Karinthy Frigyes könyvei a rukkolán

Karinthy Frigyes - Görbe ​tükör
Egész ​irodalmunkban ő a leghíresebb, legnépszerűbb, a legtöbbször olvasott, idézett, emlegetett humorista - holott tulajdonképpen filozófus volt. Egy izgatott, minden iránt érdeklődő filozófus, a XVIII. század felvilágosodásának legkövetkezetesebb és legtudatosabb utóda, a század tudományos igényű humanizmusának képviselője, aki bölcseleti életművet nem hagyott maga után, hanem kitűnő regényekben, gyönyörű novellákban, de nemegyszer mulatságos humoreszkekben fejezte ki különféle nézeteit és életfilozófiáját. A kor talán legeredetibb, legmeglepőbb témavilágú regényírója és novellistája, aki legszebb szépirodalmi műveit versekben írta meg. Egy nagy költő, a Nyugat nagyjaival egyenrangú költő, aki egész életében mindössze két vékonyka kötet költeményt írt, de annál több versparódiával jellemezte írótársait és az irodalomtörténetet. Ennyi talán elegendő is ahhoz, hogy tudomásul vegyük Karinthy Frigyes szabálytalan lángelméjét.

Karinthy Frigyes - Mennyei ​riport
A ​Mennyei riport című regény az Utazás a koponyám körüllel egy esztendőben születik és jelenik meg. Talán ez lehet az oka annak, hogy sem a kritika, sem a közvélemény nem figyelt rá érdemeinek és értékeinek megfelelően. Holott a Mennyei riport Karinthynak talán a legizgalmasabb műve. Köztudott, hogy tudományrajongó volt. Egész életében a felfedezések, a technikai találmányok érdekelték. Ha látott valahol egy újszerű fűnyírógépet, rögtön megvásárolta, amit persze semmire sem használhatott bérházban lévő lakásában. A misztikum iránti érdeklődése legalább olyan erőteljesen munkálkodott benne, mint a tudomány iránti vonzódása. És a misztikum, mint valami zenei motívum, végighúzódik egész életművén, és éppenséggel a Mennyei riportban teljesedik ki.

Karinthy Frigyes - Karinthy ​Frigyes összegyűjtött versei
Karinthy ​Frigyes verseinek mindeddig nem létezett megbízható szövegű kiadása. Ezt a hiányt pótolja a Magvető Kiadó klasszikus verssorozatának legújabb darabja, amely Karinthy versei eddigi legjobb kiadásának ígérkezik. Tartalmazza a költő kötetben megjelent összes versén kívül a Karinthy életében kötetben helyet nem kapott verseket, valamint a gyermekkori verseket és zsengéket. Mindezt az olvasó filológiai pontossággal, a költő által utoljára jóváhagyott szövegek alapján, tömör szövegtörténeti jegyzettel, valamint utószóval ellátva veheti kézbe, amely a még ma is elsősorban humoros írásairól ismert Karinthyt segít elhelyezni a magyar költészet első vonalában. Karinthy ugyanis a Nyugat egyik legnagyobb költője volt: Beck András nemrég egész könyvet (Szakírópróba) írt egyetlen verséről (Nihil), Tandori Dezső pedig ezt írta róla (Az erősebb lét közelében): "félhosszú verseit mintha mai líránk összefüggéseibe helyezhetnénk, szerkezetüket tekintve, csiszolás nélkül."

Karinthy Frigyes - Az ​emberke tragédiája
Az ​emberke tragédiája Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról reprint kiadása. A versikéket írta Karinthy Fricike, aki 1936-ban írta ezt a gyöngyszemet. Kis híján elkallódott. Az író az elkészült művet átadta Ascher Oszkárnak, a kitűnő előadónak, hogy megtanulja. Ascher író barátai társaságában felolvasta. Egy közülük kölcsönkérte tőle egy napra -- és elvesztette. Ascher, nem sejtve semmi rosszat, még egy példányt kért Karinthytól, mire azt a választ kapta az ijedt írótól, hogy csak ez az egy példány volt belőle. Halála után, hagyatékát rendezve egy padlásról lehozott láda tízezernyi papír fecnijén beküldött dilettáns írások, újságok és levelek között megtalálták két jelenet híján a teljes művet. A hiányzó részeket fia, Karinthy Ferenc pótolta.

Karinthy Frigyes - Capillária
Swift ​mesteri tollából megszületett nagy hírű, angol seborvos, Gulliver kel újra életre Karinthy Frigyes _Capillária_ című kisregényében. Gulliver ezúttal, hatodik csodás utazása során a nők országába, a tenger alatti világba vezeti az olvasót, ahol nők és férfiak külön társadalmat alkotnak, s ezzel egyszersmind az érzelmi és értelmi világ végzetesen kettéválik, s mindkettő önmaga karikatúrájává torzul. A századeleji divatos elméletek - a nő és a férfi viszonyáról - kerülnek ezúttal a szatíra tollára, miközben világosan kitetszik, hogy nem a nemek különbözésében van a mélyen gyökerező ellentét, hanem abban a társadalomban, amely a nőnek csak másodlagos szerepet juttatott. Jót mulatunk a polgári társadalom rovására Gulliver hatodik útjáról olvasva, amelynek szelleme e regényt bevezető mottóban tömören így jelentkezik: "Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? - hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit."

Karinthy Frigyes - Karinthy ​megmondja
Karinthy ​Frigyes a magyar irodalom állócsillaga, fenegyereke és Charlie Chapline egyben - és nagy szerencsénkre írásai máig frissek maradtak, nem vesztettek semmit aktualitásukból. Az abszurd helyzetekbe keveredő kisembert olyan bensőséges szeretettel figurázza ki, a hatalmaskodókat olyan szenvedéllyel csipkedi, a nyelvvel olyan zseniálisan játszik, hogy minden bizonnyal halhatatlan klasszikusunk marad. Írásainak legjavából állított össze egy csokorra valót a szerkesztő, szokás szerint tematikusan elrendezve. És akik már korábban "megmondták": Ady, Hofi, Bibó és Ferenc pápa.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba
Gullliver ​ötödik utazása.

Karinthy Frigyes - Nevető ​Dekameron
Karinthy ​Frigyes nagy a nagy dolgokban és nagy a kicsinyekben. Apró humoreszkjeiben együtt van tehetségének minden jellegzetes vonása. Groteszk ötleteivel meg tud kacagtatni úgy, hogy a rekeszizmunk is megfájdul belé... de ha egy percig elgondolkozunk azon, ami megkacagtatott, az emberi lélek félelmes mélységeire döbbenünk rá. Karinthy, amikor a mulattató szerepére vállalkozik, pillanatra sem feledkezik meg arról a keserű bölcsességről, amely Shakespeare tragikus udvari bolondjait jellemzi.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
„A ​Karinthy-spektrum minden színe egyetlen világról ad hírt, az eltévedt és hazatapogatózó ember világáról. Elfelejtett valamit, miközben állandóan beszámolt valamiről, felejtett valamit, amit még okvetlenül el akar mondani; Ő így mondja, - Nem mondhatom el senkinek. Elmondom hát mindenkinek -." Márai Sándor

Karinthy Frigyes - Tanár úr kérem [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Szatírák I.
A Szatírák első kötete _A repülő ember_ és a _Krisztus és Barabás_ című köteteket, valamint 58 olyan írást tartalmaz, amely nem jelent meg az író életében. És jó néhány olyat is, amelyik most lát először napvilágot kötetbe gyűjtve, eddig könyvtárak mélyén, napilapok hasábjain rejtőzött. Karinthy a kispróza nagymestere. Roppant egyénisége nem tűrt műfaji korlátokat, ezt minden kötetével kapcsolatban elmondhatjuk. Regényeiben is előfordulnak újságírói elemek és újságtárcáiban is novellisztikus, humorisztikus, parodisztikus megoldások. Voltaképpen ezek a "szabálytalanságok" teszik érdekessé és halhatatlanná napi aktualitásokat tartalmazó írásait is. E kötet a század első két évtizedének eseményeiről, szenzációiról, drámáiról és tragikomédiáiról ad képet az író furcsa, görbe tükre segítségével.

Karinthy Frigyes - Amiről a vászon mesél
Ezekért a jegyzetekért tulajdonképpen elnézést kell kérnem az olvasótól. Ugyanis arról van szó, hogy néhány évtizedes szerény irodalmi működés után elhatároztam, hogy pályátváltoztatok: filmíró leszek, mert ez korszerű és a jövő zenéje s mert a könyvirodalom, úgy látszik, lassan lejárja magát. Természetesen, mint annakidején, - Így Írtok Ti, stb. - most is komoly studiummal szeretnék hozzáfogni a mesterséghez. E célból mától fogva beható és bensőséges tanulmány tárgyává teszem a legdivatosabb és legnépszerűbb aktuális filmeket és filmműfajokat s azok tartalmát röviden bejegyzem vázlatkönyvembe, hogy ilymódon lassan begyakoroljam magam a filmszcenáriumírás műfajába, mielőtt eredeti filmírtásaimmal odatolakodni merészelnék a filmíró művész urak dicsőséges és halhatatlan sorába. Ezeket a jegyzeteket, ellenőrzés céljából, időnkint bemutatom az olvasónak."

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem! / Így írtok ti
"...ő ​volt a Nyugat-nemzedék leghatásosabb propagátora a közönség szélesebb rétegei előtt, paródiái által, melyek felkeltették az érdeklődést az egyébként ismeretlen költők iránt." _Szerb Antal_

Karinthy Frigyes - Hölgyeim ​és Uraim - Ismeretlen írások 1927-1938
Kritikusai ​szemére vetették, hogy soha nem írta meg a "nagyregényt", hogy zsenialitását apró tárcákba, krokikba, karcolatokba, humoreszkekbe öntötte, hogy az újságírói műfajok művelését tekintette elsődlegesnek, pedig nem is vallotta magát zsurnalisztának: "Nyílt kártyákkal játszom. Nem vagyok újságíró. Hogy mi vagyok hát? Minden egyéb. Orvos, mérnök, kereskedő, termelő, fogyasztó. Te vagyok, nyájas Olvasó. Tudod, mi vagyok? Egyszerű újságolvasó vagyok. Egy közületek, hölgyeim és uraim." Mi lehetett ennek az oka? Nem volt gazdag mecénása, nem kapott külső támogatást, hogy szert tehessen egy kis "független nyugalomra"? Hogy írásba foglalhassa korának, a 20. század első harmadának külső és belső történéseit a teljesség igényével? Hogy a modern regény írói célját, a totalitás egységét megteremtse? Karinthynak különös tehetsége volt arra is, hogy felfedezze a hétköznapi csodákat. Hogy meglássa az apró történések fantasztikumát, s hogy lerántsa a leplet a bulvárszenzációkról, hogy megcáfolja a "Szent Rotáció" szemfényvesztéseit. Elszánt harcot folytat a zsurnalisztikai közhelyekkel, s elhatározza az új Enciklopédia megszerkesztését, amely a fogalmakat a maguk eredeti kontextusába helyezi. Zseniálisan megérezte, hogy minden dolgot az ellentétén keresztül lehet igazán megérteni. Ő maga paradoxonnak nevezte kedvelt kifejező módszerét. Ez adja meg humorának utánozhatatlanságát is: nem agyonkoptatott karakterekkel dolgozik, nem Göre Gáborok és Hacsekek szerepelnek az írásaiban, hanem hús-vér figurák, akik kiállják az idők próbáját. A szituáció különössége sugárzik róluk, olyan fordulatokra bukkanunk, amik velünk is megtörténtek és megtörténhetnek. Ezért (is) érezzük élőnek és aktuálisnak ezeket a rövidke írásokat, miközben kortársai nagyregényei eltűntek a kor süllyesztőjében.

Karinthy Frigyes - A ​feleségem beszéli
A ​háborús évek tragikomikus krónikáját egy háziasszony meséli el - egy ügyeskedő, kissé szószátyár és tudálékos, de aranyszívű asszony, aki élni akar és szépnek és kívánatosnak látszani az ezerszázalékos infláció, a feketézés, a háborús veszteséglisták, a hadirokkant jótékonysági estek és a növekvő elégedetlenség dorbézoló és nyomorgó Budapestjén.

Karinthy Frigyes - Így ​írsz te
Miről ​is írhatna Karinthy korának poéta philosophusa? Bizonyára ugyanarról, amiről a Tragédia íródott: az erkölcsi kozmoszról, az ember értelemkereső próbálkozásait kutatná a XX. században is, s úgy tűnik, mintha Karinthy szerint is mintha valami nagyon hasonlót mondana/mondhatna, mint amit a Tragédia sugall az értelemkereső embernek: "az emberen csak Isten segíthetne, ha akarna".

Karinthy Frigyes - Krisztus ​vagy Barabbás
A ​zsarnok: Nem így képzeltelek barátom. Azt hittem szőke fürtök verik homlokodat és fejedet vadrózsakoszorú diszíti. Palástot vártam és a kezedbe valami hangszert. És hogy versben mondasz jónapot. A költő: Nem szoktam muzsikálni. Nyáron kopaszra nyíratom a fejem, mert így egészségesebb. A rímeléstől mostanában elszoktam; egy nagyobb, tudományos művön dolgozom, sokat vagyok a laboratóriumban is - a fénytörésnek új törvényeit keresem éppen. Innen van, hogy szemüveget hordok. De hagyjuk ezt. Hivattál, itt vagyok, mit kívánsz ? Kérlek, röviden szólj, mert sok a dolgom. A zsarnok: Most már nem is tudom, mit mondjak s elmondjam-e egyáltalán, miért hivattalak. Lásd, én borokkal és gyümölcsökkel vártalak és a mellékszobában szép nők hevernek illatos szőnyegen - mert verseidből úgy láttam, ezeket épp úgy szereted, mint én. Igaz, hogy te mindezeken kívül még a szabadságot is szereted - amit én is szeretek, de míg én a szabadságot csak a magam személyére értem és élvezem és keresem, addig te ennek a szónak, ha jól értettem, valami elvont, eszmei, általános értelmet adsz.

Karinthy Frigyes - Betegek ​és orvosok
Az ​orvosok, betegek, betegségek témakörére felfűzött novellák, karcolatok jól szemléltetik Karinthy sajátos humorát. Beteg és orvos kapcsolata, a betegek kiszolgáltatottsága, (néha az orvosé), hipochondria, idegbaj, tébolyda, mind megannyi kacagtató jelenet forrása a kötetben.

Karinthy Frigyes - A ​repülő ember
Karinthy ​Frigyes, az író, barátja volt Wittmann Viktornak, az aviatikusnak, többször fel is repült vele és néhány cikket írt impresszióiról. Azután Wittmann lezuhant és meghalt s Karinthy megírta ezt is, a szomorú megdöbbenés patetikus elfogultságával. Valami mély és meghatott feszültség lázában gyászbeszédet is mondott magában a fiatal pilóta holtteste felett s a rá vonatkozó írásait kiadta egy füzetben, az ő emlékének szentelve, mintegy síremléket állítva a betűk nem korhadó köveiből. Ezek az írások - köztük A pilóta című novella egy régebbi kötetből - egyrészt mindazon értékekkel gazdagok, melyek Karinthyt ismertté és elismertté tették, másrészt különösképpen érdekesek és élvezetesek, mint egy izmos és különálló tehetségű embernek feljegyzései a legnagyobb fizikai szenzációról, mit - azt hiszem - embernek eddig átélni adatott. (Ezt kell mondanom, még ha nem sikerült is az írónak az újságcikkekben mindenütt és egészen azt adnia, amit akart.) De mindezeken kívül és feléül egyéb az, amit ezzel a könyvvel kapcsolatban elmondandónak tartok. Karinthy szenvedélyes és szüntelen szavú prédikátora önmagának s novelláira gondolva végre is lehetetlen észre nem venni, hogy itt egy külön élet keresi helyét a roppant világban, remegve és borzongva, sajátos dimenziói között és sajátos színei és hangjai vibrálásában, - hevének rezgésében, melyben maguk az írás eszközei s szinte újjakká izzanak. Hogy egyetlen, hatalmas líra zeng itt mélyen és rejtetten és ezért van az, hogy írásait csak a tiszta öntudat keményveretű kovácsoltsága - vagy néha a líra ősereje - menti meg attól, hogy minden nagyszerű lendületük és víziós ragyogásuk mellett is bizonyos egyhangúság érzését ne keltsék. Már most, ha nem is szükségszerűség, de nem véletlen és nagyon stílusos, ha talán terhes is némi autoszuggesztiókkal, hogy Karinthy ismerte és szerette Wittmannt, hogy olyan gyakran felszállt vele s hogy ezeket írta róla s az egész dologról. Mert ha valakinek eszébe jutna felvetni azt a különös kérdést, hogy a magyar írók közül ki áll legközelebb mindahhoz, ami az ember repülésével kapcsolatos, egészen bizonyos, Karinthyra gondolnánk. Érdekes, hogy egy régebben - amikor nem tudhattam semmit az ő későbbi légi útjairól - róla írt figyelőmben, ízét akarván adni az ő témakörének, problémáinak és karakterének, önkéntelenül is a repülés köréből vett képet használtam s a végtelen űrben való elkalandozásairól írtam, e metafizikai sétákról. Bármennyire csak kép volt ez s csak eszköze a szemléltetni akarásnak, mégis ragaszkodom ahhoz, hogy felemlítsem. Mert mindezek után talán nem fog nagyhangú, naiv vagy fantasztikus frázisnak tűnni, amit tulajdonképpen mondani akarok, hogy ez a kis füzet főleg azért értékes előttem, mert úgy tekintem, mint a Karinthy tehetségének hiteles és nemes fémjelzését. Úgy érzem, hogy az ő egész Wittmann-szeretete, repülései s ez a könyv, szóval mindaz a megírás és átélés, mi ezzel az üggyel kapcsolatban van, tanúság, eskütevés a Karinthy írásművészetének mélysége, egysége, igazsága és becsületessége mellett. Aki pedig megütközik e kijelentésen, gondoljon a következőkre: Ha Karinthy valamelyik felszállása alkalmával lezuhant és meghalt volna - s ez ugyebár, a lehetőségek között volt? - úgy a róla emlékező cikk írója bizonyára nem olcsó ötletnek, hanem hatásosnak és helyénvalónak tartotta volna megemlíteni, hogy ez az író, aki írásaiban mindig a végtelen új és ismeretlen mezői felé ívelt fantáziájának aeroplánján, valóban önmagának legmélyét adta és íme, igyekezett az önmaga életét élni, még halála árán is.

Karinthy Frigyes - Regények ​I.
Kötetünk ​kisregényei és regénye abban hasonlítanak egymásra, hogy az író páratlanul gazdag fantáziájának a termékei. Az Utazás Faremidóba csillagközi géplények világába kalauzol, a nemlétező tökéletes ember képét mutatja föl, s a tökéletesség tükrében teszi nevetségessé az ember, a Föld téveszméit, ostobaságait. A Capillária szürrealisztikus tenger alatti tájakra vezet, az oihák és a bullokok országába, s e medúzákhoz közeli, hátborzongatóan lidérces környezetben a 20. századi férfi és nő viszonyának képtelenségeit karikírozza. Az ezerarcú lélek és a Kötéltánc a misztikus titokzatosság kisegénye, illetve regénye. Hőse mágikus erővel megvert ember, aki nem csak saját alakját tudja megváltoztatni, hanem gondolata erejével gyógyít vagy gyilkol...

Karinthy Frigyes - A ​szerelmes Nap
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Kísértetek ​és szellemek
A ​kitűnő író, újságíró, humorista olyan írásait válogattuk egybe, melyek még soha nem jelentek meg kötetben. Találunk az írások közt kitűnő humoreszkeket, krokikat, karcolatokat, melyek idestova 70-80 éve lapultak a könyvtárakban porosodó újságok hasábjain. Fellelhetünk közöttük olyanokat, melyek az Így írtok ti remek válogatását teszik teljesebbé, de egyéb érdekességekre, igazi "csemegékre" is bukkanhatunk a kötetben: megismerhetjük Karinthyt, a vérbeli zsurnalisztát, az ugrásra kész bűnügyi-, baleseti tudósítót, aki éppúgy ott van a bíróság tárgyalótermeiben, példának okáért az ámokfutó asszonygyilkos perén, mint a borzalmas vasúti szerencsétlenség színhelyén. Ott van - és tudósít! Érdekfeszítően, esetenként cseppnyi fekete humorral, ám mindig emberséggel - amúgy karinthysan!

Karinthy Frigyes - Szomorú ​vasárnap
A ​halál és a favágó című novelláskötet után most egy ugyancsak rendhagyó szerkezetű és témájú kötettel jelentkezik az Arión Kiadó: Karinthy legjobb állatokról, gyerekekről, művészetekről szóló írásait olvashatják.

Karinthy Frigyes - A ​negyedik halmazállapot
Az ​ezerarcú, ezer műfajú zseni viszonylag ismeretlen oldalát mutatja be a kötet: tudományos-fantasztikus írásait, melyekből kiderül, Karinthy Frigyes ebben a műfajban is maradandót alkotott, a sci-fi nagy előfutárai közé tartozik.

Karinthy Frigyes - Így ​láttátok ti
Karinthy ​e stílusbravúrja háborúellenes paródiakötet - a háború kellős közepén. "A háborús literatúrát szedi széjjel, közben pedig, az írókon keresztül, magát a háborút is. Egymás után vonaltatja fel a haditudósítót, az optimistát, a pesszimistát, az uszítót, a békebarátot, a politikust, a széplelket, a fűzfaköltőt, és megmutatja, hogy milyen fogalomzavar uralkodik minden téren." - méltatja a kötetet Kosztolányi. Ebben az időben írók, újságírók álltak tollukkal a háborús uszítás, a háborús propaganda szolgálatába. Karinthy látta, hogyan készül támadásra az Értelem és az Ember ellen a kor legnagyobb veszedelme. Hitt azonban az észben az esztelenség közepette. A humanizmus fegyvere a szó, ezért ő is tollat ragadott, s amennyire csak ez a forma megengedte, a paródiát is háborúellenes tevékenysége szolgálatába fogadta.

Karinthy Frigyes - Miniatűrök
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - 100 ​új humoreszk
Megkaptam ​a Humoristák Világakadémiájának Proklamációját, mely hat nyelven szólítja fel az írókat, hogy elég volt a szomorúságból, tessék jókedvűnek lenni. Eddig csak a fotografált emberiségnek mondták - tessék barátságos arcot vágni. Most az íróra, a világ fotográfusára parancsolnak rá: röhögj, az apád! Tehát - hahaha. Én már kezdem is. Tessék. Muszáj, mert nem vonha-ha-ha-tom ki magam a dolog alól. Az Akadémia ugyanis, hi-hi-hi-he-he-he-hetetlen nagylelkűségében a világ ha-ha-ha-hat legérdemesebb hu-hu-humorista kandidátusa közt Szerény Személyemet is felemlíti.

Karinthy Frigyes - Együgyű ​lexikon
1912-ben ​jelent meg Karinthy Együgyü lexikona, a mostani kiadás ennek hasonmása. Az író később számos szócikkel bővítette munkáját, ezek bővebb vagy szűkebb válogatásban Karinthy minden humoros írásaiból szemelgető könyvben megtalálhatók. A Karinthy-féle lexikonírás lényege, hogy egy-egy közismert fogalmat (katona, asszony, irodalom, közlekedés, élelmiszer stb.) a lehető legtudálékosabb, leglexikonszerűbb módon határoz meg, természetesen úgy, hogy mind a fogalmat, mind a vele kapcsolatos köznapi elképzeléseket, mind a formális-lexikonszerű tudományosságot a lehető legnagyobb mértékben kicsúfolja, lehetetlenné teszi. E cél érdekében bőségesen él a paradoxon, a szó szerint vétel, az etimológia, valamint a primitivitásig való leegyszerűsítés eszközeivel. A speciális Karinthy-humor legszebb példái e szócikkek, a mű - minden vidám könyvet keresőnek ajánlható.

Karinthy Frigyes - Barabbás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jonathan Swift - Karinthy Frigyes - Gulliver ​történetei
Gulliver ​összes története az angol és a magyar nyelvű irónia nagymestereinek tollából első ízben egy kötetben! Három önálló, egymással mégis szorosan összefüggő regényt adunk közre: Jonathan Swift: Gulliver utazásai, Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba; Capillária. A művek mindegyike számtalan kiadást megért már a legkülönbözőbb variációkban, eddig azonban még sohasem jelentek meg egy kötetben. Karinthy, miután lefordította Swift könyvét, az abban szereplő négy út mellé megírta az ötödik, majd a hatodik részt. Az eredeti nyolc helyszín - Liliput, Brobdingnag, Laputa, Balnibarbi, Luggnagg, Glubbdubdrib, Japán és Hauhnhnmország - így egészült ki Faremidó és Capillária tudományos-fantasztikus igényű leírásával. Az akár hosszú-hosszú évekig tartó utazások végén, bár rengeteg egzotikus tájat, élővilágot, politikai és társadalmi berendezkedést, valamint a legváltozatosabb fantázialényeket ismerheti meg az ideálisnál nemegyszer jóval közelebbről, a kalandor mégis mindig megtér hazájába és családjához.

Karinthy Frigyes - Notesz ​/ "Ki kérdezett?..."
"Sok ​Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tôle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb... A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén. Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről. Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen 'örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt' ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle!"

Karinthy Frigyes - Az ​Emberiség Városa
Karinthy ​Frigyesről azt mondják, hogy racionalista volt. Hitt a nagybetűvel írott ÉSZ-ben. Hitt abban, hogy az ember meggyőzhető, és hogy uralma alá képes hajtani a természet erőit a világban és az emberben egyaránt.Rajongott a repülésért, sokszor írt a rádióról, a filmről, a radioaktivitásról, a relativitás elméletéről, a modern lélektanról, a gépekről, a tudomány és technika új eredményeiről. Felvetette társadalmi hatásuk problémáit, elgondolkozott lehetőségeiken, de veszélyeiken is. Egyszerre vonzotta az ismert és az ismeretlen. Türelmetlenül kutatta a rejtélyeket, izgatták a végső”, megoldhatatlannak látszó kérdések.Számos novellájában fordult a jövőhöz, a kifürkészhetetlen, nagy titokhoz, de nem az írónak annyira fontos Utókort szólongatta, hanem az érdekelte, hogy megoldja-e a jövő a jelen problémáit, válaszol-e kérdéseire.Írásaiban továbbgondolja, továbbképzeli, amit kora tudománya igazolt, feltételezett, s hol játékosan, nem beleborzongva saját ötleteibe, hol a filozófus éleslátásával mutat rá a tudományos fejlődés emberi következményeire. Néhány novellájában álmait, vízióit, disztópiáit veti papírra; ezek a szorongató látomások a fenyegetettség, az egyedüllét érzését fejezik ki, az emberség harcát az embertelenséggel - a világban, a háborúban és a lélekben.Karinthy racionalista volt.Hitt az észben az esztelenség közepette.Ezt a Karinthyt kívántuk bemutatni.