Ajax-loader

Karinthy Frigyes könyvei a rukkolán


Karinthy Frigyes - Reménytelen ​szerelem
Csacska ​nők és hiszékeny férfiak szerelmi példatárának is nevezhetnénk ezt az összeállítást Karinthy Frigyes elbeszéléseiből és humoreszkjeiből. Vagy inkább furfangos nők és gyanakvó férfiak szerelmi leckéinek? Így sem tévedünk. Ez Karinthy! A nő s a férfi megannyi színét (talán inkább visszáját) bemutató virtuóz, aki a nők iránti ellentmondásos viszonyát örökíti meg sziporkázó humorával. Az író hol ironikus, hol komoly módon elsősorban a nők „másságát” hangsúlyozza. Van ebben valami a századvég divatos nögyűlöletének hatásából, a feminizmus, a szüfrazsettek keltette ellenhatásból, valami a klasszikus polgári nőnevelés és házasságeszmény kritikájából, jó adag a hagyományos férfiszemléletből, ám a legtöbb valószínűleg a magánéleti tapasztalatokból. Ezt a nőképet azonban hol erősebben, hol gyengébben, de szinte mindenkor színezi Karinthy örök humanizmusa. Mert milyen is a nő? Csalárd, számító, ostoba, kicsinyes, hivalkodó, bosszúálló ösztönlény. Ugyanakkor odaadó, önfeláldozó, érző lelkű is. No és a férfi? Hiszékeny, rajongó, vágytól fűtött, állhatatos, mély érzésű, ám néha tétova, fafejű, féltékeny szoknyabolond. Így alkotnak tökéletes párt. E kötet azonban nem a béke, hanem a lelki zivatarok, a harc, a viszonzatlan rajongás, a méltatlan szerelmek, az emberi gyarlóság albuma, amelyből banalitásukban is halálos emberi drámák, semmiért lobbant perzselő szenvedélyek szikráznak föl. S amikor nem fokozható tovább értetlenségünk abban, milyen hát a nő és milyen a férfi, az író csak annyit üzen: páratlan társak a szerelem nevű életre-halálra vívott küzdelemben. Karinthy Frigyes igazságvágyától hajtva a „mosoly vészbírósága elé álltja a nő-férfi viszonyt”. Humora magával ragadó, s mi szívből kacagunk a szomszédra ráillő vitriolos megjegyzéseken. De ki vihog még rajtunk kívül? Alighanem a falon túlról hallik a nevetés…

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária
Karinthy ​két fantasztikus regénye, az Utazás Faremidóba és a Capillária nagy világirodalmi hagyományba kapcsolódva, Gulliver utazásainak történetét meséli tovább. Faremidó lakói szervetlen anyagokból tökéletessé összeszerelt géplények, akik a romlandó testű emberiséget a Föld betegségének tartják, s zenei hangok segítségével „beszélve” valósítják meg az ideális társadalmat, a szépség és harmónia birodalmát. Az iróniával, humorral átszőtt, mégis kesernyés „útleírás” szerzője méltó folytatója a swifti életmű szemléletének. Capillária tenger alatti tartományának irányítói az érzelmeiktől vezérelt, önfeledt, csodaszép nők, akik szó szerint kiszipolyozzák és elevenen megeszik az egyetlen csökevényes szervre redukálódott, alsóbb rendű hímeket. A két nem örök harcában – az elbeszélő nem rejti véka alá epés véleményét – sorsszerűen és végzetesen diadalmaskodik a nő. Karinthy mindezt maró szatírával tárja az olvasó elé, miközben az álszent társadalom felfogásával szemben – a férfiak kiszolgáltatottságát írja meg.

Karinthy Frigyes - Új ​görbe tükör
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Grimasz
Sorozatunk ​új kötetében Karinthy Frigyes humoros írásainak legjavát közöljük. Grimasz címmel 1914-ben jelent meg az akkor már igencsak közkedvelt író humoreszkgyűjteménye, mely még tovább növelte népszerűségét. A Grimasz (a külvilág hatásaira adott válasz, torz arcjátékkal) ma is alkalmas, kifejező címe lehet a klasszikus humoreszkek és kabarétréfák válogatásának. A XX. század első éveiben és a tízes évek végéig írja Karinthy azokat a krokikat, nevettető tárcákat, karcolatokat, jeleneteket, amelyekben megörökíti - és meg is teremti - korának jellegzetes típusait a különleges, bohém kávéházi figuráktól az egyszerű, pesti kisember alakjáig, nagyon is ismerős groteszk helyzetekkel. Karinthy humoros írásai túlélték a "régi szép időket", a mindenkori olvasó - miközben mosolyog, nevet, kacagás rázza - magára ismerhet a könyv lapjain életre kelő szereplőkben. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Karinthy Frigyes - Minden ​másképp van
"Ne ​tartsuk magunkat túl bölcseknek, s mindjárt nem leszünk túl ostobák gyermekeink szemében." "Nem az önzés, az irigység teszi pokollá a világot - a szemünk ezerszer akkora, mint a gyomrunk." "Ma már úgy vagyok vele, hogy nem látok túl nagy különbséget a kávéházi apostol világmegváltó eszméi s egy új kormányprogram között." "Márpedig az állam megtartja, amit ígér: Ha pénzt ígér, azt is megtartja." "A szerelem egyenlet két ismeretlennel."

Karinthy Frigyes - A ​halál és a favágó
"Pumpolták, ​üldözték, imádták, em hagyták élni, mégis olyan mérhetetlenül sokat teremtett, hogy munkássága egész világ lett" -írja róla Hunyadi Sándor. 59 különleges, furcsa történetei olvashatók ebben a válogatásban.A kötet ókori témájú szatirikus írások, meghökkentő történetek, sci-fi szerű fantasztikumok gyűjteménye.

Karinthy Frigyes - 100 ​új humoreszk
Megkaptam ​a Humoristák Világakadémiájának Proklamációját, mely hat nyelven szólítja fel az írókat, hogy elég volt a szomorúságból, tessék jókedvűnek lenni. Eddig csak a fotografált emberiségnek mondták - tessék barátságos arcot vágni. Most az íróra, a világ fotográfusára parancsolnak rá: röhögj, az apád! Tehát - hahaha. Én már kezdem is. Tessék. Muszáj, mert nem vonha-ha-ha-tom ki magam a dolog alól. Az Akadémia ugyanis, hi-hi-hi-he-he-he-hetetlen nagylelkűségében a világ ha-ha-ha-hat legérdemesebb hu-hu-humorista kandidátusa közt Szerény Személyemet is felemlíti.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem / Gyermekkori naplók
A ​Tanár úr kérem Karinthy Frigyes egyik legnépszerűbb alkotása. Címeit ma is idézzük, tipikus eseteit a diákélet elmúltával is tapasztaljuk. Mindenki tudja, mit jelent az, ha Röhög az egész osztály, ha valaki azt mondja, Lógok a szeren, vagy magyarázza, sőt megmagyarázza a bizonyítványát, s ha akár a rossz, akár a jó tanuló felel. Bár az 1916-os első kiadást később maga az író bővítette néhány újabb krokival, megbontva, fellazítva ezzel az eredeti kötet szerkezetét, mégis érdemes visszatérni az első változathoz, hogy ismét régi egységében és jelentésében láthassuk a tizenhat írást. A Tanár úr kérem-nek nemcsak életrajzi alapja, ihletettsége van, hanem - Karinthy életművén belüli - irodalmi előzménye is. Az 1898/99-ben és 1899/1900-ban kisdiákként vezetett Gyermekkori naplók az iskolában, családban átélt helyzeteket örökítik meg, mintegy előképéül a mesteri humoreszkeknek. A gyermek Karinthynak még nagyon rossz volt a helyesírása. A hibákkal teli feljegyzéseket mégsem javítottuk, mert ezzel a naplók hitelessége, csibészes varázsa csorbult volna. A gyorsírással firkantott, értelmezhetetlen, kibetűzhetetlen szavakat [olvashatatlan] jelzéssel láttuk el. A Tanár úr kérem szövegét mai helyesírással, csonkítatlanul közöljük, meghagyva, illetve visszaállítva Karinthy egyéni nyelvhasználatát, melynek sajátos szóváltozatai korfestő és hangulatteremtő erejükkel hozzájárulnak az író világának teljesebb felidézéséhez. Karinthy Frigyes összegyűjtött művei az író halála óta számos kiadást értek meg. Sorozatunk sokoldalú, színes válogatása átláthatóbbá kívánja tenni az életművet, hogy a legjobb darabok közlésével markánsan kirajzolódjon az életmű jellege és jelentősége.

Karinthy Frigyes - Így ​láttátok ti / Amiről a vászon mesél
_"Sok ​Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tôle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb..._ _A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén. Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről. Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen 'örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt' ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle!"_ Tartalmas, jó szórakozást kíván: Karinthy Márton

Karinthy Frigyes - Humoreszkek
Karinthy ​Frigyes humora oly sokoldalú,mint írói egyénisége.A határok jóformán beláthatatlanok és betarthatatlanok.Itt megjelent írásai közé javarészt nem az író életében és könyvkiadásunk buzgalmában kimerített(egyébként méltán híres,ragyogó) közhelyekből,helyzetkomikumra épített,harsány nevetésre ingerlő fintorokból válogattunk.Ezek az írások szabálytalanabb humoreszkek.Némelyik a novella határait súrolja,legfeljebb vázlatosabb.Megesik,hogy a groteszk alapötlet komoly hangba pályázza magát vagy fordítva, fontos mondanivalót közöl,mulatságos keretben.Talán még kegyeletsértést is vétenénk ha valamiféle mesterséges formai egységre törekednénk.Ő maga szenvedhette legkevésbé az ilyesfajta konvenciókat.Még teljesen homogén igényű köteteket is vegyített,színezett.Az olvasó ennél nagyobb rendet talál de tökéleteset nem.Amiben egységes a kötet:az elmélkedésre késztető,jobbára finom,elmélyült,mindmáig kevéssé népszerű,mert kevéssé ismert Karinthy-humor bemutatása.Hozzátartozik az író képéhez,kötelességünk megismerni. Pedagógiai,kegyeleti,sőt udvariassági szempontjainkról tehát számot adtunk:kapjon olyat is az olvasó,ami máskülönben megszerezhetetlen.De azért a legfőbb szempontról sem feledkeztünk meg.Tanítva,elmélkedve,tragédiája szelétől megcsapva is nemesen mulattató,emelkedetten,az irodalom könyörtelen szabályaival mérve is szórakoztató könyvet vesz kezébe az olvasó.

Karinthy Frigyes - Ó ​nyájas olvasó!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Írások ​írókról - Kritikák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Fából ​vaskarika
Elfeledett, ​tehát lényegében ismeretlen Karinthy-művet bocsátunk az olvasó elé, amelyet hasonlóan e nagy író más írásaihoz, felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt ajánlhatunk. Harsogva nevetünk Gabi kalandjain, Karinthy utánozhatatlan stílusbravurján és azon, ahogy tökéletesen át tudja élni, bele tud helyezkedni kis hőse lelkivilágába. Pólya Tibor rajza és a szöveg között a megszokottnál szorosabb kapcsolat van - szöveg és kép alighanem egyszerre, egyazon ihletésre született.

Karinthy Frigyes - Esik ​a hó
Erőteljes, ​hangos írások, mint mikor nagyon belémelegedünk valamibe. Tragikus életek, halálok és szerelmek könyve, nagy viharokkal és békétlen hadakozókkal. Heroikus történetek, elemek és sorsok körtánca, egy igazságkereső ember rálátásai és - ritkábban tévedései, tételek, tanok, teóriák magvából nőtt tartalmas példázatok, Nyugtalanságok és erőfeszítések lapjaiból fűzött könyv, egy nyugtalan s erős ember írásai. Kételkedő és hívő elme, nem tagadó, több ennél, meggyőződött. De mikben kétkedik és miket hisz? S azután, miket hirdet? És, hogyan, mi módon? Nézzünk szemébe, ismerjük meg jókor, mert azok közül való, akikkel sok igazságtalanság történhet. Belső köze van minden reformhoz, amely sorompókat csusszant fel, erőket tesz szabaddá. Harcok embere s a nagy, maeterlincki harmóniák csakugyan nem az övéi. És csakugyan, nem simít és nem egyenget, inkább élezi és mélyíti a lélek felületi ellentéteit. Hősei örökkőn harcolók és sohasem kötnek emberi békét. Sohasem ember szól az emberhez így, béke legyen velünk! A harcokat nem mi fejezzük be s az utolsó kérdésre nem adódik válasz. Igaz, ő sem felel mindenre. Hősei hősök és nem bölcsek. Elbuknak a feleletlen kérdésekben és tompa, gyakran zavart öntudattal enyésznek el. Igaz, nem a váltakozó, sokszerű élet emberei ők. Töprengő, gyakran elcsúszott, meghibbant elmék, egy problémájú súlyosan sújtott agyak, szegények, veszendőbe menők. De amibe belebuknak, amin szegény életük a bizonyosság sínjéről lesiklik, aminek utján odáig érnek, hogy kuszáltan eszmélnek fel így, ki vagyok, vagyok-e, mindig a dolgok igazságának fanatikus, szenvedélyes, gyönyörű áhítozása. Túl, vagy innen a tudaton, hogy az utolsó kérdés válasz nélkül marad, van bizonyosság és igazság, de van bizonytalanság és hamisság is. Van öntudat és van valami, ami a halálhoz hasonlatos. De ettől óvakodni kell, mint haláltól. És ezért van, hogy életünk a problémák örök, fájdalmas láncolata, folytonos szembenézés, tükörbemeredés, arcvonásaink figyelése, hogy fül vagyunk, ennen szívünk fölé hajoló és idegenként érezzük jobbunkat, amely bal kezünk ütőerét tapintja. És csakugyan, ez a mi minden bizonyosságunk s mért hazudjunk életre harmóniákat! És csakugyan, hol is szülessék itt harmónia, e súlyos, komor egy szólamból, amelynek csak ritmusa, dinamikája van! És most a könyvről, milyen ritmusa, dinamikája! Szavai oly együtt rohanók, mint a fegyversorból egyszerre kilökött golyók. Dacos, fagyos, katonás kérlelhetetlenség mozgatja kemény, pompás sorait, amelyek mintha folyton egy elhangozott »előre« után rohannának. Veszett, gyönyörű roham, amelyben nincs megállás s amelyet csak a végtelenbe zuhanás, vagy fellendülés fejezhet be méltón. Kegyetlen kezű s nemes szándékú ember könyve s az előbbit nem bocsájtják meg neki azok, akik az utóbbit nem tudják értékelni. Ne csodálkozzanak majd, ha még kegyetlenebb kezű lesz, amint hogy mi sem fogunk meglepődni szándékainak következetesen növekvő nemességén. Várady István

Karinthy Frigyes - Szerkesztő ​úr, kérem!
"Sok ​Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tőle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb... A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén. Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről. Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen 'örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt' ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle!" Tartalmas, jó szórakozást kíván: Karinthy Márton

Karinthy Frigyes - Barabbás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Az ​egész város beszéli I-IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Címszavak ​a Nagy Enciklopédiához
Ki ​kérdezett? Karinthy Frigyes notesze Minden másképpen van PESTI NAPLÓ Képes ábécé Női levelek És még egyszer a tőzsde! Tekintsd őt embernek Naplóm

Alekszandr Kuprin - Thomas Mann - Karinthy Frigyes - Cirkusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - A ​kutya szimulál
Paródiák, ​szatírák, humoreszkek (Karinthy Frigyes kötetben meg nem jelent írásai) Aznap este találkoztak Oszkár és Dabroni. Az olaszt éppen kedvenc mulatságában érte: karszékében ülve az átellenes ház kertjében röpködő legyeknek lövögette ki a miteszereit, egyenkint. Gúnyosan köszöntötte Oszkárt. Oszkár jéghidegen szemlélte őt. Azután fölemelte pisztolyát: egyszerre dördült el a két lövés. A rémület sikolya tört ki Dabroniból. Oszkár golyója eltalálta az olasz feléje küldött golyóját, mely visszapattanva, keresztülment a műlövő bal fülén. - Ah, tehát így lő ön! - mondotta rémületét leküzdve, vad gúnnyal az olasz. - De én mű-bajvívó is vagyok! És kardot rántott! Összecsaptak. Oszkár azután rövidesen levágta Dabroni két fülét és két hüvelykujját. Miután ez a borzasztó jelenet kettejük közt lefolyt. Oszkár felegyenesedett és hidegen, mint egy fagylalt, hazament. A szobalány pedig bejött és feltörölte a lefolyt jelenetet

Karinthy Frigyes - Egy ​nőt szeretni
"Ismerek ​embereket, akik egyenesen sajnálják, hogy nem követtek el régen valami bűnt, esetleg a büntetést is beleszámítva. Egyszer valaki sokáig, eltűnődő szeretettel nézte a feleségét. Mikor az asszony kiment, az ott levő barát megkérdezte a férjet, mire gondolt. - Arra gondoltam - mondta könnyes szemekkel, emlékein merengve -, hogy ha húsz esztendővel ezelőtt agyoncsaptam volna, most már szabad és független, megbűnhődött ember lehetnék." A nők, a szerelem, a házasság témakörére felfűzött novellák, karcolatok kiválóan szemléltetik Karinthy ambivalens viszonyát a másik nemhez. Első házassága felesége tragikus haláláig maga a béke és harmónia, a második viharos összecsapások sorozata volt, a hétköznapokban élte meg a nemek harcát. Férfi és nő kapcsolata, nők egymás közt, monogámia, női szépség és gondolkodás, hűtlenség és féltékenység, mind megannyi kimeríthetetlen forrás Karinthy szatirikus kedve számára.

Karinthy Frigyes - Az ​ezerarcu lélek / Telma Titusz kiáltványa
Karinthy ​Frigyes életében nem jelenhetett meg együtt ez a szervesen összetartozó két mű, amelyet most az olvasó a kezében tart: Az ezerarcu lélek és a Telma Titusz Kiáltványa. Míg az előbbi írása többször is megjelent, addig a Kiáltvány-t először - egyben utoljára! - csak 1938-ban, Ascher Oszkár jelentette meg a "Karinthy Frigyes kiadatlan naplója és levelei" című posztumusz gyűjteményes kötetben. Holott - életművét a kortársak, családtagok visszaemlékezéseivel összevetve (pl. Erdős Iván, Ascher Oszkár, Karinthy Márton stb.) - egyértelmű, hogy az annyira várt, megíratlan "Nagy Regény" filozófiai alapjait e két írásában fektette le. A humoristának elkönyvelt Karinthy e méltatlanul elfeledett Kiáltványban kora egyik legeredetibb morálfilozófusának bizonyul. ___Célom épp az volt, hogy bemutassam - kellő tudományossággal be is bizonyítsam - a filozófus Karinthy az egész korszakot meghatározó Friedrich Nietzsche értő és méltó ellenfelévé vált. A közreadott két mű főhőse ugyanaz a személy - méghozzá egy kifejezetten a nietzschei Zarathustra ellenében felállított megváltói figura: e minőségében végső soron Karinthynak a századelő világháborúba torkolló társadalmi és emberi dekadenciájára adott válasza. ___Utótanulmányomban - melyhez nélkülözhetetlen volt a "Zarathustra" fogalmainak bemutatása, némi alapszintű elemzése is - pontról pontra bizonyítom, hogy Karinthy tkp. egy olyan alternatív Messiást mutat fel, mely mind a világirodalomban, mind a morálfilozófiában egyedülálló. A tanulmány az életművön végigvonuló egyéb messiási alakok fejlődéstörténetét is kutatja és bemutatja. ___Karinthynak ez a két, látszólag jelentéktelen, rövid kis műve valószínűleg a világhoz szóló legfontosabb üzenetét tartalmazza. A legkevesebb, amivel utókorként tartozunk, ha közreadjuk őket együtt, egy kötetben: ahogyan igazán értékesek. (Bacsó Beáta)

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária / Kötéltánc
Swift ​Gulliver-je, (az első teljes Gulliver magyarul) 1914-ben jelent meg. Karinthy, a fordító, munkája végeztével sem tudott elszakadni kedves hősétől és kedves írója stílusától: testére szabott ruhaként ölti magára a swifti formát, hogy a parodizált paródia kétszeresen személytelen stílusának védőrétege mögül a legszemélyesebbről valljon - a világ fölötti kétségbeeséséről. Az Utazás Faremidóba, "Gulliver ötödik útja" 1916-ban jelent meg. Keserűsége is méltó a Swiftéhez: a háború iszonyata közepette az emberiség teljes pusztulása reményként rémlik fel benne. A háborút gyűlölő Karinthy, hogy racionalista meggyőződését átmenthesse, az ember biológiai létét utasítja el. Végleges pesszimizmusában ez az optimizmus mozzanata: hit a ráció érvényében. A világűr után Gulliver következő útja, az utolsó, a tengermély birodalmába vezet. "Hatodik" útirajza, a Capillária (1921) több annál, aminek tartani szokták: a strindbergi nőszemlélet fantasztikussá növő újrafogalmazásánál, Capillária oihái az ember öngyötrő erőfeszítéséről mondanak ítéletet. Arról, hogy az ember az élet homályos céljaiért, meghatározhatatlan javaiért feláldozza magát az életet. De a gúnyos ítéleten is átsüt a meggyőződés, hogy mégis az erőfeszítés adja az élet pátoszát. A Capillária a kétnemű ember kettős igazságát hirdeti: ez a lezárhatatlan belső vita hozza létre dinamikáját, líráját, amely minduntalan önmagát kifigurázó humorba vált. A két gulliveriádával ellentétben a Kötéltánc (1923) nem tartozik a népszerű Karinthy-könyvek közé. (Kötetünkben a Faremidó hatodik, a Capillária kilencedik, a Kötéltánc harmadik kiadása jelenik meg.) Pedig a legérdekesebbek egyike: sorra felbukkannak benne Karinthy visszatérő gondolatai: valóság és álom relativitása, az univerzális ember, a kivetíthető tudat, az ember vágyait beteljesítő szubjektív túlvilág és mindenekelőtt persze a női vonzás démoniája. Az alapötlet az ezerarcó lélek jellegzetes Karinthy-gondolatának visszája: egy ember három szerepben, egy test három lélekkel. A cselekmény áttöri a realitás falait, de míg többi regényében Karinthy mindig jelzi valamivel, hol röppen át a fantasztikum, az álom birodalmába, itt elmosódnak a határok: minduntalan visszaszökkenünk a kézzelfogható valóságba, de voltaképpen már a regény elején sem lehetünk biztosak benne, az élet képeit látjuk-e, vagy egy - akár ismeretlen - szereplő képzeletének képei vesznek körül. Ebben a sokrétegű, mindig csak egymáshoz képest reális, vagy kevésbé reális világban járja a háromlelkű hős - és járja az író - veszélyes kötéltáncát, hogy csak a halál előtti rettenetben villanjon fel egy elsikló pillanatra az egyértelmű valóság ultima realitas-a.

Karinthy Frigyes - Kötéltánc
A ​Kötéltánc c. regény abba a jellegzetesen karinthys, regénynek nevezett, de inkább esszészerű műfajba tartozik, mint a Mennyei riport. Mi az élet? Miért élünk? Veti fel a kérdést Karinthy, és szellemesen, érdekesen próbál válaszolni ezekre az éppoly banális, mint fontos és megoldatlan kérdésekre. Válasza az einsteini filozófián, a bergsoni tanításokon, az adleri mély lélektanon nevelődött ember felelete, abban a modorban, amit Huxley regényeiből ismerünk. A kötéltánc jelentősége, elsősorban irodalomtörténeti. Ezeket a filozófiai problémákat ugyanis misztikus félhomály takarja - és a problémáknak karinthys magyarázata néhol ma már anakronisztikusnak tűnik. A könyv társadalmi jelentőségét az hangsúlyozza, hogy jelképes formában bátran szól a fasizmus ellen - a regény egyik hőse mondja ezeket a szavakat: "A harcot hirdetem én, az elnyomottak harcát az elnyomók ellen, hirdetem ellene a harcot, nyomorult rabszolga, magam is... mert a boldogságot megosztani nem lehet."

Karinthy Frigyes - Minden ​másképpen van
"Sok ​Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tôle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb... A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén. Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről. Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen 'örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt' ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle!" Tartalmas, jó szórakozást kíván: Karinthy Márton

Karinthy Frigyes - Gyermekkori ​naplók - 1898-1899 / 1899-1900
részlet ​az UTÓSZÓ-ból (írta Szalay Károly) Nem hiszem, hogy sok író van a világirodalomban, akinek felnőtt életműve gyermekkori írásaival kezdődik. Ez is karintiáda, e rendkívüli egyéniség életére jellemző adalék. Mintha az érett és kiteljesedett művész utólag és visszamenőleg találta volna ki gyermekkori naplóit, regényeit, verseit - és mintha az éretlen gyermek tizenéves korában előre meghatározta volna későbbi írásainak jellemzőit, témáit, szemléletét, hangulatát.

Karinthy Frigyes - Ne ​bántsuk egymást
Bármennyire ​tiltakozott ellene, Karinthy Frigyest saját kora elsősorban humoristának tartotta. Alapos oka volt ennek, hiszen az író, aki minden műnemben bizonyította tehetségét, haláláig komolyan vette és gyakorolta a humoreszk, kroki, kabaréjelenet műfaját, olyan igénnyel és szellemességgel, melynek köszönhetően humorban nem ismert tréfát. Válogatásunk a Grimasz című kötet folytatásaként a világháború után kezdődő és Karinthy haláláig tartó időszak humoros írásainak legjavát adja közre. Karinthy a megváltozott körülmények között sem vesztette el éleslátását és életkedvét, szatirikus hangjával, iróniájával a magyarul olvasók számára nyújtott példát és adott lelkierőt a nehéz esztendőkben a megpróbáltatások elviselésére kis történeteinek poénjai érdekes módon ma is, még mindig időszerűek. A válogatás és a szöveggondozás Fráter Zoltán munkája.

Kollekciók