Ajax-loader

Karinthy Frigyes könyvei a rukkolán


Karinthy Frigyes - Utazás ​a koponyám körül
A ​regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz. Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író. Az operáció utáni, téren és időn kívüli állapotból, a szürkeségből a fényhez, az élethez visszatérő ember örömével, büszkeségével zárul a mű.

Karinthy Frigyes - Budapesti ​emlék
"Az ​induló kötet minden darabja a fővároshoz kötődik, az írások szereplői korabeli (vagy korunkbeli?) kisemberek, akik elvesztek kissé a nagyváros dzsungelében, szembejön velük a butaság, az önzés és a gőg, amely tulajdonságokat az író szelíd iróniával vagy épp metsző gúnnyal figurázza ki. Karinthy humora igazi pesti humor, az a fajta vidámság, amelybe mindig belekeveredik egy kicsit a keserűség, de amelyben mindig ott van a remény is, hogy mindent túl lehet azért élni valahogy." http://www.metropol.hu/kultura/cikk/773474

Karinthy Frigyes - Ballada ​a néma férfiakról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Pista, ​a gyöngykagyló
"Pista, ​a gyöngykagyló, egy reggel arra az eredményre jutott, hogy őt pedig nem fogják be­csapni mindenféle közvetítők: majd ő eladja maga a gyöngyöt, amit termelt. Határozottan eredeti ötlet volt: kézenfekvő, mint Kolumbusz tojása és új, mint a forradalmi eszmék. Egészen megrészegedett. Hát nem képtelenség, fortyogott felháborodva, hogy itt pusztult el mellette Sanyi meg Jancsi meg a Bandi, itt vesztek éhen - a halász meg a kereskedő pedig eladta drága pénzen a gyöngyöt, amit ők termeltek. ... És Pista, a gyöngykagyló, kikecmergett a sekély vízből, partra szállt, őszintén szólva, nemigen volt tájékozott, hogy mit tegyen: hová kell fordulni először. Kérdezősködni nem akart, félt, hogy a halászok és a kereskedők kezére adja magát. Nagy titokban bevánszorgott hát egy közeli kávéházba, és átnézte a lapokat." (részlet)

Karinthy Frigyes - Ikarusz ​Pesten
"Immár ​fél évszázada Karinthy a mérce és a forrás. Még mindig nem apadt ki, még mindig lehet utánozni. Az önállótlanabbak vele, az erősebb egyéniségek ellene, de nélküle ma sincs magyar humor és szatíra... Látásmódja, szemlélete, gondlkodásmódja, szemlélete, gondolkodásának >mechanizmusa< eleve arra predesztinálta, hogy a komikus, a torz, a groteszk jelenségeket fedezze fel a világban. Ő nem tudott másképp látni, csak szatirikusan... A tudománytól tanulta meg a kételkedés tudományát, hogy minden másképpen van. Szakított az anekdotikus előadásmóddal. Rögtön a lényegre tért, elhagyott minden sallangot, minden epikus kitérést, nem engedett kényelmes tempót. A sajátos pesti humor is megihlette, igaz: aztán ő szabott irányt a pesti humornak... A játék életformája volt. Nagyszerű paródiáit is alkalmi játék gyanánt kezdte írni kávéházi asztalok fehér márványlapjára. Jellegzetesen pesti író volt. Pest, a pesti ember kimeríthetetlen forrás volt szatirikus kedve számára."

Karinthy Frigyes - Notesz ​/ "Ki kérdezett?..."
"Sok ​Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tôle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb... A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén. Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről. Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen 'örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt' ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle!"

Karinthy Frigyes - Ó ​nyájas olvasó!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Regények ​I-III.
A ​regény a maga nemében egyedülálló mű nemcsak a magyar, hanem az európai irodalomban is. Arra ugyanis még nem volt példa, hogy valaki saját agyműtétjéről írjon tudományos-fantasztikus regényt. A téma kuriozitása mellett nem elhanyagolható érték a mű leírási módja, formája. Érett, minden fölösleges cicomától mentes, lényegre törő mű ez, Karinthy egyik legnagyszerűbb alkotása.

Karinthy Frigyes - Rájöttem ​valamire
Immár ​több mint fél évszázada Karinthy a mérce és a forrás. Még mindig nem apadt ki, még mindig lehet utánozni. Az önállótlanabbak vele, az erősebb egyéniségek ellene, de nélküle ma sincs magyar humor és szatíra.Látásmódja, szemlélete, gondolkodásának mechanizmusa eleve arra predesztinálta, hogy a komikus, a torz, a groteszk jelenségeket fedezze fel a világban. Ő nem tudott másképp látni, csak szatirikusan. A tudománytól tanulta meg a kételkedés tudományát, hogy minden másképp van. Szakított az anekdotikus előadásmóddal. Rögtön a lényegre tért, elhagyott minden sallangot, minden epikus kitérést, nem engedett kényelmes tempót, sokszor a végletekig fokozta az abszurd ötletet. Az író - aki a humorban nem ismert tréfát - legjobb humoreszkjeinek, krokijainak, legmulatságosabb tárcáinak, cikkeinek, legkacagtatóbb karcolatainak, szatíráinak gyűjteményét tartja kezében az olvasó. A kiadó célja a szórakoztatás volt, a nevettetés, a nevettetés...

Karinthy Frigyes - Humoreszkek ​I-VII.
Ez ​a humoreszkgyűjtemény két, az író által összeállított kötet anyagát tartalmazza, az 1933-ban megjelent Vendéget látni, vendégnek lenni című "illemtant", az étkezés illemszabályairól és az 1934-ben kiadott 100 új humoreszket. Azóta egyik mű sem jelent meg. Az első talán azért, mert műfajilag sehová sem tudták besorolni, a második egyes darabjai elszórtan itt-ott napvilágot láttak ugyan, de abban a formában, ahogyan azt az író elrendezte, azóta sem.

Karinthy Frigyes - Az ​utolsó palackposta
Az ​utolsó palackposta címen Karinthy Frigyes eddig kötetben kiadatlan írásainak gyűjteményét tarthatja kezében az Olvasó. A könyv az írónak utolsó éveiből származó cikkeit, karcolatait, humoreszkjeit gereblyézte össze, gyorsan avuló, sárguló, pusztuló újságokból, egy, a betegséggel küzdő ember életművének legérettebb darabjait. Karinthy a verseit "Üzenet a palackban" címmel gyűjtötte egybe - az ő szellemében kereszteltük el kiadatlan munkáinak gyűjteményét "Az utolsó palackposta" címmel. Talán most ez a harmincas években feladott posta már eleget hánykolódott az ismeretlenség tengerében, s mégis elérhet címzetteihez: az utókor olvasóihoz.

Karinthy Frigyes - Szatírák ​I-VIII.
Kötetünk ​Karinthy Frigyes 1920-as évekbeli írásaiból merít. Törzsanyaga a "Ki kérdezett?..." című kötete, amelynek homogenitását az író ama nézete segíti elő: hogy a szavak elvesztették valódi jelenségüket, s ezért célszerű egy új enciklopédiát megalkotni. Ez a gondolata egyébként már az első világháború alatt megfogamzott, s az időkben több ilyen témájú cikket is írt. Ezt így fogalmazta meg: "Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét." Karinthy nem kevesebbre vállalkozott, mint a szavak becsületének visszaszerzésére. E szándék még a harmincas években is fölbukkan írásaiban, s más műfajokban is. Sőt. Már az első világháború idején írott háborús karikatúráiban is benne munkál. A "Ki kérdezett?..." teljes anyaga mellé beválogattuk azokat a 20-as, 30-as években megjelent írásokat, amelyeket Karinthy a "Címszavak a Nagy Enciklopédiához" alcímmel látott el. E műről viszonylag kevéssé vett tudomást a közvélemény, holott gondolati tartalma miatt egyik legfontosabb kötete Karinthynak. Általában csak azt emlegetik ezzel kapcsolatban, hogy új enciklopédiát akart írni, de a lényeget, magukat az írásokat elfeledte az utókor.

Karinthy Frigyes - Nem ​nekem köszöntek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Kísértetek ​és szellemek
A ​kitűnő író, újságíró, humorista olyan írásait válogattuk egybe, melyek még soha nem jelentek meg kötetben. Találunk az írások közt kitűnő humoreszkeket, krokikat, karcolatokat, melyek idestova 70-80 éve lapultak a könyvtárakban porosodó újságok hasábjain. Fellelhetünk közöttük olyanokat, melyek az Így írtok ti remek válogatását teszik teljesebbé, de egyéb érdekességekre, igazi "csemegékre" is bukkanhatunk a kötetben: megismerhetjük Karinthyt, a vérbeli zsurnalisztát, az ugrásra kész bűnügyi-, baleseti tudósítót, aki éppúgy ott van a bíróság tárgyalótermeiben, példának okáért az ámokfutó asszonygyilkos perén, mint a borzalmas vasúti szerencsétlenség színhelyén. Ott van - és tudósít! Érdekfeszítően, esetenként cseppnyi fekete humorral, ám mindig emberséggel - amúgy karinthysan!

Karinthy Frigyes - A ​cirkusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Az ​Emberiség Városa
Karinthy ​Frigyesről azt mondják, hogy racionalista volt. Hitt a nagybetűvel írott ÉSZ-ben. Hitt abban, hogy az ember meggyőzhető, és hogy uralma alá képes hajtani a természet erőit a világban és az emberben egyaránt.Rajongott a repülésért, sokszor írt a rádióról, a filmről, a radioaktivitásról, a relativitás elméletéről, a modern lélektanról, a gépekről, a tudomány és technika új eredményeiről. Felvetette társadalmi hatásuk problémáit, elgondolkozott lehetőségeiken, de veszélyeiken is. Egyszerre vonzotta az ismert és az ismeretlen. Türelmetlenül kutatta a rejtélyeket, izgatták a végső”, megoldhatatlannak látszó kérdések.Számos novellájában fordult a jövőhöz, a kifürkészhetetlen, nagy titokhoz, de nem az írónak annyira fontos Utókort szólongatta, hanem az érdekelte, hogy megoldja-e a jövő a jelen problémáit, válaszol-e kérdéseire.Írásaiban továbbgondolja, továbbképzeli, amit kora tudománya igazolt, feltételezett, s hol játékosan, nem beleborzongva saját ötleteibe, hol a filozófus éleslátásával mutat rá a tudományos fejlődés emberi következményeire. Néhány novellájában álmait, vízióit, disztópiáit veti papírra; ezek a szorongató látomások a fenyegetettség, az egyedüllét érzését fejezik ki, az emberség harcát az embertelenséggel - a világban, a háborúban és a lélekben.Karinthy racionalista volt.Hitt az észben az esztelenség közepette.Ezt a Karinthyt kívántuk bemutatni.

Karinthy Frigyes - Karácsonyi ​társasjáték
Aki ​az 1920-as, 30-as években decembertájt betévedt a Hadik vagy a New York kávéházba, sokszor láthatott a kis márványasztaloknál a szokásosnál buzgóbban körmölő írókat, költőket. Köztük Karinthy Frigyest is. A korszak legolvasottabb társasági lapjai, mint Az Est vagy a Színházi Élet év vége felé felkértek ismert művészeket, hogy írjanak a karácsonyi, szilveszteri számba. És ilyenkor nemegyszer remekművek születtek – Karinthy tollából is. Felemelőn ünnepélyes vagy fájón nosztalgikus költemények, bölcs humorral átszőtt novellák, gyermeki játékossággal megírt humoreszkek, szatirikus karcolatok, pazar irodalmi paródiák, jövőbe látó, csodás történetek, amelyeknek témája kivétel nélkül a karácsony és a szilveszter. Megannyi ritkaság- és újdonságszámba menő írás – ezeket gyűjti csokorba a Karácsonyi társasjáték című válogatás, amelynek nem egy darabja most először jelenik meg kötetben, a felfedezés örömét kínálva az olvasónak. Irodalmi unikum az 1927-es Tíz elmúlt év híres társasjátékai című írás, amely arról tudósít, hogy "folyt a szórakozások mindennapi élete, világrengető háborúk és forradalmak korában". Olyan korban, amikor játszani kelltt, hogy az ember elfelejtse fájdalmait, hangos szavakat kitalálva a sötétben, mint a gyerek, aki fél. A játék azonban nem csak erre való, a játékból nagy felfedezések és felismerések származnak. Ezért játszik Karinthy is bravúrosan, lenyűgözően, a szavakkal. A szó, a humor a fegyvere, egyszerre mesés és valóságos világokat teremt vele.

Karinthy Frigyes - Én ​és énke
Énkét ​jól ismeri minden fiatal. Vagy Karinthy nyomán felfedezi magában. Karinthy korántsem azért írta meg csupán, hogy nevessünk rajta, hogy élvezzük páratlan humorát. Azért írta meg, mert a dolgok kettős arculatát, színét és visszáját egyszerre látta, és nem állta meg, hogy a világ ellentmondásait ne láttassa. Humorának, konvencióknak be nem hódoló szemléletének ez a forrása. Ez a fiatalokéval oly rokon gondolkozásmód. Ezért is tudtunk egybegyűjteni humoros karcolataiból egy kis könyvre való a tizenévesek számára, jobbára a 14 éven felülieknek. Voltaképpen ezek Karinthy Énkéjének a vallomásai, titkos magánbeszédei. Gondolati mélységüket, mulattató elmemozgásukat híven szolgálja Réber László rajzainak rejtett, elegáns szellemessége.

Karinthy Frigyes - Versek
Kevés ​Karinthy Frigyeshez hasonló, sokoldalú alkotó művésze van nemcsak a magyar, hanem az európai irodalomnak is. Attól tekintsünk el, hogy legfőbb műfaja a sziporkázó ötlet, mert elbeszélésben, újságtárcában vagy humoreszkben egyaránt sziporkázott. Versei azonban különböznek többi írásától. Kétségtelen, hogy versparódiái vagy korai versei ötletzuhatagok, formai bravúrok, de késői költészete, ha nem is nélkülözi az ötletet, elsősorban formai egyszerűségével, lírai erejével és gondolatiságával hat. Nem véletlenül volt kedvenc költője Petőfi, a köznapiság, az egyszerűség zsenije.

Karinthy Frigyes - Így ​írtok ti
Karinthy ​legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Karinthy Frigyes - A ​negyedik halmazállapot
Az ​ezerarcú, ezer műfajú zseni viszonylag ismeretlen oldalát mutatja be a kötet: tudományos-fantasztikus írásait, melyekből kiderül, Karinthy Frigyes ebben a műfajban is maradandót alkotott, a sci-fi nagy előfutárai közé tartozik.

Karinthy Frigyes - Hátrálva ​a világ körül - Válogatott cikkek
Az ​író politikai jellegű cikkeit, tárcáit, karcolatait tartalmazza ez a kötet. Munkásságának jelentős részét alkotják újságcikkei, amelyeknek csak töredéke jelent meg eddig könyvalakban. Mintegy három évtizedes újságírói munkásságának nagyobb része úgyszólván teljesen kiadatlan volt eddig. Ez a kiadvány Karinthy eddig kevéssé ismert és kevéssé méltatott írói arculatát hivatott bemutatni, a politizáló humoristáét, aki lázas érdeklődéssel foglalkozott kora mindennapjainak eseményeivel és háborúellenességében, a különféle koreszmék és téveszmék bírálatában, antifasiszta cikkeiben következetes humanista állásfoglalásáról tett tanulságot.

Karinthy Frigyes - Mennyei ​riport / Utazás a koponyám körül
A ​Kötéltánc után Karinthy hosszabb ideig nem ír regényt. Tizenkét év múltán 1935-36-ban viharos gyorsasággal két újabb "utazás" történetét veti papírra. A két könyv között - mindkettő 1937-ben jelent meg - az élet és a halál relatvitásának gondolata illetve élménye teremt erős belső rokonságot. (A kapcsolatra Karinthy is felhívja a figyelmet mindkét műve előszavában.) Mégis a Riport illetve az Utazás az életmű két szélső pólusán helyezkedik el, két ellentétes lehetőségét teljesíti be. A Mennyei Riport Karinthy legfantasztikusabb vállalkozása: erőteljes vonalakkal határolt alaprajza szerint Dante újra-kötése a huszadik században. Ahogy a firenzei száműzött a kereszténységet megsejdítő Vergiliusszal, az életen túli lét modern vándora, a Riporter, az újkor enciklopédistájával, Diderot-val járja végig a túlvilág köreit: a változtathatatlan múlt Poklát, a Purgatóriumot, azaz a szabadság (itt: a szubjektum, a vágyak és elképzelések szabadsága) birodalmát, hogy útja végén, túl gondolaton és cselekvésen, a mindent magába ölelő Egyetlen Lénnyel találkozzon. A bergsonizus, a mélylélektan, a modern fizika eredményeit, a történelem friss tanulságait összeolvasztó új kozmológia természetesen nem születik meg a regény lapjain: a Dantééhoz hasonló egységes világkép a huszadik században nem élhető át. A Mennyei Riportban éppen a töredezettség az izgalmas, a koncepciót megtorpedózó ötletek szüntelen robbanása, a hol pátoszossá lendülő, hol gúnyos, sőt alpárian újságírói hang: a nyugtalankodó ma közvetlen jelenléte az állítólag változatlan örökkévalóságban. A Mennyei Riport fanatasztikumával és pátoszával ellentétben az Utazás a koponyám körül Karinthy leghiggadtabb könyve; nem sci-fi, inkább a tényregény előfutára és klasszikusa. Itt maga a tény fantasztikus, az agyműtét és a vállalkozás: az operált riportja a műtőasztalról, a pontos, mondhatni egzakt beszámoló a hírhedt műtétről, amelynek során - mint előszavában Karinthy ironikusan közli: - "személyesn volt ódomban a "Mennyei Riport" tényállásait legalább annyiban ellenőríznem, amennyire az országról fogalmat kaphat, aki eljutott egészen a határáig". A pályakezdő Így írtok ti mellett az Utazás lett Karinthy legnagyobb írói sikere, máig legnépszerűbb műve.

Karinthy Frigyes - Az ​egész város beszéli I-IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Idomított ​világ I-II.
"Az ​utóbbi időben azért írtam ennyi sok cikket, mert ami dolgom nekem az emberekkel volt, az inkább beszéd, mint írás volt, minthogy ennek befejezett egésznek kellett lennie: sem több, még kevésbé kevesebb nem lehetett, mint egy cikk... A világ rossz modell az emberiség számára. Pillanatfelvételekben lehet csak megörökíteni" - mondja Karinthy Frigyes egyik nyilatkozatában. Az életműsorozat Címszavak a Nagy Enciklopédiához I-II. című kötete az 1925-től 1930-ig írt cikkeket gyűjtötte össze. Az Idomított világ a következő három esztendő publicisztikai termését rendezi. Az író fia, Karinthy Ferenc emlékezése szerint, hetente négynél is több cikket, karcolatot, tárcát és humoreszket írt. "Tárgyai és a feldolgozási módok is változtak olykor cikkről cikkre - írt útirajzot, riportot, elmélkedést, levelet, beszámolt egy-egy filmről, színházról, foglalkozott a tudomány, az irodalom s a politika megannyi jelenségével. Mintha az újságírás napi robotjában mégis megvalósította volna az álmát, melynek szertefoszlásáról annyit panaszkodott: a címszavak sorát a Nagy Enciklopédiához" - írja a sorozat gondozója, Ungvári Tamás, a kötetet záró utószavában. A kötet első ciklusa Zöngék és zörejek címmel gyűjti egybe a többségében a Pesti Napló-ban, Az Est-ben és a Színházi Élet-ben megjelent cikkeket. Karinthy villódzó intellektusa azonnal reflektált a hétköznapok történelmének minden eseményére. Kíváncsiságának szomjúsága, gondolkodói felkészültsége, írói becsülete avatja ezeket a percnek szánt írásokat maradandóvá. A következő két ciklus Az Est egy-egy Karinthy rovatának címét viseli: Hölgyeim és Uraim és Halló, itt Az Est. Az első a konferanszok stílusában megfogalmazott huszonegy tárcát, kommentárt tartalmaz, míg a másik ciklus írásaiban a napi aktualitásokhoz - egy-egy miniszteri rendelethez, újsághírhez, a divathoz vagy akár az időjáráshoz - fűz megjegyzést, de úgy, hogy a kort jobban megismerjük belőlük, mint a tudományosan pontos leírásokból, melyek gyakran épp az atmoszférát nem érzékeltetik. A kötet utolsó egységében két interjút talál az olvasó: vallomásokat arról, hogy érzi magát az író ötezredik cikkének megírása után, milyen tervek foglalkoztatják. Az 1930-ban és 1931-ben feltett kérdésekre nemcsak a két rövid nyilatkozat a felelet, hanem sokkal inkább a cikkek hosszú sora, melynek egy újabb, gazdag szeletét az olvasó ebben a kötetben találja meg.

Karinthy Frigyes - Betegek ​és orvosok
Az ​orvosok, betegek, betegségek témakörére felfűzött novellák, karcolatok jól szemléltetik Karinthy sajátos humorát. Beteg és orvos kapcsolata, a betegek kiszolgáltatottsága, (néha az orvosé), hipochondria, idegbaj, tébolyda, mind megannyi kacagtató jelenet forrása a kötetben.

Karinthy Frigyes - Egy ​nőt szeretni
"Ismerek ​embereket, akik egyenesen sajnálják, hogy nem követtek el régen valami bűnt, esetleg a büntetést is beleszámítva. Egyszer valaki sokáig, eltűnődő szeretettel nézte a feleségét. Mikor az asszony kiment, az ott levő barát megkérdezte a férjet, mire gondolt. - Arra gondoltam - mondta könnyes szemekkel, emlékein merengve -, hogy ha húsz esztendővel ezelőtt agyoncsaptam volna, most már szabad és független, megbűnhődött ember lehetnék." A nők, a szerelem, a házasság témakörére felfűzött novellák, karcolatok kiválóan szemléltetik Karinthy ambivalens viszonyát a másik nemhez. Első házassága felesége tragikus haláláig maga a béke és harmónia, a második viharos összecsapások sorozata volt, a hétköznapokban élte meg a nemek harcát. Férfi és nő kapcsolata, nők egymás közt, monogámia, női szépség és gondolkodás, hűtlenség és féltékenység, mind megannyi kimeríthetetlen forrás Karinthy szatirikus kedve számára.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem / Együgyű lexikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Komédiák ​I-III.
Karinthy ​Frigyes színpadi műveinek első kötetét veheti a kezébe az olvasó. E kiadvány tartalmazza leghíresebb komédiáit, tragikomédiáit, 1914 és 1929 között megjelent színműveit. Mint a többi Karinthy-mű, ezek sem szoríthatók be egy műfajba: színpadi előadásnak és olvasmánynak is kiválóak. Egyfelvonásosak is meg kabaréjelenetek is egyszerre. Mivel az író vegyes műfajú köteteket állított össze, a színművek közé kerültek be paródiák és rövid prózai írások is, melyek azonban jellegük, témájuk miatt is belesimulnak a színművek közé. Az 1914-ben kiadott A vándor katona noha Emőd Tamással együtt írta, Karinthy korai, romantikus és érzelmes korszakára jellemző. Legfontosabb színdarabjai: a Holnap reggel, A bűvös szék, a Lepketánc, a Földnélküly János e kötetben találhatók.

Karinthy Frigyes - Harun ​Al Rasid
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Könnyed ​társalgás
A ​humoreszkíró Karinthyt mutatja be a sorozat méreteihez alkalmazkodó válogatás. A munkában - éppen, mivel a válogatás nagyon gondos és szakszerű szinte kivétel nélkül csak olyan darabok szerepelnek (Minden másképp van; A magyar pénzhiány oknyomozó története; Olyan gyerek, mint más; A világ legbutább gyereke; Tanítom a kisfiamat; Nem vagyok itthon stb.), amelyeket mindenki ismer, és amelyek fellelhetők szinte minden Karinthy-válogatásban, nem beszélve a nagyobb igényű kiadásokról. A kötet beszerzéséről a meglévő Karinthy-kiadások számbavétele alapján érdemes dönteni.

Karinthy Frigyes - Minden ​másképp van
"Ne ​tartsuk magunkat túl bölcseknek, s mindjárt nem leszünk túl ostobák gyermekeink szemében." "Nem az önzés, az irigység teszi pokollá a világot - a szemünk ezerszer akkora, mint a gyomrunk." "Ma már úgy vagyok vele, hogy nem látok túl nagy különbséget a kávéházi apostol világmegváltó eszméi s egy új kormányprogram között." "Márpedig az állam megtartja, amit ígér: Ha pénzt ígér, azt is megtartja." "A szerelem egyenlet két ismeretlennel."

Kollekciók