Ajax-loader

Karinthy Frigyes könyvei a rukkolán


Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba
Gullliver ​ötödik utazása.

Karinthy Frigyes - Karinthy ​Frigyes összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária / Utazás a koponyám körül
"(...) ​Három regényt, három útirajzot tart kezében az olvasó. Karinthy Frigyes remek idegenvezető: valóságos és képzelt birodalmak titkaiba avat be, s ha együtt utazunk vele, és mint ő, a kalandok után - tarsolyunkba gyűjtött tapasztalatokkal bölcsebben - hazatérünk, otthoni gondjainkban is könnyebben fogunk tájékozódni, képesek leszünk okosabban dönteni, bátrabban s boldogabban fogunk élni. (...)" (Szigethy Gábor) A(z) Utazás Faremidóba / Capillaria / Utazás a koponyám körül (Könyv) szerzője Karinthy Frigyes.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar író a 20. század elején. Ez az író tele volt kíváncsisággal, érdekelték a fölfedezések, a természettudományok, a lélektan legújabb eredményei, a fizika csodái. Képzelőereje világirodalmi méretekben is páratlan, fantasztikus világokat talált ki: Capilláriát, a tengermélyi társadalmat és Faremidót, a tökeletes géplények országát. Sziporkázó ötletei voltak, komikus képessége meghatározta a 20. század magyar humoros irodalmát. Mégis: a legnagyobb sikert egy szerény külsejű novellafüzérrel aratta. Húsznál alig több történettel, amelyek egy 19. század végi pesti iskolába kalauzolnak, 19. század végi diákokról szólnak, s amely mű a 21. évszázadban is éppen olyan friss, eleven és korszerű, mint volt kilenc évtizeddel annak előtte - itthon és külföldön egyaránt. A párizsi, a londoni vagy a pekingi diák pontosan ugyanazt érezte meg benne, amit a mai vagy tegnapi szegedi, nyíregyházi, kolozsvári, kassai vagy szabadkai iskolás, magyar és román, magyar és szlovák, magyar és szerb.Kiadványunk a Tanár úr kérem 1916-os első kiadásának (Vértes Marcel rajzaival, Dick Manó kiadása, Budapest) szövegét igazította - a szerző szándékát figyelembe véve - a mostani helyesírás szabályaihoz. 1945 után minden kiadás változtatott az eredeti szövegen, illetve néhányat kihagyott a történetek közül. Immáron fél évszázad óta most veheti az olvasó először kezébe a valódi, hiteles kiadást.

Karinthy Frigyes - Az ​emberke tragédiája
Az ​emberke tragédiája Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról reprint kiadása. A versikéket írta Karinthy Fricike, aki 1936-ban írta ezt a gyöngyszemet. Kis híján elkallódott. Az író az elkészült művet átadta Ascher Oszkárnak, a kitűnő előadónak, hogy megtanulja. Ascher író barátai társaságában felolvasta. Egy közülük kölcsönkérte tőle egy napra -- és elvesztette. Ascher, nem sejtve semmi rosszat, még egy példányt kért Karinthytól, mire azt a választ kapta az ijedt írótól, hogy csak ez az egy példány volt belőle. Halála után, hagyatékát rendezve egy padlásról lehozott láda tízezernyi papír fecnijén beküldött dilettáns írások, újságok és levelek között megtalálták két jelenet híján a teljes művet. A hiányzó részeket fia, Karinthy Ferenc pótolta.

Karinthy Frigyes - Mennyei ​riport
A ​Mennyei riport című regény az Utazás a koponyám körüllel egy esztendőben születik és jelenik meg. Talán ez lehet az oka annak, hogy sem a kritika, sem a közvélemény nem figyelt rá érdemeinek és értékeinek megfelelően. Holott a Mennyei riport Karinthynak talán a legizgalmasabb műve. Köztudott, hogy tudományrajongó volt. Egész életében a felfedezések, a technikai találmányok érdekelték. Ha látott valahol egy újszerű fűnyírógépet, rögtön megvásárolta, amit persze semmire sem használhatott bérházban lévő lakásában. A misztikum iránti érdeklődése legalább olyan erőteljesen munkálkodott benne, mint a tudomány iránti vonzódása. És a misztikum, mint valami zenei motívum, végighúzódik egész életművén, és éppenséggel a Mennyei riportban teljesedik ki.

Karinthy Frigyes - Capillária
Swift ​mesteri tollából megszületett nagy hírű, angol seborvos, Gulliver kel újra életre Karinthy Frigyes _Capillária_ című kisregényében. Gulliver ezúttal, hatodik csodás utazása során a nők országába, a tenger alatti világba vezeti az olvasót, ahol nők és férfiak külön társadalmat alkotnak, s ezzel egyszersmind az érzelmi és értelmi világ végzetesen kettéválik, s mindkettő önmaga karikatúrájává torzul. A századeleji divatos elméletek - a nő és a férfi viszonyáról - kerülnek ezúttal a szatíra tollára, miközben világosan kitetszik, hogy nem a nemek különbözésében van a mélyen gyökerező ellentét, hanem abban a társadalomban, amely a nőnek csak másodlagos szerepet juttatott. Jót mulatunk a polgári társadalom rovására Gulliver hatodik útjáról olvasva, amelynek szelleme e regényt bevezető mottóban tömören így jelentkezik: "Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? - hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit."

Karinthy Frigyes - Budapesti ​emlék
"Az ​induló kötet minden darabja a fővároshoz kötődik, az írások szereplői korabeli (vagy korunkbeli?) kisemberek, akik elvesztek kissé a nagyváros dzsungelében, szembejön velük a butaság, az önzés és a gőg, amely tulajdonságokat az író szelíd iróniával vagy épp metsző gúnnyal figurázza ki. Karinthy humora igazi pesti humor, az a fajta vidámság, amelybe mindig belekeveredik egy kicsit a keserűség, de amelyben mindig ott van a remény is, hogy mindent túl lehet azért élni valahogy." http://www.metropol.hu/kultura/cikk/773474

Karinthy Frigyes - Nevető ​Dekameron
Karinthy ​Frigyes nagy a nagy dolgokban és nagy a kicsinyekben. Apró humoreszkjeiben együtt van tehetségének minden jellegzetes vonása. Groteszk ötleteivel meg tud kacagtatni úgy, hogy a rekeszizmunk is megfájdul belé... de ha egy percig elgondolkozunk azon, ami megkacagtatott, az emberi lélek félelmes mélységeire döbbenünk rá. Karinthy, amikor a mulattató szerepére vállalkozik, pillanatra sem feledkezik meg arról a keserű bölcsességről, amely Shakespeare tragikus udvari bolondjait jellemzi.

Karinthy Frigyes - Így ​írtok ti
Karinthy ​legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Karinthy Frigyes - Tanár úr kérem [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Szatírák I.
A Szatírák első kötete _A repülő ember_ és a _Krisztus és Barabás_ című köteteket, valamint 58 olyan írást tartalmaz, amely nem jelent meg az író életében. És jó néhány olyat is, amelyik most lát először napvilágot kötetbe gyűjtve, eddig könyvtárak mélyén, napilapok hasábjain rejtőzött. Karinthy a kispróza nagymestere. Roppant egyénisége nem tűrt műfaji korlátokat, ezt minden kötetével kapcsolatban elmondhatjuk. Regényeiben is előfordulnak újságírói elemek és újságtárcáiban is novellisztikus, humorisztikus, parodisztikus megoldások. Voltaképpen ezek a "szabálytalanságok" teszik érdekessé és halhatatlanná napi aktualitásokat tartalmazó írásait is. E kötet a század első két évtizedének eseményeiről, szenzációiról, drámáiról és tragikomédiáiról ad képet az író furcsa, görbe tükre segítségével.

Karinthy Frigyes - Amiről a vászon mesél
Ezekért a jegyzetekért tulajdonképpen elnézést kell kérnem az olvasótól. Ugyanis arról van szó, hogy néhány évtizedes szerény irodalmi működés után elhatároztam, hogy pályátváltoztatok: filmíró leszek, mert ez korszerű és a jövő zenéje s mert a könyvirodalom, úgy látszik, lassan lejárja magát. Természetesen, mint annakidején, - Így Írtok Ti, stb. - most is komoly studiummal szeretnék hozzáfogni a mesterséghez. E célból mától fogva beható és bensőséges tanulmány tárgyává teszem a legdivatosabb és legnépszerűbb aktuális filmeket és filmműfajokat s azok tartalmát röviden bejegyzem vázlatkönyvembe, hogy ilymódon lassan begyakoroljam magam a filmszcenáriumírás műfajába, mielőtt eredeti filmírtásaimmal odatolakodni merészelnék a filmíró művész urak dicsőséges és halhatatlan sorába. Ezeket a jegyzeteket, ellenőrzés céljából, időnkint bemutatom az olvasónak."

Karinthy Frigyes - Karinthy ​megmondja
Karinthy ​Frigyes a magyar irodalom állócsillaga, fenegyereke és Charlie Chapline egyben - és nagy szerencsénkre írásai máig frissek maradtak, nem vesztettek semmit aktualitásukból. Az abszurd helyzetekbe keveredő kisembert olyan bensőséges szeretettel figurázza ki, a hatalmaskodókat olyan szenvedéllyel csipkedi, a nyelvvel olyan zseniálisan játszik, hogy minden bizonnyal halhatatlan klasszikusunk marad. Írásainak legjavából állított össze egy csokorra valót a szerkesztő, szokás szerint tematikusan elrendezve. És akik már korábban "megmondták": Ady, Hofi, Bibó és Ferenc pápa.

Karinthy Frigyes - Üzenet ​a palackban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Hátrálva ​a világ körül - Válogatott cikkek
Az ​író politikai jellegű cikkeit, tárcáit, karcolatait tartalmazza ez a kötet. Munkásságának jelentős részét alkotják újságcikkei, amelyeknek csak töredéke jelent meg eddig könyvalakban. Mintegy három évtizedes újságírói munkásságának nagyobb része úgyszólván teljesen kiadatlan volt eddig. Ez a kiadvány Karinthy eddig kevéssé ismert és kevéssé méltatott írói arculatát hivatott bemutatni, a politizáló humoristáét, aki lázas érdeklődéssel foglalkozott kora mindennapjainak eseményeivel és háborúellenességében, a különféle koreszmék és téveszmék bírálatában, antifasiszta cikkeiben következetes humanista állásfoglalásáról tett tanulságot.

Karinthy Frigyes - Két ​hajó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Felvesznek ​a csecsemőklinikára
Kötetben ​eddig meg nem jelent írások. Sajtó alá rendezte: Urbán László.

Karinthy Frigyes - Az ​ezerarcu lélek / Telma Titusz kiáltványa
Karinthy ​Frigyes életében nem jelenhetett meg együtt ez a szervesen összetartozó két mű, amelyet most az olvasó a kezében tart: Az ezerarcu lélek és a Telma Titusz Kiáltványa. Míg az előbbi írása többször is megjelent, addig a Kiáltvány-t először - egyben utoljára! - csak 1938-ban, Ascher Oszkár jelentette meg a "Karinthy Frigyes kiadatlan naplója és levelei" című posztumusz gyűjteményes kötetben. Holott - életművét a kortársak, családtagok visszaemlékezéseivel összevetve (pl. Erdős Iván, Ascher Oszkár, Karinthy Márton stb.) - egyértelmű, hogy az annyira várt, megíratlan "Nagy Regény" filozófiai alapjait e két írásában fektette le. A humoristának elkönyvelt Karinthy e méltatlanul elfeledett Kiáltványban kora egyik legeredetibb morálfilozófusának bizonyul. ___Célom épp az volt, hogy bemutassam - kellő tudományossággal be is bizonyítsam - a filozófus Karinthy az egész korszakot meghatározó Friedrich Nietzsche értő és méltó ellenfelévé vált. A közreadott két mű főhőse ugyanaz a személy - méghozzá egy kifejezetten a nietzschei Zarathustra ellenében felállított megváltói figura: e minőségében végső soron Karinthynak a századelő világháborúba torkolló társadalmi és emberi dekadenciájára adott válasza. ___Utótanulmányomban - melyhez nélkülözhetetlen volt a "Zarathustra" fogalmainak bemutatása, némi alapszintű elemzése is - pontról pontra bizonyítom, hogy Karinthy tkp. egy olyan alternatív Messiást mutat fel, mely mind a világirodalomban, mind a morálfilozófiában egyedülálló. A tanulmány az életművön végigvonuló egyéb messiási alakok fejlődéstörténetét is kutatja és bemutatja. ___Karinthynak ez a két, látszólag jelentéktelen, rövid kis műve valószínűleg a világhoz szóló legfontosabb üzenetét tartalmazza. A legkevesebb, amivel utókorként tartozunk, ha közreadjuk őket együtt, egy kötetben: ahogyan igazán értékesek. (Bacsó Beáta)

Karinthy Frigyes - Napiparancs
Tudomásunk ​szerint ez a kis gyűjtemény az első, amely Karinthy Frigyes katonai és háborús tárgyú novelláit, karcolatait és humoreszkjeit (ezek közé sorolva néhány színpadi tréfáját is) külön, önálló kötetbe rendezi. Válogatásunk ugyanakkor nem tartalmazza kimagasló jelentőségű - s némely kortársai szerint, hatásában Adyéval egyenértékű - háborúellenes publicisztikai műveit, melyeket főleg a Krisztus vagy Barabbás és a Csak semmi háború című köteteibe foglalt, mert műfajuk szerint nem ebbe a gyűjteménybe tartoznak. Nem vettük fel azonban néhány olyan írását sem, mely ugyan mind tematikailag, mind műfajilag kötetünkbe illeszkedett volna, de csupán megismétlése, puszta variánsa vagy újrafeldolgozása egy korábbi írásnak. Ezért nem válogattuk be például a Színészet című karcolatot, mely néhány mondatnyi eltéréssel cseppentett mása a kötetben megtalálható Színésznőnek, vagy ezért vetettük el a Levél a tisztelt Fődiplomata úrhoz című kis remeklés kedvéért a belőle írt, de jóval sápadtabb jelenet, a Diplomata és katona közlését. Ilyen és ehhez hasonló esetekben, amikor a pendant felvételét semmi sem indokolta, a válogató ízlése, ítélete döntött egyik vagy másik mű javára. Úgyszintén a válogató - remélhetőleg nem egészen önkényes - ítélete döntött bizonyos határesetekben is, amelyek általában a tematikai válogatások velejárói. Az 1917-ben publikált Így láttátok ti háborús irodalmi karikatúrái között például több olyan is akad, amely paródiának, de humoreszknek is tekinthető.

Karinthy Frigyes - Így ​láttátok ti / Amiről a vászon mesél
_"Sok ​Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tôle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb..._ _A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén. Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről. Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen 'örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt' ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle!"_ Tartalmas, jó szórakozást kíván: Karinthy Márton

Karinthy Frigyes - Lepketánc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Írások ​írókról - Kritikák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Szatírák ​I-VIII.
Kötetünk ​Karinthy Frigyes 1920-as évekbeli írásaiból merít. Törzsanyaga a "Ki kérdezett?..." című kötete, amelynek homogenitását az író ama nézete segíti elő: hogy a szavak elvesztették valódi jelenségüket, s ezért célszerű egy új enciklopédiát megalkotni. Ez a gondolata egyébként már az első világháború alatt megfogamzott, s az időkben több ilyen témájú cikket is írt. Ezt így fogalmazta meg: "Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét." Karinthy nem kevesebbre vállalkozott, mint a szavak becsületének visszaszerzésére. E szándék még a harmincas években is fölbukkan írásaiban, s más műfajokban is. Sőt. Már az első világháború idején írott háborús karikatúráiban is benne munkál. A "Ki kérdezett?..." teljes anyaga mellé beválogattuk azokat a 20-as, 30-as években megjelent írásokat, amelyeket Karinthy a "Címszavak a Nagy Enciklopédiához" alcímmel látott el. E műről viszonylag kevéssé vett tudomást a közvélemény, holott gondolati tartalma miatt egyik legfontosabb kötete Karinthynak. Általában csak azt emlegetik ezzel kapcsolatban, hogy új enciklopédiát akart írni, de a lényeget, magukat az írásokat elfeledte az utókor.

Karinthy Frigyes - Nem ​mondhatom el senkinek
Aki ​szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük - az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a "Strungle for life" zárórímének hősi-etikus tilalma - annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is - mint a Judik Etelt gyászoló Halott -, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János "Nagyon fáj! Nem megy!"-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni. A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki - ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író "kiárusít". És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását - igazolva a versek sugallta előérzetet - Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg. Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.

Karinthy Frigyes - A ​feleségem beszéli
A ​háborús évek tragikomikus krónikáját egy háziasszony meséli el - egy ügyeskedő, kissé szószátyár és tudálékos, de aranyszívű asszony, aki élni akar és szépnek és kívánatosnak látszani az ezerszázalékos infláció, a feketézés, a háborús veszteséglisták, a hadirokkant jótékonysági estek és a növekvő elégedetlenség dorbézoló és nyomorgó Budapestjén.

Karinthy Frigyes - Színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Minden ​másképp van
"Ne ​tartsuk magunkat túl bölcseknek, s mindjárt nem leszünk túl ostobák gyermekeink szemében." "Nem az önzés, az irigység teszi pokollá a világot - a szemünk ezerszer akkora, mint a gyomrunk." "Ma már úgy vagyok vele, hogy nem látok túl nagy különbséget a kávéházi apostol világmegváltó eszméi s egy új kormányprogram között." "Márpedig az állam megtartja, amit ígér: Ha pénzt ígér, azt is megtartja." "A szerelem egyenlet két ismeretlennel."

Karinthy Frigyes - Regények ​I.
Kötetünk ​kisregényei és regénye abban hasonlítanak egymásra, hogy az író páratlanul gazdag fantáziájának a termékei. Az Utazás Faremidóba csillagközi géplények világába kalauzol, a nemlétező tökéletes ember képét mutatja föl, s a tökéletesség tükrében teszi nevetségessé az ember, a Föld téveszméit, ostobaságait. A Capillária szürrealisztikus tenger alatti tájakra vezet, az oihák és a bullokok országába, s e medúzákhoz közeli, hátborzongatóan lidérces környezetben a 20. századi férfi és nő viszonyának képtelenségeit karikírozza. Az ezerarcú lélek és a Kötéltánc a misztikus titokzatosság kisegénye, illetve regénye. Hőse mágikus erővel megvert ember, aki nem csak saját alakját tudja megváltoztatni, hanem gondolata erejével gyógyít vagy gyilkol...

Karinthy Frigyes - Karácsonyi ​társasjáték
Aki ​az 1920-as, 30-as években decembertájt betévedt a Hadik vagy a New York kávéházba, sokszor láthatott a kis márványasztaloknál a szokásosnál buzgóbban körmölő írókat, költőket. Köztük Karinthy Frigyest is. A korszak legolvasottabb társasági lapjai, mint Az Est vagy a Színházi Élet év vége felé felkértek ismert művészeket, hogy írjanak a karácsonyi, szilveszteri számba. És ilyenkor nemegyszer remekművek születtek – Karinthy tollából is. Felemelőn ünnepélyes vagy fájón nosztalgikus költemények, bölcs humorral átszőtt novellák, gyermeki játékossággal megírt humoreszkek, szatirikus karcolatok, pazar irodalmi paródiák, jövőbe látó, csodás történetek, amelyeknek témája kivétel nélkül a karácsony és a szilveszter. Megannyi ritkaság- és újdonságszámba menő írás – ezeket gyűjti csokorba a Karácsonyi társasjáték című válogatás, amelynek nem egy darabja most először jelenik meg kötetben, a felfedezés örömét kínálva az olvasónak. Irodalmi unikum az 1927-es Tíz elmúlt év híres társasjátékai című írás, amely arról tudósít, hogy "folyt a szórakozások mindennapi élete, világrengető háborúk és forradalmak korában". Olyan korban, amikor játszani kelltt, hogy az ember elfelejtse fájdalmait, hangos szavakat kitalálva a sötétben, mint a gyerek, aki fél. A játék azonban nem csak erre való, a játékból nagy felfedezések és felismerések származnak. Ezért játszik Karinthy is bravúrosan, lenyűgözően, a szavakkal. A szó, a humor a fegyvere, egyszerre mesés és valóságos világokat teremt vele.

Molnár Ferenc - Karinthy Frigyes - A ​Pál utcai fiúk / Tanár úr kérem
Egészoldalas ​fekete-fehér illusztrációkkal. Két mű egy kötetben.

Karinthy Frigyes - Csodapók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók