Féjja Sándor könyvei a rukkolán

Deme Gábor - Féjja Sándor - Hajnóczi Gábor - Kelemen Tibor - Lévai Júlia - Maácz László - Mész Lászlóné - Moravecz Imre - Művészeti ​ismeretek a dolgozók gimnáziuma III. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Féjja Sándor - Tizenöt ​filmlecke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Féjja Sándor - Tanulmányok a filmszociológia problémaköréhez
Filmművészeti Könyvtár 43. kötet

Féjja Sándor - Fotóművészet ​és pszichológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Féjja Sándor - A ​filmbeli személyiség
Balázs ​Béla "A Filmtudományi Intézet kutatási területei és munkaköre" című, 1948-as keltezésű javaslatában öt fő kutatási területen beindítandó munkáról szól. (Az 1984-ben megszűnt Intézetet 1957-ben alapították, jelenlegi jogutóda a Magyar Filmintézet.) A IV-ben "Pszichológia" címszó alatt sorolja fel, miket kellene vizsgálni, mikről kellene írni. Alig több, mint száz éve született meg a kísérleti, a tudományos pszichológia. A filmpszichológia pedig voltaképpen születőben van. Először a harmincas években gondoltak igazán arra, hogy a filmnek a pszichikumra gyakorolt hatását - szemben a korábbi puszta spekulációval - természettudományosan is kutatni kellene. Akkoriban a kísérleti pszichológia első jelentős lépéseit tette. Aztán közbejött a második világháború. Utána meg a televíziózás. Épp akkor, amikor már megközelítően jól használhatóvá váltak a pszichológiai vizsgáló módszerek. Akkor, amikor korszerű filmkutatást lehetett volna végezni. A tévét - főleg tömeghatása, propagandalehetősége miatt - fontosabbnak tartották a filmnél. Főleg rá irányították hát a figyelmet. Stabil kutatási célpont lett. Így vonta el önhibáján kívül a televízió a pszichológus kutatók nagy részét a filmtől. Talán a hatvanas évek második felében kezdett bizonyos fokú egyensúly mutatkozni a tévé és a film lélektani kutatása között. Jelenleg jobbára kutatóktól, intézményektől, megrendelőktől, s seregnyi más tényezőtől függő filmlélektani kutatásokról beszélhetünk. E fejezetben is csupán egyfajta megközelítésben vázolom föl a filmpszichológia néhány lényeges kérdését: tárgyilagos szándékkal, személyes nézőpontomból, filmes pszichológus szemmel.

Féjja Sándor - A ​Lúdas Matyi című animációs és élőszereplős film konfrontációs hatásvizsgálata
Film ​és Közönség 5. kötet

Féjja Sándor - Film ​és közönség
Filmamatőrök ​Kiskönyvtára 10. kötet

Féjja Sándor - Holnap ​nyolcéves leszek
A ​maga nemében egyedülálló feladatra vállalkozott Féjja Sándor. Játékos című könyvében – Holnap nyolcéves leszek – az egész estés animációs film történetét, művészeti és gyakorlati kérdéseit vizsgálja. A “műfaj” úttörőiről megtudhatjuk, hogy az első egész estés film minden valószínűség szerint az 1917-ben Argentínában készült néma szatíra, az Apostol volt. Az európai elsőbbség L. Reininger 1926-ban Németországban született, kartonból kivágott árnyképes animációjáé. Átütő nemzetközi sikert első ízben Walt Disney műve, az 1937-ben bemutatott, négyéves munkával létrehozott Hófehérke és a hét törpe aratott. (Az animáció egyébként E. Reynaud 1888-as vetítésétől, tehát korábbról datálható, mint Lumière mozgóképének megjelenése. ) Féjja megvizsgálja az egész estés filmmel, és általában az animációval kapcsolatos legfontosabb elméleti, esztétikai, technikai kérdéseket. Elemzi, hogyan hatott a comics, a képregény a hosszú rajzfilm képi világára, dramaturgiai építkezésére. Áttekinti az egész estés animáció fejlődését a világ különböző részein, nagyító alá veszi az egész estés magyar animációt s a szellemi bázisul szolgáló rövid animáció fejlődési stációit. Megkérdez honi alkotókat is munkájuk nehézségeiről, lehetőségeiről, filmjeik születésének körülményeiről. Féjja kísérletet tesz az egész estés magyar rajzfilmek tipizálására is. Az újító filmek közé kilenc művet sorol, a populáris filmeket pedig öt alcsoportra osztja: a comics, illetve natúrfilm ihletésűekre, a sorozat egyes darabjaiból utólag összegyúrtakra, a “pirruszi” bábfilmekre és portréanimációkra. Esztétikai, dramaturgiai, technikai szempontból néhány hazai produkciót elemez is. A rengeteg adatot, tényt közlő, fontos szakmai ismereteket továbbadó mű élvezhetőségét és használhatóságát jelentősen csökkenti sajnálatosan széteső szerkezete, szerkesztetlensége. Mindamellett a szerző nem győzött meg a bevezetőben kifejtett tételről, miszerint az idő igazolta, a társadalmilag fontos dolgokat közvetítő egész estés filmek “elsők az egyenlők között”. Ezek azonban szerintem – néhány kivételt leszámítva – inkább csak az üzleti sikert, a szórakoztatást célozzák meg. Ez nem bűn, sőt! Az ár azonban legtöbbször komoly művészi kompromisszum. Gervai András

Féjja Sándor - A ​filmnyelv ABC-je
Filmamatőrök ​Kiskönyvtára 2. kötet

Féjja Sándor - Egy ​filmvígjáték hatásvizsgálatának tapasztalatai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Féjja Sándor - Walt ​Disney
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Féjja Sándor - Illés ​György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Féjja Sándor - Filmdramaturgia
Filmamatőrök ​Kiskönyvtára 3. kötet

Féjja Sándor - Az ​amatőrfilmről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.