Ajax-loader

Karinthy Frigyes könyvei a rukkolán


Karinthy Frigyes - Nevető ​Dekameron
Karinthy ​Frigyes nagy a nagy dolgokban és nagy a kicsinyekben. Apró humoreszkjeiben együtt van tehetségének minden jellegzetes vonása. Groteszk ötleteivel meg tud kacagtatni úgy, hogy a rekeszizmunk is megfájdul belé... de ha egy percig elgondolkozunk azon, ami megkacagtatott, az emberi lélek félelmes mélységeire döbbenünk rá. Karinthy, amikor a mulattató szerepére vállalkozik, pillanatra sem feledkezik meg arról a keserű bölcsességről, amely Shakespeare tragikus udvari bolondjait jellemzi.

Karinthy Frigyes - Az ​emberke tragédiája
Az ​emberke tragédiája Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról reprint kiadása. A versikéket írta Karinthy Fricike, aki 1936-ban írta ezt a gyöngyszemet. Kis híján elkallódott. Az író az elkészült művet átadta Ascher Oszkárnak, a kitűnő előadónak, hogy megtanulja. Ascher író barátai társaságában felolvasta. Egy közülük kölcsönkérte tőle egy napra -- és elvesztette. Ascher, nem sejtve semmi rosszat, még egy példányt kért Karinthytól, mire azt a választ kapta az ijedt írótól, hogy csak ez az egy példány volt belőle. Halála után, hagyatékát rendezve egy padlásról lehozott láda tízezernyi papír fecnijén beküldött dilettáns írások, újságok és levelek között megtalálták két jelenet híján a teljes művet. A hiányzó részeket fia, Karinthy Ferenc pótolta.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba
Gullliver ​ötödik utazása.

Karinthy Frigyes - Mennyei ​riport
A ​Mennyei riport című regény az Utazás a koponyám körüllel egy esztendőben születik és jelenik meg. Talán ez lehet az oka annak, hogy sem a kritika, sem a közvélemény nem figyelt rá érdemeinek és értékeinek megfelelően. Holott a Mennyei riport Karinthynak talán a legizgalmasabb műve. Köztudott, hogy tudományrajongó volt. Egész életében a felfedezések, a technikai találmányok érdekelték. Ha látott valahol egy újszerű fűnyírógépet, rögtön megvásárolta, amit persze semmire sem használhatott bérházban lévő lakásában. A misztikum iránti érdeklődése legalább olyan erőteljesen munkálkodott benne, mint a tudomány iránti vonzódása. És a misztikum, mint valami zenei motívum, végighúzódik egész életművén, és éppenséggel a Mennyei riportban teljesedik ki.

Karinthy Frigyes - Karinthy ​megmondja
Karinthy ​Frigyes a magyar irodalom állócsillaga, fenegyereke és Charlie Chapline egyben - és nagy szerencsénkre írásai máig frissek maradtak, nem vesztettek semmit aktualitásukból. Az abszurd helyzetekbe keveredő kisembert olyan bensőséges szeretettel figurázza ki, a hatalmaskodókat olyan szenvedéllyel csipkedi, a nyelvvel olyan zseniálisan játszik, hogy minden bizonnyal halhatatlan klasszikusunk marad. Írásainak legjavából állított össze egy csokorra valót a szerkesztő, szokás szerint tematikusan elrendezve. És akik már korábban "megmondták": Ady, Hofi, Bibó és Ferenc pápa.

Karinthy Frigyes - Capillária
Swift ​mesteri tollából megszületett nagy hírű, angol seborvos, Gulliver kel újra életre Karinthy Frigyes _Capillária_ című kisregényében. Gulliver ezúttal, hatodik csodás utazása során a nők országába, a tenger alatti világba vezeti az olvasót, ahol nők és férfiak külön társadalmat alkotnak, s ezzel egyszersmind az érzelmi és értelmi világ végzetesen kettéválik, s mindkettő önmaga karikatúrájává torzul. A századeleji divatos elméletek - a nő és a férfi viszonyáról - kerülnek ezúttal a szatíra tollára, miközben világosan kitetszik, hogy nem a nemek különbözésében van a mélyen gyökerező ellentét, hanem abban a társadalomban, amely a nőnek csak másodlagos szerepet juttatott. Jót mulatunk a polgári társadalom rovására Gulliver hatodik útjáról olvasva, amelynek szelleme e regényt bevezető mottóban tömören így jelentkezik: "Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? - hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit."

Karinthy Frigyes - Karinthy ​Frigyes összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
„A ​Karinthy-spektrum minden színe egyetlen világról ad hírt, az eltévedt és hazatapogatózó ember világáról. Elfelejtett valamit, miközben állandóan beszámolt valamiről, felejtett valamit, amit még okvetlenül el akar mondani; Ő így mondja, - Nem mondhatom el senkinek. Elmondom hát mindenkinek -." Márai Sándor

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária / Utazás a koponyám körül
"(...) ​Három regényt, három útirajzot tart kezében az olvasó. Karinthy Frigyes remek idegenvezető: valóságos és képzelt birodalmak titkaiba avat be, s ha együtt utazunk vele, és mint ő, a kalandok után - tarsolyunkba gyűjtött tapasztalatokkal bölcsebben - hazatérünk, otthoni gondjainkban is könnyebben fogunk tájékozódni, képesek leszünk okosabban dönteni, bátrabban s boldogabban fogunk élni. (...)" (Szigethy Gábor) A(z) Utazás Faremidóba / Capillaria / Utazás a koponyám körül (Könyv) szerzője Karinthy Frigyes.

Karinthy Frigyes - Tanár úr kérem [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Szatírák I.
A Szatírák első kötete _A repülő ember_ és a _Krisztus és Barabás_ című köteteket, valamint 58 olyan írást tartalmaz, amely nem jelent meg az író életében. És jó néhány olyat is, amelyik most lát először napvilágot kötetbe gyűjtve, eddig könyvtárak mélyén, napilapok hasábjain rejtőzött. Karinthy a kispróza nagymestere. Roppant egyénisége nem tűrt műfaji korlátokat, ezt minden kötetével kapcsolatban elmondhatjuk. Regényeiben is előfordulnak újságírói elemek és újságtárcáiban is novellisztikus, humorisztikus, parodisztikus megoldások. Voltaképpen ezek a "szabálytalanságok" teszik érdekessé és halhatatlanná napi aktualitásokat tartalmazó írásait is. E kötet a század első két évtizedének eseményeiről, szenzációiról, drámáiról és tragikomédiáiról ad képet az író furcsa, görbe tükre segítségével.

Karinthy Frigyes - Amiről a vászon mesél
Ezekért a jegyzetekért tulajdonképpen elnézést kell kérnem az olvasótól. Ugyanis arról van szó, hogy néhány évtizedes szerény irodalmi működés után elhatároztam, hogy pályátváltoztatok: filmíró leszek, mert ez korszerű és a jövő zenéje s mert a könyvirodalom, úgy látszik, lassan lejárja magát. Természetesen, mint annakidején, - Így Írtok Ti, stb. - most is komoly studiummal szeretnék hozzáfogni a mesterséghez. E célból mától fogva beható és bensőséges tanulmány tárgyává teszem a legdivatosabb és legnépszerűbb aktuális filmeket és filmműfajokat s azok tartalmát röviden bejegyzem vázlatkönyvembe, hogy ilymódon lassan begyakoroljam magam a filmszcenáriumírás műfajába, mielőtt eredeti filmírtásaimmal odatolakodni merészelnék a filmíró művész urak dicsőséges és halhatatlan sorába. Ezeket a jegyzeteket, ellenőrzés céljából, időnkint bemutatom az olvasónak."

Karinthy Frigyes - Regények ​I-III.
A ​regény a maga nemében egyedülálló mű nemcsak a magyar, hanem az európai irodalomban is. Arra ugyanis még nem volt példa, hogy valaki saját agyműtétjéről írjon tudományos-fantasztikus regényt. A téma kuriozitása mellett nem elhanyagolható érték a mű leírási módja, formája. Érett, minden fölösleges cicomától mentes, lényegre törő mű ez, Karinthy egyik legnagyszerűbb alkotása.

Karinthy Frigyes - Színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Regények ​I.
Kötetünk ​kisregényei és regénye abban hasonlítanak egymásra, hogy az író páratlanul gazdag fantáziájának a termékei. Az Utazás Faremidóba csillagközi géplények világába kalauzol, a nemlétező tökéletes ember képét mutatja föl, s a tökéletesség tükrében teszi nevetségessé az ember, a Föld téveszméit, ostobaságait. A Capillária szürrealisztikus tenger alatti tájakra vezet, az oihák és a bullokok országába, s e medúzákhoz közeli, hátborzongatóan lidérces környezetben a 20. századi férfi és nő viszonyának képtelenségeit karikírozza. Az ezerarcú lélek és a Kötéltánc a misztikus titokzatosság kisegénye, illetve regénye. Hőse mágikus erővel megvert ember, aki nem csak saját alakját tudja megváltoztatni, hanem gondolata erejével gyógyít vagy gyilkol...

Karinthy Frigyes - Így ​láttátok ti
Karinthy ​e stílusbravúrja háborúellenes paródiakötet - a háború kellős közepén. "A háborús literatúrát szedi széjjel, közben pedig, az írókon keresztül, magát a háborút is. Egymás után vonaltatja fel a haditudósítót, az optimistát, a pesszimistát, az uszítót, a békebarátot, a politikust, a széplelket, a fűzfaköltőt, és megmutatja, hogy milyen fogalomzavar uralkodik minden téren." - méltatja a kötetet Kosztolányi. Ebben az időben írók, újságírók álltak tollukkal a háborús uszítás, a háborús propaganda szolgálatába. Karinthy látta, hogyan készül támadásra az Értelem és az Ember ellen a kor legnagyobb veszedelme. Hitt azonban az észben az esztelenség közepette. A humanizmus fegyvere a szó, ezért ő is tollat ragadott, s amennyire csak ez a forma megengedte, a paródiát is háborúellenes tevékenysége szolgálatába fogadta.

Karinthy Frigyes - Szomorú ​vasárnap
A ​halál és a favágó című novelláskötet után most egy ugyancsak rendhagyó szerkezetű és témájú kötettel jelentkezik az Arión Kiadó: Karinthy legjobb állatokról, gyerekekről, művészetekről szóló írásait olvashatják.

Karinthy Frigyes - Komédiák ​I-III.
Karinthy ​Frigyes színpadi műveinek első kötetét veheti a kezébe az olvasó. E kiadvány tartalmazza leghíresebb komédiáit, tragikomédiáit, 1914 és 1929 között megjelent színműveit. Mint a többi Karinthy-mű, ezek sem szoríthatók be egy műfajba: színpadi előadásnak és olvasmánynak is kiválóak. Egyfelvonásosak is meg kabaréjelenetek is egyszerre. Mivel az író vegyes műfajú köteteket állított össze, a színművek közé kerültek be paródiák és rövid prózai írások is, melyek azonban jellegük, témájuk miatt is belesimulnak a színművek közé. Az 1914-ben kiadott A vándor katona noha Emőd Tamással együtt írta, Karinthy korai, romantikus és érzelmes korszakára jellemző. Legfontosabb színdarabjai: a Holnap reggel, A bűvös szék, a Lepketánc, a Földnélküly János e kötetben találhatók.

Karinthy Frigyes - Csodapók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Karácsonyi ​társasjáték
Aki ​az 1920-as, 30-as években decembertájt betévedt a Hadik vagy a New York kávéházba, sokszor láthatott a kis márványasztaloknál a szokásosnál buzgóbban körmölő írókat, költőket. Köztük Karinthy Frigyest is. A korszak legolvasottabb társasági lapjai, mint Az Est vagy a Színházi Élet év vége felé felkértek ismert művészeket, hogy írjanak a karácsonyi, szilveszteri számba. És ilyenkor nemegyszer remekművek születtek – Karinthy tollából is. Felemelőn ünnepélyes vagy fájón nosztalgikus költemények, bölcs humorral átszőtt novellák, gyermeki játékossággal megírt humoreszkek, szatirikus karcolatok, pazar irodalmi paródiák, jövőbe látó, csodás történetek, amelyeknek témája kivétel nélkül a karácsony és a szilveszter. Megannyi ritkaság- és újdonságszámba menő írás – ezeket gyűjti csokorba a Karácsonyi társasjáték című válogatás, amelynek nem egy darabja most először jelenik meg kötetben, a felfedezés örömét kínálva az olvasónak. Irodalmi unikum az 1927-es Tíz elmúlt év híres társasjátékai című írás, amely arról tudósít, hogy "folyt a szórakozások mindennapi élete, világrengető háborúk és forradalmak korában". Olyan korban, amikor játszani kelltt, hogy az ember elfelejtse fájdalmait, hangos szavakat kitalálva a sötétben, mint a gyerek, aki fél. A játék azonban nem csak erre való, a játékból nagy felfedezések és felismerések származnak. Ezért játszik Karinthy is bravúrosan, lenyűgözően, a szavakkal. A szó, a humor a fegyvere, egyszerre mesés és valóságos világokat teremt vele.

Karinthy Frigyes - Röhög ​az egész osztály
Az ​összeállítás Karinthy kisepikai és költői alkotásaiból válogat, figyelembe véve a tizenkét évfolyamos alap- és középfokú oktatás követelményeit és az érvényben levő tankönyvek utalásait. Tartalmazza az Így írtok ti (1912, 1935) magyar irodalomra, pontosabban a tanulók által azonosítható, a nemzeti alaptantervben szereplő alkotókra vonatkozó paródiáit. Közli a Tanár úr kérem első kiadásának (1913) teljes szövegét - figyelembe véve Szörényi László delfinológiájának észrevételeit is. A novellák közül a közismertek, a költemények közül a legtöbbször hivatkozottak, a humoreszkek, karcolatok közül pedig elsősorban azok kerültek be, amelyek az iskolai élettel, az anyanyelvvel, az irodalommal kapcsolatosak.

Karinthy Frigyes - Napiparancs
Tudomásunk ​szerint ez a kis gyűjtemény az első, amely Karinthy Frigyes katonai és háborús tárgyú novelláit, karcolatait és humoreszkjeit (ezek közé sorolva néhány színpadi tréfáját is) külön, önálló kötetbe rendezi. Válogatásunk ugyanakkor nem tartalmazza kimagasló jelentőségű - s némely kortársai szerint, hatásában Adyéval egyenértékű - háborúellenes publicisztikai műveit, melyeket főleg a Krisztus vagy Barabbás és a Csak semmi háború című köteteibe foglalt, mert műfajuk szerint nem ebbe a gyűjteménybe tartoznak. Nem vettük fel azonban néhány olyan írását sem, mely ugyan mind tematikailag, mind műfajilag kötetünkbe illeszkedett volna, de csupán megismétlése, puszta variánsa vagy újrafeldolgozása egy korábbi írásnak. Ezért nem válogattuk be például a Színészet című karcolatot, mely néhány mondatnyi eltéréssel cseppentett mása a kötetben megtalálható Színésznőnek, vagy ezért vetettük el a Levél a tisztelt Fődiplomata úrhoz című kis remeklés kedvéért a belőle írt, de jóval sápadtabb jelenet, a Diplomata és katona közlését. Ilyen és ehhez hasonló esetekben, amikor a pendant felvételét semmi sem indokolta, a válogató ízlése, ítélete döntött egyik vagy másik mű javára. Úgyszintén a válogató - remélhetőleg nem egészen önkényes - ítélete döntött bizonyos határesetekben is, amelyek általában a tematikai válogatások velejárói. Az 1917-ben publikált Így láttátok ti háborús irodalmi karikatúrái között például több olyan is akad, amely paródiának, de humoreszknek is tekinthető.

Karinthy Frigyes - Felvesznek ​a csecsemőklinikára
Kötetben ​eddig meg nem jelent írások. Sajtó alá rendezte: Urbán László.

Karinthy Frigyes - Jelbeszéd
Kisfiú ​lépdel az utcán, "csendes arccal, jóságos mosollyal": király ő, a meghódított városba vonul be, serege élén, a palota erkélyéről királynő integet; kisfiú lépdel az utcán "sápadtan, de felemelt fejjel, hátratett kezekkel, lassan, nagyon lassan": keze vaslánccal hátrakötve, előtte hóhér, ő a halálra ítélt Lelkiismeret. Tizenhárom éves korában játssza Karinthy ezt a "két játék"-ot, ő lépdel így, "a képzeletnek emberfölötti önkívületében" a pesti utcán; a Liget környékének kínosan egyenes, szürke házsorai a semmibe süllyedtek, egyedül van, kívül azon a világon, amely mások számára látható. Természetes ez így, a gyerek képes csak rá, hogy ilyen tökéletesen elszakítsa az élményt és az életet. Karinthy megőrízte a gyermeki képességet: hallatlanul intenzív élményeket tudott rögzíteni tökéletesen élettelen térben. Az egyik korai novellája a tenger fenekén játszódik, hősei egy elsüllyedt hajó vízbe fúlt utasai; - a cselekmény nem a múltjuk, nem - az örök jelenük, a tenger mélyén. Egy másik novella - egy lezuhant pilóta vízióit rögzíti, a szétroncsolt agyban lepergő utolsó képeket. Egy harmadik elbeszélésben egy fiatal tudóst a világűrbe repít a hallatlan erejű atomi vonzás, és ő átéli a szédítő repülést, pedig valójában a szívét bénította meg az alattomos rádiumsugár. Valójában? - a Karinthy-novella mindig lebegteti a döntést, hogy melyik az igazi valóság: az-e, amit a külső szemlélő lát, a kézzel fogható, vagy az, amelyet a szubjektum megtapasztal, és amelynek az igazsága nem ellenőrízhető. Kamaszkorban lehet ezeket a novellákat leginkább szeretni, kamaszkorban képes az ember leginkább átélni absztrakt szenvedélyességüket, képes beleborzongani a komolyan végigjátszott "mi lenne, ha..." játék rejtelmességébe. A novellista Karinthy belső azonosulást igányel az olvasótól, és bizonyára innen van, hogy míg humoreszkjeivel és főképp paródiáival indulása pillanatától osztatlan, fergeteges sikert aratott, novellái körül ellentétes vélemények csaptak össze. Mégis, minden kritikai kétely ellenére, a novellista Karinthy újra meg újra meghódítja az olvasókat, talán mert a benső azonosulás lehetősége szükségképpen mindig újjáteremtődik. Sőt manapság, amikor az ásatagnak hitt szecesszió megint életre kel, amikor ízlésünk egy Kafka valóságlátásán is nevelődött, Karinthy fantasztikuma és pátosza egyszerre meghitten természetes kifejezésmódnak tetszhet. Minél távolabb kerülünk az egyes írások konkrét gondolati tartalmáról, minél inkább kuriózum például az utóbb Karinthy által is megtagadott strindbergi nőszemlélet, annál inkább érezzük mögötte az általánosabb érvényű vallomást: a ráció rettegését a lesből támadó tudattalantól. A novellákat gyűjteményünk az eredeti kötetek rendjében adja közre. Ebből az időrendből kiderül például, hogy Karinthy antimilitarizmusa nem a világháború ellenhatásaképp keletkezett: a háborút - az eszmék szabadsága nevében - a legrútabb zsarnokságnak tartotta már 1908-ban is Kiderül, hogy hírhedt nőszemléletének semmi köze személyes tapasztalataihoz: a nő gyilkos hatalmáról szóló novellái a Judik Etelnek dedikált első kötetében jelentek meg, akivel ez idő tájt a beteljesült szerelem boldogságában élt.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária
Karinthy ​két fantasztikus regénye, az Utazás Faremidóba és a Capillária nagy világirodalmi hagyományba kapcsolódva, Gulliver utazásainak történetét meséli tovább. Faremidó lakói szervetlen anyagokból tökéletessé összeszerelt géplények, akik a romlandó testű emberiséget a Föld betegségének tartják, s zenei hangok segítségével „beszélve” valósítják meg az ideális társadalmat, a szépség és harmónia birodalmát. Az iróniával, humorral átszőtt, mégis kesernyés „útleírás” szerzője méltó folytatója a swifti életmű szemléletének. Capillária tenger alatti tartományának irányítói az érzelmeiktől vezérelt, önfeledt, csodaszép nők, akik szó szerint kiszipolyozzák és elevenen megeszik az egyetlen csökevényes szervre redukálódott, alsóbb rendű hímeket. A két nem örök harcában – az elbeszélő nem rejti véka alá epés véleményét – sorsszerűen és végzetesen diadalmaskodik a nő. Karinthy mindezt maró szatírával tárja az olvasó elé, miközben az álszent társadalom felfogásával szemben – a férfiak kiszolgáltatottságát írja meg.

Karinthy Frigyes - A ​repülő ember
Karinthy ​Frigyes, az író, barátja volt Wittmann Viktornak, az aviatikusnak, többször fel is repült vele és néhány cikket írt impresszióiról. Azután Wittmann lezuhant és meghalt s Karinthy megírta ezt is, a szomorú megdöbbenés patetikus elfogultságával. Valami mély és meghatott feszültség lázában gyászbeszédet is mondott magában a fiatal pilóta holtteste felett s a rá vonatkozó írásait kiadta egy füzetben, az ő emlékének szentelve, mintegy síremléket állítva a betűk nem korhadó köveiből. Ezek az írások - köztük A pilóta című novella egy régebbi kötetből - egyrészt mindazon értékekkel gazdagok, melyek Karinthyt ismertté és elismertté tették, másrészt különösképpen érdekesek és élvezetesek, mint egy izmos és különálló tehetségű embernek feljegyzései a legnagyobb fizikai szenzációról, mit - azt hiszem - embernek eddig átélni adatott. (Ezt kell mondanom, még ha nem sikerült is az írónak az újságcikkekben mindenütt és egészen azt adnia, amit akart.) De mindezeken kívül és feléül egyéb az, amit ezzel a könyvvel kapcsolatban elmondandónak tartok. Karinthy szenvedélyes és szüntelen szavú prédikátora önmagának s novelláira gondolva végre is lehetetlen észre nem venni, hogy itt egy külön élet keresi helyét a roppant világban, remegve és borzongva, sajátos dimenziói között és sajátos színei és hangjai vibrálásában, - hevének rezgésében, melyben maguk az írás eszközei s szinte újjakká izzanak. Hogy egyetlen, hatalmas líra zeng itt mélyen és rejtetten és ezért van az, hogy írásait csak a tiszta öntudat keményveretű kovácsoltsága - vagy néha a líra ősereje - menti meg attól, hogy minden nagyszerű lendületük és víziós ragyogásuk mellett is bizonyos egyhangúság érzését ne keltsék. Már most, ha nem is szükségszerűség, de nem véletlen és nagyon stílusos, ha talán terhes is némi autoszuggesztiókkal, hogy Karinthy ismerte és szerette Wittmannt, hogy olyan gyakran felszállt vele s hogy ezeket írta róla s az egész dologról. Mert ha valakinek eszébe jutna felvetni azt a különös kérdést, hogy a magyar írók közül ki áll legközelebb mindahhoz, ami az ember repülésével kapcsolatos, egészen bizonyos, Karinthyra gondolnánk. Érdekes, hogy egy régebben - amikor nem tudhattam semmit az ő későbbi légi útjairól - róla írt figyelőmben, ízét akarván adni az ő témakörének, problémáinak és karakterének, önkéntelenül is a repülés köréből vett képet használtam s a végtelen űrben való elkalandozásairól írtam, e metafizikai sétákról. Bármennyire csak kép volt ez s csak eszköze a szemléltetni akarásnak, mégis ragaszkodom ahhoz, hogy felemlítsem. Mert mindezek után talán nem fog nagyhangú, naiv vagy fantasztikus frázisnak tűnni, amit tulajdonképpen mondani akarok, hogy ez a kis füzet főleg azért értékes előttem, mert úgy tekintem, mint a Karinthy tehetségének hiteles és nemes fémjelzését. Úgy érzem, hogy az ő egész Wittmann-szeretete, repülései s ez a könyv, szóval mindaz a megírás és átélés, mi ezzel az üggyel kapcsolatban van, tanúság, eskütevés a Karinthy írásművészetének mélysége, egysége, igazsága és becsületessége mellett. Aki pedig megütközik e kijelentésen, gondoljon a következőkre: Ha Karinthy valamelyik felszállása alkalmával lezuhant és meghalt volna - s ez ugyebár, a lehetőségek között volt? - úgy a róla emlékező cikk írója bizonyára nem olcsó ötletnek, hanem hatásosnak és helyénvalónak tartotta volna megemlíteni, hogy ez az író, aki írásaiban mindig a végtelen új és ismeretlen mezői felé ívelt fantáziájának aeroplánján, valóban önmagának legmélyét adta és íme, igyekezett az önmaga életét élni, még halála árán is.

Karinthy Frigyes - Budapesti ​emlék
"Az ​induló kötet minden darabja a fővároshoz kötődik, az írások szereplői korabeli (vagy korunkbeli?) kisemberek, akik elvesztek kissé a nagyváros dzsungelében, szembejön velük a butaság, az önzés és a gőg, amely tulajdonságokat az író szelíd iróniával vagy épp metsző gúnnyal figurázza ki. Karinthy humora igazi pesti humor, az a fajta vidámság, amelybe mindig belekeveredik egy kicsit a keserűség, de amelyben mindig ott van a remény is, hogy mindent túl lehet azért élni valahogy." http://www.metropol.hu/kultura/cikk/773474

Karinthy Frigyes - Rájöttem ​valamire
Immár ​több mint fél évszázada Karinthy a mérce és a forrás. Még mindig nem apadt ki, még mindig lehet utánozni. Az önállótlanabbak vele, az erősebb egyéniségek ellene, de nélküle ma sincs magyar humor és szatíra.Látásmódja, szemlélete, gondolkodásának mechanizmusa eleve arra predesztinálta, hogy a komikus, a torz, a groteszk jelenségeket fedezze fel a világban. Ő nem tudott másképp látni, csak szatirikusan. A tudománytól tanulta meg a kételkedés tudományát, hogy minden másképp van. Szakított az anekdotikus előadásmóddal. Rögtön a lényegre tért, elhagyott minden sallangot, minden epikus kitérést, nem engedett kényelmes tempót, sokszor a végletekig fokozta az abszurd ötletet. Az író - aki a humorban nem ismert tréfát - legjobb humoreszkjeinek, krokijainak, legmulatságosabb tárcáinak, cikkeinek, legkacagtatóbb karcolatainak, szatíráinak gyűjteményét tartja kezében az olvasó. A kiadó célja a szórakoztatás volt, a nevettetés, a nevettetés...

Karinthy Frigyes - Notesz ​/ "Ki kérdezett?..."
"Sok ​Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tôle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb... A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén. Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről. Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen 'örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt' ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle!"

Karinthy Frigyes - Az ​író becsülete
"Karinthy ​Frigyesnek azon írásai kerültek ebbe a kötetbe, amelyek az első világháború elleni humanista tiltakozás gyümöcseként teremtek, és azok, amelyekből tisztán látható Karinthy véleménye az írói tisztességről és hivatásról"

Karinthy Frigyes - Magyarázom ​a bizonyítványom
Hát ​kérem szépen, először is: ez még nem végleges bizonyítvány - ez csak afféle lenyomat, amit ideiglenesen kiosztottak nekem. Hogy ma van a féléves bizonyítvány-nap, az nem jelent semmit. A többiek tényleg kikapták a bizonyítványt, de az enyémet föl kellett küldeni a minisztériumba, mivel tévedések derültek ki, amiket sürgősen orvosolni kell. Igen. Különben a bizonyítvány-ellenőrző és kiegészítő konferencia foglalkozni fog az esettel, tanfelügyelői középülésen. Az osztályfőnök úr, mikor ideadta nekem a bizonyítványt, beszédet tartott: kicsit zavarban volt, és tiszteltette a papát. Kérlek, kedves Bauer, mondta, légy szíves, közöld szüleiddel, miszerint sajnálatos tévedés történt bizonyítványoddal, hibás tételek csúsztak bele. A bélyeghatósági szabályrendelet szerint, sajnos, így is ki kell adni a bizonyítványt, de kérnelek kell, kedves Bauer, közöld a szülővel, miszerint ez csak olyan okirat, aminek az adatai nem jelentenek semmit. Kérd meg kedves szüleidet, ne haragudjanak ezért a tévedésért, az igazi bizonyítványt csakhamar kiállítjuk - egyelőre kéretem őket, hogy írják alá ezt, mert az összes iratokat átküldtük a rendőrségre, ahol a nyomozás miatt szükség van erre az aláírásra; de hangsúlyozd kérlek, hogy ez csak formaság. A főkapitány személyesen átírt a fiumei tengerészeti gimnáziumba, derítenék ki, hogy került bele a bizonyítványomba történelemből ez a... ez a... szám, ami ugyancsak egy közönséges szám, azt jelenti, hogy négyszer feleltem történelemből - de esetleges félreértésekre ad alkalmat.

Karinthy Frigyes - Idomított ​világ I-II.
"Az ​utóbbi időben azért írtam ennyi sok cikket, mert ami dolgom nekem az emberekkel volt, az inkább beszéd, mint írás volt, minthogy ennek befejezett egésznek kellett lennie: sem több, még kevésbé kevesebb nem lehetett, mint egy cikk... A világ rossz modell az emberiség számára. Pillanatfelvételekben lehet csak megörökíteni" - mondja Karinthy Frigyes egyik nyilatkozatában. Az életműsorozat Címszavak a Nagy Enciklopédiához I-II. című kötete az 1925-től 1930-ig írt cikkeket gyűjtötte össze. Az Idomított világ a következő három esztendő publicisztikai termését rendezi. Az író fia, Karinthy Ferenc emlékezése szerint, hetente négynél is több cikket, karcolatot, tárcát és humoreszket írt. "Tárgyai és a feldolgozási módok is változtak olykor cikkről cikkre - írt útirajzot, riportot, elmélkedést, levelet, beszámolt egy-egy filmről, színházról, foglalkozott a tudomány, az irodalom s a politika megannyi jelenségével. Mintha az újságírás napi robotjában mégis megvalósította volna az álmát, melynek szertefoszlásáról annyit panaszkodott: a címszavak sorát a Nagy Enciklopédiához" - írja a sorozat gondozója, Ungvári Tamás, a kötetet záró utószavában. A kötet első ciklusa Zöngék és zörejek címmel gyűjti egybe a többségében a Pesti Napló-ban, Az Est-ben és a Színházi Élet-ben megjelent cikkeket. Karinthy villódzó intellektusa azonnal reflektált a hétköznapok történelmének minden eseményére. Kíváncsiságának szomjúsága, gondolkodói felkészültsége, írói becsülete avatja ezeket a percnek szánt írásokat maradandóvá. A következő két ciklus Az Est egy-egy Karinthy rovatának címét viseli: Hölgyeim és Uraim és Halló, itt Az Est. Az első a konferanszok stílusában megfogalmazott huszonegy tárcát, kommentárt tartalmaz, míg a másik ciklus írásaiban a napi aktualitásokhoz - egy-egy miniszteri rendelethez, újsághírhez, a divathoz vagy akár az időjáráshoz - fűz megjegyzést, de úgy, hogy a kort jobban megismerjük belőlük, mint a tudományosan pontos leírásokból, melyek gyakran épp az atmoszférát nem érzékeltetik. A kötet utolsó egységében két interjút talál az olvasó: vallomásokat arról, hogy érzi magát az író ötezredik cikkének megírása után, milyen tervek foglalkoztatják. Az 1930-ban és 1931-ben feltett kérdésekre nemcsak a két rövid nyilatkozat a felelet, hanem sokkal inkább a cikkek hosszú sora, melynek egy újabb, gazdag szeletét az olvasó ebben a kötetben találja meg.

Kollekciók