Ajax-loader

Páskándi Géza könyvei a rukkolán


Páskándi Géza - A ​megvallás avagy Van-e lélekröntgen?
"Páskándi ​Géza posztumusz könyve írói eszközökkel kifejezett életgyónás, életútértelmezés és sorsmagyarázat, mint a műfaj legnagyobbjainak: Szent Ágostonnak vagy Rousseau-nak ide sorolható confessiói. Amiről beszél, egy kisebbségi sorsban felnevelkedett tehetség kiformálódásáról, személyes életét, világlátását és filozófiáját is beleértve, a legszorosabban össze van nőve személyes drámájával, aminek a kulcsa a szamosújvári börtönben és a Duna-deltában eltöltött hatesztendős rabság. - Emerson beszél a 'kétszer született' emberek szellemi önmagukra ébredéséről, Páskándi Gézánál ennek a második születésnek a napja 1956 magyar októbere volt." Domokos Mátyás

Páskándi Géza - Az ​árnyékfejtők
A ​régiek azt mondták: minden könyvnek sorsa van. Tegyem hozzá: többféleképpen is. Nemcsak úgy, hogy emberi sorsokat foglalnak magukban, hanem például évekig hevernek asztalfiókban, mert bár a szakmai olvasónak tetszik, mégis széttárja karját: - Gondolod, hogy nem lenne belőle botrány? Úgy értem, diplomáciai... Nos, úgy határoztam, néhány ilyen "sorsos könyvet" - ha lehet - közreadok, hiszen ezek nem csupán azért dokumentumok, mert hogy a bennük foglalt életanyag jobbára valóban nyers és szigorú tényeken alapul, hanem: minden könyv útja maga is dokumentuma egy-egy időszaknak. Első "sorsos könyvem" legyen Az árnyékfejtők. Ez az írás első változatában 1982-ben elnyerte a Magyar Televízió pályázatának fődíját. Nem mutatták be. Nem jelent meg sehol. E lélektani, politikai, szexuális történet az ötvenes évek elején játszódik le egy dunai sziget kényszermunkatelepén, ahol politikai rabok élnek és dolgoznak. Furcsa, perverz játék jut eszükbe, hogy őreik életét feldúlják véle. Ehhez hasonló történetet több rabtársamtól is hallottam. Ezekből s persze képzeletemből gyúrtam eggyé e némileg kísérteties históriát. Meglehet, nem szörnyűbb, mint - mondjuk - József Attila Iszonyat című költeménye vagy Arany valamelyik balladája. Bárki úgy olvashatja, mint egy regényt. Hiszen valójában az is: inkognitós regény, mely a föld bármelyik pontján megtörténhetett (mint ahogy, valami nagyon hasaonló valahol meg is történt) vagy megtörténhet még ezután. Akár egy másik csillagon is.

Páskándi Géza - A ​szalmabábuk lázadása
Pest-Budán ​vagyunk, a világosi fegyverletétel után. Két kis árva bolyong a főváros utcáin: Penyige Pál és Derelye Borbála. Jó szerencséjük Hétszáz Jeromos bábkészítő mesterhez vezeti őket, kinek házában menedéket és mukát kapnak; hasonló sorsú társaikkal szorgalmasan készítik a szalmabábukat. Feltűnik nekik, hogy három bábu különleges bánásmódban részesül. Utóbb kiderül, hogy az osztrákok megbízottja készíttette őket a szabadságharc hőseinek mintájára, hogy legalább jelképesen kivégezhessék az elmenekült vezetőket. Jeromos mester házában éjszakánként titokzatos dolgok történnek: el-eltűnnek a szalmabábuk. Pál és Borbála, végére akarván járni a dolognak, a bábuk közé bújik, ám reggelre maguk is eltűnnek. Hihetetlen képzeletgazdagsággal megálmodott, fantasztikus birodalomba jutunk a kis hősökkel, ahol más a rend, más törvényeknek kell engedelmeskedniük. Valószínűtlen kalandok sorozata után kerülnek haza, nem is sejtve, milyen örömteli meglepetés várja őket. Páskándi regénye kiváló ötvözete a fantasztikumnak és a realitásnak. Lebilincselő a képzelet birodalma, a valószínűtlenség megannyi bukfence, másrészt a meggyőző, reális korrajz s nem utolsó sorban hazafiságra, történelmi hagyományaink, hőseink megbecsülése, tiszteletére buzdító hangja.

Páskándi Géza - Vendégség ​- Tornyot választok
Dávid ​Ferenc, az egyetlen magyar alapítású egyház, az unitáriusok első püspöke vendéget kap. A vendég feladata, hogy elárulja őt a fejedelemnek, és legyen ok miért kivégezni. Socino azonban megismeri és megérti a püspök igazságát, és a feladat egyre nehezebbé válik a számára. Majd döbbenten ismeri fel: a püspöknek pont az ő árulására van szüksége. A darab érvényesen szól az ellenség és barát közötti vékony mezsgyéről, a ma is oly jellemző bizonytalanságról egymás iránt, bizalmatlanságról, amelyet egy túlpolitizált világ táplál bennünk. A folytonos bizalmatlanság bizonytalansághoz - az pedig tragédiához vezet...

Páskándi Géza - Beavatkozás
Eszembe ​villant a kalamáris. Kezemet felemeltem, s az asztal sarkából többször a kalamárisba lőttem. Sikerült! Két lövésem a kupakba talált, s a kőajtó lassan csukódni kezdett. A testőr villámgyorsan, nagy ívben az asztallapra ugrott, alulról nem lőhettem rá, az asztal sarkán felemeltem a csuklómat, rúgott, s a fegyver kihullott a kezemből, utánakaptam. Ráhasalt az asztalra, sejtettem, mi a szándéka: alá akar lőni. A gomba alakú asztal lába körül megpördültem, és a másik oldalon lecsüngő bokáját megcsavartam. Nagyot üvöltött, revolveréből két lövést adott le, kiugrottam, bokáját nem eresztettem el, testét magam után vonszolva felkaptam a revolveremet: nagy erővel rántotta ki lábát, már nem tudtam a hasába rúgni. Ebben a pillanatban a másik fektéből kínlódva felemelkedett, s reám lőtt: a golyó a fejem mellett szisszent el. Szaladni kezdtem a sziklarés felé. Golyók üldöztek, lövések fütyültek utánam, lélekszakadva ugrottam egy résbe. Néhány lépés után a kis körpatak vizével találtam magam szemközt. S mintha gyorsított filmet látnék szemlátomást duzzadni kezdett. Csak most értettem meg: ennek a kis körpataknak több ága volt, és az a hivatása, hogy veszély esetén zsilipeit leeresszék, s a duzzadt víz megvédje, elzárja a barlangtemplomot. Ha a víz eltorlaszolja az utamat, azt hiszem ez lesz az első és utolsó filozófiai bűnügyem.

Páskándi Géza - A ​sírrablók
"Kiélvenckedik ​a dógot az ápoló urak, mer az eccer biztos, hogy nem az megy mészárosnak, aki a másik életébe tehén vót, ahogy a lélekvándorlás ezt elmondja. Hanem mondjuk, farkas vót és most vallató zsarunak megy. Hát azért van bosszúálló tehén is. Egyszóval ez a politikai pszichiátria itten nagyon tanulságos. Az igazi pszichiátria meg eközt az a különbség, mondta a bolond professzor, ami az egyetem és a káderiskola közt van." * "Most mán magyar maradj vagy román legyél, mit akarnak a te testvéreid, hogy mi legyél, és mit akar Európa és az összes kontinensek mit akarnak, hogy mi legyél, hogy érdemes mán égetni magadat, meg strapálni a lelkedet, hogy megmaradjon a nyelved és az emberi emlékezeted vagy hipp-hopp legyél egy új ember, amilyen még sose vót! Itt az idő, ezt meg kell tudni, hogy ne pazaroljuk ezt a kevés időnket, az egyetlen életünket, ha mondjuk nem lenne feltámadás, amit nem hiszek. Mert itt románt akarnak belőled csinálni, még ha szentül megesküsznek rá, hogy eszük ágában sincs. Akkor is akármilyen új főnök jön, vagy rezsim, le akarják majd nyelni titokba vagy nyíltan ezt a több mint két milliót itt Erdélybe, mégha olyan gombóc, amibe meg is lehet fulladni. Ez mindig robbanás helye lesz, egy nagy fortyogó katlan, amit hiába fednek le, mindig fel fog törni, örökké bűzleni fog. Mondják meg végre az urak, elvtársak, mi vagyok, mi legyek? Én. És mink." * "A bolondoknak kell beszélniük ott, ahol az épeszűek némák."

Páskándi Géza - A ​szörnyszülött
Lehetséges-e ​a groteszk látás és az esszémûfaj, tehát némi bölcseleti tartalom eggyé ötvözése az elbeszélés mûvészetében? Hiszen a felvilágosodás táján az úgynevezett filozófiai regénynek, bölcselõ epikának komoly szerepe volt. A humanizmus és a reformáció koráról nem is beszélve. De vajon az antik fabulák vagy éppen anekdoták nem szintén elõzményei az eszes szépség (a szép ész) törekvéseinek? A cselekmény izgalma ellentmond-e a gondolkodás izgalmának? Mitõl volna alacsonyabbrendû egy érdekfeszítõ gondolatmenet a hátborzongató meséknél? A sokszor gyilkosnak nevezett logika nem puszta kénybõl kapta jelzõjét. Egy ilyen pontos gondolatmenetrõl gyakran érezhetjük, hogy - gonosz. Lám csak - csupa krimi az agyvelõben.

Páskándi Géza - A ​vegytisztító becsülete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Páskándi Géza - A ​királylány bajusza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Páskándi Géza - Szebb ​a páva, mint a pulyka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Páskándi Géza - Az ​eb olykor emeli lábát
Előszó: Az ​a fajta színház, amilyet én szeretnék, nem abszurd, sokkal inkább abszurdoid. Az abszurd jelenség, a képtelenség, az ész-ellenesség, a véletlenek uralma ott van a világban, a múltban, a jelenben, sőt a jövendő történelmében is, mint fájó, eszünket bontó lehetőség. Ezt a jelenséget szeretném a legpontosabban körülírni, mert szerintem a pontosság esztétikai kategória. Én nem igenlem az abszurdot, nem is kerget kilátástalanságba, de tudomásul veszem azt is, hogy egyetlen fegyverem van ellene: a precizitás: az értelem indulata. Darabjaim néha párbeszédes novellák olykor valóságos színdarabok, megint máskor lírai játékok, vagy éppen paródia-mókák; ami mégis közös bennük: magatartásom, filozófiám, stílusom természete. Nem színpadi szerző, elsősorban író vagyok, aki azért ír néha drámát, mert hallgat az anyag sugallatára s hagyja, hogy anyaga is alakítsa őt. Nem könyvdrámáknak szántam ezeket a darabokat, de azt is tudom: addig minden csak könyvdráma, amíg meg nem leli színházát, színészeit, rendezőjét. Annyiban mégis könyvdrámákat írtam, hogy jó olvasmánynak szerettem volna tudni ezt a néha mulatságos, olykor szorongató betű-világot. Türelmet kérek az olvasótól: a gondolkodás szeretetét, higgyen nekem e 356 oldalnyi úton.

Páskándi Géza - A ​Nagy Légyölő meg Szuszóka és Miló
Vajon ​hogyan tölti a forró nyár két hetét az aranyos pudlikutya, Szuszóka, és a nem kevésbé aranyos Miló cica, mikor hőn szeretett gazdáik üdülni mennek? Nagyanyó gondjaira maradnak, akit szeretnek is, nem is. Nyilván _meg kell szökni_ - hihetőnél hihetetlenebb kalandokba, való és mesevilágba, hogy az _"idült gazdihiány"_ valamelyest oldódjék bennük. Kalandjaik során mind ők, mind a gyermek és felnőtt olvasó megtudhatja: - kicsoda Kacor Bertalan és ki a Nagy Légyölő? - ki fia-borja Egérvári uram, valamint a Bőreunt vagy Bőrétmegunt Béka? - Miféle mesterkedéssel tartja fenn cirkuszát Habókos Hókpók? - miért akar Kristóf tojást költeni? - elnyeri-e a Vőlegénybéka - Kucifánt királyfi - a szép királylány kezét? - hogyan buktatja meg Mardel Marci Kacor Berci uralmát? - megmentheti-e a Hétfejű Sárkány mind a hét fejét? - milyen is a kutyák és macskák "világhelyzete"? - mekkora nagy művész Szemmelverő Sámuel fotográfus mester? - hogy puli és puli közt is van különbség... - elnyeri-e nagyanyó Szuszóka és Miló kegyét? - mi fán terem a tehetségkutató masina? - mit énekelnek a nyuszik a káposztában? - milyen ajándékot hoznak gazdiék a tengerpartról? Persze túl ezen még számtalan rejtélyre fény derül, amit _nem csupán_ A KUTYA- ÉS MACSKABARÁTOKNAK KELL TUDNIUK, nemcsak az állatbarátoknak, nemcsak a gyermekeknek, úgy hattól tizennégy éves korig, hanem minden emberfiának, aki Magyarhonban vagy a világon bárhol él. Bátran mondhatjuk: sokat veszít, ki e titkokat meg nem tudja! Tán nem is méltó az _olvasó_ nevezetre. Na ezzel mindent elmondtunk a könyvről, kivéve persze, amit el nem mondhatunk, mert azt olvasni kell.

Páskándi Géza - A ​szárnyas bocs
Milyen ​kalandokat él át medvebocs, akinek egyszerre csak szárnya nőtt? Hogyan győzi le Fütyü a hatalmas csizmát? Hogyan tanítja meg a kiskatona tilinkózni az ágyúgolyóbisokat? Páskándi Géza nem egy tréfás, mulatságos vagy rejtelmes kérdést tesz fel meséiben, s ad rájuk csattanós vagy elgondolkoztató választ. Akár rövidebb meséit, akár a hosszabb, folytatásos meséket olvassuk végig, egyformán olyan magas fokú írásművészet varázsa alá kerülünk, mely az emberek szeretetét, a szabadságot és a jóízű humort a világ legfontosabb dolgai között tartja számon. A mesék nagy része különféle kötetekben már napvilágot látott, most újabbakkal együtt jelennek meg új köntösben, Kass János csillogóan szellemes illusztrációival.

Páskándi Géza - Páskándi ​Géza válogatott művei 3.
"Páskándi ​Géza munkássága, különösképpen drámaírása, drámaírói életműve nemcsak a modern magyar irodalom külön fejezete, hanem [...] az egész európai modernségnek és főként a kelet-közép-európai drámaművészetnek is az egyik kiemelkedően jelentős alkotása. A Páskándi-féle abszurd vagy abszurdoid dráma szervesen függ össze a Mrożek, Havel, Różewicz, Örkény és mások nevével fémjelezhető kelet-európai abszurd vagy groteszk színház folyamataival és fejleményeivel, de szerteágazó vonatkozásai révén ennek a jellegzetes drámatípusnak nemcsak példája, képviselője, hanem - összetettsége és sokszínűsége folytán - sok tekintetben kezdeményezője, szuverén megújítója és öntörvényű képletteremtője is egyben." (Bertha Zoltán) Páskándi sok műfajú író, életművét egyaránt meghatározzák a magyar kultúra költői tradíciói és az avantgárd formákkal, groteszk és abszurd látásmóddal való merész kísérletezés. A drámairodalom mellett költészetében, novelláiban, regényeiben és esszéiben egyaránt öntörvényű világot teremtett, de sokoldalú tehetsége megmutatkozott a gyermekirodalomban, publicisztikában, valamint számos film- és televíziós forgatókönyvében is. Ennek a műfaji sokszínűségnek a jegyében szeretnénk kiegészíteni a válogatott művek sorozatának prózai műveket és drámákat tartalmazó két kötetét Páskándi Géza válogatott verseinek gyűjteményével.

Páskándi Géza - Szekusok
A ​Szekusok története egyszerű, viszapergetett emlékezések láncolata, két elmegyógyintézeti ápolt önvallomásai alapján. A krimi, a kaland-, a társadalmi, történelmi és lélektani regény, hagyományos és ugyanakkor teljesen újszerű elemeiből áll össze, fűszerezve a hősök gyógyrajzaival. Páskándi Géza: A sírrablók, 1989-ben megjelent gyógyregényének második része. Temesvárról 1989 telén két szekuritátés, gyilkosság árán átszökik a határon, a zűrzavaros történéseket nem értik, parancsra borzalmas tetteket néznek végig, majd követnek el maguk is. A két főfigura Kovácsu és Jonika, se román se magyar csak a politika janicsárjai . Romániában sok magyart, de más nemzeti kisebbségit is alkalmaztak a Szekuritate kötelékében, az évek során sokukat kirostálták és aki maradt, az janicsarizálódott individuum lett. Asszimilálódtak, de gyökereik még elevenek, köztes lények, szörnyetegek és szánni valók, nyelvük se román se magyar, keverik a dzsumbuj, a népi és irodalmi nyelvet. Pestre jönnek elvegyülni, az itt történtek a magyar társadalom bizonyos szegmensét is bemutatják. Ezek az emberek „hiteles” szemtanúkká válnak a befogadók szemében. Kovácsu és Jonika itt sem ért semmit, beilleszkedni nem tudnak, nincs nyelvük, családjuk, hazájuk, hitük – ez egyenes út az elmeintézetbe. A regény „orvosi szakvéleménnyel” és Kovácsu vagyis Kovács Bendegúz utolsó vallomásával zárul.

Benedek Elek - Páskándi Géza - Móra Ferenc - Kincseskönyv ​I. - Rövid mesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Páskándi Géza - A ​bolhakirály
Milyen ​a tündérek szakácskönyve? Hogyan ravaszkodott a kígyó? Hogyan járt pórul a bolhakirály? Páskándi Géza vidám, mókás verseskönyvéből megtudhatjuk. a csípős, gunyoros tanítómesék, habár állatokról szólnak a műfaj szabályai szerint, emberi gyengeségeinket, gyarlóságainkat veszik célba, pellengérezik ki. A költő a régi-régi műfajt nagy nyelvi leleménnyel és gunyoros kedvvel eleveníti fel és újítja meg. A tanulságos és élvezetes meséket Gyulai Líviusz hasonló ihletettségű illusztrációi teszik teljessé.

Páskándi Géza - Piros ​madár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Páskándi Géza - Üvegek
A ​költőként indult és bemutatkozott Páskándi Géza első novelláskötetét kapja kézhez az olvasó. Meditáló beállítottságú egyéniségét mint prózaíró sem tagadja meg. Tulajdonképpen gondolati költészetének tágabb formában való kibontása jellemzi novelláit is. Meglehet, hogy olykor ironikusnak hatnak filozófiai fejtegetései, de a látszólagos kétkedés mögött mindig ott áll és győzedelmeskedik az emberi életet meghatározó és szabályozó törvények igazságosságának keresése és megtalálása, a szépre, az emberi melegségre és megértésre, a tiszta és igaz szeretetre való vágyakozás. Az Egy jobbtorkú gyerek Titijének fenegyerekeskedése, az apját gyászoló fiú őszinte bánata (Vércukor), vagy Szanapel, a gyermeki szadizmus áldozata (Európa térképe), és a Nem éppen vadállat hősei egyformán emelnek szót a társadalmi igazságtalanság, illetve brutális ellen. És ez a mély humánum lelhető fel, a cselekemény szintje alatt meghúzódva, bármelyik elbeszélésében. Páskándi Géza novelláskötetével tág látókörű mély érzésű, és a már verseskötetében is megmutatkozó valóban írói vénájú prózaíróval gazdagodik hazai magyar nyelvű irodalmunk.

Páskándi Géza - A ​papírrepülő eltérítése
Sok-sok ​év versei. Akkor már rég be- és kijelentettem, persze csakis önmagam számára „a pontosság esztétikai kategória” és „az értelem indulata” vezet. Tehát egyszemélyes lírai „kanonjogot” igyekeztem teremteni. Lassan észrevettem, az, hogy „minden ember halandó, / Szokratész ember, / tehát Szokratész halandó” számomra(!) szintén egyfajta líra. (Mert sok fajta van, csak semmi kizárólagosság!) A líra egy fajtája tehát, mert harmónia van benne: alárendelés, mert ritmusa van, az általánostól, a deduktívtól indul, és szabályosan csökken, szűkül, s közben kitágul az egyed, a részei iránt. A deduktív végtelen s az induktív végtelen egybe fut, mint ahogy a legegyszerűbb dalképletben az első strófa és az utolsó azonossága kört képez, s a közbülső szakasz az a középpont, amelytől az említett kettő egyenlő távolságra van. Rádöbbentem a szillogizmus lírájára, a logika poézisére, a puszta nyelvtan szépségére. Arra, hogy ha nagyon szuggesztív a karmesteri pálca, az egy intés zászlaja alá sorakozó, akár disszonáns elemek is meglelik a helyüket, mert itt e pálca s az intés maga a hangok fókusza, gyűjtőpontja lesz. A heterogenitás karmesteri pálcája pedig a groteszk.

Páskándi Géza - Színművek
Három ​tragikomédia - bennük három, némiképpen egybeolvadó kéréds és az azokra adott válasz - olvasható Páskándi Géza legújabb kötetében: - ki is rántotta a mélybe a másikat: Dugonics Titusz a törököt, vagy fordítva; s legfőképpen, mindezt kiért, miért (Távollevők) - ésszel, furfanggal urává nőhet-e a bot-nak Moliére Botcsinálta Doktora? (Egy ember, aki megunta bőrét) - azért van-e a lélek, hogy megszokja a hazugságot, vagy azért, hogy fájjon neki az igazság? (A haladék) Nincs ezekben a drámákban sem öncélú "agyketyegtetés", sem céltalan "játék a helyzetekkel", mindössze fölényes nyelvi-logikai és drámatechnikai tudás, amely egyértelművé teszi Páskándi válaszát is: Az embernek külső-belső korlátait leküzdve fel kell nőnie önnön eszményeihez!

Páskándi Géza - Holdbumeráng
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Páskándi Géza - Páskándi ​Géza színművei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Páskándi Géza - Árpád-házi ​triptichon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Páskándi Géza - Pornokrácia
Temérdek ​régi és új pártról hallunk manapság, de új vallásról, vadonatúj vallásról annál kevesebbet. Úgyszólván semmit. Pedig talán szükség van erre is. E könyv a maga nemében szenzáció.

Páskándi Géza - Tündérek ​szakácskönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Páskándi Géza - Páskándi ​Géza válogatott művei I-II.
"Páskándi ​Géza munkássága, különösképpen drámaírása, drámaírói életműve nemcsak a modern magyar irodalom külön fejezete, hanem [...] az egész európai modernségnek és főként a kelet-közép-európai drámaművészetnek is az egyik kiemelkedően jelentős alkotása. A Páskándi-féle abszurd vagy abszurdoid dráma szervesen függ össze a Mrozek, Havel, Rózewicz, Örkény és mások nevével fémjelezhető kelet-európai abszurd vagy groteszk színház folyamataival és fejleményeivel, de szerteágazó vonatkozásai révén ennek a jellegzetes drámatípusnak nemcsak példája, képviselője, hanem - összetettsége és sokszínűsége folytán - sok tekintetben kezdeményezője, szuverén megújítója és öntörvényű képletteremtője is egyben." (Bertha Zoltán) Páskándi sokműfajú író, életművét egyaránt meghatározzák a magyar kultúra költői tradíciói és az avantgárd formákkal, groteszk és abszurd látásmóddal való merész kísérletezés. A drámairodalom mellett költészetében, novelláiban, regényeiben és esszéiben egyaránt öntörvényű világot teremtett, de sokoldalú tehetsége megmutatkozott a gyermekirodalomban, publicisztikában, valamint számos film- és televíziós forgatókönyvében is. Születése nyolcvanadik évfordulójának tiszteletére ebből a sokoldalú életműből szeretnénk ízelítőt adni válogatott prózai műveinek és drámáinak két kötetben való megjelentetésével.

Páskándi Géza - A ​szabadság színeváltozásai
A ​magasabb ügyekről alkotott "alacsonyabb" vélemények értékbeli megítélése az egész emberi történelmen át zajlott. A legjobb koponyák megérezték: e kérdésben főként a két véglettől kell óvakodni. Az egyik: "a suszter maradjon a kaptafánál" magatartás. A másik: " a magát orvosnak képzelő varga" esete. A két véglet bármelyike veszélyes lehet. Az első: a demokráciára, a második: szintén a demokráciára nézvést. Az első ugyanis honpolgári illetékességet (így biztonságérzetet) vonja meg a honpolgártól. A második: a szakértelem jogos és józan méltóságát (tekintélyét) nyirbálja meg. Világos, hogy orvos létemre nem szavaztatom meg a kórterem betegeivel, hogy valamelyik társukat ilyen vagy olyan kezelésre küldjék. Így hát az igazi demokrácia másik fontos feladata: az embereket józan önismeretre nevelni saját képességeiket, tudásukat illetően. Vagyis: a hamis egyenlőségek és hamis illetékesség illúzióját az igazi demokrácia nem adja meg: ez ugyanis a demagógia eszköze.

Kollekciók