Ajax-loader

Ignácz Rózsa könyvei a rukkolán


Ignácz Rózsa - Titánia ​ébredése
- ​Királynőm szíve egy szörnyért hevül - mondja Puck a Szentivánéji álomban Titániáról. Titániát Oberon varázsolta el; Ignácz Rózsa hősnőjét: Litovszky Teklát - önmaga. Első férje kozmopolita világfi, a Monarchia egyik legnagyobb építkezési vállalkozója; az igazinak hitt, valódinak érzett szereleme második férje egy k. u. k. tábornok. Ennek özvegyeként, önmaga bűvöletében él. Az emlékezés képernyőjére önmagának visszavetített eseménysorokat néz, újra hallja, újra éli múltját, a kellemetlent nem veszi tudomásul, a valóságra ébresztő gondolatokat elhessenti. Mintha azt akarná példázni egy letűnt, maradék világ tagjainak s alaposan a mában gyökerező, de feléje érthetetlenül, torzan vetülő hozzátartozóinak, hogy a boldogság elhatározás kérdése. Megéli lánya tragikus érzelmi válságát, azt a kiábrándulást, amitől az megzavarodott értékítélettel egyszerre szörnyetegnek láttatja az addig szeretett élettársat, de ő maga kiábrándíthatatlanul tovább szeret egy olyan álomképet, amitől csak a halála révén szakadhat el. Élete utolsó pillanatai ébresztik önmagára Teklát, aki érzékenységénél, jóra és nemesre való fogékonyságánál fogva alkalmas lehetett vona egy teljesebb, emberibb életre, de a magaszőtte álomvilágban semmiért sem harcolt, mindig azt kapta, amire szüksége volt, nem küzdött meg környezete gyarlóságaival, bűneivel, s ezáltal ő maga vált gyarló, társadalmi "fagyönggyé", s mint asszony - önmaga varázslatába zártan szerette a tündéri szörnyet: saját önmagát.

Ignácz Rózsa - Tóparti ​ismerősök
"Három ​kisregényemben, három hosszabb, egy rövidebb elbeszélésemben és a Mesterségünk jegyében címen összefoglalt pillanatképekben ismerős-ismeretlenek serege él, nyaral, szeret, bukdácsol, tervez, bölcselkedik, fintorog, utat keres és célba ér. Majdnem valamennyi történetem színhelye "Európa legszebb szeme" - ahogy Krúdy nevezte a Balatont. - A csábító, szerelmeseket kerítő tó, ahol egyformán tud izgalmasan szép, eleven, s ugyanakkor kietlen is lenni az élet. Az Özvegy nyárban, ebben az 1945-ben játszódó kisregényben, mint üldözöttek kétes menedékére emlékszik vissza e tóra a magányos "egynyári asszony", Rókanének a Zala-parti hegyközség szőlős gazdánéjának ez a szelíd víz veszi el egyetlen katonafiát, itt siratja el utolsó csikóját az alföldi öreg Sallai is, s itt üdvözli az új gépesedő világot. Tóparti ismerőse Kormos Pirinek, az öntudatos, mindig többre törő szövetkezeti fiatal parasztlánynak Méhes Mihály szegényparaszt városra futamodó, elfinnyásodott fia is, s a Tájrendező Vállalat újraértelmiségi ifjú mérnöke itt készíti el élete legszebb tervét, s éli meg a partner-szerelem dicstelen kudarcát. Valahol "Balatonillatoson", turnéja utolsó állomásán szakít örökre a boldogtalan nagy színésznővel ifjú, csetlőbotló kedvese egy rezignáltan bölcs, jó humorú, kortalanul öreg költőnő bolondos házatáján. Nemcsak az én ismerőseim ők, hanem egymás ismerősei és talán mindannyiunké. Mai emberek, értelmiségiek és parasztok, művészek és munkások, dolgozó, nyaraló, alkotó vagy pihenő emberek, akik lelkileg nekivetkőztek a tóparti nyaraknak, jellemük és sorsfordulataik mérésre készen, művészi megörökítésre várón tárultak fel előttem."

Ignácz Rózsa - Szavannatűz
Egy ​fiatal afrikai tanító, zsebében frissen szerzett oklevéllel, hazakészül vakációra, de törzse akkor már régen nem tartózkodik a régi szálláshelyén, a szárazság miatt előbb megütköztek a környék egyetlen kútját őrző más törzsbeliekkel, majd fölkerekedtek, és elvándoroltak valahová messze. Gidran - egy másik történet főszereplője - teljesen árva, alig tizennégy éves, és fejletlen termetű, abból él, hogy rákokért, korallokért vagy kagylókért búvárkodik, kókuszt szüretel éhbérért, s hasonló alkalmi munkákon tengődik. Agenga szintén árva, anyját krokodilus ölte meg, apja messzi városban él - ő pedig rövidlátó, és szemüveget kap. Vadbőrcserző Gaspar színigaz történeteket mesél életéről. Irua pedig szintén árva, szülei a felszabadulási harc során vesztik életüket, őt magát egy világhíres, szintén színes bőrű énekesnő viszi magával Párizs környéki kastélyába, amely egy egész csoport sárga-barna-fehér árvának nyújt otthont - a kislány azonban hazavágyódik szülőföldjére... Árvaság, nagy-nagy szegénység és még nagyobb emberség, melegség és jóság, hatalmas, felszabadulóban feszülő energia árad ebből a novellafüzérből, mely végtelenül gazdag színárnyalatokkal festi meg a mai Afrika mindennapi életét.

Ignácz Rózsa - Hazájából ​kirekesztve
A ​szerző ezt írja műve utószavában, magának regénye hősének, s több mint kétszáz éve jobblétre szenderült Mikes Kelemennek: "A mi szerencsénk, utókoraiké, mind férfiaké, asszonyoké, leányoké és más serdülő emberpalántáké, minden magyar szót olvasni szeretőke, hogy élt, él kijed, elménkben él, amellyel elgondolhatjuk, elképzelhetjük, képet formáhatunk magunknak Kelemenről. Bennem leginkább az a Kelemen képzett meg, s az él, aki az édesanyja hazatérésre ösztökélő levelét megőrzi, és mint utolsó kincséről egy kis rokoni szeretetért még arról is lemond, másnak adja. Kétszeresen özvegy édesanyját, árva Torma Évát annyira, annyiszor elképzeltem, hogy alakját, formáját látni vélem s hangját hallani. Próbáltam én őt ezeken a lapokon másokkal is láttatni és megbecsültetni."

Covers_16871
elérhető
11

Ignácz Rózsa - Orsika
Arról ​a korról szól ez a regény, amikor Magyarország három részre szakadt. Európát elnyeléssel fenyegette a török hódoltatás. A Habsburgok bekebelező tervei a másik oldalról tették bizonytalanná az ország helyzetét. A fiatalság egy része új életformával igyekezett életben tartani magát ebben a nemzeti nyomorúságban. Parasztlegény is literátus emberré vált, több nyelven levelező, titkárkodó, tolmácskodó íródeákok kora ez. Koruk meggyúrta, kemény próbára tette jellemüket, ritka világos és erős fölismerését világosította meg nemzeti hovatartozásuknak. A regénybeli történet a tizenhat esztendős, árva Petheő orsika alakja köré fonódik. Elszegényedett nemesi kisasszonyka ő, fiú módra él bácsikájánál, a komáromi várparancsnoknál. A regény azt beszéli el: a forrongó korszakban hogyan válik ez az osztályából, nemzetiségéből, vallásából és hazájából egyaránt kiszakadó, szerelemre, barátságra bátor, vívni, lovagolni tudó lány teljes emberré.

Ignácz Rózsa - Róza ​leányasszony
Ignácz ​Rózsa közelről ismeri a színház világát és a magyar színészet történetét. Ebben a regényében két színész: Benke József és leánya, Laborfalvi Róza élettörténetén keresztül a magyar színjátszás kezdeteit mutatja be. Legendás színészek elevenednek meg: Lendvay, Hivatal Anikó, Kántorné, Déryné... és híres írók: Jókai, Petőfi, Szigligeti, akik mind szinte romantikus küzdelmet folytatnak a magyar színjátszásért és rajta keresztül az egész magyar irodalomért és kultúráért. Ignácz Rózsa terjedelmes történelmi regényének mellékleteként metszetek és fényképek mutatják be az akkori Pestet, a színházat, a színészeket.

Ignácz Rózsa - Utazások ​emlékkönyve
"Miért ​emlékkönyv?" Azért-e, mert az elmúlt másfél évtized alatt több-kevesebb szerencsével, szelíd kalandozással, idegenben élő barátok, ismerősök és ismeretlenek életformájának meglelésével, átélésével már lezajlott útiélményekről tudósít, vagy, remélem, szórakoztat is ez az írásom? Az adatok közlésekor pontosságra törekedtem, de végtére is, bevallom, meglehetősen szubjektív hangvételű ez a világért sem csak útleírás. Könyvem nemcsak szép és érdekes tájak szavakkal festett képe akarna lenni. Történetek, kis novellák is sorakoznak benne: az essexi angol farmer családról, a chicagói gabonatőzsdéről, az USA-ban élő jó barátokról és furcsa figurákról, a kaliforniai kővé vált erdőről, egykori holland "udvarlómról", vagy például az "olasz csizma sarkán" tett kirándulásról. A már lepergett tizenöt év alatt majdnem két esztendeig éltem idegenben. S akkor még nem is számláltam erdélyi utaimat. Hiszen, ha szülőföldemet látogatom, nem idegenbe megyek; múlhatatlan érzésem, hogy Erdélyben otthon vagyok. Valójában itthon Magyarországon élek, Budapesten, az Irinyi József utcában. Itthon gondolom el leghívebb, örökösen munkára serkentő barátom: az íróasztalom mellett, hogy milyen volt máshol, s hogy minden utazásnak, akár szénásszekér tetején tettem azt, akár vonaton, hajón, autóban vagy repülőgépen, mindenik útnak legszebb vége a "hazaérkezés". E szavakkal indította útjára ezt az írását az azóta elhunyt kitűnő írónő, Ignácz Rózsa.

Covers_128919
elérhető
1

Ignácz Rózsa - Rézpénz
Ignácz ​Rózsa (1909-1979) egyik legjelentősebb erdélyi témájú regényét tartja kezében az olvasó. A történet egy tehetséges fiatal magyar színésznő, Türje-Szász Klári és egy nős ember, Deák Ádám feltaláló ezermester szerelme köré szövődik. Deákot rábeszélik, hogy hamisítson román pénzt, réz húszlejeseket. A cél Erdély függetlenítése lenne mind Magyarországtól, mind pedig Romániától. Amikor lebuknak, a joginál sokkal nagyobb vereséget szenved Deák Ádám, mivel ártatlannak minősítik a felbujtó román gazdával, Moganuval szemben, akit, mint eleve tehetségesebb felet tartanak csak képesnek a pénzhamisítás tervére. A bíróságon elhangzó felmentő beszéd az uralkodó román nemzetiség leglesújtóbb véleménye a magyarságról. A míves stílusban megírt, fordulatos cselekményű regény annak a nemzedéknek az életérzését eleveníti föl, amelynek hétköznapjait végzetesen szétzilálta az első világháborút követő világpolitika, s amely ma is a túlélés ezernyi leleményével keresi a megmaradás, az önmagára találás rejtett ösvényeit.

Ignácz Rózsa - Torockói ​gyász
Az ​írónő a könyvéről: - Kisgyermekkoromban magam is láttam a havasok közé ékelt erdélyi városkában a fehér falú házak ablak köré meszelt különös jelet, a vörös karikát, amit a néphagyomány torockói gyásznak nevezett, Bányás-atyafiság élőszavából hallottam először emlegetni azt a munkás-néphagyományt, mely egy kicsiny népközösség régi, történelmi jogának emlékét őrizte. Írott emlékekben mintegy tíz évvel ezelőtt találkoztam először az Aranyos menti székelyek forradalmi perének leírásával, okmányaival. Azóta egyre sarkallt a gondolat, hogy méltó emléket kell állítanom történelmünk irodalmilag mindmáig nem méltatott hőseinek: Székely Borbála bányász-parasztleánynak, két vőlegényének: két húsz esztendős bányászlegénynek, Kriza Katalin tizenhét éves papleánynak, aki a maga életét is feláldozva templomot gyújtott fel vészjelző tűzként, csak hogy egy eltiport emberi közösség igazságát világgá kiálthassa.

Ignácz Rózsa - Anyanyelve ​magyar
Földbe ​süppedt, régi kolozsvári úriházban kezdődik ez a regény. Az ablakok pereme a járdát érinti és új idők új embere felülről néz be rajtuk. Biedermeier-hangulatokkal átszőtt régi világ süllyed el így lassan szemünk láttára a történelmi idők szélzúgásába és az új magyar ember, aki ki tud lépni az összeomló falak közül, új szemmel nézi a megváltozott világot. A fiatal erdélyi magyarokról szól ez a könyv, akik másképpen járják életük útját, mint apáik, mert az új idők mást követelnek tőlük.

Ignácz Rózsa - A ​vádlott
Kérem ​az olvasót, ezt a könyvet vegye komolyan. Aki írta, napjainkban lenne kilencven esztendős; húsz éve halott már. Voltaképpen élhetne még - mintegy ugyanabban az életben harmadik életet, s minden bizonnyal boldogabbat, mint tényleges létidejében. Ki volt Ő, helyesebben: ki hát Ignácz Rózsa? Pályájának első szakaszán ízes nyelvi leleménnyel, erős nemzeti kötődéssel, megszenvedett erdélyiséggel feltűnő, széles körben sikeres íróasszony. Hódolat övezi, úgy tetszik, sorsa készen van, olajozott sínen szalad. A háború után röviddel minden megváltozik körülötte. Csend, ellenséges és vészjósló csend borul rá, az üvegharangok fullasztó, levegőtlen csöndje. Amit eddig írt, kitűnő regényeinek sora, zúzdába kerül, "Szerencsés esetben" süllyesztőbe. Az irodalom történetéből agyonhallgatással próbálják kitörölni. A politikai diktatúra a politikai vétkeket néha - kellő vezeklés után - megbocsátja. A világlátás másságát azonban soha. Alkotóként tudom, milyen az: látványosan különbözni az egyformára mázolt alapszíntől. S az empátia segít, vagy azt is elképzeljem, amit nekem koromnál fogva és kései indulásom okán mégsem kellett teljes súlyában megtapasztalnom: milyen lehetett az ötvenes évek nyílt szellemi terrorja közepette szabadon gondolkodó írónak lenni?

Ignácz Rózsa - Kóborló ​kisfiú kalandjai
Mikor ​a függetlenségét súlyos áldozatok árán éppen hogy elért Kelet-Afrikában élhettem - néhány hónapon át - akkor érezhettem át mélységes megrendüléssel annak a sok-sok árván maradt, tanulásban mégis életrevaló fekete kisfiúnak a sorsát, aki szavannákon, havas hegyóriásokon, szabadon garázdálkodó nagyvadak , elefántcsordák, csuik, zebrák, zsiráfok serege között vándorolva kóborolta be Kelet-Afrika gyönyörűséges "Svájcát", szülőföldjét: Kenyát. Kis hősömnek Kitongó-Kitendzsinek ősei még hatalmas afrikai fák tetejére lombok közé rejtett kis házikókban éltek, a kis kóborló fiú már egy gőz hajtotta kompra lopakodva, átkelő teherautók, buszok alá kucorodva indult kisgyermekfővel munkát keresni, csak azért is tanulni, szülőföldje szeretetétől elszakíthatatlanul értékes emberré válni. Kalandjait a mérges kígyóval, a kafferbivallyal, a kis kóborló-dolgozó tolvajnak is kikiáltó gonosz emberekkel, szabadulását a szenvedő gyerekkorból ebben a könyvben próbáltam elmondani a mi rendezett körülmények közt élő, boldog magyar gyerekeinknek.

Ignácz Rózsa - Keleti ​magyarok nyomában
A ​nagy erdélyi írónő 1938 és 1940 között beutazta egész Kelet-Európát, a szovjet-határtól a Fekete-tenger bolgár partjáig, mindenütt magyarok után kutatva, hogy hírt hozzon az orosz határszélen élő bukovinai székelyekről, a moldovai csángókról,a dunai kikötők magyar hajósairól, Bukarest és a Dobrudzsa magyarjairól. E regényes útirajz egy új magyar világot tár fel előttünk, amely úgyszólván itt van a szomszédságunkban és mégis mintha óceánok választanák el tőlünk elhagyatottságában.

Ignácz Rózsa - Mámoros ​malom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ignácz Rózsa - Két ​élet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ignácz Rózsa - Papírmalom
A ​gyermekkor felejthetetlen világa elevenedik meg az írónő új regényében, mely át meg át van szőve személyes emlékekkel. Bajkó Györgyi a mű főszereplője nemcsak a naga első szerelmének varázslatos és csacska bakfisélményeit meséli el, hanem annak a drámai szerelemnek a történetét is amelyet nővére él át, és amelyért - segítőkészségében - ő majdnem testi épségét áldozza. Szép szomorú mulatságos és tragikus mozzanatok fonódnak egybe a regény lapjain, megidézve egy nehéz - és azóta letűnt - korszak sok problémáját, emberi gyengeségeit, de nem egy tiszta érzelmét s törekvését is.

Ignácz Rózsa - Az ​igazi Ibrinkó
Az ​Erdélyben született írónő tündér-szép meséiből sorozatot tervez a Tertia Kiadó, melynek első darabja Az igazi Ibrinkó. Ignácz Rózsa méltatlanul elfeledett alakja a XX. századi magyar és erdélyi irodalomnak. A háború előtt megjelent munkáit irredentának és klerikálisnak bélyegezte a cenzúra, ő is - mint annyian mások - áldozatául esett az 50-es évek kultúrpogromjának, tíz év hallgatás után is csak, mint ifjúsági író publikálhatott. A kényszer szülte helyzetből csodás történetek születtek. "Jártomban-keltemben sok mesét hallottam, volt olyan köztük, amit szinte,készen találtam." - mondja magáról Ignácz Rózsa. - "Kisgyermekkoromban erdélyi hazámban nagyanyám talált ki számomra meséket, egy székely asszony mondott csodás történeteket, meg egy román hegyi pásztor. Ezeket a történeteket nekem mesélték." Valamennyi mesét gyönyörű magyar nyelven, élvezetes stílusban mondja tovább olvasóinak, így Az igazi Ibrinkót is, amely az erdélyi havasokba, a Szent Anna-tó partjára röpíti el az olvasót, ahol végül győz az igazság, miután Ibrinkó, az emberséget vállaló és embernek is maradó tündérfi legyőzi a székelyeket sanyargató kegyetlen és zsarnok Rettegj nevű óriáskirályt. A könyvet Katulic László izgalmas, szép illusztrációi díszítik. Meggyőződésünk, hogy szülők és gyermekek is örömüket lelik e mesében, és reméljük, végre az írónő szülőföldjén, Erdélyben is olvashatják az emberséget választó és vállaló igaz Ibrinkó történetét.

Ignácz Rózsa - Született ​Moldovában
Szerző ​a könyvéről: Moldova az a hely, ahová réges-régi, gyerekkori nosztalgiától űzve kétszer jutottam el, súlyos megpróbáltatások között. Még hírét sem láttam akkor, mégis, írtam már Moldováról, e kies tartományról néhány oldalt az ANYANYELVE MAGYAR-ban. Gyütjöttem a róla szóló székely balladákat és népénekeket: éveken át olvastam a Moldovára vonatkozó irodalmat. Mikor kis gyermek voltam Erdélyben, a határszélen éltünk. Hallottam suttogni a székely cselédek között arról, aki valami nagy-nagy bűnt követett el, hogy átszökött a grádicon és „bevészett a Móduvába”. Moldova az a hely volt gyermekkoromban, ahova elveszni mennek a magyarok. És egyik hét év előtti nyári utamon magam is majdnem életemet vesztve megtapasztaltam a moldovai csángómagyarok között, hogy mit jelent az: elveszni Moldovában. Az én kis hősöm, David Ghergheli, akinek apját még Gergelynek hívták, már ott született, a veszendőség földjén. Legyen hát regényének címe ez a puszta tőmondat: SZÜLETETT MOLDOVÁBAN.

Ignácz Rózsa - Családi ​mondakör
„Jó ​volna megérni a késő öregkort. Jó volna nagyszülő módjára hallgatni, mosolyogva, hogy a gyermekem a gyermekének meséli: «tudod, mikor én gyerek voltam, az akkori hadászati tudomány szerint ernyővel ugrottak ki a repülőgépből a katonák». S az unoka fitymálva kérdené: Ejtőernyő? Hát az minek? Olyan ócskaság? Ma már ki sem kell ugrani, ma már… Vajon, mit mondana?” – A Családi mondakör történetei, anekdotái ezek a mesék, a múlt értékes darabkái. Személyes vallomás, mely különös társadalmi és történelmi érzékenységgel mutatja be nemcsak a család történetét, de azt a világot is, mely Ignácz Rózsa szülőföldjét jelenti.

Ignácz Rózsa - Ikerpályáimon
Ebben ​a munkájában Ignácz Rózsa művészi eszméléséről, pályájakezdetéről vall. Emlékezésében-önvallomásában megejtő szubjektivitással és őszinteséggel tárja fel gyermekkorának és ifjúkorának meghatározó élményeit, színésznői pályafutásának történetét, írói kibontakozását, azt az utat, amelyet "színpadtól íróasztalig" tett. Könyvéből egy izgalmas és igen rokonszenves egyéniség szemszögéből rajzolódik ki az első világháború utáni erdélyi világ, a harmincas évek Budapestjének művészi, írói és színházi képe, Firenze és Párizs...

Ignácz Rózsa - Anyanyelve ​magyar / Levelek Erdélyből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ignácz Rózsa - Márványkikötő
Egy ​budai bérház életéről szól ez a kis regény, a felszabadulást követő első hetek fejvesztett zűrzavarában, a lassú eszmélés, magához térés fokozatosan derülő hangulatában, és befejeződik abban a szimbólum erejével ható, felejthetetlen pillanatban, mikor a romház lakásaiban kigyullad a villany - "s az elzüllött, szemérmetlen sötétség helyét a világosság szemérme foglalja el." Ignácz Rózsa kis regényében tökéletes művészettel egyesül a realisztikus meglátás a költői képzelet megkapóan eredeti leleményével. A Márványkikötő nemcsak nagyértékű költői alkotás, hanem maradandó érvényű dokumentum is.

Ignácz Rózsa - Ünnepi ​férfiú
Regény ​Szent László királyról a múltban, a jelenben és a jövőben. Krónika, regény, dráma, interjúk, tanulmányok, helyszíni közvetítés, napló, levelek és vallomások. Kodolányi János levele Ignácz Rózsához, mint bevezetés, Makkai Ádám rövid „előszó helyett” című írásával. Mint Makkai Ádám -- az írónő Amerikában élő fia -- rövid bevezetőjéből megtudjuk, Ignácz Rózsának több regénye is maradt kéziratban. Ezek közül _A születésnap körül_ című 1982-ben az Egyesült Államokban jelent meg. Az Ünnepi férfiúval kivártunk, hogy itthon adhassuk ki. Az igen érdekes regény Szent László alakját és a vele kapcsolatos hagyományokat mutatja be a múló időben. László királyt a magyar történelem egyik legnagyobb egyéniségének tekinti, aki tartalmas és tartós szintézist tudott teremteni a keletről hozott ősi hagyományok és a nyugatról kapott kereszténység, az európai kulturális értékek között. A Szent László-képet érzékletesen, személyesen rajzolja meg. A személyesség az írói kompozíció felépítéséből is kiolvasható: először tárgyilagos, később a személyes motívumok kapnak nagyobb szerepet. A regényírói, esszéírói attitűd váltakozik a műben, míg a könyv zárófejezetei már inkább a mű születésének körülményeit, azaz a 40--50-es évek nehéz tapasztalatait írják le.

Ignácz Rózsa - Prospero ​szigetén
Az ​erdélyi származású, Kovásznán született írónő élete szorosan, sokrétűen kötődik a színházhoz. 1931-ben végez-te el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940 között a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Prospero Szigetén című, először 1960-ban megjelent, kötetében korának kiemelkedő színészeiről, színházi emberiről olvashatunk. Sokak között Bajor Gizi, Ódry Árpád, Hevesi Sándor pályaképe egyrészt szórakoztató olvasmány, másrészt kiváló kordokumentum napjaink érdeklődőinek is.

Ignácz Rózsa - Hajdanában ​Zambiában
Hajdanában ​történt, réges-régen valahol Afrikában, éppen Zambiában, hogy megérett kókuszdió, s le kellett szüretelni. Felmászott egy afrikai ember a fára érte, de amikor a kését felemelte egy légy megcsípte az orrát. Lett is belőle nagy bonyodalom! Pottyant a kés, ugrott az asszony, menekült a kígyó, sivított a patkány, megijedt a csóka, kapta a majom fülét, kiesett a mangó a majom szájából, rápottyant az elefánt kobakjára, megiramodott az elefánt, meglazult a hangyavár teteje, rázuhant a hajnalmadár fészkére, s hogy még mi történt, megtudja, aki elolvassa a mesét. De annyit elárulhatunk, hogy a fekete légy azóta is csak zümmögni tud, és nem beszél. A mulatságos afrikai csalimesét Würtz Ádám sok színben pompázó, érdekes, tréfás rajzai kísérik.

Ignácz Rózsa - Vámos Magda - Tűzistennő ​Hawaiiban egykor és most
Egykor, ​amikor még kevés hazai világjáró írhatott könyvet távoli tájakon szerzett élményeiről - pontosan 1961-ben -, jelent meg először Ignácz Rózsa és Vámos Magda Tűzistennő Hawaiiban című kötete. Ezt a munkát a társszerzők magyar származású barátnőjük: Valérie Yamamoto közlései nyomán, levelek formájában írták meg. Yamamoto egyetemi tanár magyar felesége tizenkét esztendeig élt Hawaiiban, tapasztalatai a negyvenes évekig nyúlnak vissza. Most, azaz a hetvenes évek elején Ignácz Rózsa személyesen is hosszabb időt tölthetett Pele tűzistennő birodalmában, a Hawaii szigeteken. Az új élményekből új könyv született, mégpedig olyan formában, hogy a társszerzők az elbeszélésbe belefoglalták az olvasóközönség által megszeretett Valérie életregényét, sőt új hírt is adnak további sorsáról. Ez az útirajz nemcsak tájfestés, útikalandok sora, hanem egyben korrajz is; bemutatja, miként vált Honolulu a világ legpazarabb fürdőhelyévé, a szuperhippik fővárosává. Közvetlen hatások, személyes felfedezések visszhangjaként megelevenedik előttünk a csodálatos szigetvilág érdekes története, az óceániai népszokások, az egykori hawaii királyság regényes sorsa. Az USA ötvenedik államának mai élete ezernyi színben csillan fel az olvasó előtt.

Ignácz Rózsa - Tegnapelőtt
Az ​erdélyi származású, Színiakadémiát végzett Ignácz Rózsát íróként is nagyra becsülik szakmai körökben, de nevét a mai olvasók között csak kevesen ismerik. Ahogy Szabó Magda mondta róla: „Ignácz Rózsának meg kellett halnia ahhoz, hogy hivatalosan is ki merjék mondani róla, milyen jelentős alkotó volt...”. Műveinek visszatérő témája Erdély, a Balaton mára már letűnt világa, vagy színháztörténetünk kiemelkedő alakjai. Ebben az elbeszélésgyűjteményében főként a felnőtté válás nehéz időszakát, a szülők és önálló életet kezdő gyermekeik kapcsolatát mutatja be.

Ignácz Rózsa - Levelek ​Erdélyből
Néhány ​szerény levél ez a könyv: Erdélyről és Erdélyből. Mert néha innen sóvárgott haza az írás, az emlékezés. Máskor a friss élmény izgalmából izent, adott hírt odatúlról. Ezerkilencszázharminöt-harminckilenc között íródtak és mind az 1919-39 közti Erdélyről beszélnek.

Ignácz Rózsa - Urak, ​úrfiak
Nagyszabású ​társadalmi tabló az Urak, úrfiak a két világháború közötti Magyarországról s két nemzedék harcáról, útkereséséről. A mű középpontjában az Erdélyből áttelepült fiatal értelmiségiek állanak, akiknek kétszeresen is új világban kell újrakezdeniük életüket, kegyetlenül nehéz körülmények között. Vannak, kiket hamar megtörnek a gerincroppantó idők, s csak a legjobbak képesek őrizni szívükben ifjúkoruk nemes eszményeit. De a történelem nem fogadja kegyeibe ezt az elsodort nemzedéket. Alig hogy megvetették lábukat Budapesten, Európa fölött ismét sötét viharfelhők gyülekeznek...

Ignácz Rózsa - Zebradob-híradó
Az ​idő alatt, amit Kelet-Afrikában - Kenyában, Tanzániában és Uganda határán - tölthettem, a természet sok lenyűgöző csodája kápráztatott: a trópusi ég júniusban, mikor egyszerre látható odafönt a Göncöl meg a Dél Keresztje. Láthattam havas Egyenlítőt, a Kilimindzsáró csillogását, piros zúzmarát Kenya havasán. Figyeltem a gyarmati sorból felszabadult afrikaiak új életformáját vajúdó küzdelmeit: az egyetemet végzett, vezető állásban dolgozó asszony életét, aki feleségtársként él nagyvároson: a földmívelő luo férfi helyzetét a többnejű társadalomban. Kölyöklánykorom óta vágyakoztam és készültem a szelídíthetetlen elefántok, búskomor orrszarvúak, az egykor emberevő, mára már alig-alig makrancos filmsztárokká szelídült oroszlánok Eldorádójába. Évtizedek óta Kenyában élő, gyerekkori barátnőm, egykori földim Mrs. H. white, Köllő Ilonka hívott meg 1966-ban, hogy megmutassa második hazáját, Afrikát, amit oly igen nagyon szeret, hogy "soha Zágont nem feledheti". Kissé íródeákja is lettem a Zebradob-híradóban barátnőmnek, egyben továbbítója is nép- és természetrajzi tanulmányainak. Híradás ez Kelet-Afrikáról, ahol a narancsszínű neonfényben úszó Nairobiban éjszaka rőzsetüzek égnek az aszfalton, s Mombsában a szervezett afrikai dokkmunkás - miután meghallgatta rádióján a legaktuálisabb világpolitikai híradást - éjjel előveszi az ősi zebratőr dobot, és véleményét a hallottakról dobszó jelekkel, zebradob-híradással adja tovább.

Ignácz Rózsa - Vámos Magda - Tűzistennő ​Hawaiiban
Ez ​az útirajz nemcsak tájfestés, útikalandok sora, hanem egyben korrajz is; bemutatja, miként vált Honolulu a világ legpazarabb fürdőhelyévé, a szuperhippik fővárosává. Közvetlen hatások, személyes felfedezések visszhangjaként megelevenedik előttünk a csodálatos szigetvilág érdekes története, az óceániai népszokások, az egykori hawaii királyság regényes sorsa.

Ignácz Rózsa - Az ​utolsó daru
Az ​erdélyi származású írónőnek ez a remeklése a csaknem másfél évszázad előtti múltat idézi vissza. Ekkor még az Ecsedi-láp mocsárvilága biztos menedéket nyújtott a darunak - meg a szabadságharc bukása után bujdosásra kényszerülő honvédeknek és a pandúrok elől rejtőzködő betyároknak is. A darucsapat élete a mesében összeszövődik az itt rejtőzködő emberek életével. Költői színekkel, érzelemmel teli madárregény született, melyben az érdekes történet során észrevétlenül természetrajzi ismereteket is kap az ifjú olvasó.