Ajax-loader

Nemeskürty István könyvei a rukkolán


Nemeskürty István - Balassi ​Bálint
1594. ​május harmincadikán az Esztergomért vívó magyar és német sereg német jegyzője ezt firkantotta a "veszteséglistára": "Perierunt: Valentinus Balassi, Hungarus sed impius" - meghaltak: Balassi Bálint, istentelen magyar. Ahogy Klaniczay Tibor írja: a német jegyző "akaratlanul is amellett tanúskodott, hogy Balassi azt jelentette, amit halála évében a kor már gonosznak, istentelennek tartott: a magyar reneszánsz erőszakban, hősiességben, vérben és magasztos eszményekben, szépségben és szerelemben tobzódó világát; egy fénnyel és árnnyal teli élet és egy szerelembe álmodott világ halhatatlan költőjét." Balassi Bálint kalandregénybe illő élete egyszersmind egy páratlanul gazdag, jelentős költői pályának is foglalata. A költő mögött kirajzolódik a kor, a török világ, az önvédelmi harcok, a reneszánsz Magyarországa. Nemeskürty István, e kor kiváló ismerője sok új elemmel gazdagítja Balassi-képünket.

Bán Róbert - Magyar Bálint - Nemeskürty István - Pánczél Lajos - A ​tizedik múzsa
Nincs ​még százéves múltja sem, de már évtizedek óta a legelterjedtebb, a legnagyobb nézőközönséget vonzó művészet a film. Ma annyira hozzátartozik mindennapi életünkhöz, hogy csak csodálattal tudunk visszatekinteni az évszázad elején még hőskorát élő filmművészet úttörőinek küzdelmeire, az új művészet kibontakoztatásának megújuló sikereire. Bán Róbert, Magyar Bálint, Nemeskürty István és Pánczél Lajos 1895 óta, az első mozgókép bemutatásának napjától vezetik végig az olvasót a filmművészet technikai ismertetésén, a világ legnagyobb filmjeinek és filmművészeinek során, hogy végül hazánk e téren elért eredményeivel is megismertessék. A könyv izgalmas, érdekes olvasmány, nagyon sok jól ismert és kedvelt film és filmszínész képeivel illusztrálva.

Nemeskürty István - Elfelejtett ​évtized
Nemeskürty ​István a Rekviem egy hadseregért c. műve után a 16. század magyar történelméhez tér vissza. Az Elfelejtett évtized tíz esztendő krónikája (1542-1552), azé a tíz évé, mely alatt a magyar nemességnek módja lett volna kellő összefogásra, hogy a törököt kiűzze. A Habsburg uralkodóknak nem volt érdekük az erős, egységes Magyarország helyreállása. Magyarország háta mögött kiegyeztek a törökkel, hogy németországi belháborúikat, hódításaikat zavartalanul folytathassák. Nemeskürty István könyvében a történelmi oknyomozás nagy írói lendülettel párosul. Szomorú pátoszú, de pezsdítően izgalmas zárófejezete ez a könyv a Krónika Dózsa György tetteiről és az Ez történt Mohács után lapjain megkezdett krónikának. Nemzeti történelmünk egyik elszalasztott s talán ezért elfelejtett tíz esztendejének izgalmas felderítésére vállalkozott a neves és sikeres író.

Nemeskürty István - Édes ​Erdély
Az ​erdélyi magyarság helyzete egyre inkább foglalkoztatja hazánk közvéleményét. Súlyosodó körülményeik a tárgyilagosságra törekvő emberekben is indulatokat gerjesztenek. Ugyanakkor Erdély sorsával, az utóbbi hetvenegynéhány esztendő eseményeivel, tényeivel mind kevesebben vannak tisztában. Mi történt? Mikor? Hogyan? Miért? Ez a könyv ilyen és hasonló kérdésekre ad választ. Tényeket, adatokat rögzít. Kerüli az indulatokat keltő vagy fokozó érzelmi mozzanatokat. A tisztánlátást igyekszik segíteni. Erre nagy szükség van. Számos okmány, adat, tény ebben az összefüggésben először lát napvilágot. Ez az olvasókönyv arra törekszik: minél békésebb, emberségesebb, civilizáltabb körülmények között vívhassa ki elemi jogait az erdélyi magyarság.

Nemeskürty István - Parázs ​a hamu alatt
Az ​1848-as szabadságharc bukása után nemzeti önállóságunkat és a forradalom szociális vívmányait egyaránt brutálisan felszámoló tíz esztendő - az ún. Bach-korszak - társadalmi és szellemi mozgalmairól ad képet Nemeskürty István izgalmas könyve. A hagyományos történetírás ezt az időszakot mint a "passzív rezisztencia" korát tartotta nyilván. Könyvünk szerzője most bebizonyítja, hogy ez az "önigazoló" meghatározás egyoldalú és téves: a szüntelenül megújuló, újból és újból felszínre törő ellenállás nagyon is aktív volt, és ezért eredményes. A felületen mindent betakart, elfojtott az elhamvadt remények szürke hamurétege, de alatta - ha nem is mindenki számára láthatóan - ott parázslott a függetlenségi és forradalmi harc soha ki nem aludt tüze.

Nemeskürty István - A ​magyar népnek, ki ezt olvassa
A ​régi magyar irodalom sajnálatos módon mindinkább kiszorul az iskolai oktatásból és az olvasói köztudatból. Ez a helyzet is indokolttá teszi, hogy minél több olvasóhoz jusson el Nemeskürty István könyve. A szerző a magyar irodalom kibontakozásának regényes életrajzát írta meg. A költeményeket, prózai és drámai munkákat a kortárs szemével is láttatja, s ezzel érzékelteti a magyar irodalom épületének növekedését tégláról téglára.

Nemeskürty István - Meddig ​várjunk?
A ​huszadik század keserves száz éve volt a magyarságnak. Vesztett háborúk, idegen megszállás, belső elnyomás, feleknek, üldö­zöttség, magunkra hagyatottság. A ránk zú­duló csapások sorát az 1920 júniusában ránk erőszakolt versalliesi-trianoni békeszerződés­től szoktak számítani. Évtizedekig említeni se volt szabad. Ebben a tanulmányban azt vizs­gálom, mikor, mennyiben, miképp voltunk -(voltunk-e?) - tragédiánk kiváltó okai? Zrínyi szavával: csak a feltárt seb gyógyul, az ellep­lezett elgennyed. Történelmünk ezer évét is áttekintem abból a szempontból, hogy mit tu­dott rólunk bizonyíthatóan Nyugat-Európa? Azért Nyugat-Európa, mert napjainkban egyebet se hallunk, mint hogy ki kell érde-melnimk a nyiigat^nrópai országok létre-hozta közösségbe jutást. Azért is időszerű ez : az elmélkedő önfeltárás, mert hazánk éppen a huszadik századot lezáró és az új évezre­det megelőző évtizedben süllyedt ijesztően mélyre. Amikor pedig szabaddá váltunk. Mit tehetnénk? Mindent el kell követnünk, hogy ne mondhassuk, hogy senki se mondhassa: nincsen számunkra hely a nagyvilágon

Nemeskürty István - Önfia ​vágta sebét
A ​kötet Nemeskürty három történelmi esszéjét tartalmazza. A Krónika Dózsa György tetteiről című ismeretterjesztő munka a források nyújtotta lehetőségekkel gondosan gazdálkodva mutatja be a parasztforradalomhoz vezető közállapotokat és a korszak politikai tényezőinek portréját. Ez történt Mohács után című munkájában Nemeskürty ráirányítja a figyelmet a mohácsi csatavesztéstől János király haláláig terjedő, történetíróilag alig feldolgozott korszak problémáira. A 16. század első fele Nemeskürty-féle krónikájának harmadik tagja az Elfelejtett évtized. Ebben a korszakban (1542-1552) Fráter György, az önálló erdélyi állam megalapítója tesz kisérletet a három részre szakadt ország egységének a helyreállítására. A terv megbukik, Ferdinánd meggyilkolja György barátot, majd az egyes várak hős védelme ellenére, huszonhat évvel Mohács után elkezdődik a török hódoltság kora.

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Nemeskürty István - A ​kőszívű ember unokái
"Az ​író történelmi esszéjében azt vizsgálja: a kiegyezés pillanatában felnőtté vált nemzedék, a levert forradalomban részt vett, majd a szükségszerűséget felismerő és ezért a kiegyezés művét megalkotó atyák (ők a kőszívü ember fiai) - egy Andrássy, egy Eötvös, egy Deák, sőt egy Tisza Kálmán - fiai (vagyis a kőszívű ember unokái) mit tettek a kiegyezés művének érvényesítése terén; milyen utat jártak, merre felé vitték az ország szekerét, meghatározták-e az ország sorsát és miképpen. Nemeskürty - akárcsak előző történeti tárgyú műveiben - olyan korszakot vesz górcső alá, amelyet a szakemberek mostohán kezelnek. Az a véleménye, hogy 1867-1896 közötti években a történészek és irodalomtudósok helytelenül ábrázolják valamiféle békebeli állóvíznek, s hogy az ebben a korszakban tevékenykedő magyar államférfiak és művészek más világot éltek és terveztek meg, mint amit mi róluk magunk elé képzelünk. Az olvasmányosan megírt könyv a szakemberek körében bizonyára vitára ad alkalmat, de a történelemkedvelő olvasót jól szórakoztatja és gondolkodásra sarkallja. "

Nemeskürty István - Mi, ​magyarok
Ez ​a mű nem száraz történettudományi értekezés, hanem - mint ahogy azt már Nemeskürty Istvántól megszoktuk - lebilincselően izgalmas, nagyszerű olvasmány, mely hozzásegíthet ahhoz, hogy múl­tunkat végigkísérve jobban megérthessük jelenünket. A szerző Magyarország történetét dolgozza fel, időrendben ha­ladva a honfoglalástól egészen 1947-ig, a párizsi békéig. így olvashatunk az államalapító Szent Istvánról és a többi Árpád-házi király uralkodásá­ról, az Anjouk koráról, a Hunyadiak dicsőségéről, a török megszállásról és a három részre szakadt ország keserveiről. A szerző elénk tárja a ku­ruc világot, részletesen bemutatja a Habsburg Birodalmat, ír a jakobi­nus mozgalomról, a napóleoni háborúkról, a reformkorról, valamint a 48-as polgári forradalomról és szabadságharcról, majd az ezt követő ki­egyezésről. Külön fejezet szól az első világháború tragédiájáról, majd pedig a trianoni békétől a párizsi békéig terjedő történelmi időszakról.

Nemeskürty István - A ​magyar irodalom története I-II.
Folyamatos ​szövegként, kézírásban, a Mohács utáni pusztulásból csupán néhány bizonyíthatóan XIII–XIV. században magyarul fogalmazott költemény vagy hitszónoklat-részlet maradt ránk. A biblia első, általunk ma ismert magyar nyelvű szövegét 1466-ban Moldvában másolták. Tudjuk viszont, hogy a nép ősidők óta énekelt anyanyelvén fogalmazott dalokat, hősi regéket. Ezeket a közemlékezet megőrizte. Sylvester János, az Újtestamentum fordítója döbbent rá anyanyelvünk költői jelentőségére: „Kísőn vivők eszünkbe az mi nyelvünknek mindenben való magyar nemes voltát.” Bizony későn, mert az István király szervezte magyar állam szétesőben volt. A nemzet egységét már csak nyelvünk őrizhette meg. Őrzi is mindmáig. Jókai szavával „az édes anyanyelv múltunk, reményünk, jelenünk.” E könyv olvasója örömmel ismerheti fel „elménk éles voltát a lelésben”, s hogy a szép magyar beszéd „nem egyéb, hanem magyar poézis”. (Nemeskürty István előszavából)

Nemeskürty István - Liptay Katalin - A ​magyar művelődés századai
Miképpen ​illeszkedett Magyarország hétszáz éven át az európai kultúrába? Ezt vizsgálta másfél évig jelentkező beszélgetéseiben- A magyar művelődés századai- című rádióműsor. A vizsgálódás széles körű volt: irodalom, zene, építkezés, iskola, a mindennapok kultúrája egyaránt tárgya volt 13 tudós "nyájas beszélgetéseinek" (Rotterdami Erasmus szavaival jellemezte a művelődéstörténeti sorozat kitalálója, Nemeskürty István is könyve műfaját! Így nemcsak a régi magyar irodalom alkotásai szemléltették kultúránk adott helyzetét, nemcsak a zene - amit a könyv természetesen nem tud hallhatóvá tenni -, hanem sok más is.

Nemeskürty István - A ​magyar film története
Hogyan ​lett a magyar filmipar filmművészetté - ebben a mondatban lehet összefoglalni Nemeskürty István könyvének tartalmát. Az egymondatos, szükségképpen szürke összefoglalás azonban izgalmasan érdekes életrajzot takar, a magyar film életrajzát. Hat évtizeddel ezelőtt nálunk is, másutt is "a film még a vásári mutatvány »ősállapotában« volt. Nem tudta és nem vallotta magáról, hogy művészet. Nem volt elismert nemessége, mely kötelezte volna" (Balázs Béla). Az azóta megszerzett nemesség viszont már kötelez bennünket: ideje összefoglalnunk filmművészetünk történetét. A magyar filmtörténetírásnak alig van hagyománya. Filmszakirodalmunkban számottevő írások csak a filmesztétika tárgykörében születtek. Nemeskürty István filmesztéta és irodalomtörténész saját kutatásaira támaszkodva írta meg a magyar film történetének első összefoglalását.

Nemeskürty István - Egy ​élet mozija
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - „Kik ​érted haltak, szent Világszabadság”
Képzeljük ​el a kínos látványt, amikor Jellasics és katonái előtt feltűnt a magyar függetlenség és a magyar főváros védelmére felsorakozott sereg, ugyanabban a császári egyenruhában, mint amilyen az övék volt.

Nemeskürty István - Daliás ​idők
"Visszanéz ​a magyar, sóhajtva néz vissza / Te dicső hajdankor! fényes napjaidra / Szomorú tallóján ősi hírnevének / Hej! csak úgy böngész már valamit - mesének." Az Arany Jánostól kölcsönzött cím - Daliás idők - a magyar lovagkorra utal. Lehetséges, hogy ami e könyvben az olvasó elé tárul, mesének tűnik? De a mese is egyfajta valóság. Megismerhetjük belőle a költők ábrándjait, vágyait, terveit. A "mese" Hédervári Kont Istvánról szól, akit harminckét társával együtt Zsigmond király 1388-ban lefejeztetett, mert megtagadták tőle a neki járó hódolatot, és ellene szövetkeztek. De mi húzódik e tény mögött - nyomoz. Nemeskürty István -, mi volt az a Nagy Lajos-i hagyaték, ami szembeállította a főurakat királyukkal? Talán mégsem volt mese, még ha ábránd is maradt, mint annyi más a magyar történelemben...

Nemeskürty István - Kis ​magyar művelődéstörténet
A ​gyakran kényesnek mondott témákhoz egykor is bátran nyúló szerző ezúttal is különös "bátorságot", felkészültséget igénylő feladatra vállalkozott - egyetlen kézikönyvben áttekinteni a magyar művelődés majd évezredes történetét. A Széchenyi-díjas tudós és publicista a tőle megszokott eredetiséggel, alapossággal és könnyedséggel közelít hatalmas témájához - avatott vezetőként kalauzolja végig olvasóját az államalapítástól a második világháborúig terjedő évszázadok művelődéstörténetének szövevényes útvesztőjén. Impozáns stílusban tekinti át múltunkat: gondos kézzel "tisztogatva meg" annak nem egy olyan mozzanatát, vonulatát, melyet - méltatlanul és igaztalanul - az utóbbi évtizedekben már-már elfeledtünk, elfeledtetni, átértékeltetni akartak velünk.

Nemeskürty István - Diák, írj magyar éneket I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - A film helye, szerepe és felhasználásának módja az általános iskolai nevelésben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Olvasók ​és olvasmányok
"A ​régi magyar irodalom feltárásának és bemutatásának első nagy korszakában egyrészt természetesnek tartották, másrészt érdemként jegyezték fel, ha egy szerző tudományos uj és értékes gondolatait élvezetesen adja elő " írja Nemeskürty István kötete egyik tanulmányában. E könyv is azt bizonyítja, hogy ezt a követelményt ő írói ars poeticájának tartja.

Nemeskürty István - Handbuch ​der ungarischen Literatur
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - A ​mozgókép varázsa
"1890. ​szeptember 16-án egy Angliába nősült, negyvennyolc éves francia feltaláló: Louis Aimée Augustín Le Prince rövid hazalátogatása befejeztével búcsút vett fivérétől, és Dijon városának vasútállomásán felszállt a párizsi gyorsra. Poggyászában egy 1886 óta folyamatosan többször is szabadalmaztatott elmés szerkezetet vitt, melynek segítségével az angol Blair-művekben előállított fényérzékeny szalagra -„film "-re - másodpercenként húsz fotográfiát lehetett fényképezni, és ezeket falra vagy fehér vászonra vetítve láthatóvá lehetett tenni."

Nemeskürty István - Hunok ​és magyarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - A ​képpé varázsolt idő
A ​magyar film regényét tartja kezében az olvasó - regényt, melynek egykor élt, valóságos szereplői feltalálók és vállalkozók, világsztárok és filmek "láthatatlan munkatársai", mozitulajdonosok és filmhiénák, elméletalkotók és üzletemberek, emigránsok és kurzusok kegyeltjei; és főleg: maga a film, melynek - bizonytalankodva megtett - legelső lépéseitől a háborúig követi hódító útját Nemeskürty István; országhatárokon és műfajokon keresztül, történelmi és kultúrhistóriai viharokban, művészeti mozgalmak sodrásában és politikai krízisek során. De ez a kötet a mindeddig hiányzó nagymonográfia is: a technikatörténeti kutatások (és szenzációk) mellett elmélettörténet és filmesztétika-történet is, s a művek és alkotói pályák feltárása és elemzése nyomán a közönség változásának leírása is - amely sztárokat teremt és feled el, önmagát és eszményeit keresi a filmvásznon, változtat és változik az időben. A történetírói tekintetet nem kerülik el a hagyományos művészeti ágak kölcsönhatásai, termékenyítő kapcsolatai sem: hogy mit köszönhet a modern regény a filmnek, mit a film a képzőművészeti avantgarde-nak, mi jellemzi a plakátműfajt vagy a filmzenét, hol vannak a filmdokumentum határai, mi is a rajzfilm, - efféle kérdéseken keresztül az író szemlélete példaadóan mutatkozik meg. A könyv lapjain megelevenednek az egykori Budapest és Magyarország mozijai, életre kelnek a sztárok, bálványok és eszmények, bepillanthatunk a hőskor Hollywoodjába, a tízes évek budapesti vagy Párizs környéki műtermeibe; felfedezések és bűnügyek tanúi lehetünk, monopóliumok érdekharcait követhetjük, és a filmgyártás világában láthatjuk ez eltorzuló horizont sötét tükröződését. "A képpé varázsolt idő" tehát nemcsak a magyar művelődéstörténet hézagpótló fejezete, nemcsak széles kultúrhistóriai tabló, szakkönyv és elméleti kísérlet, de élvezetes, lebilincselő olvasmány is.

Nemeskürty István - Magyar ​századok
Gondolatforgácsaimat ​egy engem évtizedek óta kínzó, ám megoldani nem sikerült kérdés köré csoportosítottam: miért szűnt meg a regnum, a magyar állam 1541-ben, bár a nemzetet a közakarat a nyelv segítségével fenntartotta, sőt koronként fel is virágoztatta? Noha a honfoglaláskor egy nemzetség tagjaiból nemzett népességet tekintettek nemzetnek, a viszonylag hamar egybeolvadt törzsek, általánossá terjed vén köztük a magyar nyelv és az abból fakadó gondolkodásmód, a regnum lakóit mind a nemzet tagjainak ismerték el, akkor is, ha később fogadták be vagy telepítették őket: például a ma németnek, olasznak, szlávnak, arabnak, töröknek, kunnak, besenyőnek nevezett népcsoportokat. Ez akkor is igaz, ha a nemesség hajlamos volt önmagát, főleg országgyűlések alkalmából, a nemzet kiváltságos tagjának tekinteni. Csakhogy a nemesség ősei már Szent István óta szomszéd népek leszármazottai voltak! Különösen nyugtalanító kérdés, hogy az 1920-ban újjáalakult magyar állam a kezdeti, másfél évtizedes eredményes önépítés és önszervezés után miért szolgáltatta ki magát feltétel nélkül egy nála erősebb, átmenetileg sikeres hatalomnak, miért vált annak fegyveres szövetségesévé két világbirodalom (Szovjetunió, USA) ellenében? A háborús vereség pillanataiban miért nem igyekezett kibújni a hurokból, mint ugyanakkor mások, például Románia? Vagy ha az akkori kormány, ügyetlenül ugyan, de igyekezett, miért ragaszkodott mégis a nemzet, az országlakosság a vesztes, hűtlen, Hitler vezette "náci" Németországhoz, vállalva a pusztulást és a büntetést? 1989-től kezdve pedig miért nem sikerül a nemzet államának ténylegesen, egységesen kormányzott országgá válnia? Botrány botrányt követ. Hová jutottunk? Önhibánkból, de miért? A végső válasz író és olvasó együttgondolkodásából születhet meg.

Nemeskürty István - A ​magyar irodalom története 1000-1945
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Magyarnak ​számkivetve
A ​nagyvilág nem kedvel bennünket. Legkevésbé belőlünk meggazdagodott szomszédaink. Bár nekik alighanem sikerülni fog zsírosabb falatokhoz jutni a közös tálból. Őrizzük féltékeny gonddal nyelvünket, kultúránkat. Nézzünk mindig az állam vezetőinek körmére. Ne tehessék azt, ami nekünk káros, és csak nekik hasznos. Ne engedjük el Isten kezét. Ne tűrjünk el mindent a parancsolgatóktól. Nézzünk bátran a világ hatalmasságainak szemébe, és ne mulasszuk el az országunkat kormányzó bárkiket figyelmeztetni arra, hogy létezik náluk nagyobb erő is: Isten akarata. És a mi hitünk. (Nemeskürty István)

Nemeskürty István - Ez ​történt Mohács után
Mi ​történt Mohács után? A legtöbben úgy képzelik, hogy "nemzeti nagylétünk nagy temetője" után egy csapásra vesztette el az ország erejét és függetlenségét. Pedig Mohács után hat héttel már egyetlen idegen katona sem volt az ország területén, és amíg a lófarkas török zászló "véglegesen" fölkerült a budai vár fokára - éppen tizenöt izgalmas esztendő telt el. Több történt most, mint máskor egy évszázad alatt. Az ország hirtelen két világ: a mohamedán kelet és európai monarchiák világméretű küzdelmének tengelyébe került. Világhódító hadseregek vonultak át területén. Azok az ellentmondások, melyek a középkori magyar állam bukásához vezettek, látványosan bontakoztak ki. Két király jelenik meg a történelem színpadán; először vetődik fel létkérdésként a külpolitikai orientáció kétféle koncepciója: a nyugati és a keleti; most találkozunk először az Erdély létét biztosító "hintapolitikával"; és mindez hihetetlenül látványos pikareszkregény-szerű formában, ahol családok rövid évek alatt elsüllyednek, vagy felemelkednek, amikor másfél évtizeden belül a legvégletesebb történelmi jelenetek követik egymást, a magyar király hol kezet csókol a szultánnak a mohácsi csatamezőn, hol közvetlenül a francia és angol uralkodókkal köti szerződéseit. A lovagi virtus utolsó nagy fellobbanásai váltakoznak bohózatba illő komikus jelenetekkel: nevetnünk kell egy-egy cervantesi magánakción, és eláll a lélegzetünk, mikor V. Károly 80000 zsoldosa a török üldözése közben megáll a magyar határon, jeléül annak, hogy Európa urai a "zűrös" és "tárgyalóképtelen" magyar királyságot "leírták" az európai közösségből, és a hadműveleti terület szerepét szánták neki. Erről a másfél évtizedről tudósít ez a könyv, amely egyszerre nevezhető hiteles történettudományi műnek és izgalmas történelmi "riportregénynek".

Nemeskürty István - Nemeskürty ​István füveskönyve
Nemeskürty ​István Tanár úr irodalom és filmtörténész 85 éves. A füveskönyv tisztelgés a kiemelkedő életút és a köztiszteletben álló jeles személyiség előtt. Az életműből válogatott 200 szemelvény felidézi a magyar történelem meghatározó pillanatait, érzékelteti az összefüggéseket, bizonyítja, hogy a magyarság küldetéstudattal érkezett Európába. A kötet lelki-gondolatai iránytű mindazok számára, akik a valós értékek újrafelfedezésének reményében keresik a szellemi kibontakozás lehetőségét mai világunkban.

Nemeskürty István - Fábri ​Zoltán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - A ​filmművészet új útjai
Negyedfél ​évtizedes munkásságából komponált kitűnő kötetet Nemeskürty István, a filmesztéta és forgatókönyvíró, fesztiválok zsűritagja és filmproducer, mozinéző és művelődéstörténész. Átfogó értekezéseket, frappáns esszéket, szenvedélyes vitairatokat, előadásokat, krónikákat, élményleírásokat olvashatunk: film és társadalom viszonyáról, a filmesztétika történetéről, szenzációs felfedezésekről, a filmművészet lehetőségeiről és útkereséseiről, válságokról és tendenciákról. A kötet így válik film- és társadalomtörténetté egyszerre, s lebilincselő olvasmánnyá. A válogatást Mándy Iván novellája vezeti be: Nemeskürty mozija.