus térítésnek volt a bajnoka! Szent László király a római pápával szinte a hadüzenet állapotában állt, mikor a tengermelléket meghódította. És ilyen az egész Árpád-kori történelem. Róma az Árpád-korban Magyarország legfőbb ellensége. A magyar királyok pedig nem indoeurópai törzsből származó uralkodók voltak. akiknek programjában az szerepel, hogy a legfőbb ellenségedet egy karóval üsd agyon. A magyar királyok a szó legteljesebb értelmében az evangéliumi kötelezettségnek és a szkíta ősvallás kötelezettségének megfelelően, a gyűlöletre szeretettel válaszolnak. Megfigyelhetjük, amit például Árpád-házi Szent Erzsébetről lépten-nyomon hangoztat minden létező forrásunk: Akik őt a legjobban gyűlölték, ő azokat szerette a legjobban. A Pálos Rendről látni fogjuk, hogy itt egy olyan vallásos szervezetről van szó, amelynek működését, a megalakulástól kezdve, az aktuális római pápa mindig is gátolta. Évtizedekig folyik a huzavona, hogy a Vatikán elismerje és megerősítse a megalakult magyar rend jogait. Ha ők valóban (és pont) a Pilis belsejében, az összes létező pogány hagyományt irtogatták volna virágos jókedvükben - ahogy ezt történészeink szeretik emlegetni - akkor hogyhogy a római pápaság (akinek ez elemi érdeke lenne) ezt nem tudja, és nem küldi áldását ehhez a számára létfontosságú tevékenységhez?

Szántai Lajos - Atlas ​hungaricus 1528-1850 I-II.
Összefoglaló A ​kiadvány a Magyarországról készült nyomtatott térképeket mutatja be több nyelven az 1528-1850 közötti időszakra. ELŐSZÓ A térkép alkotás, nemcsak műszaki, technikai valósághű megszerkesztésben, de művészi, esztétikai megformálásában is. A legrégibb kínai, egyiptomi térképeknek még misztikus tartalmuk is volt, és a különböző istenhitek motívumai sem maradhattak le a lapokról. A térképek készítői az ország, város ábrázolásánál művészi hatásra is törekedtek, sokszor talán csak önmaguk gyönyörűségére, s még többször a kelendőség érdekében. A régi térképek rajzolói közt olyan művészeket találunk, mint Leonardo da Vinci. Az esztétikum azonban másodlagos, bár nem elhanyagolható szempont a kartográfia történetében. A térképet az emberi megismerés vágya, a tájékozódás igénye hozta létre, hogy aztán szinte munkaeszközzé váljon az utazók, a kereskedők, a kincskeresők és a katonák kezében. A nyomtatás feltalálásával terjedtek el a különböző atlaszok, ország- és várostérképek, segítve az utazót, de az otthon ülő lapozgatót is, akit elsősorban a látvány szépsége ragadott meg. A kor és a technika előrehaladtával a térképek is egyre pontosabbak lettek, s megbízhatóbb forrásai a tájékozódásnak. A térképrajzolók, -szerkesztők alkotását eleinte rézbe vésték, vagy fába, mint pl. Lázár deák (Lazarus) térképét, s ezek a technikák igen hosszú ideig szinte kizárólagosak voltak az egyes lapok, atlaszok kivitelezésében. A munkához mívesség kellett, türelem, pontosság, érzék és technikai tudás. A magyar térképészet mindig is Európa élvonalába tartozott a XVI. századtól egészen napjainkig. Közel 470 éve, hogy az első magyar kéz rajzolta térkép Lázár deák szorgalmából megszületett. „Ez az egy sárguló kis papírlap a késő középkori magyarországi műveltségnek olyan messzeható emléke, mint akár legszebb Corvináink, akár M. S. mester egykori táblaképei, akár a visegrádi vagy budai palota kőemlékei vagy akár az esztergomi Bakócz-kápolna!" - írja a magyar középkor egyik legkiválóbb ismerője, Zolnay László. Most olyan művet kap kezébe az olvasó, mely talán minden száz évben egyszer születik. A magyar kartográfiai művek egy lényeges kivételtől eltekintve (Fodor Ferenc: A magyar térképírás) egy-egy alkotóval, műhellyel, kiadvánnyal vagy egy-egy korszakkal foglalkoznak, s ezidáig nem volt olyan összefoglaló mű, mely több mint három évszázadot ölelt volna át. Szántai Lajos könyve nem történeti monográfia, hanem katalógusa és leírása mindazoknak a Magyarországot vagy annak egy részét ábrázoló térképeknek, amelyek 1528 és 1850 között, atlaszban, könyvben vagy önálló lapként megjelentek, bárhol a világon. Könyvünk csak a nyomtatott térképeket veszi számba, hisz a kéziratos térképek bemutatása köteteket venne igénybe. Szántai Lajos nem vette fel munkájába a város-, megye- és régiótérképeket, célja Magyarország és Erdély kartográfiai bemutatása volt úgy, miként azt a különböző források ábrázolták; sokszor pontatlanul vagy éppen tévesen, de történelmi tény, hogy körülbelül ezer olyan térkép ismert, amely hazánkat mutatja be. A térképek készítői, kiadói, rajzolói, metszői többségükben külföldiek: hollandok, németek, franciák, olaszok, angolok, osztrákok. Forrásaik különbözőek, az egyik kartográfus átvette némi változtatással a korábbi rajzolatokat, feltüntette az esetleges impériumváltozást, vagy éppen kijavította a Duna túlságosan levágott vonalát.

Szántai Lajos - Nagy ​Lajos király őskeresése a Képes Krónika alapján
Olyan ​művet tart a kezében az olvasó, amely nem minden korban születhetett volna meg. Az idő évszázadokon át, érleli, nevelgeti, alakítgatja, hogy egyszer csak, természetesen a megfelelő időben, világra hozhassa azt. Szántai Lajos, aki azokat a gondolatokat magáénak tudhatja, amelyek megjelennek e könyv oldalain, talán nem is sejti, hogy évszázadok, vagy évezredek üzennek általa. Egyszerre felemelő és nagyszerű, s ugyanakkor dühítő és szívfacsaró e mű, de semmiféle képen sem lélektelen. Felemelő és nagyszerű, abban az értelemben, hogy egy évszázadokat átölelő, a magyarság küldetését világosan meghatározó mű elemzéséről van benne szó, de ugyanakkor dühítő és szívszorító, ha a sorok között olvasva megérezzük azt az önként hozott nemzetáldozatot, és persze mögöttük az egyes emberek tragédiáit, amelyet más nemzetek felemelkedéséért vállaltunk. Nem hiszem, hogy van még a világon egy olyan krónika, amely ennyire pontosan kijelöli a múltból merítkező és jövőbe mutató magyar utat. Olvasása során el kell tudnunk szakadni néha a földi, anyagi világtól, felnézünk a csillagokra, és a Képes Krónika szerzőjével együtt olvashatjuk Jézus Krisztus üzenetét: „Új parancsolatot adok néktek: szeressétek egymást." Ezzel az örökérvényű üzenettel találkozhatunk szinte minden lapján ennek a könyvnek. Még akkor is, amikor úgy tűnik, egy kicsit keményebben fogalmaz a szerző, hiszen neki sem célja újabb gyűlölet keltése ebben az amúgy is gyűlölettel teli világban. Ez a könyv messze tovább mutat egy szimbolikus elemzésnél. Nekünk, rólunk szól. Mai vívódásaink, hányattatásaink épp úgy benne vannak, mint ezeknek régi, múltbéli okai is. Egy jó szándékú használati utasítást adnék a könyvhöz. Mindenki, aki kezébe veszi, úgy olvassa, mintha maga Nagy Lajos, vagy Atilla üzenete lenne. Nyitott szívvel, tiszta lélekkel. Sárosi Zoltán

Szántai Lajos - Az ​Örök Királynak leánya
Árpád-házi ​Szent Margitot hihetetlenül későn, 1943-ban avatták szentté. Soha senki nem tette fel a kérdést, miért húzták-halasztották szentté avatását a betegeket gyógyító, s a magyarság lelki-szellemi épsége fölött is őrködő, csodák közt gyöngyszemként ragyogó királylánynak.

Szalai Béla - Szántai Lajos - Magyar ​várak, városok, falvak metszeteken 1515-1800 II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szántai Lajos - Végvári József - Takács Pál - Winkler Zoltán - Hagymás István - "Mutassatok ​utat..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szántai Lajos - Nagy ​Lajos király őskeresése a Képes Krónika alapján I.
Mindenki, ​aki kezébe veszi úgy olvassa, mintha maga Nagy Lajos, vagy Attila üzenete lenne. Nyitott szívvel, tiszta lélekkel.

Falvay Károly - Kardos Ibolya Jolán - Lőrincz Ibolya - Molnár V. József - Pap Gábor - Szántai Lajos - Szekér Klára - Winkler Zoltán - Az ​esztendő köre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szántai Lajos - "Szent ​őseink nyomában maradva" - szent korona, népmese, mitikus történelem
Az ​úgynevezett "alternatív" művelődéstörténet egyik legnépszerűbb hazai kutatójának előadásaiból szerkesztett gyűjteményes kötet. Témák: Szent Korona; Anonymus, a névtelen jegyző; II. Géza; Árpád-házi Szent Margit; Kun László; Hunyadi Mátyás; Őstörténet és népmese; Világszép Nádszál...

Kollekciók