William Wharton könyvei a rukkolán

William Wharton - Búcsú ​a szerelemtől
Párizs, ​kora tavasz... Egy fantasztikus találkozás megváltoztatja két ember életét: az ötvenéves amerikai festőművészét és a hetvenkét éves francia vak hölgyét. A nem mindennapi, megrendítő történet arra inspirálja az olvasót, hogy próbálja meg másképpen látni a világot, és elgondolkozni azon, mi az életben az igazi érték, mi a szeretet és mi az ártatlanság. "A szeretet nem kizárólagos, nem válogat, inkább egyesít, magába ölel mindent és mindenkit."

William Wharton - Srapnel
Lengyelül ​kiadott regényei közül először a Srapnelt foghatják kézbe a magyar olvasók. Wharton ebben saját háborús élményeit írja le néhol már-már sokkoló őszinteséggel, ám az egész művet most is áthatja a szerző finom humora. Hetvenöt évesen visszatekint élete meghatározó élményére, és végre rászánja magát, hogy elmesélje azokat a borzalmakat, amelyekről soha senkinek nem volt képes beszélni. Olyan elemi erővel ábrázolja a háború abszurditását, amellyel csak Az ötös számú vágóhíd vagy A 22-es csapdája versenyezhet. A Srapnel vitathatatlanul kiemelt helyet érdemel mind Wharton életművében, mind a második világháborús irodalomban.

William Wharton - Éjfélre ​kitisztul
1944 ​decemberében egy értelmetlen háború zavaros hadseregének legbizarrabb raja felderítő akciót hajt végre az Ardennekben. Hat amerikai zsenipalántának kellene igazi katonásdit játszani, mintegy mellesleg, a folyamatos bridzselés, sakkozás, rejtvénygyártás és egyéb intellektuális örömök közepette. Mert ezek az antikatonák, akik serdülő fejjel pottyantak bele a második világháború szörnyűségeibe, úgy akarják végigcsinálni az egészet, hogy ők maguk valójában egy pillanatra se váljanak a háború részévé. Sikerülhet-e játszó-érző-gondolkodó embernek maradni akkor, amikor ölnöd kell, amikor téged is bármikor megölhetnek, amikor egész lényedet átjárja a félelem? Ez Wharton regényének egyik izgalmas kérdése, de van jócskán másféle izgalom is. Mi a fenét akarnak azok a németek, akikkel a felderítő akció során találkoznak, s akik ahelyett, hogy lepuffantanák a kelepcébe szorult amerikaiakat, mindenféle hibbant dolgot művelnek? Gránátok helyett hógolyókkal dobálóznak, hóembert építenek, karácsonyfát állítanak, sőt még igazi karácsonyi ajándékokkal is meglepik az amikat. Eljátszadoznak az áldozatokkal, mielőtt végeznének velük? Vagy tényleg meghibbantak? Vagy ezek "jó" németek, akik nem akarnak harcolni? A különös történetet Will Knott szakaszvezető meséli el, aki nyilvánvalóan a későbbi író (és festő) William Wharton alteregója. S akárcsak első magyarul megjelent művében, a Madárkában, Wharton ebben a regényben is fantasztikus stílusérzékkel találja meg azt a vékony ösvényt, amelyen a játékos humor és a legmélyebb tragédia nem kioltja, hanem fölerősíti egymást, s így nem csupán egy újabb jó háborús regénnyel lehetünk gazdagabbak, hanem a második világháború irodalmának egyik legkeményebb és leghatásosabb háborúellenes regényével is.

William Wharton - Hírhozók
Will, ​a filozófus és családja hagyományosan egy régi malomban töltik a karácsonyt. Hosszú idő után végre mindannyian együtt lesznek, Amerikában tanuló, felnőtt gyerekeik meglátogatják őket, ráadásul feleségével karácsony másnapján ünneplik a harmincadik házassági évfordulójukat. Az idei karácsony azonban több szempontból is különlegesnek ígérkezik. Így vagy úgy, de mindnyájan válaszút elé kerültek, és olyan híreket kell közölniük egymással, amelyek örökre megváltoztatják az életüket.

William Wharton - Áttetsző
A ​regény főhőse egy idősödő párizsi festő, aki kétségbeesetten igyekszik kihasználni hátralevő ideje minden egyes percét. Ereje fogyóban, de lendülete, lelkesedése s életszeretete töretlen. Az utcákat járva bámészkodókkal, prostituáltakkal, rendőrökkel elegyedik szóba, fészkeket alakít ki a legelképesztőbb helyekből, motoros bandát alapít, párt keres a magányos anyatípusoknak, gyereket nevel, majd gondol egyet, és leugrik Spanyolországba a barátaihoz. Nemcsak létezik, hanem él, szeret és gyűlöl, és ahogy egyre jobban elmerülünk hol mókás, hol szomorú kalandjainak világában, szinte észrevétlenül magunk is e világ részeseivé válunk.

William Wharton - Apa
William ​Wharton amerikai író megrendítően szép regényében az öreg szülők magatehetetlenné válásának s gyerekeik kétségbeesett igyekezetének lehetünk tanúi, amellyel megpróbálják felvenni a harcot az elkerülhetetlennel, a végső összeomlással. A főhős, John Tremont, az ötvenes éveiben járó, Párizsban élő festő táviratot kap Los Angelesben élő húgától, hogy anyjukat szívroham érte. Azonnal repülőre ül, odahagyva feleségét és kisebbik fiát, hogy segítsen apjának átvészelni a megpróbáltatást. A helyzet igazában válságosra akkor fordul, amikor az apja is kórházba kerül, s az orvosok nemtörődömsége következtében gyakorlatilag magatehetetlen ronccsá válik, akit úgy kell etetni és tisztába tenni, mint egy csecsemőt. Van-e ebből az állapotból visszatérés? Hogyan lehet kíméletesen tudtára adni az anyának, aki gyors egymásutánban két szívrohamon esett át, s maga is ápolásra szorul? Emberfeletti küzdelmet folytat a két testvér, akik nemcsak az intézményesített orvosi felelőtlenséggel szemben érzik magukat tehetetlennek, hanem a szüleik között feszülő ellentéttel szemben is. Az anya zsarnoksága bábot formált az eredetileg rendkívül mozgékony, tevékeny apából, aki fokozatosan visszahúzódott maga építette álomvilágába. A sorozatos traumák azonban ledöntik a valós élet és az álom közti falakat, a kettő összemosódik. William Wharton első két regénye, a nálunk is nagy tetszéssel fogadott Madárkan és Éjfélre kitisztul után újabb sikerkönyvvel lepte meg olvasóit.

William Wharton - Birdy
_Birdy_ ​is magical. One of the most extraordinary and affecting novels to be published for decades, _Birdy_ has electrified readers everywhere. Out of a young boy's need to escape and his consuming obsession with birds and flight, William Wharton has spun a story dazzlingly shot through with humour, wisdom, tenderness, tragedy and longing.

William Wharton - Madárka
Madárkát, ​a Philadelphia külvárosában élő kamasz fiút eleinte a galambok érdeklik, tőlük akarja ellesni a repülés tudományát. Amikor azonban barátjával, Allal fölmászik egy gáztartály tetejére, és onnan "lerepülve" kis híján halálra zúzza magát, apja elégeti a galambdúcot, és ezzel véget vet fia "galambkorszakának". Madárka ekkor a kanári életét kezdi tanulmányozni, s miközben Al érdeklődése a testedzés, a sport, a lányok felé fordul, ő kitart a madártenyésztés és nagy álma, a repülés mellett. Álma úgy lesz valósággá, hogy a valóság lesz álommá: Madárka oly bensőséges kapcsolatba került parányi védenceivel, hogy köztük találja meg a család védett melegét, sőt a szerelemnek, a beteljesülésnek, az utódok nemzésének és útra bocsátásának, a szabadságnak, a teljes életnek örömét, madárrá válik maga is. A valóság azonban nem kevésbé makacs,mint az álom. Madárka az emberi világban elmegyógyintézetbe kerül. Itt találkozik vele újra gyerekkori barátja, Al, a II. világháború európai hadszínteréről sebesülten hazatért "hős", aki harctéri élményeinek hatására újraértékeli magában az őrültség és az épelméjűség fogalmát, hogy a regény végén a madár-létét feladó s éppen ezzel megőrző Madárkával együtt repüljön ki a "kakukkfészekből".

William Wharton - Büszkeség
A ​Büszkeség egy több szálon futó csodaszép mese, amelyben a tízéves Dickie Kettleson mondja el önmaga és családja történetét a nagy gazdasági válság utolsó éveiből. Ugyanakkor Sture Modig regénye is, a szegény svéd bevándorlók zseniális gyermekéé, akiből előbb háborús hős, majd kiváló autóversenyző, végül vándorló mutatványos lesz. A történet harmadik főszereplője pedig Tuffy, a fogságban élő oroszlán, aki nem ismerhette meg a szabadságot, és az embereket tekinti falkatársainak. Hármuk élete egy napsütötte, októberi napon végzetesen összefonódik...