Ajax-loader

Szilágyi Rita könyvei a rukkolán


Szilágyi Rita - Irodalmi ​„hölgyvilág”
"(A ​toll ,,nagyasszonyai", írók-költők asszonyai) A Budai-díjas Magyar királynék és nagyasszonyok sorozat 24. kötete 20. század első felének jelentős irodalmárai. Kaffka Margit, a Nyugat körének szinte egyetlen női írótagja, első és mindjárt jelentős regényírónőnk lett. Lesznai Anna hosszú és hányatott életét szintén irodalommal kezdte és fejezte be, az iparművészet és a festés mellett. Tormay Cecilre ma már alig emlékezünk, holott a két világháború között a ,,hivatalos" irodalom egyik vezető alakja volt, a Napkelet folyóirat szerkesztője. - Szó lesz a ,,nyugatos" költők, elsősorban Ady Endre közismert szerelmeiről, így a férjes asszony ,,Lédáról" (Brüll Adél), illetve feleségéről, ,,Csinszkáról" (Boncza Berta) is."

Szilágyi Rita - Gottesmann Péter - Kvízfolyam ​- Magyar irodalom
A ​televíziós, rádiós, internetes kvízjátékok idején is helye van a kvízkönyvnek. A Kvízfolyam magyar irodalmi kötetében a hagyományos fejtörő kérdések mellett többek közt nyelvi játékok, kakukktojás-feladványok, keresztrejtvények szerepelnek. Mindezt pedig kiegészítik a könyvek kis színes anyagai: írók, könyvek, főhősök tarka és tanulságos történetei..

Szilágyi Rita - Toll ​és vonó
Czinka ​Panna – a köztudattal ellentétben – nem volt Rákóczi hegedűse, de a 18. század közepén zenekarával sokat tett a „magyar” verbunkos zene megteremtéséért és elterjesztéséért. Írunk a vele gyakran összetévesztett Lósárdy Zsuzsannáról, aki állítólag valóban a fejedelem költőnője volt, de az is lehet, hogy az alakját csak később találta ki egy lelkes történész. Korponainé, „a lőcsei fehér asszony” maga nem írt, de híres irodalmi alak lett, rejtélyes sorsa máig sokakat foglalkoztat. – Szólunk még a l8. század néhány jelentős, a tollat sikeresen forgató hölgyéről (Petrőczi Kata Szidónia, Árva Bethlen Kata, Dukai Takách Judit).

Szilágyi Rita - Nők ​a szabadságharcban
Teleki ​Blanka és Leövey Klára, a két romantikus nőalak a reformkor és a szabadságharc szereplője, akiknek látszólag csak a ,,közjóval" törődő magatartása mögött titkolt szerelmi szenvedélyek, csalódások is vezettek egészen a várfogságig. - Megelevenednek kötetünkben 1848-49 hősnői. Így Kossuth Lajos húga, a honvédkórházak - emigrációban fiatalon elhunyt - megszervezője, illetve olyan asszonyok (Lebstück Mária, Bányai Júlia), akik férfiruha mögé rejtőzve, honvédként, sőt tisztként küzdötték végig a szabadságharcot.

Szilágyi Rita - Gottesmann Péter - Kvízfolyam ​- Sport
A ​televíziós, rádiós, internetes kvízjátékok idején is helye van a kvízkönyvnek. A Kvízfolyam sporttárgyú kötetében a hagyományos fejtörő kérdések mellett nyelvi játékok, keresztrejtvények, kakukktojások és más érdekességek szerepelnek. A feladványokat pihentetőül hírneves sportolókkal, sporteseményekkel kapcsolatos színes történetek egészítik ki.

Szilágyi Rita - Szent ​királylányok
"Az ​első magyar nők, akik nem voltak királyok feleségei, mégis széles körben ismertté váltak, szent királylányok voltak. Erzsébet hercegnő, II. András király lánya volt az első és talán máig a legismertebb magyar nő. A korabeli házastársi és vallási alázat mintaképe lett, akit ez egész keresztény világban már 800 éve tisztelnek, templomok sokasága viseli a nevét. Nem sokkal Erzsébet halála után, a tatárjárás idején született IV. Béla lánya, Margit, aki az unokahúga volt az előbbinek. Őt szülei eleve, fogadalomból apácának szánták. Igyekezett túltenni minden vele szemben állított elváráson, életét "engesztelő áldozatnak" tekintette... Érdekes módon az ő szentté avatása nem volt olyan gördülékeny és problémamentes, mint a nagynénjéé. Mint következő köteteinkben is, a főszereplők mellett jó néhány nőalak megjelenik még könyvünk lapjain. Megemlékezünk egy olyan nőről, akit a görögkeleti egyház tisztel a mai napig szentként. Piroskáról, László királyunk leányáról van szó, aki Bizáncban az Iréné nevet kapta. És voltak még jó néhányan, akiket -noha sohasem avattak szentté- számos helyen tisztelnek, tiszteltek."

Szilágyi Rita - "Idegenbe ​szakadt" szentek
Sorozatunk ​jelen kötetében a magyar olvasó számára talán kevésbé ismert királylányokról olvashatnak. Pedig kötetünk két főhősnője Kinga, IV. Béla legidősebb lánya, illetve Hedvig, Nagy Lajos legkisebb gyermeke Lengyelországban nagyon is híresek lettek: a lengyelek nemcsak nagyasszonyaiknak, hanem nemzeti szentjeiknek is tartják őket már évszázadok óta. Annak ellenére is, hogy formálisan csak a lengyel pápa, II. János Pál avatta szentté őket a legutóbbi években. Aztán következnek a magyar királyok unokái, dédunokái, olyan asszonyok, akik már csak részben voltak magyarok. Az őket befogadó országok – Csehország, Skócia, Portugália – annyira magukénak érezték, érzik, hogy magyar eredetükről csak kevesen tudnak. Nemcsak róluk olvashatnak majd, hanem az országokról, ahol és az emberekről, akik között éltek – szokásokról, érdekességekről, nevezetességekről.

Szilágyi Rita - Thália ​szekerén
Déryné ​Széppataki Róza egész ifjúságát vándorszínészként, falusi vendéglők és istállók rögtönzött színpadain töltötte. Megismerhetjük a korán visszavonult Schodelné Klein Rozália tragikus szerelmét, amely a reformpolitikus Nyáry Pálhoz fűzte, és tanúi lehetünk az ünnepelt Laborfalvi Róza megismerkedésének, majd házasságának Jókai Mórral, a színésznők ,,konkurenciaharcának" is.

Szilágyi Rita - Magyar ​múzsák
Évszázadokat ​átívelve, magyar költők életének legfontosabb asszonyairól lesz itt szó: többek Balassi Bálint legnagyobb szerelméről, Losonczy Annáról, akit a költő „Júliának” nevezett, Csokonai Vitéz Mihály „Lillájáról”, Vajda Juliannáról, de olvashatunk a legnagyobbak, a romantikus költők asszonyairól is, így a „feleségek feleségéről”, Petőfi Sándorné Szendrey Júliáról is.

Szilágyi Rita - A ​színpad nagyasszonyai
A ​19. század vége és a 20. század első fele színházi és filmvilágának nagy alakjai. Blaha Lujzáról, ,,a nemzet csalogányáról" még életében teret neveztek el, Jászai Mari viszont - akit a kor számos jelentős személyéhez fűzött érzelmi kapcsolat - síremlékét maga állíttatta fel a régi Nemzeti Színház köveiből. - Az új század új nőideáljai: a ,,nadrágszerepeket" is alakító, az ultiban máig emlegetett Fedák Sári, a színház ,,utolsó nagyasszonya", a férje szerelmének szó szerint áldozatává vált Bajor Gizi, illetve a szinte mai ,,celebekhez" hasonló rajongással körülvett ,,démon" - Karády Katalin.

Szilágyi Rita - A ​politika forgatagában
Akik ​,,közszereplők" lettek... A 20. század nehéz évtizedeit nyomon követve megismerhetjük többek között az első magyar országgyűlési képviselőnő, Schlachta Margit életpályáját. Salkaházi Sára a II. világháború alatt menekítette az üldözötteket, ami végül az életébe került. A Szociáldemokrata Párt vezetője volt az elveihez mindhalálig hű Kéthly Anna; neki börtön, majd emigráció jutott osztályrészül.

Szilágyi Rita - Ecset, ​agyag, fonal
A ​20. század első felének műfajteremtő „klasszikusairól” szólunk elsősorban sorozatunk zárókötetében. Olyanokról, akik valami egészen különlegeset hoztak létre. A nagynevű alkotócsaládból származó Ferenczy Noémi a gobelinszövés elismerten legnagyobb hazai művésze lett, míg Mattioni Eszter a cementbe ágyazott kőmozaik, a „hímeskő” technikáját honosította meg. Kovács Margit neve pedig szinte egyet jelent a magyar alakos kerámiával, munkáival ma is, lépten-nyomon találkozhatunk.

Szilágyi Rita - Harcos ​hölgyek, harcosok hölgyei
Kötetünk ​egyik hősnője Rozgonyi Istvánné Szengyörgyi Cecília, aki a galambóci csatában megmentette Zsigmond király életét. – Kik voltak az egri nők? Élt-e Dobó Katica és Cecey Éva? Asszonyok, akiknek valóban szerepük volt abban, hogy a törököt sikerült elűzni Eger falai alól. – Szó lesz Kanizsai Dorottyáról, az özvegy nádornéról, aki magára vállalta a mohácsi csatatér halottainak eltemettetését, és megtudhatjuk, miért ölte meg Dobozi Mihály a feleségét.

Szilágyi Rita - Nők ​iskolája
Nem ​biztos, hogy Brunszvik Teréz volt Beethoven ,,halhatatlan kedvese", ám az bizonyos, hogy sokat tett a kisgyermekek szervezett nevelésének kialakításáért. Akárcsak a leányok iskolába járásáért Veres Pálné Beniczky Hermin, akit ma már inkább csak gimnázium-névadóként ismerünk. - Hugonnai Vilma grófnő története arról a rengeteg küzdelemről szól, amire azért kényszerült, hogy - nő létére elsőként - Magyarországon orvos lehessen. A rabszolgának eladott Sass Flórának mindez nem adatott meg, mégis egy angol lord lett a férje, akinek oldalán részt vehetett Afrika ismeretlen részeinek a felfedezésében.

Szilágyi Rita - A ​teljesítmény bűvöletében
"A ​dolgunk könnyű, ugyanakkor nehéz. Kötetünk esetében ez nem önmagát kizáró állítás. A magyar női sportsikerek krónikájáról, kiemelkedő sportteljesítményeket nyújtó magyar hölgyek pályafutásáról van szó. Hogyan „termelődtek ki” a szinte tornázgatni, úszogatni is alig merő lányokból, asszonyokból - szinte néhány évtized alatt!- legkiválóbb versenyzőink, bajnokaink. Eddig könnyű a feladatunk. Annyi területet kell viszont áttekinteni -a nem olimpiai sportágak körében is-, hogy a szándék megvalósítása rögtön nehézzé válik. Az olvasó megismerkedhet az 1900-as évek elejének mára már feledésbe merült, de akkor világbajnok (!) nőalakjaival: Kronberger Lilivel, Méray-Horváth Opikával és másokkal. Szó lesz az első magyar olimpiai bajnoknőkről: a vívó Elek Ilonáról és a magasugró Csák Ibolyáról - természetesen sportágaikkal együtt. De találkozhatunk a kötetben legendás úszókkal, pingpongozókkal, a legeredményesebb női teniszezőnkkel, Körmöczy Zsuzsával, továbbá kézilabdásokkal - sőt még golfozókkal is. Egy időbeli korlátot viszont kellett szabni az utóbbi évtizedek sportsikereire, ez pedig a múlt század hatvanas éveinek közepe. Ezért nem kerültek a könyvbe például a női kajakosok, pedig ez az egyik legsikeresebb női szakág az utóbbi évtizedekben. Egy nyári olimpia évében -mint az idei- talán még a nem kifejezett sportrajongónak is jól esik visszatekinteni a régi magyar sikerekre. Próbáljuk mindezt a laikus szemével nézni - hiszen e könyv szerzője maga is ennek számít ezen a területen..." (a Kiadó)

Kollekciók