Ajax-loader

Zilahy Lajos könyvei a rukkolán


Zilahy Lajos - Valamit ​visz a víz
Kötetünk ​négy kisregénye - Zilahy Lajos alkotásainak javából válogatva - művészetének széles skáláját fogja át. Az olvasó találkozhat a Valamit visz a víz lendületes, sodró erejű prózájával, a Csöndes élet nyugodt, kiegyensúlyozott, de a felszín alatt vibráló, sejtetéssel s elhallgatásokkal dolgozó modern epikájával. Ismét más oldalról mutatja be Zilahy tehetségét a Szépapám szerelme finom lírával, humorral és iróniával átszőtt történelmi idillje és a Családi levelesláda kedélyes, anekdotázó elbeszélése.

Zilahy Lajos - A ​lélek kialszik
Talán ​mindegyik Zilahy-írásnál igényesebb mű ez, nemegyszer az író tájékozódó készségének, életismeretének gazdagságával lep meg. 1931-ben született,a világválság utórezgéseként, de Zilahy kései pályaszakaszára is kihat azáltal, hogy egy Amerikába szakadt, fiatal jogász életküzdelmét jellemzi az akutalitás érvényével. A fordulatos - s gyakran izgalmasan bonyolított -eseményeknél fontosabb, hangsúlyosabb a vergődő lélek állapotváltozásainak rajza. Zilahy meggyőzően érzékelteti: hogy satnyul a szellem a szülőföld gyökérzetének megszakadásával. A regény főhőse majdnem ugyanazt az utat járja, melyet - más történelmi, politikai feltételezéssel - majd maga az író is megtesz - úgy mintha elfeledte volna egykori figyelmeztetését. Igaz, a becsületesek, jóhiszemű tévedők módján szenved ő is a hazátlanság tudatától, miként regényalakja, aki az idegen környezetben nem válik cinikussá, teljesen hűtlenné sem, hanem a nosztalgiába - egyetlen érzésbe fogódzik. Nem az elúszott vagyont sajálna, dédelgetett álma mégis az, hogy visszaszerezze anyjának "az előkelőség jelvényeit". A nemesi múlt széthullását tudomásul véve akar egzisztenciát teremteni, alkalmazkodva a polgári fejlődés farkastörvényeihez, s közben észre sem veszi belső pusztulását, erkölcsisége romlását...

Zilahy Lajos - Két ​fogoly
A ​két háború közötti időszak polgári irodalmának legnépszerűbb szerzője ebben a regényében az első világháborút és a hadifogolyéletet festi széles, olvasmányos tablóban. Az utolsó békeév zsúrozó-bálozó világában „végzetszerűen” egymáshoz sodródó két fiatal ember, Takács Péter és Almády Miett boldogtalanságáról szól a történet. Pár hónapos boldog házasság után kitör a háború, Péter a frontra kerül, majd fogságba esik, és Miett hét évre egyedül marad. Ő is fogoly lesz...

Karády Katalin - Gách Marianne - Mezei András - Zilahy Lajos - Hogyan ​lettem színésznő?
Karády ​Katalin rendkívüli jelenség a magyar film történetében, hiszen népszerűsége még ma is, több évtizedes külföldi távolléte óta is tart. A Halálos tavasz, a Forró mezők, A szűz és a gödölye sztárszerepei és sok más filmje ma már videokazettán terjed, sajátos mély hangja pedig a hanglemezgyűjtők kedvencévé tette. Karádyt a harmincas évek végén fedezték fel. Fellépett a Pesti Színházban, a Vígszínházban és az Operettszínházban, igazi sikereinek valódi területe azonban a film, a rádió, a gramofon. A negyvenes években az amerikai sztárokhoz mérhető hazai sikert aratott. Rajongói még klubot is alapítottak tiszteletére. Élete tele volt fordulattal, romantikus és drámai kalanddal. A német megszállás idején a Gestapo letartóztatta, kegyetlen szenvedés után szabadult. 1949-ben külföldre ment. Sokáig Brazíliában élt, jelenleg New Yorkban lakik. Karády Katalin életének legnagyobb fordulata a feltörés az eseménytelen, szürke hétköznapi életből az áhított csillogó, reflektorfényes színi világba. Naplójában - némi írói támogatással - őszintén írja meg kezdőlépéseit és botladozásait a színpadon. A körülötte kavargó szórakoztatóipar a mai olvasónak is ismerős hangulatot áraszt, nagyon valószínű: a sztárcsinálást napjainkban is hasonló érzelmek és érdekek motiválják. A siker azonban mindig a pályára lépő személyiségétől függ, s ebből Karády jelesre vizsgázott.

Zilahy Lajos - A ​fegyverek visszanéznek
Zilahy ​Lajosnak a két világháború közt oly népszerű, olvasott regénye (_A fegyverek visszanéznek_ először 1936-ban jelent meg) manapság használatos és divatos kritikai kifejezéssel, félig-meddig modellregény: egy fegyvergyáros lélekrajza, Balderé, aki hatalmas vagyonával, összeköttetéseivel és sötét ügyleteivel a kulisszák mögött - és törvények fölött - élő hatalom. S ugyanakkor a regény zord témája ellenére is, félig-meddig a romantikus szerelmi regény mintái alapján szőtt, fordulatos és érzelmes történet: két férfinak, a fegyvergyáros Baldernak, a szeme világát az első világháborúban elveszített Zombor István építésznek és egy asszonynak, Nedey Tima operaénekesnőnek bonyolult, tragikus és tiszta kapcsolatáról, amely mindhármójuk számára katarzist tartogat. A legnagyobbat Balder számára, ebben a váratlan, életre szóló, de beteljesülhetetlen szerelemben, amely egyre jobban elhatalmasodik benne az énekesnő iránt, aki viszont a vak építész hűséges felesége. Ebben a szenvedélyben, amelyben a vágy egy racine-i dráma tiltásába ütközik, Balder lénye átalakul: minden erejével és hatalmával elkezd azért a békéért harcolni, amit az ő fegyvereivel tesznek tönkre. Ez a regény a pacifista-humanista Zilahy Lajos talán legigényesebb írói vállalkozása, azoknak a munkáinak a sorában, amelyeket világszemlélete szócsövének szánt.

Zilahy Lajos - Halálos ​tavasz
Budapest, ​egy előkelő szálloda dolgozószobája. Elegáns, komoly fiatal férfi ül az íróasztalánál és levelet ír. Megírja tizenöt éve nem látott barátjának, miért is búcsúzik el az élettől néhány perc múlva. Zilahy Lajos, minden idők talán legnépszerűbb magyar írója. Első bestsellere, a Karády Katalin és Jávor Pál által örök időkre filmként is klasszikussá vált regénye, a Halálos tavasz a világ legegyszerűbb története. Egy fiú szeret egy lányt, aki mást szeret. Csak ennyi. Semmi több. Talán ebben rejlik a csoda. Talán ezért szeretjük annyira, már oly sok-sok éve. És fogjuk is szeretni, amíg csak könyv és szerelem lesz a világon.

Zilahy Lajos - Halálos ​tavasz / Az ezüstszárnyú szélmalom
Zilahy ​Lajos (1891-1974) a két világháború közötti polgári magyar irodalom egyik legnagyobb hatású, legtöbbet olvasott írója és közéleti embere volt, aki haladó gondolkodásával, németellenességével sokak rokonszenvét kivívta. A Két fogoly, Valamit visz a víz s a nagyszabású A Dukay család regénytrilógia szerzője nemcsak a fordulatos, érzelmes bestseller-technikát ismerte jól, de bírálta saját osztályát s még inkább a történelmi Magyarországgal együtt széteső arisztokráciát. Most új kiadásban olvashatjuk a filmváltozatban is nagy sikerrel játszott Halálos tavasz-t (1922), első regényét s Az ezüstszárnyú szélmalom (1924) cím alatt megjelent novelláskötetét. Későbbi, nagyobb formátumú regényeihez képest Zilahy Halálos tavasz-a romantikus rajzát adja egy vergődő léleknek. A novellák hasonlóképpen romantikus jellegűek, de a fiatal író világába már beszüremkednek a valóság komoran hiteles elemei és a megélt tapasztalatok alapján kibontott lélekrajz eszközei is.

Zilahy Lajos - Süt ​a nap
Vígjáték ​három felvonásban "Színrekerült a Nemzeti Színházban 1924. március hó 21-én a következő szereposztásban: ...Pethes Imre, S. Fáy Szeréna, Bajor Gizi, Kiss Irén, Ághy Erzsi, Pethes Sándor, Rózsahegyi Kálmán... "

Zilahy Lajos - Fehér ​hajó
Részlet ​a könyvből: A nyáron az Adria egyik szigetén töltöttem a szabadságomat. Pitymallatkor keltem, amikor még néhány csillag is aranylott a derengő égen. Első utam a fügefák alá vitt, ahol egy feketerigó társaságában megreggeliztem. A rigó eleinte gyanakodva pislogott rám, később azonban annyira megszokott, hogy majdnem a vállamra szállt. Lassan, komótosan ettük a fügét. Néha úgy éreztem, hogy ilyenféle lehetett a hangulata az édenkertnek. Az egészben az volt a csodálatos, hogy a rigó, amely termetre sokkal kisebb volt nálam, lényegesen több fügét evett meg, mint én, pedig én se vagyok valami rossz étvágyú ember. Első nap, ahogy éppen javában reggeliztünk, valami motozást hallok a lábam alatt. Odanézek, hát egy teknősbéka. Akkora volt, mint a kalapom. Felémnyujtotta a nyakát, rámnézett és azt mondta: kvá! Nem tudtam, mit akar, mindenesetre adtam neki egy fügét. Rögtön nekilátott, késsel és villával megette. Tudniillik a két első lábát ugyanúgy forgatta, mintha késsel és villával evett volna. Mikor megette a fügét, megint rámnézett és megint azt mondta: kvá! A fügeevés versenyében a feketerigót is fölényesen verte.

Zilahy Lajos - Szépapám ​szerelme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zilahy Lajos - A ​fehér szarvas
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zilahy Lajos - A ​fehér szarvas / Szibéria / A tábornok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zilahy Lajos - Csöndes ​élet és egyéb elbeszélések
Részlet ​a kötetből: CSÖNDES ÉLET Egyedül ültem a vonat fülkében. Újságjaim szétszórtan hevertek az ülésen. És szinte füstöltek és lángoltak a sok világrengető háborús eseménytől. A németek már átrohantak Hollandián és Belgiumot törik. 1940 május. Sok időbe telik, amíg a vonat kattogása eldajkálja bennem azt a sírós, ijedt kis érzést, amit mostanában a legkeményebb ember is érez a lelke alján, ha teleszíjja magát az újságok betűivel. Kinyitom a vonatablakot, hadd jöjjön be egy kis friss levegő. Keserű már ez a fülke a sok cigarettafüsttől is. Az eső elállott, a vonuló felhők alól sokszor kibukkan a késő délutáni nap és lágy fény borogatja a földeket. Szél rezegteti a meghajolt vetéseket. A messzi erdőkből és mezőkből jóillatú üdeség árad a fülkébe. A vasúti töltés melletti fákról madárcsicsergést kap el a nyitott ablak egy-egy félpillanatra, mintha a vonat, futtában, csak az ujja hegyét mártotta volna meg ebben a hangmézben.

Zilahy Lajos - Az ​ökör és más komédiák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zilahy Lajos - Ararát
Az ​író nemes hagyományokkal szakít, amikor rászánja magát, hogy előszót írjon élete legnagyobb munkájához. A regényirodalom története arra tanít bennünket, hogy az igazán nagy műveknek semmi szükségük előszóra. Az író nemcsak a színpadi függöny előtt nevetséges és kiábrándító, hanem az előszavakban hajlongva is. Valamit elárul magából, ami rendszerint nem válik hasznára. Személyi jelenléte a regény elején a borotválatlan valóság tolakodása olyan pillanatban, amikor az olvasó minden valóságérzettől megszabadulva akarja átadni magát a képzelt világ tündérkarjainak és mindjárt az első oldalon ilyen mondatokra szomjazik: "Willens-i Dorfnak hívták a falut, amelynek hatszögletes, zömök, középkor tornyában esti nyolc órát harangoztak. Világos nyári este volt. A harangszó egy láthatatlan vízesés zúgásával keveredett össze..." És így tovább. E helyett az előszóban nagyobbára ilyen mondatokat kap: "Amikor most a nyájas olvasó elé bocsátom szerény művemet..." És ettől kezdve mindent elkövet, hogy hazug és álszerény mondatokba bújva semmit el ne áruljon abból a féktelen szerénytelenségből, nagyravágyásból és önbizalomból, amely nélkül nincs írói láng. Li-Pu-Ten, a Csaong dinasztia korának nagy költője, "Kék fecske" című gyönyörű versében azt írja, hogy az emberi hülyeség ott végződik, ahol a valóság megszűnik. Kétségtelen, hogy Li-Pu-Ten ezzel azt akarta mondani, hogy az írók ne írjanak előszót.

Zilahy Lajos - Az ​ezüstszárnyú szélmalom
Élnek ​a szavai, élnek az alakjai, hallom a szívdobogásukat, látom az idegeik reszketését. Ez a lépten-nyomon elénk nyomuló, rendkívül ritka, víziósan szuggesztív láttatás, amely Zilahynak egyik legszembetűnőbb és legértékesebb tulajdonsága, a legtisztább költői képzelet műve. Nem megfigyelésekből, nem realizmusból táplálkozik, a megfigyelések nála néha még kizökkentenek hangulatunkból, annál is inkább, mert olykor meglepően tájékozatlan. A rohanó képzelet néha a legmindennapibb tényeket is megkerülteti vagy meghamisíttatja vele, még olyan területen is, ahol pedig igazán otthonosan mozog. A magyar természetben járatos egyik írónk rótta fel Zilahynak hibájául, hogy Vadkan című novellájában nem lehet ráismerni semmiféle élő és holt vadkanra, minthogy tájékozatlan e novellának minden sora, mely napkeltéről, földről, parasztról, vadról és vadászatról szól. A kritikusnak igaza volt, mikor a megfigyelések tévességét firtatta, de maga is tévedett, amikor nem vette észre a novella forró szimbólumát, mely egy bestiális vadállat bundájába bújtatta el a forradalmat. Igaz, hogy rontja a szimbólum erejét, ha hiányos vagy éppen a valóságnak ellentmondó a realizmusa, melybe az író ágyazza, de Zilahynak éppen itt tűnik szembe rendkívüli láttató képessége és izgalmasan heves lírája, amely parancsoló erővel ránk kényszeríti álmait és képeit.

Zilahy Lajos - A ​szökevény
A ​háború előtti magyar életet, az egyetemi ifjúság Bécs elleni küzdelmeit, a világháborúba hajszolt magyar lélek meghasonulását, az orosz front szörnyű és céltalan emberáldozatait, az olasz fronton a nyugati ütközeteket is túlszárnyaló Montello-csatát, a szökevények bujdosását és kivégzését, szerelem, élet, halál óriási körképét tárja elénk ebben a regényében megrázó erővel a legnépszerűbb magyar író.

Zilahy Lajos - Halálos ​tavasz / Szépapám szerelme
Zilahy ​Lajos két regényét tartalmazza kötetünk. Az egyik régi ismerősünk, ki tudja, hány kiadást ért már meg, amióta 1922-ben először megjelent, csaknem harminc nyelvre lefordították, hatalmas sikerű film készült belőle: a Halálos tavasz melyet már nem is kell külön bemutatni az olvasónak. Nemcsak túlélte az első sikereket, hanem tartósan megmaradt mint egy igazi emberi szerelmi történet. S ha sok mindent távolinak érzünk is itt, életszemléletünktől, világunktól idegennek, mégis van a Halálos tavasz hőseinek érzésben, szerelmében valami, ami nem vált banálissá, elavulttá. Arról sem szabad persze elfeledkeznünk, hogy Zilahy művének társadalmi vonatkozásai is vannak, habár nem kutat a mélységekben s nem bírál; férfi hősének elhatározásával végső fokon pozitív erkölcsi magatartást állít elénk egy negatív világ ellentéteként. A másik regény, melyet ebben a kötetben talál az olvasó, már kevésbé ismert; kerek 50 éve jelent meg először, de már évtizedek óta nem kapható. Ez a Szépapám szerelme. A XVIII. század végén folyik a mű cselekménye, a szerző a történet középpontjába egy kornétást helyezett, aki a Gréten-huszároknál szolgált. A kor levegője, élete, a háborúzások, a katonaélet: minden itt van, hogy megadja a regény történelmi hátterét, lehetővé tegye egy történet elmondását. S a történet nem más mint ennek a régi, régi huszártisztnek a szerelme a "selyemlágy fekete hajú", ruganyos mellű" Koós Teréz iránt, egy szerelem, amely a lány apjának ellenállásába ütközve először kilátástalannak látszik, s már-már tragédiával fenyeget, az apa halála után azonban boldog házassághoz vezet…

Zilahy Lajos - A ​Dukay család I-III.
Zilahy ​Lajos Ararát-ja 1947-ben jelent meg. Később - már külföldön - az író folytatta ezt a regényt, majd végül megírta az Ararát-ban olvasható történetek előzményeit is, s így befejeződött a Dukay család című trilógia, a magyar arisztokrácia széthullásának nagyszabású társadalomrajza. A magyar arisztokrácia széthullásának társadalomrajzát egy mű szerkezetébe fogni: hatalmas vállalkozás. Kivált, ha az író a roppant történelmi és nem kevésbé fontos emberi dimenziókat egyaránt érzékeltetni akarja. Ha a széthullás törvényszerű folyamatát történelmi mélységében s ugyanakkor sokféle emberi változatában próbálja bemutatni. És Zilahy Lajost, miközben az Ararát-tól eljutott a végérvényesen kiteljesedett nagyregény-kompozicióig, egyre inkább az igényesebb, a nehezebb megoldások vonzották. A regényben, mely a bécsi kongresszus megnyitásakor - 1814-ben - kezdődik, és a felszabadulással ér véget, több kor és több nemzedék története szövődik egymásba, fordulatosan, izgalmasan. Bár Zilahy Lajos az emberi sorsokat és helyzeteket bemutatva távlatos és pontos valóságábrázolásra törekszik, nem idegenkedik a romantikus regények színeitől és elemeitől sem. Mint ahogy kritikai szándéka sem fojtja el líráját és humorát. Realista társadalomrajznak és romantikának - határozott, kemény ítéletének és gyengéd költőiségnek olyan szintézise ez a próza, mely méltan tarthat számot a népszerűségre.

Zilahy Lajos - A ​földönfutó város
A ​földönfutó város házai azok a vagónok, amelyek tragikus napokban emberekkel zsúfolva megindultak Erdélyből a főváros felé. A földönfutó város lakói: a vagónlakók, régi életükből kihullt, idegen sínekre jutott magyarok, legnagyobbrészt a középosztály tagjai. Egy földönfutó város földönfutó lakóinak élete tárul elénk e gazdag szövevényű, lebilincselően érdekes regényben. Benne van az önkénytelen kaland minden szomorúsága, jókedve, keserűsége, groteszkuma. De benne van a nagy történelmi földindulás riasztó dübörgése, sorsokat szétvető és összerázó iszonyatossága, új eszméket felvető lángolása is. Egyszerű emberek e regény hősei, de a mű az ő kis életük fölött a magyar középosztály háború utáni válságának nagy regényévé nő. Zilahy Lajos országos hírű regényalkotásai között is külön helyet érdemel új műve, A földönfutó város.

Zilahy Lajos - A ​világbajnok
Részlet ​- Első felvonás: Az egyik budapesti atlétikai klub tágas öltözőterme. Ez a terem valahol a tribünök alatt képzelendő. Jobbra és balra kijárás. A jobboldali ajtó a pályára, a baloldali a többi öltözőkbe vezet. Hátul, kissé magasan, két lapos ablak. Az öltöző közepén asztal, mellette jobbról és balról egy-egy ócska fotel. A balsarokban körfüggöny, a függöny mögött áll a mosdó, a fogas és a masszírozópad. A függöny és az ablak között a falon punching-ball. A két ablak között rekeszes, dróthálóval ellátott nagy, alacsony szekrény a tornászcsapat számára. Az egyik rekesz virágba van rámázva. A szekrény tetején kardok, vívósisakok, rakettek, fotballok. A terem zászlókkal és virágokkal van díszítve. A mennyezetről virággirland függ, ezekkel a betűkkel: »Éljen Berky Miklós!« A jobbsarokban, a földön halomba dobálva, egy nagy sereg virágcsokor. Mikor a függöny felmegy, a teremben öt atléta treníroz. Valamennyien box-öltözetben vannak, szétvetett lábakkal, körben állnak és szabadgyakorlatokat végeznek. Egyikük, aki valószínűleg a tréner, vezényszavakkal diktálja a tempót: Egy-kettő! Egy-kettő! Egy-kettő! Csak a váll dolgozzon! Egy-kettő! Árnyékboxolás! Egy-kettő! Egy-kettő! Valahol messze, künn a pályán, felzendül a katonazenekar. Május. Vasárnap délután három óra.

Kollekciók