Ajax-loader

Szuromi Szabolcs Anzelm könyvei a rukkolán


Szuromi Szabolcs Anzelm - Fejezetek ​az egyházi jogalkotás történetéből
A ​Katolikus Egyház kezdettől fogva rendelkezett jogi jellegű szabályokkal. Ezek a szabályok nem pusztán a Krisztus nevére megkeresztelkedettek közötti viszonyokat rendezték, hanem elszakíthatatlanok voltak Jézusnak az Isten Országára vonatkozó tanításától, cselekedeteitől és az általa alapított szentségek kiszolgáltatásától, különös tekintettel az Oltáriszentség megünneplésére. Ezt kezdetben főképp szokásjogi normák, később a zsinati és pápai, illetve püspöki jogalkotás követte, amelyet alapvetően befolyásolt az izraelita szakrális jog, majd a római jog erőteljes hatása. Az Egyházban tehát a szakrális jelleget megőrzött, önálló, az egyes államoktól és politikai rendszerektől független jogalkotói hatalom létezik, mely jogosult saját jogának az alkalmazására és szankcionálására. Az egyházi jogszabályok összefoglalására az egyháztörténelem folyamán számos gyűjtemény keletkezett, melyek kezdetben a szokásjogot, a későbbiekben pedig főképp zsinati kánonokat, pápai ügyleveleket, egyházatyák által írt szövegrészleteket, bibliai vagy más teológiai írások idézeteit tartalmaztak. A Corpus iuris canonici-ben található nagymennyiségű, konkrét esetre hozott és az Egyház történetének különböző időszakaiban megszületett joganyag alkalmazása számos esetben nehézkessé és bonyolulttá tette a kánoni jogalkalmazást, valamint többször félreértelmezésekre adott okot. Szent X. Piusz pápa éppen ezzel az indokkal indította el a kánonjog első kodifikációját 1904. március 19-én. Az 1917. május 27-én kihirdetett Codex iuris canonici-t, melyet a II. Vatikáni Zsinat után az 1983. január 25-en kihirdetett új Egyházi Törvénykönyv követett. A jelen kötet ennek a kikristályosodási folyamatnak egyes területeit és témait igyekszik bemutatni.

Szuromi Szabolcs Anzelm - Bevezetés ​a katolikus hit rendszerébe
Római ​Katolikus Egyház a legnagyobb egységes keresztény felekezet. Meggyőződése, élete és tevékenysége lényegileg határozza meg mindazt, amit általánosságban európai kultúrának nevezünk. A művelt emberi gondolkodást olyannyira áthatja a katolikus hit tartalma, Istenről, emberről, a közöttük lévő kapcsolatról, értékekről, életről és halálról alkotott felfogása, hogy még az Istent elvető ember sem tud elszakadni e hit fogalomvilágától. Nemcsak a történelem eseményei, az irodalom, a zene, a festészet, az építészet alkotásai értelmezhetetlenek a katolikus hit rendszerének ismerete nélkül, de a modern-kori államok felépítése, az emberi együttélést szabályozó normák, jogelvek is. Ezt az eredetileg egyetemi oktatás céljára készült könyvet haszonnal forgathatják mindazok, akik a katolikus hit legfontosabb elemeivel akarnak megismerkedni. Tartalom: Az Egyház, mint meghatározott hitvallás által szerveződött közösség – Az ember teremészetfeletti hivatása – Isten választott népe az Ószövetségben – Jézus Krisztus és Isten újszövetségi népe – Az Egyház intézményi fejlődése – A Tízparancsolat egyetemes normái az emberi társadalomban – A szentségek mint az Egyház intézményesítő tényezői – Az Egyház liturgiája – Az Egyház saját belső szakrális jogrendje – Egyház és állam A szerző a kötet függelékben részleteket közöl a II. Vatikáni Zsinatnak a vallásszabadságról szóló nyilatkozatából, II. János Pál pápa Fides et ratio (Hit és ész) kezdetű enciklikájából, valamint a katolikus egyetemekről szóló apostoli rendelkezéséből (Ex corde Ecclesiae), továbbá közli az egyetemes zsinatok időrendi jegyzékét, az ókor és a középkor jelentősebb pápáit, a XX. századi pápák teljes névsorát.

Kollekciók