Ajax-loader

Karinthy Frigyes könyvei a rukkolán


Karinthy Frigyes - Regények ​I.
Kötetünk ​kisregényei és regénye abban hasonlítanak egymásra, hogy az író páratlanul gazdag fantáziájának a termékei. Az Utazás Faremidóba csillagközi géplények világába kalauzol, a nemlétező tökéletes ember képét mutatja föl, s a tökéletesség tükrében teszi nevetségessé az ember, a Föld téveszméit, ostobaságait. A Capillária szürrealisztikus tenger alatti tájakra vezet, az oihák és a bullokok országába, s e medúzákhoz közeli, hátborzongatóan lidérces környezetben a 20. századi férfi és nő viszonyának képtelenségeit karikírozza. Az ezerarcú lélek és a Kötéltánc a misztikus titokzatosság kisegénye, illetve regénye. Hőse mágikus erővel megvert ember, aki nem csak saját alakját tudja megváltoztatni, hanem gondolata erejével gyógyít vagy gyilkol...

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem / Gyermekkori naplók
A ​Tanár úr kérem Karinthy Frigyes egyik legnépszerűbb alkotása. Címeit ma is idézzük, tipikus eseteit a diákélet elmúltával is tapasztaljuk. Mindenki tudja, mit jelent az, ha Röhög az egész osztály, ha valaki azt mondja, Lógok a szeren, vagy magyarázza, sőt megmagyarázza a bizonyítványát, s ha akár a rossz, akár a jó tanuló felel. Bár az 1916-os első kiadást később maga az író bővítette néhány újabb krokival, megbontva, fellazítva ezzel az eredeti kötet szerkezetét, mégis érdemes visszatérni az első változathoz, hogy ismét régi egységében és jelentésében láthassuk a tizenhat írást. A Tanár úr kérem-nek nemcsak életrajzi alapja, ihletettsége van, hanem - Karinthy életművén belüli - irodalmi előzménye is. Az 1898/99-ben és 1899/1900-ban kisdiákként vezetett Gyermekkori naplók az iskolában, családban átélt helyzeteket örökítik meg, mintegy előképéül a mesteri humoreszkeknek. A gyermek Karinthynak még nagyon rossz volt a helyesírása. A hibákkal teli feljegyzéseket mégsem javítottuk, mert ezzel a naplók hitelessége, csibészes varázsa csorbult volna. A gyorsírással firkantott, értelmezhetetlen, kibetűzhetetlen szavakat [olvashatatlan] jelzéssel láttuk el. A Tanár úr kérem szövegét mai helyesírással, csonkítatlanul közöljük, meghagyva, illetve visszaállítva Karinthy egyéni nyelvhasználatát, melynek sajátos szóváltozatai korfestő és hangulatteremtő erejükkel hozzájárulnak az író világának teljesebb felidézéséhez. Karinthy Frigyes összegyűjtött művei az író halála óta számos kiadást értek meg. Sorozatunk sokoldalú, színes válogatása átláthatóbbá kívánja tenni az életművet, hogy a legjobb darabok közlésével markánsan kirajzolódjon az életmű jellege és jelentősége.

Karinthy Frigyes - Nem ​mondhatom el senkinek
Aki ​szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük - az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a "Strungle for life" zárórímének hősi-etikus tilalma - annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is - mint a Judik Etelt gyászoló Halott -, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János "Nagyon fáj! Nem megy!"-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni. A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki - ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író "kiárusít". És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását - igazolva a versek sugallta előérzetet - Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg. Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.

Karinthy Frigyes - Szatírák ​I-VIII.
Kötetünk ​Karinthy Frigyes 1920-as évekbeli írásaiból merít. Törzsanyaga a "Ki kérdezett?..." című kötete, amelynek homogenitását az író ama nézete segíti elő: hogy a szavak elvesztették valódi jelenségüket, s ezért célszerű egy új enciklopédiát megalkotni. Ez a gondolata egyébként már az első világháború alatt megfogamzott, s az időkben több ilyen témájú cikket is írt. Ezt így fogalmazta meg: "Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét." Karinthy nem kevesebbre vállalkozott, mint a szavak becsületének visszaszerzésére. E szándék még a harmincas években is fölbukkan írásaiban, s más műfajokban is. Sőt. Már az első világháború idején írott háborús karikatúráiban is benne munkál. A "Ki kérdezett?..." teljes anyaga mellé beválogattuk azokat a 20-as, 30-as években megjelent írásokat, amelyeket Karinthy a "Címszavak a Nagy Enciklopédiához" alcímmel látott el. E műről viszonylag kevéssé vett tudomást a közvélemény, holott gondolati tartalma miatt egyik legfontosabb kötete Karinthynak. Általában csak azt emlegetik ezzel kapcsolatban, hogy új enciklopédiát akart írni, de a lényeget, magukat az írásokat elfeledte az utókor.

Karinthy Frigyes - Könnyed ​társalgás
A ​humoreszkíró Karinthyt mutatja be a sorozat méreteihez alkalmazkodó válogatás. A munkában - éppen, mivel a válogatás nagyon gondos és szakszerű szinte kivétel nélkül csak olyan darabok szerepelnek (Minden másképp van; A magyar pénzhiány oknyomozó története; Olyan gyerek, mint más; A világ legbutább gyereke; Tanítom a kisfiamat; Nem vagyok itthon stb.), amelyeket mindenki ismer, és amelyek fellelhetők szinte minden Karinthy-válogatásban, nem beszélve a nagyobb igényű kiadásokról. A kötet beszerzéséről a meglévő Karinthy-kiadások számbavétele alapján érdemes dönteni.

Karinthy Frigyes - Címszavak ​a Nagy Enciklopédiához
Ki ​kérdezett? Karinthy Frigyes notesze Minden másképpen van PESTI NAPLÓ Képes ábécé Női levelek És még egyszer a tőzsde! Tekintsd őt embernek Naplóm

Karinthy Frigyes - Mesélek ​a zöld disznóról
"Sok ​Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tőle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb... A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén. Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről. Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen 'örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt' ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle!" Tartalmas, jó szórakozást kíván: Karinthy Márton

Karinthy Frigyes - Színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Az ​elátkozott munkáskisasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Utazás ​a koponyám körül
A ​regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz. Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író. Az operáció utáni, téren és időn kívüli állapotból, a szürkeségből a fényhez, az élethez visszatérő ember örömével, büszkeségével zárul a mű.

Karinthy Frigyes - Nagy Csaba - A ​gép hazudik
"A ​gép nem hazudik, sőt, csak a gép nem hazudik - ha én másfélének képzeltem magam, vagy akik elfogultak voltak velem szemben, másfélének láttak, arról ő nem tehet: most mindnyájan meggyőződhetünk a meztelen igazságról. Ha áltatni akarom magam, illúziókat táplálni külső megjelenésemet illetően, forduljak Angelóhoz, csinál az olyan Apollót belőlem, hogy a saját anyám sem ismer meg."

Karinthy Frigyes - Viccelnek ​velem
"Nem ​tudom, de nekem a feleségem gyanús. Ma este, mikor hazajöttem, egy kardot találtam otthon a szobában, de a feleségem megmagyarázta, hogy hogyan esett be véletlenül az utcáról a kard, mikor lent elmentek a katonák, hát ami igaz, az igaz, nagy szél volt ma."

Karinthy Frigyes - Maud, ​a csodapók
"Sok ​Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tőle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb... A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén. Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről. Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen 'örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt' ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle!" Tartalmas, jó szórakozást kíván: Karinthy Márton

Karinthy Frigyes - A ​halál és a favágó
"Pumpolták, ​üldözték, imádták, em hagyták élni, mégis olyan mérhetetlenül sokat teremtett, hogy munkássága egész világ lett" -írja róla Hunyadi Sándor. 59 különleges, furcsa történetei olvashatók ebben a válogatásban.A kötet ókori témájú szatirikus írások, meghökkentő történetek, sci-fi szerű fantasztikumok gyűjteménye.

Karinthy Frigyes - Harun ​Al Rasid
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Karinthyságok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária
Karinthy ​két fantasztikus regénye, az Utazás Faremidóba és a Capillária nagy világirodalmi hagyományba kapcsolódva, Gulliver utazásainak történetét meséli tovább. Faremidó lakói szervetlen anyagokból tökéletessé összeszerelt géplények, akik a romlandó testű emberiséget a Föld betegségének tartják, s zenei hangok segítségével „beszélve” valósítják meg az ideális társadalmat, a szépség és harmónia birodalmát. Az iróniával, humorral átszőtt, mégis kesernyés „útleírás” szerzője méltó folytatója a swifti életmű szemléletének. Capillária tenger alatti tartományának irányítói az érzelmeiktől vezérelt, önfeledt, csodaszép nők, akik szó szerint kiszipolyozzák és elevenen megeszik az egyetlen csökevényes szervre redukálódott, alsóbb rendű hímeket. A két nem örök harcában – az elbeszélő nem rejti véka alá epés véleményét – sorsszerűen és végzetesen diadalmaskodik a nő. Karinthy mindezt maró szatírával tárja az olvasó elé, miközben az álszent társadalom felfogásával szemben – a férfiak kiszolgáltatottságát írja meg.

Karinthy Frigyes - Följelentem ​az emberiséget
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Kötéltánc
A ​Kötéltánc c. regény abba a jellegzetesen karinthys, regénynek nevezett, de inkább esszészerű műfajba tartozik, mint a Mennyei riport. Mi az élet? Miért élünk? Veti fel a kérdést Karinthy, és szellemesen, érdekesen próbál válaszolni ezekre az éppoly banális, mint fontos és megoldatlan kérdésekre. Válasza az einsteini filozófián, a bergsoni tanításokon, az adleri mély lélektanon nevelődött ember felelete, abban a modorban, amit Huxley regényeiből ismerünk. A kötéltánc jelentősége, elsősorban irodalomtörténeti. Ezeket a filozófiai problémákat ugyanis misztikus félhomály takarja - és a problémáknak karinthys magyarázata néhol ma már anakronisztikusnak tűnik. A könyv társadalmi jelentőségét az hangsúlyozza, hogy jelképes formában bátran szól a fasizmus ellen - a regény egyik hőse mondja ezeket a szavakat: "A harcot hirdetem én, az elnyomottak harcát az elnyomók ellen, hirdetem ellene a harcot, nyomorult rabszolga, magam is... mert a boldogságot megosztani nem lehet."

Karinthy Frigyes - Így ​írtok ti
Karinthy ​legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Karinthy Frigyes - Egy ​nőt szeretni
"Ismerek ​embereket, akik egyenesen sajnálják, hogy nem követtek el régen valami bűnt, esetleg a büntetést is beleszámítva. Egyszer valaki sokáig, eltűnődő szeretettel nézte a feleségét. Mikor az asszony kiment, az ott levő barát megkérdezte a férjet, mire gondolt. - Arra gondoltam - mondta könnyes szemekkel, emlékein merengve -, hogy ha húsz esztendővel ezelőtt agyoncsaptam volna, most már szabad és független, megbűnhődött ember lehetnék." A nők, a szerelem, a házasság témakörére felfűzött novellák, karcolatok kiválóan szemléltetik Karinthy ambivalens viszonyát a másik nemhez. Első házassága felesége tragikus haláláig maga a béke és harmónia, a második viharos összecsapások sorozata volt, a hétköznapokban élte meg a nemek harcát. Férfi és nő kapcsolata, nők egymás közt, monogámia, női szépség és gondolkodás, hűtlenség és féltékenység, mind megannyi kimeríthetetlen forrás Karinthy szatirikus kedve számára.

Karinthy Frigyes - Regények ​I-III.
A ​regény a maga nemében egyedülálló mű nemcsak a magyar, hanem az európai irodalomban is. Arra ugyanis még nem volt példa, hogy valaki saját agyműtétjéről írjon tudományos-fantasztikus regényt. A téma kuriozitása mellett nem elhanyagolható érték a mű leírási módja, formája. Érett, minden fölösleges cicomától mentes, lényegre törő mű ez, Karinthy egyik legnagyszerűbb alkotása.

Karinthy Frigyes - Minden ​másképp van
"Ne ​tartsuk magunkat túl bölcseknek, s mindjárt nem leszünk túl ostobák gyermekeink szemében." "Nem az önzés, az irigység teszi pokollá a világot - a szemünk ezerszer akkora, mint a gyomrunk." "Ma már úgy vagyok vele, hogy nem látok túl nagy különbséget a kávéházi apostol világmegváltó eszméi s egy új kormányprogram között." "Márpedig az állam megtartja, amit ígér: Ha pénzt ígér, azt is megtartja." "A szerelem egyenlet két ismeretlennel."

Karinthy Frigyes - Én ​és énke
Énkét ​jól ismeri minden fiatal. Vagy Karinthy nyomán felfedezi magában. Karinthy korántsem azért írta meg csupán, hogy nevessünk rajta, hogy élvezzük páratlan humorát. Azért írta meg, mert a dolgok kettős arculatát, színét és visszáját egyszerre látta, és nem állta meg, hogy a világ ellentmondásait ne láttassa. Humorának, konvencióknak be nem hódoló szemléletének ez a forrása. Ez a fiatalokéval oly rokon gondolkozásmód. Ezért is tudtunk egybegyűjteni humoros karcolataiból egy kis könyvre való a tizenévesek számára, jobbára a 14 éven felülieknek. Voltaképpen ezek Karinthy Énkéjének a vallomásai, titkos magánbeszédei. Gondolati mélységüket, mulattató elmemozgásukat híven szolgálja Réber László rajzainak rejtett, elegáns szellemessége.

Karinthy Frigyes - 100 ​új humoreszk
Megkaptam ​a Humoristák Világakadémiájának Proklamációját, mely hat nyelven szólítja fel az írókat, hogy elég volt a szomorúságból, tessék jókedvűnek lenni. Eddig csak a fotografált emberiségnek mondták - tessék barátságos arcot vágni. Most az íróra, a világ fotográfusára parancsolnak rá: röhögj, az apád! Tehát - hahaha. Én már kezdem is. Tessék. Muszáj, mert nem vonha-ha-ha-tom ki magam a dolog alól. Az Akadémia ugyanis, hi-hi-hi-he-he-he-hetetlen nagylelkűségében a világ ha-ha-ha-hat legérdemesebb hu-hu-humorista kandidátusa közt Szerény Személyemet is felemlíti.

Karinthy Frigyes - Skarlát
Indulása ​idején Karinthy Frigyes a mindenséget akarta meghódítani. Egyszerre lett volna szikrázó tollú humorista, a lélek mélységeit feltérképező drámaíró, személyisége legbelsejét megmutató költő és természettudós. A tervezett - elérhetetlen - sokarcúságot leginkább novellistaként valósította meg. Novelláinak egy része lírai vallomás. Egyik legszebb lebeszélésében harmincéves önmagát, a sikeres írót szembesíti egykori énjével, az író valódi sikereit a kamasz gyönyörű terveivel. Máskor a tudós álarcában lép elénk. Továbbgondolja, továbbképzeli, amit kora tudománya igazolt, feltételezett, s hol játékosan, hol a filozófus éleslátásával mutat rá a tudományos fejlődés emberi következményeire. Néhány novellájában álmait, vízióit veti papírra; ezek a szorongató látomások a fenyegetettség, az egyedüllét érzését fejezi ki, az emberség harcát az embertelenséggel - a világban, a háborúban és a lélekben. A pontos lélekrajzok, a ragyogóan tiszta példázatok, a borzongató játékot tudománnyal, fantáziával, a drámát komikummal vegyítő stílusremeklések a magyar novellairodalom maradandó kincsei.

Karinthy Frigyes - Fából ​vaskarika
Elfeledett, ​tehát lényegében ismeretlen Karinthy-művet bocsátunk az olvasó elé, amelyet hasonlóan e nagy író más írásaihoz, felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt ajánlhatunk. Harsogva nevetünk Gabi kalandjain, Karinthy utánozhatatlan stílusbravurján és azon, ahogy tökéletesen át tudja élni, bele tud helyezkedni kis hőse lelkivilágába. Pólya Tibor rajza és a szöveg között a megszokottnál szorosabb kapcsolat van - szöveg és kép alighanem egyszerre, egyazon ihletésre született.

Kollekciók