Nemeskürty István könyvei a rukkolán

Nemeskürty István - „Kik ​érted haltak, szent Világszabadság”
Képzeljük ​el a kínos látványt, amikor Jellasics és katonái előtt feltűnt a magyar függetlenség és a magyar főváros védelmére felsorakozott sereg, ugyanabban a császári egyenruhában, mint amilyen az övék volt.

Nemeskürty István - Önfia ​vágta sebét
A ​kötet Nemeskürty három történelmi esszéjét tartalmazza. A Krónika Dózsa György tetteiről című ismeretterjesztő munka a források nyújtotta lehetőségekkel gondosan gazdálkodva mutatja be a parasztforradalomhoz vezető közállapotokat és a korszak politikai tényezőinek portréját. Ez történt Mohács után című munkájában Nemeskürty ráirányítja a figyelmet a mohácsi csatavesztéstől János király haláláig terjedő, történetíróilag alig feldolgozott korszak problémáira. A 16. század első fele Nemeskürty-féle krónikájának harmadik tagja az Elfelejtett évtized. Ebben a korszakban (1542-1552) Fráter György, az önálló erdélyi állam megalapítója tesz kisérletet a három részre szakadt ország egységének a helyreállítására. A terv megbukik, Ferdinánd meggyilkolja György barátot, majd az egyes várak hős védelme ellenére, huszonhat évvel Mohács után elkezdődik a török hódoltság kora.

Nemeskürty István - A ​filmművészet nagykorúsága
A ​filmművészet fejlődésének fontos állomásához érkezett. Most már nem csak jó vagy rossz filmekről beszélhetünk, írhatunk, hanem kerek és lezárt életművel rendelkező rendezőkről is. Egyre sűrűbben lépnek fel jelentős művész-egyéniségek, akik műveikkel egy egész társadalomra, sőt más művészetekre is hatnak. Mondandójuk van a világról, amelyben élnek, s amelyet egy száz esztendővel ezelőtt még ismeretlen találmány segítségével tükröznek, ábrázolnak. Ezek a filmművészek már nem a pionírok ösztönösségével törnek utat egy számukra is felfedezésre váró világ vadonában; ők már tanultak az úttörőktől, hiszen a film negyedszázados múlttal rendelkezett, amikor ők megszülettek. Persze, azért nem csak generációs kérdés ez, hiszen kötetünkben szerepel a hatvanöt éves Romm is és Sica is, mert ők ma is minden filmjükkel újat mondva, kísérletezve építik életművüket. Tizenhét rendező portréját adja ez a kötet, s hozzá tizenhat ország mai filmművészetének vázát. Mind a tizenhét rendező egész életművével napjainkban is hat, írnak, beszélnek róluk, módszereiket, stílusukat világszerte akarva-akaratlan követik.

Nemeskürty István - Mi, ​magyarok
Ez ​a mű nem száraz történettudományi értekezés, hanem - mint ahogy azt már Nemeskürty Istvántól megszoktuk - lebilincselően izgalmas, nagyszerű olvasmány, mely hozzásegíthet ahhoz, hogy múl­tunkat végigkísérve jobban megérthessük jelenünket. A szerző Magyarország történetét dolgozza fel, időrendben ha­ladva a honfoglalástól egészen 1947-ig, a párizsi békéig. így olvashatunk az államalapító Szent Istvánról és a többi Árpád-házi király uralkodásá­ról, az Anjouk koráról, a Hunyadiak dicsőségéről, a török megszállásról és a három részre szakadt ország keserveiről. A szerző elénk tárja a ku­ruc világot, részletesen bemutatja a Habsburg Birodalmat, ír a jakobi­nus mozgalomról, a napóleoni háborúkról, a reformkorról, valamint a 48-as polgári forradalomról és szabadságharcról, majd az ezt követő ki­egyezésről. Külön fejezet szól az első világháború tragédiájáról, majd pedig a trianoni békétől a párizsi békéig terjedő történelmi időszakról.

Nemeskürty István - Ingmar ​Bergman-trilógia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Bornemisza ​Péter kísértései
„…egyfelől ​féltem, másfelől égett a szívem, és talán az oldalamon is kifakadt volna, ha az számot fel nem tátottam volna” – a magyar irodalom egyik legszebb írói vallomását Bornemisza Péter 1577-ben, az Ördögi kísírtetek megírása évében fogalmazta meg. A lelkipásztor, aki ötkötetes, majd egykötetes prédikációskönyvében az ünnepekre íródott beszédekben a bibliai történetek fölidézésével remekbe szabott novellák sorát alkotta meg, aki a mélylélektan minden eszközét fölhasználva kora emberét a középpontba állítva az élet, az emberi természet megannyi bonyolult szálát követve nyomoz érzelmek és cselekedetek indítóokai után, aki írásaiban az uralkodót sérti, megjárja a börtönt, akinek magas pártfogók egyengetik útját, aki az Elektrá -t úgy magyarítja, hogy korára és hazájára aktualizálja, akinek pályája világ versekkel indul – korának európai méretű prózaírója volt. Életének regényes fordulatai – megalázottságok, családi életének veszteségekkel terhes eseményei – nem térítik le arról az útról, amelyet önmagának kijelölt. Barátai és a hozzá betérő ismerősei nyitott ajtókra és érdeklődő figyelemre számíthattak, mások gndjait éppúgy megörökítette műveiben, mint önmaga keserűségeit, önmagával való viaskodásait. Nemre és rangra való tekintet nélkül került mindenki a tollára. Hogy mi volt az a belső indíték, ami Bornemiszát írásra késztette, pontosan megfogalmazza: „Hogy penig níhol ki is neveztem az szömélyökben, nagy urakban, asszonyokban, nemesekben, bölcsekben, nagyokban, kicsinyekben, azért míeltem: hogy ne vélné valaki, hogy ez utálatosságokra a sátán csak ez világnak az gazzát vinné, és magát senki nem vélné jobbnak másnál: hanem meggondolná, hogy ő is ember…” Nemeskürty István új Bornemisza-könyve oknyomozó kutatás. Mint egy regény, úgy olvasható ez a tanulmány, amely a Bornemisza-sorok mögé akar látni és láttatni. A kor mindennapjainak fölfedése, a korszak politikai helyzetképe, az európai irodalmi párhuzamok, Bornemisza magánéletének fordulatai ott rejlenek a több kötetes életműben. Nemeskürty István arra vállalkozott, hogy ezeket a rejtett vonatkozásokat napfényre hozza, és ezzel ne csak Bornemisza Péter életrajzát, ne csak a korszak társadalmi, politikai vetületét, hanem a magyar próza kezdetét is megvilágítsa. És mindezzel azt bizonyítsa, hogy ekkora, a magyar próza születésekor, Bornemisza, akit első prózaírónk egyikének tekinthetünk, a kor legjelentősebb gondolkodó íróival egy szinten írt és gondolkodott. Ugyanazok a kétségek gyötörték, nyugtalanították, mint Avilai Szent Teréziát; a Giordano Bruno műveiből vett idézetek meghökkentve rácsengnek Bornemisza soraira; és nyomon követhetjük Szent Ágoston hatását is. Nemeskürty István Bornemisza Péter születésének négyszázötvenedik (1985), halálának négyszázadik (1984) évfordulójára írott tanulmánya korunk olvasójához hozza közel a reneszánsz próza magyar mesterét.

Nemeskürty István - Édes ​Erdély
Az ​erdélyi magyarság helyzete egyre inkább foglalkoztatja hazánk közvéleményét. Súlyosodó körülményeik a tárgyilagosságra törekvő emberekben is indulatokat gerjesztenek. Ugyanakkor Erdély sorsával, az utóbbi hetvenegynéhány esztendő eseményeivel, tényeivel mind kevesebben vannak tisztában. Mi történt? Mikor? Hogyan? Miért? Ez a könyv ilyen és hasonló kérdésekre ad választ. Tényeket, adatokat rögzít. Kerüli az indulatokat keltő vagy fokozó érzelmi mozzanatokat. A tisztánlátást igyekszik segíteni. Erre nagy szükség van. Számos okmány, adat, tény ebben az összefüggésben először lát napvilágot. Ez az olvasókönyv arra törekszik: minél békésebb, emberségesebb, civilizáltabb körülmények között vívhassa ki elemi jogait az erdélyi magyarság.

Nemeskürty István - Diák, ​írj magyar éneket I-II.
"Ez ​a könyv a könyörtelenül iramló idővel dacoló értékeket veszi számba irodalmunkból, a szokottnál inkább tekintve ki a társadalmi történetére, írók és olvasók viszonyára. Mert olvasók nélkül írók sincsenek." E sorokkal vezeti be Nemeskürty István egyszemélyes irodalomtörténetét, melynek címéül Ady egy verssorát választotta. Legutóbb, 1934-ben jelent meg egyszemélyes magyar irodalomtörténet. Szerb Antalé. Fél évszázad óta hasonlóval senki sem jelentkezett, pedig szükség van egyéni megközelítésű, merész látású, újat felfedező, személyes hangú irodalomtörténetekre. Ez a munka ilyen, s ezért lebilincselő olvasmány, mely sokakat fog a magyar irodalom szeretetére indítani, eddig nem ismert írók és művek megismerésére

Nemeskürty István - Parázs ​a hamu alatt
Az ​1848-as szabadságharc bukása után nemzeti önállóságunkat és a forradalom szociális vívmányait egyaránt brutálisan felszámoló tíz esztendő - az ún. Bach-korszak - társadalmi és szellemi mozgalmairól ad képet Nemeskürty István izgalmas könyve. A hagyományos történetírás ezt az időszakot mint a "passzív rezisztencia" korát tartotta nyilván. Könyvünk szerzője most bebizonyítja, hogy ez az "önigazoló" meghatározás egyoldalú és téves: a szüntelenül megújuló, újból és újból felszínre törő ellenállás nagyon is aktív volt, és ezért eredményes. A felületen mindent betakart, elfojtott az elhamvadt remények szürke hamurétege, de alatta - ha nem is mindenki számára láthatóan - ott parázslott a függetlenségi és forradalmi harc soha ki nem aludt tüze.

Nemeskürty István - Diák, írj magyar éneket I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - A film helye, szerepe és felhasználásának módja az általános iskolai nevelésben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Várkonyi Zoltán - Egri ​csillagok
Milliók ​olvasták Gárdonyi Géza regényét, milliók látták a regény művészi filmváltozatát, az Egri csillagokat. Várkonyi Zoltán a film főbb képsorainak hangulati megtervezését Szász Endre művészi grafikáiról készült az a 32 színes reprodukció, amely ebben a kötetben nemcsak Gárdonyi-regény ízeit, színeit idézi fel az olvasó előtt, hanem bravúros technikai megoldással, művészi látomásként elénk varázsolja az Egri csillagok hőseinek korát, a reménytelenül és tragikusan hősies- véres magyar XVI. századot. A könyv előszavát Várkonyi Zoltán írta: a film és képzőművészet kapcsolatát, Szász Endre grafikáinak filmbeli szerepét Nemeskürty István ismerteti.

Nemeskürty István - Meddig ​várjunk?
A ​huszadik század keserves száz éve volt a magyarságnak. Vesztett háborúk, idegen megszállás, belső elnyomás, feleknek, üldö­zöttség, magunkra hagyatottság. A ránk zú­duló csapások sorát az 1920 júniusában ránk erőszakolt versalliesi-trianoni békeszerződés­től szoktak számítani. Évtizedekig említeni se volt szabad. Ebben a tanulmányban azt vizs­gálom, mikor, mennyiben, miképp voltunk -(voltunk-e?) - tragédiánk kiváltó okai? Zrínyi szavával: csak a feltárt seb gyógyul, az ellep­lezett elgennyed. Történelmünk ezer évét is áttekintem abból a szempontból, hogy mit tu­dott rólunk bizonyíthatóan Nyugat-Európa? Azért Nyugat-Európa, mert napjainkban egyebet se hallunk, mint hogy ki kell érde-melnimk a nyiigat^nrópai országok létre-hozta közösségbe jutást. Azért is időszerű ez : az elmélkedő önfeltárás, mert hazánk éppen a huszadik századot lezáró és az új évezre­det megelőző évtizedben süllyedt ijesztően mélyre. Amikor pedig szabaddá váltunk. Mit tehetnénk? Mindent el kell követnünk, hogy ne mondhassuk, hogy senki se mondhassa: nincsen számunkra hely a nagyvilágon

Nemes Károly - Nemeskürty István - Matolcsy György - A ​magyar film húsz éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Magyar ​századok
Gondolatforgácsaimat ​egy engem évtizedek óta kínzó, ám megoldani nem sikerült kérdés köré csoportosítottam: miért szűnt meg a regnum, a magyar állam 1541-ben, bár a nemzetet a közakarat a nyelv segítségével fenntartotta, sőt koronként fel is virágoztatta? Noha a honfoglaláskor egy nemzetség tagjaiból nemzett népességet tekintettek nemzetnek, a viszonylag hamar egybeolvadt törzsek, általánossá terjed vén köztük a magyar nyelv és az abból fakadó gondolkodásmód, a regnum lakóit mind a nemzet tagjainak ismerték el, akkor is, ha később fogadták be vagy telepítették őket: például a ma németnek, olasznak, szlávnak, arabnak, töröknek, kunnak, besenyőnek nevezett népcsoportokat. Ez akkor is igaz, ha a nemesség hajlamos volt önmagát, főleg országgyűlések alkalmából, a nemzet kiváltságos tagjának tekinteni. Csakhogy a nemesség ősei már Szent István óta szomszéd népek leszármazottai voltak! Különösen nyugtalanító kérdés, hogy az 1920-ban újjáalakult magyar állam a kezdeti, másfél évtizedes eredményes önépítés és önszervezés után miért szolgáltatta ki magát feltétel nélkül egy nála erősebb, átmenetileg sikeres hatalomnak, miért vált annak fegyveres szövetségesévé két világbirodalom (Szovjetunió, USA) ellenében? A háborús vereség pillanataiban miért nem igyekezett kibújni a hurokból, mint ugyanakkor mások, például Románia? Vagy ha az akkori kormány, ügyetlenül ugyan, de igyekezett, miért ragaszkodott mégis a nemzet, az országlakosság a vesztes, hűtlen, Hitler vezette "náci" Németországhoz, vállalva a pusztulást és a büntetést? 1989-től kezdve pedig miért nem sikerül a nemzet államának ténylegesen, egységesen kormányzott országgá válnia? Botrány botrányt követ. Hová jutottunk? Önhibánkból, de miért? A végső válasz író és olvasó együttgondolkodásából születhet meg.

Nemeskürty István - A ​magyar irodalom története 1000-1945
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Daliás ​idők
"Visszanéz ​a magyar, sóhajtva néz vissza / Te dicső hajdankor! fényes napjaidra / Szomorú tallóján ősi hírnevének / Hej! csak úgy böngész már valamit - mesének." Az Arany Jánostól kölcsönzött cím - Daliás idők - a magyar lovagkorra utal. Lehetséges, hogy ami e könyvben az olvasó elé tárul, mesének tűnik? De a mese is egyfajta valóság. Megismerhetjük belőle a költők ábrándjait, vágyait, terveit. A "mese" Hédervári Kont Istvánról szól, akit harminckét társával együtt Zsigmond király 1388-ban lefejeztetett, mert megtagadták tőle a neki járó hódolatot, és ellene szövetkeztek. De mi húzódik e tény mögött - nyomoz. Nemeskürty István -, mi volt az a Nagy Lajos-i hagyaték, ami szembeállította a főurakat királyukkal? Talán mégsem volt mese, még ha ábránd is maradt, mint annyi más a magyar történelemben...

Karcsai Kulcsár István - Nemeskürty István - Kovács Mária - A ​magyar hangosfilm története a kezdetektől 1939-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Mi ​történt velünk?
A ​Mi történt velünk? című könyv az 1996-ban megjelent Meddig várjunk? című kötet gondola­ti folytatása, amely a XX. század elejétől a 2002 tavaszán történt választásokig, illetve az azóta eltelt időszak alatt kialakult helyzetet elemzi. A korábbi könyvhöz hasonlóan ez a történelmi önvizsgálat is azon elmélkedik: van-e felelőssé­günk sorsunk alakulásában, nemzeti tragédiá­ink fájdalmasan hosszú sorában? Mi bátorította ellenfeleinket az országot csonkító lépésekre, mi­ért igyekeznek időről időre kitagadni bennünket Európából, ahová aztán kegyelmi kérvények be­adása és bűnbánó fogadkozások, sűrű bocsánat­kérések után hajlandóak kegyesen visszafogadni? A bennünket ért sérelmek jogos felhánytorgatásán túl létérdekünk, hogy magunkba szállva, kímélet­len őszinteséggel nézzünk szembe mulasztásaink­kal, hibáinkkal. A magyar társadalom szétzüllő-ben van, holott minden erőnkkel az évezred első évszázadának teendőire kellene felkészülnünk. Magyarország a honfoglalás után háromszáz év­vel már nagyhatalommá fejlődött. De hol tartunk ma? Mi történt velünk?

Nemeskürty István - A ​mozgóképtől a filmművészetig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Elfelejtett ​évtized
Nemeskürty ​István a Rekviem egy hadseregért c. műve után a 16. század magyar történelméhez tér vissza. Az Elfelejtett évtized tíz esztendő krónikája (1542-1552), azé a tíz évé, mely alatt a magyar nemességnek módja lett volna kellő összefogásra, hogy a törököt kiűzze. A Habsburg uralkodóknak nem volt érdekük az erős, egységes Magyarország helyreállása. Magyarország háta mögött kiegyeztek a törökkel, hogy németországi belháborúikat, hódításaikat zavartalanul folytathassák. Nemeskürty István könyvében a történelmi oknyomozás nagy írói lendülettel párosul. Szomorú pátoszú, de pezsdítően izgalmas zárófejezete ez a könyv a Krónika Dózsa György tetteiről és az Ez történt Mohács után lapjain megkezdett krónikának. Nemzeti történelmünk egyik elszalasztott s talán ezért elfelejtett tíz esztendejének izgalmas felderítésére vállalkozott a neves és sikeres író.

Nemeskürty István - Krónika ​Dózsa György tetteiről
Híradás ​a Mohács előtti időkről. Főhőse: a középkori Magyarország legnagyobb parasztmozgalmának, az 1514. évi parasztháborúnak vezetõje és hadvezére. Ez a könyv Dózsa György születésének 500. évfordulójára jelent meg.

Nemeskürty István - Kis ​magyar művelődéstörténet
A ​gyakran kényesnek mondott témákhoz egykor is bátran nyúló szerző ezúttal is különös "bátorságot", felkészültséget igénylő feladatra vállalkozott - egyetlen kézikönyvben áttekinteni a magyar művelődés majd évezredes történetét. A Széchenyi-díjas tudós és publicista a tőle megszokott eredetiséggel, alapossággal és könnyedséggel közelít hatalmas témájához - avatott vezetőként kalauzolja végig olvasóját az államalapítástól a második világháborúig terjedő évszázadok művelődéstörténetének szövevényes útvesztőjén. Impozáns stílusban tekinti át múltunkat: gondos kézzel "tisztogatva meg" annak nem egy olyan mozzanatát, vonulatát, melyet - méltatlanul és igaztalanul - az utóbbi évtizedekben már-már elfeledtünk, elfeledtetni, átértékeltetni akartak velünk.

Nemeskürty István - „Kik ​érted haltak, szent Világszabadság”
"Honnan ​az ördögből támadt az a honvéd hadsereg, mely 1849 májusában a határig kergette a császári ármádiát?" Egyszerű kérdés. Nemeskürty mindig ilyeneket tesz föl, szinte kihívóan. A válasz persze már nehezebb: listák, életutak, lajstromok ezreit kell átböngészni hozzá. Erre valók a történészek – mondhatnánk. Csakhogy Nemeskürty kérdése mindmáig nem talált hivatásos történészre. A hadtudomány művelői főképp a csatákat elemezték; a hadsereg összetételét, belső viszonyait, mindennapjait kevésbé. Egy politikai aktus, a világosi fegyverletétel, végképp árnyékba borította 48 hadseregét, megnehezítve ennek árnyalt vizsgálatát. Nemeskürty új, a hadtudomány hagyományos módszereitől elütő megközelítése nagyon is alkalmas új gondolatok fölvetésére, új következtetések levonására. Nemcsak kérdései kihívóak – válaszai is azok.

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Nemeskürty István - Elérhetetlen, ​tündér csalfa cél
Az ​elemzés nagyívű tanulmány, lenyűgöző olvasmány, ugyanakkor az iskolai oktatásban is kiválóan használható munka. A kötet egyaránt ajánlható irodalomszeretőknek, szakembereknek, tanároknak és diákoknak. Amikor Nemeskürty a Csongor és Tündéről szól, amikor a múltat vizsgálja, akkor a mához is fordul.

Nemeskürty István - Federico ​Fellini
Amikor ​a tizennyolc és féléves Federico Fellini a kínnal-keservvel megszerzett érettségi bizonyítvány birtokában 1938 őszén élete első drámai fordulataként eltávozott szülei házából, Riminiből, és a nagyvilágot jelentő Firenzébe utazott, még nem akart filmrendező lenni. Élete álma az újságírás volt. "...Filmek csak annyiban hatottak rám, hogy egy sor amerikai filmben az újságírók mind nagyszerű fickók voltak - ezért hát én is föltettem magamban, hogy újságíró leszek" - vallotta később. Hogyan lett mégis rendező önmagához következetes művész, akit nem érdekelnek a divatáramlatok, s aki makacsul mindig arról beszél a mozgóképek nyelvén, ami igazán érdekli, s ami élménye? A mai sokat firtatott moziválságban tömegek nézik meg filmjeit, ami azt jelenti, hogy az elidegenedettnek hirdetett világban is kapcsolatot tud teremteni a közönséggel. Erről az izgalmas művészi pályáról ad képet sorozatunk e kötete.

Nemeskürty István - Hunok ​és magyarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - A ​képpé varázsolt idő
A ​magyar film regényét tartja kezében az olvasó - regényt, melynek egykor élt, valóságos szereplői feltalálók és vállalkozók, világsztárok és filmek "láthatatlan munkatársai", mozitulajdonosok és filmhiénák, elméletalkotók és üzletemberek, emigránsok és kurzusok kegyeltjei; és főleg: maga a film, melynek - bizonytalankodva megtett - legelső lépéseitől a háborúig követi hódító útját Nemeskürty István; országhatárokon és műfajokon keresztül, történelmi és kultúrhistóriai viharokban, művészeti mozgalmak sodrásában és politikai krízisek során. De ez a kötet a mindeddig hiányzó nagymonográfia is: a technikatörténeti kutatások (és szenzációk) mellett elmélettörténet és filmesztétika-történet is, s a művek és alkotói pályák feltárása és elemzése nyomán a közönség változásának leírása is - amely sztárokat teremt és feled el, önmagát és eszményeit keresi a filmvásznon, változtat és változik az időben. A történetírói tekintetet nem kerülik el a hagyományos művészeti ágak kölcsönhatásai, termékenyítő kapcsolatai sem: hogy mit köszönhet a modern regény a filmnek, mit a film a képzőművészeti avantgarde-nak, mi jellemzi a plakátműfajt vagy a filmzenét, hol vannak a filmdokumentum határai, mi is a rajzfilm, - efféle kérdéseken keresztül az író szemlélete példaadóan mutatkozik meg. A könyv lapjain megelevenednek az egykori Budapest és Magyarország mozijai, életre kelnek a sztárok, bálványok és eszmények, bepillanthatunk a hőskor Hollywoodjába, a tízes évek budapesti vagy Párizs környéki műtermeibe; felfedezések és bűnügyek tanúi lehetünk, monopóliumok érdekharcait követhetjük, és a filmgyártás világában láthatjuk ez eltorzuló horizont sötét tükröződését. "A képpé varázsolt idő" tehát nemcsak a magyar művelődéstörténet hézagpótló fejezete, nemcsak széles kultúrhistóriai tabló, szakkönyv és elméleti kísérlet, de élvezetes, lebilincselő olvasmány is.

Nemeskürty István - A ​mozgókép varázsa
"1890. ​szeptember 16-án egy Angliába nősült, negyvennyolc éves francia feltaláló: Louis Aimée Augustín Le Prince rövid hazalátogatása befejeztével búcsút vett fivérétől, és Dijon városának vasútállomásán felszállt a párizsi gyorsra. Poggyászában egy 1886 óta folyamatosan többször is szabadalmaztatott elmés szerkezetet vitt, melynek segítségével az angol Blair-művekben előállított fényérzékeny szalagra -„film "-re - másodpercenként húsz fotográfiát lehetett fényképezni, és ezeket falra vagy fehér vászonra vetítve láthatóvá lehetett tenni."

Nemeskürty István - A ​Meseautó utasai
A ​kiváló filmesztéta könyve folytatása A mozgóképtől a filmművészetig c. úttörő művének: a magyar filmesztétika majd három évtizedének krónikája, mely a hangosfilm megjelenésével felmerült, új eszmei-művészi, szemléletbeli problémákat dolgozza fel. A magyar filmkritika és filmszaksajtó fejlődését egészen a filmgyártás államosításáig követi, s a hazai filmipar és filmművészet esztétikai értékelésén kívül az egész magyar filmgyártás fejlődésének történetét adja, sőt megvilágítja a társadalmi hátteret, a politikai és gazdasági mozgatókat is. Nemeskürty fölényes biztonsággal kezeli anyagát, s a legkorszerűbb esztétika alapjáról ítéli meg a magyar hangosfilm első nagy korszakának minden megnyilvánulását. Közben a filológus gondosságával és aprólékosságával regisztrál és ellenőriz minden adatot, ami a mű filmtörténeti, filmográfiai anyagát is jelentőssé teszi, annál is inkább, mert közli az összes magyar hangosfilm adatait, bemutatja a gyártó cégeket és rendezőket. Mindezt számos, korabeli filmből való kép egészíti ki – megannyi érdekes, emléket ébresztő dokumentum.

Nemeskürty István - Handbuch ​der ungarischen Literatur
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.