Ajax-loader

Garai László könyvei a rukkolán


Garai László - Az emberi potenciál, mint tőke
Hogyan működik egy társadalmi rendszer, amikor gazdasági működése nem független többé a benne ténykedő emberek pszichikus működésétől? A könyv azzal a válasszal foglalkozik, amelyet a XX. századi második modernizáció ad erre a kérdésre: amiképp a modernizáció XVIII-XIX. századi első szakaszában a működés anyagi feltételeit maga a rendszer termeli, a XX. században termelni kezdik a működés emberi feltételeit is. Ugyanazzal a számítással, mint amilyennel az anyagi termelést is végzik: hogy a lehető legkisebb ráfordítással olyan tőke képződjék a tulajdonosánál, amelynek a továbbiakban a lehető legnagyobb hozama lesz. A könyv bemutatja, hogy a két kérdést - ki eszközli a ráfordítást és ki a haszonélvező - hogyan teszi fatálissá a harmadik: ki az emberi tőke tulajdonosa? Az ezzel kapcsolatos dilemma: minél magasabban kvalifikált emberi potenciálról van szó, annál nagyobb tőke lekötését igényli a gyártása, másfelől annál nagyobb autonómiát az üzemeltetése. így amikor a gyártás feltételét javítja, hogy az állam a humán fejlesztéshez biztosítja a forrásokat, ugyanakkor az üzemeltetés feltételét rontja, hogy ennek érdekében az emberi tőkét a maga tulajdonaként kezeli. Ennek a dilemmának a szemszögéből tárgyalja a könyv zárófejezete a „létezett szocializmus" rendszerét mint olyan nagyüzemet, amely emberi tőkével való gazdálkodásra képződött - amelynek vesztét is ez okozta.

Garai László - József ​Attila identitásai
A ​könyv érdeklődésének középpontjában az a kérdés áll, hogyan keletkezik a társadalom korszaktörténetének és az alkotó egyén élettörténetének a határán a mű. A szöveg első része a kérdést megválaszoló elméletet mutatja be, a második rész pedig alkalmazza ezt az elméletet mint módszert József Attila alkotástörténetének részben ismert, részben pedig (legalábbis egymással való összefüggésben) észre sem vett tényeire.

Garai László - "...elvegyültem ​és kiváltam''
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Garai László - Identitásgazdaságtan
Hogyan ​működik egy társadalmi rendszer, amikor gazdasági működése nem független többé a benne ténykedő emberek pszichikus tevékenységétől? Garai László Identitásgazdaságtan című könyve azzal a válasszal foglalkozik, amelyet a XX. századi második modernizáció ad erre a kérdésre: amiképpen a modernizáció XVIII–XIX. századi első szakaszában a működés anyagi feltételeit maga a rendszer termeli, a XX. században termelni kezdik a működés emberi feltételeit is. S teszik ezt ugyanabból a megfontolásból, amelyből az anyagi termelést is végzik: a lehető legkisebb ráfordítással olyan emberi tőke képződjék a tulajdonosánál, amelynek a továbbiakban a lehető legnagyobb lesz a hozama. A könyv középpontjában – azon túl, hogy az anyagi tőke mellett megjelenik az emberi tőke – egy további fejlemény áll: a tőkét immáron nem csak pénzben tartják számon. A gazdasági folyamatok azon közvetítője mellé, ami a pénz, gyorsan növekvő súllyal felzárkózik egy másik: a szociális identitás. Az emberi tőkével való gazdálkodás folyamatában, amellett, hogy tudás létrehozásával és felhasználásával számolnak, egyre nagyobb súllyal szerepel a pénznek az előnyös szociális identitás megszerzésére fordítása, illetve ilyen identitás bevetésével való szaporítása. Az identitásgazdaságnak ezeket az összefüggéseit érzékeli a köztudat, amikor kapcsolati tőkéről beszél; és a tudományos elitkutatás, amikor annak felfedezésével érdemel ki Nobel-díjat (Akerlof, Spence és Stiglitz, 2001), hogy a piac a gazdaság optimális szabályozása helyett szerencsétlen szelekciót (adverse selection) hajt végre, amíg az identitásgazdaság intézményei nem avatkoznak közbe.

Garai László - Quo ​vadis, tovaris? I-II.
A ​modernizáció útjáról s a rajta vándorló emberről Jelen kiadvány egy alternatív pszichológia esélyeit kívánja megteremteni. I. kötet: Bevezető helyett; „Csak, hogy lényeink egyesüljenek”; A modernizáció útjáról; A második modernizáció: A huszadik századi mítosz; Hogy megy a csillag az égen? ; Gazdaságpszichológiai dolgozat; A „hivatal” és az „ész”: a bürokrácia gazdaságpszichológiájához; Quo vadis, tovaris? Különvélemény a modernizáció útjáról; Röpirat az emberrel való kufár gazdálkodásért; Elmélkedések az elme-elmenéséről; Munkanélküli legyen-e a munka nélküli, avagy miért jobb a kámfornak?; Az egyenlőségek egyenlőtlenségéről; A második modernizáció bolsevik típusú változata: „A történelem futószalagára szerelve ígyen”: A bolsevik típusú gazdaságpszichológiai szerkezet; Bürokratikus állam élén illegális mozgalom: Szovjet típusú társadalmak és bolsevik típusú pártok; Tulajdonképpen mi az a nómenklatúra?; Pszichológiai széljegyzetek Rajk László abszurd drámájához; Kinek a tulajdona a proletár a proletárállamban? Kornai János A szocialista rendszer című könyvéről; Viktimológiai vizsgálódások: Válasz a „Marxizmus a XX. század végén c. körkérdésére; Utószó II. kötet: A vándorló emberről; Absztraktan: Teremtés és programozás: A kibernetikai modell; Az ember pszichológiájához: Vigotszkij és Leontyev; Dialógus a tudatról, az ösztönről meg az alkalmazkodásról; Konkrétan: Gazdálkodó ember; Változatok az emberre; A vándorlók egyikéről, aki belehalt: József Attila „zavarossága”; „Mondd, mit érlel annak a sorsa…”; József Attilát „felszociáldemokratázzák”; „…Csak pontosan, szépen”; József Attila ötleteink szabadsága; József Attila utolsó hónapjairól: Illyés Gyula emlékiratai; „…amit meglátok hirtelen…”; Követi-e vándorútján az embert a róla szóló tudomány?: Patthelyzetben: Jegyzetek a magyar pszichológia helyzetéről; Államosítani akarom a pszichológiát; Nemzetközi konferencia Tbilisziben a tudattalanról; Schneider úr személyiségpszichológiája; A szociálpszichológia „állatorvosi lova”; Létezik-e agyelmélet? Jegyezetek a 16. filozófiai Világkongresszus vitájához a tudatról, az agyról és a külvilágról; Az agyvelő-e a szociálpszichológiai jelenségek mechanizmusa?; Kívül van-e a társadalom?; Természettudomány-e a pszichológia?; Összefoglalás helyett: „Hidd, hogy te mégy…”; Bibliográfia

Garai László - Globális ​rendszerváltás?
"A ​rendszerváltások új szavakat kapcsolnak régi eszmékhez." - írja valahol a szerző, és valóban, Garai László Globális rendszerváltás? című új könyve, a 70-es évektől napjainkig tartalmazza azokat az esszéket, értekezéseket, publicisztikai vitaanyagokat, amelyek a gondolkodásunkban végbement rendszerváltások történeteként is olvashatók. Merthogy nem úgy van az, hogy átéltünk egy rendszerváltást, amikor pszichológiai és gazdaságpszichológiai értelemben egészen biztosan többet éltünk át, sőt: egyikbe, másikba jobban bele kellett volna rokkanunk, mint abba, amit éppen húsz éve hurcolunk magunkkal. Garai László könyve a folyamatos létező (történő) rendszerváltások története - s akkor válságtörténet is egyben; ha válságtörténet, akkor sohasem lehetett aktuálisabb, mint napjainkban. És persze a maga korában és helyén ugyancsak aktuális volt - emiatt izgalmas olvasmány szakember és laikus számára. Na meg könnyed nyelvezete, stílusa és szellemes, történeteket felidéző meséje miatt. Garai László életművének ez az itt megjelenő szegmense egyben válságtörténet is, pontosabban a válságtörténetek folyamatainak elemzése - a tegnapi úgynevezett szociailizmustól a mai úgynevezett kapitalizmusig.

Garai László - Szabadságszükséglet ​és esztétikum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók