Ajax-loader

Mályusz Elemér könyvei a rukkolán


Mályusz Elemér - A ​Thuróczy-krónika és forrásai
A ​szerző több mint húsz éve foglalkozik a középkori magyar krónikák kérdésével, elsősorban a Thuróczy-krónika problémáival. Beható forrásvizsgálatai lehetővé tették számára, hogy a krónika szavai mögött felismerje a rejtett célzásokat, sőt a valóságot öntudatlanul módosító stíluselemeket is. Filológiai módszerrel, adatszerű tényekkel alátámasztva elemzi a krónikaíró világnézetét és történetfelfogását, bebizonyítja, hogy a krónika végső soron két világot egyeztet: a középkort és a reneszánszt, s ezzel olyan művelődéstörténeti kérdéseket old meg, amelyek a korabeli társadalmi kapcsolatok megértéséhez is hozzásegítenek. Mályusz Elemér több évszázados irodalmi irányzat betetőzését látja a krónikában. Világos áttekintést ad a középkori magyar történetírókról, Anonymusról éppen úgy, mint Kézai Simonról, Küküllei Jánosról vagy a Képes Krónikáról. Anyagát az egykori magyar társadalom szerves egészébe ágyazva tárja az olvasó elé, így ezek a magyar fordításban hosszabb ideje közkézen forgó művek könyvében teljesen új megvilágítást nyernek, és irodalmuk számos meglepő adattal gazdagodik.

Mályusz Elemér - Visszaemlékezések
A ​visszaemlékezés a 20. századi magyar történettudomány egyik kimagasló képviselőjének, a magyar és az európai középkori történelem nemzetközileg is elismert kutatójának, a népiségtörténeti iskola hazai megteremtőjének, Mályusz Elemérnek (1898-1989) a tollából származik. Az 1970-es évek első felében készült, majd a következő évtizedben többször is kiegészített és átdolgozott memoár nem csupán visszaemlékezés, hanem mint Mályusz mindegyik tudományos munkája, ez is hatalmas tényanyagra épülő, rendkívül adatgazdag, szigorú igényességgel, tartalmi és formai műgonddal, nemesen archaikus stílusban megírt mű. Az olvasó a szerző számos nehézséggel, buktatóval terhes, de nem kevés sikert is felmutató gazdag életpályáját gyermekkorától egészen hatvanéves koráig kísérheti e kötetben nyomon. Mályusz visszatekintve életének fontosabb mozzanataira, fordulópontjaira nem egyszerűen egy kronologikus felépítésű memoárt vetett papírra. A fő hangsúlyt tanulmányainak, rendkívül tudatos életpálya-választásának és ezzel szoros összefüggésben tudományos érdeklődésének és munkásságának a bemutatására helyezte. Személyes sorsának alakulását, tudományos tevékenységét és sikereit, életének buktatóit egy rendkívül sajátos, már-már radikálisan konzervatív jellegű szemszögből, igen életszerűen kívánja láttatni, ügyelve arra is, hogy az általa át- és megélteket mindig az adott időszak politikai, társadalmi és kulturális jelenségeinek, eseményeinek összefüggéseibe ágyazva tárgyalja.

Mályusz Elemér - Turóc ​megye kialakulása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mályusz Elemér - A ​középkori magyarság település- és nemzetiségpolitikája
Mályusz ​szerint a középkori magyar királyság első két évszázadát tulajdonképpen asszimiláló politika jellemezte, ... csupán a 13. századtól történt változás, midőn a királyi birtokok adományozások révén az uralkodói hatalom rovására megerősödött magánbirtokosok kezébe kerültek. Ekkor a széttelepítő politikát az idegen népek koncentrálásának politikája váltotta fel, ... A következő két évszázadban ismét módosult a magyar királyi nemzetiségpolitika, mikor is a nem-magyar népek egy része tényleges autonómiát nyert.

Mályusz Elemér - A ​konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog
Sorozatunkban ​a magyar polgári történetírás legjelesebb - új kiadásban nem hozzáférhető - munkáit kívánjuk ismételt megjelentetéssel, vagy esetleg még kéziratban heverő művek publikálásával a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni. Azokat az írásokat, amelyeket a második világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai akarat iktatott ki a tudományos gondolkodásból, az egyetemi tananyagokból, a közkönyvtárakból és az érdeklődő nagyközönség látóköréből. Tudjuk, hogy a megjelentetendő írások témakörében a legtöbb esetben születtek újabb feldolgozások, de hiszünk abban, hogy a történettudományban is vannak állandó, "örök" értékű művek, melyek időszerűségét nem érinti egy-egy részletük (netán egész témakörük) későbbi, mégoly "korszerű" feldolgozásának megjelenése.

Mályusz Elemér - Az ​V. István-kori gesta
Szerzője ​sokáig bizonytalan volt. Csupán a kort, amelyben keletkezett, lőhetett pontosabban meghatározni. Míg Béla király jegyzőjét három kancelláriában is kereshettük, abban régóta toljon az egyetértés, hogy az a gestaíró, aki közvetlenül Kézai Simon előtt élt, csak V. István uralma alatt működhetett. Lehet, felőle is szétágazóbbak volnának a vélemények, ha már korábban magára vonja a kutatók figyelmét, s nem másfél századdal Anonymus munkájának ismertté válása után dereng fel a sejtés, hogy krónikáink szövegébe belejavított a IV. Béla és Kun László közti rövid időszakban valaki, aki történetírónak érezte magát. Ki tudja, mily bizarr föltevésektől menekült meg azáltal történettudományunk, hogy nem a XVIII. században kezdték találgatni élénk fantáziájú kutatók, vajon mely krónikarészek származnak V. István kortársától, hanem erre csak a tudományos kútfőkritika megerősödése után került sor, amikor a megfontolt óvatosság általánosabb lett.

Mályusz Elemér - Az ​erdélyi magyar társadalom a középkorban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mályusz Elemér - Zsigmond ​király uralma Magyarországon
A ​XIX. század történetirodalma lenézően Lumpáciusz Vagabunduszhoz hasonlította az 1387-től ötven éven át uralkodó Zsigmond magyar királyt. Napjainkban azonban egyre differenciáltabb kép alalkul ki róla. Történetírásunk elismerően szól békepolitikájáról, mellyel igyekezett a háborút kiiktatni az államok közötti ellentétek megoldásából. Történettudományunk Nesztora, Mályusuz Elemér professzor, több évtizedes kutatásainak eredményeként írta meg e fordulatos életű uralkodó magyarországi működését. Megmutatja, hogy Zsigmond milyen gazdasági, társadalmi, politikai körülmények között igyekezett hazánk sorsát kormányozni. A társadalomtörténész érdeklődésével vázolja az egyes osztályok helyzetét, a bárói ligák harcát, a hazai kultúra átalakulását. Hatalmas tényanyagra épülő művét nemesen archaikus stílus, világos elemzések s számos új eredmény jellemzi. A könyvet jól megválasztott képanyag és egy térkép egészíti ki.

Mályusz Elemér - A ​magyar történettudomány
Arra ​a kérdésre keres feleletet: Támogatja-e történetírásunk a népi gondolatot, igyekszik-e a korszerű nemzeteszmét megfogalmazni? Sorra véve mindazokat az intézményeket, amelyek a magyar történettudomány munkásait összefogják, tárgyilagosan rámutat szervezetük elavult részeire, valamint oly hiányaikra, amelyek az eredményes tevékenységet gátolják. nem közismert jelenségeket ismertet tehát, hanem terveket, amelyek alkalmasak legnemzetibb tudományunk fejlesztésére s egyszersmind a magyar közgondolkozás irányítására. A multtól örökölt intézmények, mint az Akadémia, az Egyetem, a Nemzeti Múzeum működésének kritikájával s a jövő feladatainak megállapításával mintegy kettős tükörben mutatja meg napjainkat, a jelent, az uralkodó szellemtörténeti s a feltörekvő népiségtörténeti irányzat ellentétét, valamint világnézeti különbözőségüket. A tanulmány, elutasítva az elavult politikai nemzet fogalmát, nyílt hitvallás a népi gondolat érvényesülését jelentő új nemzeteszme mellett, ugyanakkor azonban rámutat az all-deutschok magyarellenes történetfelfogásának veszélyeire is.

Mályusz Elemér - Egyházi ​társadalom a középkori Magyarországon
Mályusz ​Elemér művének új kiadását egy közel 1300 tételből álló bibliográfia egészíti ki, amely az 1947 és 2005 között megjelent, a középkori magyar egyháztörténet témában írt szakirodalmat foglalja magában. Az 1943-44 fordulóján írt, majd 1971-ben megjelentett monográfia valószínűleg Mályusz Elemér munkái közül a legérdekesebb, a szélesebb olvasóközönség számára is élvezettel olvasható mű. Az Egyházi társadalom a középkori Magyarországon hat évtizeddel elkészülte, és három évtizeddel első kiadása után sem veszített jelentőségéből. A benne foglalt kutatások eredményei a mai napig meghatározóak, a magyar középkorral, egyháztörténettel foglalkozó kutatók, hallgatók számára megkerülhetetlenek. A szerző a témát megírásának idején újnak számító, a nyugat-európai középkorkutatókéhoz hasonló módszertani megközelítéssel dolgozza fel: több kritikai vizsgálatnak veti alá a középkori magyar egyház történetére vonatkozó latin nyelvű okleveles, elbeszélő és dekretális forrásokat, és ezen módszertani megközelítés segítségével a korszak egyháztörténetét a korabeli magyar állammal és társadalommal összefüggésben szemléli. Mályusz nem csupán a középkori magyar egyház társadalmának egyes rétegeiről értekezik, hanem arra is rávilágít, hogy mindezen társadalmi csoportok hogyan hatottak egymásra, a világi társadalomra, valamint a korabeli államszervezetre.

Mályusz Elemér - Borsa Iván - Zsigmondkori ​oklevéltár VII.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mályusz Elemér - Magyarország ​története a felvilágosodás korában
Mályusz ​Elemér (1898-1989) elsősorban a középkorkutatás egyik legjelentősebb alakjaként ismert, pedig majd két évtizeden át behatóan foglalkozott a 17-19. századi magyar társadalom és kultúra történetével is. Mályusz 1930-1934 között a szegedi tudományegyetem professzoraként a középkor-történetei kurzusok mellett újkortörténeti előadásokat is tartott. Az 1931/32-es tanévben a magyarországi barokk és felvilágosodás történetét hirdette meg és adta elő hallgatóinak. Ennek az egész éves előadás-sorozatnak az anyaga mind ez idáig sehol sem jelent meg, de kézirata fennmaradt a szerzi hagyatékában. A kéziratot két másik, rövidebb terjedelmű előadásanyag vezeti be. A(z) Magyarország története a felvilágosodás korában (Könyv) szerzője Mályusz Elemér.

Mályusz Elemér - A ​vörös emigráció
Mályusz ​Elemért a hazai történésztársadalom még mindig elsősorban csak a magyar középkorkutatás legjelentősebb alkotói között tartja számon, pedig a későbbi századok tanulmányozása kapcsán is máig maradandót tudott alkotni a barokk, a felvilágosodás vagy a reformkor általa érdekesnek és művelésre érdemesnek tartott témaköreiben. Szintén ő volt az, aki úgy gondolta, hogy a Trianon utáni megváltozott helyzetben a magyar történettudomány legfontosabb feladata a népi gondolat, a népi nemzetfogalom érvényesítése, amelyben benne foglaltatott a szomszédos utódállamokban rekedt magyarság kulturális-szellemi összetartozás-érzésének felkeltése, megőrzése is, amit Mályusz a magyar "néptalaj" és "kultúrtalaj" változásainak történeti vizsgálatától remélt.

Kollekciók