Ajax-loader

Karinthy Frigyes könyvei a rukkolán


Karinthy Frigyes - Karinthy ​Frigyes összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária / Utazás a koponyám körül
"(...) ​Három regényt, három útirajzot tart kezében az olvasó. Karinthy Frigyes remek idegenvezető: valóságos és képzelt birodalmak titkaiba avat be, s ha együtt utazunk vele, és mint ő, a kalandok után - tarsolyunkba gyűjtött tapasztalatokkal bölcsebben - hazatérünk, otthoni gondjainkban is könnyebben fogunk tájékozódni, képesek leszünk okosabban dönteni, bátrabban s boldogabban fogunk élni. (...)" (Szigethy Gábor) A(z) Utazás Faremidóba / Capillaria / Utazás a koponyám körül (Könyv) szerzője Karinthy Frigyes.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Nevető ​Dekameron
Karinthy ​Frigyes nagy a nagy dolgokban és nagy a kicsinyekben. Apró humoreszkjeiben együtt van tehetségének minden jellegzetes vonása. Groteszk ötleteivel meg tud kacagtatni úgy, hogy a rekeszizmunk is megfájdul belé... de ha egy percig elgondolkozunk azon, ami megkacagtatott, az emberi lélek félelmes mélységeire döbbenünk rá. Karinthy, amikor a mulattató szerepére vállalkozik, pillanatra sem feledkezik meg arról a keserű bölcsességről, amely Shakespeare tragikus udvari bolondjait jellemzi.

Karinthy Frigyes - Capillária
Swift ​mesteri tollából megszületett nagy hírű, angol seborvos, Gulliver kel újra életre Karinthy Frigyes _Capillária_ című kisregényében. Gulliver ezúttal, hatodik csodás utazása során a nők országába, a tenger alatti világba vezeti az olvasót, ahol nők és férfiak külön társadalmat alkotnak, s ezzel egyszersmind az érzelmi és értelmi világ végzetesen kettéválik, s mindkettő önmaga karikatúrájává torzul. A századeleji divatos elméletek - a nő és a férfi viszonyáról - kerülnek ezúttal a szatíra tollára, miközben világosan kitetszik, hogy nem a nemek különbözésében van a mélyen gyökerező ellentét, hanem abban a társadalomban, amely a nőnek csak másodlagos szerepet juttatott. Jót mulatunk a polgári társadalom rovására Gulliver hatodik útjáról olvasva, amelynek szelleme e regényt bevezető mottóban tömören így jelentkezik: "Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? - hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit."

Karinthy Frigyes - Mennyei ​riport
A ​Mennyei riport című regény az Utazás a koponyám körüllel egy esztendőben születik és jelenik meg. Talán ez lehet az oka annak, hogy sem a kritika, sem a közvélemény nem figyelt rá érdemeinek és értékeinek megfelelően. Holott a Mennyei riport Karinthynak talán a legizgalmasabb műve. Köztudott, hogy tudományrajongó volt. Egész életében a felfedezések, a technikai találmányok érdekelték. Ha látott valahol egy újszerű fűnyírógépet, rögtön megvásárolta, amit persze semmire sem használhatott bérházban lévő lakásában. A misztikum iránti érdeklődése legalább olyan erőteljesen munkálkodott benne, mint a tudomány iránti vonzódása. És a misztikum, mint valami zenei motívum, végighúzódik egész életművén, és éppenséggel a Mennyei riportban teljesedik ki.

Karinthy Frigyes - Az ​emberke tragédiája
Az ​emberke tragédiája Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról reprint kiadása. A versikéket írta Karinthy Fricike, aki 1936-ban írta ezt a gyöngyszemet. Kis híján elkallódott. Az író az elkészült művet átadta Ascher Oszkárnak, a kitűnő előadónak, hogy megtanulja. Ascher író barátai társaságában felolvasta. Egy közülük kölcsönkérte tőle egy napra -- és elvesztette. Ascher, nem sejtve semmi rosszat, még egy példányt kért Karinthytól, mire azt a választ kapta az ijedt írótól, hogy csak ez az egy példány volt belőle. Halála után, hagyatékát rendezve egy padlásról lehozott láda tízezernyi papír fecnijén beküldött dilettáns írások, újságok és levelek között megtalálták két jelenet híján a teljes művet. A hiányzó részeket fia, Karinthy Ferenc pótolta.

Versek
elérhető
5

Karinthy Frigyes - Versek
Kevés ​Karinthy Frigyeshez hasonló, sokoldalú alkotó művésze van nemcsak a magyar, hanem az európai irodalomnak is. Attól tekintsünk el, hogy legfőbb műfaja a sziporkázó ötlet, mert elbeszélésben, újságtárcában vagy humoreszkben egyaránt sziporkázott. Versei azonban különböznek többi írásától. Kétségtelen, hogy versparódiái vagy korai versei ötletzuhatagok, formai bravúrok, de késői költészete, ha nem is nélkülözi az ötletet, elsősorban formai egyszerűségével, lírai erejével és gondolatiságával hat. Nem véletlenül volt kedvenc költője Petőfi, a köznapiság, az egyszerűség zsenije.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar író a 20. század elején. Ez az író tele volt kíváncsisággal, érdekelték a fölfedezések, a természettudományok, a lélektan legújabb eredményei, a fizika csodái. Képzelőereje világirodalmi méretekben is páratlan, fantasztikus világokat talált ki: Capilláriát, a tengermélyi társadalmat és Faremidót, a tökeletes géplények országát. Sziporkázó ötletei voltak, komikus képessége meghatározta a 20. század magyar humoros irodalmát. Mégis: a legnagyobb sikert egy szerény külsejű novellafüzérrel aratta. Húsznál alig több történettel, amelyek egy 19. század végi pesti iskolába kalauzolnak, 19. század végi diákokról szólnak, s amely mű a 21. évszázadban is éppen olyan friss, eleven és korszerű, mint volt kilenc évtizeddel annak előtte - itthon és külföldön egyaránt. A párizsi, a londoni vagy a pekingi diák pontosan ugyanazt érezte meg benne, amit a mai vagy tegnapi szegedi, nyíregyházi, kolozsvári, kassai vagy szabadkai iskolás, magyar és román, magyar és szlovák, magyar és szerb.Kiadványunk a Tanár úr kérem 1916-os első kiadásának (Vértes Marcel rajzaival, Dick Manó kiadása, Budapest) szövegét igazította - a szerző szándékát figyelembe véve - a mostani helyesírás szabályaihoz. 1945 után minden kiadás változtatott az eredeti szövegen, illetve néhányat kihagyott a történetek közül. Immáron fél évszázad óta most veheti az olvasó először kezébe a valódi, hiteles kiadást.

Karinthy Frigyes - Tanár úr kérem [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Szatírák I.
A Szatírák első kötete _A repülő ember_ és a _Krisztus és Barabás_ című köteteket, valamint 58 olyan írást tartalmaz, amely nem jelent meg az író életében. És jó néhány olyat is, amelyik most lát először napvilágot kötetbe gyűjtve, eddig könyvtárak mélyén, napilapok hasábjain rejtőzött. Karinthy a kispróza nagymestere. Roppant egyénisége nem tűrt műfaji korlátokat, ezt minden kötetével kapcsolatban elmondhatjuk. Regényeiben is előfordulnak újságírói elemek és újságtárcáiban is novellisztikus, humorisztikus, parodisztikus megoldások. Voltaképpen ezek a "szabálytalanságok" teszik érdekessé és halhatatlanná napi aktualitásokat tartalmazó írásait is. E kötet a század első két évtizedének eseményeiről, szenzációiról, drámáiról és tragikomédiáiról ad képet az író furcsa, görbe tükre segítségével.

Karinthy Frigyes - Amiről a vászon mesél
Ezekért a jegyzetekért tulajdonképpen elnézést kell kérnem az olvasótól. Ugyanis arról van szó, hogy néhány évtizedes szerény irodalmi működés után elhatároztam, hogy pályátváltoztatok: filmíró leszek, mert ez korszerű és a jövő zenéje s mert a könyvirodalom, úgy látszik, lassan lejárja magát. Természetesen, mint annakidején, - Így Írtok Ti, stb. - most is komoly studiummal szeretnék hozzáfogni a mesterséghez. E célból mától fogva beható és bensőséges tanulmány tárgyává teszem a legdivatosabb és legnépszerűbb aktuális filmeket és filmműfajokat s azok tartalmát röviden bejegyzem vázlatkönyvembe, hogy ilymódon lassan begyakoroljam magam a filmszcenáriumírás műfajába, mielőtt eredeti filmírtásaimmal odatolakodni merészelnék a filmíró művész urak dicsőséges és halhatatlan sorába. Ezeket a jegyzeteket, ellenőrzés céljából, időnkint bemutatom az olvasónak."

Karinthy Frigyes - Így ​láttátok ti
Karinthy ​e stílusbravúrja háborúellenes paródiakötet - a háború kellős közepén. "A háborús literatúrát szedi széjjel, közben pedig, az írókon keresztül, magát a háborút is. Egymás után vonaltatja fel a haditudósítót, az optimistát, a pesszimistát, az uszítót, a békebarátot, a politikust, a széplelket, a fűzfaköltőt, és megmutatja, hogy milyen fogalomzavar uralkodik minden téren." - méltatja a kötetet Kosztolányi. Ebben az időben írók, újságírók álltak tollukkal a háborús uszítás, a háborús propaganda szolgálatába. Karinthy látta, hogyan készül támadásra az Értelem és az Ember ellen a kor legnagyobb veszedelme. Hitt azonban az észben az esztelenség közepette. A humanizmus fegyvere a szó, ezért ő is tollat ragadott, s amennyire csak ez a forma megengedte, a paródiát is háborúellenes tevékenysége szolgálatába fogadta.

Karinthy Frigyes - Ballada ​a néma férfiakról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Két ​hajó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Följelentem ​az emberiséget
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária / Kötéltánc
Swift ​Gulliver-je, (az első teljes Gulliver magyarul) 1914-ben jelent meg. Karinthy, a fordító, munkája végeztével sem tudott elszakadni kedves hősétől és kedves írója stílusától: testére szabott ruhaként ölti magára a swifti formát, hogy a parodizált paródia kétszeresen személytelen stílusának védőrétege mögül a legszemélyesebbről valljon - a világ fölötti kétségbeeséséről. Az Utazás Faremidóba, "Gulliver ötödik útja" 1916-ban jelent meg. Keserűsége is méltó a Swiftéhez: a háború iszonyata közepette az emberiség teljes pusztulása reményként rémlik fel benne. A háborút gyűlölő Karinthy, hogy racionalista meggyőződését átmenthesse, az ember biológiai létét utasítja el. Végleges pesszimizmusában ez az optimizmus mozzanata: hit a ráció érvényében. A világűr után Gulliver következő útja, az utolsó, a tengermély birodalmába vezet. "Hatodik" útirajza, a Capillária (1921) több annál, aminek tartani szokták: a strindbergi nőszemlélet fantasztikussá növő újrafogalmazásánál, Capillária oihái az ember öngyötrő erőfeszítéséről mondanak ítéletet. Arról, hogy az ember az élet homályos céljaiért, meghatározhatatlan javaiért feláldozza magát az életet. De a gúnyos ítéleten is átsüt a meggyőződés, hogy mégis az erőfeszítés adja az élet pátoszát. A Capillária a kétnemű ember kettős igazságát hirdeti: ez a lezárhatatlan belső vita hozza létre dinamikáját, líráját, amely minduntalan önmagát kifigurázó humorba vált. A két gulliveriádával ellentétben a Kötéltánc (1923) nem tartozik a népszerű Karinthy-könyvek közé. (Kötetünkben a Faremidó hatodik, a Capillária kilencedik, a Kötéltánc harmadik kiadása jelenik meg.) Pedig a legérdekesebbek egyike: sorra felbukkannak benne Karinthy visszatérő gondolatai: valóság és álom relativitása, az univerzális ember, a kivetíthető tudat, az ember vágyait beteljesítő szubjektív túlvilág és mindenekelőtt persze a női vonzás démoniája. Az alapötlet az ezerarcó lélek jellegzetes Karinthy-gondolatának visszája: egy ember három szerepben, egy test három lélekkel. A cselekmény áttöri a realitás falait, de míg többi regényében Karinthy mindig jelzi valamivel, hol röppen át a fantasztikum, az álom birodalmába, itt elmosódnak a határok: minduntalan visszaszökkenünk a kézzelfogható valóságba, de voltaképpen már a regény elején sem lehetünk biztosak benne, az élet képeit látjuk-e, vagy egy - akár ismeretlen - szereplő képzeletének képei vesznek körül. Ebben a sokrétegű, mindig csak egymáshoz képest reális, vagy kevésbé reális világban járja a háromlelkű hős - és járja az író - veszélyes kötéltáncát, hogy csak a halál előtti rettenetben villanjon fel egy elsikló pillanatra az egyértelmű valóság ultima realitas-a.

Karinthy Frigyes - Holnap ​reggel
Amikor ​elhatároztam, hogy mégis közreadom az alább következő szindarabot, melyet, bár kifejezetten szinpadra szántam, eddig még nem adtak elő s ezekután, hogy nyomtatásban megjelenik, aligha is adnak már - azzal nyugtattam meg magam, hogy majd irok elébe egy terjedelmes dramaturgiai tanulmányt: egy uj és lehetséges dramaturgia összefüggő körvonalait rajzolva meg, amihez maga a dráma csak aféle illusztráció lesz, kisérleti anyag, melyen ujfajta tételeket positiv és negativ jelekből bizonyithatok. Valahogy ugy képzeltem, hogy a huszadik század irodalmának egyre növekvő kereslete s még inkább növekvő kinálata egyre fokozottabban teszi lehetetlenné, hogy egy müvel annyit foglalkozhasson az értékelő kritika, amennyi szükséges lenne ahoz, hogy kiderüljön róla, van-e joga az élethez és mennyire és mennyiben. A huszadik század irója magára marad s edzenie kell magát, hogy a maga kritikusává legyen e pontban, hacsak nem akar megelégedni azzal a szépen hangzó és kényelmes, de végignemgondolt frázissal, hogy az élethez való jogot maga az élet adja meg s hogy tehát egy dráma érétkének egyetlen természetes ismérve a siker és a tetszés. E tévedésekről is akartam irni és sok másról, amiről gondolkodtam drámám irása közben - felfedezésekről, melyekre irás közben, meglepetve bukkantam rá s melyekből, mondom érdekes elméletek rendszere következett volna. De mindez hiu és naiv képzelődése csak a müvésznek, aki a világot minden pillanatban megállitaná, mint Jozsué a hegyen, mondván a világnak: "az isten szerelmére, maradjon már veszteg egy kicsit, hogy végre-valahára egyszer már alaposan lerajzolhassam - ne mindig azok a megbizhatatlan pillanatfelvételek!" A világ azonban nem áll meg, szalad tovább s felkavart folyama magával ragadja a százszor elkezdett és százszor abbahagyott vázlatok papirszeletkéit, amik képet akarnak adni róla. Boldog, divatos irók, kik bele tudtak törődni ebbe, kiket kielégit, kiknek örömet okoz, hogy néhány jól megfigyelt vonással ábrázolni tudják a világból, ami ábrázolható: a mozdulatot...

Karinthy Frigyes - Csodapók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Gyilkosok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Új ​görbe tükör
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Omnibusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Reménytelen ​szerelem
Csacska ​nők és hiszékeny férfiak szerelmi példatárának is nevezhetnénk ezt az összeállítást Karinthy Frigyes elbeszéléseiből és humoreszkjeiből. Vagy inkább furfangos nők és gyanakvó férfiak szerelmi leckéinek? Így sem tévedünk. Ez Karinthy! A nő s a férfi megannyi színét (talán inkább visszáját) bemutató virtuóz, aki a nők iránti ellentmondásos viszonyát örökíti meg sziporkázó humorával. Az író hol ironikus, hol komoly módon elsősorban a nők „másságát” hangsúlyozza. Van ebben valami a századvég divatos nögyűlöletének hatásából, a feminizmus, a szüfrazsettek keltette ellenhatásból, valami a klasszikus polgári nőnevelés és házasságeszmény kritikájából, jó adag a hagyományos férfiszemléletből, ám a legtöbb valószínűleg a magánéleti tapasztalatokból. Ezt a nőképet azonban hol erősebben, hol gyengébben, de szinte mindenkor színezi Karinthy örök humanizmusa. Mert milyen is a nő? Csalárd, számító, ostoba, kicsinyes, hivalkodó, bosszúálló ösztönlény. Ugyanakkor odaadó, önfeláldozó, érző lelkű is. No és a férfi? Hiszékeny, rajongó, vágytól fűtött, állhatatos, mély érzésű, ám néha tétova, fafejű, féltékeny szoknyabolond. Így alkotnak tökéletes párt. E kötet azonban nem a béke, hanem a lelki zivatarok, a harc, a viszonzatlan rajongás, a méltatlan szerelmek, az emberi gyarlóság albuma, amelyből banalitásukban is halálos emberi drámák, semmiért lobbant perzselő szenvedélyek szikráznak föl. S amikor nem fokozható tovább értetlenségünk abban, milyen hát a nő és milyen a férfi, az író csak annyit üzen: páratlan társak a szerelem nevű életre-halálra vívott küzdelemben. Karinthy Frigyes igazságvágyától hajtva a „mosoly vészbírósága elé álltja a nő-férfi viszonyt”. Humora magával ragadó, s mi szívből kacagunk a szomszédra ráillő vitriolos megjegyzéseken. De ki vihog még rajtunk kívül? Alighanem a falon túlról hallik a nevetés…

Karinthy Frigyes - Címszavak ​a Nagy Enciklopédiához
Ki ​kérdezett? Karinthy Frigyes notesze Minden másképpen van PESTI NAPLÓ Képes ábécé Női levelek És még egyszer a tőzsde! Tekintsd őt embernek Naplóm

Karinthy Frigyes - Az ​ezerarcu lélek / Telma Titusz kiáltványa
Karinthy ​Frigyes életében nem jelenhetett meg együtt ez a szervesen összetartozó két mű, amelyet most az olvasó a kezében tart: Az ezerarcu lélek és a Telma Titusz Kiáltványa. Míg az előbbi írása többször is megjelent, addig a Kiáltvány-t először - egyben utoljára! - csak 1938-ban, Ascher Oszkár jelentette meg a "Karinthy Frigyes kiadatlan naplója és levelei" című posztumusz gyűjteményes kötetben. Holott - életművét a kortársak, családtagok visszaemlékezéseivel összevetve (pl. Erdős Iván, Ascher Oszkár, Karinthy Márton stb.) - egyértelmű, hogy az annyira várt, megíratlan "Nagy Regény" filozófiai alapjait e két írásában fektette le. A humoristának elkönyvelt Karinthy e méltatlanul elfeledett Kiáltványban kora egyik legeredetibb morálfilozófusának bizonyul. ___Célom épp az volt, hogy bemutassam - kellő tudományossággal be is bizonyítsam - a filozófus Karinthy az egész korszakot meghatározó Friedrich Nietzsche értő és méltó ellenfelévé vált. A közreadott két mű főhőse ugyanaz a személy - méghozzá egy kifejezetten a nietzschei Zarathustra ellenében felállított megváltói figura: e minőségében végső soron Karinthynak a századelő világháborúba torkolló társadalmi és emberi dekadenciájára adott válasza. ___Utótanulmányomban - melyhez nélkülözhetetlen volt a "Zarathustra" fogalmainak bemutatása, némi alapszintű elemzése is - pontról pontra bizonyítom, hogy Karinthy tkp. egy olyan alternatív Messiást mutat fel, mely mind a világirodalomban, mind a morálfilozófiában egyedülálló. A tanulmány az életművön végigvonuló egyéb messiási alakok fejlődéstörténetét is kutatja és bemutatja. ___Karinthynak ez a két, látszólag jelentéktelen, rövid kis műve valószínűleg a világhoz szóló legfontosabb üzenetét tartalmazza. A legkevesebb, amivel utókorként tartozunk, ha közreadjuk őket együtt, egy kötetben: ahogyan igazán értékesek. (Bacsó Beáta)

Karinthy Frigyes - Ki ​kérdezett... ?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem / Együgyű lexikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Budapesti ​emlék
"Az ​induló kötet minden darabja a fővároshoz kötődik, az írások szereplői korabeli (vagy korunkbeli?) kisemberek, akik elvesztek kissé a nagyváros dzsungelében, szembejön velük a butaság, az önzés és a gőg, amely tulajdonságokat az író szelíd iróniával vagy épp metsző gúnnyal figurázza ki. Karinthy humora igazi pesti humor, az a fajta vidámság, amelybe mindig belekeveredik egy kicsit a keserűség, de amelyben mindig ott van a remény is, hogy mindent túl lehet azért élni valahogy." http://www.metropol.hu/kultura/cikk/773474

Karinthy Frigyes - Nagy Csaba - A ​gép hazudik
"A ​gép nem hazudik, sőt, csak a gép nem hazudik - ha én másfélének képzeltem magam, vagy akik elfogultak voltak velem szemben, másfélének láttak, arról ő nem tehet: most mindnyájan meggyőződhetünk a meztelen igazságról. Ha áltatni akarom magam, illúziókat táplálni külső megjelenésemet illetően, forduljak Angelóhoz, csinál az olyan Apollót belőlem, hogy a saját anyám sem ismer meg."

Karinthy Frigyes - Hátrálva ​a világ körül - Válogatott cikkek
Az ​író politikai jellegű cikkeit, tárcáit, karcolatait tartalmazza ez a kötet. Munkásságának jelentős részét alkotják újságcikkei, amelyeknek csak töredéke jelent meg eddig könyvalakban. Mintegy három évtizedes újságírói munkásságának nagyobb része úgyszólván teljesen kiadatlan volt eddig. Ez a kiadvány Karinthy eddig kevéssé ismert és kevéssé méltatott írói arculatát hivatott bemutatni, a politizáló humoristáét, aki lázas érdeklődéssel foglalkozott kora mindennapjainak eseményeivel és háborúellenességében, a különféle koreszmék és téveszmék bírálatában, antifasiszta cikkeiben következetes humanista állásfoglalásáról tett tanulságot.

Karinthy Frigyes - Karinthyságok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Rájöttem ​valamire
Immár ​több mint fél évszázada Karinthy a mérce és a forrás. Még mindig nem apadt ki, még mindig lehet utánozni. Az önállótlanabbak vele, az erősebb egyéniségek ellene, de nélküle ma sincs magyar humor és szatíra.Látásmódja, szemlélete, gondolkodásának mechanizmusa eleve arra predesztinálta, hogy a komikus, a torz, a groteszk jelenségeket fedezze fel a világban. Ő nem tudott másképp látni, csak szatirikusan. A tudománytól tanulta meg a kételkedés tudományát, hogy minden másképp van. Szakított az anekdotikus előadásmóddal. Rögtön a lényegre tért, elhagyott minden sallangot, minden epikus kitérést, nem engedett kényelmes tempót, sokszor a végletekig fokozta az abszurd ötletet. Az író - aki a humorban nem ismert tréfát - legjobb humoreszkjeinek, krokijainak, legmulatságosabb tárcáinak, cikkeinek, legkacagtatóbb karcolatainak, szatíráinak gyűjteményét tartja kezében az olvasó. A kiadó célja a szórakoztatás volt, a nevettetés, a nevettetés...

Kollekciók