Ajax-loader

Forró Tamás könyvei a rukkolán


Forró Tamás - Havas Henrik - Arad ​után
"Elvárják, ​hogy állampolgársági alapon ne minősítsék őket románnak, mert ők magyarok!" - mondja a tanácstitkár. "És az lesz a vége, hogy a kétmillióból eljön egymillió, a többit pedig beolvasztják?" - kérdezi a lelkész. "Romániában a kisebbség céltudatos megsemmisítéséről van szó. Ezt a célt a falupusztítási programmal törvényerőre emelték." - mondja az író. "Nem tudom, mi lesz a jövőnk, de nekünk már biztos megérte. A kislányom újra lát." - mondja az édesanya. "Az aradi csúcstalálkozónak eddig még semmiféle érezhető hatása nincsen. Pedig jelenleg már kétezernél több családegyesítési kérés van." - mondja a Vöröskereszt illetékese. "Képesek és készek vagyunk-e következetesen nemzetben gondolkodni és cselekedni?" - kérdezi a jogász. "Románia olyan nagy és fejlett ipart hozott létre, amely mindent képes előállítani, gyártani, beleértve a nukleáris eszközöket is..." - tolmácsolja a román pártfőtitkár véleményét a politikus.

Forró Tamás - Havas Henrik - Ki ​tudja, merre...
A ​valósággal nem mindig könnyű szembenézni. Különösen akkor, ha egyszer csak kiderül róla: más, mint aminek eddig hittük. Ha váratlanul és elemi erővel szakad nyakunkba valami olyasmi, amit eddig még elképzelni sem tudtunk. 1988 egyik legmegrázóbb drámája lett az Erdélyből, Romániából érkezett magyar menekültek sorsa. A hazájuk elhagyására kényszerült ezrek életének tükrében mindnyájunknak - magyarokon és határon túlról jött magyar nemzetiségűeknek egyaránt - kell újból vallatóra fognunk mindazt, amit egymásról tudunk. Az elhallgatásokat, a tudatos félremagyarázásokat és a nyílt történelemhamisítást is. Indulatok nélkül, józanon. A megoldás szándékával és igényével. Vajon kinek nem jutott eszébe mostanság József Attila híres sora: "rendezni végre közös dolgainkat"? Mennyi rendeznivaló vár még ránk, ki győzné számba venni? A két kitűnő rádiós újságíró újabb könyvében "csak" a tények bemutatására vállalkozik. Ez a dolguk. Jártak kint a határon, éjszakáztak az őrsön, részt vettek rendőrségi kihallgatáson, elkísérték a menekülteket szálláskereső útjukra, s így megismerkedtek lelkésszel, tanácsi ügyintézővel, vöröskeresztes tisztségviselővel, politikai munkatárssal, pedagógussal, írókkal - jószerivel mindenkivel, akinek köze van a romániai magyar menekültek ügyéhez. Könyvünk: tényfeltáró riportkönyv. Ezért egyszerre keserű és megrendítő írás.

Forró Tamás - Havas Henrik - A ​láger
Nagyon ​sokáig az alig bocsánatos bűnök közé tartozott. Később nem illett beszélni róla, ma pedig mint "jogellenes külföldi tartózkodásról" riportok és nyilatkozatok hangoznak el, illetve látnak napvilágot a magyar sajtóban, rádióban és televízióban. A disszidálás: egy darabka magyar történelem. 1979-ig büntetendő cselekmény volt, bíróságaink évente több száz személy ellen hoztak távollétében elmarasztaló ítéletet; némiképp a hazaárulással is társult ez a magatartásforma, még akkor is, ha nem politikai indítékok húzódtak meg mögötte, hiszen az 1970-es évek büntetőjogi gyakorlatából mindinkább kiviláglott, hogy ezeket a cselekményeket túlnyomó részben nem politikai okok váltják ki. Kalandvágy és meggondolatlanság éppúgy indítéka lehet a disszidálásnak, mint egzisztenciális okok vagy a szakmai érvényesülés igénye, s csak a legritkább esetben politikai ellenzékiség. Éppen ezért a büntetőjog - hacsak valaki kirívóan meg nem sérti a Magyar Népköztársaság érdekeit - ma már nem foglalkozik vele. De mi van azokkal, akik nekivágtak a Nagy Ismeretlennek, többnyire nyelvtudás nélkül, némelyek mindössze annyi tájékozottsággal, amennyit néhány amerikai filmből "elsajátítottak", és most egy lágerben várják a megváltó befogadási nyilatkozatot? Mi lesz velük? A sorsok, különféle életutak és történetek szövevényén át újkori történetünk egyik sajátos "dante bugyrába" pillanthatunk bele. A láger - riportkönyv. A két kitűnő rádiós újságíró 1988. márciusi ausztriai és magyarországi tapasztalatainak gyűjteménye. Könyvünket olvashatjuk okulásul, és olvashatjuk mint egy kalandregényt.

Forró Tamás - 1956-os ​magyar menekültek Norvégiában
_ ​Forró Tamás 1985 -ben született Budapesten. Csömörön keresztelték meg evangélikus vallásúként, ott nőtt fel, oda járt általános iskolába, és ott konfirmált. Tanulmányait a Deák téri Evangélikus Gimnáziumban folytatta. A történelem és az idegen nyelvek iránt élénken érdeklődött. Ez vezette végül az ELTE- BTK skandinavisztika és történelem szakára. 2013 -ban diplomázott norvégból, majd történelemből. 2012 tele óta Oslóban él, és a "norvég mint idegen nyelv" tanáraként dolgozik egy nyelviskolában. Tervei közt szerepel, hogy norvégiai 1956 -os magyarokra vonatkozó kutatásait folytatva a témát doktori értekezés keretében dolgozza fel. Norvégiában levéltáros képzésben is szeretne részt venni._ A norvég Szociális Minisztérium, bár alapítója volt, mégis csak mint megfigyelő kívánt részt venni az Áttelepítési Bizottság (ÁB) munkájában. A minisztérium igen szigorúan, ugyanakkor pontosan határozta meg az ÁB hatáskörét: _Az ÁB felelős minden, Norvégiába érvényes vízumot kapott magyar menekültért. Feladat, hogy mindaddig, amíg valamelyik járásban biztonságosan el nem helyezték őket a lehető legjobb módon a gondjukat viselje._ _ Az áttelepítést a vízum megadása után a lehető leggyorsabban kell lebonyolítani. Az ideiglenes norvégiai tartózkodási helyet pedig a lehető leghamarabb el kell foglalni. A Bizottságnak minden erejét arra kell fordítani, hogy a lehető legtöbb menekültet munkába állítsa vagy oktatást biztosítson a számukra. A biztosítandó lakások ügyében az ÁB -nek a helyi menekültügyi irodákkal és lakáskiutalási irodákkal kell felvennie a kapcsolatot._ _ Amíg nem tudnak állandó lakást biztosítani, addig az ÁB -nek magánlakásokban kell elszállásolnia a menekülteket. A segélyszervezeteken keresztül, vagy más módon fel kell használni minden lehetőséget, amit a társadalom különböző rétegei fel tudnak ajánlani._ _ A Bizottságnak ezért a különböző szervezetek és állami hivatalok között szét kell osztania a feladatokat. Abban az esetben, ha ez nem sikerülne, a Bizottság személyeket alkalmaz erre._ _ Az ÁB -nek minél hamarabb be kell nyújtania egy munkatervet és egy költségvetést, és ajánlást kell tennie arra, hogy ki vezesse a Bizottság könyvelését és ki legyen felelős a Bizottság kasszájáért._ _ A meghatározott kereteken és a jóváhagyott terven belül az ÁB szabadon tevékenykedhet, amennyiben mindezt pontosan és megbízhatóan teszi a gazdasági kérdésekben._ _ A Szociális Minisztérium fedezi a kiadásokat a Parlament által a feladatra biztosított vagy biztosítandó támogatásból._ _ A Bizottság a kiadásokról könyvelést készít a Szociális Minisztériumnak. A könyvelést az Állami Számvevőszék (Riksrevisjonen) revideálja._

Kollekciók