Rajnavölgyi Éva könyvei a rukkolán

Falus András - Buzás Edit - Rajnavölgyi Éva - Az ​immunológia alapjai
Hét ​év telt el a „Az Immunológiai alapjai” című tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idő, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentős módosulások, kiegészítések, sőt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szűken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeiből. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik „forró pontjává” váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentőségére és alig esett szó a velünk élő mikrobiális flóra szerepéről. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentőségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibővült.

Guseo András - Izbéki Ferenc - Rajnavölgyi Éva - A ​mikrobiom-bél-agy tengely
Öt ​évvel ezelőtt az ebben a könyvben szereplő dolgokról még nem beszélhettünk volna, mert az adatok döntő többsége azóta született. A biotechnika forradalmának új lehetőségei ezen a területen is óriási segítségünkre vannak. Arra korábban senki sem gondolt, hogy a boncasztalon, a bűzös bélsárnak lehet valamilyen szerepe életünkben. Az új ismeretek birtokában az eddig értéktelennek hitt széklet felértékelődött, és a vizsgálatok középpontjába került, új lehetőségeket, új reményeket hozva eddig gyógyíthatatlan betegségek kezelésére. És akkor visszatérhetünk az orvostudományok atyjához, Hippokrateshez, aki azt mondta, hogy "Minden betegség a belekben kezdődik", és ezt ő komolyan gondolta! Mi ezt soha sem vettük komolyan! Most itt van, és újra kell gombolni a kabátot. Tudta? A több mint 1000 velünk szimbiózisban élő baktériumcsaládnak csaknem százötvenszer több génje van, mint szervezetünk összes sejtjének. Ezért a mikrobiomot az emberi szervezet második genomjának is szokták nevezni. Ezek a gének működésük során állandóan változnak, és hatnak egymásra, és beépülnek szervezetünk sejtjeibe, születésünk pillanatától életünk végéig. A többség határozza meg sorsunkat, viselkedésünket, hangulatunkat, kontrollálja testünk működését. Hogy hogyan, erre ad választ a könyv, amit most kezében tart! Az emberi genom megfejtésének az ára két tonna arany árának felelt meg. Ma ugyanezt néhány deka alumínium árából elvégezhetjük.