Ajax-loader

Nemeskürty István könyvei a rukkolán


Nemeskürty István - „Kik ​érted haltak, szent Világszabadság”
Képzeljük ​el a kínos látványt, amikor Jellasics és katonái előtt feltűnt a magyar függetlenség és a magyar főváros védelmére felsorakozott sereg, ugyanabban a császári egyenruhában, mint amilyen az övék volt.

Nemeskürty István - Liptay Katalin - A ​magyar művelődés századai
Miképpen ​illeszkedett Magyarország hétszáz éven át az európai kultúrába? Ezt vizsgálta másfél évig jelentkező beszélgetéseiben- A magyar művelődés századai- című rádióműsor. A vizsgálódás széles körű volt: irodalom, zene, építkezés, iskola, a mindennapok kultúrája egyaránt tárgya volt 13 tudós "nyájas beszélgetéseinek" (Rotterdami Erasmus szavaival jellemezte a művelődéstörténeti sorozat kitalálója, Nemeskürty István is könyve műfaját! Így nemcsak a régi magyar irodalom alkotásai szemléltették kultúránk adott helyzetét, nemcsak a zene - amit a könyv természetesen nem tud hallhatóvá tenni -, hanem sok más is.

Nemeskürty István - Parázs ​a hamu alatt
Az ​1848-as szabadságharc bukása után nemzeti önállóságunkat és a forradalom szociális vívmányait egyaránt brutálisan felszámoló tíz esztendő - az ún. Bach-korszak - társadalmi és szellemi mozgalmairól ad képet Nemeskürty István izgalmas könyve. A hagyományos történetírás ezt az időszakot mint a "passzív rezisztencia" korát tartotta nyilván. Könyvünk szerzője most bebizonyítja, hogy ez az "önigazoló" meghatározás egyoldalú és téves: a szüntelenül megújuló, újból és újból felszínre törő ellenállás nagyon is aktív volt, és ezért eredményes. A felületen mindent betakart, elfojtott az elhamvadt remények szürke hamurétege, de alatta - ha nem is mindenki számára láthatóan - ott parázslott a függetlenségi és forradalmi harc soha ki nem aludt tüze.

Nemeskürty István - A ​filmművészet nagykorúsága
A ​filmművészet fejlődésének fontos állomásához érkezett. Most már nem csak jó vagy rossz filmekről beszélhetünk, írhatunk, hanem kerek és lezárt életművel rendelkező rendezőkről is. Egyre sűrűbben lépnek fel jelentős művész-egyéniségek, akik műveikkel egy egész társadalomra, sőt más művészetekre is hatnak. Mondandójuk van a világról, amelyben élnek, s amelyet egy száz esztendővel ezelőtt még ismeretlen találmány segítségével tükröznek, ábrázolnak. Ezek a filmművészek már nem a pionírok ösztönösségével törnek utat egy számukra is felfedezésre váró világ vadonában; ők már tanultak az úttörőktől, hiszen a film negyedszázados múlttal rendelkezett, amikor ők megszülettek. Persze, azért nem csak generációs kérdés ez, hiszen kötetünkben szerepel a hatvanöt éves Romm is és Sica is, mert ők ma is minden filmjükkel újat mondva, kísérletezve építik életművüket. Tizenhét rendező portréját adja ez a kötet, s hozzá tizenhat ország mai filmművészetének vázát. Mind a tizenhét rendező egész életművével napjainkban is hat, írnak, beszélnek róluk, módszereiket, stílusukat világszerte akarva-akaratlan követik.

Nemeskürty István - Diák, ​írj magyar éneket I-II.
"Ez ​a könyv a könyörtelenül iramló idővel dacoló értékeket veszi számba irodalmunkból, a szokottnál inkább tekintve ki a társadalmi történetére, írók és olvasók viszonyára. Mert olvasók nélkül írók sincsenek." E sorokkal vezeti be Nemeskürty István egyszemélyes irodalomtörténetét, melynek címéül Ady egy verssorát választotta. Legutóbb, 1934-ben jelent meg egyszemélyes magyar irodalomtörténet. Szerb Antalé. Fél évszázad óta hasonlóval senki sem jelentkezett, pedig szükség van egyéni megközelítésű, merész látású, újat felfedező, személyes hangú irodalomtörténetekre. Ez a munka ilyen, s ezért lebilincselő olvasmány, mely sokakat fog a magyar irodalom szeretetére indítani, eddig nem ismert írók és művek megismerésére

Bán Róbert - Magyar Bálint - Nemeskürty István - Pánczél Lajos - A ​tizedik múzsa
Nincs ​még százéves múltja sem, de már évtizedek óta a legelterjedtebb, a legnagyobb nézőközönséget vonzó művészet a film. Ma annyira hozzátartozik mindennapi életünkhöz, hogy csak csodálattal tudunk visszatekinteni az évszázad elején még hőskorát élő filmművészet úttörőinek küzdelmeire, az új művészet kibontakoztatásának megújuló sikereire. Bán Róbert, Magyar Bálint, Nemeskürty István és Pánczél Lajos 1895 óta, az első mozgókép bemutatásának napjától vezetik végig az olvasót a filmművészet technikai ismertetésén, a világ legnagyobb filmjeinek és filmművészeinek során, hogy végül hazánk e téren elért eredményeivel is megismertessék. A könyv izgalmas, érdekes olvasmány, nagyon sok jól ismert és kedvelt film és filmszínész képeivel illusztrálva.

Nemeskürty István - Bornemisza ​Péter kísértései
„…egyfelől ​féltem, másfelől égett a szívem, és talán az oldalamon is kifakadt volna, ha az számot fel nem tátottam volna” – a magyar irodalom egyik legszebb írói vallomását Bornemisza Péter 1577-ben, az Ördögi kísírtetek megírása évében fogalmazta meg. A lelkipásztor, aki ötkötetes, majd egykötetes prédikációskönyvében az ünnepekre íródott beszédekben a bibliai történetek fölidézésével remekbe szabott novellák sorát alkotta meg, aki a mélylélektan minden eszközét fölhasználva kora emberét a középpontba állítva az élet, az emberi természet megannyi bonyolult szálát követve nyomoz érzelmek és cselekedetek indítóokai után, aki írásaiban az uralkodót sérti, megjárja a börtönt, akinek magas pártfogók egyengetik útját, aki az Elektrá -t úgy magyarítja, hogy korára és hazájára aktualizálja, akinek pályája világ versekkel indul – korának európai méretű prózaírója volt. Életének regényes fordulatai – megalázottságok, családi életének veszteségekkel terhes eseményei – nem térítik le arról az útról, amelyet önmagának kijelölt. Barátai és a hozzá betérő ismerősei nyitott ajtókra és érdeklődő figyelemre számíthattak, mások gndjait éppúgy megörökítette műveiben, mint önmaga keserűségeit, önmagával való viaskodásait. Nemre és rangra való tekintet nélkül került mindenki a tollára. Hogy mi volt az a belső indíték, ami Bornemiszát írásra késztette, pontosan megfogalmazza: „Hogy penig níhol ki is neveztem az szömélyökben, nagy urakban, asszonyokban, nemesekben, bölcsekben, nagyokban, kicsinyekben, azért míeltem: hogy ne vélné valaki, hogy ez utálatosságokra a sátán csak ez világnak az gazzát vinné, és magát senki nem vélné jobbnak másnál: hanem meggondolná, hogy ő is ember…” Nemeskürty István új Bornemisza-könyve oknyomozó kutatás. Mint egy regény, úgy olvasható ez a tanulmány, amely a Bornemisza-sorok mögé akar látni és láttatni. A kor mindennapjainak fölfedése, a korszak politikai helyzetképe, az európai irodalmi párhuzamok, Bornemisza magánéletének fordulatai ott rejlenek a több kötetes életműben. Nemeskürty István arra vállalkozott, hogy ezeket a rejtett vonatkozásokat napfényre hozza, és ezzel ne csak Bornemisza Péter életrajzát, ne csak a korszak társadalmi, politikai vetületét, hanem a magyar próza kezdetét is megvilágítsa. És mindezzel azt bizonyítsa, hogy ekkora, a magyar próza születésekor, Bornemisza, akit első prózaírónk egyikének tekinthetünk, a kor legjelentősebb gondolkodó íróival egy szinten írt és gondolkodott. Ugyanazok a kétségek gyötörték, nyugtalanították, mint Avilai Szent Teréziát; a Giordano Bruno műveiből vett idézetek meghökkentve rácsengnek Bornemisza soraira; és nyomon követhetjük Szent Ágoston hatását is. Nemeskürty István Bornemisza Péter születésének négyszázötvenedik (1985), halálának négyszázadik (1984) évfordulójára írott tanulmánya korunk olvasójához hozza közel a reneszánsz próza magyar mesterét.

Nemeskürty István - Mi, ​magyarok
Ez ​a mű nem száraz történettudományi értekezés, hanem - mint ahogy azt már Nemeskürty Istvántól megszoktuk - lebilincselően izgalmas, nagyszerű olvasmány, mely hozzásegíthet ahhoz, hogy múl­tunkat végigkísérve jobban megérthessük jelenünket. A szerző Magyarország történetét dolgozza fel, időrendben ha­ladva a honfoglalástól egészen 1947-ig, a párizsi békéig. így olvashatunk az államalapító Szent Istvánról és a többi Árpád-házi király uralkodásá­ról, az Anjouk koráról, a Hunyadiak dicsőségéről, a török megszállásról és a három részre szakadt ország keserveiről. A szerző elénk tárja a ku­ruc világot, részletesen bemutatja a Habsburg Birodalmat, ír a jakobi­nus mozgalomról, a napóleoni háborúkról, a reformkorról, valamint a 48-as polgári forradalomról és szabadságharcról, majd az ezt követő ki­egyezésről. Külön fejezet szól az első világháború tragédiájáról, majd pedig a trianoni békétől a párizsi békéig terjedő történelmi időszakról.

Nemeskürty István - Önfia ​vágta sebét
A ​kötet Nemeskürty három történelmi esszéjét tartalmazza. A Krónika Dózsa György tetteiről című ismeretterjesztő munka a források nyújtotta lehetőségekkel gondosan gazdálkodva mutatja be a parasztforradalomhoz vezető közállapotokat és a korszak politikai tényezőinek portréját. Ez történt Mohács után című munkájában Nemeskürty ráirányítja a figyelmet a mohácsi csatavesztéstől János király haláláig terjedő, történetíróilag alig feldolgozott korszak problémáira. A 16. század első fele Nemeskürty-féle krónikájának harmadik tagja az Elfelejtett évtized. Ebben a korszakban (1542-1552) Fráter György, az önálló erdélyi állam megalapítója tesz kisérletet a három részre szakadt ország egységének a helyreállítására. A terv megbukik, Ferdinánd meggyilkolja György barátot, majd az egyes várak hős védelme ellenére, huszonhat évvel Mohács után elkezdődik a török hódoltság kora.

Nemeskürty István - Édes ​Erdély
Az ​erdélyi magyarság helyzete egyre inkább foglalkoztatja hazánk közvéleményét. Súlyosodó körülményeik a tárgyilagosságra törekvő emberekben is indulatokat gerjesztenek. Ugyanakkor Erdély sorsával, az utóbbi hetvenegynéhány esztendő eseményeivel, tényeivel mind kevesebben vannak tisztában. Mi történt? Mikor? Hogyan? Miért? Ez a könyv ilyen és hasonló kérdésekre ad választ. Tényeket, adatokat rögzít. Kerüli az indulatokat keltő vagy fokozó érzelmi mozzanatokat. A tisztánlátást igyekszik segíteni. Erre nagy szükség van. Számos okmány, adat, tény ebben az összefüggésben először lát napvilágot. Ez az olvasókönyv arra törekszik: minél békésebb, emberségesebb, civilizáltabb körülmények között vívhassa ki elemi jogait az erdélyi magyarság.

Nemeskürty István - Diák, írj magyar éneket I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - A film helye, szerepe és felhasználásának módja az általános iskolai nevelésben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Elérhetetlen, ​tündér csalfa cél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Handbuch ​der ungarischen Literatur
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Nemeskürty ​István füveskönyve
Nemeskürty ​István Tanár úr irodalom és filmtörténész 85 éves. A füveskönyv tisztelgés a kiemelkedő életút és a köztiszteletben álló jeles személyiség előtt. Az életműből válogatott 200 szemelvény felidézi a magyar történelem meghatározó pillanatait, érzékelteti az összefüggéseket, bizonyítja, hogy a magyarság küldetéstudattal érkezett Európába. A kötet lelki-gondolatai iránytű mindazok számára, akik a valós értékek újrafelfedezésének reményében keresik a szellemi kibontakozás lehetőségét mai világunkban.

Nemeskürty István - Krónika ​Dózsa György tetteiről
Híradás ​a Mohács előtti időkről. Főhőse: a középkori Magyarország legnagyobb parasztmozgalmának, az 1514. évi parasztháborúnak vezetõje és hadvezére. Ez a könyv Dózsa György születésének 500. évfordulójára jelent meg.

Nemeskürty István - A ​magyar népnek, ki ezt olvassa
A ​régi magyar irodalom sajnálatos módon mindinkább kiszorul az iskolai oktatásból és az olvasói köztudatból. Ez a helyzet is indokolttá teszi, hogy minél több olvasóhoz jusson el Nemeskürty István könyve. A szerző a magyar irodalom kibontakozásának regényes életrajzát írta meg. A költeményeket, prózai és drámai munkákat a kortárs szemével is láttatja, s ezzel érzékelteti a magyar irodalom épületének növekedését tégláról téglára.

Nemeskürty István - A ​mozgóképtől a filmművészetig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Tűnődések ​történelemről, irodalomról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Búcsúpillantás
A ​magyar nemzetgyűlés 1920 februárjában kimondta, hogy a függetlenné vált magyar állam királyság, majd március 1-én Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak. A függetlem magyar királyság de facto 1944 október 15-én, a sikertelennek bizonyult "kiugrás" és a nyilas hatalomátvétel napján szűnt meg. Erről a nem egészen negyedszázados korszakról ad képet Nemeskürty. A szerző mindenekelőtt azt kívánja dokumentálni és bizonyítani, hogy az 1920-1944 közötti korszak, az úgynevezett Horthy-korszak éppen nem szolgált rá a korábbi évtizedekben kötelezően, újjabban is gyakorta emlegetett diffamáló jellemzésekre (Horthy-fasizmus stb.) Sőt! Nemeskürty ábrázolásában e negyedszázad az egyik legjelentősebb magyar politikatörténeti korszakká válik, amikor az ellenségtől körülvett, Trianon területének nagyobbik részétől, lakóinak egyharmadától megfosztott, gazdaságilag lehetetlen helyzetbe hozott ország hét év alatt konszolidálni volt képes önmagát, és nemzetközi szintű teljesítményekre volt képes; a kúltúra teljesítményeiről külön is, bőségesen szól Nemeskürty. Ezt a hatalmas teljesítményt beárnyékolja ugyan, de meg nem szüntetheti, hogy az ország - vezetői hibái, de nagyobbrész külső körülmények szorítására - háborút üzent a Hitler-ellenes koalició nagyhatalmainak. Külön is terjedelmesen foglalkozik a legvitatottabb kérdésekkel: a zsidótörvények parlamenti megszavazásával, a bécsi törvények elfogadásával, a világháborúba való belépéssel, Horthy felelősségével, a kiugrás sikertelen okaival stb. A könyv, amely a korszakra vonatkozó irodalom igen jelentős részének legfontosabb szemelvényeit hosszan idézi, minden bizonnyal az egyik legvitatottabb történeti esszék sorába kerül.

Nemeskürty István - Elfelejtett ​évtized
Nemeskürty ​István a Rekviem egy hadseregért c. műve után a 16. század magyar történelméhez tér vissza. Az Elfelejtett évtized tíz esztendő krónikája (1542-1552), azé a tíz évé, mely alatt a magyar nemességnek módja lett volna kellő összefogásra, hogy a törököt kiűzze. A Habsburg uralkodóknak nem volt érdekük az erős, egységes Magyarország helyreállása. Magyarország háta mögött kiegyeztek a törökkel, hogy németországi belháborúikat, hódításaikat zavartalanul folytathassák. Nemeskürty István könyvében a történelmi oknyomozás nagy írói lendülettel párosul. Szomorú pátoszú, de pezsdítően izgalmas zárófejezete ez a könyv a Krónika Dózsa György tetteiről és az Ez történt Mohács után lapjain megkezdett krónikának. Nemzeti történelmünk egyik elszalasztott s talán ezért elfelejtett tíz esztendejének izgalmas felderítésére vállalkozott a neves és sikeres író.

Nemeskürty István - Várkonyi Zoltán - Egri ​csillagok
Milliók ​olvasták Gárdonyi Géza regényét, milliók látták a regény művészi filmváltozatát, az Egri csillagokat. Várkonyi Zoltán a film főbb képsorainak hangulati megtervezését Szász Endre művészi grafikáiról készült az a 32 színes reprodukció, amely ebben a kötetben nemcsak Gárdonyi-regény ízeit, színeit idézi fel az olvasó előtt, hanem bravúros technikai megoldással, művészi látomásként elénk varázsolja az Egri csillagok hőseinek korát, a reménytelenül és tragikusan hősies- véres magyar XVI. századot. A könyv előszavát Várkonyi Zoltán írta: a film és képzőművészet kapcsolatát, Szász Endre grafikáinak filmbeli szerepét Nemeskürty István ismerteti.

Nemeskürty István - Egy ​élet mozija
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Magyarnak ​számkivetve
A ​nagyvilág nem kedvel bennünket. Legkevésbé belőlünk meggazdagodott szomszédaink. Bár nekik alighanem sikerülni fog zsírosabb falatokhoz jutni a közös tálból. Őrizzük féltékeny gonddal nyelvünket, kultúránkat. Nézzünk mindig az állam vezetőinek körmére. Ne tehessék azt, ami nekünk káros, és csak nekik hasznos. Ne engedjük el Isten kezét. Ne tűrjünk el mindent a parancsolgatóktól. Nézzünk bátran a világ hatalmasságainak szemébe, és ne mulasszuk el az országunkat kormányzó bárkiket figyelmeztetni arra, hogy létezik náluk nagyobb erő is: Isten akarata. És a mi hitünk. (Nemeskürty István)

Nemeskürty István - „Kik ​érted haltak, szent Világszabadság”
"Honnan ​az ördögből támadt az a honvéd hadsereg, mely 1849 májusában a határig kergette a császári ármádiát?" Egyszerű kérdés. Nemeskürty mindig ilyeneket tesz föl, szinte kihívóan. A válasz persze már nehezebb: listák, életutak, lajstromok ezreit kell átböngészni hozzá. Erre valók a történészek – mondhatnánk. Csakhogy Nemeskürty kérdése mindmáig nem talált hivatásos történészre. A hadtudomány művelői főképp a csatákat elemezték; a hadsereg összetételét, belső viszonyait, mindennapjait kevésbé. Egy politikai aktus, a világosi fegyverletétel, végképp árnyékba borította 48 hadseregét, megnehezítve ennek árnyalt vizsgálatát. Nemeskürty új, a hadtudomány hagyományos módszereitől elütő megközelítése nagyon is alkalmas új gondolatok fölvetésére, új következtetések levonására. Nemcsak kérdései kihívóak – válaszai is azok.

Nemeskürty István - Mi ​történt velünk?
A ​Mi történt velünk? című könyv az 1996-ban megjelent Meddig várjunk? című kötet gondola­ti folytatása, amely a XX. század elejétől a 2002 tavaszán történt választásokig, illetve az azóta eltelt időszak alatt kialakult helyzetet elemzi. A korábbi könyvhöz hasonlóan ez a történelmi önvizsgálat is azon elmélkedik: van-e felelőssé­günk sorsunk alakulásában, nemzeti tragédiá­ink fájdalmasan hosszú sorában? Mi bátorította ellenfeleinket az országot csonkító lépésekre, mi­ért igyekeznek időről időre kitagadni bennünket Európából, ahová aztán kegyelmi kérvények be­adása és bűnbánó fogadkozások, sűrű bocsánat­kérések után hajlandóak kegyesen visszafogadni? A bennünket ért sérelmek jogos felhánytorgatásán túl létérdekünk, hogy magunkba szállva, kímélet­len őszinteséggel nézzünk szembe mulasztásaink­kal, hibáinkkal. A magyar társadalom szétzüllő-ben van, holott minden erőnkkel az évezred első évszázadának teendőire kellene felkészülnünk. Magyarország a honfoglalás után háromszáz év­vel már nagyhatalommá fejlődött. De hol tartunk ma? Mi történt velünk?

Nemeskürty István - A ​magyar irodalom története I-II.
Folyamatos ​szövegként, kézírásban, a Mohács utáni pusztulásból csupán néhány bizonyíthatóan XIII–XIV. században magyarul fogalmazott költemény vagy hitszónoklat-részlet maradt ránk. A biblia első, általunk ma ismert magyar nyelvű szövegét 1466-ban Moldvában másolták. Tudjuk viszont, hogy a nép ősidők óta énekelt anyanyelvén fogalmazott dalokat, hősi regéket. Ezeket a közemlékezet megőrizte. Sylvester János, az Újtestamentum fordítója döbbent rá anyanyelvünk költői jelentőségére: „Kísőn vivők eszünkbe az mi nyelvünknek mindenben való magyar nemes voltát.” Bizony későn, mert az István király szervezte magyar állam szétesőben volt. A nemzet egységét már csak nyelvünk őrizhette meg. Őrzi is mindmáig. Jókai szavával „az édes anyanyelv múltunk, reményünk, jelenünk.” E könyv olvasója örömmel ismerheti fel „elménk éles voltát a lelésben”, s hogy a szép magyar beszéd „nem egyéb, hanem magyar poézis”. (Nemeskürty István előszavából)

Nemeskürty István - Ez ​történt Mohács után
Mi ​történt Mohács után? A legtöbben úgy képzelik, hogy "nemzeti nagylétünk nagy temetője" után egy csapásra vesztette el az ország erejét és függetlenségét. Pedig Mohács után hat héttel már egyetlen idegen katona sem volt az ország területén, és amíg a lófarkas török zászló "véglegesen" fölkerült a budai vár fokára - éppen tizenöt izgalmas esztendő telt el. Több történt most, mint máskor egy évszázad alatt. Az ország hirtelen két világ: a mohamedán kelet és európai monarchiák világméretű küzdelmének tengelyébe került. Világhódító hadseregek vonultak át területén. Azok az ellentmondások, melyek a középkori magyar állam bukásához vezettek, látványosan bontakoztak ki. Két király jelenik meg a történelem színpadán; először vetődik fel létkérdésként a külpolitikai orientáció kétféle koncepciója: a nyugati és a keleti; most találkozunk először az Erdély létét biztosító "hintapolitikával"; és mindez hihetetlenül látványos pikareszkregény-szerű formában, ahol családok rövid évek alatt elsüllyednek, vagy felemelkednek, amikor másfél évtizeden belül a legvégletesebb történelmi jelenetek követik egymást, a magyar király hol kezet csókol a szultánnak a mohácsi csatamezőn, hol közvetlenül a francia és angol uralkodókkal köti szerződéseit. A lovagi virtus utolsó nagy fellobbanásai váltakoznak bohózatba illő komikus jelenetekkel: nevetnünk kell egy-egy cervantesi magánakción, és eláll a lélegzetünk, mikor V. Károly 80000 zsoldosa a török üldözése közben megáll a magyar határon, jeléül annak, hogy Európa urai a "zűrös" és "tárgyalóképtelen" magyar királyságot "leírták" az európai közösségből, és a hadműveleti terület szerepét szánták neki. Erről a másfél évtizedről tudósít ez a könyv, amely egyszerre nevezhető hiteles történettudományi műnek és izgalmas történelmi "riportregénynek".

Nemeskürty István - Kis ​magyar művelődéstörténet
A ​gyakran kényesnek mondott témákhoz egykor is bátran nyúló szerző ezúttal is különös "bátorságot", felkészültséget igénylő feladatra vállalkozott - egyetlen kézikönyvben áttekinteni a magyar művelődés majd évezredes történetét. A Széchenyi-díjas tudós és publicista a tőle megszokott eredetiséggel, alapossággal és könnyedséggel közelít hatalmas témájához - avatott vezetőként kalauzolja végig olvasóját az államalapítástól a második világháborúig terjedő évszázadok művelődéstörténetének szövevényes útvesztőjén. Impozáns stílusban tekinti át múltunkat: gondos kézzel "tisztogatva meg" annak nem egy olyan mozzanatát, vonulatát, melyet - méltatlanul és igaztalanul - az utóbbi évtizedekben már-már elfeledtünk, elfeledtetni, átértékeltetni akartak velünk.

Nemeskürty István - A ​kőszívű ember unokái
"Az ​író történelmi esszéjében azt vizsgálja: a kiegyezés pillanatában felnőtté vált nemzedék, a levert forradalomban részt vett, majd a szükségszerűséget felismerő és ezért a kiegyezés művét megalkotó atyák (ők a kőszívü ember fiai) - egy Andrássy, egy Eötvös, egy Deák, sőt egy Tisza Kálmán - fiai (vagyis a kőszívű ember unokái) mit tettek a kiegyezés művének érvényesítése terén; milyen utat jártak, merre felé vitték az ország szekerét, meghatározták-e az ország sorsát és miképpen. Nemeskürty - akárcsak előző történeti tárgyú műveiben - olyan korszakot vesz górcső alá, amelyet a szakemberek mostohán kezelnek. Az a véleménye, hogy 1867-1896 közötti években a történészek és irodalomtudósok helytelenül ábrázolják valamiféle békebeli állóvíznek, s hogy az ebben a korszakban tevékenykedő magyar államférfiak és művészek más világot éltek és terveztek meg, mint amit mi róluk magunk elé képzelünk. Az olvasmányosan megírt könyv a szakemberek körében bizonyára vitára ad alkalmat, de a történelemkedvelő olvasót jól szórakoztatja és gondolkodásra sarkallja. "

Nemeskürty István - A ​bibliai örökség
A ​legelső ránk maradt leírás a magyar honfoglalásról, III. Béla király önmagát P. kezdőbetűvel jelölő udvari főhivatalnokának műve az 1200-as évek elején, háromszáz esztendővel az események után tehát azt véli tudni a magyarokról, hogy ők, pontosabban vezéreik a hun Attila király leszármazottai, mintegy örökösei.

Nemeskürty István - Requiem ​és búcsú
"1943 ​februárjában a németek megszállta Európával Sztálingrád halottait gyászoltat-ták. Félárbocon a lobogók, meghatott, fellengzősen ünnepélyes cikkek mindenütt. A magyar sajtó a némettel versengve ünnepli az ellentámadó Vörös Hadsereg haragjának áldozatait. A katonai, a nemzeti, az emberi hősiességnek felülmúlhatatlan megnyilatkozása a Paulus-hadsereg sztálingrádi pusztulása" - írja a Pesti Hírlap 1943. február ötödiki vezércikkében. Címe: A sztálingrádi hősök." A Magyar Katonaújság szinte dadog a hódolattól: dicsfényes dicsőséggel tartotta magát a 6. német hadsereg", s ez a vesztes védekezés a legnagyobb és legfényesebb hőstett", amit a világ valaha megért."

Kollekciók