Ajax-loader

Karinthy Frigyes könyvei a rukkolán


Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Karinthy ​Frigyes összegyűjtött versei
A ​szöveggondozás Kőrizs Imre, az utószó Keresztesi József munkája Karinthy Frigyes verseinek mindeddig nem létezett megbízható szövegű kiadása. Ezt a hiányt pótolja a Magvető Kiadó klasszikus verssorozatának legújabb darabja, amely Karinthy versei eddigi legjobb kiadásának ígérkezik. Tartalmazza a költő kötetben megjelent összes versén kívül a Karinthy életében kötetben helyet nem kapott verseket, valamint a gyermekkori verseket és zsengéket. Mindezt az olvasó filológiai pontossággal, a költő által utoljára jóváhagyott szövegek alapján, tömör szövegtörténeti jegyzettel, valamint utószóval ellátva veheti kézbe, amely a még ma is elsősorban humoros írásairól ismert Karinthyt segít elhelyezni a magyar költészet első vonalában. Karinthy ugyanis a Nyugat egyik legnagyobb költője volt: Beck András nemrég egész könyvet (Szakírópróba) írt egyetlen verséről (Nihil), Tandori Dezső pedig ezt írta róla (Az erősebb lét közelében): ,,félhosszú verseit mintha mai líránk összefüggéseibe helyezhetnénk, szerkezetüket tekintve, csiszolás nélkül."

Karinthy Frigyes - Együgyű ​lexikon
1912-ben ​jelent meg Karinthy Együgyü lexikona, a mostani kiadás ennek hasonmása. Az író később számos szócikkel bővítette munkáját, ezek bővebb vagy szűkebb válogatásban Karinthy minden humoros írásaiból szemelgető könyvben megtalálhatók. A Karinthy-féle lexikonírás lényege, hogy egy-egy közismert fogalmat (katona, asszony, irodalom, közlekedés, élelmiszer stb.) a lehető legtudálékosabb, leglexikonszerűbb módon határoz meg, természetesen úgy, hogy mind a fogalmat, mind a vele kapcsolatos köznapi elképzeléseket, mind a formális-lexikonszerű tudományosságot a lehető legnagyobb mértékben kicsúfolja, lehetetlenné teszi. E cél érdekében bőségesen él a paradoxon, a szó szerint vétel, az etimológia, valamint a primitivitásig való leegyszerűsítés eszközeivel. A speciális Karinthy-humor legszebb példái e szócikkek, a mű - minden vidám könyvet keresőnek ajánlható.

Karinthy Frigyes - Nevető ​Dekameron
Karinthy ​Frigyes nagy a nagy dolgokban és nagy a kicsinyekben. Apró humoreszkjeiben együtt van tehetségének minden jellegzetes vonása. Groteszk ötleteivel meg tud kacagtatni úgy, hogy a rekeszizmunk is megfájdul belé... de ha egy percig elgondolkozunk azon, ami megkacagtatott, az emberi lélek félelmes mélységeire döbbenünk rá. Karinthy, amikor a mulattató szerepére vállalkozik, pillanatra sem feledkezik meg arról a keserű bölcsességről, amely Shakespeare tragikus udvari bolondjait jellemzi.

Karinthy Frigyes - Mennyei ​riport
A ​Mennyei riport című regény az Utazás a koponyám körüllel egy esztendőben születik és jelenik meg. Talán ez lehet az oka annak, hogy sem a kritika, sem a közvélemény nem figyelt rá érdemeinek és értékeinek megfelelően. Holott a Mennyei riport Karinthynak talán a legizgalmasabb műve. Köztudott, hogy tudományrajongó volt. Egész életében a felfedezések, a technikai találmányok érdekelték. Ha látott valahol egy újszerű fűnyírógépet, rögtön megvásárolta, amit persze semmire sem használhatott bérházban lévő lakásában. A misztikum iránti érdeklődése legalább olyan erőteljesen munkálkodott benne, mint a tudomány iránti vonzódása. És a misztikum, mint valami zenei motívum, végighúzódik egész életművén, és éppenséggel a Mennyei riportban teljesedik ki.

Karinthy Frigyes - Capillária
Swift ​mesteri tollából megszületett nagy hírű, angol seborvos, Gulliver kel újra életre Karinthy Frigyes _Capillária_ című kisregényében. Gulliver ezúttal, hatodik csodás utazása során a nők országába, a tenger alatti világba vezeti az olvasót, ahol nők és férfiak külön társadalmat alkotnak, s ezzel egyszersmind az érzelmi és értelmi világ végzetesen kettéválik, s mindkettő önmaga karikatúrájává torzul. A századeleji divatos elméletek - a nő és a férfi viszonyáról - kerülnek ezúttal a szatíra tollára, miközben világosan kitetszik, hogy nem a nemek különbözésében van a mélyen gyökerező ellentét, hanem abban a társadalomban, amely a nőnek csak másodlagos szerepet juttatott. Jót mulatunk a polgári társadalom rovására Gulliver hatodik útjáról olvasva, amelynek szelleme e regényt bevezető mottóban tömören így jelentkezik: "Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? - hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit."

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar író a 20. század elején. Ez az író tele volt kíváncsisággal, érdekelték a fölfedezések, a természettudományok, a lélektan legújabb eredményei, a fizika csodái. Képzelőereje világirodalmi méretekben is páratlan, fantasztikus világokat talált ki: Capilláriát, a tengermélyi társadalmat és Faremidót, a tökeletes géplények országát. Sziporkázó ötletei voltak, komikus képessége meghatározta a 20. század magyar humoros irodalmát. Mégis: a legnagyobb sikert egy szerény külsejű novellafüzérrel aratta. Húsznál alig több történettel, amelyek egy 19. század végi pesti iskolába kalauzolnak, 19. század végi diákokról szólnak, s amely mű a 21. évszázadban is éppen olyan friss, eleven és korszerű, mint volt kilenc évtizeddel annak előtte - itthon és külföldön egyaránt. A párizsi, a londoni vagy a pekingi diák pontosan ugyanazt érezte meg benne, amit a mai vagy tegnapi szegedi, nyíregyházi, kolozsvári, kassai vagy szabadkai iskolás, magyar és román, magyar és szlovák, magyar és szerb.Kiadványunk a Tanár úr kérem 1916-os első kiadásának (Vértes Marcel rajzaival, Dick Manó kiadása, Budapest) szövegét igazította - a szerző szándékát figyelembe véve - a mostani helyesírás szabályaihoz. 1945 után minden kiadás változtatott az eredeti szövegen, illetve néhányat kihagyott a történetek közül. Immáron fél évszázad óta most veheti az olvasó először kezébe a valódi, hiteles kiadást.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária / Utazás a koponyám körül
"(...) ​Három regényt, három útirajzot tart kezében az olvasó. Karinthy Frigyes remek idegenvezető: valóságos és képzelt birodalmak titkaiba avat be, s ha együtt utazunk vele, és mint ő, a kalandok után - tarsolyunkba gyűjtött tapasztalatokkal bölcsebben - hazatérünk, otthoni gondjainkban is könnyebben fogunk tájékozódni, képesek leszünk okosabban dönteni, bátrabban s boldogabban fogunk élni. (...)" (Szigethy Gábor) A(z) Utazás Faremidóba / Capillaria / Utazás a koponyám körül (Könyv) szerzője Karinthy Frigyes.

Karinthy Frigyes - Az ​emberke tragédiája
Az ​emberke tragédiája Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról reprint kiadása. A versikéket írta Karinthy Fricike, aki 1936-ban írta ezt a gyöngyszemet. Kis híján elkallódott. Az író az elkészült művet átadta Ascher Oszkárnak, a kitűnő előadónak, hogy megtanulja. Ascher író barátai társaságában felolvasta. Egy közülük kölcsönkérte tőle egy napra -- és elvesztette. Ascher, nem sejtve semmi rosszat, még egy példányt kért Karinthytól, mire azt a választ kapta az ijedt írótól, hogy csak ez az egy példány volt belőle. Halála után, hagyatékát rendezve egy padlásról lehozott láda tízezernyi papír fecnijén beküldött dilettáns írások, újságok és levelek között megtalálták két jelenet híján a teljes művet. A hiányzó részeket fia, Karinthy Ferenc pótolta.

Covers_24595
elérhető
5

Karinthy Frigyes - Versek
Kevés ​Karinthy Frigyeshez hasonló, sokoldalú alkotó művésze van nemcsak a magyar, hanem az európai irodalomnak is. Attól tekintsünk el, hogy legfőbb műfaja a sziporkázó ötlet, mert elbeszélésben, újságtárcában vagy humoreszkben egyaránt sziporkázott. Versei azonban különböznek többi írásától. Kétségtelen, hogy versparódiái vagy korai versei ötletzuhatagok, formai bravúrok, de késői költészete, ha nem is nélkülözi az ötletet, elsősorban formai egyszerűségével, lírai erejével és gondolatiságával hat. Nem véletlenül volt kedvenc költője Petőfi, a köznapiság, az egyszerűség zsenije.

Karinthy Frigyes - Tanár úr kérem [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Szatírák I.
A Szatírák első kötete _A repülő ember_ és a _Krisztus és Barabás_ című köteteket, valamint 58 olyan írást tartalmaz, amely nem jelent meg az író életében. És jó néhány olyat is, amelyik most lát először napvilágot kötetbe gyűjtve, eddig könyvtárak mélyén, napilapok hasábjain rejtőzött. Karinthy a kispróza nagymestere. Roppant egyénisége nem tűrt műfaji korlátokat, ezt minden kötetével kapcsolatban elmondhatjuk. Regényeiben is előfordulnak újságírói elemek és újságtárcáiban is novellisztikus, humorisztikus, parodisztikus megoldások. Voltaképpen ezek a "szabálytalanságok" teszik érdekessé és halhatatlanná napi aktualitásokat tartalmazó írásait is. E kötet a század első két évtizedének eseményeiről, szenzációiról, drámáiról és tragikomédiáiról ad képet az író furcsa, görbe tükre segítségével.

Karinthy Frigyes - Amiről a vászon mesél
Ezekért a jegyzetekért tulajdonképpen elnézést kell kérnem az olvasótól. Ugyanis arról van szó, hogy néhány évtizedes szerény irodalmi működés után elhatároztam, hogy pályátváltoztatok: filmíró leszek, mert ez korszerű és a jövő zenéje s mert a könyvirodalom, úgy látszik, lassan lejárja magát. Természetesen, mint annakidején, - Így Írtok Ti, stb. - most is komoly studiummal szeretnék hozzáfogni a mesterséghez. E célból mától fogva beható és bensőséges tanulmány tárgyává teszem a legdivatosabb és legnépszerűbb aktuális filmeket és filmműfajokat s azok tartalmát röviden bejegyzem vázlatkönyvembe, hogy ilymódon lassan begyakoroljam magam a filmszcenáriumírás műfajába, mielőtt eredeti filmírtásaimmal odatolakodni merészelnék a filmíró művész urak dicsőséges és halhatatlan sorába. Ezeket a jegyzeteket, ellenőrzés céljából, időnkint bemutatom az olvasónak."

Karinthy Frigyes - Szerkesztő ​úr, kérem!
"Sok ​Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tőle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb... A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén. Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről. Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen 'örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt' ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle!" Tartalmas, jó szórakozást kíván: Karinthy Márton

Karinthy Frigyes - Színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Az ​egész város beszéli I-IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Címszavak ​a Nagy Enciklopédiához
Ki ​kérdezett? Karinthy Frigyes notesze Minden másképpen van PESTI NAPLÓ Képes ábécé Női levelek És még egyszer a tőzsde! Tekintsd őt embernek Naplóm

Karinthy Frigyes - Kötéltánc
A ​Kötéltánc c. regény abba a jellegzetesen karinthys, regénynek nevezett, de inkább esszészerű műfajba tartozik, mint a Mennyei riport. Mi az élet? Miért élünk? Veti fel a kérdést Karinthy, és szellemesen, érdekesen próbál válaszolni ezekre az éppoly banális, mint fontos és megoldatlan kérdésekre. Válasza az einsteini filozófián, a bergsoni tanításokon, az adleri mély lélektanon nevelődött ember felelete, abban a modorban, amit Huxley regényeiből ismerünk. A kötéltánc jelentősége, elsősorban irodalomtörténeti. Ezeket a filozófiai problémákat ugyanis misztikus félhomály takarja - és a problémáknak karinthys magyarázata néhol ma már anakronisztikusnak tűnik. A könyv társadalmi jelentőségét az hangsúlyozza, hogy jelképes formában bátran szól a fasizmus ellen - a regény egyik hőse mondja ezeket a szavakat: "A harcot hirdetem én, az elnyomottak harcát az elnyomók ellen, hirdetem ellene a harcot, nyomorult rabszolga, magam is... mert a boldogságot megosztani nem lehet."

Karinthy Frigyes - Napiparancs
Tudomásunk ​szerint ez a kis gyűjtemény az első, amely Karinthy Frigyes katonai és háborús tárgyú novelláit, karcolatait és humoreszkjeit (ezek közé sorolva néhány színpadi tréfáját is) külön, önálló kötetbe rendezi. Válogatásunk ugyanakkor nem tartalmazza kimagasló jelentőségű - s némely kortársai szerint, hatásában Adyéval egyenértékű - háborúellenes publicisztikai műveit, melyeket főleg a Krisztus vagy Barabbás és a Csak semmi háború című köteteibe foglalt, mert műfajuk szerint nem ebbe a gyűjteménybe tartoznak. Nem vettük fel azonban néhány olyan írását sem, mely ugyan mind tematikailag, mind műfajilag kötetünkbe illeszkedett volna, de csupán megismétlése, puszta variánsa vagy újrafeldolgozása egy korábbi írásnak. Ezért nem válogattuk be például a Színészet című karcolatot, mely néhány mondatnyi eltéréssel cseppentett mása a kötetben megtalálható Színésznőnek, vagy ezért vetettük el a Levél a tisztelt Fődiplomata úrhoz című kis remeklés kedvéért a belőle írt, de jóval sápadtabb jelenet, a Diplomata és katona közlését. Ilyen és ehhez hasonló esetekben, amikor a pendant felvételét semmi sem indokolta, a válogató ízlése, ítélete döntött egyik vagy másik mű javára. Úgyszintén a válogató - remélhetőleg nem egészen önkényes - ítélete döntött bizonyos határesetekben is, amelyek általában a tematikai válogatások velejárói. Az 1917-ben publikált Így láttátok ti háborús irodalmi karikatúrái között például több olyan is akad, amely paródiának, de humoreszknek is tekinthető.

Karinthy Frigyes - Karinthy ​Frigyes összes költeménye
Karinthy ​költői életműve nem túl terjedelmes: a kötet az "igazi" verseken kívül tartalmazza műfordításait, valamint az Így írtok ti című kötet remek verses paródiáit, parafrázisait is. Az eredeti költemények tulajdonképpen nem revelálnak igazán nagy költőt, Karinthy sok verse egyszerűen csak verses novella, néha csak verses humoreszk (Együgyű mese; Mariska és Károly bácsi; Karácsonyi karének; Tomi; Érdi erdő stb.). Ambiciózusabb, költőibb alkotásai közül is sok haloványabb utánérzése nagy novelláinak, allegorikus látomásainak, különös, groteszk szimbólumainak. Ám van a szerzőnek néhány nagy, kiemelkedően jelentős verse. Ezek szinte kivétel nélkül igazi versek, nem verssé tördelt prózák, általában nem is hosszúak. Ezeket a verseket (Pitypang; "Struggle for Life") szinte mindenki ismeri, mindenkor népszerűek voltak. Miattuk vélekednek sokan úgy, hogy Karinthy - költőként is - egyenrangú társa a Nyugat nagy nemzedékének.

Karinthy Frigyes - Az ​író becsülete
"Karinthy ​Frigyesnek azon írásai kerültek ebbe a kötetbe, amelyek az első világháború elleni humanista tiltakozás gyümöcseként teremtek, és azok, amelyekből tisztán látható Karinthy véleménye az írói tisztességről és hivatásról"

Karinthy Frigyes - Ne ​bántsuk egymást
Bármennyire ​tiltakozott ellene, Karinthy Frigyest saját kora elsősorban humoristának tartotta. Alapos oka volt ennek, hiszen az író, aki minden műnemben bizonyította tehetségét, haláláig komolyan vette és gyakorolta a humoreszk, kroki, kabaréjelenet műfaját, olyan igénnyel és szellemességgel, melynek köszönhetően humorban nem ismert tréfát. Válogatásunk a Grimasz című kötet folytatásaként a világháború után kezdődő és Karinthy haláláig tartó időszak humoros írásainak legjavát adja közre. Karinthy a megváltozott körülmények között sem vesztette el éleslátását és életkedvét, szatirikus hangjával, iróniájával a magyarul olvasók számára nyújtott példát és adott lelkierőt a nehéz esztendőkben a megpróbáltatások elviselésére kis történeteinek poénjai érdekes módon ma is, még mindig időszerűek. A válogatás és a szöveggondozás Fráter Zoltán munkája.

Karinthy Frigyes - Felvesznek ​a csecsemőklinikára
Kötetben ​eddig meg nem jelent írások. Sajtó alá rendezte: Urbán László.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária / Kötéltánc
Swift ​Gulliver-je, (az első teljes Gulliver magyarul) 1914-ben jelent meg. Karinthy, a fordító, munkája végeztével sem tudott elszakadni kedves hősétől és kedves írója stílusától: testére szabott ruhaként ölti magára a swifti formát, hogy a parodizált paródia kétszeresen személytelen stílusának védőrétege mögül a legszemélyesebbről valljon - a világ fölötti kétségbeeséséről. Az Utazás Faremidóba, "Gulliver ötödik útja" 1916-ban jelent meg. Keserűsége is méltó a Swiftéhez: a háború iszonyata közepette az emberiség teljes pusztulása reményként rémlik fel benne. A háborút gyűlölő Karinthy, hogy racionalista meggyőződését átmenthesse, az ember biológiai létét utasítja el. Végleges pesszimizmusában ez az optimizmus mozzanata: hit a ráció érvényében. A világűr után Gulliver következő útja, az utolsó, a tengermély birodalmába vezet. "Hatodik" útirajza, a Capillária (1921) több annál, aminek tartani szokták: a strindbergi nőszemlélet fantasztikussá növő újrafogalmazásánál, Capillária oihái az ember öngyötrő erőfeszítéséről mondanak ítéletet. Arról, hogy az ember az élet homályos céljaiért, meghatározhatatlan javaiért feláldozza magát az életet. De a gúnyos ítéleten is átsüt a meggyőződés, hogy mégis az erőfeszítés adja az élet pátoszát. A Capillária a kétnemű ember kettős igazságát hirdeti: ez a lezárhatatlan belső vita hozza létre dinamikáját, líráját, amely minduntalan önmagát kifigurázó humorba vált. A két gulliveriádával ellentétben a Kötéltánc (1923) nem tartozik a népszerű Karinthy-könyvek közé. (Kötetünkben a Faremidó hatodik, a Capillária kilencedik, a Kötéltánc harmadik kiadása jelenik meg.) Pedig a legérdekesebbek egyike: sorra felbukkannak benne Karinthy visszatérő gondolatai: valóság és álom relativitása, az univerzális ember, a kivetíthető tudat, az ember vágyait beteljesítő szubjektív túlvilág és mindenekelőtt persze a női vonzás démoniája. Az alapötlet az ezerarcó lélek jellegzetes Karinthy-gondolatának visszája: egy ember három szerepben, egy test három lélekkel. A cselekmény áttöri a realitás falait, de míg többi regényében Karinthy mindig jelzi valamivel, hol röppen át a fantasztikum, az álom birodalmába, itt elmosódnak a határok: minduntalan visszaszökkenünk a kézzelfogható valóságba, de voltaképpen már a regény elején sem lehetünk biztosak benne, az élet képeit látjuk-e, vagy egy - akár ismeretlen - szereplő képzeletének képei vesznek körül. Ebben a sokrétegű, mindig csak egymáshoz képest reális, vagy kevésbé reális világban járja a háromlelkű hős - és járja az író - veszélyes kötéltáncát, hogy csak a halál előtti rettenetben villanjon fel egy elsikló pillanatra az egyértelmű valóság ultima realitas-a.

Karinthy Frigyes - Jelbeszéd
Kisfiú ​lépdel az utcán, "csendes arccal, jóságos mosollyal": király ő, a meghódított városba vonul be, serege élén, a palota erkélyéről királynő integet; kisfiú lépdel az utcán "sápadtan, de felemelt fejjel, hátratett kezekkel, lassan, nagyon lassan": keze vaslánccal hátrakötve, előtte hóhér, ő a halálra ítélt Lelkiismeret. Tizenhárom éves korában játssza Karinthy ezt a "két játék"-ot, ő lépdel így, "a képzeletnek emberfölötti önkívületében" a pesti utcán; a Liget környékének kínosan egyenes, szürke házsorai a semmibe süllyedtek, egyedül van, kívül azon a világon, amely mások számára látható. Természetes ez így, a gyerek képes csak rá, hogy ilyen tökéletesen elszakítsa az élményt és az életet. Karinthy megőrízte a gyermeki képességet: hallatlanul intenzív élményeket tudott rögzíteni tökéletesen élettelen térben. Az egyik korai novellája a tenger fenekén játszódik, hősei egy elsüllyedt hajó vízbe fúlt utasai; - a cselekmény nem a múltjuk, nem - az örök jelenük, a tenger mélyén. Egy másik novella - egy lezuhant pilóta vízióit rögzíti, a szétroncsolt agyban lepergő utolsó képeket. Egy harmadik elbeszélésben egy fiatal tudóst a világűrbe repít a hallatlan erejű atomi vonzás, és ő átéli a szédítő repülést, pedig valójában a szívét bénította meg az alattomos rádiumsugár. Valójában? - a Karinthy-novella mindig lebegteti a döntést, hogy melyik az igazi valóság: az-e, amit a külső szemlélő lát, a kézzel fogható, vagy az, amelyet a szubjektum megtapasztal, és amelynek az igazsága nem ellenőrízhető. Kamaszkorban lehet ezeket a novellákat leginkább szeretni, kamaszkorban képes az ember leginkább átélni absztrakt szenvedélyességüket, képes beleborzongani a komolyan végigjátszott "mi lenne, ha..." játék rejtelmességébe. A novellista Karinthy belső azonosulást igányel az olvasótól, és bizonyára innen van, hogy míg humoreszkjeivel és főképp paródiáival indulása pillanatától osztatlan, fergeteges sikert aratott, novellái körül ellentétes vélemények csaptak össze. Mégis, minden kritikai kétely ellenére, a novellista Karinthy újra meg újra meghódítja az olvasókat, talán mert a benső azonosulás lehetősége szükségképpen mindig újjáteremtődik. Sőt manapság, amikor az ásatagnak hitt szecesszió megint életre kel, amikor ízlésünk egy Kafka valóságlátásán is nevelődött, Karinthy fantasztikuma és pátosza egyszerre meghitten természetes kifejezésmódnak tetszhet. Minél távolabb kerülünk az egyes írások konkrét gondolati tartalmáról, minél inkább kuriózum például az utóbb Karinthy által is megtagadott strindbergi nőszemlélet, annál inkább érezzük mögötte az általánosabb érvényű vallomást: a ráció rettegését a lesből támadó tudattalantól. A novellákat gyűjteményünk az eredeti kötetek rendjében adja közre. Ebből az időrendből kiderül például, hogy Karinthy antimilitarizmusa nem a világháború ellenhatásaképp keletkezett: a háborút - az eszmék szabadsága nevében - a legrútabb zsarnokságnak tartotta már 1908-ban is Kiderül, hogy hírhedt nőszemléletének semmi köze személyes tapasztalataihoz: a nő gyilkos hatalmáról szóló novellái a Judik Etelnek dedikált első kötetében jelentek meg, akivel ez idő tájt a beteljesült szerelem boldogságában élt.

Karinthy Frigyes - Gyilkosok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - A ​feleségem beszéli
A ​háborús évek tragikomikus krónikáját egy háziasszony meséli el - egy ügyeskedő, kissé szószátyár és tudálékos, de aranyszívű asszony, aki élni akar és szépnek és kívánatosnak látszani az ezerszázalékos infláció, a feketézés, a háborús veszteséglisták, a hadirokkant jótékonysági estek és a növekvő elégedetlenség dorbézoló és nyomorgó Budapestjén.

Alekszandr Kuprin - Thomas Mann - Karinthy Frigyes - Cirkusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Lepketánc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Mesélek ​a zöld disznóról
"Sok ​Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tőle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb... A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén. Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről. Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen 'örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt' ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle!" Tartalmas, jó szórakozást kíván: Karinthy Márton

Karinthy Frigyes - Budapesti ​emlék
"Az ​induló kötet minden darabja a fővároshoz kötődik, az írások szereplői korabeli (vagy korunkbeli?) kisemberek, akik elvesztek kissé a nagyváros dzsungelében, szembejön velük a butaság, az önzés és a gőg, amely tulajdonságokat az író szelíd iróniával vagy épp metsző gúnnyal figurázza ki. Karinthy humora igazi pesti humor, az a fajta vidámság, amelybe mindig belekeveredik egy kicsit a keserűség, de amelyben mindig ott van a remény is, hogy mindent túl lehet azért élni valahogy." http://www.metropol.hu/kultura/cikk/773474

Karinthy Frigyes - Regények ​I-III.
A ​regény a maga nemében egyedülálló mű nemcsak a magyar, hanem az európai irodalomban is. Arra ugyanis még nem volt példa, hogy valaki saját agyműtétjéről írjon tudományos-fantasztikus regényt. A téma kuriozitása mellett nem elhanyagolható érték a mű leírási módja, formája. Érett, minden fölösleges cicomától mentes, lényegre törő mű ez, Karinthy egyik legnagyszerűbb alkotása.

Kollekciók