Egyed Ákos könyvei a rukkolán

Egyed Ákos - Falu, ​város, civilizáció
(...) ​A kötet vizsgálódásának társadalmi kereteit a falu és a város képezi. A szerző az 1848-as forradalmat és szabadságharcot és az általa generált reformokat a XIX. század legfontosabb eseményeinek tekinti, melyek gyökeresen megváltoztatták a társadalom szerkezetét: megszünt a jobbágyrendszer, addig nem ismert gazdasági fejlődés zajlott le, lassan felbomlott a hagyományos falusi társadalom, nagyirányú városiasodás ment végbe és a korszak végére megteremtődtek a jóléti társadalom előfeltételei - ez volt a hosszú béke korszaka.

Egyed Ákos - Erdély ​1848. évi utolsó rendi országgyűlése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Egyed Ákos - Háromszék ​1848-1849
Az ​erdélyi 48 izgalmas kérdéseit a történészek immár több mint egy évszázad óta előszeretettel kutatják: háromnyelvű irodalma szinte áttekinthetetlen. De a forradalom helytörténetére jóval kevesebb figyelmet fordítottak. Pedig Erdély nagy múltú történeti tájai, valamint a vármegyék, székek és városok históriája nélkül a forradalom összképe hiányos, elnagyolt. Háromszék Habsburgellenes önvédelmének történetét jobban ismerjük, hiszen egyes kérdéseivel neves történészek foglalkoztak az utóbbi években is. Mindez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy az egyetlen összegző történeti munka Háromszék forradalmi eseményeiről még a XIX. század végén készült. A kérdés új, monografikus feldolgozására tehát, amelyet a 48-as forradalom mostani évfordulóján nyújtunk át az olvasónak, régóta szükség van. Háromszék a forradalomban jelentős szerephez jutott, és ezt bátran vállalta. Habsburg-ellenes harcával a nép szülőföldjét védte, ugyanakkor a forradalomban szerzett olyan jogok és vívmányok megőrzéséért nyúlt az önvédelem fegyveréhez, mint a jobbágyfelszabadítás, a törvények előtti egyenlőség, közös teherviselés, szabadság és mások. Ezekért az eszmékért abban az időben Európa-szerte a leghaladóbb társadalmi erők küzdöttek.

Egyed Ákos - 1848 ​erdélyi magyar vezéralakjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Egyed Ákos - A ​székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig
"Ez ​a könyv, amelyet most vesz kezébe az olvasó, a székelyek történetét vázolja fel a kezdetektől az 1918-as hatalomváltozásig. Szerzője abból indul ki, hogy a székelyek történelem szerves része az általános magyar históriának Erdélybe ágyazottan. És azt a kérdést feszegeti, hogy milyen tényezőknek tulajdonítható fennmaradásuk az ősi szállásterületen, hogyan őrizhették meg annak székely magyar jellegét napjainkig, miközben Erdélyben a megyei magyarság régen kisebbségi, sőt szórványhelyzetbe jutott. Célja elérése érdekében a szerző különös figyelmet fordított a székely történelem sajátosságaira, mert ezekben vélte megtalálni azokat a történelemalakító erőket, amelyek végső soron meghatározták sikeres helytállásukat, s lehetővé tették, hogy a szállásterületet Székelyfölddé, hazává alakítsák." Egyed Ákos

Egyed Ákos - Gróf ​Mikó Imre
Ami ​az anyaországnak a Magyar Tudományos Akadémia, az a kisebbik hazának az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Mikó Imrét, az EME létrehozóját már a kortársak is az akadémiát alapító Széchenyihez hasonlították...

Egyed Ákos - A ​székelyek rövid, képes története
A ​székelyek földjéről és népéről könyvtárnyi irodalom született napjainkig. Tudományos, ismeretterjesztő, de áltudományos kötetek egész sora is tárgyalja a székelyek történetét, különféle elméleteket dolgozva ki e nép eredetéről, ismertetve különböző szemszögből a történetét. Az utóbbi időben örvendetes módon ismét fokozódott a Székelyföld iránti érdeklődés. Egyre többen tartják fontosnak, hogy megismerkedjenek a magyar nemzet e különleges népcsoportjával, mely hosszú századokon át védelmezte földjét, küzdött szabadságjogaiért, és teszi ezt ma is. Egyed Ákos történész, akadémikus gazdagon illusztrált ismeretterjesztő kötete a szélesebb olvasóközönség számára mutatja be röviden a székelyek történetét. Bízunk benne, hogy mind Székelyföldön, mind a Kárpát-medence más vidékein egyre többen haszonnal forgatják a kötetet, melybe a szerző sok évtizedes kutatási eredményeit is beépítette.

Egyed Ákos - Erdély ​1848-1849
Egyed ​Ákos akadémikus nagy sikerű történelmi munkájának célja az 1848. évi erdélyi események áttekintése, a forradalom sajátosságainak felmutatása,1849 szabadságharcának ismertetése. Azt kutatja, hogy Erdély különböző nemzetei hogyan fogadták az európai forradalmaktól érkező impulzusokat s milyen programot fogalmaztak meg megújulásuk érdekében.

Csikány Tamás - Demeter Lajos - Egyed Ákos - Kedves Gyula - Urbán Aladár - Székely ​határőrök a magyarországi hadszíntéren 1848-ban
Gróf ​Batthyány Lajosnak, az első független, felelős magyar miniszterelnöknek 1848 nyarán hatalmas munkát kellett elvégeznie. Nem "csupán" Magyarország teljes politikai és társadalmi rendszerének gyökeres átalakítása hárult rá, de a hivatalba lépése utáni hetekben már egy előre nem látott feladat is tevékenységének homlokterébe került, a honvédelem és az ehhez szükséges hadsereg megszervezése. A hadügyminiszterrel, Mászáros Lázár tábornokkal együtt nagy erőfeszítéseket tett az idegen kiegészítésű csapatok kicserélésére magyar állományú ezredekre, zászlóaljakra. Közben május 15-én "rejtett" hadseregszervezéshez adta nevét, amikor is a minisztertanács döntött tíz gyalogzászlóalj és egy tüzérüteg szervezéséről, a nemzetőröket tábori szolgálatra vezényelte, és többek között felhívást intézett a székelyekhez, amit küldöttség vitt Székeylföldre, melynek eredményeként nyáron valóban megérkezett a délvidéki táborba két székely gyalog határőrzászlóalj és egy székely határőr huszárosztály. A székelyek segítségül hívását az 1948-as események során rosszul sikerült kísérletnek is nevezhetnénk, de mindez legkevésbé a határőrökön múlott. Ők jöttek, amikor hívták őket, de amikor úgy érezték, hogy Székelyföldön is szükség van rájuk, siettek haza. Az ütközetekben sem volt sok szerencséjük, de ez is inkább a vezetőik számlájára írható. A schwechati csata mannswörthi ütközetében Guyon Rihárd őrnagy irányítása alatt kitűnően helytálltak. A kötet tanulmányai a székely határőrök segítségül hívásáról, ennek Székelyföldi eseményeit és visszhangját. Illetve az anyaországba kivonult csapatok tevékenységét mutatja be. A tanulmányokat forrásválogatás egészíti ki.