Ajax-loader

Csapody Miklós könyvei a rukkolán


Csapody Miklós - Bálint ​Sándor (1904-1980)
Csapody ​Miklós (1955) a szegedi bölcsészkaron végzett 1979-ben, egyetemi doktori értekezését 1982-ben írta az Erdélyi Fiatalok történetéből. Kritikáit, irodalomtörténeti írásait a '70-es évek végétől főként a hazai és az erdélyi magyar irodalomnak azokról az alkotóiról közölte, akik saját nemzedékéhez tartoznak. Szerkesztette a József Attila Kör füzetsorozatát, közreműködött a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság folyóiratainak szerkesztésében. Számos tanulmány és monográfia szerzője. Fő kutatási területe az erdélyi magyar irodalom-, művelődés- és politikatörténet. Jelen munkájában, melynek alapja az egri EKF Történettudományi Doktori Iskolájában készített PhD-disszertációja, Bálint Sándorral kapcsolatos kutatásait összegezte. Bálint Sándor (1904-1980) folklorista a magyar vallási néprajz megteremtője, aki szülőhelye, a szegedi Alsóváros archaikus hagyományainak megörökítésével megalkotta a magyar néprajz legnagyobb egyéni teljesítményét. Első generációs paraszti értelmiségiként kora katolikus értelmiségének progresszív szárnyához tartozott. Munkáját mások szolgálatának rendelte alá, boldoggá avatását megindította az egyház. Még ha pályája nem tartozik is a 20. század „sikeres” magyar tudományos karrierjei közé, mostoha történelmi és személyes sorsa ellenére az átörökítésben majdhogynem teljesnek, spirituális értelemben pedig beteljesültnek mondható akkor is, ha tragikus hirtelenséggel zárult le.

Csapody Miklós - Begyöngy ​élet
Ez ​a sokszor ironikus, olykor keserű, ám vidámabb lapjain is mindig komolyan veendő könyv a szerző termékeny tudathasadásának eredménye. Aki politikus, nem lehet értelmiségi, lévén egy másik létezésszakma dolgozója. Ha mégis értelmiségi, nemcsak diplomás, akkor is inkább csak beszél, mint ír. Ha mégis ír, nem is politikus. És ha mégis politizál, pedig értelmiségi, hogyan és minek, kinek és miket ír? Karcolatot, jegyzetet és esszét, blogot és egyebet így ír politizálva Csapody. Hogy kinek? Aki nem szereti összetéveszteni a látványt a lényeggel. És minek? A Begyöngy termékeny tudathasadása mutatja, miként lehet jótékony hatással az egyik működés a másikra. Vagy amikor segít elviselni a másikat. Mindig az írás a politikát, sohasem fordítva.

Csapody Miklós - Értelem ​és remény
Születtem ​a "leghűségesebb városban", 1955-ben, édesanyám módosabb sopronszécsényi parasztcsaládból, édesapám régi soproni polgárcsaládból való. A szegedi egyetemen kaptam bölcsészdiplomát, és ugyanitt doktoráltam az erdélyi magyarság kisebbségtörténetéből: Egy nemzedék iskolája: az Erdélyi Fiatalok (1982). Szeged szabott irányt irodalomtörténeti érdeklődésemnek, a század magyar irodalma, szellemi élete, az erdélyi magyarság Trianon utáni története és művelődése iránti tájékozódásnak is. Egyetemi éveim után a Kulturális Minisztérium irodalmi osztályán álltam munkába, innen 1981 végén politikai megbízhatatlanság miatt távolítottak el, mondvacsinált ürüggyel, de nem indokolatlanul. Ezután (ugyancsak nem önként) az Országos Széchenyi Könyvtár alkalmazottja lettem, tanulmányokat, kritikákat írtam, könyveket szerkesztettem és olvastam is, majd 1989 őszén a Minisztertanács akkor létrehozott Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságnak kormányfőtanácsosaként a határontúli magyarsággal való kapcsolattartásra kaptam megbízatást. Neveltetésem és meggyőződésem, az élmények és a baráti szálak sokasága már a hetvenes évek második felében elvitt a majdani lakiteleki értelmiségi körbe. A Parlamentnek 1990 történelmi tavasza óta vagyok tagja, mióta Budapest XI. kerületében, a Gellérthegy, Lágymányos és Szentimreváros körzetében először, 1994-ben pedig másodszor választottak meg az MDF országgyűlési képviselőjévé. Nyolc éve dolgozom a Külügyi Bizottságban, azóta résztvettem a Környezetvédelmi és a Foglalkoztatási, valamint a bősi vízlépcső ügyében alakult parlamenti bizottság munkájában is. 1996 tavasza óta az MDF alelnöke vagyok. Ez a gyűjtemény a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elhangzott, részben napilapokban is közölt, 1993 és 1998 közt írott jegyzeteimet tartalmazza. Folytatásuk immár nem következik, mivel a Magyar Rádió Részvénytársaság 1998 januárjában életbe lépett Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata A pártokról, politikai mozgalmaktól való függetlenség szabályai 8. pontjában ezt mondta ki: "Pártok tisztségviselői, szakértői, szaktanácsadói, országgyűlési képviselők az MR Rt. műsorszolgáltatása keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem írhatnak és nem olvashatnak fel." Más szóval: politikus nem lehet írástudó értelmiségi... (S ha körbetekintek az ülésteremben, be kell látnom: ebben azért van valami. Ez a szabály úgy tilt a jövőre nézve, hogy csupán a jelent írja le.) A "Lex Csapody" (mert ez ma csak ránk vonatkozik) ezentúl tehát eltilt a Kedves Hallgatótól, nehogy káros befolyásom alá kerülhessen. Kár, hogy többé nem találkozunk - de szó elszáll, írás megmarad.

Csapody Miklós - A ​díszmagyar
A ​többjelentésű cím olyan cikkek, tanulmányok és esszék gyűjteménye, amelyekben a haza és haladás témakörét érinti közvetve vagy közvetlenül Csapody Miklós. A kötet érdekessége, ahogyan hogy az aktuális események által ihletett írások távlatot kapnak: nemcsak az írásuk óta eltelt néhány év, hanem az értékrend távlata is ez.

Csapody Miklós - Politika ​és történetírás
A ​két világháború közötti erdélyi politikatörténet, romániai magyar kisebbségtörténet jelentős személyiségeiről szóló tanulmányaiban Csapody Miklós irodalomtörténész, a magyar irodalomtörténet jeles kutatója Jakabffy Elemér és Mikó Imre pályáját több oldalról járja körül. A Lugoson megjelent Magyar Kisebbség legendás hírű szerkesztőjét sokoldalú publicisztikai tevékenységében követi nyomon, külön elemezve műveltségének forrásait, művelődéspolitikáját. A fiatalabb kortárs, Mikó Imre életútját ugyancsak több írásban elemzi, párhuzamot vonva Jakabffy és Mikó munkássága közt. Részletesen kitér a szerző mind a lugosi évekre, mind Mikó Imre bukaresti politikai tevékenységére. Csapody kötete a két kisebbségpolitkus örökségét beépíti a korszak sajtójának, politikai harcainak egészébe.

Csapody Miklós - Bálint ​Sándor élete és politikai működése 1904-1980
Bálint ​Sándor professzor, folklorista és művelődéstörténész, a szegedi egyetem tanára, katolikus meggyőződéséből fakadóan 1945 után politikai szerepet vállalt. A Barankovics-féle Demokrata Néppárt egyik vezetőjeként 1945-től 1948 végéig volt tagja a Nemzetgyűlésnek, ahol főképpen kulturális kérdésekkel foglalkozott. Az 50-es években ezért katedrájától megfosztották, a politikai rendőrség pedig haláláig mint volt kereszténydemokrata képviselőt és mint egy majdani ?keresztény európai unió? hívét tartotta megfigyelés alatt. Az 56-os forradalom után tanszékére visszakerült ugyan, 1965-ben azonban izgatás miatt 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 1980-ban autóbaleset áldozata lett, boldoggá avatása érdekében gyűlnek a vallomások. A szerző 1974-79 közötti egyetemi éveiben, kéziratainak gondozójaként volt közeli munkatársa.

Kollekciók